BAY ZOLTÁN INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉG

Átírás

1 Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium BAY ZOLTÁN INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉG PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK I. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA BEVEZETŐ AZ EGYHÁZI FENNTARTÓ JÖVŐKÉPE AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ADATAI A SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLDETÉSE INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI Alapelveink Kulturált környezet biztosítása a tanulók számára Magas szakmai követelmények támasztása a tanulókkal szemben Emberközpontúság Nyitottság a környezet felé Európaiság A megye és a régió munkaerőigényének figyelembe vétele Intézményünk oktató-nevelő munkájának célja és feladata A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az intézményi (iskola és kollégium) személyiségfejlesztés kiemelt területei: Az intézményi személyiségfejlesztés jellemző színterei: Tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás következő területeire is hangsúlyt fektetünk: A tanulási időben kötelezően igénybe veendő szolgáltatások: A kötelező tanulási időn túl, tanterven felül igénybe vehető iskolai szolgáltatások: A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A megélt kudarcok enyhítését szolgáló egyéb eszközök: A tanulók motiválását szolgáló lehetőségek: A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái: Tanulóink szociális és egészségügyi helyzetét az alábbi szempontok szerint mérjük fel: További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben: A szenvedélybetegségek megelőzése Bűnmegelőzés A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ SOZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok intézményi feladatai Az osztályfőnöki feladatok és hatáskörök AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE INTÉZMÉNYÜNK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A közösség-fejlesztés formái iskolánkban és kollégiumunkban: Intézményünk hagyományrendszere A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI Szülői Szervezet A szülők tájékoztatási formái Szülői értekezletek Szülői fogadóórák Diákönkormányzat Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje INTÉZMÉNYI TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Alapelvek Célok és feladatok Intézményi programok A mindennapos intézményi (kollégium) testedzés programja Tanórai és intézményi foglalkozások legfontosabb feladatai és céljai Egészség-megőrzési program Az egészségnevelés lehetőségei az egyes tantárgyakban Az egészségnevelés lehetőségei az intézményi programokon Drogstratégia Célmeghatározás: A drogmegelőző foglalkozások megvalósításának színterei INTÉZMÉNYI KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Célok, feladatok: Jövőkép, hosszú távú célok Célok a éves korosztály esetében Helyi célok, értékek

3 13.2. A környezeti nevelés színterei Tanórai keretek Intézményi foglalkozások Módszerek Taneszközök, eszközök: Erőforrások Fogyasztóvédelemmel összefüggő intézményi (iskolai és kollégiumi) programok A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Módszertani elemek AZ ISKOLAI ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK NEVELÉSI PROGRAMJA Célja: Módszertani ajánlások Fejlesztési feladatok: Témák, tartalmak: Ajánlott tevékenységek: Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei A KOLLÉGIUMI NEVELÉS SPECIFIKÁCIÓI A kollégium tárgyi feltételei A kollégium tevékenysége A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégiumi foglalkozások ideje: A kollégiumi foglalkozások: Tanulást segítő foglalkozások Csoportfoglalkozások Kollégiumi egyéb, választható foglalkozások, programok Kollégiumi egyéb, választható foglalkozások, programok A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk: Osztályozó vizsga Javítóvizsga Különbözeti vizsga A szakmai vizsgára bocsátás feltétele A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Az intézménybe való felvétel feltételei A beiratkozás feltételei: Átvétel A magasabb évfolyamra lépés feltételei Átjárhatóság II.A SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A képzések szabályozásának jogi háttere Informatikai hálózattelepítő és üzemltető (OKJ ) Médiatechnológus asszisztens (OKJ ) Informatikai rendszergazda (OKJ ) Kiadványszerkesztő (OKJ ) ZÁRADÉKOLÁS A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

4 I. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. BEVEZETŐ A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió augusztus 31- ei hatállyal megalapította és létrehozta a Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium közös igazgatású köznevelési intézményét. A Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Intézményegysége 2003-ban alakult Alapítványi iskolaként. Létrehozása egy igen színes, változékony és dinamikusan formálódó időszakban történt ben tagja lettünk az Európa Uniónak, és már évek óta az információs társadalom felépülésének folyamatában keressük azokat a kitörési lehetőségeket, amelyek az Unión belül szerepünket erősíteni lesznek képesek. Az országunkat érő kihívásokban döntő szerepet játszik, miképpen készítjük fel fiataljainkat arra az új típusú életvitelre, amelyben reményeink szerint egész életüket leélik majd. Nekünk, akik oktatással foglalkozunk, előre kell látnunk azt, mire szükséges a ránk bízott fiatalokat felkészíteni úgy az oktatás, mint a nevelés területén. A lelkiismeretes pedagógusoknak soha nem volt annyira nehéz a feladata, mint éppen most, amikor olyan jövőre készítjük a ránk bízott fiatalokat, amelybe nemigen kóstolhattunk bele, amelyről nincsenek tapasztalataink, csak elképzeléseink. Ilyen gyors átalakuláson, mint napjainkban, sohasem ment keresztül a társadalom és környezete, a folyamat pedig még nem fejeződött be. 2. AZ EGYHÁZI FENNTARTÓ JÖVŐKÉPE Jeremiás Siralmai 3:21 Ha újra meggondolom, reménykedni kezdek! Az evangéliumnak átformáló munkája és gyümölcsei vannak. Az Evangélium okán keresztény közösségekhez csatlakozott emberek életében változások történnek és ezek a változások elősegítik a társadalomba való integrációt. Intézményünkben felvállaljuk a felekezeti elkötelezettséget, úgy hogy más egyházak és egyházi hovatartozás nélküli emberek számára is nyitottak vagyunk. Az iskola hétköznapjaiba beépül a keresztény szokásrendszer, a hittanórákon, a közös áhítatokon, az egyházi ünnepségeken, ifjúsági rendezvényeken keresztül. 4

5 Kegyelmet kaptunk Istentől, hogy az Ő munkatársai legyünk az egész életet meghatározó és megváltoztató örömüzenet átadásában. Célunk elérni, segíteni a családokat, hogy megtalálják önmagukat, felépüljenek és elfogadott, építőtagjai legyen a társadalomnak. Ebben az iskolában a legkisebb gyémántokkal kezdjük a csiszolást, a gyermekekkel. Hitünk, hogy Isten igéjének megismerése már kisgyermekkortól óriási változásokat tud generálni a családok életében is. Mint a tóba dobott kavics, hullámzik, és egyre nagyobb körben adja tovább a hullám erejét az evangéliumban. Isten szeretete felemeli és megváltoztatja az embereket. 3. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ADATAI Az intézmény pontos neve és címe: Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Bay Zoltán Szakközépiskola és Kollégium Intézményegység 5700 Gyula, Ajtóssy A. u. 43. Az intézmény fenntartója: A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió által alapított Reményhír Intézményfenntartó Központ OM azonosító: Az iskola alaptevékenysége: szakközépiskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás Férőhely kapacitása: 180 fő tanuló és 88 fő kollégiumban való elhelyezése. A Pedagógiai programot intézményünk két egységére (iskola és kollégium) vonatkozóan dolgoztuk ki. A csak kollégiumra vonatkozó eltéréseket külön specifikáljuk. Célkitűzések: Iskolánk érettségizett fiatalok képzését tűzte ki céljául, akik különböző előképzettséggel, képességgel, motivációval, alapkultúrával rendelkeznek. Egy heterogén diákközösség oktatása és nevelése a feladatunk. A cél nem más, mint esélyt adni a fiataloknak arra, hogy megtalálják helyüket az új típusú társadalomban, tudják, hogyan kell kihasználni a határ-mentiséget az Uniós csatlakozást követően. A szakközépiskola cél- és feladatrendszerének meghatározásakor megfogalmazott alapkövetelmények: a piacképes szakképesítés biztosítása a felsőoktatási intézménybe való bejutás elősegítése 5

6 Az oktatási-nevelési program súlyponti területeit a szakmai képzés mellett olyan oktatási területek, illetve tevékenység formák alkotják, amelyek a fentiekben említett esélyadás szempontjából a legfontosabbak. Nevezetesen: idegen nyelvi képzés informatikaoktatás viselkedéskultúra, az üzleti kommunikáció oktatása innovatív, kreatív és team-munkára alkalmas egyének formálása külföldi kapcsolatok építése, erősítése, amelyek lehetővé teszik minél több hallgató számára a hosszabb-rövidebb idejű külföldi tartózkodást. 4. A SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLDETÉSE A szakközépiskola olyan fiatalokat kíván képezni, akik korszerű konvertálható szaktudásuk, idegen nyelvi kommunikációs készségük, viselkedéskultúrájuk és széles látókörük alapján sikerrel pályázhatnak a magyarországi vagy külföldi munkaerőpiacon. Olyan diákokat kívánunk nevelni, akiknek felkészültsége lehetővé teszi a sikeres felvételt főiskolára, egyetemre, vagy a megszerzett szakmával sikeresen el tudnak helyezkedni. A Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Bay Zoltán Szakközépiskola és Kollégium Intézményegysége a megye és a Dél-alföldi Régió olyan középfokú szakképző intézménye, amely: a képzési irányok, a képzési szintek megválasztásában, a képzés tartalmi elemeinek meghatározásában alkalmazkodik a megye, a régió változó munkaerő-piaci igényeihez és annak figyelembe vételével mindig kész az ésszerű váltásra; az adott szakmai területen a magas szintű szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a nyelvi, a számítástechnikai képzésre, a hallgatók viselkedéskultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére, a testi nevelésre; kiemelten fontosnak tartja, hogy az informatikában végbemenő gyors fejlődésre mindig azonnal reagálva, naprakész ismereteket adjon; képzési programja kialakításában figyelembe veszi az Európai Unió munkaerőpiaci igényeit is; (az informatikai képzések esetében némi költségtérítés ellenében - a diákok automatikusan megkapják az ECDL bizonyítványt is) a képzés jellegétől függően biztosítja a tanulók számára a felsőfokú szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való továbblépés feltételeit; lehetővé teszi, hogy az intézmény eszközeinek felhasználásával működjön az iskola falain belül, ahol szakmai felügyelet és segítség mellett gyakorolhatják a team-munkát és mindazt, amivel az életben képesek lesznek helytállni; 6

7 Az iskola emelt szintű képzéseket is folytat, felsőfokú akkreditált képzést biztosít. A 2004/2005-ös tanévben tett erőfeszítéseink eredményeképpen szoros együttműködést alakítottunk ki az ORACLE, a SUN és a Cisco informatikai világcégekkel annak érdekében, hogy diákjaink az általuk lehetőségként kínált nemzetközileg elismert vizsgákra is felkészülhessenek, amelyek letételei elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben növelhetik. Terveink között szerepel, hogy más cégekkel is tárgyalásokat fogunk folytatni további lehetőségek megteremtése érdekében. 5. INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI 5.1. Alapelveink Olyan korszerű szakmai, idegen nyelvi, informatikai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel léphetnek tovább a felsőoktatásba, illetve emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk: Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és munkakultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak, megállják helyüket az iskola elvégzése után. Iskolánkban szakképzést végzünk, mely magában foglalja az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést is. A nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ehhez rendeződnek hozzá. 5.2.Kulturált környezet biztosítása a tanulók számára A környezeti kultúra, mint fontos uniós követelmény is, kikerülhetetlen nevelési velejárója szakközépiskolánknak és kollégiumunknak. Elvárjuk tanulóinktól, hogy az iskola épületét, berendezési tárgyait óvják, ügyeljenek azok épségére. A környezeti kultúrára való odafigyelést pedagógiai követelménynek tekintjük Magas szakmai követelmények támasztása a tanulókkal szemben A középfokú és emelt szintű képzési formáknál biztosítjuk, hogy a tanulók piacképes szakképesítést szerezzenek. A felsőfokú akkreditált képzésnél ezen túlmenően az a célunk, hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek, legyenek képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok sokoldalú elemzésére, értékelésére. Szeretnénk, hogy az itt 7

8 végzettek gyarapítsák a kistelepülési és falusi középréteget, amely jelenleg igen nagy hiány országunkban. 5.4.Emberközpontúság Intézményünk arra törekszik, hogy tanulóiról sokrétű információs bázissal rendelkezzen és ezen információk birtokában, segíteni tudja diákjait a magánéleti, valamint a szakmai problémák megoldásában. 5.5.Nyitottság a környezet felé Iskolánk sokrétű kapcsolatot kíván fenntartani környezetével. Működésével a megye és a régió gazdasági érdekeit akarja szolgálni. A kapcsolattartás kétirányú: folyamatos információszerzés a gazdaságról, illetve a környezet állandó tájékoztatása a működésről Európaiság Tanulóink, illetve végzőseink az Európai Unió polgárai. Ahhoz, hogy helytállhassanak, ismerniük kell Európa múltját és jelenét, látniuk kell jövőjét. Ehhez a felkészítéshez igen jól használhatjuk az Európa ma és holnap című kiadványt, amit az új uniós elvárások megismerését követően beépítünk a tananyagba, valamint kollégiumi foglalkozásokat szervezünk uniós témakörökben. Ismerniük kell a megőrzendő értékeket, tisztában kell lenniük a lehetőségekkel éppen úgy, mint a veszélyekkel és hátrányokkal. Ez csak megfelelő kitekintés útján lehetséges, amelyhez az internethozzáférés nyújt igen sok lehetőséget. Idegen nyelvként elsősorban az angol nyelvet tanulják diákjaink. Más nyelvek tanulására is lehetőséget adunk. Terveink között szerepel az idegen nyelvek külföldön való gyakorlásának biztosítása diákjaink számára. Törekedniük kell azok minél alaposabb elsajátítására, elsősorban a szakmai angol nyelv tekintetében. Az információs társadalomban elengedhetetlen, hogy az angol nyelvet jól tudják használni, hiszen a világhálón való kalandozás e nyelv ismerete nélkül elképzelhetetlen. 5.7.A megye és a régió munkaerőigényének figyelembe vétele A szakközépiskola elsődleges beiskolázási területe Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye. A képzési profiljaink megválasztásánál figyelembe vettük, hogy a schengeni határ mellettünk húzódik. A határon túl egy csatlakozásra váró ország található, amely éppen úgy soknemzetiségű, mint Magyarország. A soknemzetiségű területek soknyelvűek is. A hivatalos nyelvek 8

9 kölcsönös ismerete, a hozzá megszerzett szakmai angol nyelv, a gazdasági, informatikai és logisztikai ismeretek igen jelentős szerephez juttathatják térségünkben a tőlünk kikerülő fiatalokat. Ezáltal a térség fejlődésének és felzárkóztatásának aktív dolgozói lesznek. 5.8.Intézményünk oktató-nevelő munkájának célja és feladata hogy kulturált, a választott szakmára orientáló környezetet biztosítson tanulóinak, lehetőséget adjon a továbbtanulásra, illetve az alapos szakmai ismeretek elsajátítására, valamint megfeleljen a szülők, illetve a társadalmi környezet, a munkaerőpiac elvárásainak. Ennek érdekében dolgozik a tantestületünk, hogy jól szervezett, magas szakmai pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott együtt gondolkodó nevelőtestület legyen. A hagyományok megtartásával együtt az iskola jelenét jövőjét úgy kívánjuk alakítani, ahol jól érzik magukat a tanulók, a pedagógusok és közös munkával elérhetik nevelési, tanulási képzési céljainkat. Fontos, hogy tanáraink partnerként kezeljék tanítványaikat, tudatos pedagógiai munkájukkal folyamatosan alakítsák a tanulók személyiségét, és szakmai elhivatottságát. Munkánkban fontos támasznak tartjuk a szülőkkel, a szakmai képzés területén a gazdálkodó szervekkel való együttműködést, pedagógiailag pedagógiában pedig önálló felfogású és arculatú iskola megteremtését. Célunk egy személyiségfejlesztő, diákközpontú iskola működtetése ahol minden pedagógiai, gazdasági, fizikai, adminisztratív tevékenység a tanuló fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik. Célunk, hogy tanulóink a képzés ideje alatt elsajátítsák mindazt, amit az élet követel, autonóm személyiségekké váljanak, és szabad felnőttként tudjanak élni. Feladatai: korszerű szakmai tudással rendelkező, széles látókörű, új iránt fogékony, az életre szóló tanulás eszméjét elfogadó, kreatív, innovatív, céltudatos emberek nevelése; a teljesítmény, a tudás, a műveltség, a szorgalom elismertetése, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, az egyén és a közösség tiszteletének kialakítása, a folyamatos önművelés, az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése; megbízható, pontos munkára képes emberek nevelése; a másság, a különböző értékrendszerek, világnézetek elfogadása, a tolerancia fejlesztése, a saját vélemény értékrendjének kialakítása; 9

10 a racionális gondolkodásra, önálló döntéshozatalra képes fiatalok nevelése; az egészséges és kulturált életmód iránti igény fejlesztése; a társadalmi jelenségek, problémák megértése, megoldásában való részvétel igényének fejlesztése. nemzeti hagyományaink, kultúránk megbecsülése, ápolása, a szülőföld- és a hazaszeretet elmélyítése A vázolt célkitűzések megvalósításának eszközei: A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása elsősorban a tanórákon történik. Arra törekszünk, hogy az oktatás és nevelés egységet alkosson a tananyag adta lehetőségeken belül. a nevelési célokat szolgáló tanórai és tanórán kívüli (kollégiumi) tevékenységek; az oktató pedagógusok kiválasztása; Az intézmény olyan pedagógusok munkájára számít, akik saját és a tanulók munkája iránt igényesek. Akik fegyelmezett, pontos munkavégzésre, a tanulók motiválására, és folyamatos megújulásra képesek. a tananyag tartalom megválasztása és közvetítése; A pedagógusoknak arra kell törekedni, hogy olyan ismereteket közvetítsenek, amelyek a tanulók egyéni boldogulását szolgálják, a szakmára vonatkozó kötelező követelményrendszeren túl. az oktatási módszerek széleskörű alkalmazása; Olyan felkészülési lehetőségeket szükséges biztosítani, amelyekkel a tanuló sikerélményt szerezhet, amely önálló munkára, önálló véleményalkotásra ösztönzi. Fontosnak tartjuk az ellenőrzés szigorú, következetes, de emberséges módszereinek alkalmazását. 10

11 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A pedagógiai munkának ki kell szolgálnia mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket az iskola zászlójára tűzött. Elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok is erre kell törekedjenek, úgy a tanítási órák keretében, mint pl. a diákönkormányzat munkájában és a kötetlen beszélgetések keretében. A pedagógia, a nevelés alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. A személyiség fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a tanuló önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is 6.1. Az intézményi (iskola és kollégium) személyiségfejlesztés kiemelt területei: Önismeret, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása - Az oktató-nevelő munka során el kell érni, hogy a tanulók megismerjék képességeiket, adottságaikat, fejlesztési lehetőségeiket. Alkossanak reális képet önmagukról, személyiség-jegyeikről, fejlődési lehetőségeikről. A személyiségfejlesztés során fontos nevelési feladat a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és kötelességtudat fejlesztése. A személyiségfejlesztés során kiemelkedő szerepet játszik a tanulók erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása, a meggyőződés kialakítása. A tanulók nevelésében kiemelt értékként kell kezelni a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás iránti igényüket. A barátság, hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség alapvető erkölcsi értékek..a jellemformálás során különös gondot kell fordítani a tanulók munkakultúrájának fejlesztésére, a munka társadalmi és egyéni hasznának tudatosítására. A tanulókkal meg kell értetni, hogy fejlődésük, előrejutásuk, érvényesülésük alapvető eszköze a kitartás, az akaraterő, a szorgalom a tanulásban és a munkában. Az oktató-nevelő munka fontos feladata az egészséges életmódra történő felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti igény kialakítása. Az iskola feladata a tanulók fizikai képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltésére, a sport szeretetére való nevelés. A nevelő munka elengedhetetlen követelménye a környezeti kultúra iránti igényesség felkeltése. Napjainkban különösen fontos tulajdonság a kommunikációs képesség, az anyanyelv szeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklődés felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése. Nevelő munkánk során tudatosítani kell, hogy a kulturált magatartásnak, viselkedéskultúrának elengedhetetlen eleme a kulturált 11

12 beszéd és metakommunikáció. A fegyelem, a példamutató magaviselet udvariasságot, figyelmességet, mások személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartását is jelenti. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az intelligencia fontos tartozéka az előítéletmentesség, a kulturált konfliktuskezelés, a kompromisszumra való készség, a szélsőséges megnyilvánulások mellőzése, illetve azok elítélése. Az iskola minden megnyilvánulásának, a tanóráknak, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és rendezvényeknek az egészséges életszemlélet kialakítását kell szolgálnia. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, a világ megismerésének igénye, az állandó önművelés a mai kor emberének nélkülözhetetlen tulajdonsága. Az élet védelme, az emberi jogok tisztelete, a család megbecsülése és szeretete, a szülőföld- és hazaszeretet, a nemzeti önbecsülés, az európaiság és más népek tisztelete az egészséges életszemlélet elengedhetetlen velejárója Az intézményi személyiségfejlesztés jellemző színterei: a tanórai nevelés a tanórán kívüli (iskolai és kollégiumi) nevelés Intézményünkben a személyiségfejlesztés legfőbb színtere a tanítási óra. A különböző ismeretek elsajátítása, a képzés tartalma az értelmi és érzelmi nevelés legfontosabb eszköze. Így valamennyi tantárgynak kiemelkedő szerepe van a jellem- és személyiségformálásban. Az iskola nevelői a tanítás tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, a tanulási képesség fejlesztését. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a tanulásra ösztönzik őket, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d.) A tanulási képesség fejlesztése a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A megismerő képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen 12

13 használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és közös tanulást. A közös tanulás során a tanulók egymástól tanulnak: meghallgatják mások véleményét Tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanórai anyagon túl felismerjék és igényeljék az önálló ismeretszerzési lehetőségeket. Használják erre az internetet és ismerjék fel, hogy egész életük velejárója lesz az egész életen áttartó tanulás szükségessége. Tudatosuljon bennük, hogy csak így válhatnak a társadalom hasznos polgáraivá, csak így tudnak biztos megélhetést találni. Szakmai ismereteik tekintetében legyenek tisztában azzal, hogy az majdnem naprakész, amikor megkapják, de pár év múlva főleg az informatika terén abból sok elavulttá fog válni, és az életben szükség van az állandó megújulásra. A tehetséggondozás területén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainknak felkínáljuk a házon belül diákvállalkozások működtetésének jogát, amelyek keretében szaktanári útmutatás alapján gyakorolhatják mindazt, amivel az életben fogják szembetalálni magukat A tehetséggondozás következő területeire is hangsúlyt fektetünk: A felsőoktatási intézményben továbbtanulásra készülő tanulók számára igény esetén előkészítő foglalkozásokat szervezünk a következő tantárgyakból: matematika, informatika. A középfokú nyelvvizsgára való felkészítést azáltal is támogatjuk, hogy szoftvereket és géptermet, nyelvi labort biztosítunk a gyakorláshoz és az eredményesebb felkészüléshez. Egyetemi és főiskolai oktatók meghívása a szélesebb látókör és a mélyebb szakmai ismeretek kialakítása érdekében. Rendszeresen hívunk az élet legkülönbözőbb területeiről neves előadókat, hogy a szélesebb látókör kialakulását elősegítsük. A tehetségesebb diákjainktól elvárjuk, hogy legyenek részesei a tananyag állandó megreformálásának, interneten kísérjék figyelemmel az új szakmai eredményeket, és szükség esetén hívják fel rá a szaktanár figyelmét, segítsék annak a tananyagba való beintegrálását. 13

14 6.4. A tanulási időben kötelezően igénybe veendő szolgáltatások: a tantervben felsorolt kötelező illetve kötelezően választott tantárgyak óráinak látogatása; részvétel a gyakorlati foglalkozásokon (számítástechnikai, pénzügy és számvitel, logisztika, média); számítástechnikai laboratórium használata; szakdolgozat írása esetén konzulens igénybe vétele A kötelező tanulási időn túl, tanterven felül igénybe vehető iskolai szolgáltatások: az internet ingyenes használata; angol nyelvvizsgával rendelkező hallgatók számára második idegen nyelv felvételének lehetősége; áthallgatás egyik szakról valamely másik szakra, vagy egyéb iskolarendszeren kívüli szakképzésben való részvétel lehetőségének biztosítása; az önképzés széles lehetősége; Önálló nyelvtanulás nyelvi oktatóprogram segítségével, önálló gépírás tanulás gépírás-oktató program segítségével, szakmai jellegű klubfoglalkozások, szakkörök (ORACLE, SUN, CISCO) nemzetközi vizsgákra való felkészítés és a könnyebb elhelyezkedés céljából. külföldi szakmai látogatások szervezése, kapcsolattartás külföldi szakképző intézményekkel; A képességek kibontakozását, erősítését segíti a számítástechnikai laboratórium által nyújtott lehetőség. Szakmai kalandozásokat tehetnek az információs sztrádán a tanítási időn túl is: bővíthetik informatikai ismereteiket; kihasználhatják az internet adta lehetőséget; nyelvi ismereteiket bővíthetik levelezés útján, és nyelvi labort is használhatják. A külföldi szakmai látogatások elősegítik: a nyelvtanulás szükségességének felismerését; más népek kultúrájának megismerését és tiszteletét, a gazdasági élet összehasonlítását, és az információ vezette társadalomra való felkészültség fokának megállapítását. 14

15 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Tanulóink heterogén diákcsoportot alkotnak. Különböző mértékben motiváltak, sok esetben családi hátterük sem felhőtlen. A kifejezésbeli nehézségeik, beszédkészségük és előadásmódjuk hiányosságai nehézségeket jelenthetnek az életben. Olyan feladatokat kell kapniuk, amelyek segítségével ezek a problémák megszüntethetőekké válhatnak. Legjobb módszer erre a szakmai kiselőadások tartatása, szakköri foglalkozások kötetlen beszélgetései, és a következetes szóbeli számonkérés illetve a félévenkénti vizsgáztatás. Nem mehetünk el a kudarcokkal küzdő diákjaink mellett sem. Segíteni kell őket. Tudatosítanunk kell velük, hogy a tudásért sokat kell tanulniuk, és csak ez hozhatja meg a sikert A megélt kudarcok enyhítését szolgáló egyéb eszközök: a gondok megbeszélése, azokkal való törődés; segítő partner kijelölése; felzárkóztató foglalkozások tartása; a képesség fejlesztése; konzultációs lehetőségek biztosítása; tanulási módszerek megismertetését szolgáló előadások A tanulók motiválását szolgáló lehetőségek: az internet használatot igénylő feladatok rádöbbentik a diákokat arra, hogy az angol nyelv kellő ismerete nélkül csak szenvednek, míg annak birtokában valóban világpolgárként lehet élni; a szakképzés sikeres befejezése esetén a főiskolai vagy egyetemi továbbtanulás lehetősége; a jó megélhetést biztosító szakma megszerzése. 7.3.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az Alföld gazdasági és munkaerő piaci helyzetére tekintettel kell lennünk, és figyelembe kell vennünk, hogy a tanulók jelentős része nehéz körülmények között él. 15

16 A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adódóan, a családon kívüli környezet miatt, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái: egyéni beszélgetés a tanulóval és szüleivel, személyiségi jogokat nem sértő felmérő lapok kitöltése, osztálytársak, szaktanárok, kollégiumi nevelők jelzései, az osztályfőnök személyes tapasztalata, családlátogatás, anyagi támogatás igénylése esetén kereseti igazolás kérése a tanuló szüleitől Tanulóink szociális és egészségügyi helyzetét az alábbi szempontok szerint mérjük fel: a családi környezetükből adódóan, tartós betegség, elvált szülők, árvák, állami gondozottak, munkanélküli szülők gyermeke, átmenetileg hátrányos helyzetűek (pl. áttelepült) További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben: A már meglévő felzárkóztató, tehetséggondozó programok népszerűsítése a tanulók körében, illetve igény szerint újak indítása. Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, szakemberek bevonásával (drogkoordinátorok,rendőrség) Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító tevékenység a szülők körében a szociális juttatások lehetőségeiről, tájékoztatás az önkormányzatok és háttérintézmények szerepéről Szociális lehetőségek felkutatása pályázatok formájában. Iskolán belüli szociális juttatások, lehetőségek rendszerezése: Javaslat a helyi önkormányzatok felé rendszeres szociális támogatásra, rendkívüli segélyre, étkezési hozzájárulásra. A tanuló szociális helyzetétől függően az étkezési hozzájárulás mértéke 100%-os is lehet. 16

17 7.4. A szenvedélybetegségek megelőzése Kiemelkedő figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére, ennek érdekében fokozottan figyelni kell a megfelelő szemléletmód alakítására, a döntéshozás képességének kifejlesztésére, a problémákkal való szembenállás megtanulására, információk gyűjtésére, átadására, tanácsadásra, felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységre (pl. különféle drogok és hatásuk, drogfüggőség, a drogokkal járó veszélyek, drogosok kezelése, a segítségkérés módjai, lehetőségei stb.), egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésére Bűnmegelőzés Intézményünkben fontos területnek tartjuk a bűnmegelőzést, amelyben a család, a pedagógus, kulturális, szociális és társadalmi szervezetek, illetve bűnüldöző szervek együttműködése szükséges. A védelem szerepe a bűnmegelőzési gyakorlatban kétféle: a) elkövetővé, illetve bűnözővé válásnak a megelőzése: felvilágosító, ismeretterjesztő munkával, morális, erkölcsi neveléssel (önkontroll és empátia fejlesztése tanórán, kiscsoportos, négyszemközti beszélgetések keretében), tanulással, munkára neveléssel, pénzügyi, tárgyi támogatással, időbeosztással (vonzó programok, szakkörök szervezése) családi, baráti, iskolai kapcsolatok alakításával. b) áldozattá, illetve sértetté válásnak a megelőzése: felvilágosító, ismeretterjesztő munkával (az áldozati viselkedés lélektana, provokatív magatartás, a segélykérés lehetőségei, jogos önvédelem), konfliktuskezelési, kommunikációs technikák elsajátításával, az áldozattá válás lehetséges színtereinek és szereplőinek feltérképezésével, önvédelmi ismeretek elsajátíttatásával és készségek fejlesztésével. 17

18 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ SOZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 8.1.A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók nevelése érdekében. Nevelő-oktató munkáját egységes alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, szakmai vizsgák, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolításában való részvétel, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, részvétel tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezésében, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, együttműködik a tantestület tagjaival a javaslatok feldolgozásában, a döntés előkészítésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 18

19 osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. adminisztrációs munkája legyen naprakész, 8.2.Az osztályfőnöki feladatok és hatáskörök Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői szervezet képviselőjével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnökök megbeszélésein, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 19

20 9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diákönkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével minden osztályban ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes a tanulóközösség egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat vezetőjének vagy segítő tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 20