Tanévindító tanácskozás Salgótarján Mocsári Zoltánné szaktanácsadó

Átírás

1 Az oktatató-nevelő munka megújulása Az új helyi tantervek megvalósításának gyakorlati tapasztalatai, a feladatok újraértelmezése, hatékony tanórai tevékenységek Tanévindító tanácskozás Salgótarján Mocsári Zoltánné szaktanácsadó

2 Ajándékot kapni jó, de adni még jobb!

3 Ajándék Osztály: 2 8. Óratípus: tanévindító, összefoglaló, gyakorló óra, tanórán kívüli foglalkozás (hátránykompenzáció, tehetséggondozás) Cél: - a tanulók megismerése - a tanult nyelvtani jelenségek, szerkezetek ismétlése, gyakorlása (pl. felszólító módú igék, tulajdonnevek vagy összetett mondatok) Fázis: RÁHANGOLÁS (RJR-modell)

4 MOTIVÁCIÓ Tanulási stílusok, stratégiák

5 Fiziológiai jellemzők alapján: 1. Vizuális 2. Auditív 3. Taktilis - kinesztétikus 4. Vegyes Nevelési kölcsönhatás alapján: 1. Rigid - gátlásos 2. Fegyelmezetlen 3. Elvárás-szorongó 4. Kreatív Társas jellemzők alapján: 1. Egyéni 2. Társas Tanulási stratégiák: 1. Mélyreható 2. Szervezett 3. Reprodukáló (mechanikus) Tanulási motiváció: 1. Teljesítménymotiváció (énkép, önértékelés, önbizalom) 2. Kognitív motiváció (kíváncsiság, tudásvágy, kutatás, felfedezés) 3. Szociális motiváció (dicséret, elismerés, érzelmi stabilitás) 4. Presszióérzés (kiegészítés!) MOTIVÁCIÓ Tanulási stílusok, stratégiák

6 Vizuális: - ábrák - logikus vázlat - kulcsfogalmak (pl. mind map) - füzet oldalai Auditív: - tanulói megbeszélés - részösszefoglalás - a beszéd kulcsszerepe (pl. hangos leckefelmondás) - mások meghallgatása Társas: - csoport - segítségadás - segítségnyújtás - barátságosság - munkazaj Reproduktív: - memória (rövid távú) - fogalmak (szó szerint) - hamar felejt - ismétlés - saját gondolatmenet Mélyreható: - megértés - többféle logika - magyarázat (tanári és tanulói) - ábrák - lényegkiemelés - mások megsegítése - összefüggések megértése Egyéni: - saját ütem - utánajárás - tanári segítség - egyéni feladatok (pl. kiselőadás) - versenyek - interakciók hiánya - csend Tanulási stílusok, stratégiák (a leggyakrabban előforduló)

7 Irodalomjegyzék TANULÁSI STRATÉGIÁK ÉS STÍLUSOK Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Debrecen, 1993, KLTE (internetről letölthető). Borbély Anikó Botos Réka Turcsik Katalin: Tanulásmódszertan ) Buczkóné Pásztor Melinda: A tanulási stílus ) Cserné Adermann Gizella: Tanulási stílusok és képzési stratégiák. In Andragógiai ismeretek(szerk.: Benedek András, Koltai Dénes, Szekeres Tamás, Vass László). Budapest, 2008, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Tanár-továbbképzési Füzetek III. Gömöry Kornélia: Az általános intellektuális képesség, a motiváció, a tanulási stratégia és a szorongás közötti összefüggések. Új Pedagógiai Szemle.2011/ Gyarmathy Éva: Tanulási stílus és tehetség ) Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Pécs, 2002, Comenius BT. Mező Ferenc: A tanulás stratégiája. Debrecen, 2002, Pedellus Kiadó. Napravszky Noémi Tánczos Judit Mónos Katalin: Diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók nyelvtanulási stílusainak és stratégiáinak összehasonlító vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle január. Ollé János: Tanítási-tanulási stratégiák az oktatási folyamatban. Budapest, 2010, Magánkiadás. Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológiai füzetek2. Buda-pest, 1987, ELTE. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, 2000, Pedellus Kiadó. Kathyné Mogyoróssy Anita: Tanulási stílus, stratégia, módszerek és motiváció (letöltés: )

8 MOTIVÁCIÓ ÉS KÉRDÉSTECHNIKA

9 KÉRDÉS: 1. zárt vagy eldöntendő 2. nyitott 3. fókuszáló 4. irányított 5. nem irányított 6. összpontosító 7. hipotézist tesztelő 8. folyamatot megszakító 9. kérdésbe ágyazott ajánlás A JÓ KÉRDÉS: pontos világos rövid egyértelmű a válaszra elég időt hagyó a tárgyhoz tartozó gondolkodtató jellegű rávezető előzetes ismeretekre épülő KÉRDÉSTECHNIKA

10 Direkt tanulásszervezés ADAPTÍV TANULÁS- SZERVEZÉS Indirekt tanulásszervezés Tapasztalati tanulás Interaktív tanulásszervezés Önálló tanulás

11 Adaptív tanulásszervezés 1. Direkt: magyarázat szemléltetés kérdve kifejtés összehasonlítás gyakorlás

12 Adaptív tanulásszervezés 2. Indirekt: megbeszélés értő olvasás fogalomalkotás problémamegoldás kutatás esettanulmány

13 Adaptív tanulásszervezés 3. Interaktív: ötletroham kooperatív technika vita interjú szerepjáték

14 Adaptív tanulásszervezés 4. Tapasztalati: kísérlet játék szimuláció megfigyelés mérés modellezés kirándulás

15 Adaptív tanulásszervezés 5. Önálló: személyre szóló feladat beszámoló esszé házi feladat mestermunka kutatás számítógéppel segített tanulás

16 Adaptív tanulásszervezés 6. (letöltés: ) segedanyagok/diff.pdf (letöltés: ) (letöltés: )

17 Michael Scriven Nagy József 1990-es évek Báthory Zoltán Vidákovich Tibor Bognár Mária Csapó Benő FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS T-kártya Megbeszélés csoportban Megbeszélés egyénenként Közösen kialakított szempontrendszer alapján egymás munkájának az értékelése

18 a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív értékelése célja: a tanulási folyamat és a tanuló segítése, fejlesztése a tanulási igények meghatározása és a tanítás azokhoz való igazítása nem a minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek feltárása a javítási lehetőségek végiggondolása nem a tudás egészét, hanem részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeli a tanuló számára nyújt visszajelzést erősségeiről és gyengeségeiről, fejlődéséről a tanulást támogatja a tanuló fejlődését, egyéni haladását értékeli a kudarcait, illetve az elért sikereket mutatja az értékelés lényege maga a fejlesztés, hiszen a diákok önfejlesztésére, énképére, önértékelésére is hat. FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS

19 Hasznos linkek Fejleszto &file=abstract-vidakovicht.pdf _a_kooperatv_tanulsi_folyamatban.html FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS

20 Oktatásirányítási eszközök Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény) Folyamatszabályozás - tartalmi szabályozási dokumentumok (NAT, Kerettantervek) Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérések rendszere Kutatás visszajelzés korrekció Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)

21 A hazai tantervi szabályozás szintjei KT NAT KT Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, Kerettantervek szeptember folyamán HT HT HT Pedagógiai program/ Helyi tanterv szept.-dec.

22 A NAT helye a tantervi szabályozásban NAT a fejlesztési követelményeket és a minimális tartalmi követelményeket meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

23 Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

24 Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom (Erkölcstan, etika, történelem, honismeret, filozófia) 5. Ember és természet 6. Földünk környezetünk 7. Művészetek (Ének-zene, vizuális kultúra, dráma és néptánc, mozgókép és média) 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlat - TÉGY 10. Testnevelés és sport

25 Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak nem lezárt rendszerként jelennek meg nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét.

26 Műveltségi területek kiemelt közös céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása az informatika alkalmazása a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek az egészséges életmód kialakítása az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása a médiumok alkotó használata.

27 A magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának alapvető céljai: a szövegértési képesség továbbfejlesztése szövegalkotási képesség továbbfejlesztése az írástechnika továbbfejlesztése az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése a hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése a problémamegoldó, a kritikus és a fogalmi gondolkodás fejlesztése.

28 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez folyamatos pozitív verbális és nonverbális szóbeli és írásbeli szöveges és érdemjeggyel történő fókuszban az anyanyelvi kulcskompetencia

29 Hasznos linkek

30 A pedagógusok ellenőrzésének eszközei Dokumentumelemzés (pl. önértékelés, tervezési, értékelési dokumentumok, portfólió) Óra-/foglalkozáslátogatás (legalább 2 óra) Interjúk (a pedagógussal és a vezetővel) Kerettanterv Helyi tanterv Tanmenet Napló bejegyzéseinek megegyezése/összhangja!

31 Szakmai önéletrajz A nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább 6 tanóra/foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve A pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai Önálló alkotói, művészeti munkák bemutatása, annak dokumentumai A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása A szakmai életút értékelése A portfólió tartalmi elemei

32 Felkészülés Jelentkezés E-portfólió feltöltése Óra/foglalkozás megtartása Felkészülés az e-portfólió védésére Az e-portfólió védése Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év január 1-jén. A pedagógus feladatai a minősítési eljárásban

33 PEDAGÓGUS I. Önállóan dolgozó pedagógus. Lehet osztályfőnök, vizsgáztató tanár. Az életpályaszakasz hossza: 6-9 év. Jellemző életkor: év. Alapos szakmai ismeretek, gazdag módszertani eszköztár, jellegzetes szakmai arculat, kiforrott pálya- és jövőkép jellemzik. Aktív tagja a tantestületnek. Nyitott, empatikus a kollégáival, a diákokkal és a szülőkkel. Lelkes és elhivatott; érdeklik a szakmai kihívások, kész a megújulásra, a folyamatos fejlődésre.

34 PEDAGÓGUS II. Tapasztalt pedagógus. Lehet intézményvezető, munkaközösség-vezető, érettségi elnök. Az életpályaszakasz hossza: akár a pálya végéig is eltarthat. Jellemző életkor: 34 év felett. Elmélyült ismeretekkel, sokrétű szakmai tapasztalattal rendelkezik. Reális elvárások, stabil énkép, fejlett önismeret jellemzik. Igényli a folyamatos fejlődést, a szakmai megújulást. Hatékony csapattag, támogató kolléga, aki átlátja az intézményi folyamatokat. Ebben az időszakban a pedagógus figyelme a napi pedagógiai munka mellett már intézményi szinten végzett pedagógiai fejlesztésekre, innovációra irányul. Oktató-nevelő munkája tudatos, reflektív. Folyamatos jobbítás, fejlesztés, vizsgálódás jellemzi. Tevékenységeiben kiemelt hangsúlyt kap a tudásmegosztás. A szervezetnek tudatos tagja. Törekszik intézményi szinten az együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra, tapasztalatainak megosztására. A stratégiaalkotásban, a szervezeti kultúra fejlesztésével kapcsolatban önállóan végez munkát. Erős a kitekintésre való hajlandósága, a saját munkája, az intézményi működés, az oktatáspolitika és a társadalmi folyamatok összefüggéseinek megértésére való képessége. Az időszak végére professzionális pedagógussá válik, akinek magas szintű mesterségbeli tudása jó gyakorlatokban jelenik meg. Tapasztalatai és komplex szakmai tudása alkalmassá teszik a többi pedagógus és gyógypedagógus szakmai támogatására, illetve szakértői munkára.

35 MESTERPEDAGÓGUS Professzionális pedagógus. Lehet szakértő, szaktanácsadó, vezetőtanár, mentortanár. Nem kötelező pályaszakasz. Feltétele a pedagógus szakvizsga és a második minősítés megszerzése. Jellemző életkor: 37 év felett. Biztos szaktudással, sokrétű szakmai tapasztalattal rendelkező, példamutató, elhivatott pedagógus, aki szervezetének meghatározó tagja. Empatikus, együttműködő, támogató. Egy vagy több szakterület specialistája, fejlett mentori, tanácsadói kompetenciák jellemzik. Ebben az időszakban munkája a pedagógiai folyamatok eredményességét célzó fejlesztésekre, szervezetfejlesztésre, felnőtt közösségek vezetésére, támogatására, valamint tudásának megosztására irányul. Magas szintű mesterségbeli tudása pedagógiai jó gyakorlat -ban jelenik meg. Jó gyakorlatát publikálja, szakmai közösségekben bemutatja. Vezető szerepet vállal a szervezeti közös tudás létrehozásában; pedagógiai, módszertani fejlesztésekben. Közreműködik a pedagógusok fejlesztésében, a pedagógus tehetségek támogatásában. Szakmai professzionalizmusa alkalmassá teszi arra, hogy saját és más intézmények pedagógusai szakmai tevékenységét támogassa. Látóköre kiszélesedett, a pedagógiai folyamatokat társadalmi, oktatáspolitikai kontextusban is tudja értelmezni. Szervezetfejlesztésben együttműködő. Szakmai kapcsolatai stabilak, szakmailag képviseli az intézményt a külső partnereknél.

36 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET mocsariildiko1964@gmail.com gagarinsuli@fre .hu