Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Átírás

1 Prugberger Tamás Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog $sj,.complex Wolters Ktuwer csoport

2 TARTALOM Előszó 19 I. RÉSZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI 23 I. fejezet Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése ^ Európa II. világháború utáni kettéosztásáig- X A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére - egységesítés európai szinten Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai A munkajog európai uniós forrásainak jellege A munkajog hazai jogforrásainak jellege A magyar munkajogi szabályok hatálya : A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje A munkajogi jognyilatkozatok megtéltele A munkajogi jognyilatkozat és aktus érvénytelensége Határidő számítás és elévülés A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása - kodifikáció vagy részletszabályozás A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvények" egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvény egymáshoz való viszonya A munkajogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz 48 Jegyzetek 48 II. fejezet A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek Bevezető rendelkezések - orientáló szabályok A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban A negatív diszkrimináció nyugat-európai jogi szabályozása A negatív diszkrimináció magyar szabályozásának koncepciója 60

3 3. Az esélyegyenlőség és a pozitív diszkrimináció az uniós és a magyar szabályozásban Az esélyegyenlőség és az előnyben részesítés fogalma és viszonyuk egymáshoz Az előnyben részesítés hagyományos értelemben Az előnyben részesítés jogi szabályozása és rendszere az EU-irány el vekben A diszkriminációs tilalom betartásának ellenőrzési lehetősége A munkaügyi viták elvi kérdései Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez 65 Jegyzetek 66 II. RÉSZ MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK - KOLLEKTÍV MUNKAJOG 69 III. fejezet A kollektív munkajog rendszere és célja A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban A kollektív munkajog szabályozásának célja 81 Jegyzetek 83 IV. fejezet. A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei Közalkalmazotti szakszervezet Közszolgálati (köztiszviselői) szakszervezet Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája Közszolgálati országos ágazati és területi érdekegyeztetés Országos Közszolgálati Hivatalnoki Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) Ágazati közszolgálati érdekegyeztetés Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer Közalkalmazottak Országos Érdekegyeztető Tanácsa, illetve Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (KOMT) 116

4 Közalkalmazottak országos ágazati (alágazati) érdekegyeztetési fóruma (bizottsága) Önkormányzati (közalkalmazotti) [területi, illetve helyi] Érdekegyeztetési Fórum Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF) A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása 118 Jegyzetek 119 V fejezet A kollektív szerződés A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai A tarifaszerződés tartalma A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről Európai kollektív szerződés A kollektív szerződés a magyar munkajogban A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyv szerint Általános elvi jogdogmatikai kérdések A szerződéskötési jogosultság problémaköre v A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése A kollektív szerződés hatályának rendezése A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma A kollektív szerződés a közszolgálat területén 145 Jegyzetek 147 VI. fejezet A kollektív munkaügyi viták rendezése A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban Általános kitekintés Egyeztetési és döntőbizottsági eljárás A kevésbé kötött liberális rendszerek Németország A megegyezéses alapon történő egyeztetés Az állami egyeztetés és arbitrálás A Dán Királyság 153

5 Az egyeztetési eljárás A döntőbizottsági eljárás Az üzemi egyeztetőbizottság Olaszország A szakmai egyeztető eljárás A döntőbizottsági eljárás Közös vonások A kevésbé liberális kötött rendszerek Belgium Egyeztetés és közvetítés A döntőbizottsági eljárás A francia jogi megoldás Egyeztetés és közvetítés A döntőbizottsági eljárás A luxemburgi és a holland szabályozás Az egyeztetőbizottsági eljárás A döntőbizottsági eljárás A görögországi szabályozás Közös vonások A köztes" rendszerek A bírósági eljárás A jogi és érdekvita szerinti megkülönböztetést figyelembe vevő országok A bírósági út igénybevételét alig megkötő országok Dán Királyság Egyesült Királyság Kötelező bírósági egyeztetés Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése A gazdasági munka világában Közszolgálati érdekvita 167 Jegyzetek 167 VII. fejezet. A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban Fogalmak meghatározása A sztrájk fogalma A kizárás A bojkott A sztrájk és a kizárás formái A sztrájk formái Akizárás formái A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai - a jogszerűség megítélésének kérdése A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra A sztrájk kihatása a társadalombiztosítási szolgáltatásokra 176

6 A betegség-és rokkantságbiztosítás A nyugdíjbiztosítás A munkanélküliség elleni biztosítás A családi pótlék A sztrájksegély A jogellenes munkaküzdelem szankciói Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban A sztrájkjog A kizárás (lock out) 182 Jegyzetek 183 VIII. fejezet Üzemi alkotmányjog: üzemi tanács - üzemi megállapodás Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország) Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere Az üzemi tanács megalakítása Az üzemi tanács szervezete Az üzemi tanács elnöke, helyettese és titkára Az üzemi bizottság Az egyéb bizottságok Gazdasági bizottság A szociális üzemi intézményeket igazgató bizottság A munkavédelmet és az egészségvédelmet irányító bizottság Az akkordmértéket megállapító bizottság Az egyéb bizottságok holland rendszere Az üzemi gyűlés Ifjúsági képviselet Közös üzemi tanács Az üzemi tanács működése Az ügyviteli rend Az üzemi tanács ülései és határozatai A résztvevők köre és az ülések lefolyása Határozathozatal Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége A tanácstag jogállása és státusvédelme Munkaidő-kedvezmény, munkavégzés alóli mentesítés Az üzemi tanácsnak a vállalatvezetésben való részvételi jogai a német-osztrák jog szerint Az üzemi tanács valódi döntési jogköre 196

7 Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint Egyetértési, együttes döntési jog Az állásfoglalási jogosultságok A felvilágosítás és információ iránti jog Véleményezési, ajánlási, felülvizsgálati és információszerzési jog Technikai és szociális kérdések Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség Svédország E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc) A belga üzemi tanácsi rendszer Jogi szabályozottság és felépítés Az üzemi tanács jogosítványai Gazdasági kérdésekben Munkavállaló-védelmi kérdésekben A francia üzemi tanácsi rendszer Általános jellemzés A személyzeti képviselet Az üzemi tanács Az üzemi tanács létrehozása és a választási eljárás Az üzemi tanács feladatköre és jogosultságai A vállalati szakszervezeti szekció A görög, a svájci és a finn üzemi tanácsi rendszer E típus rendszereinek közös jellemzői Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos kép viseletű üzemi tanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia) A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer Általános jellemzés A személyzeti képviseleti rendszer A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai Szociális és szakmai terület A munkavédelem és a munkakörülmények Gazdasági ügyek A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés) A közös üzemi tanács A közös üzemi tanács általános jellemzése és szervezete A közös üzemi tanács működési mechanizmusa A közös üzemi tanács hatásköre A dán üzemi képviseleti rendszer Általános jellemzés A paritásos bizottságok 211

8 A paritásos bizottságok létrehozása és szervezete A paritásos bizottságok hatásköre Az üzemi tanácsok Az üzembiztonsági rendszer A dán üzemi képviseleti rendszer rövid értékelése Az olasz üzemi tanácsi rendszer Általános jellemzés Az üzemi bizottság Az üzemi tanács A norvég üzemi tanácsi rendszer Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése Az európai üzemi tanács Általános jellemzés Az EU üt. szervezete és működése A tájékoztatás és a konzultáció más eljárásai Az új szabályozás és gyakorlati átültetésének problémái Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon Az üzemi tanács hatásköre A kodifikációs javaslatok Az üt. hatásköre a hatályos Mt. szerint Az üt. általunk javasolt hatáskörrendezése Üzemitanács-választás Az üzemi tanács szervezete Az üzemi tanács és tagjának visszahívása Az üzemi tanács működése Az üzemi megállapodáskötés lehetséges gyakorlata Az üzemi tanács szabályozásának jogforrási kérdése A közalkalmazotti tanács intézménye A közalkalmazotti tanács Köztisztviselői intézményi tanács Európai közszolgálati/közalkalmazotti tanács 244 Jegyzetek 244 III. RÉSZ AZ INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG 247 IX. fejezet Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények A gazdasági (magán-) munkajogban A közszolgálati jogban

9 1. A főbb nyugat-európai megoldások A magyar közszolgálati jog jellege 253 Jegyzetek 254 X. fejezet Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete Az individuális munkaviszony jogi szabályozásának jogforrási szerkezete A szabályozás szerkezete a nyugat-európai államokban A mai magyar és közép-kelet-európai munkajog szabályozásának jogforrási szerkezete A közszolgálati jogviszony szabályozásának jogforrási szerkezete A nyugat-európai megoldások A magyar megoldás főbb jellemzői 264 Jegyzetek 265 XI. fejezet A munkaviszony szereplői (jogalanyai) A gazdasági munkajogviszonyban A munkavállaló A munkáltató A közszolgálati viszony szereplői A közalkalmazó A közalkalmazott és a köztisztviselő A köztisztviselők kategorizálása A munkáltatói oldalon bekövetkező jogutódlás 278 Jegyzetek 281 XII. fejezet A munkaviszony létesítése - a munkaszerződés A munkaszerződés jellege, formája és tartalma A munkaszerződés időtartama A határozatlan és a meghatározott időre vagy munkára szóló megállapodás A részmunkaidős foglalkoztatási szerződés A munkaviszonyt palástoló kényszervállalkozási/megbízási szerződés A próbaidő-kikötés A munkaszerződés rugalmasítása A pályázat és a választás A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai 293 Jegyzetek 300 XIII. fejezet A munkaviszony szerződéses módosítása A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban A közszolgálati jogviszony módosítása 307 Jegyzetek 309

10 XIV fejezet. A munkavégzés szabályai - munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek A jogi szabályozás rendszere A jogok és a kötelezettségek viszonya A munkáltató kötelezettségei a munkavállalóval szemben A munkavállaló kötelezettségei a munkáltatóval szemben Összegzés Jogok és kötelezettségek a közszolgálatban 323 Jegyzetek 327 XV fejezet A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése A munkaidő A munkaidő rendezése az Európai Közösség és az EFTA tagállamai körében, kitekintéssel az USA jogára Alapmodell A munkaidőkerettel kombinált modell A munkaidő szabályozása az új magyar Mt.-ben A munkaidő alaptípusú szabályozása Munkaidőkerettel kombinált hazai modell Munkaidőbeosztás közlése és változtatása általában és több műszak esetén A munkaidő európai normáinak módosítására irányuló neoliberális elképzelések A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése Az uniós komplex rendezés A két munkanap közötti pihenőidő A munkaközi szünet A heti szabadidő és a munkaszüneti napok A szabadság A szabadság mértékének és kiadásának rendezése az Európai Unió tagállamaiban A szabadság rendezése az új magyar munkajogban A rendes szabadság A rendkívüli szabadság A részmunkaidő A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban 350 Jegyzetek 352 XVI. fejezet A munka díjazásának rendszere - a munkabér A munka díjazásának rendszere az Európai Közösség tagállamai körében A munka díjazásának új magyar jogi szabályozása A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer A közalkalmazott előmeneteli, besorolási és illetményrendszere A köztisztviselői előmeneteli, besorolási és illetményrendszer A közalkalmazotti és a köztisztviselői besorolás és előmenetel közös vonásai A közszolgálati vezetői megbízás, vezetői pótlék és címpótlék 376

11 5. A közszolgálat egyéb pótlékai és kiegészítő illetményei A közalkalmazotti illetményrendszer szabályozásának korábbi és részben ma is fennálló anomáliái Összegzés 379 Jegyzetek 380 XVII. fejezet A munkajogi felelősség rendszere és tartalma A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban Altalános kártérítési felelősség Hiányfelelősség A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség itt tárgyalt formáira érvényes szabályok A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló veszélyes üzemi jellegű felelőssége A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség A fegyelmi felelősség A közszolgáló speciális kártérítési felelőssége A foglalkoztató felelőssége Kitekintés a nyugat-európai közszolgálati felelősségre 406 Jegyzetek 406 XVIII. fejezet A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában A rendes felmondás A rendes felmondás intézményének főbb vonásai A munkáltató részéről történő rendes felmondás

12 A felmondásvédelmi intézmények, az indokolási kötelezettség és a felmondás korlátai Felmondási idő Végkielégítés Általános áttekintés Egyes nyugat-európai államok előírásai A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés Az irányelvi szabályozás A tömeges felmondás szabályai az EU-tagállamok és más nyugati országok jogában az Irányelv átültetéseként, illetve hatásaképpen A tömeges felmondás létszámkritériuma országonként A munkáltatói értesítés, a konzultációba bevonandó érdekképviselet, valamint a leépítés mikéntje A konzultációs tárgyalások időtartama az egyes országokban A munkavállaló részéről történő rendes felmondás A rendkívüli felmondás Főbb jellemzők A rendkívüli felmondásra okot adó körülmények A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása Általános áttekintés Az egyes tagállami szabályok A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, és a munkáltató, valamint a munkavállaló halála A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban A munkaviszony megszűnése A munkaviszony megszüntetése Az áthelyezés és a közös megegyezés kérdése A rendes felmondás Rendes felmondás a munkáltató részéről Felmondás védelem, indokolás, korlátozás A felmondási idő A végkielégítés A munkaügyi bírósági gyakorlat felmondási ügyekben A munkavállaló részéről történő rendes felmondás Gazdasági okokból történő munkáltatói felmondás A rendkívüli felmondás A munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eljárásjogi szabályai A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei A munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetés A munkavállaló részéről történő jogellenes megszüntetés A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése Elvi kérdések A tételes szabályozás néhány problémája

13 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák Az áthelyezés A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai A köztisztviselőket érintő csoportos létszámleépítés Összegző megállapítások 471 Jegyzetek 474 XIX. fejezet. A munkaviszonyból eredő munkajogi viták A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban Altalános bemutatás Részletes bemutatás Következtetések a magyar jogalkotás számára A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása Közszolgálati jogvita és etikai eljárás Közszolgálati jogvita Etikai eljárás A közszolgálattal összefüggő adatkezelés és a közszolgálati nyilvántartás Az Európai Törvényszék 491 Jegyzetek 492 XX. fejezet. Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok Altalános jellemzés A vállalatvezetői-menedzseri szerződés A tagsági alapon álló munkavégzés A részesművelés Csoportos munkavállalási formák Az átalányelszámolásos munkaviszony A házi bedolgozói munkaviszony A képernyős házi távmunka A távmunka lényege és formái A főbb jogi problémák a távmunkával kapcsolatban A munkaerő-kölcsönzés A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók Alkalmi munkavállaló 514 Jegyzetek 515 XXI. fejezet. A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala Altalános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei Az állam munkavédelmi feladatai

14 3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú évi szigorítása 525 IV. RÉSZ A MUNKAÜGYI SZABÁLYOZÁS ÁTALAKULÁSA A SZOMSZÉDOS, VOLT REÁLSZOCIALISTA KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN 527 XXII. fejezet Általános megjegyzések 529 Jegyzetek 532 XXIII. fejezet A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek rendszerének és jogállásának szabályozása A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet 535 Jegyzetek 537 XXIV. fejezet Az érdekegyeztetés, a tarifaszerződések, az érdekviták és a munkaküzdelem megújuló szabályozása Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés A kollektív munkaügyi viták rendezése A munkaküzdelem joga 543 Jegyzetek 544 XXV. fejezet Az individuális munkajogi szabályozás átalakulásának főbb irányvonalai Általános fejlődési irányok, tendenciák A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés A munka díjazása Munkaidő, túlmunka, pihenőnapon és kiküldetés, valamint átirányítás során végzett munka A pihenőidő és a szabadság A munkaviszony tartalma, versenytilalom és felelősség Meghatározott munkavállalókat megillető különleges védelem Munkaviszony-megszűnés, üzemátvétel, gazdasági okokból történő tömeges felmondás A munkaviszony megszűnése és megszüntetése általában Üzembirtokos-változás A gazdasági okokból történő tömeges felmondás A munkaügyi jogviták 554 Jegyzetek

15 V. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 557 XXVI. fejezet Az Európai Közösség államai és Nyugat-Európa 559 XXVII. fejezet. Az új magyar munkajogi kodiflkációs törekvések összegező értékelése 563 XXVIII. fejezet. A munkajog világméretű átrendeződése a globalizáció hatására 565 Jegyzetek 568 Deutsche Zusammenfassung 569 The European And Hungárián Comparative Labour And Civil Service Law 583 A kötetben előforduló magyar törvények 587 Tárgymutató 589 Mellékletek 597 A szövegben nem jelzett leggyakoribb szervezeti és törvény rövidítések: ABGB BAG Allgemeine Bürgerliches Gesetzbuch Bundesarbeitsgerichtshof BetrVG Betriebsverfassungsgesetz (Üzemi Alkotmány törvény) BGB C.c. CEEP EGK EK ETUC Bürgerliches Gesetzbuch Code Civil, Codice Civile European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Interest (Állami Vállalatok és Vállalatok Altalános Érdekvédelmi Európai Központja) Európai Gazdasági Közösség Európai Közösség European Trade Union Confederation (Szakszervezetek Európai Konföderációja) EU ILO Kjt. Ktv. LB MK Mt. Európai Unió International Labour Organisation (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - az ENSZ szakmai szerve) Közalkalmazotti törvény Köztisztviselői törvény Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégium Munka Törvénykönyve UNICE Union of Industrial and Employers Confederations of Europe (Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szövetsége) 18