A PÉCSI EGYH[ZMEGYE PLÉB[NIAH[LÓZAT[NAK ÚJJ[SZERVEZÉSE A 18. SZ[ZAD ELSŐ FELÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PÉCSI EGYH[ZMEGYE PLÉB[NIAH[LÓZAT[NAK ÚJJ[SZERVEZÉSE A 18. SZ[ZAD ELSŐ FELÉBEN"

Átírás

1 GŐZSY ZOLT[N VARGA SZABOLCS A PÉCSI EGYH[ZMEGYE PLÉB[NIAH[LÓZAT[NAK ÚJJ[SZERVEZÉSE A 18. SZ[ZAD ELSŐ FELÉBEN A 18. sz{zad a Magyar Kir{lys{g és a magyar katolikus egyh{z egyik legvirulensebb korszaka volt. A kettő között szoros kapcsolat {llt fenn. A siker kulcsa az {llam, a t{rsadalom és az egyh{z érdekazonoss{ga volt, mindegyik fél a viszonyok konszolid{l{s{t tartotta a legfontosabb feladat{nak. A visszafoglaló h{borúk és a R{kóczi-szabads{gharc okozta bizonytalans{g következményeként a nyugalom megteremtése v{lt a legfontosabb kérdéssé az orsz{g és a Dél-Dun{ntúl területén egyar{nt. Az új élet kereteinek megteremtésében fontos szerep h{rult a tridentinum sor{n megreform{lt katolikus egyh{zra, amely m{r nagy hangsúlyt fektetett a helyi közösségek megv{ltozott spiritu{lis igényeinek a kielégítésére, m{rpedig a helyi egyh{zi struktúra kialakul{sa az egyik legfontosabb fundamentuma a közösség konszolid{ciój{nak. A közösség vall{sgyakorl{s{nak színtere a pléb{- nia, ezért a pléb{niah{lózat újj{születésén mérhető le legink{bb a konszolid{ció folyamata, és intenzit{sa azért is l{tv{nyos, mert csak részben a középkori alapokon szerveződött újj{, sok esetben azonban új, frissen megtelepedett közösségekben került megalapít{sra. Mindezek ok{n nem beszélhetünk puszt{n a pusztít{s előtti {llapot vissza{llít{s{nak sz{ndék{ról, azaz reorganiz{cióról, mert a vil{gegyh{zban bekövetkező folyamatok sor{n m{r egy m{s egyh{zi struktúra tal{lkozott az új közösségek {ltal t{masztott új igényekkel. Ennek tömör megfogalmaz{s{ra tal{n alkalmasabb a neoorgani{ció kifejezés a pécsi egyh{zmegye területén. A hazai egyh{ztörténet-ír{sban a pléb{niah{lózat működésének, és az alsópaps{g szerepének vizsg{lata még a két vil{gh{ború között sem sz{mított divatos tém{nak. Ez elmondható a magyar történelem összes korszak{ra, de különösen igaz a 18. sz{zadot tekintve. Hi{ba hívta fel a figyelmet Vanyó Tihamér ennek jelentőségére és kín{lt módszertant az 1

2 egyh{zmegyék és a pléb{ni{k kutat{s{ra, kevés konkrét esettanulm{ny l{tott napvil{got ebben a tém{ban. 1 Az alsópaps{g és közösség késő középkori viszony{ról Kubinyi Andr{s, 2 kora újkori helyzetéről Fazekas Istv{n egy-egy tanulm{ny{ból t{jékozódhatunk. 3 A veszprémi egyh{zmegye pléb{niah{lózat{nak 18. sz{zadi reorganiz{ciój{val és alsópaps{g{nak pasztor{ciós tevékenységével Dénesi Tam{s foglalkozik behatóan. 4 Jelen tanulm{nyunkban az ő kutat{saihoz csatlakozunk, és a pécsi egyh{zmegye újj{születésének folyamat{t mintegy alulnézetből, a paps{g és a hívek szemszögéből 5 vizsg{ljuk. Arra keressük a v{laszt, hogy miként szerveződött újj{ az egyh{zmegye pléb{ni{inak anyagi infrastruktúr{ja és személyi {llom{nya, és mindez hogyan j{rult hozz{ a konszolid{ció folyamat{hoz. Tanulm{nyunk forr{sb{zis{nak gerincét a pécsi egyh{zmegye 1729-ben 6 és között készült egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvei, 7 valamint az évi pléb{nia összeír{sok képezik. 8 A kutat{s sor{n vizs- 1 VANYÓ Tihamér: Az egyh{zmegye-történetír{sról. In: Regnum Egyh{ztörténeti Évkönyv Budapest, ; UŐ: Apléb{niatörténetír{s módszertana. In: Regnum Egyh{ztörténeti Évkönyv Budapest, Pozitív kivételt jelent ebben a tekintetben a Katus L{szló {ltal elkészített szegv{ri pléb{niatörténet. KATUS L{szló: A szegv{ri pléb{nia története. Magyar Egyh{ztörténeti V{zlatok. (Regnum), 1994/ Újabb kiad{sa: Ecclesia semper reformanda et renovanda. Katus L{szló egyh{ztörténeti tanulm{nyai és cikkei. Szerk. GŐZSY Zolt{n VARGA Szabolcs VÉRTESI L{z{r. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis IV.) Pécs, KUBINYI Andr{s: Pléb{nosv{laszt{s és egyh{zközségi önkorm{nyzat a középkori Magyarorsz{gon. In: UŐ: Főpapok, egyh{zi intézmények és vall{soss{g a középkori Magyarorsz{gon. (METEM Könyvek 22.) Budapest, FAZEKAS Istv{n: A győri egyh{zmegye katolikus alsópaps{ga között. Történelmi Szemle XXXV (1993/1 2) DÉNESI Tam{s: Alsópaps{g, pasztor{ció és egyh{zi ir{nyít{s a 18. sz{zadi veszprémi egyh{zmegyében. Doktori disszert{ció, ELTE BTK Ezúton köszönjük, hogy haszn{lhattuk kéziratos disszert{ciój{t. L{sd még ezenkívül e kötetben megjelent tanulm{ny{t. 5 DÉNESI: Alsópaps{g< i.m A Domsics M{ty{s {ltal végzett baranyai egyh{zl{togat{sokat kivonatolva közreadta MERÉ- NYI Ferenc: Domsics M{ty{s egyh{zl{togat{sa (Canonica Visitatio) Barany{ban 1729-ben. Pécs, A Fonyó S{ndor {ltal készített Tolna megyei rész: Pécsi Püspöki Levélt{r (PPL) Canonica Visitatio, Tolna megye. 7 Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis A bevezető tanulm{nyt írta és a forr{sokat közreadja: GŐZSY Zolt{n VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis V.) Pécs, Baranya Megyei Levélt{r (BML) IV. 1. Baranya v{rmegye nemesi közgyűlésének iratai j. Összeír{sok 1. Conscriptio Ecclesiarum et Parochiarum Inclyto Comitatui de Baranya adjacentium anno peracta Ö 19. Tolna Megyei Levélt{r (TML) IV. 1. Ö

3 g{ltuk a megyei 9 és a pléb{niai 10 levélt{rakat, jelen munk{nkban ezek eredményeit is hasznosítottuk, de meg kell jegyeznünk, hogy a leg{tfogóbb képet az egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek adatai biztosítj{k. 11 A pécsi egyh{zmegye történetére vonatkozó legfontosabb szakirodalom Josephus Koller műve 12 mellett Josephus Brüsztle m{ig megkerülhetetlen négykötetes munk{ja, 13 amely minden újkori, region{lis egyh{ztörténeti kutat{s alapj{t képezi. Baranya és Tolna megyében a katolikus egyh{z megújul{sa nem volt előzmények nélküli és m{r a visszafoglaló h{borúk előtt elkezdődött. Ennek okait a következőkben l{tjuk: egy jelentős katolikus tömb túlélte az évsz{zados oszm{n hódít{s időszak{t, akik körében fennmaradt az egyh{zszervezet emléke. 14 M{sodik okként megemlíthetjük a térségbe ir{nyuló délszl{v migr{ciót, amellyel együtt érkezett a balk{ni katolikus infrastruktúra, új impulzusokkal gazdagítva a katolikus vall{st a térségben. 15 A 17. sz{zadi kedvező folyamatok harmadik szegmense a katolikus egyh{z belső megújul{sa volt, melynek révén önértelmezésének részévé v{lt a misszió- 9 GŐZSY Zolt{n: Az egyh{ztörténet sz{zadi forr{sai a dun{ntúli megyei levélt{rakban. In: A magyar egyh{ztörténet-ír{s forr{sadotts{gai. Egyh{ztörténeti kutat{sok levélt{ri alapjai különös tekintettel a pécsi egyh{zmegyére. Szerk. VARGA Szabolcs VÉRTESI L{z{r. (Seria Historiae Dioecesis Quinquecclesiensis II.) Pécs, VARGA Szabolcs: A pléb{niai levélt{rak forr{sértéke a pécsi egyh{zmegyében. In: A magyar egyh{ztörténet-ír{s forr{sadotts{gai. Egyh{ztörténeti kutat{sok levélt{ri alapjai különös tekintettel a pécsi egyh{zmegyére. Szerk. VARGA Szabolcs VÉRTESI L{z{r. (Seria Historiae Dioecesis Quinquecclesiensis II.) Pécs, A pécsi egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek ismertetésére l{sd: Pécsi Egyh{zmegye. Szerk. DÓKA Kl{ra. (Egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek katalógusa 7.) Budapest, Erre nézve l{sd még Dóka Kl{ra e kötetben megjelent tanulm{ny{t. A jegyzőkönyvek magyarorsz{gi historiog{fi{j{ra legújabban: Canonica Visitatio i.m KOLLER, Josephus: Historia Episcopatus Quinqueecclesiensis. Tomus VII. Pesthini, BRÜSZTLE, Josephus: Recensio universi cleri dioecesis Quinqueecclesiensis I IV. Pécs, Erre l{sd: MOLN[R Antal: Jezsuit{k a hódolt Pécsett ( ). In: UŐ: A katolikus egyh{z a hódolt Dun{ntúlon. (METEM Könyvek 44.) Budapest, különösen A 18. sz{zadban összesen ötvenh{rom település lakói ismerték középkori templomuk patrocínium{t, ebből tizennégy esetben csup{n a népi emlékezet őrizte meg ezt. TIM[R György: Patrocíniumok Baranya v{rmegyében a 18. sz{zad első évtizedeiben. In: A pécsi egyh{zmegye a sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, Erre tov{bbi bőséges szakirodalommal l{sd: MOLN[R Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarorsz{gon I. ( ) (Humanizmus és Reform{ció 26.) Budapest, Tov{bb{ BOROS GYEVI L{szló: A pécsi egyh{zmegye horv{tjai a 17. sz{zad végéig. In: A Pécsi Egyh{zmegye schematizmusa. Szerk. CSIGI Imre KNEIP Istv{n. Pécs, ; SRŠAN, Stjepan: A horv{t bev{ndorl{s és a boszniai ferencesek működése a 18. sz{zad elejéig. Baranya, IV. (1990/1 2)

4 z{s gondolata. Ebben kulcsszerepe volt a jezsuita rendnek, amelynek felkészült tagjai 1612-től kezdve folyamatosan jelen voltak az egyh{zmegyében, és alkalmazkodva a helyi körülményekhez, sikeresen pasztor{ltak. 16 A h{rom elem együttes hat{s{ra a katolikus vall{s m{r a hódolts{g utolsó évtizedeiben expanzióba kezdett a térségben. A katolikus felekezeti tov{bbélés színterei a szerzetesi missziók és a licenci{tusok {ltal vezetett kontinuus ősmagyar és beköltöző délszl{v közösségek voltak, amelyeknek a sz{ma gyorsan nőtt ben Baranya 127 településéből 51 volt katolikus, 31 ortodox, a maradék pedig valamely protest{ns felekezet híve. 17 A nagyobb katolikus központok azonban ekkor még egyenetlenül, viszonylag elszórtan helyezkedtek el. A legnagyobb természetesen Pécs, és körülötte sűrűbben az erősebb közösségek, így Hosszúhetény, Kőv{gószőlős, Bicsérd voltak. 18 Ezek közös jellemzője, hogy magyarok lakt{k, és m{r a felszabadul{s előtt jezsuit{k pasztor{lt{k, 19 akiknek sok esetben licenci{tusok segítettek. 20 Egy m{sik tömb terült el Pécs és Moh{cs között, péld{ul Németi, 16 A jezsuita önértelmezésre, és 16. sz{zadi tevékenységükre alapvető: O MALLEY, John W.: Az első jezsuit{k. Budapest, Ehhez a kérdéshez szorosan hozz{tartozik a pécsi püspökök birtokrestaur{ciós tevékenysége, mely sor{n ismét szorosabb{ v{lt a kapcsolat az egyh{zi falvak lakoss{ga és a püspök között. TIM[R György: A pécsi címzetes (v{lasztott) püspökök birtokmegőrző tevékenysége a hódolts{g idején. In: Pécs a törökkorban. Szerk. SZAK[LY Ferenc. (Tanulm{nyok Pécs történetéből 7.) Pécs, TIM[R György: A pécsi provizori{tus faluösszeír{sainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). In: Baranyai Helytörténetír{s Pécs, MOLN[R: Jezsuit{k i.m. 33. Az évi vizita Bicsérdnél megjegyezte, hogy lakói a török időkben is megtartott{k a katolikus ünnepeket. Festa decretalia observant, et alias etiam moribus bene christianis praediti sunt quos etiam sub jugo turcico una cum salvifica religione illibate retinuerunt. Canonica Visitatio i.m. 49. Az itteni katolikus közösségnek az a Pap D{vid prédik{tor volt a híres vezetője a 17. sz{zad első évtizedeiben, akinek a híre még a Felvidékre is eljutott. HOLOVICS Flóri{n: Baranya a XVII. sz{zad elején. (Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 11 (1966) 173. Idézi: MOLN[R: Jezsuit{k i.m Brüsztle szerint Hosszúhetény első lelkip{sztora Joannes Prentaller jezsuita p{ter volt. BRÜSZTLE: i.m. III. 85. Az ő neve azonban nem szerepel a pécsi jezsuita misszió tagjai között. MOLN[R: Jezsuit{k i.m Első említése 1686-ban történt, ekkor a Mindenszentek templom{nak pléb{nosaként jegyezték fel. BRÜSZTLE: i.m. I A licenci{tusok tanult vil{gi férfiak voltak, akiknek a feladatuk elsősorban a hitoktat{s volt. Elősorban a hódolts{gban működtek, ahol a képzett papok hi{nya miatt nagy szerepük volt a hitélet fenntart{s{ban. Jelentőségüket mutatja, hogy 1697-ben h{rom kanonok, hat vil{gi pap és a különböző szerzetesek mellett licenci{tus dolgozott a pécsi egyh{zmegyében. TAK- SONYI József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI XVII. sz. történetéhez. A Pécsi Memoriale. In: Baranyai Helytörténetír{s Pécs, ben hét licenci{tus jelent meg a zsinaton. Szerepüket jól jelzi megnevezésük: licenciati plebani. KOLLER: i.m A pléb{nosok sz{m{nak gyarapod{s{val jelentőségük folyamatosan csökkent a 18. sz{zadban. 4

5 Szal{nta 21 és Szemely 22 településekkel, ahol m{r többnyire délszl{v katolikusok laktak a felszabadító h{ború idején. 23 Az egyh{zmegye felszabadul{sa, és a pécsi püspök visszaköltözése új helyzetet teremtett a katolikus megújul{s sz{m{ra, mert innentől kezdve nyílt lehetőség a térség konszolid{ciój{ra. 24 Radanay M{ty{s Ign{c pécsi püspök 25 volt az első, aki a pléb{ni{k alapít{s{ban l{tta az egyh{zmegye megújít{s{nak a kulcs{t. 26 Ehhez első lépésben az egyh{zi birtokok visszaszerzésére volt szükség, az ezzel kapcsolatos pereknek azonban csak I. Lipót 1703-ban tett nova donatio-ja vetett véget. 27 Ezért a püspök lehetőségei mindvégig korl{tozottak voltak, 28 {m így is fontos szerepet j{tszott az egyh{zmegye újkori megszervezésében. Radanay elsődleges feladat{nak a Tevékenységükre l{sd: JUH[SZ K{lm{n: A licenci{tusi intézmény Magyarorsz{gon. Budapest, Legújabban: DÉNESI Tam{s: Licenci{tusok a veszprémi egyh{zmegyében. In: Népi vall{soss{g a K{rp{t-medencében 6. Szerk. S. LACKOVITS Emőke MÉSZ[ROS Veronika. Veszprém, Németi lakói Boszni{ból költöztek {t. TIM[R: A pécsi provizor{tus i.m Szal{nt{n még 1729-ben is haszn{ltak egy dalm{t nyelvű Evangéliumot. MERÉNYI: i.m TIM[R: A pécsi provizor{tus i.m ban a baranyai provizor{tus 127 települése közül 40-ben laktak délszl{vok. Uo. Az adatot idézi: BENDA K{lm{n: Unit{riusok a hódolts{g-kori Dél-Barany{ban. Baranya, IV. (1990/1 2) Ez természetesen a vil{gi közigazgat{s újj{szervezésére is igaz, amelyben szintén aktív szerepet v{llaltak egyh{zi személyek, így szorosan kapcsolódik e kérdéskörhöz. Újra működtek a v{rmegyék, megkezdték a birtokjogok tiszt{z{s{t, és hosszú évtizedeken keresztül igyekeztek megold{st tal{lni a különböző hat{rvit{k elsimít{s{ra. A bőséges szakirodalomból l{sd: HOLUB József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt hat{rvita történetéhez. ( ) In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve Pécs, ; UŐ: Az újj{építés megindul{- sa Tolna megyében a török kiűzése ut{n ig. In: Tanulm{nyok Tolna megye történetéből V. Szeksz{rd, ; BÉLI G{bor: A v{rmegyei önkorm{nyzat újj{éledése Baranya v{rmegyében a török kiűzése ut{n. In: Baranyai Helytörténetír{s Pécs, ; GŐZSY Zolt{n: A pécsi egyh{zmegye nyugati hat{rainak problém{i a 18. sz{zad elején. In: A pécsi egyh{zmegye a sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, P{lyafut{s{ra legújabban: ÓDOR Imre: A hódolts{g ut{ni Pécs harcias-hitvédő püspökének megprób{ltat{sai: Radanay M{ty{s Ign{c ( ) In: A pécsi egyh{zmegye a sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, Ennek érdekében m{r 1689-ben kezdeményezte egy helyi zsinat összehív{s{t. MERÉNYI, TIM[R György: A Pécsi Egyh{zmegye birtokainak restaur{l{sa 1703-ban. In: Népek együttélése Dél-Pannóni{ban. Tanulm{nyok Szita L{szló 70. születésnapj{ra. Szerk. LENGV[RI Istv{n VONYÓ József. Pécs, Radanay {llandó konfliktusban {llt a vil{gi közigazgat{s képviselőivel, törekvéseinek egy{ltal{n nem volt meg sem a személyi feltétele sem az anyagi alapja. Radanay és az Udvari Kamara visz{ly{ra l{sd: BABICS Andr{s: A kamarai igazgat{s Pécs v{ros{ban. Pécs,

6 püspökv{ros egyh{zi infrastruktúr{j{nak megteremtését tartotta, 29 és ebben főleg a visszaköltöző szerzetesrendekre t{maszkodott között a m{r működő jezsuit{k mellett megjelentek a ferencesek, domonkosok és p{losok is ben újraalapította a Pécs pléb{niatemplom{nak sz{mító, a v{ros falain kívül fekvő Mindenszentek tiszteletére szentelt egyh{zat, a következő évben pedig elkészült a Pécs-Szabolcsban {lló Magyarok Nagyasszonya valamint a jezsuit{k {ltal gondozott Pécs-ürögi templom ben a pestistől való megmenekülés miatti h{l{ból a v{ros lakoss{ga saj{t erejéből felépítette a Pécs-Havihegyi kegyk{poln{t, 31 amely hamarosan region{lis zar{ndokközpontt{ v{lt, miként a p{losok {ltal igazgatott, Pécstől északra tal{lható Szentkút, 32 valamint a v{rostól t{volabb tal{lható, {m az egyh{zmegye szempontj{ból különösen fontos ferences kegyhely, M{riagyűd is. 33 Pécs mellett az egyh{zmegye m{s településein is a szerzetesrendek segítettek a katolikus infrastruktúra újj{élesztésében. A 17. sz{zadi múltra visszatekintő moh{csi ferences misszió mellett ahol a ladiszlaita és bosny{k rendtartom{ny egyar{nt jelent volt, Dunaföldv{r, Siklós, Simontornya és Szigetv{r mezőv{rosok ferences kusztódi{it említhetjük meg, míg a jezsuit{k Szigetv{ron alapítottak egy újabb rezidenci{t. 34 Ebből kiderül, 29 Pécs szakr{lis térszerkezetének kiépítésére l{sd: TIM[R György: Pécs területén lévő pléb{ni{k és lelkészségek, valamint a hozz{juk tartozó templomok és k{poln{k a török hódolts{g óta. In: Madas József Emlékkonferencia (2002. {prilis ) v{logatott előad{sai. Szerk. FONT M{rta VAR- GHA Dezső. (Tanulm{nyok Pécs történetéből 15.) Tanulm{nyunkban nem foglalkozunk külön a szerzetesrendeknek a konszolid{cióban betöltött szerepével, csup{n érintőlegesen említjük. A szerzetesrendek visszatelepülésére bőséges szakirodalommal l{sd Sipt{r D{niel e kötetben megjelenő tanulm{ny{t. 31 HAL P{l: P. Ullmann domonkos levele a pécsi Havihegyi k{polna építése ügyében 1709-ben. Dun{ntúli Tudom{nyos Gyűjtemény, 1. (1947/1) 71 74; BŐGNER Miklós LŐRINCZ S{ndor PLATTHY Istv{n: Havihegyi búcsúskönyv. Pécs, TÜSKÉS G{bor KNAPP Éva: Népi vall{soss{g Magyarorsz{gon a sz{zadban. Budapest, A hatalmas szakirodalomból itt csak kettőt idézünk: [NGY[N Aurél: A gyűdi kegyhely a történelmi események forgatag{ban. Gyűd, 1930; BARNA G{bor: M{riagyűd: magyarok, németek, délszl{vok búcsúj{ró helye. In: A III. magyar-jugoszl{v folklór konferencia előad{sai 2. Budapest, november 2 3. Szerk. KISS M{ria. (Folklór és tradíció VI.) Budapest, Az egyh{zmegye történetéről készült legújabb összefoglal{s valószínűleg az évi schematizmus alapj{n megemlíti, hogy 1699-ben Pakson is megtelepedtek a ferencesek. HORV[TH Istv{n: A török ut{ni újj{építés évtizedei. In: A Pécsi Egyh{zmegye ezer éve Szerk. SÜMEGI József. Pécs, ; A Pécsi Egyh{zmegye Schematizmusa Szerk. CSIGI Imre KNEIP Istv{n. Pécs, Erre azonban nem került elő forr{s. A pléb{niatemplomot 1722-ben kezdték el felújítani, és az egyetlen kor{bbi adat ezzel kapcsolatban, hogy harangj{t 6

7 hogy Pécs ut{n a népesebb mezőv{rosok népességére koncentr{lt a katolikus egyh{z a felszabadul{st követő első esztendőkben. A meginduló újj{építés legnagyobb újdons{ga azonban az volt, hogy a v{rosias települések mellett a falvakban is felhaszn{lt{k a pléb{nia intézményét a térség konszolid{ciój{ban, és mind az egyh{z, mind a közösségek igyekeztek minél előbb pléb{niai st{tusba juttatni templomaikat és {llandó lelkip{sztort szerződtetni gondoz{sukra. Lehetőség szerint e munka sor{n is figyelembe vették a hódolts{g kor{ban kialakult adotts{gokat. A pécsi jezsuita misszió vonz{skörzetében működő pléb{ni{król vannak 17. sz{zadi adataink V{zsnok, Vaszar, Mindszent, Hetvehely, Nagyboda, Kőv{gószőlős, Bicsérd, Hosszúhetény, Hird, Berkesd, Bog{d, Szebény, Szekcső, valamint a Dr{vaszögben fekvő Izsép és Lőcs falvakban. 35 Közülük több megélte a sz{zad végét, V{zsnokon, Vaszarban, Mindszenten, Kőv{gószőlősőn péld{ul 1692-ben licenci{tus működött, 36 míg Hosszúhetényben Radanay püspök 1689-ben újraalapította a pléb{ni{t. Ennek pontos aktus{ról sajnos nincsenek ismereteink. Norm{lis körülmények között ugyanis a pléb{nia jogszerű betöltéséhez h{rom dologra volt szükség: a földesúr praesentioj{ra, a püspök confirmatioj{ra és az esperes vagy főesperes introductioj{ra. 37 Ezekből azonban vajmi kevés valósulhatott meg, nem tudunk sem új pléb{nos kihelyezéséről, sem a templom konszekr{ciój{ról. A korai alapít{sok esetében ink{bb csak a pléb{niajelleg megerősítéséről lehetett szó, amely sor{n tiszt{zhatt{k a pléb{nosnak j{ró jövedelmeket. 38 Mivel eddig csup{n Hetény kapcs{n került elő olyan adat, ami a pléb{nia birtokjog{nak a török korban kontinuus tov{bbélését bizonyítja, ez alapj{n nem véletlen az itteni megerősítés korai d{tuma. 39 A vil{gi plémég Radanay püspök szentelte fel. campanula pendet benedicta quondam ab Illustrissimo Domino piae memoriae Matthia Radonay episcopo Quinue-Ecclesiensis. PPL Canonica Visitatio, Tolna megye, MOLN[R: Jezsuit{k i.m TIM[R: Patrocíniumok Baranya i.m ; FAZEKAS: A győri egyh{zmegye i.m Moln{r Antal szíves szóbeli közlése alapj{n. 39 A pléb{ni{nak volt két szőlője, amelyeket Kereszt Istv{n és Csonka M{rton művelt, de mivel a török időkig az egyh{zé volt, és ezért senki nem idegenítheti el, ezért ezek ut{n tizeddel tartoznak. Habetur praeterea vinea in superiori monte, quam his recenter evolutis temporibus excoluit Stephanus Kereszt, item alia in eodem promontorio per Martinum Csonka exculta; qiua vero tempore adhuc turcico aere parochiano comparate exstiterant, et nihil ab ecclesia avelli possit, ordinatum est: ut ex iis suprascriptis duabus vineis loci parocho decima pendatur. BRÜSZTLE: i.m. III

8 b{nosok égető hi{ny{t mutatja, hogy a domonkosok kapt{k meg a falut, és Verbőczy J{nos egészen 1715-ig ir{nyította a közösség életét ban Mérey Mih{ly szeksz{rdi ap{t kezdeményezésére az itteni mezőv{rosban szervezték újj{ a pléb{ni{t, ez azonban ekkor nem tartozott a pécsi püspök joghatós{ga al{ ből Hosszúhetény és Lőcs mellett Versend, Németi, Aranyos valamint Szemely pléb{nos{nak a nevét ismerjük, míg az it{liai sz{rmaz{sú Horka Leonard ekkor hagyta el Szabadszentkir{lyt és tért vissza szülőföldjére. 42 Ezek közül a délszl{vok {ltal lakott Versend, Németi, Lőcs és Szemely 43 említése nem meglepő, ann{l ink{bb magyar{zatra szorul a többségében unit{rius kisnemesek {ltal lakott, kontinuus magyar falu, Szabadszentkir{ly, és az erős unit{rius közösségéről híres Aranyos. A két település kiemelése összhangban volt Radanay püspök sok esetben türelmetlen térítőmunk{j{val, aki a szívügyének tekintette az egyh{zmegye területén élő ortodoxok és protest{nsok {tkeresztelését. Erőfeszítéseit l{thatólag siker koron{zta, 44 hiszen 1689 ut{n, rövid idő alatt 28 falut térített {t a katolikus vall{sra, 45 az ortodoxokkal pedig rövid életű uniót hozott tető al{ között. 46 Az unit{rius közösségek gyors megtörésében az is szerepet j{tszott, hogy nem volt püspökük, és négy legerősebb közösségük, Pellérd, Aranyos, Keszü és Eger{g is híj{n volt prédik{tornak ezekben az években. 47 Radanay ebben a munk{ban is a szerzetesekre t{- maszkodott, különösen sokat köszönhetett a jezsuita p{ter Bittevi Mih{lynak, 48 míg a templomuktól megfosztott pellérdi unit{riusokat Maróthy 40 BRÜSZTLE: i.m. III BRÜSZTLE: i.m. IV TAKSONYI: i.m M{r a török időkben is katolikus délszl{vok lakt{k. TIM[R: Pécsi provizor{tus i.m Az ban készített összeír{sokból úgy tűnik, hogy az unit{rius falvak teljes népessége {ttért, {m a későbbi forr{sok ezt nem t{masztj{k al{. Pellérden még 1764-ben is tudunk idős {ttérőkről. BRÜSZTLE: i.m. IV BENDA: Unit{riusok i.m Az unió kérdésében m{ig vitatott Radanay magatart{sa. FRICSY [d{m: A török ut{ni első pécsi püspök, Radanay M{ty{s Ign{c. In: A Pécsi Egyh{zmegye schematizmusa. Szerk. UŐ. Pécs, Uo. 92. Eger{gon az évi összeír{s készítői m{r csak katolikusokat jegyeztek fel. TIM[R: Pécsi provizor{tus i.m Radanay Bittevinek tulajdonította, hogy a környéken 44 oppida et pagi Romanae Ecclesiae sint asserti. BRÜSZTLE: i.m. III

9 Mih{ly p{los szerzetes pasztor{lta. 49 A térítés dinamik{j{ban két dolog bizonyosan szerepet j{tszott: az egyik, hogy Radanay az egyh{zi birtokokon a lehető leghamarabb kív{nta elérni a vall{si homogenit{st. Keszü és az oratórium{tól megfosztott Sumony ezért v{lt az intenzív pasztor{ció korai cél{llom{s{v{. 50 A m{sik, hogy Eger{g, Aranyos és Pellérd katolikus birtokosainak valószínűleg nem volt ellenére, hogy unit{rius jobb{gyai közé katolikus papot küldjenek téríteni. 51 Utóbbiak révén a legerősebb unit{rius központokat sikerült {ttéríteni, ami mag{val vonta a kisebb közösségek vall{sv{lt{s{t is. Radanay idejében az egyh{znak nem csak a paphi{nnyal, hanem az {llandó pénzzavarral is meg kellett küzdenie, így új templom építéséről alig van tudom{sunk. Több esetben, péld{ul Pécsett és Szigetv{ron, a török mecseteket alakított{k {t, m{skor pedig, így Pellérden és Sumonyban, az unit{riusoktól elvett imah{zat rendezték be a katolikus rítusnak megfelelően. 52 A középkori eredettel bíró katolikus falvakban pedig v{ltoztat{s és felújít{s nélkül haszn{lt{k templomaikat, nincsen adatunk arra, hogy Radanay idejében b{rmiféle jelentősebb építkezés elkezdődött volna. 53 Összefoglalva meg{llapíthatjuk, hogy 1686 ut{n valós{gos térítőmunka vette kezdetét, és ebben a pécsi püspök legfőbb segítői a ferencesek, jezsuit{k és p{losok voltak. Ez azonban komoly elvi problém{kat vetett fel, hiszen a tridentinum sor{n {talakult egyh{zszervezetben a püspököknek a kor{bbin{l nagyobb szerep jutott, és hatalmuk kiszélesítésének legfőbb akad{lyai éppen a szerzetesrendek, valamint a különböző jogcímek révén kiv{lts{golt exempt pléb{ni{k voltak. A helyzettel Radanay is tiszt{ban volt, nem véletlenül írta 1700-ban, hogy magamnak az én Pécsi Püspökségemben kív{ntat{nak mostan h{rom sz{z hatvan h{rom pléb{nosim, de hol vegiem, és 49 BRÜSZTLE: i.m. IV Keszü a szemin{rium birtoka lett az évi feloszt{st követően. Canonica Visitatio i.m. 30. Sumony pedig a pécsi székesegyh{z kezelésébe került. BML IV. 1. j. Ö 19. fol Pellérd és Aranyos ura Passardi Péter lett, aki kegyúrként 1711-ben a templomot újj{építette. dicitur per Petrum Passardi genitorem mox fati vice-comitis (t.i. Pass{rdi P{l) anno antiquis diruti templi fundamentis ex mera tegula cocta supraaedificata una cum, turri et sacristia sua BRÜSZTLE IV Eger{g pedig a P{lffy-csal{d birtoka. Schematizmus i.m ban Túrony esetében konkrétan megjegyezték, hogy a templom ad normam ecclesiarum catholicarum lett {talakítva. BML IV. 1. j. Ö 19. fol Jellemző erre a pécsi székesegyh{z esete, ahol 1686 ut{n csup{n az altemplomot haszn{lt{k egészen az 1710-es évekig, és csak a minim{lis, szükséges restaur{cióról vannak ismereteink. BOROS L{szló: A pécsi székesegyh{z a 18. sz{zadban. (Művészettörténeti Füzetek 18.) Budapest,

10 mivel tanittassam. 54 Tenni azonban nem volt ereje ellene, és ezért a szerzetesek mellett még m{s egyh{zmegyék papjait is kénytelen volt alkalmazni, miként az a stratégiai fontoss{gú Eger{gon is történt, ahol 1703-ban a z{gr{bi Komp{r Krisztofor szervezte újj{ a pléb{ni{t. 55 Ebbe a lassú fejlődésbe szólt bele a R{kóczi szabads{gharc, amely szinte teljesen megsemmisítette az addigi eredményeket, és hosszú évekre megakasztotta a konszolid{ció folyamat{t. 56 Először a többségében protest{ns kuruc csapatok vonultak {t az egyh{zmegye területén, és a miattuk kitört félelem ok{n a kisebb falvakban élő pléb{nosok, szerzetesek elhagyt{k {llom{shelyeiket. Ekkor szűnt meg Siklóson a katolikus istentisztelet, és az előbb említett Komp{r Krisztofor is behúzódott a pécsi ferences kolostorba. Itt esett {ldozatul a v{rost kifosztó kuruc katon{knak febru{r elején. 57 A kuruc pusztít{s nem kímélte a Toln{ban és Barany{ban élő r{c lakoss{got sem, Döbröközben még a R{kóczinak behódolt szerbeket is leölték. 58 Erre v{laszul a cs{sz{ri zsoldban szolg{ló szerb szabadcsapatok betörtek a Dun{ntúlra, és mai ismereteink szerint Glavinich Sebestyén pécsi kanonok egy{ltal{n nem túlzott, amikor besz{molój{ban úgy fogalmazott, hogy a pécsi egyh{zmegyét ez a t{mad{s végső roml{sba döntötte. 59 Ők az évi hadj{rat sor{n négy jezsuit{t, h{rom siklósi ferencest, ugyanennyi vil{gi pléb{nost és egy kanonokot öltek meg, közülük a legtöbben Pécs feldúl{sakor estek {ldozatul. 60 Nem voltak biztons{gban a katolikus délszl{vok sem, Moh{cs és Siklós ferences kolostorai ugyanúgy {ldozatul estek a pusztít{snak, mint a pécsi p{losok és domonkosok rendh{zai. Ekkor égették fel Szal{nt{t, 61 Szenterzsébet 62 és Gyűd 63 oratórium{t, Siklóson pedig még az anyakönyveket is elhamvasztott{k KOLLER: i.m. VII Schematizmus 1981 i.m Az évi hadj{ratra l{sd: B[NKÚTI Imre: 1704: két hadsereg a Dél-Dun{ntúlon, két tragédia Pécsett. In: A pécsi egyh{zmegye a sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, Schematizmus 1981 i.m SZIL[GYI Mih{ly: Az újratelepülő Tolna megye In: Tanulm{nyok Tolna megye történetéből X. Szerk. K. BALOG J{nos. Szeksz{rd, <dioecesi huic extrema ruina illata est. A levelet idézi: KOLLER: i.m. VII HODINKA Antal: Négy egykorú jelentés az évi pécsi r{cz dúl{sról. A Magyar Történelmi T{rsulat dec. 4-i pécsi kir{ndul{sa alkalm{ból közrebocs{tja Hodinka Antal. Pécs, é.n NAGY Lajos: A kurucok és r{cok pusztít{sai Baranya v{rmegyében 1704 elején. In: Baranyai Helytörténetír{s Pécs, Canonica Visitatio i.m

11 A szabads{gharc végére az egyh{zi insfrastruktúra szinte rosszabb {llapotban volt, mint 1686-ban, alig néh{ny pléb{nia élte túl a viharos évtizedeket. Hi{ba vannak adatok péld{ul a pellérdi pléb{nosnak, Morvay Józsefnek a folyamatos helyi jelenlétéről, 65 Stipkovich Istv{n J{nos jezsuita p{ter közötti szal{ntai szolg{lat{ról, 66 illetve Kazó Andr{s szabadszentkir{lyi pléb{nosról, 67 az összkép siralmas volt. Ezért különösen fontos volt, hogy teljesen új alapokra helyezve indíts{k el a pléb{ni{k megszervezését, és e munka m{r Nesselrode Ferenc ( ) pécsi püspök nevéhez fűződik. 68 Nesselrode kinevezése m{r a megv{ltozott uralkodói egyh{zpolitik{t jelzi. Hasonló tendenci{kat l{thatunk a szomszédos veszprémi egyh{zmegyében, ahol a kiprób{lt és m{shol m{r bizonyított Volkra Ottó kinevezésével nagy hangsúlyt helyeződött a pléb{niah{lózat fejlesztésére és a papképzés beindít{s{ra. 69 Nem véletlen az sem, hogy a pécsi egyh{zmegyében Nesselrode valósította meg Radanay több évtizedes tervét, és a felmerülő problém{k megbeszélésére zsinatot hívott össze 1714-ben. 70 Ez egybev{gott a Tridentben megfogalmazott, püspökökkel szemben t{masztott követeléssel, és új lendületet adott az egyh{zmegyei pléb{niah{lózat újj{szervezésének. Ekkor rendezték a pléb{nosok és licenci{tusok jogköreit, és egym{shoz fűződő viszony{t, valamint megerősítették felettük a püspöki joghatós{got. Igényként megfogalmazódott az is, hogy minél jobb képességű pléb{nosokkal kell a konszolid{ciót elvégezni, és az egyik rendkívül fontos passzusban rendezték a pléb{nosok és licenci{tusok vagyoni helyzetét és közösséggel szembeni kötelezettségeit is. Külön foglalkoztak az anyaegyh{zakhoz kap- 63 Canonica Visitatio i.m Uo BRÜSZTLE: i.m. IV Uo Uo Modern életrajza m{ig nem készült el. Legújabb rövid összefoglal{sa: BORSY K{roly: Pécs püspökei a török idők ut{n. Pécsi Szemle, 2001 tavasz Volkra Ottó püspökségéről legújabban: KÖRMENDY József: Gr. Volkra Ottó Ker. J{nos veszprémi püspök élete és munk{ss{ga Veszprém, Siquidem nostra Dioecesis Quinque Ecclesiensis, ob diversas temporum injurias, non solum in salutari religionis orthodoxae cultu, verum etiam multoque magis in debita Parochiarum administratione, cura animarum, ac Parochorum necessaria Provisione, adeo disturbata et confusa videatur. A zsinat anyag{t kiadta: KOLLER: i.m. VII

12 csolódó fili{k pasztor{l{s{val, és elrendelték, hogy az egyh{z tagjai rendszeresen l{togass{k ezeket a helyeket, és segítsék az ott élőket. 71 Ebben az évben 19 működő pléb{ni{ról van tudom{sunk, amelyek közül Sziget, Pellérd, Pincehely, K{toly, V{s{rosdombó, Mindszent, Eger- {g, Szal{nta, Görcsöny, Hosszúhetény, valamint az éppen ekkor újj{szervezett Beremend vil{gi pléb{nosa megjelent Pécsett, a kőv{gószőlősi Keszthelyi J{nos, a szabadszentkir{lyi Kazó Andr{s, a lőcsi Lépi P{l, az izsépi Gyüresics M{ty{s, és az éppen akkor híveket kapó Tevel frissen kinevezett pléb{nosa, Heinrich Mack t{volmaradtak. A ferencesek tov{bbra is Simontornya, Siklós, Moh{cs, Bud{ról pedig a boszniai ferencesek Földv{r népét pasztor{lt{k. A sz{raz adatok értékes következtetések levon{s{ra alkalmasak. Az első ezek közül a pléb{ni{k sz{ma, hiszen fentebb l{ttuk, hogy az {llandó h{borúskod{s, és az ezzel szorosan együttj{ró j{rv{nyok re szinte teljesen megsemmisítették a m{r működő pléb{ni{kat. Ezért mindenképp meglepő a működő pléb{ni{k sz{ma. Ezek többségében m{r működött hosszabb-rövidebb ideig pléb{nos vagy licenci{tus, 73 ezek közé tartozik az eddig külön nem említett V{s{rosdombó, ahol utóbbi működésére m{r 1692-ből van adatunk, 74 és 1709-től, Roskov{nyi Andr{s pléb{nos megjelenésével a középkori eredetű Szent M{rton templom ténylegesen is pléb{niatemplomnak sz{mított. 75 Néh{ny esetben nem ismerjük a pléb{nia előzményeit, ilyen Görcsöny, Beremend, Pincehely és Tevel. Görcsöny a török időkben is lakott volt, 1699-ben r{cok költöztek be Döbröközből, miut{n I. Lipót 1691-ben a szerb p{tri{rk{nak adom{nyozta a települést. 76 Valószínűleg éppen miattuk adom{nyozta a pléb{ni{t 1702-ben I. Lipót a pécsi jezsuit{knak, akik 1713-ban illően felújított{k a tető nélkül {lló temp- 71 Tam Parochus, quam Licenciatus debet frequenter suas Filiales Ecclesias, et pagos visitare, eosque tam in publico, quam privato ea, quae ad salutem necessaria sunt< KOLLER: i.m. VII NAGY Lajos: Az és évi pécsi pestisj{rv{ny. In: Baranyai Helytörténetír{s Pécs, A fentebb említetteken túl ide soroljuk K{tolyt is, ugyanis 1622-ből van egy utal{s az itteni pléb{ni{ra, amelyet ekkor mag{nak kért Don Simone Matkovich moh{csi pléb{nos. MOLN[R Antal: A kalocsai érsekség a török korban. In: Uő: Tanulm{nyok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Budapest, TIM[R: Patrocíniumok Baranya i.m Roskov{nyi előtt betöltetlen volt e tisztség, mert őmaga curam deserti gregis in V{s{rosdombó suscipiens érkezett. BRÜSZTLE: i.m. IV DUJMOV Mil{n: A szerb ortodox egyh{z helyzete Barany{ban az 1690-es években. In: A pécsi egyh{zmegye a sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, ; SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m

13 lomot. 77 Ebben az évben került ide Csepéncsy Sebestyén József is, aki vil{gi lelkip{sztorként l{tta el a pléb{nosi teendőket, és ezzel az aktussal került sor a pléb{nia újraalapít{s{ra. 78 A m{sik h{rom település különböző vil{gi nagybirtokokhoz tartozott. Beremend 1698-tól a Veterani-csal{d kezében volt, akik a kezdeti időszakban többnyire szerb telepeseket költöztettek be tudatosan a faluba. 79 Ezért a R{kóczi-szabads{gharc idején a kuruc csapatok feldúlt{k. Aki tudott elmenekült előlük, a legtöbben Toln{n tal{ltak menedéket ut{n a túlélők egy része visszaköltözött, {m a kegyúr telepítési politik{ja miatt Beremenden mind több katolikus sok{c jelent meg, és 1713-ban Spoljanics F{bi{n Sebestyén személyében pléb{nost is kapott a település. 81 Pincehely az Eszterh{zy-csal{d birtokai közé tartozó, gazdag mezőv{ros volt, ahol a 17. sz{zad végéig r{c garnizon {llom{sozott, {m miut{n ők a v{rmegyei terhek elől elköltöztek, 1695-től fokozatosan magyarok foglalt{k el a helyüket. 82 Kiemelt jelentősége ellenére 1717-től a rohonci zsidók egy {llandó kolóni{ja is megtelepedett a v{rosban 83, az egyh{zi infrastruktúra kiépítésére a kegyúr nem fordított különösebb figyelmet, tov{bbra is a Kapos-folyó szigetén {lló, egykori török mecsetet haszn{lt{k a hívek, és Strupi György pléb{nos tevékenységére is csup{n 1714-ből van az első adatunk. 84 A Dőry-csal{dhoz tartozó Tevelre szintén r{cok költöztek 1699 ut{n, {m a szabads{gharc idején elnéptelenedett a falu. 85 A település újkori története 1712-ben kezdődött, amikor Dőry L{szló hív{s{ra német telepesek költöztek be, és felépítették első, v{lyogból készült templomukat. 86 Első pléb{nosuk, Heinrich Mack Dél-Németorsz{gból érkezett a hívekkel, és 1718-ig, N{dasdra való {tköltözéséig pasztor{lta 77 Schematizmus 1981 i.m BRÜSZTLE: i.m. II SZITA L{szló: Beremend története a XVII. sz{zadtól. In: Beremend és környéke II. kötet. Szerk. GILBERT Csaba. Beremend, Uo B{r van arra utal{s, hogy m{r a sz{zad elején volt pléb{nosa a közösségnek Szokolovich Mih{ly személyében, {m őt 1704 m{rcius{ban r{c katon{k meggyilkolt{k, és tényleges működésére nincsen adatunk. Ut{na 1714-ig nem volt utódja, között Lőcs pléb{nosa l{tta el a falut. BRÜSZTLE: i.m. II ; MERÉNYI: i.m SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m Uo Schematizmus 1981 i.m SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m Uo

14 őket. 87 Összeségében meg{llapítható, hogy 1714-ig nem v{ltozott a pléb{- niaalapít{sok mechanizmusa, a Radanayn{l m{r megfigyelt módon tov{bbra is ink{bb a m{s vall{súak elsősorban az ortodoxok megtérítésének sz{ndék{val hoztak létre újabb anyaegyh{zakat, és nem a színkatolikus közösségek lelki igényeit prób{lt{k kielégíteni. Újdons{got csup{n az jelentett, hogy a birtokrestaur{ció révén a vil{gi kegyúrak is egyre aktívabban v{llaltak szerepet az egyh{zi infrastruktúra alapjainak megteremtésében. Tevel péld{ja azonban m{r a konszolid{có m{sodik f{zis{nak nyit{- ny{t jelzi, amikor a kívülről elsősorban német nyelvterületről érkező telepesek magukkal hozz{k a helyi {llandó egyh{zi jelenlét igényét, és ezzel dinamiz{lt{k a lok{lis egyh{zi infrastruktúra kiépítését. Az évi zsinat dokumentumainak a m{sik tanuls{ga az, hogy a pasztor{ciót végző személyi {llom{nyban egyre nagyobb sz{zalékban tal{lunk vil{gi pléb{nosokat, a licenci{tusok és szerzetesek ar{nya pedig ezzel ar{nyosan csökkent ben még 75 sz{zalékban tanult vil{gi emberek jelentették a lok{lis egyh{zi jelenlétet, 18 évvel később hét licenci{tus jelent meg a zsinaton, akiket tiszteletre méltó honorandus titulussal említ a forr{s. Közülük a Kónyiban szolg{ló Horv{th J{nos és a Széken tevékenykedő V{csi Istv{n neve mellett a Plebanus Licenciatus cím szerepel, 88 amelynek értelmezése m{r azért is problematikus, mert Magyarszék csak tól, Farkas György install{ciój{tól sz{mított pléb{ni{nak, és V{csit Brüsztle sem sz{mítja a pléb{nosok közé. 89 [m mivel kettejükkel kezdődik a felsorol{s, ezért tal{n személyes megbecsültségük miatt érdemelték ki ezt a titulust. Ugyancsak a licenci{tusok között tüntették fel Kőv{ri J{nos aranyosi tanítót is Providus Joannes Kőv{ri Ludimagister in possessione Aranyos, aki lelkip{sztor hi{ny{ban kényszerült ell{tni a licenci{tus feladat{t. 90 Mellettük 15 vil{gi, 3 ferences és a domonkos Verbőczy {ltal pasztor{lt Hetény pléb{ni{j{t említi a forr{s, azaz majd 60%-ban vil{gi pléb{nosokból {llt az egyh{zmegye településein szolg{lók személyi {llom{nya. 87 BRÜSZTLE: i.m. IV KOLLER: i.m. VII BRÜSZTLE: i.m. IV Farkas György helyett egy 1718-ban készült összeír{sban Farkas J{nos szerepel. Pécsi Képtalani Levélt{r (PKL) Mag{nlevélt{r (ML) Fasc Pléb{nosi jegyzék fol KOLLER: i.m. VII

15 Még ennél is pontosabb eredményeket kapunk, ha az 1718-ban készült pléb{nos-összeír{st vizsg{ljuk. 91 Ennek egy nagy hib{ja van, hi{- nyoznak belőle a baranyai licenci{tusok, ezért róluk az évi forr{sból merítünk adatokat. Berényi Istv{n kor{bban szak{lyi, 1718-ban berkesdi, Tapolczai P{l egykor J{nosiban, most Tam{siban szolg{ló licenci{tusok, valamint Horv{th J{nos mindkét dokumentumban szerepelnek, ezért öszszesen 17 vil{gi szolg{lót sz{molhatunk az egyh{zmegyében ezekben az években. Közülük 12 Tolna megyében {llom{sozott, többek között Regöly, Jov{nca, Értény, Bedegkér, Döbrököz, Ozora, Kisszékely, Berény 92 és Apar településeken. Erre lejjebb, m{s aspektusból még visszatérünk, de most vessük össze a licenci{tusok sz{m{t a pléb{nosok névsor{val. Tolna megyéből h{rom vil{gi pléb{nost említ konkrétan az összeír{s, B{ta és Földv{r esetében a nevek helye üresen maradt, míg Simontornya, Tolna, Paks településeken ferencesek pasztor{ltak. 93 Azaz csup{n húsz sz{zalék volt a vil{gi pléb{nosok ar{nya, ami szinte megegyezik az egyh{zmegye évi {llapot{val. Barany{ban ezzel szemben 17 pléb{nos köztük Kapucsy György pécsi kisprépost neve maradt fenn, 94 a szerzetesek közül a forr{s pedig megemlíti a bencés szigeti pléb{nost, Carolus Josephus Zehentert, a moh{csi ferenceseket, akik Versendet és Szekcsőt is ir{nyított{k, a Gyűdöt felügyelő siklósi ferenceseket és a eszéki kapucinusokat. Berkesdet Berényi Istv{n licenci{tus vezette, míg az ő nevét követő felsorol{sban Sz{szv{r, K{r{sz, Szebény 95 és Sumony 96 esetében hi{nyoznak a nevek. Sz{szv{r esetében tal{n ekkor prób{lkoztak a pléb{nia megalapít{s{val, 97 K{r{sz szerepeltetésére nem tudjuk a v{laszt, Sumony azonban h{rom évvel később is licenci{tus volt, így bizonyosan nem volt pléb{nosa 1718-ban. 98 A legbiztosabb azonban, ha ezeken a településeken maximum licenci{tusok 91 PKL ML Pléb{nosi jegyzék A mai Diósberény. 93 PKL ML Pléb{nosi jegyzék fol. 1. A földv{ri ferencesekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy ők pasztor{lj{k Paksot, Madocs{t és m{s szomszédos falvakat. 94 A pécsv{radi ap{ts{g pléb{nos{nak a nevét nem írt{k bele, de a titulus alapj{n a vil{gi papok közé sorolt{k. PKL ML Pléb{nosi jegyzék fol Szebény esetében ennek az is az oka lehet, hogy püspöki joghatós{gtól mentes, exempt jog{ll{sú volt. Schematizmus 1981 i.m Somon seu Sz. Dyenis PKL ML Pléb{nosi jegyzék fol BRÜSZTLE: i.m. IV MERÉNYI: i.m. 69. [llít{sunkat annak ismeretében is fenntartjuk, hogy 1712-ből van egy utal{s a sumonyi parókusra. BRÜSZTLE IV

16 működését tételezzük fel, K{r{sz esetében pedig még azt sem. 99 Így az évi adatokat is belesz{mítva a tizennyolc pap mellett hat licenci{tus, valamint egy bencés vezetett Barany{ban pléb{ni{t, míg tov{bbi ötöt ferencesek adminisztr{ltak. Az ar{ny ebben az esetben szinte teljesen megegyezik az évivel, {m e forr{s révén mégis meg tudtuk hat{rozni a Tolna és Baranya megye egyh{zszervezetében levő különségeket. A két megye pléb{niah{lózat{nak eltérő jellege nem véletlen, hiszen Tolna megyét sokkal nagyobb k{rok érték a sz{zad fordulój{n, és különösen a kuruc h{borúk idején szinte teljesen elnéptelenedett. 100 A lassú konszolid{ció csup{n az 1710-es évek derek{n kezdődött, amikor az egyre nagyobb sz{mú telepítések révén a puszt{n {lló falvak ismét megteltek élettel. A vil{gi nagybirtokosok közül az Eszterh{zy-csal{d vette ki részét a legintenzívebben, az 1718-ban licenci{tus {ltal igazgatott települések közül majd mindegyik az ő birtokuk volt. Ezek közül kontinuusnak tekinthető Kisszékely, amelynek Szent György tiszteletére szentelt templom{t még a török időkben emelték, 101 és 1714-ben Simontornya fili{ja volt. 102 Eszterh{zy P{l n{dor korai telepítései közé tartozik Értény, ahov{ 1701-ben, valamint Bedegkér, ahov{ a következő évben érkeztek meg az első magyar csal{dok. 103 Előbbit alkalmanként szintén a simontornyai ferencesek pasztor{lt{k. Regölyben 1715-ben jelentek meg az első lakók Igalról, 104 Berénybe és Ozor{ra szintén magyarok kerültek ezekben az években. 105 Döbröközbe 1712-ben kezdődött a magyar csal{dok betelepítése, 106 és a kor{bban jelentős r{c lakoss{ggal bíró, 107 Sinzendorf-csal{d birtok{ban levő Apar is ezekben az években indult fejlődésnek. 108 Ebből a néh{ny péld{ból is kiderül, hogy a vil{gi újj{szervezés szorosan együtt j{rt az egyh{zi reorganiz{cióval. Ennek az első {llom{sa egy 99 Ha csak nem az 1721-ben K{r{szon lakó simplex et illiteratus Szabó J{nos iskolamesterre gondolt mint licenci{tusra az összeír{s készítője. Uo SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m Templum extra pagum in latere montis ad initium praeteriti saeculi pietate Chrtianorum sub jugo Tyranni asiatici gementium, ex tegulis coctis erectum verso ad orientem sanctuario. PPL Canonica Visitatio, Tolna megye, KOLLER: i.m. VII Schematizmus, 1981 i.m. 234; 236; SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m Schematizmus, 1981 i.m. 253; SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m Schematizmus, 1981 i.m Az újratelepülő Tolna i.m PPL Canonica Visitatio, Tolna megye,

17 licenci{tus munk{ba {llít{sa volt, de minden közösség törekedett arra, hogy {llandó papja legyen és temploma pléb{ni{v{ v{ljon. Ez a törekvés a tolnai egyh{zszervezet fejlődésén vil{gosan l{tszik, mert néh{ny év múlva a licenci{tusok {ltal igazgatott egyh{zas helyek többségéből pléb{nia lett, igaz, nem mindegyikből, ezért érdemes megvizsg{lni az egyh{zmegyében 1715 ut{n történő alapít{sokat is. Magyarszéken 1716-ban Farkas J{nos pléb{nos odahelyezésével kezdődött meg a pléb{nia működése. Szék kiemelése teljesen logikus, hiszen kontinuus település volt, több licenci{tus{t ismerjük, közülük V{csi Istv{n a legtekintélyesebbek közé tartozott, templom{t pedig a legrégebbinek tartott{k az egyh{zmegyében. 109 A pécsi székesegyh{z birtokaként Domsics M{ty{s kanonok viselte gondj{t, al{ tartoztak a magyar jobb{- gyok, míg a német betelepülők a később fel{llított papi szemin{riumot szolg{lt{k ban B{taszéket emelte Jany Jakab ap{t a pléb{nia rangj{- ra, {m ennél sokkal fontosabb, hogy a következő évben N{dasd, 111 Szakcs és Tam{si egyh{za is pléb{ni{v{ v{lt. N{dasd lakoss{ga a hódolts{g végén még többnyire reform{tus volt, és földesura, a pécsi püspök ekkor még nem tudta {ttéríteni őket. 112 Erre először 1718-ban nyílt lehetőség, amikor Nesselrode németeket telepített le a faluban. A pléb{nia alapít{sa ekkor bizonyíthatóan azzal j{rt, hogy az addig reform{tus kézen lévő, eredetileg Szent Imre tiszteletére emelt templomot újraszentelték. Az új jövevények Szent Kili{n tiszteletét szerették volna {polni, {m Nagy György pléb{nos Szent Istv{n tiszteletére aj{nlotta fel a templomot. 113 Ennek a konfliktusnak a következtében 1719-ben t{vozott a pléb{nos és a helyére Heinrich Mack, addigi teveli lelkip{sztor érkezett. 114 A hívek és pléb{nos vit{ja teh{t az előbbiek győzelmével ért véget, amikor egy, a nyelvüket és szok{saikat értő papot biztosított sz{- mukra a püspök. N{dasd péld{ja jelzi, hogy az egyh{z igyekezett a közösségek igényeit kielégíteni, és a lehető legritk{bban v{llalta fel a konfliktusokat velük szemben. Szintén meg kell jegyezni, hogy N{dasd és Szék plé- 109 MERÉNYI: i.m Canonica Visitatio i.m Mecsekn{dasd. 112 Mecsekn{dasd 18. sz{zadi történetére l{sd: LANTOSNÉ Imre M{ria: Adatok Mecsekn{dasd 18. sz{zadi népességének alakul{s{hoz. In: Baranyai Helytörténetír{s Pécs, TIM[R: Patrocíniumok Baranya i.m BRÜSZTLE: i.m. III

18 b{ni{inak megalapít{s{ból kiderül, hogy az egyh{zi nagybirtok imm{r a püspökv{roson kívül is igyekezett aktívan részt venni a konszolid{ció folyamat{ban, igaz, az egyre dinamikusabb{ v{ló vil{gi nagybirtok eredményeit nem volt képes megközelíteni. Az itteni alapít{sok mögötti motiv{ciók vizsg{lata még cizell{ltabb meg{llapít{sokat tesz lehetővé, ezért érdemes röviden bemutatni őket. Szakcs a dombóv{ri uradalom részeként Eszterh{zy birtok volt. A 18. sz{zad elején szinte teljesen elnéptelenedett, a megmaradtak lelkigondoz{s{t pedig a simontornyai ferencesek v{llalt{k magukra től kezdve telepedtek le magyarok, de az évi összeír{s szerint néh{ny r{c, 116 a Bohuss-féle vizita alapj{n pedig sz{mos horv{t lakosa is volt. 117 Középkori templom{t romosnak írt{k le, helyette egy 1711-ben f{ból {csolt, egyszerű templomban miséztek. Pléb{niai rangra emelésének oka még nem teljesen tiszt{zott, de valószínűleg a vil{gi uradalom megszervezésével függött össze, ugyanis a dombóv{ri esperesi kerületben egyetlen pléb{nia sem működött kor{bban, ezért égető szükség lehetett ennek megszervezésére. A sietséget jelzi, hogy az anyagi infrastruktúr{ban nem következett be v{ltoz{s, és Vereskovics Istv{n Antal pléb{nost sem nem iktatt{k be, sem nem nevezték ki a pléb{nia élére. 118 A tam{si pléb{nia megalapít{sa szintén a vil{gi nagybirtok konszolid{ciój{val függött össze, hiszen uradalmi központ volt, ahov{ m{r nagyon kor{n, a sz{zad elején magyarokat telepített le Eszterh{zy P{l n{dor. A kor{bban ott élő r{cok 1705-ben elhagyt{k a települést, a helyükre a Dun{ntúlról katolikus magyarok költöztek be nagy sz{mban. 119 Nekik köszönhetően a mezőv{ros az 1710-es évek végére szinte teljesen katolikuss{ v{lt. 120 A közösség ekkor a középkori, eléggé romos templomot haszn{lta, azaz az egyh{zi infrstruktúra is lehetővé tette volna a pléb{nia kor{bbi alapít{s{t. Ez azonban valamely ok miatt elhúzódott, és csak Győri M{ty{s idehelyezésével történt meg 1719 {prilis{ban. 121 Személyében egy jól kép- 115 BRÜSZTLE: i.m. IV SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m Schematizmus, 1981 i.m Ne investitus neque installatus fuit. BRÜSZTLE IV SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna i.m ben a település 2450 lakos{ból mindössze négy volt reform{tus, h{rom pedig evangélikus. Canonica Visitatio i.m BRÜSZTLE: i.m. IV

19 zett, komoly tapasztalattal bíró pléb{nos kezdte meg a közösség megszervezését, akit még ebben az évben kineveztek az újonnan szervezett Tam{si esperesi került élére. 122 Az ő ir{nyít{s{val vette kezdetét az új pléb{niatemplom építése, amelyet 1720-ban az Angyalok Kir{lynéja tiszteletére szenteltek fel. 123 Az építkezés költségeihez a v{ros és a v{rmegye kisebb összegekkel j{rult hozz{, {m nagy részét a hívek adakoz{s{ból finanszírozt{k. Eszterh{zy nem élt kegyúri jogaival, és nem t{mogatta az új templom felépítését. 124 Ebből vil{gosan kiderül, hogy az itteni pléb{nia megalapít{sa egyértelműen a közösség, a megfelelő képességű pléb{nos, és Nesselrode püspök akarat{n, nem pedig a vil{gi kegyúr kezdeményezésén múlt. Ennek ellenére Tam{si megtartotta kiemelt helyét, és a következő években Domsics M{ty{s, majd Fonyó S{ndor személyében kitűnő lelkip{sztorok folytatt{k Győri munk{j{t. Tam{si péld{ja jól mutatja a konszolid{ciós folyamat újabb szakasz{t: a közösségek az egyh{zi személy {llandó jelenléte mellett arra is törekedtek, hogy megfelelő infrastruktúr{t alakítsanak ki. Meglévő templomaikat elkezdték felújítani, vagy ahogy ez Tam{si esetében történt újat kezdtek el építeni. A következő két évtizedben többnyire v{lyogból és n{dból készültek ezek az épületek, ezért nem bizonyultak {llandónak. 125 Az 1740-es évektől kezdve fokozatosan {tépítették ezeket is, 126 és a ma l{tható barokk templomok a sz{zad m{sodik felében nyerték el form{jukat. Ez azonban m{r a megújul{s harmadik f{zis{t jelentette, így túlmutat tanulm{nyunk keretein. Az 1720-ban alapított Beremend, Szekcső és Szentlőrinc esetei jelzik, hogy a tam{si templomépítés nem elszigetelt jelenség volt, hanem egy új folyamat kezdete. Szekcsőn m{r 1716-ban {llt egy f{ból és s{rból készült templom, 127 a szentlőrinci templomot 1718-ban építették, 128 Beremend kö- 122 Uo. Győri elhivatotts{g{t jelzi, hogy az anyakönyveket ő kezdte el vezetni a pléb{ni{n. Schematizmus, 1981 i.m Uo Az elutasít{s körülményeire l{sd: BRÜSZTLE: i.m. IV Az egyh{zmegyében tal{lható templomok építésének 18. sz{zadi folyamat{t külön tanulm{nyban készülünk feldolgozni a közeljövőben. 126 Dunaszekcsőn péld{ul leégett a fatemplom 1736-ban, és ezut{n kezdték el kőből felépíteni ma is haszn{lt templomukat. Canonica Visitatio i.m Beremenden az 1740-es évekre teljesen tönkrement a templom, ezért 1745-ben teljesen fel kellett újítani. GEOSITS Lajos: A beremendi pléb{nia története. Siklós, MERÉNYI: i.m

20 zépkori templom{t pedig egy évvel később kezdték felújítani. 129 Mindh{- rom pléb{nia alapít{s{nak tanuls{gos az oka, ezért érdemes külön-külön szemügyre venni őket. Dunaszekcsőt I. Lipót június 27-én Arsenije Černojević p{tri{rk{nak adom{nyozta a baranyai Görcsönnyel együtt, így ez lett a hazai szerb ortodox egyh{z egyik központja. 130 A kisebbségbe került magyars{g pasztor{l{s{t a moh{csi pléb{nos végezte. Az ő tevékenysége és a kicsiny templom építése összefügghetett azzal, hogy 1721 előtt valamikor Kövér P{l és M{rffy József szerezték meg az uradalom egy részét. 131 A pléb{nia alapít{s{nak ok{t mégis az itt székelő szerb püspök elleni aktív fellépésben, és az ortodox lakoss{g {ttérítésének sz{ndék{ban l{tjuk. Nem véletlenül Kapucsy György {ltal{nos helynök nevezte ki Horv{tovics Ferencet, 132 azaz a régi mechanizmusok tov{bbéléséről beszélhetünk. Beremenden szolg{lt m{r pléb{nos Spoljarics Sebestyén személyében, {m tisztsége 1715-ben történő t{voz{sa ut{n évekig betöltetlen maradt. 133 Utóda, Verchkovich alatt kezdett bele a kegyúr, Veterani J{nos 134 a középkori alapokon nyugvó templom újj{építésébe. 135 Elhat{roz{s{ban bizony{ra szerepet j{tszott az is, hogy éppen ezekben az években a telepítéseknek köszönhetően a település léleksz{ma megdupl{zódott, és a sokac mellett magyar és német csal{dok is érkeztek, akiknek a megtart{sa fontos volt a földesúr sz{m{ra. 136 A templom elkészülte ut{n került Geszics Antal a pléb{ni{ra, miut{n a püspök szóban megbízta a pléb{nia igazgat{s{val MERÉNYI: i.m BRÜSZTLE: i.m. II DUJMOV: i.m BRÜSZTLE: i.m. II Uo Brüsztle öt évről ír. Uo Ennek ellentmond, hogy 1718-ban Stephanus Verchkovichot Beremend pléb{nosaként említették. PKL ML Fasc pléb{nosi jegyzék fol GEOSITS: i.m évvel később a vizita Julius Veteraninak tulajdonítja a templom újj{építését. Canonica Visitatio i.m BML IV.1. j. Ö Veterani 1715-ben D{rda templom{nak felújít{s{ba is belefogott, és 1718-ban el is készült. A lelkip{sztori szolg{latot a csal{d k{pl{nja végezte, {llandó pléb{nost csak 1726-ban kapott a település. A folytonoss{got Mathias Wagner iskolamester jelentette, aki között dolgozott itt. BRÜSZTLE II SZITA: Beremend története i.m Anno mense Majo per jurisdictionem verbaliter concessam huic parochiae admovetur non investitus, nec installatus. BRÜSZTLE: i.m. II

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

PANNON-PALATINUS Tudom{ny

PANNON-PALATINUS Tudom{ny PR/B11WG0125T0010TT007 PANNON-PALATINUS Tudom{ny A KÉSŐ RENESZ[NSZ ERŐDÉPÍTÉSZET, A GYŐRI PÉLDA DR WINKLER GUSZT[V Az 1530-as években It{li{ban, Franciaorsz{gban és Magyarorsz{gon elterjedt, úgynevezett

Részletesebben

A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932

A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932 DOKTORI DISSZERT[CIÓ TÉZISEI KLESTENITZ TIBOR ISTV[N A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932 EÖTVÖS LOR[ND TUDOM[NYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOM[NYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOM[NYOK DOKTORI ISKOLA BUDAPEST,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.hu A Dél-Dun{ntúli Region{lis Forr{sközpont Szolg{ltató Közhasznú

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története SZÉP RENÁTA A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története /témavezető: Dr. Kalocsai Péter PhD/ Az egészségügy helyzete és a népjóléti intézmények tevékenysége jelentősen befoly{solj{k egy adott v{ros, régió

Részletesebben

Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében

Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében HORV[TH DI[NA Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Thomas Bernhard osztr{k író, 1931 és 1989 között élt, a 20. sz{zad m{sodik felének

Részletesebben

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium szechenyiterv@ngm.gov.hu Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM

A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM Egyházasniczk István király rendeletére Nyiec településen kilenc falu templomot épített, az első okleveles említése 1267-ből való, 1328-ban a templom titulusa Szent Miklós Feltehetően

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez . 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez Felújított templom lépcső Készítette: Csepregi Ferenc Kisszékelyi kulturális

Részletesebben

A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok

A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. (1) bekezdése kijelenti: Magyarorsz{gon az e törvényben meghat{rozottak szerint minden gyermek

Részletesebben

ú ő ú éľ é ú ľ é ő ü ú é é é é ő ő é őł é ł é ź ź é é ť ó é é ő é é őł ü ú ź ó é ő ú é é ű ű é ú ő ľ ó ó ó é ú ć ó é ő ó ó ő ú Ż é é ű ľ ű é ú ö ö é é ó ö ű é ú ó é ő ó ó ľ ú éľ é ű ű é ú ö ľ ó ť ű é ú

Részletesebben

Jól(l)ét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában. Program

Jól(l)ét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában. Program Program 9.00 9.30 Regisztr{ció 9.30 10.00 Megnyitó, köszöntők Ujv{ry G{bor, tudom{nyos rektorhelyettes, Kocsis K{roly, igazgató, MTA Földrajztudom{nyi Kutatóintézet Szabó József, elnök, Magyar Földrajzi

Részletesebben

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT MBA 2001, 2012 Részlet Pataki tan{r úr t{rgyismertetőjéből: "A vizsgafeladatok között feleletv{lasztós, kifejtendő, vagy egy-egy szóval kiegészítendő kérdések, lerajzolandó vagy

Részletesebben

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Osztr{k alkotm{nyfejlődés 17-20. sz{zad Ausztria az Ausztria elnevezés eredetileg egy tartom{nyra vonatkozott, később pedig tartom{nycsoportokra; végül az össz{llamra

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

CSEHIMINDSZENT MINDENSZENTEK PLÉBÁNIATEMPLOM

CSEHIMINDSZENT MINDENSZENTEK PLÉBÁNIATEMPLOM CSEHIMINDSZENT MINDENSZENTEK PLÉBÁNIATEMPLOM KERTTÖRTÉNETI KUTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ Készítette: Hegedüs Eszter okl.tájépítészmérnök, kertépítészeti műemlékvédelem szakirány kulturális örökség menedzser megbízásából

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699)

Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699) MIHALIK BÉLA VILMOS Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699) Kilencvenegy esztendei török uralom után 1687. december 17-én szabadult fel Eger. E kilenc évtizedes uralom nyilvánvalóan nem maradt

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

2008. évi Közhasznús{gi jelentése

2008. évi Közhasznús{gi jelentése INTERKULTURÁLIS ÉS IRODALMI CENTRIFUGA ALAPÍTVÁNY 2040 Budaörs, Kőszirt u. 16. 2008. évi Közhasznús{gi jelentése Budapest, 2009. m{rcius 16. Kun Ágota ügyvezető elnök INTERKULTURÁLIS ÉS IRODALMI CENTRIFUGA

Részletesebben

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás Ügyiratszm: BI/1286-8/2014. Trgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgltató kijelölése orszgos belföldi tudakozó nyújtsa vonatkozsban Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Esettanulmány ny 1. Feladat. Hatékony marketingkommunikáció?

Esettanulmány ny 1. Feladat. Hatékony marketingkommunikáció? + Feladat Esettanulmny ny 1. Készítette: Tóth Éva Tanrsegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 1. A cég rövid bemutatsa, kialakulsnak története 2. A cég székhelye, nemzetközi környezete (hny orszgban van jelen)

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben

Effi Briest könyvben és filmben

Effi Briest könyvben és filmben JURONICS KATALIN Effi Briest könyvben és filmben /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Tém{m Theodor Fontane 1896-ben keletkezett Effi Briest című regényének és Hermine Huntgeburth 2009-ben ugyanezzel a címmel

Részletesebben

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 93. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Előadó:

Részletesebben

Az ösztöndíjban részesül:

Az ösztöndíjban részesül: Az ösztöndíjban részesül: A 2013/2014. tanév I. félévére I/A kategóri{ban Csernoviczki Éva, a Zsigmond Kir{ly Főiskola hallgatója, judo Dombi Rudolf, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu Lőrincz

Részletesebben

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei Az elmúlt időszakokban bekövetkezett v{ltoz{sok azt mutatj{k, hogy bolygónk arculata

Részletesebben

RÉSZLET A Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság 2016-os Évi Stratégia Tervéből

RÉSZLET A Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság 2016-os Évi Stratégia Tervéből Consiliul Judeţean Covasna Kovászna Megye Tanácsa Covasna County Council Autoritatea Teritorială de Ordine Publică Kovászna Megyei Területi Közrendészeti Hatóság Territorial Authority of Public Order RÉSZLET

Részletesebben

Mentális térképek elméletben és gyakorlatban

Mentális térképek elméletben és gyakorlatban Gál Veronika Mentális térképek elméletben és gyakorlatban A mentális térkép fogalma és a módszer alkalmazási területei A társadalomföldrajz egyik irányzata, a behaviorista geográfia már évtizedekkel ezelőtt

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

PANNON PALATINUS. Sporttörténet. 30 éves. a Magyarorsz{gi Ju Jitsu. (kordokumentumok, személyes emlékek) Szacsky Mih{ly

PANNON PALATINUS. Sporttörténet. 30 éves. a Magyarorsz{gi Ju Jitsu. (kordokumentumok, személyes emlékek) Szacsky Mih{ly PANNON PALATINUS Sporttörténet 30 éves a Magyarorsz{gi Ju Jitsu (kordokumentumok, személyes emlékek) Szacsky Mih{ly I. A modern kori sportokat az első újkori olimpia megrendezésétől sz{míthatjuk. 1896-

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Besz{moló a Petőfib{nyai Kultur{lis és Testnevelési Közalapítv{ny 2010. évi munk{j{ról

Besz{moló a Petőfib{nyai Kultur{lis és Testnevelési Közalapítv{ny 2010. évi munk{j{ról Besz{moló a Petőfib{nyai Kultur{lis és Testnevelési Közalapítv{ny 2010. évi munk{j{ról Ismét eltelt egy év, amikor is sz{mot adunk előző évi munk{nkról. Közalapítv{nyunk 2010-ben az Alapító Okiratban megfogalmazott

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Zajvédelmi munkarész

Zajvédelmi munkarész Munkasz{m: F-1-0 8 / 2 0 1 1. Zajvédelmi munkarész Településrendezési terv módosít{s{hoz és t{rolóépület építéséhez Sz{rliget, Baross G{bor utca 30-36. sz{m alatti, 250/2 hrsz-al jelölt terület Készítette:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2010. április 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2010. április 14-i ülésére Baranya Megyei Önkormnyzat Közgyűlse Gazdasgi s Foglalkoztatsi Bizottsgnak Elnöke Szm: 19-3/2010 Mellklet: 1 db ELŐTERJESZTÉS a Baranya Megyei Önkormnyzat Közgyűlsnek Gazdasgi s Foglalkoztatsi Bizottsga

Részletesebben

A holokauszt emlékezete és a generációs különbségek

A holokauszt emlékezete és a generációs különbségek BALI BARBARA A holokauszt emlékezete és a generációs különbségek Kutat{som célja az volt, hogy két gener{ció tükrében vizsg{ljam meg és t{rjam fel a különbségeket a holokausztról és annak feldolgoz{s{ról

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

ö ú ő ó í ö í ő í ó ő í ó ó ő ö ú ó ü Í ó ü ó ö ö ő í ö ú í ó ö ö ö ő ü ö í ó ö ő ü ö ó ü ö ó ő ö ú ő ő ú ő ö ö ú ó ó ó ö ó ö ö í ő í ö ú ő í ű ö í ő í ó ú í ü ő ő ó í ő ó ó í ú ó ó ő ó ű ő ú í ő ó í ö

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

TANULMÁNYOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL 13.

TANULMÁNYOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL 13. TANULMÁNYOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL 13. A Koller József emlékkonferencia (2002. október 24-25.) válogatott előadásai Szerkesztette: Font Márta és Vargha Dezső Pécs Története Alapítvány Pécs, 2003 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

ü ü í é é ö é ö ö é ö é ö ű ő é é ö é ö ö é ö é é é é ü é ő é ő é ő é é é é ü ö ö ő ő é ü ő é é é ü ö ő é ö ö ő é ü é é é ű é ü é é é é é í ü í é é é ű ö ő ö ö ő í é é é ü é ö é ö ö é í é é é í ú ö ö é

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. *Felülvizsg{lat: 2014.05.29. 2. verzió *Eg-Gü Fürdőszoba tisztító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Tanévkezdő EMMInens. Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes

Tanévkezdő EMMInens. Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes Tanévkezdő EMMInens Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes Kedves Olvasók! A Tanévkezdő EMMInens össze{llít{ssal igyekszünk segíteni a di{koknak és szüleiknek, hogy a tanév zökkenőmentes legyen.

Részletesebben

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel

Részletesebben

Könyvek a Pécsi Egyetemi Könyvtárból.

Könyvek a Pécsi Egyetemi Könyvtárból. 392 Figyelő 6. rotterdami Erasmus, A nőkről és a házasságról, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta Petneházi Gábor, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2011. Erasmus és magyar barátai (vö. Trencsényi-Waldapfel

Részletesebben

Gr. Gyulay Lajos maga keze és könyve Syllabus: Közeledik

Gr. Gyulay Lajos maga keze és könyve Syllabus: Közeledik Gr. Gyulay Lajos maga keze és könyve Syllabus: Közeledik Gyulay Lajos 1867-es naplókötetei Hír a sebre A H néma (Tandori Dezső) A csal{dtörténet, a csal{dtagokra való emlékezés és az emlék{llít{s sz{ndéka

Részletesebben

ü ü ü ü Ö ü ü ü ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ü Ő ü ű ü ű 1997.NOVEMBER 21. 2. OLDAL ruocatottjaink! A Kiskundorozsmrt Alaptvny Kuratriuma f. v november 5-i ii snelbrlta a berke. zett pa yzatokat s

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban

Jegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban Sarród Község Önkormnyzatnak Képviselő-testülete 6/2013. Jegyzőkönyv a 2013. mjus 9. napjn megtartott nyilvnos rendkívüli testületi ülésről Készült: 2 eredeti példnyban 2 Jegyzőkönyv Készült: Sarród Község

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0038 Esély-Háló területi együttműködést segítő programok kialakítása a Debreceni járásban. Szociális kisokos

ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0038 Esély-Háló területi együttműködést segítő programok kialakítása a Debreceni járásban. Szociális kisokos ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0038 Esély-Háló területi együttműködést segítő programok kialakítása a Debreceni járásban Szociális kisokos Felelős kiadó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 Szerkesztette:

Részletesebben

É ö Á É É É É Á í ő ö ö ü ő ü ó É ü ö ü ó ú ó ó í ő ó ó ő ú ó É ő ő ó ő ő ő É ö ö í í ő ő ő ő í ő ő ö ö É ü ö ü ő ö í ó í ő ő ő ó ő ő ü ü ü í ó ő É ő ó ő ó ó ő ő í í ő ő ő ő í ő ö ő ő í ó ő ü ö ö í ú ó

Részletesebben

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000

Részletesebben

Kerekes Kollégium - Diákbizottsági Képzés Pályázat

Kerekes Kollégium - Diákbizottsági Képzés Pályázat Kerekes Kollégium - Diákbizottsági Képzés Pályázat Tervezett időpont: 2016. 02. 05-07. Helyszín: Szentendre A résztvevők bemutatása: A pályázók az ELTE Kerekes Kollégium Diákbizottsága, illetve a meghívott

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Időközi vezetősgi beszmoló 2012 Q3 (2012.július 1.-szeptember 30.) Kszült: 2012/10/05 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. jelentsben a harmadik

Részletesebben

A hetedik elem - mikrobiológia és arzén

A hetedik elem - mikrobiológia és arzén PANNON PALATINUS Hírek - Események A természet és a tudom{nyok vil{g{ból Kivonatok, ismertetések, értelmezés A hetedik elem - mikrobiológia és arzén Szacsky Mih{ly Ismét amerikai szenz{ciós NASA tudom{nyos

Részletesebben

Ü é é ó é ő é é ő ó é í ó ó ó é é ó ó ó ö ő ő é ö é ö é ó é é ő é ő ű ü é ó ö ő ü é é ő ó ü ő é é é ö ó ő é é í éé é ó ó ő é é ó ó ó é é é é Ü ő é ő ö é ő í ő í ó é é ö é é é é é ó Ü ő é é é ü í ő ó ö

Részletesebben

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Készítette: ESZA Kht. 2009. janu{r 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 1.1. A segédlet célja, szerkezete... 3 1.2. Jogszab{lyi h{ttér...

Részletesebben

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan v{ltoz{s történik, amely alapvetően befoly{solja a pedagógusok

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS 2013/2014 tavaszi félév V{rosfejlesztés európai szab{lyoz{si h{ttere, stratégiai dokumentumai Kohéziós Politika a gazdas{gi növekedés és a foglalkoztat{s t{mogat{s{ra Kohéziós

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete

Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Tömörkény Községi

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza A projektmenedzsment alapjai Sz{madó Róza A menedzsment definíciója A menedzsment az ellenőrzés, ir{nyít{s, tervezés készsége és gyakorlata; meghat{rozott céllal történő ir{nyít{si, vezetési tevékenység.

Részletesebben

Bethlen Gábor és a vallási türelem

Bethlen Gábor és a vallási türelem Buzogány Dezső Bethlen Gábor és a vallási türelem Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben T[MOP-1.4.4-08/1-2009-0013 FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Készítette: Promen Tan{csadó Kft. 2010. A projekt az Európai Unió t{mogat{s{val, az

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera.

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera. 2011. június A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 6. szám Kalendárium - Június - Nyárelő Zöld mozaik - A rákosi vipera Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - A mozgó kő Tudod-e?

Részletesebben