Harmadik országból érkező idénymunkások

Átírás

1 Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb kurrens témát, összefüggést, folyamatot, szereplőt képesek legyünk az olvasók elé tárni. E megközelítésből a jelenleg is zajló európai viták célpontjában található kérdések közül az öregedő Európa számára oly fontos idénymunkások tárgykörét is további eszmecserére, elgondolásra ajánljuk. A téma exponálásához pedig nem kérhettünk volna fel megfelelőbb személyt, mint a jogász végzettségű Christa Schweng asszonyt, aki maga elnökölte azt a bizottsági munkát az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) felkérésére, mint osztrák EGSZB-tag, amely olyan európai irányelvre tett javaslatot, mely a harmadik országbeli állampolgárok idényjellegű munkavállalását, illetve az ehhez kapcsolódó valamennyi kérdést szabályozza. Ennek a kérdésnek a hosszú távon történő megfelelő, a meglévő szabályokhoz igazított következetes rendezése Európa érdeke. Christa Schweng összefoglalója után az Európai Unió hivatalos lapjában közölt javaslat teljes szövegét olvashatják. - A harmadik országokból érkező migráció mindig is kiemelten fontos tényezőnek számított az osztrák gazdaság számára. Ausztria 1995-ös, európai uniós csatlakozása után a kérdés továbbra is a kormányzat prioritásai között kapott szerepet. Egyes ágazatok mint a mezőgazdaság és a turizmus zavartalan működéséhez szükség van a harmadik országbeli migránsok idénymunkájára. Az Európai Bizottság harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásainak európai munkaerő-piaci hozzáférésről szóló javaslata ezért kiemelkedő fontossággal bír többek között Ausztria számára. A szervezett európai civil társadalom hangja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely összegyűjti a munkaadók, a szakszervezetek és különböző más érdekcsoportok szakértelmét és álláspontját. Az EGSZB az Európai Unió konzultatív testülete, amely lehetőséget ad az európai szociális-ágazati érdekcsoportoknak (és egyéb szervezeteknek), hogy az EU-s politikák egyes szakterületeiről kifejtsék álláspontjukat. Ezzel segít szavatolni, hogy az európai ágazati politikák döntéshozatali rendszere és a jogszabályalkotás minél inkább összhangba kerüljön az adott gazdasági és szociális környezettel. A megbízott EGSZB-tagok az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság munkáját segítik tapasztalataikkal, a köz érdekében folytatott párbeszéd és a konszenzusra törekvés jegyében. Az alább olvasható véleményt összeállító munkacsoport 21 tagja (köztük Dr. Tarrósy István) készítette el a dokumentumot. 283

2 az európai gazdasági és szociális bizottság javaslata A harmadik országbeli állampolgárok idényjellegű munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, COM(2010) 379 számú irányelv-javaslat végső változata része a Bizottság Politikai terv a legális migrációról 1 című tervezetének, amely öt jogalkotási javaslatot fogalmazott meg a munkavállalói célú bevándorlás kapcsán, azzal a céllal, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat közös munkavállalási és tartózkodási engedéllyel lássa el: Az általános keretirányelv: összevont kérelmezési eljárásról rendelkezik, amely minden harmadik országbeli állampolgárnak közös munkavállalási és tartózkodási engedélyt, valamint azonos jogokat biztosít, akik legális foglalkoztatási jogviszonyban vannak valamely tagállamban. A magasan képzett munkavállalók belépési és tartózkodási feltételeiről szóló irányelv: Az ún. EU kék kártya irányelvet már elfogadta a Tanács és a Parlament, a tagállamoknak pedig június 19-ig kellett végrehajtaniuk. A vállalaton belül áthelyezettek belépésének, ideiglenes tartózkodásának és tartózkodásának eljárásait szabályozó irányelvjavaslat A javadalmazásban részesülő gyakornokok belépésének és tartózkodásának feltételeit szabályozó irányelvjavaslat (amit összevontak a vállalaton belül áthelyezettekre vonatkozó irányelvjavaslattal). Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az idénymunkásokat ugyanazok a munkavállalói jogok kell, hogy megillessék, mint a fogadó ország munkavállalóit. Az irányelv egyértelműen meg kell, hogy határozza, milyen szabályok vonatkoznak a szezonális tevékenység definiálására. Nemzeti mentességet csak azután lehet megítélni, hogy az országban a szociális partnerek erről részletes egyeztetést folytattak. Az EGSZB nagyon kritikusan tekint az idénymunka maximális időtartamára, amit a javaslat minden naptári évben számított 6 hónapban határozott meg. Ez a rendelkezés nincs tekintettel a vállalkozások igényeire, például azokban az országokban, ahol két évszak van. A bizottság ezért azt javasolja, hogy indokolt esetben, a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően nemzeti mentességet kaphassanak a tartózkodás maximált időtartama alól egyes országok. Fontos ugyanakkor azt biztosítani, hogy ez ne váljon a munkaszerződés szezonális természete és a jelenlegi egyensúlyi szabályozás megkerülésének egyik módjává. Christa Schweng 1 COM(2005) 669 végleges. 284

3 az európai gazdasági és szociális bizottság javaslata 285

4 az európai gazdasági és szociális bizottság javaslata 286

5 az európai gazdasági és szociális bizottság javaslata 287

6 az európai gazdasági és szociális bizottság javaslata 288