KÍSÉRLETI PROJEKT BESZÁMOLÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÍSÉRLETI PROJEKT BESZÁMOLÓ"

Átírás

1 KÍSÉRLETI PROJEKT BESZÁMOLÓ Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.)castilla-la Mancha félsivatagos területein A KUTATÁST VÉGEZTE : Dr. ANTONIO DEL CERRO BARJA INTÉZMÉNY: ALBACETE AGRÁRMÉRNÖKI FŐISKOLA TANSZÉK: ERDÉSZETI ÉS GENETIKAI TUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIA 2009 JANUÁR

2 1. BEVEZETÉS Előzmények 1.2. A Paulownia spp. nemzettség jellemzői 1.3. A kísérleti terület Éghajlat Talaj. 2. CÉLKITŰZÉS.- TARTALOMJEGYZÉK 3. MÓDSZERTAN ÉS ADATGYŰJTÉS Általános szempontok Kiindulási kísérleti modell Végleges kísérleti modell Óvintézkedések Adatfelvétel A parcellák növényállományának felmérései (2007. október, július és október) Biomassza és CO2 megkötés (2008. október) SLA, Tényleges levélfelület (Specific Leaf Area) Fűtőérték (2008. október) Potenciális kártevők és betegségek mintavétele (2007 és 2008). 4. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Elvégzett művelési munkálatok ben ban A parcellák növényállományának felmérései Éves felmérések A kísérleti ültetvények térbeli és időbeli változékonysága Biomassza és CO 2 megkötés Roncsolásos vizsgálat Térfogat és termelés CO 2 megkötés.

3 4.4. SLA (Specific Leaf Area) Tényleges Levélfelület Fűtőérték Lehetséges kártevők és betegségek mintavétele Fotómellékletek A kísérleti ültetvény kialakítása (2007. május) A kísérleti ültetvény fejlődése (2007. augusztus) A kísérleti ültetvény fejlődése (2007. szeptember) A törzs levágása vízszintes síkban (2008 március) A kísérleti ültetvény fagykárai (2008 június) A kísérleti ültetvény fejlődése (2008 június) Hézagos területek újratelepítése (2008 július) A kísérleti ültetvény fejlődése (2008 szeptember) Levelek összegyűjtése az sla (specific leaf area) teszthez (2008 október) Roncsolásos vizsgálat biomassza érték meghatározásához (2008 október).- 5. KÖVETKEZTETÉSEK.- 6. FELHASZNÁLT IRODALOM.-

4 1. BEVEZETÉS ELŐZMÉNYEK.- Kísérleti Projekt Beszámoló A Paulownia spp., az egyetlen olyan nemzettség fa fajokkal a Scrophulariaceae családon belül, amelyek elsősorban lágyszárúak. Ennek a nemzettségnek a kilenc faja Kínából származik, kivéve Paulownia fortunei, amely egész Vietnamig és Laosig elterjedt, és a Paulownia tomentosa, amely szintén előfordul Koreában és Japánban (Zhu Zhao-Hua et al., 1986). Az erdősítési projektek során elsősorban az elongata, fortuneii és kawakamii fajokat részesítenek előnyben. A botanikus Suizo Thunberg adta a Paulownia nevet ennek a nemzettségnek ben és a Bignoniaceae családba sorolta be. Ezután 1835-ben, Zuccarini és Siebold (két német botanikus) tanulmányozták a nemzettséget és átsorolták a Scrophulariaceae családba. Ez a fa széleskörben elterjedt a világon, Kelet- Ázsiától kezdve főleg Japánban és Koreában, Indonéziában, az Egyesült Államokon keresztül (Észak, -és Dél Karolinában, Kaliforniában, Indianában és Kentuckyban) Indiában, egészen Mexikóig és Brazíliáig. A nemzettséget, amelyet már több mint 2600 éve ültetnek, de amelyet csak 1972-ben kezdett tanulmányozni egy kínai erdőkutató, Zhu Zhao-Hua legelőször kínai földművesek ültették, abból a célból, hogy a mezőgazdasági területeiket megóvja a homok viharoktól vagy az árvizektől, így biztosítva a jó termést. Jelenleg, különféle kutatásoknak köszönhetően valamennyi előnyös tulajdonságát ismerjük, amelyek miatt ezt a fát genetikailag fejleszteni kezdték az 1990-es évek elején, hogy a legkülönfélébb éghajlati viszonyokhoz képes legyen alkalmazkodni és ez által elősegítsék a telepítését világszerte, úgy erdősítés céljából, mint fa nyersanyag előállítás, vagy energia előállítás céljából. A nemzettség ipari és kereskedelmi értéke elsősorban a gyors növekedési képességéből ered, amely sokkal intenzívebb, mint más fajok esetében, ezáltal igen termelékeny és nyereséges a művelői számára. További előnye a kiváló minőségű és szépségű faanyag, valamint hogy a fák rendkívül jól helyreállítják, megtartják és stabilizálják az erodált talajt mélyre hatoló gyökérzetüknek köszönhetően, ezen kívül rendkívül jelentős a biomassza termelése és a CO 2, megkötő képessége, alkalmas takarmánynövény a gazdasági haszonállatok számára, az Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 4

5 elhagyott és /vagy leromlott mezőgazdasági területek újrafásítására, és díszfaként is kiváló, stb. (Wayne y Donald, 2004) A PAULOWNIA SPP. NEMZETTSÉG JELLEMZŐI- A Paulownia spp. nemzettség fái gyors növekedési képességűek, ami főként a fejlődésük első pár évében szembetűnő. Általános feltételek mellett egy 10 éves fa elérheti a cm-es átmérőt és a közel 0,3 0,5 m3 faanyag mennyiséget. Azonban ha a művelési feltételek optimálisak a faanyag mennyisége elérheti a 4 4,5 m3-t, évenkénti 3-4 cm-es átmérő növekedéssel. (Zhu Zhao-Hua et al., 1986). E fák egyenes, henger alakú és szürkés, hosszanti halvány vonalakkal ékesített törzzsel, amelyeken szinte sohasem találhatóak csomók, igen jelentős térfogatnyi tömeggel bírnak. Sokféle éghajlati viszonyhoz alkalmazkodnak, a hőmérséklet-tartomány, amelyhez a nemzettség fajai alkalmazkodni képesek meglehetősen változó, a legalacsonyabb abszolút hőmérséklet, amit képesek elviselni -20 ºC, a legmagasabb abszolút hőmérséklet pedig 45 ºC. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az ideális hőmérséklet-tartomány a megfelelő hosszanti és a törzs kerületének növekedéshez 24 ºC és 29 ºC napi középhőmérséklet között van. (Zhu Zhao-Hua et al., 1986). A tengerfeletti magasság, amelyen rendszerint megtalálható ez a faj, az 600 és 1500 méter közötti. A nemzettség fajai olyan évi 50 mm csapadékmennyiségű területeken már képesek fejlődni, de további nyári öntözésekre lehet szükség. A gyökérzet méreteiből adódóan mély, szellős és nedves talajra van szüksége. A ph érték 5 és 8.9 között változó lehet, és annak ellenére, hogy sokkal jobban növekszik termékeny talajban, jól tolerálja a szegényebb talajokat is, ahol szintén jelentős átmérő növekedést produkál (Zhu Zhao-Hua et al., 1986). Szinte bármilyen típusú talajban képes növekedni, kivéve azokban, amelyek 30%-nál magasabb agyag tartalmúak, illetve nagyon sziklásak, beleértve a szegény és leromlott, de mély és jó vízelvezetésű talajokat is. A 2-3 méteres hosszanti gyökerei árvíz elleni védelemben nagy szerepet játszanak, ezért gyakran ültetik folyópartokra és csatornák mellé, mint talaj megtartó és stabilizáló, képes az erózió teljes visszafogására, nem képez ökológiai sivatagokat, mint az alacsony minőségű faanyagú fák és a szárazságot is jól tűri a légköri víz kondenzációval történő Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 5

6 felhasználási képességének köszönhetően, valamint hosszú gyökerei képesek elérni a nagyobb mélységekben található vizet is. Ez egy lombhullató faj, széles csésze formájú, vízszintesen fejlődő ágakkal, nagyméretű, sötétzöld, ovális és cm széles szív formájú levelekkel, amelyek az ágon egymással szemben, párosan helyezkednek el. Ez a faj egyszer virágzik évente és cm hosszúságú bugákban végződő, kétivarú, piramis alakú virágokat hoz. A virágok, amelyek ősszel jelennek meg, csak tavasszal nyílnak ki. A termések 3-5 cm-es hegyesded, ovális alakú, fás kapszulák, amelyekben számos apró, világoszöld magocska található. A Paulownia magjai könnyű, kis szárnyas magocskák. A csírázás és növekedés erős fényigényű, mivel ez a faj lombárnyékban nem képes természetes úton regenerálódni. Pionír jellegüknek köszönhetően a nemrégiben leégett és az elhanyagolt mezőgazdasági területek kedvezőek a természetes megtelepedésükre. (Zhu Zhao-Hua et al., 1986). Ezen kívül a Tennessee államban (Egyesült Államok) végzett kutatások invazív fajnak titulálják, annak ellenére, hogy kijelentik, hogy a Paulownia spp. nehezen telepszik meg terméketlen talajú, nyílt területeken (Wayne K. & Donald G., 2004). A Paulownia faanyaga remekül megkülönböztethető néhány olyan tulajdonsága alapján, mint a nagyon világos színe, rendkívüli ellenálló képessége, finom szemcséjű laza szerkezete és könnyű megmunkálhatósága, amelyek miatt félnemes fának nevezik. Kiváló minőségű faanyagot termelő faj, amely kemény, mégis könnyű szerkezetű, 300 y 400 Kg/m 3 közötti alacsony anyagsűrűségű, az építészetben kedvelt könnyű megmunkálhatósága és tűznek való ellenállósága miatt, gyulladási hőmérséklete 420 y 430 ºC közötti, összehasonlítva más kemény fákkal, amelyek gyulladási hője 220 és 225 ºC között mozog. Ezen kívül faanyaga nem vetemedik, nem hajlik el, nem reped, nagyon jó szigetelő, valamint a kiszáradási ideje is nagyon rövid (24-48 faanyag szárítóban és nap szabad levegőn). Számtalan felhasználási területen szolgál, készítenek belőle tetőszerkezeteket, általánosságban használják az építőiparban, valamint cellulóz pép és rétegelt lemez gyártására, stb. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 6

7 Másik nagy előnye, más növényekkel összevetve, hogy rendkívüli biomassza termelő képességgel bír. A biomassza, amit egy fa faj képvisel az egyes fa részek száraz tömegének az összessége: a törzs, az ágak, a levelek, virágok, termések és a gyökérzet. Egy 8 éves fa biomassza hányada a különböző fa részekben 31.9%, 25.31%, 21.32%, 17.19%, 4.27% és 1.4% a törzsben, levelekben, ágakban, gyökérzetben, virágokban és termésekben, nagyjából, megközelítőleg a teljes száraz tömeg olyan 275,4 Kg (Zhu Zhao-Hua et al., 1986). Másfelől a Paulownia spp. nemzettség fajai kiváló alapanyag alternatívát jelenthetnek a hagyományos faanyagok mellett, papír pépgyártásban, hasonlóbb jellemzőkkel a mezőgazdasági melléktermékekéhez (búzaszalma, napraforgószár, szőlő ágak, cirok szár, lemetszett olívafa ágak, stb.), mint a fenyőfa vagy az eukaliptusz. A cellulózpép a papírgyártásban, illetve egyéb területeken használható fel. (Jiménez, et al., 2003). Szintén tanulmányozták a Paulownia spp. nemzettség fajait olyan vegyesen mezőgazdasági művelésű és erdősített területeken, ahol együtt voltak jelen kukorica és búza táblákkal.- (Muthuri, et al., 2005). A főbb megállapítások azt mutatják, hogy további ezzel kapcsolatos és egyéb vizsgálatok is szükségesek (a levelek takarmányként történő felhasználásáról, a méhészetben való hasznosításáról, vagy díszítő jellegű használatáról, stb.) annak ellenére, hogy az első adatok azt mutatták, hogy a Paulownia spp. egy életképes alternatívája lehet a félsivatagos területek mezőgazdasági növényeinek. (Muthuri et al., 2005) A KÍSÉRLETI TERÜLET.- A kutatási projekt egy kísérleti ültetvényen került kidolgozásra, amelyet az albacete-i Agrármérnöki Főiskola (Castilla-La Mancha-i Egyetem) az Aguas Nuevas főút mentén (6,7 Km) biztosított gyakorlati területén és az egykori Mezőgazdasági Szakképző Iskola területén, amely a jelenlegi I.E.S Új Víz-és Környezetvédelmi Oktatási Központ (Albacete). Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 7

8 A felhasznált parcella száma 163, amely az Albacete-i Önkormányzat fennhatósága alá tartozó, 76 számú területegység része, 7,30 ha összterülettel. Vizsgálati terület 1. Kép. Albacete. Forrás: SIGPAC. 2. Kép. 163as telekkönyvi parcella, 76os területegység, Albacete. Forrás: SIGPAC. A kísérletben szereplő parcellák a korábban említett 163 as parcellán belül találhatóak, mivel a SIGPAC termőföldnek minősítette 5,76 ha-on, ebből jelen kísérletben körülbelül 1,2 ha lett vizsgálva. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 8

9 A könnyű megközelíthetőség, az enyhén lejtős terület (< 1%), víznyerőforrás közelsége és a talaj utólagos eldolgozását elősegítő felszíni jellemzők voltak a legfontosabb tényezők, amelyeket figyelembe vettünk a parcellák kiválasztásánál ÉGHAJLAT.- Tehát, a vizsgálati terület Albacete tartományban helyezkedik el, pontosabban megközelítve a Los Llanos régióban. Az éghajlati adatokat a Los Llanos-i Meteorológiai Állomás Légi Bázisa szolgáltatta (1º 85 W, 38º 95 N, 704 m tengerfeletti magasságon) Albacete-ben, 2 km-re a viszgálati területtől. A vizsgálati terület félsivatagos. Az 1975 és 2000 között mért adatok alapján az átlagos teljes csapadékmennyiség 250 mm, átlagos éves 14,5 és 15,5 ºC közötti hőmérsékletingadozással, -7,2 ºC abszolút minimum hőmérséklettel januárban és 38,8 ºC abszolút maximális hőmérséklettel augusztusban TALAJ.- A kísérleti ültetéseket megelőzően elvégzett talajvizsgálatok a parcellán a következő jellemzőket mutatják: A.) Talajfelszín (0-15 cm). - Talajszerkezet (U.S.D.A.): Agyagos vályog (homok: 33%, üledék: 27%, agyag: 40%). - ph-érték: 8,67 (igen lúgos). - Elektromos vezetőképesség: 2,03 mmhos/cm (nem sós talaj). - Összes szerves anyag tartalom: 5,1% (nagyon magas). - Összes nitrogén: 0,22% (magas). - C/N arány: 13 (gyenge nitrogén kibocsátás). - Asszimilálható foszfor: 37 ppm (nagyon magas). - Aktív mészkő: 22,1 % (nagyon magas). - Asszimilálható kálium: 1,03 meq/100 g (magas). - Asszimilálható nátrium: 0,49 meq/100 g (nagyon alacsony). - Asszimilálható kálcium: 40,83 meq/100 g (nagyon magas). - Asszimilálható magnézium: 7,45 meq/100 g (nagyon magas). - Kation cserélő kapacitás: 20 meq/100 g (magas). Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 9

10 Ezek a jellemzők igazolják, hogy a talaj alkalmas a kísérleti ültetésre, habár a ph értékek és az aktív mészkőtartalom enyhén magasak a Paulownia spp. faj számára. 2. CÉLKITŰZÉS.- Ennek a kutatási projektnek a célja, hogy felfedezze a különböző Paulownia spp fajok alkalmazkodóképességét, elsősorban fókuszálva a Paulownia elongata x fortunei CV keresztezett hibridre, mediterrán környezeti körülmények között és meghatározni a főbb jellemzőiket, valamint lehetséges felhasználásukat. A kitűzött célok pontosabban a következőek: 1. Célkitűzés. Kibővíteni a fő használati lehetőségeket, amelyeknek a Paulownia spp az ökológiai és egyéb tulajdonságai folytán képes megfelelni. A cél elérése érdekében a következő konkrét célokat tűztük ki: o 1.1. Célkitűzés A termelt famennyiség növekedésének és tömegének számszerűsítése o 1.2. Célkitűzés A kötött CO 2 mennyiségének és a termelt biomasszának becslése különböző művelési körülmények között. 2. Célkitűzés Egy erdőgazdálkodási modell kidolgozása a vizsgált terület ültetvényére A cél elérése érdekében a következő konkrét célokat tűztük ki: o 2.1. Célkitűzés Meghatározni az Paulownia spp. telepítési területigényét, a felhasznált fajokat, valamint gondozásukat és kezelésüket. o 2.2. Célkitűzés A lehetséges kártevők és betegségek vizsgálata, amelyek megtámadhatják a Paulownia spp. palántákat. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 10

11 3. MÓDSZERTAN ÉS ADATGYŰJTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK.- Kísérleti Projekt Beszámoló Jelen projektben különböző tényezők hatásait fogjuk vizsgálni, úgy mint az ültetési terület méretének, az öntözésnek és trágyázásnak a hatásait a vizsgált palánták alkalmazkodási képességére és fejlődésére, a felállított célkitűzések alapján KIINDULÁSI KÍSÉRLETI MODELL.- A kísérleti modellnél 2 tényezőt vettünk figyelembe, mindkét tényező esetében a megfelelő csoportokkal: 1. Tényező Ültetési terület mérete.- A cél az, hogy különböző ültetési terület méreteket vizsgáljunk a különböző végtermék céloktól függően. Ezért választottunk a biomassza végtermékre koncentrált vizsgálathoz keskeny ültetési területet, a kereskedelmi fakitermelésre vizsgált fák esetében, pedig tágas ültetési területet. A két csoport a következő: Ültetési terület 3x3m (1.111 növény/ha). (M1) Ültetési terület 3x2m (1.666 növény/ha). (M2) 2. Tényező Öntözés és trágyázás.- A cél az, hogy a különböző öntözővíz mennyiségnek (csepegtető öntöző rendszerrel) és a trágyázás alkalmazásának a hatását vizsgáljuk a palánták fejlődésére és a végtermékre. Ennek alapján 5 csoportot állapítottunk meg: Kontroll csoport. (R0) Ezen a parcellán sem csepegtető öntözést, sem trágyázást nem alkalmazunk. Azonban a kezdeti stádiumban és az első nyár folyamán az ültetvényeket meglocsoljuk (körülbelül 5 liter/palánta/hét, összesen 8 alkalommal). Kis mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül. (R1F0) Kísérleti parcella, 1000 liter/palánta mennyiségű csepegtető öntözéssel, a 3x2 m-es ültetési területen ez m3/ha mennyiséget, a 3x3 m-es területen m3/ha mennyiséget jelent. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 11

12 Kis mennyiségű öntözővíz trágyázással. (R1F1) Kísérleti parcella, 1000 liter/ültetvény mennyiségű csepegtető öntözéssel, a 3x2 m-es ültetési területen ez m3/ha mennyiséget, a 3x3 m-es területen m3/ha mennyiséget jelent. Ezen kívül 400 gramm/ palánta műtrágyát juttattunk ki NPK ( )-ből. A hektáronkénti összes műtrágya mennyisége 666 kg/ha (a 3x2m ültetési területen) és 444 kg/ha (a 3x3m ültetési területen). Nagy mennyiségű öntözővíz trágyázás nélkül. (R2F0) Kísérleti parcella, 2000 liter/ültetvény mennyiségű csepegtető öntözéssel, a 3x2 m-es ültetési területen ez m3/ha mennyiséget, a 3x3 m-es területen m3/ha mennyiséget jelent. Nagy mennyiségű öntözővíz trágyázással. (R2F1) Kísérleti parcella, 2000 liter/ültetvény mennyiségű csepegtető öntözéssel, a 3x2 m-es ültetési területen ez m3/ha mennyiséget, a 3x3 m-es területen m3/ha mennyiséget jelent. Ezen kívül 400 gramm/ palánta műtrágyát juttattunk ki NPK ( )-ből. A hektáronkénti összes műtrágya mennyisége 666 kg/ha (a 3x2m ültetési területen) és 444 kg/ha (a 3x3m ültetési területen). A 3 tényező minden lehetséges kombinációja 3-szor ismétlődik, ezáltal 2 x 5 x 3 (ismétlés) = 30 parcella. Minden parcella területe 15 x 15 m (225 m 2 ), a 3x3 ültetési terület esetében, a 3x2 ültetési terület esetében pedig 15 x 14 m (210 m 2 ). Az említett parcellák 3 méter széles utakkal vannak elválasztva, hogy a parcellák szélén minimalizáljuk a kevesebb fényért, vízért és tápanyagért folyó versengést a növények között. A kísérleti terv vázlata a következő ábrán kerül szemléltetésre. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 12

13 vázlatát: M1 M1 M1 M1 M1 R0 R1F0 R1F1 R2F0 R2F1 Kísérleti Projekt Beszámoló M2 M2 M2 M2 M2 R2F1 R2F0 R1F1 R1F0 R0 M1 M1 M1 M1 M1 M2 M2 M2 M2 M2 R0 R1F0 R1F1 R2F0 R2F1 R2F1 R2F0 R1F1 R1F0 R0 M1 M1 M1 M1 M1 M2 M2 M2 M2 M2 R0 R1F0 R1F1 R2F0 R2F1 R2F1 R2F0 R1F1 R1F0 R0 JELMAGYARÁZAT: Ültetési területek: Öntözés és trágyázás: 3x3 m Ültetési terület (1.111 növény/ha) (M1) 3x2 m Ültetési terület (1.666 növény/ha) (M2) Kontroll csoport (R0) Kis mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül (R1F0) Kis mennyiségű öntözővíz trágyázással (R1F1) Nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül (R2F0) Nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázással (R2F1) A következő ábrákon szemléltetjük a különbözőre tervezett kísérleti parcellák 3x2 méteres Ültetési Területű Parcellák: 15 méter 7 növény 14 méter 6 növény Ebben az esetben az ültetett növények száma parcellánként és összesen: - Növények száma parcellánként: 7 sor x 6 oszlop = 42 növény - Összes növények száma: 42 növény/parcella x 15 parcella = 630 növény Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 13

14 3x3 méteres Ültetési Területű Parcellák: 15 méter 6 növény 15 méter 6 növény Ebben az esetben az ültetett növények száma parcellánként és összesen: - Növények száma parcellánként: 6 sor x 6 oszlop = 36 növény - Összes növények száma: 36 növény/parcella x 15 parcella = 540 növény A vizsgálat elvégzéséhez szükséges összes növényszám 630 növény (3x2 m-es ültetési területen) plusz 540 növény (3x3 m-es ültetési területen), tehát mindösszesen növény VÉGLEGES KÍSÉRLETI MODELL.- Az ültetést követő első nyári időszak után azt vettük észre, hogy az elsőként megtervezett faktoriális kísérleti modellt módosítanunk kell, mivel mindegyik Paulownia elongata x fortunei CV palánta, amit a Kontroll csoport (M1R0 és M2R0) kísérleti parcellákra ültettünk, gyökeret eresztettek, de különböző tényezők hatására, többek között az öntözés hiánya, valamint az üregi és mezei nyulak által okozott károk miatt elpusztultak. Ezen kívül a többi kísérleti parcellán elég nagyszámú üres folt keletkezett (körülbelül 80%), a Kontroll csoportnál ismertetett okok miatt Így az új faktoriális elrendezés ugyanazok a kezdetben megállapított tényezők alapján áll össze, a 3 ismétlés kihagyásával, egyetlen egy kísérleti parcella létrehozásával az összes kísérleti tényezőre együttesen, amely alapján az Öntözéses és trágyázásos tényező 4 csoportra oszlik: Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 14

15 - Kis mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül. (R1F0) - Kis mennyiségű öntözővíz, trágyázással. (R1F1) - Nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül. (R2F0) - Nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázással. (R2F1) Ezáltal összesen 8 kísérleti parcellát állítunk fel (2 x 4 = 8 parcella), a következő jelölés rendszerrel: - Parcella M1R1F1: 3x3 m-es ültetési terület., kis mennyiségű öntözővíz, trágyázással. - Parcella M1R1F0: 3x3 m.-es ültetési terület, kis mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül. - Parcella M1R2F1: 3x3 m.-es ültetési terület, nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázással. - Parcella M1R2F0: 3x3 m.-es ültetési terület, nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül. - Parcella M2R1F1: 3x2 m.-es ültetési terület, kis mennyiségű öntözővíz, trágyázással. - Parcella M2R1F0: 3x2 m.-es ültetési terület, kis mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül. - Parcella M2R2F1: 3x2 m.-es ültetési terület, nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázással. - Parcella M2R2F0: 3x2 m.-es ültetési terület, nagy mennyiségű öntözővíz, trágyázás nélkül ÓVINTÉZKEDÉSEK.- Mivel erdőművelésről van szó mindegyik kísérleti parcellán a következő óvintézkedéseket tettük a növényeink védelmében: Földmunka: Azzal a céllal, hogy a növényeinkkel versengő gyomnövényeket kiirtsuk, minden évben háromszor talajlazító kultivátorral kezeljük a talajt októberben, márciusban és júniusban. Metszés: A vegetációs időszakban (áprilistól szeptemberig) az oldalsó hajtásokat célszerű eltávolítani, vagyis az ágacskákat eltávolítva, a leveleket meghagyva. Ezt hetente-minden második héten kell elvégezni. A letisztított szár hossza 3 méter. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 15

16 Gyomirtás: Kísérleti Projekt Beszámoló Mivel a gyomirtás céljából végzett szántó jellegű talajmunka nem érinti a parcellák területét, a művelési vonalakról kézi munkával kell a gyomnövényeket eltávolítani 3.5. ADATFELVÉTEL A PARCELLÁK NÖVÉNYÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSEI (2007. OKTÓBER, JÚLIUS ÉS OKTÓBER).- Mind a 8 kísérleti parcellán dasometrikus és dendrometrikus változókról méréseket végeztünk az összes meglévő növényről, egyenként. Az ültetés után a korábban meghatározott változók alapján évenként egyszeri méréseket végeztünk a projekt teljes időtartama alatt, minden évben olyan erdészeti mérőeszközökkel, mint a kalibráló, magasságmérő (hypsométer), mérőszalag és jelzőkaró. 1. Átmérő eloszlás.- A kísérleti parcellák összes palántáját megmértük kalibrálóval (0,1 cm-es pontossággal), egyenként két keresztirányú méréssel, ezután a két mérés átlagát vettük átmérőnek. - A szártőnél mért átmérő (Db). - 1,30m magasságban mért normál átmérő (Dn). 2. Magasság.- pontossággal): A kísérleti parcellák összes palántáját megmértük Vertex hypsométerrel (1 cm-es - Teljes magasság (Ht). 3. Lombkorona átmérő.- A kísérleti parcellák összes palántáját megmértük mérőszalaggal (0,5 cm-es pontossággal), egyenként két keresztirányú méréssel, végül a kapott átmérő a két mérés eredményének az átlaga. - Lombkorona átmérő (Dc). Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 16

17 BIOMASSZA ÉS CO 2 MEGKÖTÉS (2008 Október).- 1. Roncsolásos vizsgálat.- Ahhoz, hogy minden kísérleti parcella biomassza tömegét kiértékelhessük, megfelelő mennyiségű fát kellett kivágnunk, hogy a roncsolásos vizsgálat megbízható eredményt adjon és a kapott értékek reprezentatívak legyenek a vizsgált területre nézve. Mind a 8 parcellán, miután a növényállomány felmérését elvégeztük, kiválasztottuk a kivágandó növényeket, hogy megmérhessük az összes szárazanyag tartalmat. Összesen 24 fa került kivágásra, ami kísérleti parcellánként 3 fát jelent, a növényállomány felmérése alapján kiválasztottuk a kapott legnagyobb (Fa A) és a legkisebb (Fa C) átmérőjű fákat (1,30 méteres fák mért átmérői) és azokat a fákat, amelyek átmérője megegyezik az állomány átlagos átmérőjének középértékének a négyzetével (Fa B). És hogy a talaj alatti biomassza számítási értékek is a célkitűzésnek megfelelőek legyenek, az átlagos átmérő négyzetével azonos palánták gyökérzetét is kiemeltük Talajfelszín feletti biomassza.- - Fakivágás y dendrometrikus paraméterek mérése.- Ahhoz, hogy a fakivágást elvégezzük, a vizsgálathoz kiválasztott egyedeket elő kellett készíteni. Ehhez megjelöltük a szártőnél mért átmérőt és a normál átmérőt, amit a kalibrálóval mértünk (0,5 cm-es pontossággal), két mérést végezve keresztirányban, a végső átmérő értéket a két mérés átlagértéke adta. A lombkorona átmérőjét szintén meg kellett mérni, amit mérőszalaggal végeztünk (0,5 cm-es pontossággal) két mérést végezve keresztirányban, a végső átmérő értéket a két mérés átlagértéke adta. Miután megtudtuk a előzetes dendrometrikus paramétereket, motoros fűrésszel kivágtuk a fát, vigyázva arra, hogy eséskor minél kevesebb kárt tegyen a környező fákban. A motorosfűrésszel végzett kivágást követően egy 5 cm magas tönk maradt vissza. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 17

18 Miután a fa a földre esett, megmértük a teljes magasságát, miután először eltávolítottuk az ágakat és a leveleket. A mérést egy 30 méteres mérőszalaggal végeztük (0,5 cm-es pontossággal). A törzset egy méteres rönkökre vágtuk úgy, hogy a láncfűrésszel hosszában vágást végeztünk 1m, 2m, 3m -es hosszúságokban így folytatva egymás után a fa csúcsáig. Mindegyik rönköt azonosítottuk a fa és a parcella azonosító számával, ahonnan származott, például, egy Fa A esetében, az alsó rönk (1) és ha egy 3x3 m ültetési területű parcelláról származik (M1), nagy mennyiségű öntözővízzel (R2) és trágyázással kezelt (F1), akkor az említett rönk a következő jelzést kapta A Különböző biomassza egységek begyűjtése.- Miután a fát kivágtuk és a dendrometrikai méréseket elvégeztük minden kivágott fa talaj feletti biomassza részeit a következő egységekre osztottuk: törzs, ágak, levélnyelek és levelek Talajfelszín alatti biomassza.- Ahhoz, hogy a talajfelszín alatti biomasszát kiértékelhessük, minden kísérleti parcelláról ki kellett szednünk azokat a gyökértönköket, amelyek fáinak átmérője megegyezik az állomány átlagos átmérő középértékének a négyzetével (Fa B). A tönköket kézimunkával, kapa segítségével szedtük ki, mivel a kivágott fák gyökérzete még nem ágazott el túlzottan. Hogy elkerüljük egyéb gyökérzetek vizsgálatát, amelyek nem az adott fához tartoztak a vizsgálati területet behatároltuk egy 2 x 2 m-es területre a fa körül, amelynek a középpontja a fa. Ez a 4 m 2 es négyzet négy 1 méteres oldalú részekre lett osztva, abból a célból, hogy megvizsgálhassuk a mellékgyökérzet térbeli szétterjedését a fa körül Teljes biomassza érték.- Minden mostanra már begyűjtött adatok ismeretében (talaj feletti és talaj alatti biomassza) kiszámolhattuk a kivágott fák összes biomassza tömegét. Minden kivágott fából gyűjtött mintát felcimkéztünk és szárítószekrénybe helyeztünk kiszárításra. A levelek, levélnyelek és ágak szárításakor a szárítószekrényt 85ºC-on, 24 órán keresztül működtettük, a törzs és gyökérzet esetében, pedig 95ºC-on 48 órán keresztül, minden egyes fa esetében. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 18

19 Ezidő eltelte után, lemértük és feljegyeztük a kapott értékeket. Hogy biztosak lehessünk abban, hogy a kapott értékek, a valós száraz anyagtartalomra vonatkoznak még további 24 órára visszatettük a mintákat a szárítószekrénybe. Az újbóli 24 óra letelte után ismét megmértük a mintákat és ellenőriztük, hogy az értékek eltérnek-e, vagy sem a korábban mért értékektől. A két mérés alapján biztosak lehetünk abban, hogy valós adatokat kaptunk és hogy a minták nedvességvesztése nem volt alacsonyabb a valósnál az esetlegesen nem elégséges mértékben kiszárított minták miatt. Ha a 2 mérés értékei között különbség lett volna, akkor még egy napig a szárítószekrényben hagytuk volna, egészen addig, amíg a súly állandó nem lett volna. Ezáltal minden mintának megkaptuk a szárazanyag súlyát. Utólag allometrikus összefüggések segítségével a fákból nyert minták adataiból és a növényállományban, minden egyes növény felméréseiből származó adatokkal megkapjuk a kísérleti parcellára és az egy hektárra vonatkozó szárazanyagtartalmat. 2. CO 2 megkötés.- Miután megbecsültük a szárazanyag mennyiséget az egységekre osztott részekből, a törzsből, gyökérzetből, ágakból, levélnyelekből és levelekből, megismerhetjük a részek felhalmozott széntartalmát. Az Energetikai-, Környezetvédelmi,-és Technológiai Kutatóközpont (CIEMAT) szerint a Paulownia spp fajok által raktározott szén mennyisége körülbelül 49,5%. E százalékos arány segítségével és a saját vizsgálatból nyert értékekkel megbecsülhetjük a jelenleg vizsgált, egységekre bontott (gyökérzet, törzs, ágak, levélnyelek és levelek) vagy a teljes egész minta széntartalmát. A CO 2 tartalom egyenes arányban van a szárazanyag széntartalmával. Az állítás alapján, ahhoz, hogy megtudhassuk mennyi egyenértékű CO 2 van a vizsgált minta szárazanyagában egy egyenletet kell használnunk. Az említett egyenlettel kapott értéket az alábbiakban mutatjuk be: CO 2 = CO 2 C = 12 + (2 16) = 3, ,67 12 Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 19

20 TÉNYLEGES LEVÉLFELÜLET (Specific Leaf Area. SLA).- Ezt a paramétert a száraz levélsúly grammonkénti levélfelületének nevezzük. Becsléséhez minden kísérleti parcelláról 1 mintát vettünk, amely 15 levelet tartalmazott. Ezeket a leveleket az adott parcella különböző fáiról gyűjtöttük és igyekeztünk mindenféle levélméretet begyűjteni. Ezután a leveleket egy sík és jól megvilágított felületre helyeztük (fény doboz) úgy hogy a képet egy kamera rögzíthesse. Aztán egy digitális fotó program segítségével ( image tool 3.0 ) megkaptuk a képen rögzített levélfelületeket. Ezt követően ezeket a levélmintákat szárítószekrényben kiszárítottuk (85ºC, 24 horas) és lemértük, hogy megkapjuk az szárazanyag tömegét. Ezáltal minden egyes kísérleti parcella száraz SLA (tényleges levélfelület) értékét megkaptuk: FŰTŐÉRTÉK (2008. október).- száraz SLA = levélfelület / szárazanyag súlya Az egységnyi tömegű üzemanyag elégetésével kapott energia mennyisége, amelyet Kcal./Kg.-ban vagy KJ/Kg ban mérnek. Konkrétan az alsó fűtőértéket becsültük meg (PCI). A biomassza fa fűtőértékét gyakorlati módszerrel határoztuk meg, amelyhez Kalorimétert használtunk, amellyel közvetlenül, laboratóriumban lehet meghatározni az üzemanyagok fűtőértékét. A kalorimetrikus módszerek abból állnak, hogy elégetnek bizonyos mennyiségű üzemanyagot és mérik a termelt hő mennyiségét a kapott hőenergiából egy ismert folyadék segítségével, a vízzel, amely felfogható egy gyűjtőedényben vagy akár cirkuláltatható a folyamat során. Ily módon a C-200 kalorimétert használtuk az alsó fűtőérték (PCI) meghatározására POTENCIÁLIS KÁRTEVŐK ÉS BETEGSÉGEK MINTAVÉTELE (2007 és 2008).- Ennél a kutatásnál a Paulownia spp. kísérleti ültetvényben előforduló kártevő rovarok és az erezet betegségei által okozott sérüléseket és tüneteket vizsgáltuk A módszer, amellyel a kártevők és a betegségek megjelenését figyeltük az egyedek közvetlen megfigyelése volt, legalább havonta két alkalommal a projekt teljes időtartama alatt. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 20

21 4.- EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ELVÉGZETT MŰVELÉSI MUNKÁLATOK ES ÉV SORÁN.- Palánták elültetése.- Kísérleti Projekt Beszámoló Az ültetvényen felhasznált Paulownia növényeket erdészeti faiskolák ajánlották fel nekünk ingyenesen. A palánták elültetését május 7.-én és 8.-án végeztük. Ültetés előtt feljegyeztük a felhasznált palánták méreteit: növényre. - Teljes magasság (Ht): 53 cm ± 5 cm. - Lomb átmérő (Dc): 14 x 17 cm ± 7 cm. - Szártő átmérő (Db): 0,4 cm ± 0,2 cm. - Földlabda gyökérzettel: 8 x 8 x 8 cm. Közvetlenül a palánták ültetését követően 10 liter vizet juttattunk ki, minden egyes Trágyázás.- A kísérleti parcellákon, ahol trágyázást kellett alkalmazni növényenként 400 g NPK műtrágyát szórtunk ki két adagban, először június 11.-én, majd augusztus 15.-én. Öntözés.- A palánták elültetésének kezdetétől (2007. május 7. és 8.) megkezdődött az öntözés csepegtető öntöző rendszer segítségével, amelyet már az ültetést megelőzően elhelyeztünk a területen. Ebben az évben megközelítőleg a kísérleti modellben megállapított öntözővíz mennyiséget juttatuk ki (1.000 m 3 /ha y m 3 /ha, a parcelláknak megfelelően), minden másnapi öntözéssel (egyik nap igen, másik nap nem). Az öntöző rendszer október 25.- én ki volt kapcsolva. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 21

22 m3/ha m3/ha Kísérleti Projekt Beszámoló Az összes felhasznált öntözővíz mennyiség, minden egyes parcellán, a különböző parcellákon, 3x3 m-es ültetési terület mellett (M1) és az öntézés mennyiségét figyelembevéve (nagy mennyiségű öntözővíz, kis mennyiségű öntözővíz) a következő képpen nézett ki: ,9 M1 Nagy menny. M1 Kis menny Öntözővíz 968, ben 2904,5 1452,3 Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 22 Év M2 Nagy menny M2 Kis menny. 3. Ábra: Öntözővíz mennyisége, m 3 /ha-ban, ültetési terület és öntözővíz mennyiség tényezők figyelembevételével, 2007-es év folyamán kijutatva. Ezen kívül, ha figyelembe vesszük a csapadékos hónapokat a es évben, az ültetvény öntözéses időszaka során a kísérleti területen (99,4 l/m2 vagy 994 m3/ha) Akkor a teljes vízfelvételről a következő ábra tájékoztat: ,9 M1 Nagy menny M1 Kis menny Teljes vízfelvétel 1962, ben Év 3898,5 2446,3 M2 Nagy meny M2 Kis menny 4. Ábra: Teljes vízfelvétel, m 3 /ha-ban, ültetési terület és öntözővíz mennyiség tényezők Földmunka.- figyelembevételével, 2007-es év folyamán. A palántázást követően a nyári időszak folyamán néhányszor talajlazító kultivátorral gyomírtást végeztünk június 11.-én és július 15.-én.

23 m3/ha Kísérleti Projekt Beszámoló ES ÉV SORÁN.- A szár lemetszése szártő fölött.- A 2007.es év eltelte után szinte egyik növény sem növekedett megfelelően és a szártőnél mért átmérő nem haladta meg a 2,6 cm ± 1 cm-t, a magasságuk pedig a 1,1± 0,3 métert. Ezért a kiválasztott palántákat a talajhoz közel, a szártő fölött vízszintes síkban lenyestük, hogy a hajtások képződését ezzel elősegítsük. Ezután megfigyelhettük, hogy törzsenként 2-3 hajtás előbukkant. Azonban április 15.-én a megjelenő hajtások elfagytak, de később helyrejöttek. Amint a hajtások nagyjából kifejlődtek, kiválogattuk a legerősebb hajtásokat és csak azt az egy hajtást hagytunk meg szártövenként. Trágyázás.- A kísérleti parcellákon, ahol trágyázást kellett alkalmazni, egyszeri alkalommal növényenként 400 g NPK műtrágyát szórtunk ki július 31.-én. Öntözés.- A csepegtető öntözőrendszert április 15.-én csatlakoztattuk, a megjelölt mennyiségben minden másnapi öntözéssel (egyik nap igen, másik nap nem). Az öntözőrendszer szeptember 22.-én ki kell kapcsolva. Az összes felhasznált öntözővíz mennyiség, minden egyes parcellán, a különböző parcellákon, 3x3 m-es ültetési terület mellett (M1) és az öntézés mennyiségét figyelembevéve (nagy mennyiségű öntözővíz, kis mennyiségű öntözővíz) a következő képpen nézett ki: ,9 Öntözővíz 689, M1 Nagy menny M1 Kis menny. Año ,2 1034,6 Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 23 Év M2 Nagy menny M2 Kis menny 5.Ábra Öntözővíz mennyisége, m 3 /ha-ban, ültetési terület és öntözővíz mennyiség tényezők figyelembevételével, 2008-as év folyamán kijutatva.

24 m3/ha Kísérleti Projekt Beszámoló Ezen kívül, ha figyelembe vesszük a csapadékos hónapokat a es évben, az ültetvény öntözéses időszaka során a kísérleti területen (281,6 l/m 2 vagy m 3 /ha) Akkor a teljes vízfelvételről a következő ábra tájékoztat: ,9 M1 Nagy menny M1 Kis menny Teljes vízfelvétel 3505,9 Año ,2 3850,6 Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 24 Év M2 Nagy menny M2 Kis menny 6. Ábra: Teljes vízfelvétel, m 3 /ha-ban, ültetési terület és öntözővíz mennyiség tényezők figyelembevételével, 2008-as év folyamán. Földmunka.- A nyári időszak folyamán néhányszor talajlazító kultivátorral gyomírtást végeztünk május 4.-én és szeptember 21.-én. Kapálás.- A szártövek talaj feletti hajtásait lemetszettük, a császárfa tövek körül kapával megigazítottuk a talajt, a növényi szárakat az ültetvény menti utakra szórtuk. Utólag, mivel a parcellák területén nem végeztünk szántó jellegű talajlazítást, gyomirtás céljából kapa segítségével átmozgattuk a talajt július 30.-án, még a trágyakiszórást megelőzően. Metszés.-

25 A vegetációs időszakban a szár levélhónaljaiban megjelenő oldalhajtásokat eltávolítottuk. Ezeket a metszéseket a következő időpontokban végeztük: július július július augusztus augusztu szeptember 11. Hézagos területek helyreállítása.- A kezdeti ültetvényben meglehetősen nagy hézagok keletkeztek (közel 80%) olyan tényezők miatt, mint a: - A kiültetett palántákban ejtett károk a növényevők, elsősorban mezei és üregi nyulak által. Ezek az állatok komoly károkat okoztak a palántákban, egyrészt azért, mert a kiültetett palántákat nem védtük semmilyen védőhálóval, másrészt, pedig a kísérleti terület mellet elhelyezkedő újraerdősített területen ezeknek az állatoknak igen megnövekedett a populáció létszáma. - A frissen kiültetett palánták közelében lévő vízzel elárasztott területek, különböző öntözőcső megrongálódások miatt. - Erős széllökések a növények vegetációs időszakának kezdetén, amely több palánta szárát is eltörte. - Az öntözés hiánya miatt a kísérleti Kontroll csoport parcelláin az összes növény elpusztult. Ezekből az okokból kifolyólag a hézagos területeket újratelepítettük július 28.- án, 29.-én és 30.-án, körülbelül 280 palántát kihelyezve az összes kísérleti parcellára. Ezenkívül mindezekhez a palántákhoz bambusz tartórudakat és védőhálókat helyeztünk ki. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 25

26 4.2. A PARCELLÁK NÖVÉNYÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSEI.- Mind a 8 kísérleti parcellán minden egyes növényről felmérést készítettünk, amely során különböző dasometrikus és dendrometrikus változókat jegyeztünk fel (szártőnél mért átmérő (Db), normál átmérő 1,30 méteres magasságban mérve (Dn), teljes magasság (Ht) és lombkorona átmérő (Dc)). A kísérleti projekt időtartama alatt 3 alkalommal készült felmérés a kísérleti növényállományról a következő időpontokban: október július szeptember ÉVES FELMÉRÉSEK.- A szártő átmérőknek, normál átmérőknek (1,30m) és a kísérleti ültetvény teljes magasságának kiértékelését az összes kísérleti parcella fáinak állomány felmérésével végeztük A kísérleti parcellákon a felmérés időpontjában jelenlévő növények a következő képpen alakultak: 1.Táblázat: Összes növény létszáma kísérleti parcellánként 2007/10/06.-án Parcella M1 R2 F1 30 M1 R2 F0 27 M1 R1 F1 12 Növények száma M1 R1 F0 11 M2 R2 F1 15 M2 R2 F0 56 M2 R1 F1 34 M2 R1 F Táblázat: Összes növény létszáma kísérleti parcellánként 2008/07/04.-én Parcella Növények száma M1 R2 F1 28 M1 R2 F0 25 M1 R1 F1 11 M1 R1 F0 9 M2 R2 F1 48 M2 R2 F0 54 M2 R1 F1 33 M2 R1 F0 19 Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 26

27 3. Táblázat: Összes növény létszáma kísérleti parcellánként Parcella Növények száma M1 R2 F1 28 M1 R2 F0 25 M1 R1 F1 12 M1 R1 F0 9 M2 R2 F1 48 M2 R2 F0 55 M2 R1 F1 37 M2 R1 F0 14. A következőkben ismertetjük a felmérés során mért változókat. Feltüntettük az ugyanazokkal a tényezőkkel (ültetési terület mérete, öntözés és trágyázás) rendelkező kísérleti parcellák fáinak az átlag értékeit, a maximumokat és minimumokat, a szártőnél mért átmérők és fák teljes magasságának szórási együtthatóját és azok megfelelőit. n= fák száma 2007/10/06.-ai felmérés. 4. Táblázat: A kísérleti parcellák 2007/10/06.-án mért Db (szártő átmérő) és Ht (teljes magasság) változói 2008/07/04.-ei felmérés. 5. Táblázat: A kísérleti parcellák 2008/07/04.-án mért Db (szártő átmérő) és Ht (teljes magasság) változói Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 27

28 2008/09/25.-ei felmérés. Kísérleti Projekt Beszámoló 6. Táblázat: A kísérleti parcellák 2008/09/25.-én mért Db (szártő átmérő) és Ht (teljes magasság) változói 7. Táblázat: A kísérleti parcellák 2008/09/25.-én mért Dn (normál átmérő) változói A szártő átmérők, a normál átmérők és a palánták teljes magasságának fejlődése az ültetvény nyomonkövetésének évei során rendkívül gyors növekedési hajlamot mutattak. 5 hónapos korára az ültetvény a 3 x 3 méteres ültetési területeken elérte a 2,5-2,7 cm közötti átlag szártő átmérőt, a 3 x 2 méteres ültetési területeken ez az érték ennél sokkal nagyobb ingadozást mutatott és érzékelhetően magasabb volt 1,7-3,2 cm között. Azonban fontos megjegyezni, hogy a 14. hónapot elérve ez az átmérő érték 2,8-3,9 cm közötti intervallumban mozgott a 3 x 3 méteres ültetési területű parcellákon és 2,2-3,6 cm között a 3 x 2 méteresekén. Az igaz, hogy a legnagyobb növekedések a nyári időszak középső hónapjaiban voltak megfigyelhetők 17 hónapos korukra elérve a 6,0-7,3 cm közötti szártő átmérőt a 3 x 3 méteres parcellákon és 5,0-6,9 cm közötti értékeket a 3x2 méteres parcellákon. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 28

29 Az 1,30 méteres magasságban mért normál átmérőt csak szeptember végén tudtuk megmérni, mivel a korábbi felmérések alkalmával a palánták még alacsonyabbak voltak. A palánták átlag normál átmérője 3,4-4,4 cm között volt a 3x3 méteres ültetési területű parcellákon, a 3 x 2 méteres ültetési területeken pedig ez az érték ennél sokkal nagyobb ingadozást mutatott és érzékelhetően alacsonyabb volt 2,6-4,2 cm közötti értékekkel. A szártőnél mért átmérőhöz hasonló fejlődést mutatnak a palánták teljes magassági méretei is 81,2 és 89,8 cm közötti átlag értékekkel a 3x3 méteres ültetési területű parcellákon, ez az érték jóval nagyobb ingadozást mutatott és érzékelhetően magasabb volt a 3 x 2 méteres ültetési területeken 54 és 107 cm közötti értékekkel. A 14 hónapos korban mért teljes magassági értékek intervalluma a 3x3 méteres ültetési területű parcellákon elérte a 113,6-150,3 cm-t, a 3 x 2 méteres ültetési területeken pedig a 83,8-138,4 cm-t. Legvégül 17 hónapos korra a palánták elérték a 260,9-321,3 cm közötti teljes magasságot a 3x3 méteres ültetési területű parcellákon és a 213,8-314,5 cm közötti teljes magasságot a 3 x 2 méteres ültetési területű parcellákon. A két eltérő méretű ültetési területen mért különböző vizsgált változók (szártőnél mért átmérő, normál átmérő és teljes magasság) minden felmérés során nagyobb értékeket adtak a trágyázással kezelt területeken. Ugyanígy a nagyobb vízmennyiséggel öntözött területeken is magasabb értékeket mértünk. Ehhez hasonlóan a nagy mennyiséggel öntözött területek palántái, trágyázás nélkül magasabb értékekű változókat eredményeztek, mint a kis mennyiséggel öntözött területek palántái, trágyázás mellett, ami arra enged következtetni, hogy az öntözés fontosabb szerepet játszik a trágyázásnál. Következtetésképpen tehát, a (kísérletben szereplő 3x3 méteresnél) nagyobb ültetési területről származó kereskedelemre szánt rönkök magasabb változó értékekkel (szártőnél mért átmérő (Db), normál átmérő (Dn), teljes magasság (Ht)) rendelkeznének, ha ennél nagyobb ültetési területen nevelnék őket. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 29

30 3x3 méteres ültetési területű parcellák: 7. Ábra: Db (szártőnél mért átmérő) változója a 3x3 méteres ültetési területű kísérleti parcellákon 2008/09/25.-én. db=74, átlag=6,9, szórás=1,3, Max.=9,4, Min.=3,5. 8. Ábra: Dn (normál átmérő) változója a 3x3 méteres ültetési területű kísérleti parcellákon 2008/09/25.-én. db=74, átlag=4,1, szórás.=1,0, Max.=6,0, Min.=1,5. 9. Ábra: Ht (teljes magasság) változója a 3x3 méteres ültetési területű kísérleti parcellákon 2008/09/25.-én. db=74, átlag=300,5, szórás.=59,1, Max.=407, Min.=159. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 30

31 3x2 méteres ültetési területű parcellák: 10. Ábra: Db (szártőnél mért átmérő) változója a 3x2 méteres ültetési területű kísérleti parcellákon 2008/09/25.-én. db=154, átlag=6,4, szórás=1,3, Max.=9,7, Min.=3, Ábra: Dn (normál átmérő) változója a 3x2 méteres ültetési területű kísérleti parcellákon 2008/09/25.-én.. db=154, átlag=3,8, szórás=1,0, Max.=6,0, Min.=1, Ábra: Ht (teljes magasság) változója a 3x2 méteres ültetési területű kísérleti parcellákon 2008/09/25.-én. db=154, átlag=289,8, szórás=69,1, Max.=400, Min.=146. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 31

32 cm 8 Kísérleti Projekt Beszámoló A 3x3 méteres ültetési területű parcellákon átlagosan 6,9 cm es átlag szártő átmérőt, 4,1 cm-es átlag normál átmérőt és 300,5 cm-es átlag teljes magassági értékeket mértünk. Ugyanezeket a változókat tekintve a 3x2 méteres ültetési területű parcellákon 6,4 cm, 3,8 cm és 289,8 cm értékeknél nagyobb értékeket mértünk. Ez azt jelenti, hogy az ezekről a parcellákról származó fák tökéletes fanyersanyagként szolgálhatnának, ha a fakivágással megvárnák a megfelelő kereskedelmi forgalomban használt méretek elérését. A jelenlegi méretek figyelembevételével ez a fakitermelés a fanyersanyagként való felhasználáshoz a fák 9 vagy 10 éves korában történhetne A KÍSÉRLETI ÜLTETVÉNYEK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÉKONYSÁGA.- Vizsgáltuk a normál átmérő és a teljes magasság együttes változékonyságát mindegyik kísérleti parcellán. Jelentős eltéréseket figyeltünk meg a kor függvényében az átmérő és a teljes magasság tekintetében Db (szártőnél mért átmérő) változékonysága az idő függvényében y = 1,6322e 0,0683x R 2 = 0, Hónapok 13. Ábra: A kísérleti ültetvény fáinak Db (szártőnél mért átmérője) változékonysága az idő függvényében Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 32

33 cm cm Kísérleti Projekt Beszámoló Ht (teljes magasság) változékonysága az idő függvényében y = 49,005e 0,0895x R 2 = 0, Hónapok 14. Ábra: A kísérleti ültetvény fáinak Ht (teljes magasságának) változékonysága az idő függvényében Minden kísérleti parcellát figyelembevéve és egységes ültetvényként kezelve, a 13. és 14. ábrákon megfigyelhető a növények teljes magasságának és normál átmérőjének eloszlása az eltelt hónapok folyamán 0,44 és 0,55 korrigált determinációs együtthatóval számítva. A 15. ábrán pozitív korrelációt láthatunk a normál átmérő és a teljes magasság között a kísérlet folyamán végzett mérési eredmények alapján 0,95 korrigált determinációs együtthatóval számítva Ht (teljes magasság) és Db (szártőnél mért átmérő) korrelációja y = 0,8375x ,006x - 11,293 R 2 = 0, cm 15. Ábra: Teljes magasság (cm) és szártőnél mért átmérő (cm) korrelációja 5 és 17 hónapos korban Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 33

34 4.3. BIOMASSZA ÉS CO2 MEGKÖTÉS RONCSOLÁSOS VIZSGÁLAT.- Kísérleti Projekt Beszámoló A MINTAVÉTELI FÁK DENDROMETRIKUS JELLEMZŐI.- A követlező táblázatban feltüntettük a kísérleti ültetvény teljes területéről kivágott 24 palánta minta dendrometrikus paramétereit, amelyeket a roncsolásos vizsgálat elvégzéséhez vágtunk ki abból a célból, hogy az ültetvény teljes biomassza értékét megbecsüljük. 8. Táblázat: A 24 palánta minta dendrometrikus paraméterei. Ültetési terület Kísérleti tényezők Öntözés Trágyázás Fa Db (cm) Szártő átmérő Dendrometrikus paraméterek Dn (cm) Normál átmérő Ht (cm) Teljes magasság Dc (cm) Lombkorona átmérő A 9, 80 6,10 383,00 157, B 7, 05 4,00 302,00 138, C 3, 60 1,50 150,00 131, A 9, 15 5,95 372,00 149, B 7, 00 4,05 265,00 141, C 5, 25 2,75 201,00 125, A 8, 70 5,15 355,00 139, B 6, 30 3,50 259,00 135, C 4, 45 1,95 156,00 123, A 7, 65 4,60 301,00 133, B 7, 30 3,70 257,00 133, C 4, 50 2,10 181,00 86, A 9, 50 5,85 381,00 152, B 6, 85 4,05 298,00 123, C 4, 10 2,05 178,00 106, A 8, 30 5,15 372,00 147, B 6, 00 3,10 261,00 125, C 3, 05 1,50 154,00 117, A 8, 05 4,40 349,00 123, B 6, 25 3,25 256,00 120, C 3, 35 1,50 159,00 109, A 6, 35 3,20 284,00 135, B 4, 35 2,30 193,00 119, C 3, 55 1,50 150,00 111,00 A MINTAVÉTELI FÁK BIOMASSZÁJA.- A továbbiakban a 24 palánta minta szárazanyag tömegét (Kg) ismertetjük különböző egységekre bontva. Tehát a felszín feletti szárazanyag tömeg a következőkből áll: levelek, levélnyelek, ágak, szárak vagy törzs; a felszín alatti szárazanyag tömeg pedig gyökérzetből. Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 34

35 Ült. terület Kísérleti Projekt Beszámoló 9. Táblázat: Biomassza adatok (Kg.-ban kifejezve), a 24 palánta minta szárazanyag tartalomának meghatározásával Kísérleti tényezők Öntö zés Az össz biomassza termelés meglehetős változékonyságot mutatott a különböző kísérleti parcellán nevelt palánták között. A 3x3 méteres ültetési területről származó nagyobb fák (Fa A) össztömege 10,08 és 4,5 Kg között volt, míg a 3x2 méteres ültetési területről származóké 9,13 és 2,89 Kg közötti. Kisebb változékonyságot mutatnak összetömegre nézve a közepes méretű fák (Fa B). A 3x3 méteres ültetési területről származók 3,87 és 3,2 Kg közötti, a 3x2 méteres ültetési területről származók pedig 3,02 és 1,01 Kg közötti értékeket adtak. Hasonló eredményt mutatnak a kisebb méretű fák (Fa C), amelyek összetömege a 3x3 méteres ültetési területről 1,70 és 0,66 Kg közötti volt, míg a 3x2 méteres ültetési területről származóké 0,91 és 0,62 Kg közötti. Trágyá zás Fa Talaj feletti biomassza Levelek Levélnyél Ágak Törzs Össz. Talaj alatti biomassza Megfigyelhető volt, hogy össztömegre nagyobb változékonyságot mutatnak a nagyobb méretű palánták (Fa A) az összes parcellára nézve, mint a többi palánta. Ezen kívül a M2R1F0 parcelláról származó palánták érik el a legkisebb össztömeget a teljes mintából. Összes biomassza Erdősítés Császárfával (Paulownia spp.) Castilla-La Mancha félsivatagos területein 35

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség. ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,

Részletesebben

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel

Részletesebben

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es

Részletesebben

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, 2012. május 9-10-11. Visegrád

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, 2012. május 9-10-11. Visegrád XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, 2012. május 9-10-11. Visegrád Paulownia Japánból került Amerikába majd Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova holland császárnőről kapta A SMARAGDFA a Paulownia

Részletesebben

A felmérési egység kódja:

A felmérési egység kódja: A felmérési egység lajstromszáma: 0108 ÚMFT Programiroda A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: A kódrészletek jelentése: Aterköz//50/Rea//Ált Agrár közös szakképesítés-csoportban, a célzott,

Részletesebben

Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek energetikai hasznosításával

Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek energetikai hasznosításával EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek

Részletesebben

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról 2009. június Zöldségtermesztők figyelmébe Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról Rova tvezető: Dr. Terbe István egyetemi tanár Dr. Slezák Katalin BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK

MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006819T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7669 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Tárcsás művelés Talajmarás Jellemző műveletek: Keverés

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

3 6. 3 4. o.: 1 50. feladat 5 6. o.: 26 75. feladat. Mérünk és számolunk 2011. Egységnyi térfogatú anyag tömege

3 6. 3 4. o.: 1 50. feladat 5 6. o.: 26 75. feladat. Mérünk és számolunk 2011. Egységnyi térfogatú anyag tömege Jármezei Tamás Egységnyi térfogatú anyag tömege Mérünk és számolunk 211 FELADATGYŰJTEMÉNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 3 6. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Jedlik-verseny I. forduló 3 4. o.: 1 5. feladat 5 6. o.: 26 75. feladat

Részletesebben

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V. mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget

Részletesebben

Pagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai

Pagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai Pagonyné Mezősi Marietta Fűrészáru tárolása A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai A követelménymodul száma: 2309-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-30 FŰRÉSZÁRU

Részletesebben

Galvanizálás a híradástechnikában

Galvanizálás a híradástechnikában BAJOR ANDRÁS F A R K A S SÁNDOR ORION Galvanizálás a híradástechnikában ETO 621.337.6/7:621.39 Az ipari fejlődés során az eredetileg díszítő és korrózióvédő bevonatok előállítására szolgáló galvanizálást

Részletesebben

31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos Épületasztalos

31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos Épületasztalos A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS 1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Egy kiváló minőségű átfogó biológiai termék. magas humusz koncentráció és hasznos biológiai összetevők jellemzik 1

Egy kiváló minőségű átfogó biológiai termék. magas humusz koncentráció és hasznos biológiai összetevők jellemzik 1 Egy kiváló minőségű átfogó biológiai termék magas humusz koncentráció és hasznos biológiai összetevők jellemzik 1 MI IS A BIOVIN? EGY KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ ÁTFOGÓ BIOLÓGIAI TERMÉK, MELYET MAGAS HUMUSZ KONCENTRÁCIÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011 NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ ZRT. KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZÕ ISKOLA INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011 AZ ISKOLA NEVE:... AZ ISKOLA

Részletesebben

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök (3. 19. o.) Tápoldat növényi tápanyagok vizes oldata Tápoldatozás tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatása; mikroöntözéssel fertilisation irrigation

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá,

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja:

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: Gáztüzelésű háztartási kombinált fűtő-melegvizet és használati melegvizet szolgáltató berendezés tüzeléstechnikai jellemzőinek vizsgálata: A tüzelőberendezés energetikai

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

ÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek.

ÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. ÖNTÖZÉSI ISMERETEK ÖNTÖZÉSI ISMERETEK A növények n nyek vízfogyasztv zfogyasztása sa és s vízigv zigénye A növények fejlıdésükhöz elsı sorba fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek

Részletesebben

Az építményt érő vízhatások

Az építményt érő vízhatások Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel

Részletesebben

Szudánifű (Sorghum sudanense)

Szudánifű (Sorghum sudanense) Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Felszín- és térfogatszámítás (emelt szint)

Felszín- és térfogatszámítás (emelt szint) Felszín- és térfogatszámítás (emelt szint) (ESZÉV 2004.minta III./7) Egy négyoldalú gúla alaplapja rombusz. A gúla csúcsa a rombusz középpontja felett van, attól 82 cm távolságra. A rombusz oldalának hossza

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

(2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) 67. Melléklet: 68.

(2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) 67. Melléklet: 68. E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 }Rev.1/Add.67 1987. április 15. ENSZ-EGB 68. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

Forgóboronák. Terramat L Arterra MS ArterraGrip EuroTill MS

Forgóboronák. Terramat L Arterra MS ArterraGrip EuroTill MS Forgóboronák H Terramat L Arterra MS ArterraGrip EuroTill MS Technika a profi gazdaságoknak A munkagépeink a kimagasló értéküket a robosztus és hosszú élettartamú konstrukciónak köszönhetik, amelyek fejlesztése

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés

Részletesebben

Komposztálás a közfoglalkoztatásban

Komposztálás a közfoglalkoztatásban Komposztálás a közfoglalkoztatásban Az önkormányzatok különleges komposztálási technológiával bővíthetik közfoglalkoztatási programjaikat. A Compastor által kínált lehetőség értékteremtő, költséghatékony

Részletesebben

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István tankönyv 0 Mozaik Kiadó Szeged, 03 TARTALOMJEGYZÉK Gondolkodási módszerek. Mi következik ebbõl?... 0. A skatulyaelv... 3. Sorba rendezési

Részletesebben

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI!

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! A Kormány../2008. Korm. rendelete a 2008-2012 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérıl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok

Részletesebben

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz

Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 0. tavasz Napenergia hasznosítása Egy un. kw-os napelemes rendszer nyári időszakban, nap alatt átlagosan,4 kwh/nap elektromos energiát termel

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9.

AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőátbocsátási tényező A határolószerkezetek,

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Öntözőszivattyúk Öntöző berendezések, szórófejek Öntözési módok árasztó öntözés barázdás

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny 04/05. tanév I. forduló 04. december. . A világ leghosszabb nyílegyenes vasútvonala (Trans- Australian Railway) az ausztráliai Nullarbor sivatagon át halad Kalgoorlie

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2007/2107(INI) 29.11.2007 JELENTÉSTERVEZET a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Preprufe 300R & 160R

Preprufe 300R & 160R Építmények szigetelése Preprufe 300R & 160R Elõre felhelyezett szigetelõ membrán, mely a ráöntött betonnal ragasztott kötést alkot, megelõzve a vízvándorlást. Felhasználása alaplemezek alatt és alapfalazatokra.

Részletesebben

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1) Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált

Részletesebben

MUNKAANYAG. Gerber Gábor Ferdinánd. Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Gerber Gábor Ferdinánd. Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük. A követelménymodul megnevezése: Gerber Gábor Ferdinánd Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük A követelménymodul megnevezése: Gépüzemeltetés és -karbantartás A követelménymodul száma: 2205-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Zárójelentés. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Zárójelentés. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Zárójelentés Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt EnviroVid, HUSK/1101/1.2.1/0358 NAIK Mezőgazdasági Gépesítési

Részletesebben

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Matematika A 1. évfolyam 4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Készítette: Vidra Gábor Matematika A 1. évfolyam 4. modul: POLIÉDEREK FELSZÍNE, TÉRFOGATA Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Kicsit komolyabban a PLA-ról A PLA-ról az elmúlt néhány évben nagyon sok publikáció jelent meg. Ezekből megtudhattuk, hogy biopolimerről van szó, megújuló forrásból állítják elő

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL. Projekt bemutatása ( rövidített változat )

BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL. Projekt bemutatása ( rövidített változat ) BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL Projekt bemutatása ( rövidített változat ) TARTALOMJEGYZÉK I. Vezetői összefoglaló 3. oldal II. A vállalkozás

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

FRANCIAORSZÁGI EREDMÉNYEK, HAZAI GONDJAINK A TÖLGY ES BÜKKMAKK TÁROLÁSÁBAN

FRANCIAORSZÁGI EREDMÉNYEK, HAZAI GONDJAINK A TÖLGY ES BÜKKMAKK TÁROLÁSÁBAN 630*232.3 SZEPESI ANDRÁS FRANCIAORSZÁGI EREDMÉNYEK, HAZAI GONDJAINK A TÖLGY ES BÜKKMAKK TÁROLÁSÁBAN Erdőgazdálkodásunkban meghatározó szerepet tölt be a kereken 360 ezer ha tölgyes és 103 ezer ha bükkös

Részletesebben

ALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSUK, ERŐMŰVI EGYÜTTÉGETÉS

ALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSUK, ERŐMŰVI EGYÜTTÉGETÉS ALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSUK, ERŐMŰVI EGYÜTTÉGETÉS MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI TAGOZATA BUDAPEST, 2016. JANUÁR 20. PUZDER TAMÁS GYULA OKL. GEOLÓGUS, EURGEOL ALTERNATÍV

Részletesebben

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés:

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés: 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 23-26. 1.2 Célkitűzés: A hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz

Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 04. tavasz Szilárd biomassza, centralizált rendszerekben, tüzelés útján történő energetikai felhasználása A Pannonpower Holding Zrt. faapríték tüzelésű

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség Lebegés: Süllyedés: Úszás: A bemerülési mélység a folyadék

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Yaramagazin. YaraVita TM napraforgóban... A tavalyi évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben, kisparcellás körülmények között

Yaramagazin. YaraVita TM napraforgóban... A tavalyi évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben, kisparcellás körülmények között XI. évfolyam 1. szám 2011. március Ez az ön ingyenes példánya Ára: 275.- Ft (1.- ) Yaramagazin napraforgóban... A tavalyi évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben, kisparcellás körülmények

Részletesebben

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés

Részletesebben

Adalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai

Adalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai Adalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai Út- és hídépítési műszaki előírások és alkalmazási tapasztalataik Magyar Közút Zrt. Dr. Kausay Tibor Dr. Kausay Tibor Budapest, 2011. november 23. 1 Útügyi műszaki

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

10/6 Munkaeszközök biztonságos használata

10/6 Munkaeszközök biztonságos használata Munkavédelem és munkabiztonság CD 10/6 1 10/6 Munkaeszközök biztonságos használata Kérdés Üzemünkben a munkavégzéshez, különböző karbantartások elvégzéséhez stb. többféle típusú létrát használnak. A munkaeszközök

Részletesebben

Siófok város közigazgatási területén a város tulajdonában lévő zöldfelületek és parkok fenntartása - Eljárást megindító felhívás

Siófok város közigazgatási területén a város tulajdonában lévő zöldfelületek és parkok fenntartása - Eljárást megindító felhívás Siófok város közigazgatási területén a város tulajdonában lévő zöldfelületek és parkok fenntartása - Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/123 Beszerzés tárgya: Szolgáltatás megrendelés

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI

Részletesebben

Új mérték a C H N O S analízisben

Új mérték a C H N O S analízisben vario EL III Új mérték a C H N O S analízisben elementar Analysensysteme GmbH German Technology for quality and environment control A K T I V I T Kft. H - 1 5 8 1 - B u d a p e s t, P f. : 1 0 4. H-1145-Budapest,

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Kultivátoros művelés A tökéletes munkához tartozik az

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS I.

KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS I. KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS I. Ajánlatkérő neve: Paks és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Beszerzés tárgya: Szállítási szerződés Paks és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

Részletesebben

LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON 2016. április 19. A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015- ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben