A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Tóth. Pál Általános Iskolájának Pedagógiai programja

Átírás

1 A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Tóth Pál Általános Iskolájának Pedagógiai programja Iskolánk hitvallása Iskolánk - az egykori községi iskola hagyományainak folytatója - a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a hivatástudat szellemében neveli és oktatja tanulóit. Őrizzük hagyományainkat, különös figyelmet fordítva a környezeti nevelésre és a testnevelés-sport szerepére. Iskolai pedagógiai munkánkat az erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése, a korszerű technikai-technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Hisszük, hogy tanítványainkat, a hazát tisztelő és szolgáló, a családot becsülő és szerető, a nemzetért tenni akaró polgárokká neveljük. Társadalmi elvárások tekintetében az iskolát használók igényeinek kell megfelelnünk. Nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat, amely megalapozhatja a további tanulmányi munkájukat. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, közösségi rendszert kínál, amelyben - reményeink szerint - minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

2 Tartalom Iskolánk hitvallása Bevezető Iskola elnevezése, fenntartója, alapító okirata Az iskola rövid bemutatása Az iskola alapító okirata Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJA, ALAPELVEI A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése oktatása A tanulási zavarnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulókat segítő program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő program A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység Környezeti nevelési program Egészségnevelési program A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke Az iskola helyi tanterve A közoktatási törvény alapján rendelkezésre álló órakeret Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ALAPELVEI: MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK SZEMPONTJAI: AZ ÉRTÉKELÉS FAJTÁI: ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE ÉS FORMÁI

3 A TANTÁRGYI ÉRDEMJEGYEK PÓTLÁSÁNAK, JAVÍTÁSÁNAK MÓDJAI ÉS LEHETŐSÉGEI AZ ÉRDEMJEGYEK, OSZTÁLYZATOK DOKUMENTÁLÁSÁNAK MÓDOZATAI: A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE: A. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA B. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK FOKOZATAI: A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE ALKALMAZHATÓ KERETTANTERVEK, TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai Az iskolában folyó képzési irányok Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások Az osztályba sorolás elvei és rendjei AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS RENDJE, OSZTÁLYLÉTSZÁMOK MEGÁLLAPÍTÁSA A CSOPORTBONTÁS ELVEI AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK BESOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAI Tanulói jogviszony, átjárhatóság AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ELSŐ ÉVFOLYAMÁRA VONATKOZÓ FELVÉTEL ELVEI TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI EGY ÉVFOLYAMON BELÜL MÁSIK OSZTÁLYBA VALÓ ÁTLÉPÉS FELTÉTELEI KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere A nevelőtestület Technikai dolgozók A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Záradékok Érvényességi rendelkezések Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás Záró rendelkezés Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás Mellékletek

4 1. Bevezető 1.1. Iskola elnevezése, fenntartója, alapító okirata Az iskola hivatalos elnevezése: Tóth Pál Általános Iskola, Kunszállás Fenntartója: Községi Önkormányzat, Kunszállás Az iskola alapító okiratának száma és kelte: 65/2003. ( ) 1.2. Az iskola rövid bemutatása Iskolánk az egykori Majsajakabszállás-pusztán 1853-ban kezdte meg működését. Ekkor egyházi jellegű intézmény volt, Kiskunmajsa és a római katolikus egyház közösen tartották fenn. Első egy tantermes épületét 1859-ben építették. Az elemi iskolai képzés ekkor három évfolyam volt 1939-ben épült egy új, 2 tantermes épület tanítói lakással. A II. világháború után államosították, 1959-ben, 1969-ben, 1984-ben és 1999-ben bővítették. Az iskola teljes körű felújítására 2006-ban került sor. Jelenleg 8 tanteremmel, számítástechnika teremmel, technika kisteremmel, fejlesztő pedagógiai csoportszobával, csoportszobával, tornateremmel rendelkezünk. Az iskola bővítése reményeink szerint - a jövőben is folytatódik. 2007/08-as tanévet 146 tanulóval, és 14 pedagógussal kezdjük. Az általános iskolai oktatáson kívül egy fejlesztőpedagógiai, két napközis csoportunk is van. A tanórán kívüli ismeretszerzési és szabadidős tevékenységre szakkörök, a művészeti alapiskola, az iskolai sportkör nyújt lehetőséget. Iskolánkra a demokratikus, humánus, gyermekközpontú légkör jellemző, amely a tanulók, a nevelők, a szülők együttműködésére épül. Nevelőtestületünk tagjai valamennyien szakmai, pedagógiai képzettségekkel rendelkeznek, és nagy elhivatottsággal dolgoznak Az iskola alapító okirata 1. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEVE: Tóth Pál Általános Iskola 2. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZÉKHELYE: 6115 Kunszállás, Kossuth u AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA: 8 évfolyammal működő általános iskola 4. AZ ALAPÍTÓ SZERV NEVE: Kunszállás Községi Önkormányzat 5. AZ ALAPÍTÁS IDŐPONTJA: augusztus FELÜGYELETI SZERVE: Kunszállás Községi Önkormányzat 7. ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGEK: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése, oktatása. 4

5 Szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése A) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésnek organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek közül az integráltan nevelhető: - tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos, - beszédfogyatékos, - integráltan nevelhető autisztikus gyermek. B) Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésnek organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek közül: a) Általános és specifikus tanulás zavarok (részképesség-zavarok): - olvasás-, írászavarok (felszíni, fonológiai, kevert diszlexia) - aritmetikai készségek zavara (grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia) - az iskolai készségek kevert zavara (aritmetikai, olvasási, íráskészség-zavar együttes előfordulása) - nem meghatározott zavar (tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége) - kevert specifikus fejlődési zavarok (a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók - kombinált fejlődési zavara beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása - motoros diszfázia b) Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai: - szociális készségek értetlensége, zavart viselkedés, - impulzivitás (2) Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Diáksport 8. AZ INTÉZMÉNYBE FELVEHETŐ MAXIMÁLIS GYERMEKLÉTSZÁM: 1-4. évfolyamon: 104 fő, 5-8. évfolyamon: 120 fő. (1) 9. GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR: A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó. 10. AZ INTÉZMÉNY KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSBAN RÖGZÍTETT PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA KÖTELES ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEVE, SZÉKHELYE: Neve: Polgármesteri Hivatal Székhelye: 6115 Kunszállás, Dózsa György u

6 11. AZ ÖNÁLLÓAN, ILLETVE A RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS RENDJE: A Polgármesteri Hivatal nevű önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és a felelősségvállalás rendje az 1. számú, mellékelt megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. 12. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ELŐIRÁNYZATOK FELETTI RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁGA: A szerv az előirányzatok feletti jogosultság szerint részjogkörű. 13. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJÉNEK KINEVEZÉSI RENDJE: Az állás pályázati úton tölthető be. A megbízás időtartama 5 év. A vezetői megbízás adója: a Képviselőtestület 14. AZ ELLÁTANDÓ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖRE, MÉRTÉKE: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 15. AZ INTÉZMÉNY VAGYONA: - Kunszállás, Kossuth u. 12. iskolaépület - Kunszállás, Arany János u. 4. sz. konyha és kiszolgáló helyiségei. (A vagyon feletti rendelkezési jogról a Kunszállás Község Önkormányzata által alkotott 5/1994. sz. rendelet rendelkezik.) 16. AZ INTÉZMÉNY MEGSZÜNTETÉSE: Az intézményt a 4. pontban megjelölt alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. Kunszállás, március 05. (1) 142/2005. ( ) Kt. sz. hat. (2) 106/2007. ( ) Kt. sz. hat. 2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJA, ALAPELVEI PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI Oktató-nevelő munkánk alapelve, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött 8 év alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. azaz: az alapfokú oktatás valamennyi szakaszán fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. A sikeres váltáshoz biztosítjuk: a megfelelő anyanyelvi és matematikai alapozást az idegen nyelven történő kommunikációt az informatikai alapismeretek elsajátítását 6

7 az egyéni képességek kibontakoztatását A tanulókkal való közös munkában a következetesség, a kölcsönös bizalom és tisztelet érvényesítésére törekszünk. Ezért reális követelményeket támasztunk velünk szemben, amely figyelembe veszi az egyéni képességek különbözőségét, megadjuk és elvárjuk kapcsolatainkban a kölcsönös megértést, odafigyelést és tiszteletet. CÉLJAINK Iskolánk az egykori községi iskola haladó hagyományaira építve, korszerű ismeretekkel felruházott, nyitott, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának Az iskolai nevelés társadalmi meghatározottságú. Napjaink társadalmi rendszerváltása idején a gazdasági változások kedvezőtlenül hathatnak a családok szociális helyzetére, az iskola működési feltételeire, a nevelők munkakörülményeire. Ebben a helyzetben az iskola pedagógiai programjában kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése, a sport és a környezeti nevelés. Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától. Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, szülők, hitoktatók, fenntartó, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel megfelelő hatásfokkal képesek befolyásolni az iskolára bízott fiatalok magatartását, viselkedését. Pedagógiai programunk előtérbe helyezi a közösségi nevelést. A gyermeki személyiségfejlesztésben a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza. Törekszünk olyan egészséges lelkületű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalok nevelésére, akik egyéni életükben sikerorientáltak, a közösségben hasznos emberek lesznek. A gyermekek terhelésében bekövetkező tananyag- és tanóraszám-csökkenés lehetővé teszi a tananyag-feldolgozás élményszerűbbé tételét, a gyermeki ötletek megvalósítását, a hibák korrigálását. Programunk új szerepet szán az ismeretszerzésnek is. Az önálló ismeretszerzés igényének kialakításával, hatékony, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatásával. Olyan teljesítményképes tudás megszerzését tűzzük ki célul, melyben az egyéni képességek, a kreativitás sokoldalúan kibontakoznak. A személyiségfejlesztésben az értelmi nevelés mellett az érzelmi nevelést is erősíteni kívánjuk. Az iskolai közösségek fejlesztésével a közösségi elkötelezettség, önkormányzatiság, a demokratizmus kiszélesítése a célunk A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS Az évi LXXIX. tv (1) bekezdésében megfogalmazott szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás aránya a 2008/2009. tanévtől kezdve az évfolyamon a kötelező órák 25 %-a nem szakrendszerű oktatás keretében valósul meg. Szakrendszerűnek minősül az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. 7

8 Nem szakrendszerűnek minősül az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja (Kt (1) bek. 34. pontja alapján). A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS KITERJESZTÉSÉNEK FUNKCIÓJA, CÉLJA Funkciója: A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz, az erőteljesen tagolt iskolai tudás elsajátításához szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek célzott megalapozása. Célja: A nem szakrendszerű oktatás célja, hogy kialakuljon: a kritikus gondolkodás a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldó képesség, a kockázatértékelés, a döntéshozatal. A nem szakrendszerű oktatásban való részvétel lehetőségét az egyes tanulócsoportokhoz igazodva azokon a területeken biztosítjuk, ahol a kulcskompetencia, képesség-együttes megalapozása miatt ez szükséges. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszának (6. évfolyam) befejezésekor tanulóink rendelkezzenek azokkal az alapképességekkel, amelyek megalapozzák hatékony tanulásukat, személyes boldogulásukat, eligazodásukat különböző élethelyzetekben, és eredményes érvényesülésüket. Ezért az 1-6. évfolyamon az olyan kulcskompetenciák fejlesztése az elsődleges cél. A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák: - kommunikáció anyanyelven, - kommunikáció idegen nyelven, - matematikai és természettudományos, - digitális, - szociális, - vállalkozói, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség. Fejlesztési területek: számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható, például a - kritikus gondolkodás, - kreativitás, - kezdeményező képesség, - problémamegoldás, - kockázat értékelés, - döntéshozatal, - érzelmek kezelése. 8

9 KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: 1 A céljaink között megnevezett kulcskompetenciák fejlesztését a NAT (Nemzeti Alaptanterv) erre vonatkozó előírásai és tartalmai szerint végezzük. Fontosnak tartjuk, hogy mindazok az eszközök, és eljárások, amelyeket alkalmazunk, megfeleljenek a gyerekek életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi, gondolkodásbeli érettségüknek, biztosítsák a tanulók számára a tapasztalatszerzés örömét. Figyelembe véve, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés, cselekvés útján szerzett tapasztalatokhoz, az alapozó funkciók fejlesztését a lehető legtöbb esetben tevékenységre alapozottan, tevékenységbe ágyazottan lehet és kell megvalósítani. Az eredményesség érdekében az alapozó pedagógiai szakaszban (5.-6. évfolyam) is jelentős teret kap a korábbi időszakban (1.-4. évfolyam) alkalmazott nem szakrendszerű oktatás. A nem szakrendszerű oktatás keretében kiemelten képességfejlesztés, a lemaradók hátrányainak csökkentése, a tehetségesek további fejlesztése, gondozása folyik. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Valamennyi tantárgy és a szabadidős tevékenység idősávjának bevonásával változatos tevékenységformákat biztosítunk az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képességek, a kommunikáció, a gondolatok kifejezésének fejlesztéséhez. Ennek részét képezik az értő olvasás fejlesztésének tanórai feladatai és az alkalmazást biztosító tanórán kívüli feladatok, tevékenységek. A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai ismeretek felhasználását, a gondolkodási képességek fejlesztését megfelelő gyakorlatok alkalmazásával a tantárgyak széles körébe bevonjuk. A matematikai kompetencia fejlesztése felkészíti tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására is. A természettudományos kompetencia fejlesztése A tanult természettudományos ismeretek és módszerek felhasználásával lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy magyarázatokat tegyenek, és előrejelzéseket készítsenek a természetben. Tevékenységeken keresztül megértik az emberi beavatkozás okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikációra jellemző a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott, olvasott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. A digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia kialakulása azt jelenti, hogy tanulóink magabiztos és kritikus módon használják az információs technológia eszközeit a tanulás, a szabadidő és a kommunikáció területén. A digitális kompetenciák fejlesztését szolgálja, hogy az egyes tantárgyak házi dolgozataiban, gyűjtő munkákban, kutatásokban a tanulóknak alkalmazni kell ismereteiket. Ehhez 1 A 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet alapján 9

10 a könyvtár számítógépei, az iskola gépállománya használható, ahol rendelkezésükre áll az internet is. A hatékony, önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy diákjaink képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Képesek az idővel és az információval való hatékony gazdálkodásra. Építenek előzetes tanulási és élettapasztalataikra, tudásukat felhasználják a tanulásban és a mindennapi életben. Ehhez megfelelő helyzeteket és feladatokat biztosítunk számukra. Szociális és állampolgári kompetencia Ez a kompetencia a harmónikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. A közösségi életben, a szabadidős és tanórai tevékenységekben, a diákönkormányzati életben megteremtjük a feltételeket olyan a magatartási formák fejlesztésére, amelynek révén hatékony és építő módon tud részt venni a tanuló a szűkebb és tágabb közösség életében, az iskolai közügyekben, és szükség esetén konfliktusokat is meg tud oldani. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti. Szükséges ehhez a környezet ismerete, a lehetőségek felismerése és megragadása, a tervkészítés és végrehajtás képessége. Tanulási projektekben, csoportmunkákban, az osztályközösség és az iskola programjaiban biztosítjuk e kompetencia fejlesztését. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulóknak lehetősége van a tanulás és ismeretszerzés folyamatában, a közösségi tér alakítása során, vagy iskolai rendezvényeken a gyakorlatban is kipróbálni elképzeléseiket, formába önteni élményeiket, érzéseiket. Megismerkednek a művészet különböző kifejezőeszközeivel, és hangot adhatnak véleményüknek. A tanulásszervezés módszerei A nem szakrendszerű oktatást az érintett tanulói kör igényeihez és az egyes feladatokhoz igazodva szervezzük meg. A tanulásszervezés sikerének alapelve a differenciálás (egyéni különbségek figyelembevétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése). További motiváló módszereink: csoportmunka, játék, szerepjáték (drámapedagógia), kooperatív-tanulás, projekt módszer. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkaeszköz-, és eljárásrendszere: A nevelőmunka eszközei, eljárásai többértelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet. 10

11 Ha betekintünk a neveléselmélettel kapcsolatos szakirodalmakba, azt állapíthatjuk meg, hogy a nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: - a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. - a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljából, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók - életkori sajátosságaihoz, - értelmi fejlettségéhez, - képességeihez; - igazodnak a nevelők - személyiségéhez, - pedagógiai kulturáltságához, - felkészültségéhez, - vezetői stílusához; - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, másrészt mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. Eljárások, módszerek: A) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a) az oktatás valamennyi módszere b) meggyőzés c) minta d) példa 11

12 e) példakép f) példakövetés g) eszménykép h) bírálat i) önbírálat j) beszélgetés B) A tevékenység megszervezésének módszerei: a) követelés b) megbízás c) ellenőrzés k) felvilágosítás l) tudatosítás m) előadás n) vita o) beszámoló d) értékelés e) játékos módszerek f) gyakorlás C) A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek a/1) ígéret a/2) helyeslés a/3) bíztatás a/4) elismerés a/5) dicséret a dicséret iskolában használatos módjai: SZÓBELI dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás); ÍRÁSBELI dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - oklevél, - kitüntetés, - fenntartói, országos szintű elismerések; a/6) osztályozás a/7) jutalmazás jutalmazzuk: - hosszabb ideig tansított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (körzeti, megyei, országos helyezések) a jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom ( könyv, tárgyjutalom, vásárlási utalvány stb ) - számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, ösztöndíj - tandíjmentesség b) kényszerítő módszerek b/1) felszólítás b/2) követelés b/3) parancs b/4) büntetés, fegyelmi eljárás - szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, kioktatás, dorgálás, feddés, 12

13 - határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés) - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés - igazgatói figyelmeztetés, intés - nevelőtestülete elé idézés - szigorú megrovás - párhuzamos osztályba való áthelyezés - áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) - kizárás az iskolából (csak a tankötelezettség korhatárán túl!) c) gátlást kiváltó módszerek: ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. c/1) felügyelet c/2) ellenőrzés c/3) figyelmeztetés c/4) intés c/5) fenyegetés c/6) tilalom c/7) átterelés c/8) elmarasztalás Eszközök, módszerek: 1. NYELVI (VERBÁLIS) ESZKÖZÖK: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk a) beszéd b) beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. NEM NYELVI (NON VERBÁLIS) ESZKÖZÖK: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj - korholást) közléseinket: a) arckifejezés (mimika), b) szemmozgás, c) tekintet, d) testközelség, e) térközszabályozás, f) testhelyzet, testtartás, g) mozdulatok (gesztusok), h) kulturális jelzések A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, 13

14 - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismertek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett- kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának; - fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat; - járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességeinek, fejlődése, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: 14

15 - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása; a segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival; az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is; Cél: A személyiségfejlesztésben 8. évfolyam végére tanulóink a következő személyiségjegyekkel rendelkezzenek: önállóság, kulturált magatartás felnőttekkel és alkalmazkodás, társakkal szemben, kreativitás, segítségnyújtás, képesség az érzelmi harmóniára, humanizmus, türelem, céltudatosság, tolerancia, küzdőképesség, nyitottság figyelem- és gondolkodásösszpontosítás, konfliktusmegoldó képesség. Tevékenységi formák: Játékok: szituációs, szimulációs, közösségi. Vita, érvelés: irodalmi művek élethelyzetei (magyartanár), napi életünkből vett példák (osztályfőnök), osztályban történt események (osztályfőnök). Közösségi szabályok megfogalmazása. Közösség környezetének alakítása. Egy cél érdekében végzett közös tevékenység. Versenyek. Közös szórakozás (kulturális, sport). A személyiség fejlődésének vizsgálati módszerei: adatgyűjtés tesztlapos vizsgálatok, elemzések kérdőíves vizsgálatok A nem szakrendszerű oktatásban nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokra: a tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenységekre, a felzárkózást segítő programokra, a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatokra A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák 15

16 - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli foglalkozások - napközi, - séta, kirándulás, - szakkörök - diákönkormányzati munka, - szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként írta elő az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: TÖREKEDJÜNK ARRA, HOGY MINDEN TANULÓ: ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek; megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit; sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népcsoportjai megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket; valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; váljon érzékennyé környezete állapota iránt; 16

17 kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá; szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt használni; tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni; az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani; ismerje meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait; kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez; tanuljon meg tanulni; tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet; legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére; tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása során - segítse a tanulók kezdeményezéseit; - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez; - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának és fejlesztésének segítésére; - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet; - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre; - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; - alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet pozitív érzelmi viszonyulások erősödését; - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában; - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét; 17

18 - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják; - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást; - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre; - kapjon átfogó képet a munka világáról; - az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az összetartozás és az egymásért való felelősség érzését Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése oktatása Az évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról, lehetőséget nyújt a szülőknek arra, hogy kezdeményezzék a helyi önkormányzatnál fogyatékos gyermekük helyben történő iskoláztatását. Az oktatási intézményünk, pedig lehetőséget biztosít fogyatékos gyermekek oktatásáranevelésére, mivel megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. I. A megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésnek organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenségével küzdő gyermekek közül az integráltan nevelhető: - tanulásban akadályozott /enyhe értelmi fogyatékost, (BNO: F 70) - beszédfogyatékos. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, és iskolai oktatásának irányelveiről az oktatási miniszter által kiadott 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján, a fogyatékossági típusuknak megfelelően kialakított, a fejlesztési elveknek megfelelően kidolgozott központi tanterv alapján tanulnak. A különleges gondozást, speciális szükségleteket a nevelés-oktatás, fejlesztés területén a közoktatási törvénnyel összhangban biztosítjuk. 1. A tanulásban akadályozott tanulók felzárkóztatását segítő program Az oktatás célja és feladata a) A bevezető szakasz célja átvezetni a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Feladatai: Olyan fejlettségi szintre hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat a gyógypedagógia eszközrendszerével, módszereivel, terápiával, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésnek, az állapotnak megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. Fogékonnyá, befogadóvá tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt. Tág teret adni az életkornak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak. Felkelteni az érdeklődést a tanulás iránt. b) A kezdő szakasz kiemelt célja a tanulási képességek intenzív fejlesztése. Feladatai: 18

19 A kreativitásra, a tevékenységre való ösztönzés, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket. A tanulók személyisége érésének, önismeretük fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével. A sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. c) Az alapozó, a fejlesztő szakasz célja, hogy szerves folytatást biztosítson az előző szakaszokra alapozva. Feladatai: Az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás, lehetőségeinek megteremtésével. A konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmak, tevékenységek, feladatok, terápiás célú eljárások igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez. A tanulók felkészítése az önálló életvitelre, a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. 2. Tantárgyi célok megvalósulása MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) A kulturált nyelvi magatartás alapozása a nyelvi kommunikációhoz, társas együttműködéshez szükséges képességek fejlesztésével, a szövegértő képesség, olvasási készség megalapozásával. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ (5 8. évfolyam) Célok: - A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, melynek célja a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása. - Olyan nyelvi integráció kialakítása a nyelvhasználatban, amely lehetővé teszi a biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat kialakulását. - A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, a személyiség gazdagítása az olvasott irodalmi műveken keresztül. ÉLŐ IDEGEN NYELV FEJLESZTŐ SZAKASZ (7 8. évfolyam) Célok: A nyelvtanulás megkedveltetése, az ehhez szükséges motiváció kialakítása. MATEMATIKA BEVEZETŐ SZAKASZ (1 2. évfolyam) Célok: - Bevezetés a matematika által segített gondolkodási módok, alkotó tevékenységek használatába. - A matematika szerepének felfedezése a mindennapi életben és a szakmák eszközeként. - A megismerő és az alapvető matematikai képességek fejlesztése. Egyszerűbb gondolkodási műveletek végzése. 19

20 KEZDŐ SZAKASZ (3 4. évfolyam) Célok: - Bevezetés a valós világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésébe tapasztalati úton. - A matematikai gondolkodás megalapozása. ALAPOZÓ SZAKASZ (5 6. évfolyam) Célok: - Környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. - A matematika iránti vonzódás kialakítása annak gyakorlati hasznosíthatóságának szempontjából. FEJLESZTŐ SZAKASZ (7 8. évfolyam) Célok: - A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak fogalom szintű megismertetése. - A lényeglátás és az elvonatkoztató képesség, logikus gondolkodás fejlesztése. - Az egyszerű matematikai problémák felismerése, megoldása INFORMATIKA KEZDŐ SZAKASZ (3 4. évfolyam) Célok: - Bevezetés az informatika közvetlenül érzékelhető világába. - Az információszerzés, - feldolgozás, - átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben. ALAPOZÓ SZAKASZ (5 6. évfolyam) Célok: - Az informatikai ismeretek, az informatikai környezet tudatos használatának alapozása. FEJLESZTŐ SZAKASZ (7 8. évfolyam) Célok: - Az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. KÖRNYEZETISMERET Célok: - Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosításával a korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása. - A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása során a környezetvédő magatartásra nevelés. - Folyamatos aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Célok, feladatok: - A tantárgy általános célkitűzése, hogy az 1 4. évfolyamon megalapozott társadalmi ismeretekre építve tárja a tanulók elé, valamint ismertesse meg velük a társadalomban élés múltbeli és jelenkori történéseit, lehetőségeit. - Tudatosodjon a tanulókban, hogy a történelem tényei, eseményei, az ember megjelenésének kezdeteitől egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe, és a különböző társadalmak többféle szintű-minőségű társadalmi, emberi létezést biztosítanak. - A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez. - Alakuljon ki a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. 20