KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) Kölcsey Intézet
|
|
- Sára Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1
2 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszék kutatócsoportjának összefoglaló tanulmánya, valamint a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete által március 7-én szervezett tanácskozáson elhangzott előadások alapján készült. C A Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete Felelős kiadó: Kulin Ferenc, a Kölcsey Intézet igazgatója Szerkesztette: Sallai Éva Tipográfia és borítóterv: Ivanov György Kiadja: a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete 2
3 Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 A kutatást a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszékének kutatócsoportja végezte dr. Győri-Nagy Sándor tanszékvezető egyetemi docens irányításával. Munkatársak: Baboss Boglárka Baboss Botond Kalotai Zsuzsanna Kelemen Janka Kovácsné Lajos Krisztina Dr. Lábadi Károly Nagy Péter 1
4 Győri-Nagy Sándor: BEVEZETŐ A Nógrád megyei Kálló modell-településnek tekinthető azon nagyszámú töréses fejlődésű magyarországi falu vizsgálatában, ahol a korábbi helyi közösség szétesése a helyi kommunikáció formáinak és tartalmainak világosan érzékelhető, de törvényszerűségeiben máig föltáratlan átrendeződésével járt. A helyi közösség utóbbi fél évszázados történetének töréseit e településeken olyan külső eredetű társadalmi tényezők okozták, amelyeket az ilyen típusú helyi közösségek más, szerencsésebb adottságúaktól eltérően nem voltak képesek kivédeni vagy ellensúlyozni. A téeszesítés előtti Kálló 1990-re nem csak lakosságának mintegy felét veszítette el, de helyi kultúrájának megtartó, szabályzó, belenevelő erejét is. Időközben az elöregedő magyar törzslakosság mellett helyi cigánykisebbség növekedett generációs többséggé a szülőképes nemzedékek zömében. A kultúrájának tekintélyét veszítő eredeti helyi közösség meg az akkulturációs folyamatban számos tényező által gátolt helyi cigányság közt mára megszűnőben vannak a korábbi, nem is régen még jól működő kommunikációs csatornák. A maradék kommunikációs tartalmak és formák tartománya, mélysége, minősége, életképessége, szocializációs ereje drasztikusan csökkent. Ez a helyi kommunikáció tragikus zavarait okozza. Országosan látható, hogy az egyáltalán nem elkerülhetetlen magyar-cigány helyi konfliktusok az általános lemaradás ok-okozatcserés ördögi körébe terelik az ilyen települések útját. Spontán megoldásként mind feltűnőbb a cselekvőképes lakossági rétegek magyaré és cigányé egyaránt elmenekülése. E folyamatok kialakulásának föltáratlanságát óriási veszélynek tartjuk, nem csak az ország társadalmi békéje, eurokonform gazdasági fejleszthetősége szempontjából. Legfőképp azoknak a visszafordíthatatlansági szakaszba forduló folyamatoknak a lefékezése érdekében, amelyek az ország fenntartó alapjaiként tekintendő helyi közösségek szellemi-kulturális egészségi állapotát végletesen veszélyeztetik. A jászladányi alapítványi iskola körülihez hasonló bonyodalmak ön- és közigazgatási kezelhetőségét jelenleg éppen az nehezíti, hogy a hagyományos, külső közelítésű társadalom- és kultúrakutatás módszereivel csak a konfliktusok ténye, kialakulási menetrendje és külső szemléletű ok-okozat sora állapítható meg. Ez alapján ugyancsak külső (hatalmi) állásfoglalás tesz igazságot. Pedig az ilyen helyi közösségek belső 2
5 konfliktusainak kialakulását új kommunikációs formák és tartalmak vezérlik. Ezek mellett nem csupán maga a konfliktus ténye és kialakulási menetrendje, ok-okozati rendszere követ más logikát. A konfliktust orvosolni próbáló külső intézkedések is ebbe a más logikai rendbe kerülve éppen nem a kívánatos megoldás felé terelik a fejleményeket, hanem csak újabb külső tényezőként hatnak a föltáratlanul továbbgyűrűző helyi folyamatokban. Ennél többet azonban máig nem tudunk. Nem ismerjük az ilyen töréses fejlődésű települések tördelt kommunikációs alakzatainak igazi tartalmait, ezért sincsenek megbízható ismereteink sem ezek működési törvényszerűségeiről, sem pedig a potenciális kommunikációs csatornákról és szintekről. Nem tudjuk, hogy egymásra milyen mértékben fordíthatók le, vihetők át ezek, ahogyan azt sem, hogy a településen (adott kultúrközösségi szinten) kívülről érkező impulzusok (átalakuló magyar jogrend, EU-harmonizált jogi, gazdasági, közigazgatási, oktatási és médiatartalmak) milyen értelmezési alapokra számíthatnak és milyen kultúrkommunikációs következményekkel jár(hat)nak ebben a mozgó viszony- és jelentéshalmazban. Az egész kérdéskört, egyáltalán az ilyen települések jövőképességét azonban a lélektani értelemben vett kommunikációs képességek felől is vizsgálni kell. Sőt azt kell mondanunk, hogy a sokszoros kontraszelekciót elszenvedett ilyenfajta településeken ma már ez az elsődleges kérdés. Az egész település jövőképességét, a benne felhalmozódott gondok megoldási módozatait és szintjét az dönti el, hogy milyen szellemi alapjai és tartalékai vannak vagy lehetnek az illető településnek. Így tekintve a problémát nyilvánvaló, hogy ezeknek a szellemi alapoknak és tartalékoknak a helyi felelőseit, a családot és a nevelési-oktatási intézményeket kell az ilyen komplex indíttatású vizsgálatok beszálló szakaszának középpontjába helyezni. Mivel azonban a helyi családok nyelvi-kulturális működése különösen nehezen ragadható meg, logikus volt a kutatásokat a legformalizáltabb működésű intézményekkel kezdeni. Az óvodából és az iskolából ugyanis aztán már olyan szálak vezetnek a családok felé is, amelyeken azok működése közvetett és közvetlen módon is sokféleképp vizsgálható. A kitűzött különleges feladatok tudományosan megbízható elvégzése azonban csak alkatában és módszerében egyaránt újszerű kutatásokkal lehetséges. Kutatásunk alkatiszemléleti újszerűséget a kultúrökológiai, tehát egészleges és dinamikus modell jelenti, amely a vizsgált közösségszinteket funkcióegészként ragadja meg. Ezt a vizsgálati modellt nyugat-magyarországi és ausztriai (Burgenland/ Őrvidék) összehasonlító 3
6 kisebbségkutatásaink során dolgoztuk ki, majd alkalmaztuk egyéb Kárpát-medencei érintkezés-vizsgálatainkban. A módszer nyugat-európai ismertetése már az között megtörtént, hazai elterjedése azonban számos okból még várat magára. Ezek egyike az egészleges-dinamikus kultúrökológiai modellnek a vizsgálódási újszerűségében rejlik, amely a vizsgált közösségszinten belülre helyezkedve, a vizsgált funkciókhoz illeszkedő eljárásokat alkalmaz. A kutatási módszerek az elmélyülő közelítés jegyében a szociológiai típusú adatmerítéstől kezdve a beilleszkedőnek ismert néprajziantropológiai módszereken át az ottlakó módon résztvevő belső nyelvi-kommunikációs kutatásokig komplexen összehangolt és egymással többszörösen visszaellenőrzött eljárásokat jelentenek a méréses, kísérletes ellenőrző vizsgálatokkal bezárólag. Most az első esztendő intézményi kutatásainak egy fontos szakaszán vagyunk túl, amelyet A Természet- és társadalom-környezeti kommunikáció intézményes formáinak működése Kálló (Nógrád megye) magyar cigány (romungró) vegyes lakosságú településen címmel a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete támogatott. Az óriási adathalmaz zöme az elmélyülő kutatás elve szerint a további kutatások nyersanyaga, mostani formájában összegezhetetlen. Írásunkban azokat a vizsgálatokat foglaljuk össze, amelyeket korábbi vizsgálataink értelmező hátterével már most közlésre, vitára és kritikus felhasználásra is alkalmasnak tartunk. Az eredmények legfőbb hasznosítói reményeink szerint a helyi (kisebbségi és többségi) önkormányzatok, a helyi közösségek és ezek nevelési-oktatási intézményei lesznek. De legalább ennyire segítik majd az önkormányzatok felügyeleti szerveit, a belügyi, az oktatási és a kulturális, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, illetőleg a környezetügyi tárcát olyan döntések meghozatalában, amelyek tekintettel vannak az ilyen települések természet- és társadalomkörnyezeti viszonyainak rendkívüli bonyolultságára, sérülékenységére és sorsuk alakulásában a helyi óvodák és iskolák kiemelten fontos szerepére. 4
7 1. KÁLLÓ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 2002-BEN Manapság szinte naponta találkozhatunk a cigányságról, a cigány gyermekek oktatásáról szóló tanulmányokkal. Más dolog azonban elméleti síkon tanulmányokat készíteni a cigányságról, szép és könnyűnek látszó megoldásokat felvázolni, irányelveket szabni, s megint más vállalni egy egész pályafutáson át a cigány tanulók nevelésének ügyét. Juhász Józsefné tanár 1.1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kálló általános iskolája körzeti iskola. Ide nemcsak Kálló község iskolaköteles korú gyermekei járnak, hanem ötödikes koruktól Erdőtarcsa tanulói is. Az Erdőtarcsán működő alsótagozat szervezetileg Kálló központhoz tartozik Kálló rövid történeti szociológiája Kállót írásban először IV. Béla évi oklevele említi a váci püspök birtokaként ben huszita pusztítás áldozata től 1683-ig török hódoltsági terület. Gazdálkodó lakosságának létszáma a történelmi események szerint változik. Korábbi 19 adózó portájából pl re összesen 6 marad meg. A többek által vitatott hagyomány szerint januárjában itt táborozott kurucaival a romhányi csatába tartó II. Rákóczi Ferenc. Ennek emlékét őrzi a helyi általános iskola neve ben Daróczi József plébános népesség-összesítése szerint 102 család, 740 fő él a faluban. Köztük ekkor egy Oláh és egy Farkas nevű cigánycsalád ben és 1886-ban kolera pusztít. Az ekkor már 2000 fő körüli lakosságból 154 ill. 134 ember esik áldozatul. A jelentős mezőgazdasági település népessége a 20. század közepi téeszesítésig 2200 főre emelkedik. Egy 1920-as évekbeli írás már 20 helyi cigánycsaládról tud. Napjainkban az 1400 körülire csökkent lélekszámú falu összlakosságának közel 40%-át teszik ki. A mai Kálló halmozottan hátrányos településnek számít. Természet-környezeti adottságai jók, mégis egy kicsit a senki földje. Nógrád megye legdélibb települése, távol a megyeszékhelytől, közel Heves- és Pest megyéhez. Senki sem érzi magáénak. A rendszerváltás előtt Budapest jelentette a legtöbb ember számára a munkalehetőséget, ahová nagy számban ingáztak naponta, a helyi cigány lakosság munkaképes korosztályainak zöme 5
8 is. Emellett sokan találtak munkát a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben és melléküzemágaiban, valamint a Vegyesipari KTSZ-ben. A maiak emlékezete szerint a falu az 1970-es években élte legutóbbi fénykorát. Az emberek építkeztek, jelentősen nőtt az életszínvonal. Ekkor épült az új iskola. Épült, szépült a falu. A cigánytelepek felszámolását előíró országos rendelet nyomán ekkor költözik be jó néhány cigánycsalád a faluba. A rendszerváltás után sorra szűntek meg a munkahelyek, felmorzsolódott a tsz, a KTSZ. Az addig a társadalmilag szervezett munka keretében teljeskörűen foglalkoztatott munkaképes lakosság foglalkoztatási gondokkal találta magát szemben. Megjelent és magasra szökött a faluban a korábban ismeretlen munkanélküliség. Nem csupán a szakképzetlen cigányság, hanem a szakképzett magyar lakosság körében is. Ma jelentős a segélyekből, családi pótlékból élő családok száma. Megindult az azóta is tartó migráció. A tehetősebb helybéliek Budapest irányába, a budapesti kisnyugdíjasok, cigány családok, Erdélyből áttelepülő magyarok, Budapest egykor munkáslakta peremkerületeinek elszegényedett családjai Kállóra költöznek. Legerőteljesebb a cigány etnikum népességnövekedése. Mind többen vannak azok, akik az elmúlt években a társadalom perifériájára sodródtak. Az ellenérzés velük szemben egyre erősebb. A tősgyökeres kállaiakról az járja, hogy jellemzőjük a tartózkodó viselkedés, amolyan hideg hegyvidékiek. De azokat a cigányokat elfogadták, akik beilleszkedtek, akik törvénytisztelő emberek. Az itt élő cigányok anyanyelve magyar. A falu hagyományos paraszti gazdálkodási szerkezetének 1960-as évekbeli átrendezése óta a cigányság sem űzi hagyományos mesterségeit. A legutóbbi népszámláláskor elenyésző volt azok száma, akik cigánynak vallották magukat. A évi helyhatósági választások után mégis helyi kisebbségi önkormányzat alakult. Csekély kivétellel munkanélküliek. Életviteli sajátosságaik nagyban eltérnek a környezetükétől. Napról napra nő körükben a szegénység, a deviancia, a bűnözésre való hajlandóság. Ezért erősödik velük szemben a negatív közhangulat Erdőtarcsa történeti szociológiája Csupán 4 km-re fekszik Kállótól, mégis teljesen más kultúrájú község. A nevét említő első adománylevél 1404-ből, Zsigmond királytól származik ben már Báthory István birtoka 127 házzal, 837 lakossal. Lakóinak száma a Rákóczi-szabadságharc után pusztító pestis miatt 11 háztartásra csökken. Az 1779-es népösszeírás már 66 családot, 433 főt, az 1848-as adatok pedig 700 főt említenek nyarán azonban kolera tizedeli a lakosságot. Az 1779-es összeírás tanúsága szerint 6
9 három zenész cigánycsalád él a faluban. Borovszky Samu évi Nógrád-Hont vármegye-monográfiája már 189 cigány lakót említ. Erdőtarcsa lakóiról így ír: A lassú, vagy kevés eredménnyel járó munkát nem szeretik, bámulatos munkabírást tanúsítanak. Az itteni nép földművelő, kereskedelemhez nem értő, vagyonszerzéssel nem törődik. Nyílt, őszinte természetű, jókedvű, tréfás emberek lakják a községet. Azonban sértést nem tűrő, hirtelen haragú, szenvedélyes, de nem alattomos. Nem úrgyűlölő, de úrnak csak a falu keresztény földesurait tartja. Nem fukar természetű ban még csak hat cigány volt, jelenleg 189. ezek vályogvető és muzsikus cigányok. Ugyancsak jó humorú emberek. Alaptermészetük a könnyelműség, a jövővel nem törődnek. A falu úgynevezett kastélyos falu volt. Öt földesúr kúriája közül három ma is áll. Talán ennek az úri környezetnek tudható be, hogy a szegény nép is illemtudóbb, intelligensebb volt a környező falvak lakóinál. Barátságos, összetartó emberek. Sajnos a rendszerváltás ebben a faluban is hasonló kedvezőtlen változásokat hozott, mint Kállón. A munkanélküliség, az el- és beköltözések, a lakosság összetételének kedvezőtlen alakulása folytán a helybeliek befelé fordulók, bizalmatlanok lettek. Szinte napi eseménynek számít a betörés, a lopás, randalírozás. A faluban sok az eladó ház Iskolai adottságok A beiskolázási körzetben végbement változásoknak megfelelően változott az iskola tanulói összetétele is. Míg az 1980-as években a cigány tanulók száma az összlétszám 30%-a körül mozgott, addig mára ez az arány iskolai szinten megközelíti a 70%-ot. Ez az arány a népesség-nyilvántartási adatok tanúsága szerint az elkövetkező években még nőni fog. Fokozza a cigány tanulók arányának emelkedését az az utóbbi időszakban elterjedt és egyre nagyobb teret hódító tendencia, hogy a magyar gyerekeket szüleik valamelyik szomszédos település iskolájába íratják be már első osztályba, vagy negyedik, de legkésőbb hatodik osztály után a még itt lévők közül is elviszik a jobb képességű tanulókat Aszód valamelyik gimnáziumába. A 2002/2003-as tanévet az alábbi tanulócsoportok kezdték meg: Anyaiskola Tagiskola Osztály 1. 2.a. 2.b a. 5.b. 6.a. 6.b Létszám Cigány tanuló k %
10 A cigány tanulók aránya az iskolában: 69%. Ezek az adatok jól érzékeltetik, hogy az iskola alapfeladatai megváltoztak, meg kellett, hogy változzanak. 8
Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenKözfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában
Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenVárpalota város integrált településfejlesztési stratégiája
KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenNemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l
Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.
RészletesebbenIskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1
Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
RészletesebbenKIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.
KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési
RészletesebbenTaktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete
Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete az Önkormányzat 2007. január 1.-tól 2010. december 31-ig terjedő időszakára szóló gazdasági programjáról Taktaszada Község
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenBerente Község Önkormányzata
TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc
RészletesebbenA Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása
I. A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása A Fővárosi Bíróság működése és annak eredményessége szempontjából hosszú évtizedek óta egyértelműen kulcskérdésnek tekinthető tényező a bírói karban,
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
Részletesebbena munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól
J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.
ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./
RészletesebbenSajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program
Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenTaktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra
Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra I. BEVEZETŐ Taktaszada Község Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél-keleti részén, Zemplénben található.
RészletesebbenSajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben
Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57
Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenReferenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása
OM: 201026-004 Referenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola OM: 201026-004 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK:... 2 1 A CÉLJA:... 3 2 A SZOLGÁLTATÁSOK
RészletesebbenBAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága
B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 526/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 526/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenMÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenAz elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenPÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008)
PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 3250 PÉTERVÁSÁRA, KOSSUTH L. ÚT 1. KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008) 2005 1/120 KÖZOKTATÁSI
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenMai magyar társadalom
Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenÚrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenPOGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
Részletesebben~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről
~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenPreambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V L E Í R Á S A
KOMLÓ VÁROS A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V L E Í R Á S A KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT 177/2010(XII.17.) SZ. HATÁROZAT A MÓDOSÍTÓ 147/2013 (IX.26.), 105/2015.
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS
VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
RészletesebbenHelyzetkép 2015. december 2016. január
Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők
RészletesebbenSZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV
1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
B E S Z Á M O L Ó a Szécsény - Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi munkájáról, a Városi Gyámhivatal munkájáról és a jegyző gyámhatósági hatáskörben végzett feladatairól Készült:
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Szám: 1-19/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 22-én megtartott rendkívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bükkszék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 24-én, 17.00 órakor tartott falugyűlésén és közmeghallgatásán Jelen vannak: Zagyva Ferencné polgármester
RészletesebbenEsztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja
A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény
RészletesebbenBUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenVII-B-004/761-4 /2013
VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és
Részletesebben70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése
70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenSzendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. J e g y z ő k ö n y v
Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete J e g y z ő k ö n y v Készült Szendrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 25. napján megtartott n y i l v á n o s üléséről. Az ülés
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenJEGYZŐ KÖNYV. Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. március 23-án (Péntek) 15.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.
JEGYZŐ KÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. március 23-án (Péntek) 15.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal I. emeleti tárgyalóterme
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenMagyarország katasztrófavédelme
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.
RészletesebbenReform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére
SOÓS ZSOLT Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére A tanulmányban arra próbáltam választ keresni, hogy a kormányzat által 2004-ben,
RészletesebbenA SZERKESZTÕSÉG POSTÁJÁBÓL
A SZERKESZTÕSÉG POSTÁJÁBÓL A Martfûi Közéleti Magazin elõzõ számában az önkormányzati tudósítást olvasva szükségét érzem annak, hogy azt kiegészítsem, mivel néhány részletét igen egyoldalúnak találtam.
RészletesebbenFIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc
FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész
RészletesebbenJ E G Y ZŐKÖNYV. 97/2010.(III.09.) számú határozat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi napirendi pontokat tárgyalja:
J E G Y ZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. március 09-én (Kedd) 11.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár
RészletesebbenÚjratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve
Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások
RészletesebbenÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály
ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások
RészletesebbenTervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése
Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók
RészletesebbenUnger István nyá. határőr ezredes
Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: 2011. február 25-én, a Közösségi Házban megtartott közmeghallgatással egybekötött falugyűlésről.
Jegyzőkönyv Készült: 2011. február 25-én, a Közösségi Házban megtartott közmeghallgatással egybekötött falugyűlésről. Jelen voltak: Bogács Község Képviselő-testülete a mellékelt jelenléti ív szerint Kásáné
Részletesebben