STÚDIUM KERESKEDELMI, IGAZGATÁSI, ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (a évi program átdolgozott változata) 2012.

Átírás

1 STÚDIUM KERESKEDELMI, IGAZGATÁSI, ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (a évi program átdolgozott változata) Ahhoz hogy jobb teljesítményt lehessen elérni egy elérendı jövıképet kell adni, majd ezt az elképzelést valóra váltani. /W.D. Hitt/

2 BEVEZETİ AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, CÉLJAI, SZEREPE Az iskola alapadatai Az intézmény létrejötte: Az iskola arculata Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája, sémája az SzMSz-ben meghatározottak szerint: Az iskola nevelési, oktatási, képzési céljai: Tanulói tevékenység formák: Az iskola hagyományrendszere: Az iskolai közösségi élet megszervezése: Az iskola szolgáltatása a tanulók felé: Az iskola kultúraközvetítı szerepe: Együttmőködés, partnerkapcsolatok a szakképzés színvonalának folyamatos szinten tartása érdekében13 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök Pedagógiai alapelvek Nevelési célok Nevelési feladatok Nevelési eljárások Nevelési eszközök Konkrét alapelvek, célok, eljárások az iskola életében Az iskola nevelési-oktatási eszközrendszere A személyiségfejlesztés és feladatai A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggı pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatása Ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenység Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek Az iskolai nevelı oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszere A nevelı, oktató munkát segítı eszközök, felszerelések Szülı - tanuló - pedagógus - intézmény együttmőködésének formái Az iskola egészségnevelési programja Az iskola környezeti nevelési programja. A fenntartható fejlıdés Bőnmegelızés, áldozattá válás elkerülése Az iskola közoktatási esélyegyenlıségi terve AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A helyi tantervek kialakítása a következıkön alapul: A 2012/2013-as tanévben folytatott képzések óraterveit az 1. számú melléklet tartalmazza Magasabb évfolyamba lépés feltételeinek szabályozása Felmentési szabályok Az iskolai beszámoltatás rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók neveltségi szintjének értékelése ( magatartás, szorgalom ) Kiegészítı tanulási formák Az oktatásban alkalmazott tankönyvek kiválasztása AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA, KÉPZÉSI RENDJE Szakmai program alapelvei Az iskolában folyó képzések jogi háttere Az iskolában oktatott szakképesítések A szakmai program melléklete az illetékes szaktárcák által jóváhagyott központi program alapján készített helyi program Beiskolázás, a tanulók felvétele

3 4.6. Elızetesen megszerzett tudás beszámíthatósága Gyakorlati képzés szervezése értékelése A tanulók gyakorlati képzésének értékelése NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS ZÁRÓ DOKUMENTUMOK Nyilvánosságra hozatal A pedagógiai program érvényessége A pedagógiai program módosítása ZÁRADÉK

4 BEVEZETİ Mint a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola vezetıje köszöntöm a program olvasóját az iskola valamennyi oktatója és tanulója nevében. Átdolgozott pedagógiai programunk fejezeteiben, melyet a fenntartó által jóváhagyva, az iskola típusának változása, a névváltozás, új szakok bevezetése és a kompetencia alapú moduláris szakképesítés teljes körő kiterjesztése miatt dolgoztunk át bemutatjuk iskolánkat, az iskola személyi és tárgyi feltételeit, amely programunk megvalósításához rendelkezésre áll, nevelési, oktatási és képzési céljait, a képzés követelményrendszerét, oktatási, képzési, nevelési programunkat. Iskolánk olyan szakmákra kívánja felkészíteni tanulóit, mely megítélésünk szerint jó lehetıséget ad a fiataloknak a munkaerıpiacon való elhelyezkedésben, továbbtanulásban, vagy munkahely-változtatáshoz. Oktatott szakmáink több ágazatba tartoznak. A képzések során a szakmai követelményekben megfogalmazott kompetenciák mellett nagy hangsúlyt fektetünk az úgynevezett alapkompetenciák (kommunikáció, együttmőködés, problémamegoldás, empátia, alkalmazkodóképesség, minıségre törekvés, önállóság, teljesítményorientáció) fejlesztésére, melyek különbözı szinteken, de valamennyi munkakör betöltéséhez szükségesek. Iskolánkban a képzés magas szintjét egyrészt a szakmailag elismert, több éves gyakorlattal rendelkezı oktatók, másrészt a velünk együttmőködı, tanulóink oktatását biztosító szervezetek/munkahelyek garantálják. A fenti gondolatok mellett ajánlom és nyújtom át a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola Pedagógiai/Nevelési Programját. Lovrity Ernı iskola igazgató 4

5 1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, CÉLJAI, SZEREPE 1.1 Az iskola alapadatai Az iskola neve: Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 3529 Miskolc, Csabai kapu 25. Telephelye: 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 95. Telefon: Fax: Internet: OM azonosító: TEÁOR: Szakmai középfokú oktatás Felsıfokú oktatás, Általános középfokú oktatás Fenntartója: Oktatási Stúdió Szakképzési Alapítvány 3528 Miskolc, Stromfeld Aurél u. 3. Az alapítvány önálló jogi személyként hozta létre mőködteti és fenntartja a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskolát és Szakiskolát. A szakiskola terv szerint tagintézményként mőködik. Az intézmény vezetıjét a nevelıtestület javaslatát is figyelembe véve az alapítvány kuratóriuma nevezi ki, hívja vissza és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat az alapító okiratban foglaltak szerint. Az intézmény minden más alkalmazottja felett az intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, beleértve a tagiskola vezetıjét a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározottak szerint. Az alapítvány kuratóriuma által évente megállapított költségvetés keretei között az intézmény vezetıje önállóan gazdálkodik. A költségvetés forrásai: - állami normatíva - alapítvány/fenntartói támogatás - egyéb befizetések Az intézmény típusa: szakközépiskola és szakiskola mely szakképzést és szakmai alapozó képzést folytat. 5

6 Az intézmény alaptevékenysége: szakmai középfokú oktatás, felsıfokú oktatás, általános középfokú oktatás. Az intézmény kiegészítı tevékenysége: - Máshova nem sorolt felnıtt és egyéb oktatás - Kulturális képzés - Egyéb spottevékenység - Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés ellátása, saját konyha, büfé üzemeltetése - M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidıs tevékenység - Oktatást kiegészítı egyéb tevékenység - Pedagógusok szakirodalom vásárlásának biztosítása. - Pedagógus szakvizsga és továbbképzés biztosítása. - Tanulói tankönyv ellátás, és kiegészítı tankönyv ellátás biztosítása. - Tanulói sport tevékenységek biztosítása. - Tanulók szabadidıs, kulturális és egészségfejlesztési tevékenységének biztosítása. - Iskolai tanmőhely mőködtetése. - Felnıttképzési szolgáltatások nyújtása Tagozatai: - nappali tagozat - esti tagozat 1.2 Az intézmény létrejötte: Az intézmény a 2003/2004 tanévben kezdte meg mőködését a többször módosított a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény 3. (l) bekezdése alapján figyelembe véve az azóta e törvényben bekövetkezett változásokat. Az iskola azért jött létre: hogy az érettségizett fiatalokat a képzési szinteknek megfelelıen olyan oktatási-képzési kínálathoz juttassa, amely korszerő, az Európai Uniós igényeknek is megfelelı, magas szintő szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket ad, így azok konvertálhatóak és továbbfejleszthetıek. Javítsa a tehetséges fiatalok szakirányú felsıfokú továbbtanulási esélyeit. 6

7 A továbbtanulni vágyó fiatalokat az iskola esti tagozatain felkészítse a szakmai vizsga sikeres letételére, ezzel is megteremtse a jobb és differenciáltabb állásszerzés vagy a szakmában való elırelépés, illetve a szakmaváltás lehetıségét. Mindenki számára, aki az iskolában tanul, és szakmát kíván szerezni kompetencia alapú (alap- és szakmai kompetenciák), gyakorlatorientált, készségeket, képességeket fejlesztı ismeretanyagot közvetítsen. A megszerzett személyes, társas és módszerkompetenciák alapján, végzett szakemberek eleget tudjanak tenni a szakma feladatprofiljának, ill. a megszerzett ismereteik más szakmába beszámíthatóak legyenek a moduláris szerkezető vizsgák eredményképpen. A szakközépiskola fı tevékenységi köre a kereskedelem, gazdaság, szolgáltatás, igazgatás és ügyvitel, illetve a hozzá kapcsolódó témakörök. E területek feltehetıen az elkövetkezı években is prioritást kapnak az oktatásban, hiszen mindegyik területnek meghatározó szerepe van a gazdaság megerısítésében, a fiatalok elhelyezkedési lehetıségeinek növelésében, és az Európai Unió országaiban való munkavállalásnak. Az oktatni kívánt szakmák az iskola célkitőzéseit reprezentálják, oktatásukkal gazdag kínálatot ajánlunk az érettségizett diákoknak, ugyanakkor az oktatáspolitika átjárhatóságot igénylı elképzelései is teljesülnek azzal, hogy az azonos tantárgyak/modulok/ tananyagegységek/tananyagelemek tanulása lehetıvé teszi a szakmaváltást a rokon területeken belül, megalapozza az élethosszig tartó tanulás iránti igényét. A szakközépiskolában a kezdettıl fogva a középfokú szakképzésen kívül jelen van a felsıfokú szakképzés, amelyet az évek során bıvítettük, a Pécsi Egyetemmel és a Miskolci Egyetemmel való együttmőködésben. 2009/2010-es tanévben bıvítettük az iskola kínálatát tagintézmény létrehozásával, mely tagintézményben, szakiskolai képzést terveztünk osztályos évfolyamokat indításával valamint erre épülve olyan szakképzı évfolyamokat, melyek hiányszakmának számítanak.( Pl. Élelmiszer-és vegyi áru eladó, ruházati eladó ) A tagintézmény a 2012/2013. tanévben nem indít osztályokat. - A jóváhagyott pedagógiai és szakmai program alapján ellátja a szakközépiskola (13-14 évfolyamának) nevelési és oktatási feladatait, a szakiskola 11. évfolyamától a szakképesítés megszerzésére irányuló oktatást, valamint ellátja a szakiskola (9-10. évfolyamának) általános és szakmai orientációs nevelési és 7

8 oktatási feladatait. ( Ez utóbbi tevékenységet a 2012/2013. tanévben nem végzi az iskola.) - Az évfolyamok szeptember 1-i és február 1-i (keresztfélévben) történı indítása lehetséges az intézmény valamennyi tagozatán. - A szakképzés megszerzése az iskola profiljának megfelelıen az érvényes Országos Képzési Jegyzékbe tartozó szakképesítések megszerzésére irányul. - A szakközépiskolában szakképzési évfolyamok mőködnek, ahol a középiskola 10. évfolyamát elvégzett illetve érettségi bizonyítvánnyal rendelkezı tanulókat készítenek fel szakmai vizsgára. - A tanulmányok befejezése után szakmai vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat. - A tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı tanórai foglalkozásokat szervez (felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítı ismeretek átadása, pedagógiai célú fejlesztés, kommunikáció fejlesztése, álláskeresés elsajátítása, csapatépítı tréning). A szakképzı évfolyamokon a tanulók gyakorlati oktatása tanirodában, kozmetikus és fodrász tanulók esetén tanmőhelyben, és gazdálkodó szervezeteknél tanulószerzıdés és polgárjogi megállapodás alapján történik. ( Részletesen a szakmai programnál) Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó intézmény Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény kiegészítı tevékenysége az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. 1.3 Az iskola arculata Az iskola küldetése: az iskola a szakképzés keretében OKJ vizsgára készít fel valamint évfolyamos alapképzést végez. Tevékenységével egyformán elı kívánja segíteni a szakképzés keretében elıírt kötelezı tantárgyak/modulok/tananyagegységek követelményrendszerének elsajátítását a szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciák, valamint az önismeret fejlesztését, az idegen nyelv és az informatikai ismeretek alkalmazását. A fı cél a magas szintő szakmai ismeretek elsajátítása mellett az önálló, a kreatív, az együttmőködı, a 8

9 szabadon gondolkodó személyiség alapvetı jegyeinek kialakítása. Ez az iskola továbbá abból a célból jött létre, hogy segítse a fiatalokat olyan szakmák elsajátításában, amely: - EU konform és konvertálható tudást ad. - Elısegítse mind a végzés utáni elhelyezkedésüket, mind a felsıfokú szakirányú továbbtanulásukat. - Segíti ıket a mindennapokban való eligazodásban, önmaguk helyes megismerésében. - Készségeik képességeik kibontakoztatásában. - Hozzájárul a munkaerı piaci integrációhoz a szükséges ismeretek (önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés) elsajátításával. Ezen célok elérését a bizalomra épülı, tevékenységre ösztönzı légkör megteremtésével kívánja elérni. Az iskola alapértékei, amelyeket közvetíteni kíván a nevelı, oktató, képzı tevékenysége során: bizalom, együttmőködés, hatékonyság és hitelesség mellett az alapvetı pedagógiai alapértékek (tisztesség, becsületesség, ıszinteség). Szakmai alapelvünk: hogy a fiatalok a magas szintő szakmai ismeretek elsajátítása és gyakorlatban való alkalmazása mellett ismerjék fel saját lehetıségeiket és találjanak rá saját útjaikra. Az iskola csak magas szintő szakmai ismereteket, hiteles, objektíve is színvonalas és érvényes ismereteket, tudnivalókat tár a fiatalok elé. A világnézeti semlegesség az iskola alapvetı igénye, tájékoztatást megadja e témában, de nem befolyásol. A tanítási, nevelési munka során a pedagógusok összehangolják az államilag elfogadott tantervi szakmai követelményeket (teljesítése elengedhetetlen) az iskola kiemelt céljaival. A szakképesítések elsajátítására az iskola központi, akkreditált szakmai programokat használ valamint szakmai alapképzésben helyi kerettantervet. 9

10 1.4 Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája, sémája az SzMSz-ben meghatározottak szerint: fenntartó igazgató Gyakorlati oktatásvezetı gazdasági vezetı tagintézmény vezetı ( jelen tanévben nem mőködik) iskolatitkár szakmai csoportvezetık pedagógusok 10

11 1.5. Az iskola nevelési, oktatási, képzési céljai: Nevelési célok: Tanulóink az iskola elvégzése után rendelkezzenek azokkal az alap és szakmai kompetenciákkal, személyiségjegyekkel, melyet a munkaerıpiac elvár a munkába álló fiataloktól. Oktatási célok, melyeket tanítás, tanulás folyamatában kívánunk megvalósítani a korszerő mőveltség és szakmai tartalom átszármaztatásával. Az oktatássorán megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mind az értelmi, mind az érzelmi területek fejlesztését lehetıvé teszik. 1.6.Tanulói tevékenység formák: Tevékenységek alatt értjük a fiataljainknak a valósághoz való viszonyát, mellyel befolyást gyakorolunk másokra és közérzetünkre. Formái: - tanítás tanulás - munka gyakorlati képzés - szabadidıs tevékenységek, melyeket személyiséget fejlesztı képességeket kibontakoztató tevékenységként fogunk fel, biztosítva annak tartalmas eltöltését - közéletiség - tanórán kívüli tevékenységek rendszere Szakkörök, önképzı körök Remek lehetıséget biztosítnak arra, hogy a tanárok és diákok jobban megismerjék egymás értékeit, gondolatait, hiszen itt azonos érdeklıdési körrel rendelkezı kevesebb ember munkálkodik. Egy-egy pályázat közös elkészítése megalapozza az elmélyült és alapos tudást, az érdeklıdés elmélyülését, s a közös siker eredményesebb együttmőködést eredményez hosszútávon is. A különféle szakkörök, önképzı körök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról az igények mérlegelését követıen az iskola nevelı testülete dönt. Vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem pedagógus illetve nem az iskola dolgozója. A kollégium Iskolánk tanulói kollégiumi elhelyezés esetén, más elvárásokkal találják szemben magunkat. Intézményi szintő programjaikról a kollégium igazgatóját tájékoztatja az iskolánk. Törekszünk arra is, hogy a kollégiumban megismerjék a mi programjainkat. 11

12 Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület felkészíteni a tanulókat azzal, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (túrák, kirándulások, klub délutánok, színház- mozi- múzeumlátogatás, táncos rendezvények). Ezeken a rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell biztosítaniuk. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon meghatározott idıben nyitva lévı könyvtár segíti fénymásolási lehetıséggel. Az iskola létesítményeinek, szolgáltatásainak egyéb lehetıségeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, elızetes megbeszélés után lehetıség nyílik arra, hogy az iskola létesítményét, eszközeit (számítógép terem, Internet hozzáférés, nyelvi labor, tornaterem) a tanulók használhassák óráig rendelkezésre áll az iskolai klub helységben négy Internet hely, amely bıvíthetı. Az iskolai sport céljára az iskola fittness teremmel köt szerzıdést, melyben a testedzést igény szerint biztosítjuk Az iskola hagyományrendszere: Hagyományırzı tevékenység. Olyan hagyományok rendszerének mőködtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól a miénket. Mivel iskolánk Kaffka Margit egykori lakóhelyén mőködik, ezért célul tőzzük ki, hogy az írónı munkásságát a tanulóink megismerjék, emlékét ápolják Az iskolai közösségi élet megszervezése: A Diákönkormányzat (DÖK) A Diákönkormányzat a diákok hivatalos fóruma az iskolában. A patronáló tanárnak nagyon fontos feladata, hogy a diákok kezdeményezéseit támogassa, sikeres megvalósítását elısegítse. 12

13 A DÖK kiemelkedı rendezvénysorozata a Március13-án megtartandó Iskolanap, melynek koordinálása nem könnyő feladat, s a tanulóknak szüksége van az osztályfınökök és szaktanárok segítségére is. Ez jó lehetıséget biztosít a társas kapcsolatok fejlesztéséhez, felvillantja az "együtt dolgozás" örömét, javítja az osztályközösséget. A szabadidı kellemes eltöltése mindig hatással van a közösségi kapcsolatokra, ezért szükséges minél több ilyen alkalom. A hatékony nevelésnek nagyon fontos eszközei a közös rendezvények Az iskola szolgáltatása a tanulók felé: - ösztöndíj - tankönyvhasználat / ingyenes tankönyv - bérletek - utazási támogatás - könyvtár és internet használat - diákigazolvány - nyelvvizsga megszerzésének anyagi támogatása - ECDL hét modulos vizsga anyagi támogatása Az iskola kultúraközvetítı szerepe: Az iskola kultúraközvetítı szerepében értékek, viselkedési szabályok összességének elsajátítását célozzuk meg, amelyek az emberek viselkedését irányítják a mindennapi életben. A mővelıdést a szellemi kultúra értékeinek befogadásaként értelmezz 1.11 Együttmőködés, partnerkapcsolatok a szakképzés színvonalának folyamatos szinten tartása érdekében Az iskolának állandó kapcsolatot kell tartania a környezetében lévı intézményekkel, szakmai szervezetekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, vállalkozókkal. A kapcsolatnak a kölcsönösségen kell alapulnia. A folyamatos, rendszeres információ, a vállalati és vállalkozói szféra bevonása a képzésbe, véleményük, elvárásaik megismerése az iskola szakmai oktatásának naprakészségét segíti. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola fenntartójával (alapítvány) korrekt munkakapcsolatot, állandó információcserét tartsunk fenn. Úgy ítéljük meg, hogy állandó, folyamatos tájékoztatással pontos képet tudunk adni iskolánk életérıl, eredményeirıl, gondjainkról. 13

14 Partnerkapcsolatok Kapcsolat más iskolákkal: konzorciumi tagként, taniroda igénybe vétele, szakmai tapasztalatok átadása, közös pályázat tananyagfejlesztésre és próbaprogramokra, tanárok továbbképzésére, diákvállalkozás létrehozására, a felnıttoktatásban való részvétel. Génius TISZK ( Budapest, Thököly u ) tagiskolái Pécsi Tudomány Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem ( Gazdaságtudományi és Gépészeti Kar) Sajó-Menti TISZK Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Miskolc Gábor Áron Szakközépiskola Miskolc Tokaji Mezıgazdasági Szakiskola Tokaj Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaj Kapcsolatok szakmai szervezetekkel B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapítványi Iskolák Egyesülete Magyar Szakképzési Társaság Felnıttképzési Vállalkozások Szövetsége Az iskola törekszik a megyében lévı gazdálkodó szervezetekkel és közintézményekkel szoros kapcsolatot kialakítani szakember utánpótlásuk biztosítása érdekében. Az iskola vezetése éves rendszerességgel konzultál az elıbbiekben említett gazdálkodókkal annak feltárása érdekében, hogy az általa oktatott szakmastruktúrát milyen irányban alakítsa át. Meglévı kapcsolatok: BorsodChem ZRt. Kazincbarcika Tiszai Vegyi Kombinát ZRt. Tiszaújváros Borsod Volán ZRt. Miskolc Miskolci Hıszolgáltató Kft. Miskolc Lidl Magyarország Kft Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. Jabil Circuit Kft 14

15 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelés célja A intézmény célja, hogy évfolyamon megalapozza az általános mőveltséget és szakmai orientációt valamint a fiatalokat képessé tegye arra, hogy az OKJ-szerinti szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit magas fokon elsajátítsák, hogy felkészüljenek a munka világába való bekapcsolódásra, valamint a szakirányú felsıfokú továbbtanulásra. Követelményrendszerében közelít a munka világában kialakult normákhoz és formákhoz ugyanakkor figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. Lehetıvé teszi, hogy az iskolából kikerült fiatalok önbizalommal, igényes alkalmazkodóképességgel, a munkaerıpiac, a gazdasági, az üzleti élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalmi-, gazdasági életben eligazodjanak. Az iskola nagy hangsúlyt kíván fordítani az autonóm, a kreatív, a problémamegoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kialakítására, a felelıs döntési és a fejlett kommunikációs készség alapjainak megteremtésére, embertársaik értékeinek megbecsülésére, a másság elfogadására és tiszteletére, a nemzeti hagyományok ápolására. Az iskola célja továbbá, hogy elısegítse a tanulók kulturális igényeinek fejlıdését, a kultúra iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önmővelés iránti igényüket, a kultúra értékeinek átszármaztatását. Az egészséges életvitel kialakítása és megırzése is kiemelt célja az iskolának. Erısíti a környezet iránti felelısséget azzal is, hogy a mindennapok esztétikai értékeit mindenkor betartatja. Alakítani kívánja önismeretüket, önállóságukat, a társadalmi és a globális problémák iránti érzékenységüket. Az iskola nagy gondot fordít a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakítására. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra, kommunikációs- és tárgyalástechnika birtokában idegen nyelven is magabiztosan kommunikáljanak, a szakképesítések jellege szerint. A hivatalos és a mindennapi életben jártas, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megırzı, az ország hagyományait ápoló kompetens személyekké váljanak. 15

16 Ezeknek a céloknak elérése érdekében változatos, a fiatalok egyéni képességeihez igazodó hatékony és motiváló tanulási módszert alkalmaz, amelyek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a továbbtanulásra, továbbképzésre. Tudatosan készít fel tanulóit a munkavállalásra és a szakmaváltásra azáltal, hogy felelısségteljes fiatalokat és fiatal felnıtteket akar kibocsátani a munkaerı piacra, akik ismerik saját értéküket, tisztában vannak erényeikkel és hibáikkal és képesek a munka világában tájékozódni. Ehhez nyújt segítséget a moduláris rendszerő oktatás és vizsgáztatás, az elızetes és a megszerzett tudás beszámításával. A intézmény oktatási feladatai A szakközépiskola elsıdleges feladata, hogy az érettségizett fiatalokat és felnıtteket a munkaerı-piaci igények figyelembevételével olyan korszerő, magas szintő, speciális szakmai ismeretek birtokába juttassa, amelyek a hazai gazdasági és a társadalmi igényeknek megfelelnek, konvertálhatóak, továbbfejleszthetık. A szakközépiskola feladata továbbá, hogy az oktatás-nevelés folyamatában az ismeretek átadásával, meglévı kompetenciák fejlesztésével, olyan képességek birtokába juttassa el tanulóit, hogy sikeresen tegyék le a szakmai vizsgát. A tantárgyak tartalmai segítségével fejleszti és továbbfejleszti kommunikációs és tanulási képességüket, kialakítja az élethosszig tartó tanulás iránti igényét. További feladata, hogy a tanulók életvitelében a pozitív dolgokat erısítse, a világban, a szőkebb társadalomban való tájékozottságukat továbbszélesítse, ezáltal személyiségük kiteljesítésére is alkalmat teremtsen. Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy az iskolából kikerülve valamennyi tanuló járatos legyen a kommunikáció, a marketing, a jog, a gazdasági statisztika terén felhasználható számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzen, valamint magas szintő idegen nyelvi tudást birtokoljon mind a szakma, mind a társalgás területén. Az iskola további feladatául tőzte ki, hogy fokozatosan kapcsolódjon be a felsıfokú akkreditált szakképzésbe, hogy az itt tanulók felsıfokú tanulását megkönnyítse, illetve biztosítsa. Ennek elsı lépése a Jogi asszisztens képzés megkezdése Miskolcon a Pécsi 16

17 Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karával kötött együttmőködési megállapodás alapján. Az akkreditált felsıfokú képzések listáját 2007-tıl bıvítettük a Gazdálkodási menedzserasszisztens, Kis- és középvállalkozási menedzser, Vállalkozási szakügyintézı, Projektmenedzser asszisztens, Kereskedelmi szakmenedzser képzésekkel a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával kötött megállapodás alapján. Ez lehetıvé teszi, hogy a tanulók lakóhelyükön, a Miskolci Egyetemen történı továbbtanulásnál tanulmányaikat kreditpontok beszámítása mellett folytatassák. Az iskola további feladataként jelölte meg az egyéb szolgáltatások szakmacsoporton belül az érettségire épülı szakmák kínálatának felvételét a képzési listára. Az intézmény feladatául tőzi ki azt is, hogy az oktatáspolitika alapvetı céljait szolgáló minıségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztésével láthatóvá tegye az iskolában zajló munkát, illetve biztosítani tudja a fenntartói feladatok ellátásához és a pedagógus munkakörhöz szükséges kompetenciát, az iskola hatékony mőködését. A szakiskolai képzés azzal a céllal jött létre, hogy hátrányos helyzető réteg számára is képzési kínálatot nyújtson. Gyakorlatorientált képzésekbe való bekapcsolódáshoz is fontosnak tartjuk, hogy megfelelı alapmőveltséggel rendelkezzen a tanuló. Ezért lényeges, hogy a 8. osztály elvégzése után nálunk nevelıdjenek a fiatalok, fokozatosan hozzászoktatva, orientálva a majdani szakmához. Számukra az elméleti képzésen kívül, helyben teremtjük meg a szakma elsajátításának alapjait. Késıbb ezen fiatalok választhatnak olyan szakmákat, amelyek a munkaerıpiacon hiány szakmaként jelentkeznek. A siker kritériumai Az iskola fontosnak tartja tanulóinak sikeres tanulmányi elımenetelét, fiataljainak sikerekhez való juttatását. Mikor beszélhetünk sikerrıl? Akkor, ha: - a fiatal képességeinek megfelelıen tanul, melynek érdekében a tanév elején általános személyiség megismerésre/vizsgálatra és ismeret felmérésre kerül sor. A felmérések tapasztalatai alapján készítjük el a tanuló szükség szerinti fejlesztésére, vagy felzárkóztatásra vonatkozó egyéni tervet. A cél a beiratkozott/felvett hallgatók megtartása a lemorzsolódás lehetıség szerinti elkerülése. - Ha sikeresen teljesíti az egyes szakok, tantárgyak követelményrendszerét, a feladatprofil és a hozzárendelt tulajdonságprofil ismeretében megfelelı 17

18 kompetenciái alakulnak ki a szakma gyakorlására. Ennek érdekében folyamatos számonkérést kell megvalósítani. Félévenként két záró dolgozatot íratni, és megszervezni a hallgatók legalább félévenként egy alkalommal történı szóbeli beszámoltatását, ami esettanulmányok megoldásából kell, hogy álljon. - Ha sikeresen felkészül a minden alapozó tantárgyból és a szakmai vizsgára, eleget tesz az OKJ követelményeinek és OKJ szakképesítés, ill. a megszerzett modulok birtokában sikeres lesz munkaerı piaci integrációja, vagy sikeres felsıoktatási felvételi birtokában kezdi meg tanulmányait a felsıoktatásában. (A tanuló az SZVK-ban meghatározott kredit pontokat visz a felsıoktatásba.) A folyamatos javítás, ill. a változások tapasztalatának leszőrése érdekében végzés után évente kérdıíves felméréssel kívánunk tájékozódni végzett növendékeink életútjának alakulásáról. 18

19 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök 2.1.Pedagógiai alapelvek Petrikás Árpád szerint Olyan általános lényeges normatív irányelvek, amelyek a nevelés minden területére és formájára érvényes törvényszerőségekre és nevelési tapasztalatra alapozva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Jellemzıje: - komplexitás - célratörıség - az életkori sajátosságok figyelembe vétele - az általános és szakmai mőveltség megalapozása - alapvetı tudományos irányú ismeretek közvetítése - a tanulókat eljuttatni teljesítıképességük határához 2.2 Nevelési célok A nevelés céljaként azt a végsı állapotot értjük, amelyet neveléssel, mint tevékenységgel kívánunk elérni. A nevelést folyamatnak fogjuk fel, mely idıben egymás után végbemenı történések, változások egységes, összefüggı sora, egymással kapcsolatban lévı láncolata. Azt akarjuk elérni, hogy jól felkészült, a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képességekkel rendelkezı fiatalokat bocsássunk ki. A személyiségbe beágyazott értékek szilárdságot, biztonságot, következetességet adjon a fiataloknak. 2.3 Nevelési feladatok - személyre szóló fejlesztés - ismeretszerzés segítése - problémamegoldó képességek fejlesztése - érdeklıdés felkeltése (motiváció) - a tanulók sikerélményhez juttatása - önálló ismeretszerzési technikák megismertetése - önmővelıdési igény felkeltése 19

20 2.4 Nevelési eljárások Azok a tevékenységek, amelyek elısegítik a nevelési cél sikeres megvalósítását. A szakmához szükséges - szokások, viselkedési formák kialakítása - magatartási, viselkedési modellek bemutatása - tudatosítás (meggyızıdés kialakítása) során egyaránt alkalmazni kívánjuk mind a közvetlen, mind a közvetett módszereket. 2.5.Nevelési eszközök A nevelési célok megvalósítását elısegítı tevékenységek. - az iskolai közösségi élet megszervezése - személyes példamutatás - internet-hozzáférés - csoportmunka - differenciált foglalkozások szervezése 2.6.Konkrét alapelvek, célok, eljárások az iskola életében - Színvonalas, következetes általános és szakképzés Felkészítés a szakmai vizsgára Az idegen nyelvi tudás biztosítása, szakmai idegen nyelv alkalmazni képes ismerete Felkészítés a munkába állásra vagy a továbbtanulásra, illetve a szakma specifikus továbbtanulásra - Alkotó gondolkodásra nevelés A tanítási-tanulási folyamatban aktív szerepet kap a tanuló, hogy önálló feladatokban hasznosítsa a megszerzett tudást Problémamegoldás folyamatának megismertetése, alkalmazása - Korszerő, sokoldalú általános és szakmai tudás-mőveltség biztosítása Magas színvonalú általános és szakmai kultúra elsajátítása Jó kommunikációs készség kialakítása Korszerő számítástechnikai-informatikai ismeret átadása, használata a különbözı területeken Konfliktuskezelési technikák megismerése és elsajátíttatása. 20