A műtrágyázás és a csapadék változékonyságának hatása a kukorica ökofiziológiájára és produkciójára

Átírás

1 Széles-NagyJ:Layout 1 9/18/14 8: M Page 1 grártudományi KöZLEMÉNYEK, 14/61. műtrágyázás és a csapadék változékonyságának hatása a kukorica ökofiziológiájára és produkciójára Széles drienn Nagy János Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet, Debrecen szelesa@agr.unideb.hu ÖSSZEFOGLLÁS Jelen tanulmány célja az volt, hogy elemezzük a kukorica (Zea mays L.) az R1 növekedési szakaszában jelentkező kedvezőtlen (száraz és csa padékos) időjárás és ennek következményei okozta problémákat, ezek kezelését és a hozamcsökkenés megelőzésének lehetőségét agrotechni kai tényezőkkel (műtrágyázás, öntözés), valamint azt, hogy az R1 növekedési szakaszban mért Chl-tartalom megbízható előrejelzést ad-e a hek táronkénti termésre. vizsgálatokat mérsékelten meleg és száraz termesztési körzetben a Debreceni Egyetem grártudományi Központ Lá tó képi Kísérleti Te - le pén, mészlepedékes csernozjom talajon, 7 és 8 években végeztük. szántóföldi kísérletben hat különböző N dózist (,3,6,9,1, 15 kg/ha) alkalmaztunk nem öntözött és öntözött változatban. z eredmények azt mutatták, hogy a Chl-tartalom és a termés között igazolható az erős pozitív korreláció mind nem öntözött (P<,1; R=,777), mind öntözött (P<,1; R=,81) változatban. z évenként elvégzett összefüggés-vizsgálatok eredményei azonban bizonyították, hogy az időjárási tényezők jelentős mértékben befolyásolják az összefüggések erősségét, de a kapcsolat minden esetben pozitív. kukoricalevelek Chl tartalma az R1 növekedési szakaszban megbízható előrejelzést biztosított a hektáronkénti termésre. Öntözött válto - zat ban az összefüggés minden esetben szorosabb, mint a nem öntözött változatban. Kulcsszavak: klorofill-tartalom, nitrogén, öntözés, genotípus SUMMRY The aim of this study was to analyse the problems caused by the unfavourable (dry and wet) weather and its consequences in the R1 growth stage of maize (Zea mays L.), as well as their management and the alternatives of preventing yield reduction by using agrotechnical measures (fertilisation, irrigation), also, we wanted to examine whether the Chl content measured in the R1 growth phase provides reliable prediction of yield per hectare. The examinations were carried out in a moderately warm and dry production area at the Látókép Experiment Site of the University of Debrecen, Centre for gricultural Sciences on calcareous chernozem soil in 7 and 8. Six different N doses (,3,6,9,1,15 kg ha -1 ) were used in the irrigated and non-irrigated treatments of the field experiment. The results showed that there is a significant strong positive correlation between Chl content and yield both in the non-irrigated (P<.1, R=.777) and the irrigated (P<.1, R=.81) treatment. The results of the correlation analyses performed yearly showed that weather factors significantly influence the strength of correlations, but these correlations are always positive. The Chl content of maize leaves provided a reliable prediction of yield per hectare in the R1 growth stage. In the irrigated treatment, the correlation is always closer than in the non-irrigated treatment. Keywords: chlorophyll content, nitrogen, irrigation, genotype EVEZETÉS kukorica ma Magyarország meghatározó szántó földi növénye. Hazánkban a vetésterülete viszonylag ál landó, 1,2 1,3 millió ha között változik. z összes be takarított termés 4 és 9 millió t/év között ingadozik. 4-ben 8,3 millió tonna, 7-ben 4, millió tonna volt (Nagy, 8). termések csökkenésében az aszályos évek közrejátszanak. z éves átlagos csapadék mennyisége 55 6 mm. globális felmelegedés miatt gyakori egy éven belül az árvíz, a belvíz és az aszály. Hazánkban jelen leg közel 5 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt te rületet lehetne öntözni, csakhogy ennek nagy része jó részt gazdasági okok miatt kihasználatlan. Több év át lagában az öntözésre berendezett területeink 3 1%- án vetünk csak kukoricát. Még aszályok idején is csak a vetésterület néhány százalékára tehető az öntözött te rü let. vízellátástól függő termés in gadozások elke rü - lé se érdekében elengedhetetlenül szük séges, hogy a ter melők sokkal nagyobb területen ön tözzék a fon to sabb termesztett növényeket, így a ku ko ricát is. vegetatív növekedés alatti kedvezőtlen vízellátott ság ugyanis csökkenti a szár- és levélsejtek nö ve ke dé sét, melynek következtében csökken a növény magasság és a levélfelület (Lauer, 3). címerhányás alat ti aszály hatására a terméscsökkenés 5% is le het (Claassen és Shaw, 197; Ványiné és Nagy, 12). címerhányás és a virágzás alatt fellépő vízhiány csök kenti a soronkénti szemek számát. megporzás utáni szárazság pedig az adott szem tömegét és ez jelen tős hozamcsökkenést okoz (Shaw, 1977). szem telítődés időszakában szignifikáns hatása van a hőmér sékletnek és a vízellátottságnak (Ying, ). szem telítődés során fellépő szárazság általában kisebb szemek kifejlődésében mutatkozik meg (Smith et al., 4). Kedvezőtlen vízellátottság hatására csökken a szá razanyag-felhalmozódás sebessége és időtartama 39

2 Széles-NagyJ:Layout 1 9/18/14 8: M Page 2 grártudományi KöZLEMÉNYEK, 14/61. (erzsenyi és Lap, 3; ndrade et al., 5). Westgate és garnt (1989) rámutatott arra, hogy egy rövidebb víz hiányos időszak is lényeges csökkenést okozott a sze- mek víztartalmában. hozamok emelkedéséhez nélkülözhetetlen az inten zív növénytáplálás. z optimális trágyaadag megálla pítása azonban az egyik legnehezebb feladat. Egy - részt számolni kell a talaj tápanyag-gazdálkodásával és tápanyagmegkötő-képességével, másrészt figye lem be kell venni a termesztett hibrid tápanyag hasznosító ké pes ségét és műtrágyareakcióját (Széll et al., 5; D Haene et al., 7; Izsáki, 9; Nagy, 11; Dobos et al., 12). három makroelem (NPK) közül a legtöbb talajon a nitrogéntrágyázás a legjelentő sebb termésnövelő műtrágya (Shaahan et al., 1999; Nagy, 12), valamint kulcsfontosságú szerepet játszik a nö vény számos élettani folyamatában. növekvő N ada gok hatására emelkedik a fotoszintézis aktivitása, nő a le vélterület (LI) és a levélfelület (LD) tar tós sá ga (Earl és Tollenaar, 1997; Tóth et al., 2; Hegyi és erzy, 9; Ványiné et al., 12). Célkitűzéseink: a./meghatározni a műtrágyázás, az ön tözés és a genotípus hatását és kölcsönhatását Chltar talom és termésére; b./ megállapítani, hogy az r1 nö vekedési szakaszban mért Chl-tartalom a kukorica le velében megbízható előrejelzést ad-e a termésre. NYG ÉS MÓDSZER Kísérleti helyszín: Vizsgálatainkat a Debreceni Egye tem grártudományi Központ Lá tóképi Kísérleti Te lepén, mérsékelten meleg és szá raz termesztési kör zet ben löszön kialakult, mély humu szos rétegű középkö tött alföldi mészlepedékes cser nozjom talajon be állított többtényezős, négyismétléses, sávos elrendezésű kis parcellás szántóföldi kísérletben végeztük nem öntö zött és öntözött változatban, a 7-es és 8-as évek tenyészidőszakában. Talaj: talaj átlagos phkcl értéke 6,6 (gyengén sa- va nyú kémhatású), ami a növények tápanyag fel vé te le szem pontjából optimális. talaj felső ( cm) ré te gében az rany-féle kötöttségi szám 39, a vízben old ható sók (anionok és kationok) összes mennyisége,4%, amely kis sótartalmat jelent. szénsavas mésztar talom a talaj felső 8 cm-ében % körül van (mész hiányos), de 1 cmtől a 12% (közepesen meszes). szer vesanyag-tarta lom a talaj felső cm-es rétegében 2,3%, a 1 cm-es mély sé gében nem haladja meg az 1,%-ot. talaj kálium ellátottsága jó, P-ellátottsága kö zepes. szántóföldi kísérletben hat műtrágya-kezelést (, 3, 6, 9, 1, 15 kg/n/ha) alkalmaztunk mindkét év ben. műtrágya (ammónium-nitrát) teljes mennyi sé gét tavasszal, 1 hónappal a vetés előtt juttattuk ki. z őszi szántás és a tavaszi magágy-előkészítés után a ve tést 7-ben április 24-én, 8-ban április 22-én vé gez tük. növényszámot 7 ezer növény/ha-ra állítot tuk be. vizsgálatba két eltérő genotípusú, azonos Fo 31-es éréscsoportba tartozó hibridet (Debreceni 377 és az Mv 277) vontunk be. tenyészidőszakban ki juttatott öntözővíz mennyisége 7-ben 4 alkalom- mal összesen 11 mm (április 27-én 25 mm, május 16- án és június 1-én 3 3 mm, valamint június 26-án 25 mm) volt. 8-ban 1 alkalommal (május 11-én) összesen 25 mm öntözővizet juttattunk ki. z öntözést Valmont típusú lineár öntözőberendezéssel végeztük. z elővetemény kukorica volt. kukoricát mindkét év ben október 8-án takarítottuk be. betakarított szem termést 14%-os nedvességtartalommal adtuk meg. teljes tenyészidőszakra vonatkoztatott hőösszeg az alábbi képlet alapján került kiszámításra: ahol T max = a napi maximális hőmérséklet [ o C], T min = a napi minimális hőmérséklet [ o C], T bázis = 1 o C. Számos módszer (Penman, 1948; Thornthwaite, 1948; Szász, 1977) teszi lehetővé a potenciális evapotranszspiráció (PET) megállapítását, ezek közül a Szász (1977) módszere lett alkalmazva, amely nagy pon tosságú becslést biztosít. PET = β[,95(t-21) 2 (1-r) 2/3 ƒ(ν)] ahol PET = potenciális evapotranszspiráció (mm/nap), T = a napi középhőmérséklet ( C), r = a relatív páratartalom, ƒ(ν): a szélsebesség hatásfüggvénye, β: az oázishatás kifejezésére szolgáló tényező. z oázis hatás a környezet és a párolgó víz hányado sa. Időjárás: 7. év és a 8. év vegetációs idő sza kának a hőmérsékleti és csapadékviszonyai merő ben ellentétesen alakultak (1. ábra). z effektív hő összeg értéke 7-ben 158 C-kal, a csapadék menynyi sége mm-rel volt kevesebb, mint 8-ban. csapadék és a PET érték közötti különbség 7-ben -367 mm, míg 8-ban -96 mm volt. 7 te nyész idő szakában az időjárás hűvösebb és szárazabb volt, mint 8-ban. 1. ábra: havi csapadékmennyiség és a hőmérséklet alakulása a tenyészidőszakban (Debrecen, 7 8) csapadék, mm (1) április(3) Heat Unit május(4) június(5) július(6) csapadék, mm(1) augusztus(7) n = i= 1 szeptember(8) ( T T ) max Figure 1. Monthly average of air temperature and rainfall over the 9 to 1 crop seasons rainfall (mm)(1), ir temperature ( o C)(2), pril(3), May(4), June(5), July(6), ugust(7), September(8), rainfall 5 years average (mm)(9), ir temperature 5 years average ( o C)(1) április(3) május(4) min június(5) 7 8 T átlagh mérséklet, o C(2) 25 július(6) csapadék, mm (5 éves átlag)(9) basis h mérséklet, o C(2) h mérséklet, o C ( 5 éves átlag)(1) 2 augusztus(7) szeptember(8)

3 Széles-NagyJ:Layout 1 9/18/14 8: M Page 3 grártudományi KöZLEMÉNYEK, 14/61. növényi klorofill (SPD-érték) hasznos mérési té nyező, mert szoros kapcsolatban áll a növények nit ro géntartalmával (uernhammer, 1; erzsenyi és Lap, 5). kísérletben a kukoricalevél relatív kloro fill koncentrációját az irodalmi hivatkozások ér tel mé ben a SPD-52 (Minolta, Japán) típusú hor dozható klorofill mérőműszerrel mértük a kukorica r1 fej lődési szakaszában (ritchie et al., 1997). CMr mé ré seket Costa et al. (1) útmutatása alapján, minden nö vény csőnél lévő levelén végeztük, műtrágya ke ze lé senként húsz növényen. Statisztikai értékelés: függő változó (Chl-tarta lom, ter més) és a termesztési tényezők (műtrágya, öntö zés, genotípus) közötti kapcsolatot általános lineáris mo dellel (glm) értékeltük. Chl-tartalom és a termés kö zépértékeinek összehasonlítását Duncan-teszttel vé gez tük. Chl-tartalom és a termés közötti kapcsolatot li ne á ris függvénnyel értékeltük. lineáris függvény alakja az alábbi volt: y = b + b 1 Chl ahol y= termés (t/ha), b = állandó, b 1 = a lineáris tag együtthatója. függvényeket regresszió-analízissel, az eltérésnégyzetösszeg minimalizálásával illesztettük. függ vé nyek illeszkedésének jóságát az r-értékkel és a Hiba MS nagyságával adtuk meg. kiértékelést az SPSS for Windows 13. statisztikai programcsomaggal vé gez tük. EREDMÉNYEK Eredményeink igazolták, hogy a vizsgálatba vont hib - rideknél mind a nem öntözött, mind az öntözött válto zat ban mind a két évben a műtrágya dózis nö velésé vel nőtt a Chl-tartalom (1. táblázat). Duncan-féle teszttel 5%-os szignifikancia szint mel lett 7-ben nem öntözött változatban megálla pít ható, hogy a legnagyobb Chl-tartalom eléréséhez a Debreceni 377 hibridnél a 9 kg N/ha dózis (47,7), Mv 277 hibridnél a 3 kg N/ha dózis (49,1) elegen dő nek bizonyult. öntözött változatban 7-ben mindkét hib ridnél 1 kg N/ha dózis volt szükséges a legnagyobb Chl-tartalom eléréséhez (Debreceni 377: 54,2; Mv 277: 57,1). z Mv 277 hibrid Chl-tartalma a műtrágyakezelés átlagában nagyobb volt nem öntözött válto zat ban (49,6; P<,1) és öntözött változatban is (56,1; P<,1) mint a Debreceni 377 hibrid Chl-tartalma. z ön tözés a Debreceni 377 hibrid Chl-tartalmát 6 kg N/ha dózistól (P<,5) növelte szignifikánsan, míg az Mv 277 hibridnél a 1 kg N/ha kezelésben volt szigni fikáns (P<,5) hatással (1. táblázat). műtrágyázás és az öntözés hatása a kukoricalevél Chl-tartalmára (SPD-érték) (Debrecen, 7 8) 1. táblázat Hibridek(1) 7 Nem m trágyázott(4) ,94±2,23a 43,8±,82ab 45,97±1,13bc 47,74±,26c 46,74±1,53c 47,5±,87bc 39,6±,56a 44,82±,68b 49,97±,93c 52,19±,53d 54,16±,e 54,99±,56e 43,24±1,49a 49,7±1,3b 5,73±1,51b 49,15±2,1b 52,5±1,6b 52,8±1,96b 41,25±,33a 48,1±,44b 49,79±1,25b 54,14±1,5c 57,5±,6cd 58,1±1,19d 8 45,44±,82a 51,43±1,78b 55,52±1,25c 56,75±,36c 56,88±,46c 57,49±,64c 37,54±,88a 43,17±1,11b 46,3±,76bc 48,48±,8c 52,71±1,d 54,65±2,17d 45,82±1,66a 5,56±2,89a 56,35±1,46b 59,81±1,bc 61,84±,47c 61,99±,65c 34,91±1,22a,55±,82b 5,17±1,9c 52,51±2,64cd 55,84±1,1de 54,48±1,55e Megjegyzés: az adott sorban más kisbetűvel jelzett értékek szignifikáns differenciát mutatnak az ugyanazon vízellátottsági körülmények között alkalmazott különböző műtrágyakezelésekhez képest egy adott évben (P<,5). z adott oszlopban más nagybetűvel jelzett értékek szignifikáns differenciát mutatnak az ugyanazon műtrágyaellátottsági körülmények közötti különböző vízellátottsághoz képest egy adott évben (P<,5). Table 1: Effects of fertilizer treatments and water supply on Chl-content of maize leaves (SPD values) (Debrecen, 7 and 8) Hybrids(1), Non-irigated(2), Irrigated(3), Non-fertiliser(4), Note: values followed by different lowercase letters within a row are significantly different from different fertiliser treatments under the same water condition within a year (P <.5). Values followed by different capital letters within a column are significantly different from different water supply under the same fertilizer treatment within a year (P <.5). 41

4 Széles-NagyJ:Layout 1 9/18/14 8: M Page 4 grártudományi KöZLEMÉNYEK, 14/ évben a Duncan-féle teszt eredménye azt mutatta, hogy nem öntözött változatban a legnagyobb Chltartalmat az Debreceni 377 hibridnél a 6 kg N/ha dó zis (55,5), Mv 277 hibridnél a 9 kg N/ha dózis mellett értük el (59,8) (1. táblázat). öntözött változatban mindkét hibridnél 7. évhez hasonlóan 1 kg N/ha dó zis volt szükséges a legnagyobb Chl-tartalom el éré sé hez (Debreceni 377: 52,7; Mv 277: 55,8). ke ze lé sek átlagában nem öntözött változatban a Debreceni 377 hibrid Chl-tartalma (53,9; P<,5), az öntözött változatban az Mv 277 hibridé volt nagyobb (48,8), a kü lönbség azonban nem volt szignifikáns. z öntözés mind két hibridnél kivétel Mv 277 hibrid 15 kg N/ha ke zelés minden műtrágyakezelésben szignifikánsan csök kentette a Chl-tartalmat (1. táblázat). kukorica hibridek termése 7 évben nem öntö zött változatban a Debreceni 377 hibridnél 9 kg N/ha dózis (5,8 t/ha), míg az Mv 277 hibridnél 6 kg N/ha dózis kijuttatásáig (5,3 t/ha) lineárisan emel ke dett, ezt követően azonban a további műtrágya mennyi ség növelése mindkét hibridnél termésdepressziót oko zott. Számos kutató igazolta, hogy az öntözés növeli a műtrágyázás hatékonyságát (Pandey et al., ; Farre és Faci, 9). öntözött kezelésben ami egy magasabb termésszintet jelent az öntözés műtrágyázás po zitív kölcsönhatása miatt a gazdaságos műtrágya adagok is nagyobbak, mint öntözés nélkül (Yamada et al., 1972; Silega és Zakhariev, 1981). Vizsgálataink is iga zolták a hazai és külföldi kutatók eredményeit. öntö zött változatban mindkét hibridnél statisztikailag 4 jól elkülöníthető csoportot képeztünk a műtrágya-keze lé sek közötti megbízható különbség kimutatására. Debreceni 377 hibridnél a 1 kg N/ha, míg az Mv 277 hib ridnél a 9 kg N/ha dózis volt elegendő a statisz ti kai lag igazolható legnagyobb termés eléréshez. két hib rid termésmennyisége között a műtrágyakezelés átla gában szignifikáns különbség egyik öntözési válto zat ban sem volt. z öntözés mind a Debreceni 377 hib rid mind az Mv 277 hibridnél a nem műtrágyázott kezelés kivételével minden tápanyagszinten szigni fikánsan növelte a termést (2. ábra). 2. ábra: Műtrágyázás hatása különböző genotípusú kukoricahibridek Chl-tartalmára R1 növekedési szakaszban (Debrecen, 7) CMr-érték(1) CMR-érték nem öntözött(3) öntözött(4) Figure 2. Effect of different N treatments on the Chl-content of maize leaves int he R1 phase (7) CMr-value(1), N-fertiliser treatments (kg ha -1 )(2), Non-irrigated(3), Irrigated(4), Non-fertiliser(5) Duncan-teszt 8-ban kimutatta, hogy míg nem ön tözött változatban mindkét hibridnél elegendő volt a 6 kg N/ha műtrágya mennyiség kijuttatása a statisz ti kailag igazolható legnagyobb termés eléréshez, addig ön tözött változatban a Debreceni 377 hibridnél 1 kg N/ha, míg az Mv 277 hibridnél 6 kg N/ha dózis volt szükséges a maximális terméshez (3. ábra). 7 év ter méseredményéhez hasonlóan ebben az évben sem volt a hat műtrágyakezelés átlagában a hibridek között meg bízható különbség egyik öntözési változatban sem. z öntözés termésbefolyásoló hatása a műtrágya kezelések átlagában mindkét vizsgálatba vont hibrid nél negatív hatással bírt (Debreceni 377: -1,7 t/ha, Mv 277 hibrid: -2, t/ha), a Debreceni 377 hibridnél a megbízhatóság 5%, az Mv 277 hibridnél 1%. Elvégeztük a Chl-tartalom és a termés közötti elem zést. 7 évben nem öntözött változatban a változók között (a Chl-tartalom és a termés) statisztikailag megbízható (P<,1), pozitív közepes erősségű kapcsolat (r=,587) volt, az öntözés hatására a változók közötti összefüggés a hibridek átlagában nagyon szorossá (r=,918) vált. Montemurro et al. (6) eredményeihez hasonlóan rámutattunk, hogy változók között szo ros a korreláció és az összefüggés lineáris. 8-ban a hib ridek átlagában már nem öntözött változatban is szo ros volt a két változó közötti kapcsolat (r=,831), ami öntözött változatban még szorosabbá (r=,854) vált. Nem öntözött változatban a Chl-tartalom 69,1%- ban, öntözött változatban 73%-ban befolyásolta a termés alakulását. z évek átlagában mind a nem öntö zött, mind az öntözött változatban statisztikailag is igazol ható (P<,1) közepes pozitív kapcsolat volt a Chl-tartalom és a termés mennyisége között. kapcso lat igen szoros (r=,777, r=,81) volt. Debreceni 377 hibridnél a két változó között mind 7-ben mind 8-ban mindkét öntözési változatban szoros (P<,1) összefüggés volt. z Mv 277 hibridnél nem ön tözött változatban közepes 7-ben r=,599, 8-ban r=,587, öntözött változatban a kapcsolat mind két évben szorosabb (r=,921; r=,684) volt. 3. ábra: Műtrágyázás hatása különböző genotípusú kukoricahibridek Chl-tartalmára R1 növekedési szakaszban (Debrecen, 8) CMr-érték(1) CMR-érték nem öntözött (3) öntözött(4) Nem műtrágyázott(5gyázott(5) nem Nem műtrá- nem N-műtrágya adag (kg/ha)(2) N-m trágyaadag, -1 Nem műtrágyázott(5) nem Nem műtrá- nem gyázott(5) N-műtrágya adag (kg/ha)(2) N-m trágyaadag, -1 Figure 3. Effect of different N treatments on the Chl-content of maize leaves int he R1 phase (8) CMr-value(1), N-fertiliser treatments (kg ha -1 )(2), Non-irrigated(3), Irrigated(4), Non-fertiliser(5) 42

5 Széles-NagyJ:Layout 1 9/18/14 8: M Page 5 grártudományi KöZLEMÉNYEK, 14/61. KÖVETKEZTETÉS z időjárás szerepét vizsgálva megállapítható, hogy 7 és 8 év abiotikus tényezői alapvetően be folyásolták a kukorica tápelem felvételét, a Chl-tar- tal mát és a termését. szárazság stressz hatására (7) 14,1%-kal ala cso - nyabb volt a Chl-tartalom mint a csapadékos évben (8). szályos évben a Chl-tartalom a hibrid aszály érzékenységétől függően változik. vizsgált hibridek kö zött a Chl-tartalom tekintetében, mind kedvezőtlen (P<,1), mind kedvező (P<,5) vízellátottságú vi szo - nyok között megbízható különbségek voltak. 7-ben a Debreceni 377 hibridnek 1,%-kal (P<,1) volt ala csonyabb a Chl-tartalma mint az Mv 277 hibridnek. nitrogén műtrágyázás a vizsgált hibrideknél mind két évben javította a Chl-tartalmat (P<,1), azonban a szárazság stressz (7) hatására az optimá lis mennyiségű tápanyag jelenléte a talajban nem bizto sította a nagyobb Chl-tartalom elérését, mivel a víz hiány miatt a növény a tápanyagot nem tudta kellő mér tékben hasznosítani. kedvezőtlen vízellátottságnak köszönhetően 7-ben a hatóanyagok nehezebben hatoltak be a nö vé nyekbe, az öntözés hatására a Chl-tartalom szigni fi - kánsan nem változott. Kedvezőbb évjáratban (8) az ön tözés 9,8%-kal csökkentette (P<,1) a Chl-tartalmat. fő termésveszteséget 7-ben a kukorica vegeta tív növekedés időszakában és a virágzás időszakában fel lépő vízhiány és aszály okozta. kutatás eredményei rávilágítanak arra is, hogy egyes években (8) öntözés hatására is előfordulhat ter méscsökkenés, ami felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes tényezők legkedvezőbb kölcsönhatását, a táp - a nyag- és vízellátás harmonikus összhangját egyszerre kell bizto sítani, azaz az öntözés hatását csak megfelelő mennyi ségű tápanyag kijuttatásával lehet kiaknázni. z r1 növekedési szakaszban mért Chl-tartalom a ter més alakulására öntözés nélküli változatban közepes (7), szoros (8), öntözött változatban mindkét év ben szoros előrejelzést ad, ami Wang et al. (8) és Pandey és Singh (1) szerint megkönnyíti a magas ho zamú genotípusok kiválasztását. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS publikáció elkészítését az FP7-rEgPoT-1-1 ud_gr_repo és a Debreceni Egyetem belső kuta tá si pályázataprojekt támogatta. IRODLOM ndrade, F. H. Sadras, V. o. Vega, C. r. C. Echarte, L. (5): Physiological determinants of crop growth and yield in maize, sunflower and soybean: their application to crop management, modeling and breeding. J. Crop Improv. 14: uernhammer, H. (1): Precision farmings The environmental challenge. Comput Electron gr : erzsenyi, Z. Lap, D. Q. (3): N-műtrágyázás hatása a kukori ca- (Zea mays L.) hibridek szemtermésére és N-műtrágya-reak ció jára tartamkísérletben. Növénytermelés : erzsenyi, Z. Lap, D. Q. (5): Effect of sowing date, nitrogen fertilization and plant density on the dinamics of dry matter accumulation and yield formation of maize (Zea mays L.) hybrids. Cereal res. Commun : Claassen, M. M. Shaw, r. H. (197): Water deficit effects on corn II. grain components. gron. J. 62: Costa, C. Dwyer, L. M. Dutilleul, P. Stewart, D. W. Ma,. L. Smith, D. L. (1): Inter-relationships of applied nitrogen, SPD, and yield of leafy and non-leafy maize genotypes. J. Plant Nutr. 24: D Haene, K. Magyar, M. De Neve,. Pálmai, o. Nagy, J. Németh, T. Hofman, g. (7): Nitrogen and phosphorus balances of Hungarian farms. Eur. J. gron : Dobos,. Vig, r. Nagy, J. Kovács, K. (12): Evaluation of the correlation between weather parameters and the normalized difference vegetation index (NDVI) determined with a field measurement method. Időjárás : Earl, H. J. Tollenaar, M. (1997): Maize leaf absorptance of photosynthetically active radiation and its estimation using a chlorophyll meter. Crop Sci. 37: Farre, I. Faci, J. M. (9): Deficit irrigation in maize for reducing agricultural water use in a Mediterranean environment. gr. Water Manag. 96: Hegyi, Zs. erzy, T. (9): Effect of abiotic stress factors on the yield quantity and quality of maize hybrids. Cereal res. Commun. 37: Izsáki, Z. (9): Effect of nitrogen supply on nutritional of maize. Comm. Soil Sci. Plant nal. : Lauer, J. (3) :What happens within the corn plant when drought occurs. university of Wisconsin Extension. edu/ces/ag/issues/drought3/corneffect.html Montemurro, F. Maiorana, M. Ferri, D. Convertini, g. (6): Nitrogen indicators, uptake and utilization efficiency in a maize and barley rotation cropped at different levels and sources of N fertilization. Field Crop res. 99: Nagy, J. (8): Maize production. kadémiai Kiadó. udapest. Nagy, J. (11): The effect of soil ph and precipitation variability during the growing season on maize hybrid grain yield in a 17 year long-term experiment. Journal of Hydrology and Hydromechanics : Nagy, J. (12): The effect of fertilization and precipitation on the yiled of maize (Zea mays L.) in a long-term experiment. Időjá rás : Pandey, r. K. Maranville, J. W. dmou,. (): Deficit irrigation and nitrogen effects on maize in a Sahelian environment. I. grain yield and yield components. gr. Water Manag. 46: Pandey, r. M. Singh, r. (1): genetic studies for biochemical and quantitative characters in grain amaranth (maranthus hypochondriacus L.). Plant omics. 3. 4: Penman, H. L. (1948): Natural evaporation from open water, bare soil and grass. Proc. r. Soc. Lond 193: ritchie, S. W. Hanway, J. J. enson, g. o. (1997): How a corn plant develops. Spec. rep. No. 48. Iowa State university of Science and Technology Cooperative Extension Service. mes. Iowa. us Shaahan, M. M. El-Sayad,.. bou El-Nour, E... (1999): Predicting nitrogen, magnesium and iron nutritional status in some perennial crops using a portable chlorophyll meter. Scientia Horticulturae. 82:

6 Széles-NagyJ:Layout 1 9/18/14 8: M Page 6 grártudományi KöZLEMÉNYEK, 14/61. Shaw, r. H. (1977): Climatic requirement. [In: Sprague g. F. (ed.) gronomy Monograf Corn and corn improvement.] S, CSS, and SSS. Madison. WI. us. No. 18. Silega, K. H. M. Zakhariev, T. (1981): The water-yield relationship under various water supply conditions of maize for grain. rasteniev dni Nauki : Smith, W. C. etrán, J. runge, E. C.. (4): Corn: origin, history, technology, and production. Hoboken, NJ: John Wiley. Szász g. (1977): Formulae of Calculating Evapotranspiration and their pplication in the Practice of Hungary. I.C.I.D., International round Table Conf. on Evapotranspiration. Question. 3: Széll, E. Szél, S. Kálmán, L. (5): New maize hybrids from Sze ged and their specific production technology. cta gronomica Hungarica : Thornthwaite, C. W. (1948): n approach toward a rational classification of climate. geogr. rev. 38: Tóth, V. r. Mészáros, I. Veres, Sz. Nagy, J. (2) Effects of the available nitrogen on the photosynthetic activity and xanthophyll cycle pool of maize in field. J. Plant Physiol : Ványiné Széles,. Megyes,. Nagy, J. (12): Irrigation and nitrogen effects on the leaf chlorophyll content and grain yield of maize in different crop years. gricultural Water Management. 17: Ványiné Széles,. Nagy, J. (12): Effect of nutrition and water supply on the yield and grain protein content of maize hybrids. ustralian Journal of Crop Science. 6. 3: Wang, F. H. Wang, g. X. Lia, X. Y. Huang, J. L. Zhen, J. K. (8): Heredity, physiology and mapping of a chlorophyll content gene of rice (Oryza sativa L.). J. Plant Physiol. 165: Westgate, M. E. grant, D. L. T. (1989): Water deficits and reproduction in maize responses of the reproductive tissues to water deficits at anthesis and mid-gain fill. Plant Physiol. 91: Yamada, r. ndre, J. S. Hoover, r. M. (1972): Effects of irrigation and fertilizer on Inia 66. wheat yields, protein and bushel weights. Calif. gr. 6: 9 1. Ying, J. (): response of maize leaf photosynthesis to low temperature during grain-filling period. Field Crop res. 68: