Agrártermékek a GATT-ban

Átírás

1 1. I-II. 2. Válságok, A nemzetközi kereskedelem intézményrendszere Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek: Kereskedelmi és beruházási együttműködései rendszerek: Előzmények vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg problémák, növekvő protekcionizmus, nem tarifális eszközök önellátás, kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg II. világháború tovább rontotta A háború végétől: USA érdeke jól működő nemzetk. keresk. rendszer New Hampshire, Bretton Woods, nemzetközi konferencia célja : három pillérre épülő új nemzetközi gazdasági rendszer 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946) - árfolyam, fizetési mérleg 2. Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD Világbank 1946) - fejlesztések 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) nem sikerült! ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946:Előkészítő Bizottság 23 ország: kétoldalú vámkoncessziós tárgyalások - Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, dec.31) 1 2 A GATT története - Körtárgyalás-sorozat Év: Esemény: Eredmények: 1947 Genfi forduló A világkereskedelem 50 %-át jelentő termék vámjai csökkentése 1949 Annecy forduló Szerény vámcsökkentések Torquay- forduló 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) Genfi forduló Szerény vámcsökkentések Dillon-forduló Szerény vámcsökkentések Kennedy-forduló ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás Tokió- forduló ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása Uruguay-forduló A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása A GATT céljai Általános cél : a szabadkereskedelem Indoklása: a kereskedelem élénkítése mindenkinek előnyös, a korlátozások láncreakcióként mindenkit károsan érintenek (a fejlett ipari országok szempontjai!) 1)az életszínvonal emelése 2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erőforrásainak kihasználása 4) az áruk cseréjének bővítése Nemzetk. kereskedelem és külföldi tőkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek A legnagyobb kedvezmény elve: csak az árukereskedelmet szabályozta: vámok, kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése Transzparencia: a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetőek Alapelvei alól kivételek: egyes országok nem voltak hajlandóak bizonyos termékcsoportokat bevonni a szabályozás, liberalizáció alá. A GATT szabályai egyes ipari termékekre ( mezőgazdasági termékek, szolgáltatások és szellemi termékek) nem érvényesek 3 4 Az egyes fordulók fő eredményei Év: Esemény: Átlagos vám- Fennmaradó Csatlakozók csökkentés vámtételek % 1930 =100% db GATT előtt 33,2 66, Genf 21,1 52, Annecy 1,9 51, Torquay 3,0 50, Genf 3,5 48, Dillon 2,4 47, Kennedy 36,0 30, Tokió 29,6 21, Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1969-ben jelentkezik, 1973-tól tag (82. tagország) A GATT működésének fő eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) - Antidömping irányelvek - Nem vámjellegű korlátozások szabályozása 5 Agrártermékek a GATT-ban Két fő irányzat: Az agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) Az agrártermékek kivételes kezelése politikai prioritások (EU CAP) Termelés szubvencionálása Exportszubvenciók Importkorlátozások, lefölözések rendszere 6 1

2 WTO 1995 január 1., Székhely: Genf 1995, GATT: 128 tag, ebből 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételei szigorúak: a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedő nemzete WTO tag január: 145 ország további 30 ország folyamodott tagságért, Kína! március: 149 tag (új belépő: Szaúd-Arábia) A legjelentősebb nem tag Oroszország. WTO funkciói: - egyezmények adminisztrálása - tárgyalási fórum - FDI kérdéseinek vizsgálata - szellemi tulajdon védelme - államok kereskedelempolitikájának figyelése - vitás kérdések rendezése Szabályozásának jellemző vonásai: a külföldi és hazai vállalatokat egyformán kell kezelni! a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) dömpingellenes szabályozás exportszubvenciók korlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók 7 8 A WTO működése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. első miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec ), második: Genf (1998. május ). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. WTO harmadik miniszteri konferenciája: Seattle, nov. dec Feladata: az újabb körtárgyalás, a Milleneumi Forduló megnyitása - kudarc A től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. Dohai Miniszteri Konferencia nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület 9 Mezőgazdaság: A Dohai Nyilatkozat: tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezőgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belső támogatások eltörlése. A fejlődő országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektől ideiglenesen eltérhetnek. Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezőgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévő gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések. 10 A WTO napjainkban november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete Fő témák - agrártermékek piacnyitás exporttámogatások leépítése nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem szeptember, Cancún: V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: EU agrártámogatásai átláthatók támadják USA agrártámogatásai rejtettek Cairns-i csoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél- Amerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!) dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia 11 TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK Világszervezet: ENSZ Szervezetei - a nemzetk. kereskedelem és fejlődés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. Kakaó Szervezet, ILO (Nemzetk. Munkaügyi szervezet) - tényezők nemzetk. kereskedelme UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd-i fejlődés kérdései együtt - a fejlődő országok problémáira figyel (GATT ezt mellőzte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO: Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek működése - kormányközi szervezetek: IGO ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv.-k: NGO Működésük: - szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok Magyarország tagja: ENSZ-nek, IMF-nek, Világbanknak, OECD-nek 12 2

3 Regionális integrációk EURÓPA: OECD (1961) Gazdasági és Együttműködési Szervezet Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta EU (EGK:1957/58 EU:1992-) Egységes piac, Gazdasági Unió Ma 25 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) Európai Szabadkereskedelmi Társulás Eredetileg 7, 9 tag (EGK-n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA Európai Gazdasági Térség, EU és EFTA együttműködése CEFTA Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás AMERIKA: NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA - Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak- és Dél-amerikai országok MERCOSUR Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelő ÁZSIA: ASEAN Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés 1981, 21 tagország OPEC Organisation of Petroleum Exporting Countries 1960, Bagdad (5 tag) MA: 11 tag Nemzetközi kereskedelmi Külkereskedelmi Külkereskedelmi típusai Barter : (A) áru (B) áru x áru y áru Egyszerű árucsere / adásvétel (A) egyszerű külkereskedelmi áruügylet (B) x áru pénzváltás y áru (legalább az egyik ország valutát vált). I. Különleges áru II. Különleges külkereskedelmi III. Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi I. Különleges áru I. Különleges áru Barter Vételár kiegyenlítése ellenirányú áruszállítással Reexport ( haszon- ) azért vásárol terméket egy ország, hogy haszonnal harmadik országba exportálj. fedezett haszonügylet: vétel és eladás egy időben fedezetlen haszonügylet: vételkor nem tudja a célországot közvetítői ügylet: vevő és eladó összekapcsolása közvetítői jutalék fejében. Kapcsolt árucsere A külföldi vásárlás feltétele, hogy a vevő is vegyen valamit a cégnél, de legalább az országban ( buy back ). Bérmunkaügylet Külföldi vevő biztosítja a tervet, alapanyagot, a megmunkálás után visszavásárolja. Tranzitügylet Importőr országban szortírozás, csomagolás, majd továbbítás. Politikai, vám, deviza okok miatt történhet

4 I. Különleges áru Switch- Azért vásárolnak meg devizáért egy árut, hogy klíringmegállapodás keretében keletkezett tartozást kiegyenlítsenek. Szereplői: ügyletet bonyolító (hazai) cég, külföldi partner és a klíringpályát biztosító bank. Hazai vállalkozás: nem vállal kockázatot! Bemeneteli switch-ügylet: külföldi partner hazai áruját adják el a (fejlődő) országban, a hazai cég elvégzi az adminisztrálást, az importőr olyan árut kap klíringdevizáért, amihez szabad deviza kellene. Kijöveteli switch-ügylet: klíringdevizát nem tudják hazai szükségletek kielégítésre felhasználni, exportmegtérülés igénye miatt. Rejtett egyik fél ( hazai ) veszteséges, pl klíringdollár = 800 dollár kp. II. Különleges külkereskedelmi Lízing Beruházási javak lízingje, cross border leasing. Licencértékesítés: Egy termék gyártási jogát engedi át az eladó. Termék értékesítéséből arányosan részesül. Franchise-szerződés Eladó névhasználat jogát adja át, Szigorú előírások, feltételek, az értékesítés know-how - ja kerül át. Termelési együttműködés műszaki-fejlesztési : Közös gyártás, K + F III. Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi Nemzetközi fuvarozás és szállítmányozás A legősibb típus. Minden a szállítmányozáshoz kötött ügylet ide tartozik. Szolgáltatásokhoz és szellemi termékekhez kapcsolódó Szerzői jogi, szabadalmi oltalom technológia royalty ellenében. Minőség-ellenőrzésre külföldön kötött ügylet Multinacionális vállalatok, nemzetközi működő tőkemozgások bővülésével kapcsolatos, Nemzetközi reklám- és propagandatevékenység Transznacionális PR- és marketing cégek. Termelőszolgáltatások (termelési szolgáltatás) A termelés folyamatához, vagy annak egy-egy eleméhez köthetőek. Megelőző (upstream stage): marketing, K+F, megvalósíthatósági tanulmányok. Termelés folyamat menetében (onstream paralel services): Könyvelés, biztosítás, folyamatos jogi képviselet stb. Termelést követő (downstream stages) Szállítás, raktározás, elosztás, javítás, vevőszolgálat Közületi és társadalmi szolgáltatások (Public and social services) Közegészségügy, közszolgáltatás, szociális ellátó rendszerek. Korábban: állam nyújtotta egyén igénybe vette. Jelentős hányada: privatizálás kibővült e szolgáltatások világpiaca is. Személyes szolgáltatások (Personal services) Határokon átnyúlóan nyújtott szolgáltatások Tradable goods / non tradable goods Knowledge-intensive knowledge-based Externalizálás internalizálás (?) Statisztikailag bizonytalan

5 Külkereskedelmi szerződések A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte A külkereskedelmi szerződés a felek kötelezettségeit és jogait, az általános és egyedi ügyletkötési feltételeket tartalmazza. Az általános feltételek minden szerződésben megtalálhatók, míg az egyedi feltételek a konkrét ügylet sajátosságaiból adódó speciális kérdéseket szabályozzák. Az általános feltételek a következők: a szerződő felek megnevezése, a felek fő kötelezettségei: a szerződés tárgya, a teljesítés körülményei, a nyújtott ellenszolgáltatás, a szerződéstől való elállás következményei, a szerződésre irányadó jog. a szerződés tárgyát: megnevezés, mennyiség, minőség, csomagolás; a teljesítési körülményeket: határidő, fuvarparitás; az ellenszolgáltatást: adásvételi ár, fizetési kondíciók Külkereskedelmi szerződések Tipikus létrejövési formái: az ajánlat és annak visszaigazolása, a rendelés és annak visszaigazolása, előre elkészített standard szerződések tömegáruk esetében, a felek által közösen megfogalmazott és aláírt a sok egyedi tulajdonság miatt típusba nem sorolható, több száz oldalas szerződés a nagy értékű, bonyolult berendezéseknél, árverés, versenytárgyalás. A külkereskedelmi szerződéseket rendszerint írásba foglalják. 27 5