Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN*

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN* I. A polgári jog és a munkajogi szabályozás összefüggései 1. A jogtudomány hazai művelői részéről nagy várakozás előzte meg az új Polgári Törvénykönyv tervezetét.' Radnay professzor véleménye szerint az új Ptk. készítése alkalmat adhat a Ptk. és Munka Törvénykönyve közötti összefüggés újragondolására és megfelelő újraszabályozására. Vékás professzor megfogalmazta azt az igényt, hogy az Mt. átfogó reformja (s ezen belül az európai közösségi jogi követelmények folyamatos teljesítése) és az új Ptk. előkészítése kölcsönösen összehangolt folyamat legyen" 2 Tekintettel arra, hogy a jogirodalomban megjelent olyan nézet, amely szerint a Ptk. koncepció kidolgozása során uralkodó állásponttá vált, hogy a munkajogot a polgári jog részének kell tekinteni, és így az Mt. mögöttes jogterülete a Ptk. és értelemszerűen a Kötelmi jog Általános része 3, célszerű áttekinteni a polgári jog (magánjog) és a munkajog kapcsolatát. Nem vitásan a munkajognak történetileg és dogmatikailag is a klasszikus magánjog képezte a bázisát, és bár a fejlődés során a munkajog relatíve eltávolodott a magánjogtól, de az uralkodó álláspont szerint ez a jogterület része a hagyományos * A tanulmány az OTKA T sz. pályázat keretében készült. * DR. RÁCZ ZOLTÁN egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Munkajogi és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Radnay J.: A Ptk. és a munkajog kapcsolata, különös tekintettel a magyar jogra. Polgári Jogi Kodifikáció 1999/1.; Kiss Gy.: Az új Ptk és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre. In: A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Novotni Kiadó, Miskolc, 2001.; Kiss Gy.: Munkajog. Osiris, Budapest, 2000, 34. o. 2 Vékás L.: Az új Polgári Törvénykönyv tervezetének néhány elméleti és rendszertani előkérdéséről. Magyar Jog 2006/ o. 3 Prugburger T.: A kiszolgáltatottabb fél védelmének kérdése az új magyar Polgári Törvénykönyv koncepciójának Kötelmi jogi részében. Polgári Jogi Kodifikáció 2002/ o.

2 682 Rácz Zoltán magánjognak. 4 Ugyancsak Kiss professzor fejti ki azon gondolatát, miszerint a magánjog és a munkajog kapcsolatának alapproblémája a polgári jog szabályainak érvényesülése a munkajogviszony tekintetében, amelynek csak formai, jogtechnikai vetületét képezi, hogy a Ptk. tartalmaz-e munkaszerződésre, illetve munkajogviszonyra vonatkozó rendelkezést. 5 Ugyanakkor a munkajogi szabályozásra nem csupán a magánjog rendelkezik hatással, hanem a szociális jogállam és az európai uniós normák követelményei is, mert nem vitásan a munkajogban erőteljesen érvényesülnek közjogi elemek a magánjogiak mellett. Magyarországon a szocialista munkajog túlnyomórészt tagadta a polgári jog alkalmazhatóságának kérdését. Az 1992-es munkajogi reform megerősítette a munkajog jogági elkülönültségét, az Mt. nem utal a Ptk-ra, de ez a tény önmagában nem zárja ki automatikusan a polgári jog szabályainak alkalmazhatóságát" 6 (Ezen a helyen az Mt. 8. (1) bekezdésére utalunk, amely szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ezen szabályozás értelmében tehát nemcsak az Mt-be ütközés, hanem más jogszabályba, úgy a Ptk-ba ütközés esetén is megállapítható a megállapodás semmissége. ) Érdekesen alakult a polgári jog és munkajog kapcsolatának megítélése a magyar munkajogi gyakorlatban. Az 1980-as évek közepéig kezdetben az a nézet nyilvánult meg, hogy a polgári jogi szabályok a munkajogban azért nem alkalmazhatók, mert azok a munkaviszony személyes jellegével ellenkeznek. Később az egyik kollégiumi állásfoglalás úgy érvelt, hogy kifejezett munkajogi rendelkezés hiányában polgári jogi szabály a munkaviszonyra nem alkalmazható 8 (ezt az indoklást 1990-ben a LB megváltoztatta). A rendszerváltást megelőzően a bírói gyakorlat abba az irányba változott, hogy a polgári jogi szabályoknak tartalmilag megfelelő szabályokat nem a Ptk-ra, hanem az általános jogelvekre hivatkozással alkalmazta. Radnay professzor egyik tanulmányában 9 rengeteg jogesetet feldolgozva támasztja alá azt, hogy a jogalkalmazás bátran támaszkodik a Ptk. szabályaira, illetve jogelveire, megerősítve Prugberger professzor véleményét, aki szerint azt, hogy a Ptk. nem mögöttes jogterülete az Mt-nek, analógia legis útján lehet megoldani, mert ha a 4 Kiss Gy.: Munkajog o. Kiss Gy.: uo o. Kiss Gy.: uo. 29. o..,. 7 Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.638/2002/30., illetve Heves megyei Birosag 2.Mf /2003/7. számú ítéletei. 8 LB MK Radnay J: A Ptk. és a munkajog kapcsolata, különös tekintettel a magyar jogra. In: A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Novotm Kiadó, Miskolc, 2000., o.

3 A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 683 polgári jog és a munkajog elvei hasonlók, akkor lehetőség van az analógia legis alkalmazására. 10 (Ezzel ellentétes nézetet vall Kenderes György. 11 ) Miközben tehát az Mt. nem mondja ki expressis verbis, hogy a Ptk. mögöttes, háttérjogszabályát képezi, a bírói gyakorlat joghézagokat találva alkalmazza a Ptk. tételes szabályait, illetve követi annak jogelveit. 2. A Kormány nemrégiben elfogadta az új Ptk. tervezetét. Vizsgáljuk meg, hogy a magyar munkajogi szakirodalom milyen lehetőségeket látott az elmúlt időszakban a polgári jog-munkajog kapcsolatának jogalkotási szintű megoldására. Ezen a helyen elsősorban Kiss professzor tanulmányaira, illetve Kenderes György és a Prugberger-Kenderes szerzőpáros javaslataira támaszkodunk. Kiss professzor négy alapesetet, illetve ezek variációit látta elképzelhetőnek. 12 Az egyik szerint a jelenlegi munkajogi szabályozási szerkezet megmarad és mind a Ptk, mind az Mt. átfogó felülvizsgálat egymástól függetlenül, legfeljebb egymásra tekintettel történik meg. A másik lehetőség szerint a Ptk. kötelmi különös része meghatározza a munkaszerződés fogalmát, a részletes szabályok maradnának az Mt-ben. A következő variáció az, hogy a Ptk. a munkaszerződést a többi kötelemhez hasonló részletességgel szabályozza, a munkajogra tartozó további (döntően közjogi jellegű) rendelkezések pedig külön jogszabályban fogalmazódnának meg. Az utolsó eset az, ha az új Ptk. nem fog rendelkezéseket tartalmazni a munkaszerződésről illetve a munkaviszonyról. Az első esetet a szerző azért nem látta elfogadhatónak, mert álláspontja szerint egyrészről a jelenleg hatályos Mt. a közjogi és magánjogi szabályok elegye", több fejezete nem tartozik a munkajogi szabályozás körébe, másrészt nincs korreláció az Mt. és a Ptk. között, így a Ptk. alkalmazhatósága tekintetében nem létezik egyértelmű megoldás, a bírói gyakorlat ilyen irányú tevékenysége esetleges. A második elképzelés hasonlít több európai ország megoldására, előnye a munkaviszony Ptk-ba való elhelyezése, hátránya, hogy a munkajognak (és nem a polgári jognak) kellene tételesen rendezni a polgári jogi szabályok alkalmazhatóságát. A harmadik variáns amelyet a szerző is preferál - előnye, hogy a munkaszerződés és munkaviszony magánjogi szabályozásban részesülne, 10 Prugberger T.: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a jogdogmatika tükrében. Sectio Juridica et Politica. Miskolc, Tomus XVII. (2000), pp Kenderes Gy.: Ellentmondások és hiányosságok a munkaszerződés szabályozása körében. Jogtudományi Közlöny 2007/ o. 12 Kiss Gy.: Az új Ptk o.

4 684 Rácz Zoltán hátránya, hogy a több mint 50 éve kodifikált munkajogi joganyagot megszüntetheti. Kiss professzor szerint amennyiben a Ptk. változatlanul nem szól a munkaszerződésről/munkaviszonyról, ez a helyzet a polgári jog és munkajog összetartozásának korrekt tagadása," 13 és ebben az esetben rendezni kell a polgári jogi szabályok alkalmazhatóságának kérdését, következményeit tekintve pedig a jelenlegi Mt. széthullását jelentheti. A fentebb említett szerzők véleménye részben tér el Kiss professzor álláspontjától. Prugberger professzor lehetőséget látott a munkaszerződésnek a Ptk-ba való beillesztésére, 14 míg Kenderes György szerint a magyar munkajog történeti hagyományait figyelembe véve a leginkább megvalósítható megoldás, ha az Mt. a Ptk-t szelektíve mögöttes, illetve kiegészítő anyagként veszi figyelembe, a Ptk-nak csak azon szabályait kell átírni" a munkajogba, amelyek munkajogi szempontból egyáltalán nem, vagy nem egyértelműen értelmezhetők (ehhez jogtechnikai szempontból javasolja a jelenleg hatályos Mt.-Kjt.-Ktv. jogszabályszerkesztést, vagyis az Mt. fejezet végén kerül feltüntetésre az alkalmazandó Ptk. jogszabályhely). 15 Radnay professzor igényét fejezte ki a szolgálati, illetve munkaszerződések általános szabályainak megállapítására, és kifejtette, hogy az ehhez vezető bármelyik megoldás esetén a munkajog önállósága nem vezethet a polgári jogi szerződési szabályok tagadásához, illetve duplikációjához. 3. A Ptk. tervezet nem tartalmaz a munkaszerződésre, illetve munkajogviszonyra vonatkozó külön fejezetet, sőt nem adja ezen jogi kategóriák legális definícióját sem. Az új Ptk. a monista elven épül fel, 16 egyaránt átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, vagyis a vagyoni forgalom hivatásos résztvevőinek és a természetes személyek magánjogi viszonyait. Miként azt Sárközy professzor kifejti, a totális magánjogi koncepciót három területen kellett feladni: a szellemi alkotások, a gazdasági társaságok és a munkajog területén. 17 A szerző nem vitatja az individuális munkaszerződések facere kötelmek 18 körébe való tartozását, de rögzíti, hogy az individuális munkajogot nem célszerű 13 Kiss Gy.:uo Kenderes-Prugberger: A munkajogi és a polgári jogi szabályozás viszonyának egyes alapkérdései. Jogtudományi Közlöny 2001/ o. Kenderes Gy.: A munkajogi és a polgári jogi szabályozás összefüggései a Munka Törvénykönyvének kodifikációja szempontjából. Gazdaság és Jog 2000/ o. 16 Vékás L.: i.m o. Sárközy t.: Az új Ptk. szövegtervezetéről a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog 2007/1. 5.o. Brósz-Pólay: Római jog. Tankönyvkiadó, Budapest, o.

5 A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 685 szétválasztani a törvényi szabályozást igénylő kollektív munkajogtól, és a kollektív szerződés sem a Ptk-ban szabályozandó jogintézmény, így egyetért azon állásponttal, hogy az Mt. komplex egységét meg kell őrizni. II. A jelenleg hatályos Ptk. és Mt. közötti kapcsolatrendszer 1. Az ebben a témakörben publikáló szerzők 19 elsősorban azt a módszert alkalmazták, hogy a Ptk. szakaszainak sorrendjében haladva elemezték az egyes jogintézményeket, mennyiben lennének alkalmazhatók az Mt. vonatkozásában. A magunk részéről ebben a fejezetben az Mt. oldaláról közelítjük meg a kérdést, és az Mt.-Ptk. kapcsolat tekintetében három csoportot alakítottunk ki: az első kört azok a rendelkezések alkotják, ahol az Mt. expressis verbis rendeli alkalmazni a Ptk-t, a második területet azon szabályok jelentik, amelyek olyan polgári jogi kategóriákat használnak, amelyeket az Mt. nem definiál, az utolsó együttest pedig azon jogintézmények teszik ki, melyek a Ptk-hoz képest nagyon hasonló szabályozást nyertek az Mt-ben és felmerül a párhuzamosság kérdése. 2. Az Mt. véleményünk szerint öt intézmény tekintetében rendeli el kifejezetten alkalmazni a Ptk-t: az Mt. 3. (6) bek.-ben szabályozott ún. versenytilalmi megállapodás, az Mt. 72/A. -a szerinti 18 év alatti munkavállalók speciális munkajogi szabályai - az Mt. 1. (5) bek. beiktatásával -, a késedelmi kamatra utaló Mt. 159., a vezető állású munkavállalók Mt. 192/A. (1) bek. szerinti kártérítési felelőssége és az Mt. 193/0. (1) bek. munkaerő-kölcsönzés körében rögzített kártérítési felelősségi szabályai tekintetében. Ezekben az esetekben az alapvető szabályokat az Mt. tartalmazza, és a részletszabályokra teijed ki a polgári jog (kivéve a késedelmi kamat szabályokat, ahol teljes mértékben a Ptk. a mögöttes jogterület). Az itt vázolt kérdések közül a verseny (és titok) védelmi megállapodással szeretnénk bővebben foglalkozni. Az Mt. 3. (5) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A 3. (6) bek. értelmében a munkaviszony megszűnését követően az előbbi kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmi, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók. Ennek értelmében a megállapodás tartalmát érintően három munkajogi feltételnek kell érvényesülni: a) a munkaviszony bármely jogcímen történő 19 Radnay J.: i. m o.; Kiss Gy.: Munkajog o.; Kiss Gy.: Az új Ptk o.; Kenderes-Prugberger:. m o.; Prugberger T.: A munkajog és a polgári jog o.

6 686 Rácz Zoltán megszűnése és megszüntetése, b) megfelelő ellenérték megfizetése a munkáltató részéről, c) a megállapodás időbeli hatálya legfeljebb három évre szólhat. A megállapodás további tartalmi elemeit a Ptk. alapján lehet meghatározni: pl. a szerződésszegés szankciói, az esetleges késedelem kérdése, stb. A bírói gyakorlatban nem egyértelmű döntések születtek a tekintetben, hogy a megállapodás megtámadása esetén az Mt-t vagy a Ptk-t kell alkalmaznia (lásd a 3. lábjegyzetben jelzett jogeseteket). Álláspontunk szerint az első fokú bíróság döntött helyesen, amikor a megtámadásra az Mt-t rendelte alkalmazni, mert a megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók" kitétel alatt a megállapodás tartalmi kérdéseit kell érteni, egyéb tekintetben (pl. a megtámadásnál) az Mt. szabályai az irányadók. 3. A második csoportba tartozik véleményünk szerint az Mt. 72. (2) bek.-ben említett korlátozottan cselekvőképesség (cselekvőképesség), az Mt a alapján a jogképesség, az Mt. 3. (4) bek a és a 109. (2) bek. által rögzített személyiségi jogi szabály, az Mt. 85/A. (4.) bek.-ben hivatkozott egyetemlegesség fogalma, az Mt. 85/A. (5) bek. szerinti felelősség, az Mt (2) bek.-ben megállapított nem vagyoni kár és az Mt. 193/G. -a által meghatározott, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött atipikus polgári jogi jogviszony A cselekvőképesség, illetve annak fokozatai a hatályos Ptk. második rész I. cím II. fejezet által definiáltak, ennek szabályai a munkajog keretei közé beilleszthetőek, és összhangban állnak a Ptk. 12/A. (3) bek. c) pontjával, amely szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is rendelkezik munkával megszerzett keresményével, keresménye erejéig kötelezettséget vállalhat Az Mt a szerint munkáltató az lehet, aki jogképes. A Ptk. második rész 1. cím I. fejezete rendelkezik az ember, a második rész III. cím V. fejezete az állam, második rész III. cím. VI. fejezete a jogi személyek jogképességéről. Az ilyen jellegű szabályozás hiányossága, hogy nem ismeri el a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok munkáltatói jogalanyiságát Az Mt. 3. (4) bek.-e, 77. -a és 109. (2) bek. expressis verbis vagy implicite tartalmazza a munkavállaló személyiségi jogainak védelmét. A jelenleg

7 A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 687 hatályos Ptk. második rész IV. cím VII. fejezet szól a személyhez fűződő jogokról, amelyek az embert, mint munkavállalót is megilletik A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetére az Mt. 85/A. (4) bek. úgy rendelkezik, hogy a jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség kategóriáját az Mt. nem definiálja, ezért ezen jogszabályhelynél értelemszerűen a kötelezettek egyetemlegessége az irányadó, vagyis a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető Ugyancsak a munkáltatói jogutódlás szabályainál említi az Mt. a kezesi felelősséget, kimondva, hogy a jogelőd munkáltató a munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjával számított egy éven belül közölt, meghatározott jogcímekre alapozott megszüntetése esetén a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésekor megillető járandóságokért kezesként felel. A kezesi felelősség fogalmát az Mt. nem határozza meg, így a Ptk ait kell alkalmazni az ilyen élethelyzetekben. Az Mt. nem tér ki ugyan erre a részletre, de álláspontunk szerint ebben az esetben nem készfizető, hanem ún. sortartó kezességről lehet beszélni Az Mt (2) bek. értelmében meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. Az Mt. adós maradt a nem vagyoni kár fogalmának meghatározásával, ezért a polgári jog szabályai az irányadók ezen jogintézményre A polgári jog tudománya ismeri az ún. atipikus kötelmeket. Ilyen jellegű kötelem a Mt. 193/G. -ában szabályozott, a munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő mint jogképes munkáltató között létrejött jogviszony. 22 A törvényhely csupán a két fél közötti megállapodás legalapvetőbb szabályait rendezi, egyebekben a felek jogviszonyukat a Ptk. alapján rendezhetik. 20 Rácz Zoltán: A munkavállalók személyiségi jogainak védelme, különös tekintettel az adatvédelemre. In: Ünnepi tanulmányok Prugberger Tamás 70. születésnapjára. Novotni Kiadó, Miskolc, Ptk (2) bek., lásd még a Ptk és ait. 22 A Mt. 193/0. (1) bek. szerint kölcsönbe adó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy szövetkezet lehet, amelyik megfelel a Mt-ben, illetve egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette.

8 688 Rácz Zoltán 3.8. Az Mt. a Ptk-val lényegében párhuzamosan szabályozza a jóhiszeműség és tisztesség követelményét (Mt. 3. (1) bek. Ptk. 4. (1) bek.), az együttműködési kötelezettséget (Mt. 3. (1) bek. Ptk. 4. (1) bek.), a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, illetve a joggal való visszaélés tilalmát (Mt Ptk. 5. ), az érvénytelenség jogintézményét (Mt Ptk. 210., ) Ezen szabálycsoportra nézve ad javaslatot a Kenderes-Prugberger szerzőpáros, miszerint ezen szabályok feleslegesen futnak párhuzamosan egymással, az Mt-ből ezek kihagyhatok, az Mt-ben csupán utalni kellene a Ptk. megfelelő szabályaira. 23 Az itt írt jogintézmények közül különösen az érvénytelenségre vonatkozó rendelkezések váltották ki a legnagyobb vitát. 24 Az Mt. érvénytelenségi szabályainak hiányossága vezetett oda, hogy a bírói gyakorlat a munkajogban nem szabályozott kérdésekben visszanyúl" a polgári jogi szabályokhoz (pl. a titkos fenntartás kérdésében). Prugberger professzor véleménye szerint az Mt. érvénytelenségi szabályai a gyengébb fél számára nem biztosítanak kellő védelmet. Kiss professzor kifejti, hogy az Mt. előnyére szolgált volna, ha kidolgozza saját érvényességtani dogmatikáját, mert a polgári jog és a munkajog szabályozási szemlélete eltér egymástól a típusválasztási szabadság-típuskényszer problémája miatt. III. A Ptk. tervezetre vonatkozó kritikai észrevételek munkajogi megközelítésből 1. Bevezető rendelkezések (Első Könyv) A tervezet bevezető rendelkezései a munkajogra két vonatkozásban bírhatnak jelentőséggel. A Ptk. alapelvei közül nem mondja ki a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (az indokolás szerint joggal való visszaélés tilalmába nem ütköző esetek jogi megítélésére elegendő a jóhiszeműség és tisztesség követelményének érvényesítése). Másrészt a kölcsönös együttműködés elvét nem általános követelményként fogalmazza meg a tervezet, hanem a szerződéses viszonyok sajátjának tekinti. E két polgári jog jogelv változása érintheti az Mt. rokon értelmű szabálya tartalmát (lásd előző fejezet). A tervezet fenntartja a nemo suam trupitudinem allegaus auditor elvét, amely szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem 23 Kenderes-Prugberger: i. m o. Radnay J.: i. m. 12. o.; Prugberger T.: A kiszolgáltatottabb fél o.; Kiss Gy.: Munkajog o.

9 A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 689 hivatkozhat, amely elv átvételét több szerző is indítványozza a munkajogi szabályok közé Személyek (Második Könyv) Az individuális munkaviszony alanyainál a szerződéskötési jogosultság, a jogalanyiság (amely a munkajogban a jogképesség és a cselekvőképesség sajátos keveréke) alapjaiban a polgári jogon nyugszik 26 és ezen a tervezet szabályai sem változtatnak alapvetően. Ezen állításunkat annak ellenére fenntartjuk, hogy a tervezet 2:12. (2) bekezdése nem tartalmazza a Ptk. 12/A. (3) bek. c) pontja szerinti munkavégzésre való utalást. A kollektív munkajogon belüli koalíciós jogra várhatóan nem lesznek hatással a Tervezet jogi személyeket érintő változásai. A jogi személy megszűnésének szabályai nincsenek kihatással a Mt. 85/A. -ában szabályozott munkajogi jogutódlás intézményrendszerére. A Ptk. tervezet 2:78. -a - az Mt-hez hasonlóan - átveszi az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előírásait a személyhez fűződő jogok körében. 3. Családjog (Harmadik Könyv) A tervezetbe beépül a családjog anyaga, de ezen ténynek nincs kihatása a munkajogra. 4. Dologi jog (Negyedik Könyv) A tervezet dologi jogi szabályai munkajogi szempontból közömbösek, a munkáltató mint tulajdonos változása a jogutódlás szemszögéből bír jelentőséggel (erről fentebb már szóltunk). 5. Kötelmi jog (Ötödik Könyv) Minden kétséget kizáróan a legnagyobb jelentőséggel a kötelmi jog rendelkezései bírnak a munkajogi szabályozás tekintetében. A tervezet első és második része (A kötelmek közös szabályai; A szerződés általános szabályai) számos olyan intézményt tartalmaznak, amelyek munkajogban történő alkalmazása a munkajog tudománya művelőinek régóta meglévő igénye. Az egyes szerződések körében pedig a munkaszerződés és a többi, munkavégzésre irányuló szerződés (vállalkozási, megbízási szerződés) elhatárolásával kívánunk foglalkozni. 25 Kenderes-Prugberger: m o.; Kenderes Gy.: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai. Miskolc, Prugberger T.: A munkajog és a polgári jog

10 690 Rácz Zoltán 5.1. A tervezetben A szerződés általános szabályai résznek a szerződési jog alapelvei között találjuk az együttműködési kötelezettséget, szemben a Ptk. megoldásával, amelyben a jogintézmény a törvény bevezető rendelkezései között helyezkedik el. A munkajogban nem csupán az individuális munkajogi jogalanyok, hanem a kollektív munkajog alanyai (szakszervezet, üzemi tanács) is jelentőséggel bírnak, így az együttműködési kötelezettség általánosabb értelemben, a munkajog egészére kihatással való felfogása indokolt. A tervezetnek azzal a megközelítésével, hogy az együttműködési kötelezettség nem a kötelem létrejöttével keletkezik, hanem a kötelmet keletkeztető tárgyalásokat megelőzően is terheli, egyet lehet érteni Az Mt. az előszerződés Ptk-beli intézményére semmiféle szabályt nem tartalmaz. A munkajogi irodalomban többen felvetették ezen kategória munkajogba történő bevezetésének igényét. 27 Kenderes György annak ellenére látja szükségesnek az előszerződés Mt-beli vagy felhatalmazásos Ptk-beli szabályozását, hogy a munkajogban a jogviszony keletkezésének és kezdetenek időpontbeli eltérése miatt quasi előszerződési jelleget ölt ez a helyzet. Az előszerződés egyértelmű szabályozásával a munkaviszony potenciális alanyai bebiztosíthatnák magukat, a munkavállaló megszüntethetné a fennálló munkaviszonyát, a munkáltató pedig megnyugtató módon számíthatna az általa kiválasztott és számára fontos munkavállaló jogviszony létesítésére. Arra az esetre, ha valamelyik, az előszerződést aláíró fél a kimentési okokon kívüli esetekben zárkózna el a munkaszerződés megkötésétől, úgy a bíróság a másik fel kérelmére a szerződést létrehozná és tartalmát megállapítaná (tervezet 5:44. ) 5.3. Az előszerződésnek a munkajogban jelentősége lenne a jelenleg hatályos Mt. 3. (6) bek. szerinti megállapodás (lásd a jelen tanulmány II/2. pontját) illetően is. A gyakorlatban elterjedt, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben, vagy az azzal egyidejűleg megkötött külön megállapodásban szabályozza a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető kérdéseket (vegyesen a munkajogi és polgári jogi feltételeket). Álláspontunk szerint ez helytelen megoldás, 28 mert a munkavállaló csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést tudjon hozni, kíván-e egyáltalán ilyen megállapodást kötni volt munkáltatójával, és ha igen, milyen feltételekkel. Ezért a munkaviszony 27 Kenderes-Prugberger: i. m o Kenderes Gy.: Ellentmondások es o, Prugberger T.: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgalati jog. Budapest, KJK-Kerszöv, 2003., 251. o. 28 Rácz Z.. III. Magyar Munkajogi Konferencia, Visegrád, Hand Out 65. o.

11 A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 691 létesítésekor csupán előszerződés kötésére látunk lehetőséget, amely esetben felértékelődnének a munkaviszony megszűnésekori kimentési okok (az előszerződés megkötését követően beállott, érdekkörén kívüli, előre nem látható körülmény folytán a szerződés teljesítésére való képtelenség, vagy e körülmény miatti elállási vagy felmondási lehetőség) A munkajog nem ismeri az általános szerződési feltételek kategóriáját, annak ellenére, hogy a gyakorlatban a munkáltatók gyakran használnak olyan egyoldalúan meghatározott feltételeket, amelyek kialakításában a másik fél, a munkavállaló nem működhet közre. 29 Indokolt lenne a tervezet 5: ainak munkajogban való alkalmazhatóságát lehetővé tenni annak érdekében, hogy az általános szerződési feltételek csak akkor váljanak a szerződés részévé, ha a munkáltató lehetővé tette, hogy a munkavállaló annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően vagy szerződéskötéskor megismerje és ha azt a munkavállaló kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Az általános szerződési feltételek egy másik, a kollektív munkajogi aspektusát vetette fel Prugberger professzor. 30 Álláspontja szerint a munkajogi jogszabályokban rögzített minimálstandardokon kívül a szakszervezetek és üzemi tanácsok kollektív szerződéseit, üzemi megállapodásait is védeni kellene a blankettaszerződéseket adó munkáltatókkal szemben, azzal, hogy az általános szerződési feltételek szabályait az ilyen szerződések körében is lehetővé tennék. Álláspontunk szerint ezzel a véleménnyel szemben nemcsak azért fogalmazható meg kritika, mert a tervezet sem a munkaszerződés, sem a kollektív szerződés szabályait nem szabályozza (lásd a jelen tanulmány 1/3. pontját), hanem azért is, mert a szakszervezeteknek és üzemi tanácsoknak erősebb az érdekérvényesítő lehetősége, mint az egyedileg fellépő munkavállalóknak Egyetértünk azon javaslattal, 31 miszerint a munkavállalók részére lehetővé kellene tenni, hogy a Ptk (1) bek. mintájára a tisztességtelen szerződési feltételt (kikötést) megtámadhassák Az érvénytelenség szabályainak körében a fentiekben már szóltunk a polgári jogi és munkajogi szabályok párhuzamosságát ért kritikáról. A tervezet a III. cím I-II. fejezetében írtakkal jelentősen megváltoztatja a semmisség és 29 Kenderes-Prugberger: i. m o. 30 Prugberger T.: Észrevételek a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálásához. Jogtudományi Közlöny 2000/ o. 31 Kenderes-Prugberger: i. m (Ehhez annyi megjegyzést kívánunk fűzni, hogy a Ptk. és a Javaslat is a tisztességtelen feltétel és nem az egész szerződés megtámadásáról szól.)

12 692 Rácz Zoltán megtámadhatóság, valamint az érvénytelenség miatti jogkövetkezmények szabályait. Kérdés, hogy ezen megváltozott szabályok mennyiben illeszthetők össze a kifogásolt munkajogi rendelkezésekkel Amint azt fentebb rögzítettük, a tervezet nem szabályozza sem a munkaszerződés, sem a munkaviszony fogalmát. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül külön fejezetet szentel a vállalkozási, a megbízási szerződésnek. IV. Záró gondolatok A leglényegesebb megállapítás, hogy a munkajogi irodalom többségi véleményével szemben a tervezet nem tartalmaz a munkaszerződésre, illetve munkajogviszonyra vonatkozó fejezetet, és nem is határozza meg ezek fogalmát. Ebből adódóan változatlanul érvényesül az a kívánalom, miszerint meg kell teremteni a polgári jog és a munkajog összhangját. Zoltán Rácz Questions concerning labour law in the draft of Civil Code Summary As a result of an extremely long process, the draft of the Civil Code is completed. There are several opinions on the relationship of civil and labour law. Currently, Civil Code is not a complementary area of law of the Labour Code, although juridical practice leans on Civil Code. The new draft does not contain chapters on labour contract or on labour relation, not even defines the meaning of them. With this draft, the conformity of civil and labour law is still not resolved. 32 Lásd még Radnay J.: A munkajog és a polgári jog kapcsolata. Zlinszky Emlékkönyv. Budapest, PPKE JAK, o., Prugberger T.: Munkajog a polgári jogban a globalizálódó gazdasági viszonyok között. Debrecen, 2006, o.

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális

Részletesebben

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY*

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a tudományos kutatás,

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA 2015 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN Készítette: Szabó

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog Prugberger Tamás Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog $sj,.complex Wolters Ktuwer csoport TARTALOM Előszó 19 I. RÉSZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI 23 I.

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna 1 Általános rész Az új 2013. évi V. tv., a Ptk. rendelkezéseit a hatályba

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

106/2014. (VIII.29.) önkormányzati határozat. HEVA Kft. alapító okirata

106/2014. (VIII.29.) önkormányzati határozat. HEVA Kft. alapító okirata 106/2014. (VIII.29.) önkormányzati határozat HEVA Kft. alapító okirata 1, A HEVA KFT. telephelyei közül megszüntetésre kerülnek az alábbi telephelyek: - 3360 Heves, József Attila út 18. - 3360 Heves, Alkotmány

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

A szerződésszegés elméleti kérdései a polgári és a munkajogban

A szerződésszegés elméleti kérdései a polgári és a munkajogban Dr. Prugberger Tamás DSc A szerződésszegés elméleti kérdései a polgári és a munkajogban Tartalmi összefoglalás: Az előadás a munkajogi és a polgári jogi szerződésszegésnél jelentkező párhuzamos és eltérő

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS amely egyrészről a MEDOSZ Hegyhát Munkahelyi Alapszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve, másrészről az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő: - 9761 Táplánszentkereszt,

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

Átalakulás fogalma I. Átalakulás. Átalakulás fogalma II. Az átalakulás célja. Tilos Kötelezõ. Az átalakulás alapelvei 2008.09.14.

Átalakulás fogalma I. Átalakulás. Átalakulás fogalma II. Az átalakulás célja. Tilos Kötelezõ. Az átalakulás alapelvei 2008.09.14. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Átalakulás fogalma I. Gazdasági társaságok megszûnése Átalakulás Jogutódlással Végelszámolás

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban (Mt. 179.

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1 / 223 2016.04.20. 12:09 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2016.01.01 2016.04.30 132 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

Főcím MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉG. Dr. Ferencz Jácint PhD. egyetemi oktató Széchenyi István Egyetem Győr

Főcím MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉG. Dr. Ferencz Jácint PhD. egyetemi oktató Széchenyi István Egyetem Győr Főcím MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉG PhD. egyetemi oktató Széchenyi István Egyetem Győr Munkajogi kárfelelősség A felelősség köznapi értelemben a következmények vállalására utal. A jogi felelősség azt jelenti,

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont 1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális megoldások újrakodifikálása nem indokolt. Így (függetlenül

Részletesebben

Közbeszerzési Dokumentumok

Közbeszerzési Dokumentumok 8819/2016/START Közbeszerzési Dokumentumok a Nyomógomb, jelzőlámpa, kapcsoló alkatrész beszerzése tárgyában indított, a 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) XV. fejezete szerinti figyelemmel

Részletesebben

2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja

2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja 2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja A jelentést a LIGA kizárólag a megjegyzései feltűntetése esetén tudja elfogadni.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 27/2003. (V. 29.) számú r e n d e l e t e a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1

A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 135 Miczán Péter Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Menyhárd Attila egyetemi tanár A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék ÁTALAKULÁS

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék ÁTALAKULÁS MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék ÁTALAKULÁS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

XVII. évfolyam 7 8. szám Alapítás éve: 1892 2007. július augusztus

XVII. évfolyam 7 8. szám Alapítás éve: 1892 2007. július augusztus XVII. évfolyam 7 8. szám Alapítás éve: 1892 2007. július augusztus 2 2007. július augusztus A puskaport nem árt szárazon tartani! A közlekedés biztonságának javítása érdekében több mint fél éve próbál

Részletesebben

A MUNKASZERZŐDÉS ÉS A MUNKAJOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÚJ MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVBEN, KITEKINTÉSSEL MÁS EURÓPAI ÁLLAMOKRA

A MUNKASZERZŐDÉS ÉS A MUNKAJOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÚJ MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVBEN, KITEKINTÉSSEL MÁS EURÓPAI ÁLLAMOKRA Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXIII (2015), pp. 286 305. A MUNKASZERZŐDÉS ÉS A MUNKAJOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÚJ MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVBEN,

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga

A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga 1 A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga Ahol a KSZ. személyi alapbér fogalmat használ azon alapbért kell érteni, ahol átlagkeresetet

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 2016.01.01. és 2016.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................................................

Részletesebben

Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor

Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Budapest, 2014 NKE KTK Civilisztikai

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT.

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. július 1. TARTALOM BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra. A MÁV Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése (egységes szerkezetben a 2013. július 1. napjától hatályos módosításokkal) 2 A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeli

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok ALAPSZABÁLY A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan MűködőRészvénytársaság - melyet a Tatabányai Törvényszék Cégbírósága a cégek között 11-10-001604 számon tart nyilván egységes szerkezetű Alapszabálya

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

TÜV Rheinland InterCert Kft. Bizalmas adat- és ügykezelés

TÜV Rheinland InterCert Kft. Bizalmas adat- és ügykezelés 1. A szabályozás célja A TÜV Rheinland InterCert Kft. (TRI), illetve a munkavállalói az általuk végzett tevékenységek során hivatalból sok olyan adathoz, információhoz jutnak hozzá, amelyek a TRI, illetve

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

Közbeszerzési Dokumentumok

Közbeszerzési Dokumentumok 8164/2016/START Közbeszerzési Dokumentumok Lengéscsillapítók javítása tárgyában, a 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) XV. fejezete szerinti figyelemmel a 307/2015. (X. 27.) Korm. rendeletben

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 13. (1)

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2016. június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2016. június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata 1. A kollektív tárgyalásra, a kollektív alku szereplőire vonatkozó nemzetközi normák 2. A kollektív tárgyalás alapelvei, alapvető feltételei

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

A BORSODVÍZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Rövidített neve: BORSODVÍZ ZRt. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BORSODVÍZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Rövidített neve: BORSODVÍZ ZRt. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BORSODVÍZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Rövidített neve: BORSODVÍZ ZRt. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. A szabályzat hatálya II. A részvénytársaság

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Török Éva A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Bevezetés A szerződési jog dinamikus jellegű folyamatában elkülönülő létszakaszok közül rendkívül fontos a megkötés

Részletesebben