PhD értekezés tézisei. A turizmusfejlesztés, mint kitörési pont Kárpátalján (Értékek, remények, lehetıségek Ukrajna legnyugatibb megyéjében)

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei A turizmusfejlesztés, mint kitörési pont Kárpátalján (Értékek, remények, lehetıségek Ukrajna legnyugatibb megyéjében) Berghauer Sándor Pécs, 2011

2 A doktori iskola címe: Vezetıje: PTE Földtudományok Doktori Iskola Dr. Dövényi Zoltán D.Sc. egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék A doktori témacsoport címe: Turizmusföldrajz Vezetıje: Dr. Trócsányi András Ph.D. tanszékvezetı, egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék Az értekezés tudományága: Turizmusföldrajz Témavezetı: Dr. Gyuricza László Ph.D. egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet Regionális Földrajz Tanszék 2

3 Bevezetés Napjaink globalizálódó világgazdaságának egyik legjellegzetesebb szereplıjévé lépett elı az idegenforgalom. Súlyát, jelentıségét jól jelzi, hogy Földünkön évente 935 millió (2010) turista vesz részt külföldi utazáson ( A nemzetközi turizmus tendenciáit több világszervezet is vizsgálja és prognózisaik alapján az idegenforgalom fejlıdése tovább tart, sıt növekedésének üteme meghaladja majd a gazdaság általános mutatóit. A világot átszövı kiterjedt turisztikai rendszer ellenére ma még számos olyan ország, régió, van a Földön, amely kimarad az idegenforgalom nagy vérkeringésébıl. Az Ukrajna részét képezı Kárpátalja is ezek sorába tartozik. A megye turizmusa sok tekintetben csak potenciális lehetıségként létezik, ami nem véletlen, hiszen idegenforgalmi rendszere a jelenben bontakozik ki. A turizmus globális trendjeit figyelembe véve, a megye idegenforgalmi jövıje mégis jó esélyekkel rendelkezik, hiszen növekszik a kereslet a nem hagyományos, autentikus desztinációk iránt, valamint csökken a fogyasztói lojalitás. Kárpátalja történelmi múltja, periférikus elhelyezkedése, nemzeti sokszínősége, sajátos kulturális és természeti értékei kiváló idegenforgalmi alapot képezhetnek egy megfelelı arculat kialakításához. Továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy Ukrajnában a belföldi kereslet, a turizmus kultúrája most alakul ki és ez mindenképpen érinti Kárpátalja jövıjét is. A megye mai turizmusának kereteit két nagyon fontos elem, sajátos hatás formálja. Az egyik a vidék történelmi múltjából, a másik az Ukrajnára jellemzı egyedi fejlıdési keretekbıl fakad. Az utóbbiak miatt a megyében fellelhetı változatos erıforrások ellenére Kárpátalja idegenforgalmának fejlıdési iránya meglehetısen kérdéses, hiszen az elképzelések, koncepciók javarészt alacsony szakmai kiforrottsággal jellemezhetık. Mindez nem véletlen, hiszen a húsz éve függetlenné vált Ukrajna most keresi identitását, a gazdaságának szerves részévé váló idegenforgalom tudományos alapjait pedig most fektetik le. E jelen tudományos értekezés legnagyobb kihívását a Kárpátalja idegenforgalmát átszövı ellentmondások képezik, továbbá az a tény, hogy hasonló terjedelmő és mélységő tudományos igényességgel elkészített munka Kárpátalja turizmusáról ez idáig nem készült, még az állam (ukrán) nyelvén sem. A feladat nagyságát és súlyát is jól jelzi, hogy a helyi viszonyok, adatok, információk sok esetben a megszokott idegenforgalmi ismeretek alapján nem, vagy csak nehezen értelmezhetık. A lejátszódó 3

4 folyamatok hátterében esetenként olyan specifikumok állnak, amelyek csak Ukrajnában, Kárpátalján fordulnak elı. 1. Célkitőzések A tudományos értekezés felépítését, tartalmát tekintve Kárpátalja turizmusának sajátos fejlıdését és jelenét hivatott bemutatni. Ennek tükrében a kutatás alapvetı céljai a következı pontokban foglalhatók össze: a témához főzıdı szakirodalom, statisztikai adatok és az elvégzett felmérések eredményeinek összegzése; a Kárpátalja idegenforgalmával összefüggı múltbeli események feltárása, a fejlıdési sajátosságok kimutatása; a térség természetföldrajzi adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése, a legfontosabb vonzerık elemzése; a kárpátaljai társadalomföldrajzi környezet turizmusra ható összetevıinek feltárása; Ukrajna idegenforgalma mai szintjének bemutatása, a turizmust átszövı politikai, jogi háttér értelmezése, a Kárpátalja turizmusára gyakorolt hatásainak vázolása; a kárpátaljai turizmus Ukrajnán belüli szerepének értékelése; a térség turizmusát érintı fejlesztési elképzelések és az ezzel összefüggı általános problémák bemutatása; kulturális vonzerık feltárása, különös tekintettel az együtt élı nemzetiségek eltérı kulturális értékeinek, hagyományainak feltérképezésére; Kárpátalja idegenforgalmi termékeinek elemzése, a termékfejlesztés problémáinak meghatározása; a megye turizmusára jellemzı térbeli differenciák kimutatása, a káros hatások feltárása; a Kárpátalja határ menti területeire érkezı magyar állampolgárok utazási szokásainak vizsgálata, különös tekintettel a bevásárlóturizmusra és a rokon, barát, ismerıs meglátogatását célzó utazásokra; a magyar ukrán határszakasz ukrán oldalán élı lakosok utazási szokásainak felmérése, különös tekintettel a magyarországi utazásokra; 4

5 a fennálló helyzet értékelése, konkrét javaslatok tétele a megye turizmusának fejlesztését illetıen. Az esetleges káros, egyoldalú fejlıdési irányok feltárása. 2. A kutatás módszerei A tudományos értekezésben megfogalmazott változatos célok elérése érdekében több kutatási, feldolgozási módszert alkalmaztam. Az értekezésben kiemelt szerepet kapott a szekunder kutatás, amely a megfelelı számú és mélységő szakirodalom összegyőjtésén alapult. A témával kapcsolatos, szakmai igényességgel elkészült munkák az esetek egy részében teljesen hiányoztak és ez a megállapítás mind a magyar, mind az ukrán nyelvő szakirodalomra igaz. A munkában nagy számban használt ukrán nyelvő forrás és statisztikai adat esetében nem a nyelvi tényezı okozta a legnagyobb problémát. Gondot jelentett egyrészt a források, adatok sajátos értelmi, tartalmi háttere, másrészt, az állami statisztikai hivatal adatainak bemutatása során azok meglehetısen szerény mennyisége. A felhasznált adatok a statisztikai kiadványok mellett a különbözı állami szervek által mőködtetett honlapokról is származnak, de sok esetben ezek sem teszik lehetıvé a folyamatos adat- és információkövetést. A tudományos értekezés primer kutatási eredményeit két kérdıíves felmérés általi adatgyőjtés biztosítja, melyek elvégzése során kérdezıbiztosokat vontam be a kutatásba. Mindkét kutatás Kárpátalja határmenti területeinek sajátos turizmusát tárja fel. Az egyik felmérés a Kárpátalja határ menti területein kialakult bevásárlóturizmus problémáját tárja fel. Elsı lépésként az adott turisztikai tevékenység legjellemzıbb kérdéseire kellett választ keresnem, hogy egyértelmővé váljon a bevásárlóturizmus jelenléte Kárpátalján. A kutatás során kérdıíves módszert alkalmaztam, ennek eredményeként 345 kérdıív került kitöltésre. A mintavétel helyszínéül Beregszász városát választottam, mivel lélekszáma, határhoz való közelsége, illetve nemzetiségi összetétele alapján kedvezıbbek az adottságai bármely más szóba jöhetı településnél. A városon belül három, a turisták által sőrőn látogatott területet különítettem el, ahol a mintavétel alanyainak kiválasztása véletlenszerően, önkéntes alapon történt. A másik kérdıíves felmérés a határmenti kárpátaljai lakosok utazási szokásait tárja fel, melynek során hat kárpátaljai településen (Gát, Gút, Nagybereg, Fornos, Szernye, Tiszakeresztúr) történt a mintavétel és 5

6 összesen 420 alanyt vontam be a kutatásba. A települések közös jellemzıje, hogy lakosaik többsége magyar nemzetiségő és valamennyi település Kárpátaljának közvetlenül a magyar-ukrán határ menti sávjában található. A felmérésben csak 18. életévüket betöltött személyek vettek részt és a férfiak és nık arányát is úgy alakítottuk, hogy megfeleljen az adott település nemek szerinti összetételének. A pontosabb mintavétel érdekében három nagyobb korcsoportba (18-29, 30-49, 50-nél idısebb) soroltam a lakosságot, melynek arányait kivetítettem az adott településen felvett mintára. Az alanyok kiválasztása szisztematikusan történt. A településeken lévı házak számát figyelembe véve meghatároztam, hogy a megfelelı mintavételhez a kérdezıbiztos minden hányadik házba kell, hogy bemenjen. A kiválasztásra kerülı házakban kizárólag egy adatközlı lett megszólítva, az a személy, aki a születési hónap alapján a legkorábban született a háztartásban élık közül. Az értekezésben szereplı két felmérés eredményeit, valamint a szekunder kutatás során összegyőjtött információkat, adatokat a megfelelı szemléletesség érdekében táblázatok, grafikonok, diagramok és tematikus térképek segítségével is bemutatom. Különösen a primer kutatás eredményeinek bemutatásánál volt fontos a Microsoft Excel 2007 és az SPSS 8.0 for Windows programok alkalmazása. A munkában szereplı ábrák egy jelentıs részét önállóan szerkesztettem, fordítottam, mivel egyelıre nem állnak megfelelı számban rendelkezésre az ilyen jellegő szemléltetık. Ezek szerkesztése során a már említett programokon kívül a CorelDRAW (demó) változatát használtam fel. A kutatás fontos részét képezték a területbejárások, melyek során nagy hangsúlyt fektettem a helyi tapasztalatszerzésre. Ez egyrészt az idegenforgalomban résztvevı, azzal foglalkozó személyek véleményének kikérdezése által történt meg, másrészt a tapasztaltakat amennyiben ez célszerő volt fotók formájában is megörökítettem. Az értekezés során összegzett ismeretanyagot, eredményeket rendszereztem, majd SWOT-analízis segítségével értékeltem a helyzetet. Az elemzés által reális kép tárult fel Kárpátalja turizmusának jelenérıl, kimutatva annak erısségeit és gyengeségeit, továbbá kirajzolódtak a jövıt illetı lehetıségek, és azok a veszélyek, amelyek a megye idegenforgalmi fejlesztését fenyegetik. 6

7 3. Az eredmények összegzése A Kárpátalja idegenforgalmáról alkotott jelenlegi kép a térség turizmusát az esetek többségében túlértékeli. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a megye turizmusa mind az ukrajnai, mind a nemzetközi idegenforgalomból egyelıre szerény részesedést mondhat csak magáénak, és valójában Kárpátalja turizmusa egyelıre csupán potenciális lehetıségek formájában létezik. Az értekezés eredményeit és az idegenforgalom jelenlegi világtrendjeit alapul véve egyértelmően megállapítható, hogy e térség különösen alkalmas a turizmus további fejlesztésére, hiszen viszonylag kis területen koncentrálódnak a kedvezı természeti, kulturális adottságok. A négy országgal határos Kárpátalja elhelyezkedése geopolitikai szempontból mára elınyössé vált, és a schengeni határok kitolódásával a belsı, illetve posztszovjet államok idegenforgalmának egyik kiemelt területévé léphet elı. Ezt segítheti elı a megye területének változatos felszíne területének 80%-át alacsony és középmagas helyek borítják és sőrő vízhálózata. Kiemelt értékként tekinthetünk a térség védett területeire, amelyek a korábbi izolációnak, a csekély antropogén hatásnak köszönhetıen nemzetközi elismerést érdemeltek ki (UNESCO), és kiváló lehetıséget kínálnak Kárpátalján az öko- és alternatív turizmus fejlesztésére. A természeti adottságok sorát gazdagítja a megyében található gazdag ásvány-, termál- és gyógyvízkészlet. Ezek részleges hasznosítására épül Kárpátalja mai egészségturizmusa, de különösen az egyedi gyógyhatású vízkészlet hasznosítása révén a megye egy szők réteg számára nemzetközi desztinációvá is válhat. Kárpátalján az ember alkotta vonzerık sorából kiemelkednek a terület várai. Turisztikai hasznosításuk az utóbbi két évtizedben bontakozott ki és a megyei vezetés további fejlesztéseket tervez, igaz esetenként az elképzelések megítélése elsısorban azok drasztikus jellegébıl eredıen negatív szakmai visszhangot vált ki. Sajátos vonzerıvé léptek elı a térségben a fesztiválok, rendezvények, melyek jellege, arculata meglehetısen sokszínő és éves forgalmuk eléri a 750 ezer fıt (2009). A tömegeket megmozgató események mindemellett egyelıre meglehetısen alacsony színvonalat képviselnek és ritka kivételektıl eltekintve csak megyei, járási jelentıséggel bírnak. Kárpátalján különleges értéket képviselnek a helyi autentikus népi kultúra elemei. Ezek sorát gazdagítják a vidéken található egyedi fatemplomok, melyek közül kettı a kırösmezıi és az uzsoki jó eséllyel 7

8 pályázik az UNESCO örökségvédelmi listájára való felvételre. A helyi kulturális, ember alkotta vonzerık jövıjét sok tekintetben azok védelme, gondozása határozza meg, hiszen a szakszerőtlen hozzáállás a fatemplomok esetében tapasztalt elbádogosítás és a globalizálódás hatásai mindenképpen jelzik, hogy megóvásuk fokozott figyelmet igényel. A meglévı vonzerık, lehetıségek sikeres idegenforgalmi feltárása Kárpátalján több tényezıtıl is függ. A külsı befolyásoló tényezık jelentıs részére a megye idegenforgalmi szereplıinek nincs közvetlen hatása. Ezek közül a legáltalánosabbak a világgazdasággal, globalizációval összefüggı események, ám hasonlóképpen és legalább ilyen mértékben érvényesülnek az ukrajnai specifikumok is. Kárpátalja turizmusának fejlıdési kereteit az ukrán gazdasági környezetre és turizmuspolitikára jellemzı, meglehetısen kezdetleges állapotok határozzák meg. A terület korábbi periferikus helyzetébıl adódik, hogy a szükséges tıke helyben nem áll rendelkezésre, de országos viszonylatban is hasonló problémákat tapasztalhatunk. Ehhez társul a labilis gazdasági és belpolitikai helyzet, valamint a túlbürokratizált, meglehetısen korrupt rendszer. Így nem véletlen, hogy a külföldi befektetık számára nem igazán kecsegtetıek a helyi körülmények. A gazdaság általános összetevıihez hasonlóan az idegenforgalom ukrajnai keretei is számos sajátosságot hordoznak. Az utóbbi közel egy évtizedben folyamatos növekedés jellemezte az ország turizmusát és a pozitív hatások mind a forgalom, mind a GDP-bıl való részesedés, illetve a munkaerıpiac bıvülésében egyaránt tetten érhetık. Hasonlóképpen értékelhetjük az Ukrajna turizmusába érkezı befektetéseket is, igaz itt specifikumként jelenik meg, hogy a beérkezı pénz több mint fele off-shore vállalkozások számláiról áramlik be. A 2008 második felében kialakult válság közvetlenül érintette az ország idegenforgalmát és, sajnálatos módon, a központi irányítás megszorításokkal reagált a recesszióra. A turizmus általános problémái közül kiemelhetjük az országra jellemzı, meglehetısen hiányos és sajátos módon értelmezett idegenforgalmi statisztikát. A hivatalos statisztikában csak a turisztikai vállalkozásokról, az egészségturizmusról, illetve a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról közölnek adatokat és ezek sem egységes rendszerben vannak számon tartva. Mindez a szőken értelmezett turisztikai vállalkozás fogalma miatt is probléma, továbbá, mivel az ország, a régiók teljes turistaforgalmáról sincsenek átfogó adatok. A hiányosságok miatt teljes turisztikai termékek maradnak a rendszer látókörén kívül, aminek következtében a turisztikai vállalkozások, a regionális fejlesztések nem tervezhetıek és sok esetben mindez spontán módon zajlik le. 8

9 Ukrajna területén belül a turizmusra az erıs területi koncentráció jellemzı, melynek mértékét jól érzékelteti, hogy a hivatalos statisztikában közölt adatok alapján bizonyos esetekben egy-egy területi egység 1 akár 50%-ot meghaladó túlsúllyal is rendelkezik. Az egyes területek idegenfogalomban betöltött túlsúlya miatt érdemes az országot régiókra osztani. Áttekintve a témához főzıdı szakirodalmat, illetve a rendelkezésre álló turisztikai vonatkozású statisztikai adatokat, valamint a tematikus térképeket, öt turisztikai régió kijelölését javaslom (1. ábra): 1. Krimi turisztikai régió 2. Központi turisztikai régió 3. Kárpáti turisztikai régió 4. Fekete-tenger melléki turisztikai régió 5. Keleti turisztikai régió. 1. ábra. Kiemelt jelentıségő turisztikai régiók Ukrajnában Szerkesztette: Berghauer S. A kijelölt régiók rendelkeznek a turisztikai erıforrások 80-95%-ával. Kárpátalja ezen belül a Kárpáti turisztikai régió részét képezi. 1 Közigazgatásilag Ukrajnát 24 megye, két kiemelt város (Kijev, Szevasztopol) és egy autonóm köztársaság alkotja) 9

10 Kárpátalján a problémák egy része az országban is tapasztalható tıkehiányból fakad, hiszen a gazdaság, ezen belül az idegenforgalom további fejlesztéséhez a megfelelı alapinfrastruktúra elengedhetetlen. Ilyen tekintetben a megyében sem a közút-, sem a vasúthálózat nem nevezhetı elfogadható minıségőnek. Alacsony szintet képvisel a megye gazdasága is, de ebben az esetben pozitívum, hogy a meglévı ágazatok egy része fejlıdıképes. Ugyanakkor a gazdaságot, azon belül is különösen az ipart, a turizmushoz hasonló, egyoldalú fejlesztési irányok és éves szinten is jól érzékelhetı termelési ingadozások jellemzik. A társadalomföldrajzi adottságok közül pozitív elem Kárpátalja népességének demográfiai helyzete, hiszen nem követi az Ukrajnában általánosnak mondható negatív tendenciákat, ennélfogva a népesség számában jelenleg stagnálás, illetve enyhe növekedés tapasztalható. Ugyanakkor a térség viszonylag nagy munkaerı-felesleggel rendelkezik, melyrıl csak részben állapítható meg, hogy megfelelıen képzett. Az idegenforgalmi képzések (valamennyi oktatási szinten) meglehetısen kezdetlegesek és a humánerıforrás-képzés is lassan reagál a változó gazdasági igényekre. Jelentıs probléma, hogy az országban egyelıre nem foglalkoznak felnıttképzéssel. A megye határ menti térségeiben, elsısorban magyarországi minták alapján, EU-s pályázatok keretein belül ma már vannak ilyen jellegő kezdeményezések. Az országban tapasztalható számbeli bizonytalanság jellemzi Kárpátalja turizmusát is, igaz az utóbbi években a hivatalos statisztika mellett a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Európai Integrációs és Turisztikai Fıosztálya szintén közöl adatokat a megye idegenforgalmáról. A fıosztály által közzétett adatok a megye teljes turistaforgalmára vonatkozóan szolgáltatnak félhivatalos adatokat. Részletességük elmarad a hivatalos statisztikai adatokétól, és problémát jelent, hogy a közzétett információk sem rendelkeznek tökéletes statisztikai háttérrel, mivel a magánvállalkozók nem kötelesek adataikat beszolgáltatni és a publikus adatok meglehetısen szők háttér-információt tartalmaznak csak. Kárpátalja turistaforgalma a turisztikai fıosztály adatai szerint megközelíti a 400 ezret (2. ábra), de a becslések számításba véve a turizmushoz kötıdı szürke-, illetve feketegazdaság hatásait ezer fıs éves fogalmat is feltételeznek. A rendelkezésre álló adatok jól jelzik a Kárpátalja turizmusában az utóbbi egy-másfél évtizedben bekövetkezett gyökeres változásokat. Az átalakulás folyamata viszont nemcsak növekedést hozott, esetenként váltakozó periódusok figyelhetıek meg a 2004-ben életbelépı új turisztikai törvény szigorítása erre a legjobb példa, illetve néha 10

11 egyértelmő visszaesés is tapasztalható. A kedvezı és kedvezıtlen tényezık ellenére megállapítható, hogy az idegenforgalom rendszere átalakulásnak indult, megváltozott a turisztikai kínálat arculata, jellege, teret adva a valós turisztikai tevékenységeknek. Mindemellett azt is fontos megjegyeznünk, hogy a turizmust érintı szabályozás jelentıs hiányosságokkal rendelkezik, és mielıbbi változtatásokat, pontosításokat igényel. 2. ábra. Turistaforgalom Kárpátalján (ezer fı) Forrás: Szocska, K , Birkovics, V. I Szerkesztette: Berghauer S. A térség turisztikai kínálatából kiemelkedik az egészségturizmus, hiszen a termék kifejezés csak ebben az esetben teljes értékő. Az egészségturizmus alapjait a szovjet idıszakban fektették le, ami egyelıre a kínálat jellegére is rányomja bélyegét. A kárpátaljai egészségturizmus pozitív jellemzıi közül kiemelhetjük a magas tartózkodási idıt, az alacsony szezonális ingadozást. Sajnálatos viszont, hogy kínálata egyelıre csak a belföldi kereslet kielégítésére van berendezkedve és a megyében nincsenek jelen az egészségmegırzést szolgáló, egyre jobban terjedı termékek (fitness, wellness, spa). Lehetıségeit illetıen belföldi, regionális viszonylatban mindenképpen további elırelépés várható, míg nemzetközi szinten elsısorban a gyógyturizmus terén vannak kiaknázatlan források. A megye többi turisztikai termékérıl, azok volumenérıl a hiányos központi statisztika miatt nincsenek pontos információnk. A kiemelhetı termékek közül a síturizmus számíthat jelentıs, elsısorban országos kifutásra, hiszen a megye rendelkezik Ukrajna legváltozatosabb morfológiai adottságaival. Fejlesztésénél viszont mindenképp érdemes (az alacsonyabb 11

12 térszínek nemzetközi tapasztalatait hasznosítva) a síturizmus létesítményeit más turisztikai lehetıségekkel, termékekkel kombinálva, komplex módon telepíteni, illetve a meglévı hálózatot ekképpen bıvíteni. A szélesebb idegenforgalmi kínálat által csökkenthetı a síturizmusra jellemzı erıs szezonalítás és növelhetı a tartózkodási idı. A Kárpátalján fejlıdıben lévı falusi turizmus jellegét tekintve két eltérı fejlettségi, szervezési szinten lévı térség különíthetı el: a síkvidéki, elsısorban magyarlakta településeken kialakult; a hegyvidéki, elsısorban ukrán lakosságú falvakban lévı falusi turizmus. A kárpátaljai falusi turizmus fejlesztését központilag is támogatják (igaz ez anyagiakban nem érhetı tetten), hiszen olyan rurális területeket érint, amelyek a településhálózat fejletlen részét képezik. Ugyanakkor tény, hogy a helyi törvényeknek és a hivatalos statisztika sajátosságainak 2 köszönhetıen a falusi turizmus megyei helyzetérıl, annak fejlıdésérıl csak becslések vannak. A jelenleg ismert falusi vendégházak számát 500-ra becsülik, de a megye falusi turizmusának teljes kapacitása könnyen felfejleszthetı 10 ezer turista egyidejő fogadására. A kereslet növekedését mind a síkvidéki, mind hegyvidéki falusi turizmus esetében a szervezés színvonalának egy magasabb szintre emelésével lehet elérni, melynek kezdeményezıi akár a ma már kibontakozóban lévı civil szervezetek is lehetnek. A helyi falusi vendéglátás fejlıdését szolgálná a szállásadók központi regisztrálása, a minısítési rendszer kialakítása, valamint az egységes fellépés a piaci kínálatban és a helyi döntéshozóknál való lobbizásban. A nemzetközi trendeket követve és a helyi adottságok ésszerő hasznosításának lehetıségét biztosítva a jövıben Kárpátalján nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alternatív és az ökoturizmus különbözı termékeinek fejlesztésére, hiszen csak így van reális esély a jelenlegi értékek jövıbeni átmentésére, a térség arculatának megtartására. A védett területek, nemzeti parkok területére irányuló, szakmai igényeket kielégítı túrák sikeres, tudatos szervezése által akár specifikus idegenforgalmi igényeket kielégítı nemzetközi szintő termék is kialakítható Kárpátalján. A megye Magyarországgal határos sávjában több tekintetben is egészen sajátos fejlıdési irány érvényesül. A határ mentén km-es 2 Ha az Ukrajnába érkezı vagy a belföldi turisták a falusi turizmus szálláshelyeit veszik igénybe, nem kerülnek bejegyzésre, mint igazi turisták. Ukrajnában ugyanis a falusi vendéglátók csak kilenc vagy több személy fogadása esetén kötelesek bejelenteni turisztikai tevékenységüket. 12

13 sávban élı kárpátaljai magyarság etnikai és gazdasági szempontok alapján is elkülönül a többségi ukrán területektıl. Másrészt, ezeken a területeken az idegenforgalom, az utazási indítékok meglehetısen sajátos elemei mutathatók ki. A rendszerváltást követı idıszak kaotikus, elsısorban a megélhetésrıl szóló, Magyarországra irányuló utazásait mára egy kiegyenlítettebb, civilizáltabb határforgalom váltotta fel. Az utazások indítéka mind a magyar, mind az ukrán oldalról a bevásárlás és a terület két oldalán élı emberek kapcsolattartása. A Kárpátaljára irányuló bevásárlóturizmus 2004-tıl vált igazán jelentıssé és a vízumrendszer bevezetése miatt, valamint a szigorúbb ellenırzés révén a korábban jellemzı csencselés háttérbe szorult. A magyar oldalról kialakult érdeklıdés bevásárlóturizmus formájában jelentkezett, amelyrıl a kérdıíves felmérések során bebizonyosodott, hogy a klasszikus bevásárlóturizmus elemeit (rövid tartózkodási idı, gyakori visszatérés, sajátságos költési struktúra) egyértelmően magán viseli, illetve, hogy elsısorban a határ mentén lévı területekre korlátozódik (3. ábra). A bevásárlóturizmus a valós turisztikai termékekre is pozitív hatást gyakorolt, mivel jelentısen csökkentette a környezı országok lakosságának a térség idegenforgalmáról alkotott negatív elképzeléseit. A kezdeti fellendülést követıen, napjainkra a bevásárlóturizmus intenzitása alábbhagyott, és ma már ennek legfontosabb elemévé egyértelmően a két ország üzemanyagárában tapasztalt jelentıs különbség lépett elı. A magyar-ukrán határ mentén élı lakosság közel 3/4-e rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal, és ezeket rendszeresen ápolja is. A nemzetiségi alapokra való tekintettel ezeket a kapcsolatokat határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatoknak is tekinthetjük. Megállapítható, hogy a határ mindkét oldalán élı lakosok utazásaiban az emberi kapcsolatok fenntartása fontos motiváció. Sıt, mint azt a felmérés is bizonyítja, a Kárpátaljai magyarság számára a szabadidıs turizmus terén ez a legfontosabb motiváció, és Magyarország kiemelt úti cél. Sajátos vonás az itt élı lakosság utazásait illetıen, hogy nem csak úti cél a Magyarországon élı rokon, barát, ismerıs meglátogatása, de egyúttal ezek a személyek biztosítják a szálláshelyet, étkezést és segítenek az utazás lebonyolításában is. A magyar határ mentén élı kárpátaljai lakosok csak nagyon ritkán (2%) veszik igénybe az utazási irodák, utazásszervezık szolgáltatásait. Mindez nemcsak a térség lakosságának alacsony idegenforgalmi kultúrájából fakad, hanem elsısorban az itt élı emberek alacsony jövedelmi viszonyai alakítják ki ezt a kényszerhelyzetet. Az alacsony diszkrecionális jövedelem az egész ország lakosságát jellemzi, és mindez elırevetíti, hogy a gazdaság kismértékő növekedése is elegendı ahhoz, hogy a megye, illetve ország 13

14 területén a népesség egy jelentıs száma a turizmus folyamatának aktív résztvevıjévé váljon. 3. ábra. A Kárpátalja határ menti településeire érkezı személyek utazási cél és megtett távolság szerinti megoszlása Forrás: Berghauer S Kárpátalja turizmusának jövıjét illetıen külön érdemes tárgyalni az idegenforgalom belföldi és nemzetközi lehetıségeit, hiszen teljesen más igényeket kell kielégítenie mindkét esetben. Az alacsonyabb turisztikai kultúrával rendelkezı belsı piac igényei még messze nincsenek kielégítve, és esetében egyes idegenforgalmi termékek (síturizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, bakancsos turizmus) fejlesztése különösen kézenfekvı. Viszonylag kis befektetések árán, akár a közvetlen turisztikai szereplık egyszerő marketingtevékenységével is jelentıs eredmények érhetık el. A belföldi lehetıségek bıvülését leginkább a gazdasági válság, a recesszióval járó lakossági jövedelem-visszaesés hátráltatja. A nemzetközi idegenforgalom terén a volt tagköztársaságok piacai a belföldi turizmushoz hasonlóan viszonylag könnyen elérhetık. Egyrészt, mivel a térség a közös múltban már rendelkezett egyfajta turisztikai imázzsal, másrészt adottságai, 14

15 kínálata a keletebbre lévı országok turistái számára komolyabb megkötések (vízum) nélkül elérhetık. Az Európai Uniós térnyerés már jóval összetettebb kérdés, hiszen a felmerülı problémák megoldása elképzelhetetlen központi akarat nélkül. A negatív országimázs, a nem éppen barátságosnak nevezhetı befektetıi környezet, az idırıl idıre kiélezıdı belpolitikai és gazdasági problémák a nyugat-európai terjeszkedést rövid távon nem teszik reális céllá. Elırelépés elsısorban egyes jól szervezett, szőkebb rétegek megcélzásával lehetséges (öko-, gyógy-, aktív turizmus). Kárpátalja idegenforgalmának jövıjét tárgyalva fontos megjegyezni, hogy a pozitív fejlıdés érdekében mindenképpen célszerő a tervezés szintjét a szakszerőbb, átfogóbb megoldások irányába elımozdítani. A legnagyobb veszélyt a spontán fejlesztések folytatása jelenti, hiszen a fejlıdést akadályozó külsı és belsı tényezık, sikeres áthidalására a megye idegenforgalmának egyetlen eszköze a megfontolt és tudatos fejlesztés lehet. Ennek elmulasztása már ma is számos veszélyt rejt, melynek belátható következményei a térség turisztikai vonzerıinek elvesztését és a potenciális lehetıségek megszőnését idézhetik elı. 15

16 4. Publikációs lista 1. A disszertáció alapjául szolgáló publikációk 1.1. Közlemények, tanulmányok, könyvrészletek, stb. 1. AUBERT A. BERGHAUER S. BOGNÁR A. GELÁNYI N. GYURICZA L. MÁRTON G. 2011: A Szovjetunió és utódállamai turizmusának területi különbségei. In: Bokor L. Szelesi T. Tésits R. (szerk.): Dimenziók térben és idıben. Tanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletére. Pécs, pp SÁNDOR BERGHAUER LÁSZLÓ GYURICZA 2011: The Peculiarities of the Development of Tourism in Ukraine. Acta Beregsasiensis X./1. pp BERGHAUER SÁNDOR 2010: Turizmus Kárpátalján. Modern Geográfia, szám, 23 o. tanulmanyok/nemzetkozi_turizmus/ berghauer_ sandor_2010_2.pdf 4. BERGHAUER SÁNDOR 2009: Turizmus. (IX. fejezet). In: BARANYI B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Budapest, pp LÁSZLÓ GYURICZA SÁNDOR BERGHAUER 2009: Probleme der Bewertung der Naturbedingungen im Tourismus. Acta Beregsasiensis VIII./ BERGHAUER SÁNDOR 2008: Cross border relationship and tourism. Shopping tourism in Beregszász. Acta Beregsasiensis VII./2. pp BERGHAUER SÁNDOR 2006: Gyógyturizmus Kárpátalján. In: BARANYAI G. TÓTH J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából V. PTE TTK FDI, Pécs, pp

17 1.2. Konferencia elıadásokhoz kapcsolódó publikációk 1. БЕРГХАУЕР О. О. 2009: Прикордонне розташування і туризм. Шоп-туризм на Закарпатті. In: Географія і туризм: європейський досвід. Матеріали ІІІ. Міжнародної конференції. Львів. (ukrán nyelven), pp BERGHAUER SÁNDOR 2008: Bevásárlóturizmus Kárpátalján. Закупівельний туризм на Закарпатті. In: LÁCZAY MAGDOLNA BALOGH ZOLTÁN (szerk.): A határon átívelı együttmőködés perspektívái a munkaerıpiac az Európai Unió határán. Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar. Nyíregyháza, pp BERGHAUER SÁNDOR 2008: Határmentiség és turizmus. Bevásárlóturizmus Beregszászon. In: Szónoky Ancsin Gabriella (szerk.). Magyarok a Kárpát-medencében. Nemzetközi Földrajzi Konferencia, március 6., Szeged. pp BERGHAUER SÁNDOR 2006: A Szolyvai járás gyógyüdülési-rekreációs potenciálja. In: AUBERT A. (szerk.): Fejlesztés és képzés a turizmusban. II. Országos Turisztikai Konferencia tudományos közleményei. PTE TTK Földrajzi Intézet. pp (CD) 5. BERGHAUER SÁNDOR 2004: Kárpátalja turizmusának kutatástörténete. In: BARKÁTS J. (szerk.): Fiatal kárpátaljai magyar kutatók a természettudományi kutatásban. PoliPrint Kiadó, Beregszász-Ungvár, pp Egyéb publikációk 1. MOLNÁR JÓZSEF. BERGHAUER SÁNDOR 2008: Vízföldrajz. Oktatási segédanyag a gyakorlati foglalkozásokhoz. Rákóczi füzetek 47. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola, PoliPrint, Ungvár, 60 p. 2. BERGHAUER SÁNDOR FODOR GYULA GÖNCZY SÁNDOR IZSÁK TIBOR MOLNÁR JÓZSEF MOLNÁR D. ISTVÁN 2007: A földrajz írásbeli felvételi vizsgák néhány tanulsága a II. Rákóczi Ferenc 17

18 Kárpátaljai Magyar Fıiskolán. Acta Beregsasiensis, VI. évf., 1. kötet, pp Megjelenés alatt álló publikációk 1. BERGHAUER SÁNDOR GYURICZA LÁSZLÓ (megjelenés alatt): The role of the borderland position in the tourism of Transcarpathia. Cohesion and Disparities Regional Management, Peripheral Areas and Sustainable Development in Eastern Europe Temesvár, Románia május , 9 p. 2. SÁNDOR BERGHAUER (megjelenés alatt): Kárpátalja turizmusának fejlıdési sajátosságai. In: Kárpát-medence turizmusa. Budapest, május Konferenciakötet 12 p. 3. BERGHAUER SÁNDOR GYURICZA LÁSZLÓ (megjelenés alatt): TELEPÜLÉSFR. konf. 4. SÁNDOR BERGHAUER LÁSZLÓ GYURICZA (megjelenés alatt): TELEPÜLÉSFR. konf. angol 18

19 19

20 20