Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera.

Átírás

1 2011. június A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 6. szám Kalendárium - Június - Nyárelő Zöld mozaik - A rákosi vipera Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - A mozgó kő Tudod-e? - Szent Iván-éj Programjaink - Mit? Hol? Mikor? A címlapot illusztrálta: Éger Csenge

2 Június : Pünkösd neve a görög pentekosztész ötvenedik szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz, például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok. A pünkösdi szokások történeti rétegeiről Dömötör Tekla és Bálint Sándor munkáiban olvashatunk bővebben. Június 24.: Keresztelő Szent János napja vagy Szent Iván-nap. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt. A tüzet gyakran szabályos négyszög alakúra rakták. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. A Csallóközben, Egyházgellén a máglyára tették az előző évi aratókoszorút, egy leány háromszor körüljárta, vízzel megszentelte, majd egy legény háromszor körbefutotta égő fáklyával és azután gyújtotta meg. Nagybodakon szűzlánynak kellett megszentelnie a tüzet. Kalendárium JÚNIUS - NYÁRELŐ HAVA A házasságjóslás, -varázslás ugyancsak a szentiváni szokás egyik eleme. Mihálygergén (Nógrád m.) a búzavirágból font koszorút, mellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták, és úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni. Úrnapja: A Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök az úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. A naphoz teljes munkaszünet és munkatilalom kötődött. Évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott. A mindenkori katolikus társadalom legünnepélyesebb hitvallása, reprezentációja, az egyházhoz való tartozás kifejezésének alkalma volt. Szertartásain azoknak is részt kellett venni, például a pásztoroknak, akik foglalkozásuk miatt máskor ritkán látogatták a templomot. Általában a falusi-mezővárosi közvélemény fontosnak tartotta, hogy a közösség valamennyi férfi tagja ott legyen az úrnapi körmenetben. A Bácska népe egyenesen valamiféle férfiünnepnek érezte az úrnapját, talán a név jámbor értelmezése folytán. Ugyancsak népi értelmezésre vallott az a gondolat, amely az Atyaúristen ünnepének magyarázta az úrnapját. Egyházi ünnepek: június 1.: Urunk mennybemenetele június 12.: Pünkösdvasárnap június 19.: Szentháromság vasárnap június 24.: Keresztelő Szent János születésének emlékezete június 26.: Úrnapja június 27.: Szent László király emléknapja június 29.: Szent Péter és Pál apostolok ünnepe Jeles napok: június 4.: Trianon emléknapja június 5.: Pedagógusnap, Környezetvédelmi Világnap június 16.: A független Magyarország Napja június 19.: Apák Napja június 21.: A zene ünnepe június 29.: Nemzetközi Duna-nap Kata -2- Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Taródiné Kardos Ágnes, Teráz Hajnalka ntördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/ , 1/ Fax: 1/ E - mail: tunderkert@maltai.hu Weboldal:

3 A Kárpát-medence védett állatai - a rákosi vipera A következő számokban a Kárpát medence védett állataival ismerkedhetsz meg. Most a rákosi vipera életét mutatom be neked. A rákosi viperát 1892-ben Budapest környékén, a Rákos-patak mentén fedezte fel Méhely Lajos, a kor kiemelkedő zoológusa. Nevét onnan kapta, hogy a Rákos-patak környékén különösen nagy példányszámban élt. A jelenlegi populáció Magyarországon a Hanságban és a Kiskunságban maradt fenn, 500 példányban, illetve Erdélyben, ahol 100 egyed él. Korábban Budapest környékén, Rákoson, Angyalföldön, Vas megye lapályos részein, a Fertő-tó körül és a Hanság vidékén is előfordult. Számuk csökkenéséhez környezetük átalakulása vezetett. A korábbi előfordulási helyüket beépítették vagy a gyepeken, kaszálókon intenzív mezőgazdasági munkát végeztek. Mai állományuk gazdag táplálékot biztosító réteken, legelőkön maradt fenn. Télen a hideg elől különböző apró rágcsálók járataiba húzódnak és hibernált, ledermedt állapotban vészelik át a hideg telet, majd tavasszal bújnak újra elő. A nőstények szeptember elején fialnak, általában 6-14, cm hosszú, alig 2 gramm súlyú utódot hozva világra. A kölyök viperák elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok a gyíkokat, madárfiókákat is elfogyasztják. Mérge felnőtt emberre veszélytelen, a marás méhcsípésszerű, gyorsan múló tünetekkel jár. Ez a kígyófaj táplálékul szolgál a gólyák, gémek, rétihéják, szalakóták vagy a szintén fokozottan védett túzok számára. Télen a föld alatti búvóhelyükről a vaddisznó, róka és a borz is kiáshatja őket. Ha a Kiskunsági Nemzeti Park területén kirándulsz, előzetes bejelentkezés után látogasd meg a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központot, ahol 700-nál is több vipera él. A központ 2004-ben épült az Európai Unió természetvédelmi programjának támogatásával. Itt a rákosi viperák szabadtéri terráriumban élnek. Magyarországon 1974 óta védett, természetvédelmi értéke Ft. A faj szerepel a különösen védett fajok, a Natura 2000 listáján is. Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak titeket! Hány szó bújt el a betűkígyóban? A májusi fejtörő megfejtései: 1. TULIPÁN; 2. KANKALIN; 3. NEFELEJCS; 4. NÁRCISZ; 5. RÉTI BOGLÁRKA; 6. JÁCINT; 7. KRÓKUSZ; 8. ARANYVESSZŐ; 9. KÖKÖRCSIN; 10. CSILLAGVIRÁG Írta és összeállította: Hajni -3-

4 Ügyeskedj! Melyik 2 kutyus egyforma? Keresd meg a két különböző képen az 5 egyforma képrészletet! -4-

5 Ügyeskedj! Keresd meg a furcsaságokat a fejeken! Rajzold be a hiányzó részleteket a képen! Színezd ki a furcsaságokat a képen! Összeállította: Zsuzsa -5-

6 A mozgó kő Kalmár Réka Pöttöm Pöttyel, a kis tündérrel eddigi élete során furcsa kalandok estek meg. Elmesél most nektek egyet. Egy szép nyári napon elmentem az erdőbe, hogy gombát szedjek. Már tele is gyűjtöttem a kosaramat gombával s nagyon elfáradtam, ezért lefeküdtem egy kőre pihenni. Amikor felébredtem, egy kristály tó partján találtam magam. De gyönyörű! Hogy kerültem ide? kérdeztem hangosan. Ugye, hogy milyen szép? szólalt meg a kő. Ki szólt? kérdeztem. Én szóltam, Szivárvány Szemölcs, a teknőskő. Szólíts nyugodtan Szeminek. Üdvözöllek a Teknőskövek Birodalmában. Köszönöm a fuvart! mondtam neki mosolyogva. Eddig csak gombán utaztam. Hogyhogy? kérdezte Szemi. Hát így! válaszoltam. Hol vagy? kérdezte Szemi. Itt a gombán! nevettem. Nem minden az, aminek látszik mondta komolyan Szemi. Ezzel fejezte be történetét Pötty, aki legközelebb talán majd megint mesél nektek. Pataki Sára meséje Vers Pataki Sára Andók Veronika: Vakáció Tornay-Csomor Viktória Láttam a napot, súgta a szélnek: Várnak a tavak, csónakok, stégek. És tényleg a táblán virul egy szó, Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ! Két hónap napfény vár ránk a nyárban, Kószálunk vígan viruló tájban, Hűsítő tavakra, strandokra járunk, Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk. -6- Sebestyén Réka

7 Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Tudjátok-e, hogy június 21-én leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka? Hallottatok már a mágikus szentivánéjről? Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennélfogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekezzett minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre még ha csak egyetlen éjszakára is elveszítették hatalmukat az ember felett. Ebben az időszakban a Föld különösen az északi félteke terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon június 21-én az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről évre. Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik, ennek oka azonban a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Ivánnapra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását népies nevén lobogózást a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván-napi dalok éneklése kísérte. Színezd ki a tűzmandalát! Összeállította: Zsuzsa A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. -7-

8 Információk LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, tól Baba-mama klub: hétfőnként, tól Agyagozás: szerdánként, tól HUSZTI ÚT: Régi magyar kártyajátékok: keddenként, tól Családi délután: szombatonként, tól KERÉK U.: Utazzunk el képzeletben a világ tájaira! (vetélkedő): péntekenként, tól Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, tól Baba-mama torna: hétfőnként, tól ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: csütörtökönként, 9.50-től Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, tól SILVANUS SÉTÁNY: Kézműves foglalkozás: péntekenként, tól Baba-mama klub: szerdánként, tól SOLYMÁR UTCA: Énekes-mondókás foglalkozás: keddenként, tól PESTERZSÉBET - HÁRSFA SÉTÁNY Baba-mama klub: keddenként, ig Dráma-játék: csütörtökönként, tól -8- A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

9 M. 1. Kedves Gyerekek! Ismeritek Pinokkió történetét? Színezzétek ki ezt az aranyos bábot, majd vágjátok körbe! Szereljétek össze a testet a végtagokkal milton-kapoccsal vagy összeragasztással! Jó munkát kívánok! Zsuzsa