Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (K+F+I) Stratégiája

Átírás

1 FI Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (K+F+I) Stratégiája

2 2012. március A Szent István Egyetem a K+F+I tevékenységében az alábbi főbb területekre összpontosítja erőit: 1. az állategészségügyre, különös tekintettel annak élelmiszerbiztonsági vetületeire, 2. a fenntartható, környezetkímélő, egészséges élelmiszer alapanyagot biztosító mezőgazdasági technológiák kutatására-fejlesztésére, 3. a megújuló energiaforrások hasznosítására, energiatakarékos technológiák fejlesztésére a mezőgazdaságban és a vidéki környezetben, 4. a fenntartható fejlődés megvalósítására az agrárgazdaságban és a vidékpolitikában, 5. a határmentiséggel összefüggő komplex társadalmi és gazdasági kutatásokra, 6. a környezetegészségügyre és az egészségiparra, 7. a nevelésügy nemzetstratégiai kérdéseire 8. a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás ügyére, valamint 9. a természetes és az épített környezet tervezésére, kivitelezésére és biztonságos fenntartására. A kutatások az Egyetem 7 nagy szervezeti egységének keretében folynak, a karok szervezésében, de az egyetemi integráció szellemében karközi együttműködések épülnek ki, s programok mentén szervezett csoportok dolgoznak a nagyobb léptékű témákon. Az örvendetesen sokszínű Szent István Egyetem boldogulása azonban a karok szakmai autonómiájának tiszteletén alapul, ezért az össz-intézményi K+F+I stratégiát karonkénti tagolásban mutatjuk be. A felvázolt projektek mellé pénzügyi terveket nem lehet most készíteni, hiszen belső erőforrások híján minden kutatási témát pályázati vagy vállalati támogatásokkal lehet csak megvalósítani. A támogatás elnyerése pedig nem tervezhető. Ugyanakkor, mégis fontos a főbb stratégiai célkitűzések tételes megfogalmazása, mert a pályázatokat, különösen az egyetemi szinten kiemelt pályázatokat, a SZIE ezekhez a célkitűzésekhez fogja igazítani. A célkitűzések megfogalmazásában körültekintőek voltunk: a vállalások az Egyetem oktatóinak és kutatónak felkészültségéhez, szakértelméhez igazodnak, magyarán, azt akarjuk K+F projektekben megvalósítani, amihez értünk, és azt, amire legjobb meggyőződésünk szerint a nemzetgazdaságnak szüksége van. 2

3 Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar (ABPK, Jászberény-Szarvas) Az ABPK jövőbeni kutatási programja az eddigi eredményekre épül, szükséges azonban új irányok és új partnerek keresése az oktatók számára. Nehezíti a Kar helyzetét, hogy a neveléstudomány területén egy szűk csoport felügyeli a pályázati rendszert, de a lehetőségek kiszélesedtek, hiszen az eddigi kisebb horderejű hazai pályázatok mellé a nemzetközi kutatások is célkeresztbe kerülhetnek. A vizsgálatok kereteinek korlátokat szab az a tény, hogy a neveléstudományban nem számíthatunk egzakt eredményekre, ugyanis minden nevelési tevékenységben, folyamatban jelen van a szubjektum. Az időnként látványosan meghirdetett innovációk is erősen megkérdőjelezhetőek, hiszen mindegyiknek pregnánsan kimutatható a neveléstörténeti gyökere. A Kar feladatának tekinti, hogy a múltban kipróbált és jól bevált módszereket az új igényekhez igazítva ültessék át a 21. századba. Alapvető elvárásként fogalmazódik meg a Karon az oktatók számára a kutatási és az ehhez kapcsolódó pályázati tevékenység. A lehetőségeket reálisan felmérve olyan vizsgálatokat kell folytatni, melyekhez a kar humánerőforrásának szellemi potenciálja megfelelő alapot biztosít. A Kar kutatási témakörei jól kapcsolódnak az Észak-Alföldi és a Békési régió (az ABPK két telephelye) alapproblémáihoz, amelyek (i) az elvándorlás megelőzése, (ii) a szegénység elleni küzdelem, (iii) a munkahelyteremtés serkentése, (iv) az esélyegyenlőség kialakítása, (v) környezeti-társadalmi fenntarthatóság, (vi) az információs társadalom egyenlőtlenségei, (vii) az oktatás, a kulturális tőke fejlesztésének lehetőségei, valamint (viii) a pihenés, a sport és jólét vizsgálata a vidéki térségekben. Olyan kutatási projektek létrehozása a cél, amelyek hatékonyan képesek fokozni a társadalom kezdeményező- és cselekvőképességét (ide értve a hallgatói tapasztalatszerzés örömét is), segíteni a humán intézményrendszer átalakulási és újraalakulási folyamatait, összehozni a társadalom különböző szereplőit és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni térségi, társadalmi szinten egyaránt, és képes fokozni a társadalom demokratikus önszerveződését. Szociológiai értelemben a cél a vidéki térségekben élők és közösségeik erősítése, versenyképességének fejlesztése. Az ABPK szakmai profiljából következően alapvetően két szakterületen tud eredményes és nemzetgazdasági szinten fontos munkát végezni. Az egyik a szociológia tárgykörében kínál terepet, a másik a pedagógia, pedagógusképzés és határterületi kérdéseit (egészséges életmódra nevelés, sport, versenysport) illetően. Mind a kettő lehetőséget teremt arra, 3

4 hogy erősítsék a szakmák, a tudományterület együttműködését és a munkaerő-piaci feltételek, vélemények összhangját, azaz a felismert összefüggéseket hatékonyabban vonják be a felsőoktatási képzési programjainkba. Ennek nemcsak hazai bázisa, hanem külföldi kapcsolataik révén jól működő nemzetközi rendszere is kialakult. Az ABPK a következő területekre fókuszál a jövőben: - Romakutatás: A karon megalakult Roma kutatóközpont keretén belül széles spektrumon indulhat el a kutatás. Fókuszba kerül a romák kapcsolatrendszerének, illetve társadalmi tagoltságának felmérése. A cigányság elhelyezkedése az ország területén rendkívül egyenetlen. Magyarország északi megyéihez képest Békés megyében és az Észak-Alföldi térségben alulreprezentált az arányuk, Szarvason és környékén, illetve a Jászság egyes településein azonban jelentős a számuk. A különböző anyagi helyzetű (a mélyszegénységűtől a dúsgazdagig terjedő), társadalmi státuszú, etnikai hovatartozást büszkén vagy csak alkalmanként felvállaló, kulturális értékeit különböző módon ápoló cigányság önmaguk körében és a társadalom más csoportjaiban is feszültségeket gerjeszt. A központ olyan kutatásokat indít és kínál fel a két régió politikai vezetői felé, amelyek rámutatnak az egyes települések, régiók gócpontjaira és ezek elemzése után a helyi sajátosságok, a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével megoldást keres a helyi szervezetekkel. A hagyományos etnográfiai és folklorisztikai kutatások mellett fontos szerepet játszhatnak az életmódvizsgálatok is. Pedagógusképzőként elengedhetetlen a szegregáció és a de-szegregáció hatásainak vizsgálata. Vizsgálják, hogy a szociális különbségeket, az iskolai sikertelenséget, az ebből adódó lemaradást hogyan lehet kompenzálni, miként lehet az esélyegyenlőtlenséget csökkenteni. Természetesen a kutatások nem korlátozódnak a két régióra, hanem kiterjesztik a határon túli területekre is. Egy sikeres nemzetközi roma konferencián az előadók hasonló problémákat vetettek fel Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban is, de nyitni kívánnak az Európai Unió felé is különböző kutatások megpályázásával. - Nemzetiségi kutatások: Békés megyében több nemzetiség él együtt. Van olyan település, ahol a magyarok mellett románok, szlovákok és németek alkotják a falu közösségét, de a nemzetiségi hagyományok több községben és városban is erőteljesen megjelennek. Az Európában is jelentős kérdésként jelenlévő multikulturalizmus aktuálissá teszi az eltérő kulturális tradíciók, szokásrendszerek megismerését, amely alapja a toleranciának, a békés egymás mellett élésnek. 4

5 2010. őszén létrehozták a Nemzetiségi Kutatóközpontot, amely szorosabbá teszi az országban, illetve a határon túl működő nemzetiségi kutatóközpontokkal való eddigi együttműködést. - Gyermekfolklór: Az ABPK-n 2010-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Pedagógusok Módszertani Központja. Ennek keretében került kidolgozásra és folyamatos fejlesztésre a gyermekfolklór program, melynek megvalósulása során az anyanyelvi, a zenei, a képzőművészeti, nevelés mellett megjelenik a kézművesség és a gyermektánc is. A határon túli pedagógusoknak szervezendő képzésen előtérbe kerül a közös gyökerekre épülő gyermekfolklór és az ezt feldolgozó metodika kidolgozása és gyakorlatban való alkalmazása. Nagy lehetőséget jelent az ABPK szarvasi telephelyének földrajzi helyzete. A határon átnyúló (HURO) pályázati lehetőséggel már eddig is éltek. A futó pályázat mellett továbbiak vannak a kidolgozás stádiumában van, illetve elbírálás alatt. - Kodály-módszer az oktató munkában: Kodály tanítványa, Forrai Katalin zenei nevelési elveit felhasználva kidolgozták az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív programot, melynek alapján az ország közel 200 óvodájában folyik a nevelőmunka. A hazai elismertség mellett jelentős a külföldi érdeklődés is, ezek között főként az amerikai, japán és kanadai szakemberek személyes szarvasi látogatásai jelentősek. A továbbiakban erre a kapcsolatrendszerre, valamint a nemzetközi Kodály Társaság elnökének javaslatára alapozzák a munkát. Kidolgozzák egy angol nyelvű Nyári tábor programját a Kodály-módszer bemutatására. - A kisgyermekek testi fejlettsége és motorikus teljesítményének kutatása hosszú évekre nyúlik vissza. Az ötezres mintán alapuló eredmények jól beépíthetőek a tananyagba, amelyre több képzés szerveződött. A jövő kihívása közé tartozik a kutatási eredményekre építve kidolgozni a szomatikus prevenció és korrekció valamint az inklúzió hatékony módszereit és ezeket megjeleníteni a nevelő munkába. - Tehetséggondozás: Az iskolai munkában nem különülhet el egymástól a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A tehetségígéreteknél is megtalálható a gyenge oldal, amelynek folyamatos fejlesztése alapfeltétele a tehetség kibontakozásának, míg a leszakadó diákoknál is fellelhető az erős oldal, amelyből sokrétű fejlesztő munkával felszínre kerülhet a tehetség. Az ABPK csatlakozik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács felhívásához és megalakítja a karon a Tehetségpontot. - Terepgyakorlat a szociális munkás hallgatók számára: települési kataszter (Jászapáti, Jászkisér, Jásztelek) készítése a Jászságban. A kutatás eredményeinek összegzésével, hallgatói és oktatói- 5

6 kutatói erőforrások bevonásával egy újabb közösségépítő, kohéziónövelő értékkeresés indulhat el a Jászságban. - A Nabucco-gázvezeték társadalmi-környezeti hatásvizsgálata és stratégiakészítés hazánk hat megyéjében. A munka szemináriumok keretében zajlik a tanító, szociális munkás és andragógusjelölt hallgatókkal a Kar gesztorálásában. - A tudományos tevékenységet végző kollégák publikációit a Paideia elnevezésű kari periodikában (évente kétszer) a Discurzus című periodikában (évente egyszer) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával közösen kiadott tanulmánykötetekben rendszeresen megjelentetik. Az érintett terülteknek, így az Észak-Alföldnek és Békés-megyének hosszú távon szüksége van a sokféle interdiszciplináris tudáskészletet teremető és a meglévő ismereteket továbbító, koordináló, szintetizáló, és két konvergencia régióban működő Karra. A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karának K+F szerepét ebben a humán területeket érintő innovációban lehet megfogalmazni. Ezt a célt szolgálta a két régióra kiterjedő szakképzési hálózat és az egyetem kapcsolatrendszerének a kiépítése a TISZK-ekkel való együttműködésben. Ez a küldetés klasszikus (céhes típusú) és modern, integrált tudományművelési módon egyaránt elérhető, ez utóbbi viszont szoros együttműködést kíván az egyetem arra vállalkozó karaival. Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán folytatva a több mint kétszáz éves hagyományokat jelenleg is igen erős a kutatói aktivitás. Ennek számos oka van. A legfontosabb, és mindenképpen kiemelendő, az oktatói gárda elkötelezettsége a szakmai színvonal növelése és a nemzetközi elfogadottság erősítése iránt. Mivel a kar Magyarországon ma az egyetlen állatorvos-képző intézmény, teljesítményét (tudományos értelemben is) mindig más, elsősorban nyugat-európai társintézményekkel összehasonlítva értékelte. Ez a belső igényesség rendkívül nagy hajtóerőt jelent a minél magasabb tudományos színvonal eléréséhez. A másik fontos ok a szélesebb értelemben vett állatorvosi kar (a hazai állatorvos-közösség) elvárása a kar szakemberei iránt a Magyarországon jelentkező állategészségügyi problémák megoldásában. Mivel a hazánkban dolgozó állatorvosok túlnyomó többsége a karon szerezte 6

7 diplomáját, elsősorban volt tanáraihoz, oktatóihoz és az egyetemi kutatói gárdához fordul, amennyiben megoldatlan szakmai nehézséggel, ismeretlen betegséggel kerül szembe. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a számos szakmai kihívást jelentő felvetésből sok kutatási téma és sok nemzetközi újdonságként publikálható eredmény születik, másrészt azt, hogy az állattartókkal, gazdaságokkal, diagnosztikum-előállító és vakcinatermelő ipari üzemekkel való kapcsolattartás, a problémáik megoldására való igény, jelentős K+F tevékenységet követel a kar egységeitől, szakembereitől. A több éves jó munkakapcsolat révén kialakult bizalom következtében ezeknek a K+F+I tevékenységeknek ma már jelentős része nemzetközi együttműködésben, multinacionális vállalatok (Pfizer, Merial, Boehringer Ingelheim Ag., stb.) koordinálásával folyik. A harmadik ok a publikációkban mérhető tudományos teljesítmény és K+F+I tevékenység jelentősége az egyetemi oktatói teljesítmény értékelésében és a szakmai-oktatói karrierben. Az egyetemi oktatók alkalmazása, pályán maradása és előmenetele elsősorban tudományos teljesítményük függvénye (fokozatszerzés követelménye, beosztás függvényében meghatározott impakt faktor, publikációs és citációs értékek teljesítése). A negyedik ok az, hogy az Állatorvos-tudományi Karon az egyetemi oktatói életpálya nem szenvedett el akkora presztízsveszteséget, mint a tudományos élet számos más területén működő felsőoktatási intézmény esetében. Ennek köszönhetően számos frissen végzett fiatal jelentkezik posztgraduális (PhD) képzésre, és köztük többnyire a legtehetségesebbek is. Ez egyrészt a legérdeklődőbb, szakmailag legmotiváltabb fiatalok tudományos kutatásba való bevonását teszi lehetővé, és egyben szakmai, tudományos utánpótlási bázisként szolgál. Másrészt önmagát erősítő folyamatként tovább növeli a kar tudományos teljesítményét, hiszen a PhD-fokozat megszerzése nemzetközileg elismert, referált ( impakt faktoros ) lapokban közölt publikációk függvénye. A fenti okok oda vezettek, hogy jelenleg a legszélesebb körű, és az állatorvosi hivatás minden területére kiterjedő kutatás kizárólag a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán folyik hazánkban. Mindenképpen el kell ismerni, hogy a szakma egyes részterületein nemzetközi mértékben is kiemelkedő eredmények születnek a társintézményekben: az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetében, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központban és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben. Ugyanakkor az Állatorvos-tudományi 7

8 Karon az alaptudományoktól (élettan, anatómia stb.) a preklinikai tárgyakon át (mikrobiológia, kórbonctan, gyógyszertan, parazitológia stb.) a klinikai tárgyakig (sebészet, szülészet, belgyógyászat) minden területen folyik nemzetközi szaklapokban megjelentetett közleményekkel fémjelzett, magas színvonalú kutatás. A kutatás területén rendkívül erős az együttműködés az állatorvos-tudományi kutatómunkát végző egyéb intézményekkel, így mindenekelőtt az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetével, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egyes intézményeivel (Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága). Ugyancsak szoros az együttműködés az orvostudományi rokonterületek kutatóintézményeivel (Semmelweis Egyetem, Országos Epidemiológiai Központ), illetve nemzetközi együttműködésekben a kar oktatói, kutatói több Európai Uniós projektben illetve azon kívüli szakmai együttműködésben vesznek részt. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK Központi elhelyezkedés (kutatói együttműködések lehetősége számos intézménnyel). Tudományosan minősített oktatók, kutatók magas aránya. Magas szintű idegennyelvtudás. Kiemelkedő kutatási, publikációs aktivitás. A dolgozókkal szemben támasztott magas követelmények. LEHETŐSÉGEK Közép-európai kapcsolatok alapján referenciaközponttá válás. Jó utánpótlási lehetőség a TDK-s hallgatók magas aránya miatt. Az élelmiszer-előállítás súlyának várható növekedése. A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése (laboratóriumi akkreditációk). Az élelmiszerbiztonság iránti igény és környezettudatosság fokozódása a lakosság körében. GYENGESÉGEK Sok kis létszámú kutatócsoport. Az ország központi régiójában való elhelyezkedés (hátrányos a pályázatok szempontjából). Felújításra szoruló infrastruktúra (épületek, közműhálózat, műszerek, berendezések). Nem versenyképes bérezés. Kis létszámú képzés. Oktatók, kutatók túlterheltsége. VESZÉLYEK Fiatal szakemberek elvándorlása. Kutatói pályázati lehetőségek szűkülése. Az állatorvosi szakma presztízsének csökkenése bizonyos részterületeken. A hazai oltóanyag, diagnosztikum és műszergyártás megszűnése 8

9 K+F főirányok: Az innovációs támogatások korlátozottak, ezt a hazai oltóanyag- és diagnosztikumtermelés megszűnése, a hazai gyógyszergyárak és élelmiszeripari üzemek számának csökkenése magyarázza. Az utóbbi években (a nagyüzemek megszűnésével illetve gazdasági nehézségeivel, valamint a magyar mezőgazdaság piacvesztésével és jövedelemtermelő képességének csökkenésével párhuzamosan) erőteljesen csökkent a korábban meghatározó jellegű alkalmazott kutatási formák részaránya a kar kutatási szerkezetén belül. A kar, illetve a kari dolgozók által elérhető pályázati lehetőségek jelentősen szűkültek az utóbbi években, mind a központi régióban való elhelyezkedésünk, mind a nagyüzemi állattartáshoz kapcsolódó kutatási területünk hátrányt jelentett. A pályázati lehetőségek csökkenése az elnyert pályázatok számának és azok összegének mérséklését okozta. A korábban említett okok miatt (az ÁOTK az egyetlen olyan intézmény, amely az állatorvostudomány teljes vertikumában végez kutatásokat) a K+F tevékenység fő irányai megegyeznek az állatorvos-tudomány elsődleges érdeklődési területeivel. Így hangsúlyozottan szerepel a nagy gazdasági károkkal járó járványos betegségek oktani vizsgálata, ezen belül is az emberre is veszélyes kórokozók által előidézett állatbetegségek (zoonosisok) vizsgálata. Kiemelt terület az élelmiszerhigiénia és élelmiszerbiztonság területén végzett kutatómunka is, amelyet a közvéleménynek a téma iránt tanúsított kiemelt érdeklődése indokol. Az Állatorvos-tudományi Kar különös felelősséget érez abban, hogy a Szent István Egyetem a 2010-ben elnyert Kiváló Egyetem minősítésnek a továbbiakban is megfeleljen. Ezért a kar valamennyi szakemberétől elvárjuk, hogy lehetőleg minél több diák bevonásával, a szakterületén végzett kutatásokkal bővítse az adott területen felhalmozott ismereteket. Elvárás, hogy a kutatások gyakorlati alkalmazásával járuljunk hozzá: a fenntartható mezőgazdasági termelés és a biztonságos élelmiszer-előállítás megvalósításához és ennek révén a vidék népességeltartó képességének a fokozásához; az állatról emberre terjedő megbetegedések (zoonózisok) megelőzésével a hazai népegészségügyi helyzet javításához; a kedvtelésből tartott, illetve társállatok gyógyításának és egészségvédelmének fejlesztéséhez, valamint a biológiai sokféleség és a környezet védelméhez. 9

10 A karunkon folyó kutatások az állatorvos-tudomány valamennyi területére kiterjednek, amelyhez csatlakoznak a biológiai kutatások. Kutatómunkánk során megkülönböztetett jelentőségű feladatunk, hogy olyan önálló tudományos tevékenységre alkalmas, tudományos minősítéssel (PhD) rendelkező fiatal szakembereket neveljünk, akik tudásukkal a jövőben is kimagasló, nemzetközileg is elismert szinten lesznek képesek feladataik megoldására. Az Állatorvos-tudományi Kar továbbra is stratégiai célnak tekinti a karon folyó kutatási, fejlesztési és innovációs munkát, és ezt lehetőségeihez mérten igyekszik is támogatni. Stratégiai célnak tekintjük a PhD hallgatók kutatási lehetőségeinek növelését, munkájuk anyagi feltételeit a kari normatív kutatási támogatás olyan pályázati alapú szétosztásával támogatjuk, ahol előnyt élveznek a doktori hallgatók és témavezetőik. Hasonlóképpen stratégiai cél a szakdolgozati és tudományos diákköri munkán keresztül a tehetséggondozás és a hallgatók fokozott bevonása a kutatómunkába. A kutatási irányok és témák megváltoztatásának nem látjuk jelenleg indokát, mivel ezek az állatorvos-tudomány gyakorlatilag teljes spektrumát átfogják, legfeljebb a társadalmi, gazdasági igényekhez igazodó hangsúlyváltozás várható. Kiemelten fontos szempont a kar szakemberei kutatási tevékenységének értékelése. Ennek érdekében valamennyi munkatársunknak fel kellett töltenie publikációs adatait nyilvános adatbázisokba (korábban: BME PA, KPA, jelenleg MTMT) és ezeket folyamatosan karban is kell tartania. A követelményrendszerrel összhangban csak megfelelő publikációs aktivitás mellett lehet előrelépni vagy a karon belül vezetői megbízást elnyerni. A kutatási aktivitást a pályázatok eredményességén keresztül is ellenőrizzük, ehhez az egyetemi pályázat-nyilvántartó rendszert használjuk. A kutatási munka elismertségét jól mutatja a szakmai testületekben, bizottságokban, szerkesztő bizottságokban való tagság vagy tisztségviselés. A kutatási munka intenzitását hosszabb időtartamon belül a doktori hallgatók száma és munkájuk minősége bizonyítja. A kar publikációs tevékenysége valamennyi paramétert figyelembe véve igen magas szintű. A teljes impakt faktor közel folyamatos növekedést mutat. (A 2011-es alacsonyabb érték a tört évvel magyarázható.) Hasonló a helyzet az egyéb mutatók tekintetében is. Kivétel ez alól a könyv, könyvfejezetek számának alakulása, amelynél növekvő és csökkenő tendencia egyaránt fellelhető. Ez azzal magyarázható, hogy egyrészt megfelelő az alapvető szakmai könyvekkel történő ellátottságunk, másrészt folyamatosan szűkülnek a könyvek megjelentetéséhez szükséges 10

11 anyagi lehetőségek. Az egy oktatóra/kutatóra jutó impakt faktor és publikációs darabszám folyamatos növekedést mutat a megfigyelt időszakban, míg a független hivatkozások évenkénti száma magas szinten állandósult. 1. táblázat: Impakt faktor és publikációs pontszám Év Publikáció (db) Impakt faktor Független Könyv, Folyóiratcikk citáció Folyóiratcikk Konferenciacikk Összesen könyvfejezet , , , , , , , Év 2. táblázat: Az egy oktatóra/kutatóra jutó publikációs pontszám és darabszám Az egy oktatóra/kutatóra jutó Impakt faktor Citáció Publikációs darabszám ,629 9,86 2, ,032 12,10 2, ,197 12,67 2, ,519 14,11 2, ,30 3, ,384 12,12 3,1 2011* 1,763 5,82 1,7 *január-szeptember A hazai kiírók közül az alapkutatás jellegű pályázatok finanszírozása elsősorban az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával zajlott, míg az elsősorban fejlesztési célú kutatások finanszírozásában a Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) voltak a meghatározók. A nemzetközi konzorciumokban folyt kutatások elsősorban különböző nagyvállalatok, illetve az Európai Unió (FP7-es pályázatok) támogatásában valósultak meg. A óta tartó válság rendkívül erőteljesen érezteti hatását a kutatásfinanszírozásban. Az utolsó válságmentes évnek tekinthető 2005-ös adatokhoz képest jelentősen csökkent mind a hazai (költségvetési) pályázati forrás, mind 11

12 a külföldi és hazai vállalati támogatású, K+F+I-jellegű kutatások volumene, nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is. A központi pályázati források (OTKA, NKTH stb.) beszűkülése következtében a K+F+I tevékenység finanszírozása egyre inkább áttevődik a vállalati szférára. Ez részben előnyös, mert közvetlenül a vállalati területeken (iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben) hasznosuló eredmények születnek, de hátrányos abban a tekintetben, hogy háttérbe szorul a hosszútávon megtérülő, alapkutatás jellegű munka. Összességében növekszik az alkalmazott kutatás jelentősége és részaránya az alapkutatás kárára. Ugyancsak megfigyelhető egy enyhe (bár hullámzó volumenű) eltolódás a nemzetközi támogatású (Euro-alapú) projektek irányába. Ez egyrészt az összeurópai válságnál is kedvezőtlenebb hazai gazdasági (és emiatt rosszabb tudományfinanszírozási) feltételek következménye, másrészt annak indikátora, hogy a karon nemzetközi szintű kutatómunka folyik, és kutatóink rendszeresen kapnak megbízásokat, együttműködési felkéréseket, vagyis jól beilleszkedtek az európai kutatói hálózatba. A pályázatok témáit vizsgálva egyértelműen kitűnik az a korábban is hivatkozott tény, hogy - szemben az állatorvos-tudomány területén kutatásokat végző egyéb intézményekével - rendkívül széles a SZIE ÁOTK kutatási spektruma. Volumene önmagában is jelentős, és nagymértékben hozzájárul a kar működésének finanszírozásához, illetve a műszerállomány fejlesztéséhez. Az ÁOTK küldetésében megfogalmazott hármas célon belül (oktatás, kutatás, szolgáltató tevékenység) az oktatás után a tudományos kutatómunka tekinthető a legfontosabbnak, és ez alapvetően meghatározza a kar szakembergárdájának gondolkodásmódját. Mivel az Állatorvos-tudományi Karon folyó kutatások elsősorban az egyes betegségek oktatásának, kórfejlődésének, kórhatározásának megismerésére, a gyógykezelés és a megelőzés lehetőségeinek bővítésére irányulnak, nem pedig közvetlen termék-előállításra, a kutatások során nyert eredmények közvetlen ipari és kereskedelmi felhasználásának a lehetőségei korlátozottak. Korábban számos (zömében gyógyszergyárakkal közösen folytatott) kutatásunk eredménye megjelent a gyógyszergyártásban, a hazai gyógyszergyárak fejlesztési részlegeinek megszűntetése, az állatgyógyászati célú gyógyszerfejlesztés felhagyása e lehetőségeket megszüntette. Az egyetlen hazai (de külföldi tulajdonú) oltóanyaggyártó cég fejlesztési részlegével számos közös kutatás folyik a karon a cég megbízásából. 12

13 Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar (Békéscsaba, Gyula, Szarvas) Az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet (EKI), a Gazdasági Kar (GK) és a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar (VKK) tavaly ősszel egyesültek. Az azóta eltelt idő nyilván nem volt még elegendő ahhoz, hogy radikálisan átalakuljon a korábbi három ráadásul különböző telephelyeken működő egység kutatási profilja, ezért most csak részegységenként tudjuk bemutatni K+F stratégiájukat. Az egészségügyben végbemenő radikális átalakulás egy világtrend része. A fejlettebb országokban széles körben terjed az egészségtudatos életmód, új életviteli korszak kialakulása. Ezek a folyamatok új igényeket támasztanak a társadalommal és az egészségüggyel szemben is a hagyományos egészségügy mellett kialakul az egészségipar, azaz az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, rekreáció és rehabilitáció sokféle új életviteli szolgáltatásainak rendszere. A Gyulai Telephely (volt EKI) stratégiai fejlesztési terve ennek az új komplex iparágnak a kibontakozását tekinti az elkövetkező fejlesztések gazdasági-társadalmi alapjának. Az Európai Unió fejlesztési stratégiái szerint az egyetemek feladata az, hogy egy-egy térség tudástranszfer központjává váljanak. Folyamatos innovációs tevékenységgel képesek legyenek elősegíteni egyegy régió belső erőforrásainak hatékony hasznosítását, kapcsolódni tudjanak a világgazdaság termelési és innovációs hálózataiba. Mivel a kialakuló egészségipar az elkövetkező évtized legnagyobb fejlesztési esélyeket nyújtó gazdasági ágazatává válik, fő célként tűzték ki a magasabb életminőséget szolgáló komplex kutató-fejlesztő és innovációs munka elősegítése. Mivel a határ menti régiók együttműködését az európai uniós fejlesztési politika kiemelten támogatja, az interregionális tudásközpontot több egyetem, kutatóintézet és egészségipari vállalkozás együttműködésére kívánják építeni. A Gyulai Telephely meghatározó kutatási-fejlesztési témának tartja az egészséges táplálkozást és az ahhoz szükséges versenyképes új élelmiszeripari termékek előállítását. A komplex tevékenység részét képezi az egészség megőrzését és helyreállítását szolgáló egészségturizmus kutatása-oktatása és olyan akkreditált hálózatok létrehozásában való közreműködés, amelyek garanciákat biztosítanak az egészségfinanszírozási befektetések és szolgáltatások hatékonyságára és megtérülésére. A megvalósítás konkrét formája olyan klaszterelven működő tudományos-innovációs központ, amely hozzájárul az érintett térségekben a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Az intézet társadalomtudományi profiljához 13

14 kapcsolódik a rendszerváltást követő társadalmi változások hatásainak tanulmányozása. A Délalföldi Régió közötti időszakra megfogalmazott operatív programja szerint a régió 25 statisztikai kistérsége közül hét tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé óta ez a térség mutatta fel a legkisebb gazdasági növekedést, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor a még jelenleg mögötte lévő hazai régiók is utolérik. A népesség egészségi állapota részben adottság, részben társadalmi, gazdasági környezet függvénye. A régiónak az eddiginél jobban fel kell készülnie a kívülről érkező hatások követésére, a régió-specifikus egészségproblémák integrált kezelésére, a külterületi népesség egészségügyi ellátásának fejlesztésére, a regionális érdekeltségű kórházi eszközpark-fejlesztés összehangolására, s ehhez kapcsolódóan regionális szintű szakmai egyeztetési fórumok létrehozására. Mindezek okán a program egyik specifikus célja a lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. A gyulai telephely szakmai profilja több fontos kutatási területtel összekapcsolható (környezetegészségügy, élelmezés, életviteli változások, stb.), de elsősorban a formálódó egészségipar ígér az intézet számára stratégiai együttműködési lehetőségeket. Ilyen típusú együttműködés alakul a szerteágazó élelmiszeripari kutatási kapcsolatokkal rendelkező, sikeres P.S.S. Plussz Kft-vel és a Mo-Mechatronika Bt-vel. A Japánban működő elektronikus távorvoslási rendszer (e-doktor) megismerése és esetleges adaptációjának vizsgálata érdekében felvették a kapcsolatot a Chiba Universityvel. A Békéscsabai Telephely (volt Gazdasági Kar) az alkalmazott gazdaságtudományok területén a Dél-Alföldi Régió hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert tudásközpontja kíván lenni, kiterjedt kutatási és nemzetközi együttműködési projektekkel, meg kíván felelni az egyetemi karokkal szemben támasztott összes elvárásnak, beleértve a humánerőforrás színvonalát, a kutatóműhelyek tevékenységének teljesítményét és a piacképes diplomás szakember kibocsátást. Tovább kell fejleszteni a meglévő gazdasági és tanácsadási kapcsolatokat, valamint aktívan hozzá kell járulni Békéscsaba és Békés megye gazdasági fejlődéséhez. A korábbi GK a főiskolai hagyományokból eredeztetve nem tudott oly mértékű K+F+I teljesítményt produkálni, mint a mesterszakokkal és doktori iskolákkal rendelkező egyetemi karok, viszont az oktatók tudományos fokozatszerzési tevékenysége a közelmúltban jelentős növekedésnek indult. A telephely tudományos teljesítménye részben kötődik a doktori iskolákat látogató kollégák kutatási területeihez, részben a kar jellegéből, az oktatott szakokhoz illeszkedő 14

15 gazdasági, műszaki illetve bölcsész tudományterülethez, valamint azok alkalmazott és a régióhoz kapcsolódó részterületeihez. Ezen belül kiemelésre érdemes a regionális kutatások folytatása, hiszen a Dél-Alföldi régió Magyarország több tekintetben is elmaradott területi egysége, ahol jelentős szerepet kap a kis- és középvállalkozások (KKV-k) által közvetlenül is hasznosítható fennmaradást biztosító, hatékonyság növelő, marketingszemléletet és módszereket, valamint a szektoron belül az együttműködést gerjesztő stratégiai jellegű tudományos eredmények kidolgozása. Az alkalmazott gazdaságtudományokon belül ki kell emelni a komplex összehasonlító gazdasági elemzések folytatását. A korábbi Tessedik Sámuel Főiskola által a régióban megkezdett klaszterösztönzési projekt és a kapcsolódó pályázati forrásokból finanszírozott fejlesztési programok kidolgozása tovább folytatódik, s ebben nagy szerepet kíván felvállalni a most újjászervezett GAEK. A klaszterek küldetéséből származtathatóan a klaszteren belül szükség van egy olyan objektív szemlélettel bíró szervezetre ebben az esetben egy felsőoktatási egységre -, amely képes sokoldalú ismeretek átadására, fejlesztési stratégiák kidolgozására, támogatva a KKV-k, az intézmények, az önkormányzatok, a kamarák és egyéb szervezetek közös céljainak megvalósítását. A GAEK esetében kifejezetten indokolt szektortól függetlenül a piaci értékesítés növelését, a stabilizációt, illetve növekedést előtérbe helyező klaszterek munkájában való részvétel, segítve ezzel az alkalmazott kutatások megvalósítását, s ennek keretében a megye, a régió, sőt a határokon átnyúlva más országok gazdasági és társadalmi folyamatainak fejlődését, nem elfeledkezve az egész Egyetem kedvező társadalmi megítéléséről. Kutatás-fejlesztési területet jelent az előzőeken túl a szűkebb gazdasági elemzések végzése, amelyek egyrészt tudományos érdeklődés miatt, másrészt piaci alapú megbízások miatt kerülnek lebonyolításra. Ezek között megemlíthető adott vállalkozások, intézmények, szervezetek számára marketingstratégia, humánerőforrás-stratégia, eszközgazdálkodási-stratégia, termelésiszolgáltatási stratégia, kockázatvállalási stratégia készítése. A GAEK-en a gazdaságtudományokon felül az alkalmazott bölcsészeti, s ezen belül a felnőttképzéshez kötődő kutatási folyamatok létjogosultságának kell erősödnie. A megye, a régió foglalkoztatottsági viszonyaiból kiindulva az élethosszig tartó tanulás (LLL) tudományosan megalapozott kínálatai-módszerei szintén nagy hasznot jelenthetnek mind az érintett magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak és egyéb munkaadóknak. A Kar sikeres működéséhez elengedhetetlen ismerni a képzések iránt érdeklődő, tovább tanulni szándékozók 15

16 motivációs tényezőit, a jelenlegi, valamint a végzett hallgatók, a munkaadók képzésekkel-, átadott-elsajátított ismeretanyaggal kapcsolatos elégedettségi mérőszámait. A DPR rendszer keretében e területen megkezdődött egy adatbázis kialakítása, a további elemzés és az eredmények hasznosítása viszont kari és össz-egyetemi érdek is. Ezen kutatási terület nem igényel jelentős technikai ráfordításokat, ezáltal a szűkös kapacitások mellett is sikeresen végezhető. Az általuk oktatott gazdasági, műszaki és bölcsész BA-BSc képzéseken felül egyre nagyobb szerepet kap a felsőfokú szakképzések iránti érdeklődés, erőteljesen növekednek a gyakorlatorientált képzések iránti igények. Ezen a területen is érdemes megvizsgálni/elemezni a motivációs tényezőket és az elégedettséget. Az egyetemi integráció nyújtotta előnyöket a kutatási területen is ki kell használnia a karnak. A közös képzésekből is eredeztethetően elsődlegesen a Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (GTK) kutatóműhelyeibe való kapcsolódás indokolt, mely egyrészt a korábbi egyetemi kar kutatási programjainál a területi adatbázis kibővítését, másrészt a oktatók már folyó kutatási projektekhez való csatlakozását teszi lehetővé. Stratégiai kutatási célként a műszaki tudományterület művelése is megfogalmazódik. Rövidtávon a műszaki jellegű tudományos fokozattal rendelkező szakemberek jelenleg szűkös kari kapacitásának a feloldása a cél, majd ezt követően újfent élni kell az integráció nyújtotta előnyökkel, a közös gépészmérnökképzésre is építve a Gépészmérnöki Kar (GÉK) kutatói potenciálját kell segítségül kérni, majd a megye és a régió igényének megfelelő területeken szolgálatba állítani. A Gazdasági-Műszaki Modernizációs Projekt (EUROPA CAMPUS) arra épít, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai az infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozni képesek, és - az egységes Európai Felsőoktatási Térségben (EHEA) a már meglévő és jelenleg folyó kapcsolatépítés következtében olyan közös képzéseket tud kínálni, ami a régión és az országhatáron is túlnyúló keresletet tud kielégíteni, - a szakegyetemek (professional universities) közvetlen gazdasági szerepe kimagasló, a LLL bevezetése és művelése a különböző gazdasági szereplők igényeihez igazítható (pl. CAD Hollandia, Writtle UK, FH Joanneum Ausztria stb.), - a fejlesztés eredményeként olyan Europa Campus jön létre, ahol a 21. századi hallgatói igényeket nem csak az oktatás, hanem művelődési, kulturális és szabadidős tevékenységek területén is színvonalasan ki lehet elégíteni, 16

17 - a térség csomópontból adódó logisztikai és turisztikai szerepe tovább fog erősödni és elindul egy tartós gazdasági növekedés a régióban. Növekedni fog a KKV-k száma és a gazdasági tanácsadás, valamint információs szolgáltató központ szolgáltatásai iránti igény. - erősödni fog a GAEK gazdasági kapcsolati rendszere, különösen a kar által kínált képzések, valamint üzleti szolgáltatások területén. - a gazdasági képzés stabil piaca megmarad, a bankszektor különböző szereplőivel a GAEK együttműködése töretlen lesz. - a középfokú oktatási intézmények részéről élénkül a fogadókészség az együttműködésre. A Szarvasi Telephelyen (volt VKK) közel 25 éve foglalkoznak környezetgazdálkodással, az 1980-as évek elejétől kezdődött el a szennyvíz-kezelés és -elhelyezés, az ökológia, az energiagazdálkodás, a távérzékelés és a környezetvédelem oktatása. Az 1992/1993-as tanévtől Magyarországon itt indult el elsőként a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés. A hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés (FSZ) 1997-ben PHARE támogatással indult, ma már államilag finanszírozottként működik. A szarvasi felsőoktatás történelmi múltjára, eredményeire, lehetőségeire alapozva is alkalmas arra, hogy a régióban hosszú távon is nagy jelentőséggel bíró oktatási-kutatási-fejlesztési-szakképzési-szaktanácsadási központ legyen. A K+F tárgyi feltételei egyrészt adottak (kísérleti telep, kertészeti bemutató tenyészkert, mintafarm, tanüzem, laboratóriumok könyvtár), másrészt érdemi fejlesztést igényelnek illetve a gazdasági partnerekkel együtt biztosíthatóak. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és Gépészmérnöki Kar vezetésével történt szakmai egyeztetések és támogatásuk eredményeként a Víz Környezet Klíma (VKK) terület erősítésével, Szarvason történő fejlesztésével jelöli ki stratégiai irányvonalát, céljait. A vizes szakma fejlesztésének számos eleme adott Szarvason: Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Körös-Maros Nemzeti Park, Szarvas-Fish Kft., Szarvasi Agrár Zrt., Innoflex Kft., liziméter telep, meteorológiai állomás, 27 km hosszú holtág, Turizmus-vendéglátás, víz-biológia, halászat halgazdálkodás. Gyakorlatilag megszűnt a mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés és melioráció fejlesztése és kutatása a felsőoktatásban a rendszerváltást követően. Ez azzal járt, hogy elmaradtak azok a kutatási pályázatok, melyek akár önállóan, akár vállalatokkal közösen beadtak, vagy elnyertek volna ilyen jellegű közepes, nagy, esetleg kiemelt pályázatot. Ugyanez jellemző a 17

18 vízgazdálkodás más területeire is. Komoly problémát okoz a képzésben elmaradt fejlesztés is, mivel vízgazdálkodási szakemberekből minden szinten hiány mutatkozik. A gyakorlatorientált, Szarvashoz hagyományosan is köthető képzések az Fsz, BA/BSc és MA/MSc szintjén történő kínálatával, a posztgraduális képzések szerkezeti átalakításával, a szaktanácsadás területén kifejtett aktív szerepvállalással, a külkapcsolatok erősítésével a SZIE szarvasi egysége a Dél-Alföldi Régió meghatározó kompetencia-központjává kíván válni. A szarvasi Víz Környezet Klíma irányvonalon létrejövő regionális kompetenciaközpont kapcsán a SZIE több kara egymást erősítve tud fejlődni. A SZIE karain megtalálható részterületeket bevonva, komoly koordinációt feltételezve kell megvalósulnia a fejlesztésnek a szarvasi kampuszon úgy, hogy fenntarthatók legyenek a magas színvonalú képzés és a K+F+I tevékenységek feltételei. A jelenleg elérhető források esetében a tájökológia, természetvédelem, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, vizes élőhely, halas témákban vannak olyan elképzelések, melyeket célszerű társkarokkal közösen kidolgozni és megpályázni elsősorban az interreg típusú kiírásokban. A szakmai tevékenység fejlesztésének irányai: meteorológia, agrometeorológia, klimatológia, klímaváltozás okai (várható hatása, feladatok és lehetőségek mérséklésére) vízgazdálkodás, hidrológia, mezőgazdasági vízgazdálkodás, melioráció, vízminőség, felszíni, felszín alatti vizek minőségvizsgálata, megőrzése, javítása, vízminőség-védelem (monitoring rendszer, kárelhárítás), folyékony hulladékgazdálkodás (szennyvíz, tisztított szennyvíz, hígtrágya). Az eddig is meglévő, több vonatkozásban Magyarországon elsőként indított szakmai, oktatási, kutatási-fejlesztése tevékenységek kiszélesítése és hangsúlyos átrendezése teremtheti meg a GAEK tartós növekedési pályára állását. Az energia-gazdálkodással kapcsolatos tevékenységét az alábbiak szerint kívánják bővíteni: A vízgazdálkodás területén a belvíz-mentesítés nem hagyományos módszereinek kutatása, a települési csapadékvíz gazdálkodás; az öntözéstechnika és technológia fejlesztése a szántóföldi termesztésben. A klímakutatás területén a klímajellemzők folyamatos mérése és elemzése; s csapadékeloszlás területi egyenetlenségének vizsgálata; A megújuló energetika területén a biomassza, a napenergia, a szélenergia komplex hasznosításának fejlesztése 18

19 A klímakutatás intézeti feltételei 2004-től adottak, a Megújuló energiaforrások innovációs központja létrehozásával egy olyan automatikus mérőállomás működik, amely 16 légköri és talajjellemzőt mér folyamatosan. Ezek az adatok az energetikai megítélések mellett értelemszerűen alkalmasak a klímaváltozások meghatározására is. Az részletes és pontos adatbázis egyre értékesebb lesz főként az Alföld klímaviszonyainak megítélésében. A vízgazdálkodás vonatkozásában a méréseket ki kívánják terjeszteni a transpirációs vizsgálatokkal, amelyekhez a feltételek helyben adottak. Tekintettel a jelenlegi Innovációs központ nyújtotta kiváló lehetőségekkel, a központ működési területét bővítve javasolható egy kari, esetleg egyetemi (karközi) regionális (alföldi) klímakutató központtá fejlesztése. Ez azért is érdekes lehet, mert a klímaváltozásra az Alföld a legérzékenyebb, a klímaváltozás hatásai helyben, több tudományterület szempontjai szerint is vizsgálhatók. A vegetáció- és klímatörténeti kutatások témakörében három különböző magyarországi és külföldi kutatócsoporttal (MTA Paleontológiai Kutatócsoport, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem klímakutató csoportja) dolgoznak együtt. Természetvédelem témakörben kutatások folynak a gyalogakác (Amorpha fruticosa L.) terjedési tulajdonságainak és a megtámadott vegetáció struktúrájában bekövetkezett változásoknak elemzésére, illetve természetes magbankjának alakulására, valamint a Dél- Tiszántúl és a Székelyföld növénytani feltárására ben építettek ki tudományos együttműködést a Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézetével: a vadon termő gyógynövények termesztésbe vonásához szükséges kémiai vizsgálatokhoz végeznek terepi kutatásokat. Kutatás folyik a talajtanilag gyenge termékenységű régiók ökológiai és szociológiai állapotváltozásainak felvételezésére. Vizsgálat folyik a Hortobágy demográfiai és gazdasági szerkezetének törvényszerűségeinek megállapítására. Az öntözés és melioráció tekintetében a Kar felvállalta a fóliás termesztésben alkalmazott öntözővíz vizsgálatát és minősítését. Napjainkban a holtág hasznosításával kapcsolatos kutatások újra felértékelődtek. A sekély vizek (holtág, wetland) kutatásában elért eredmények az iszap vizsgálatának jelentőségére hívja 19

20 fel a figyelmet. E víztesteket az eliszaposodás miatt időnként kotorni kell, és az így felszínre kerülő nagy szervesanyag-tartalmú iszap hasznosításának komoly gazdasági jelentősége van. A hulladékgazdálkodás és ezen belül a hulladékhasznosítás a 90-es évek óta hangsúlyos eleme a Kar tevékenységének. A komposztálás napjainkban új erőre kapott a lerakás szervesanyag-tartalmának csökkentése miatt. Több évtizedes kutatással rendelkeznek e témakörben, amelynek egyik eredménye a hazánkban eddig egyetlen komposztálási kézikönyv megjelentetése. Komposztálás során lejátszódó biodegradációs folyamatok kémiai nyomon követését végzik, ezáltal be lehet avatkozni a komposzt minőségének alakulásába. A Kar a közösségi komposztálás szemlélete és technológiája elterjesztésében is jelentős szerepet vállal. A hulladékok biogáz formájában történő hasznosításával kapcsolatos kutatásokba is bekapcsolódtak. Kutatásaikat elsősorban a szennyvíziszap hasznosítására helyezték. A gázhozam növelésére szudánifű fajtákat próbálnak alkalmazni. A biogázzal kapcsolatos kutatásokat célszerű lenne a szarvasi Gallicoop céggel együttműködve végezni, ahol ez évben megvalósul a pulyka feldolgozásának hulladékait hasznosító biogázreaktor és a melléktermékek komposzt útján történő szántóföldi hasznosítása. Ez lehetővé tenne laboratórium-fejlesztést, illetve akkreditálását is. E témakörhöz kapcsolódik a magyar-román közös pályázatból Battonyán felépítendő állati hulladékokat hasznosító biogáz üzemmel való kutatási együttműködés is. A hígtrágya kezelés fejlesztéséhez a mikrobaoltás előnyös hatásait vizsgálják. Az ökonómiai kutatási tevékenység alapvetően regionális jellegű. Stratégiai cél olyan komplex szolgáltató bázissá válni, mely a gazdasági partnereknek minden területen magas színvonalú szolgáltatást képes kínálni. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kutatási programjának központjában azok a feladatok állnak, amelyek az elméleti ismeretek gyarapítása mellett gyakorlatorientált jellegüknél fogva segítik a mezőgazdaság műszaki fejlesztését, ezen keresztül annak versenyképességét, az életminőség javítását, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a környezeti értékeink megóvását, gyarapítását. A kar kutatás-fejlesztési projektjeinek tekintetében bővülés 20

21 tapasztalható. Az elmúlt öt évben megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a központi költségvetésből finanszírozott projektek száma és összege csökkenő tendenciát mutat, míg a vállalati szférából érkező megrendelések növekedésnek indultak. A kar, köszönhetően az aktív pályázási tevékenységnek, 2005 óta különböző hazai és nemzetközi forrásokból több mint 1,3 milliárd forint támogatáshoz jutott szakmai programjai finanszírozásához. A nyertes pályázatok számát erőteljesen befolyásolta a folyamatosan változó keretrendszer, illetve az a tény, hogy az EU kutatási forrásokhoz való hozzáférés a kar által művelt tudományterület sajátosságaiból fakadóan még mindig korlátozott. A sikeres pályázatok érdekében a kari vezetés kabinetet hozott létre a pályázati tevékenység ösztönzésére, illetve a személyi állomány fejlesztésére is sor került, a területért felelős szakértő bevonásával (mind a hazai, mind a nemzetközi pályázatok vonatkozásában). A K+F+I tevékenység legnagyobb hozadéka a nyilvánvaló forrásszerzési kényszeren kívül az eredmények beépülése az oktatásba, illetve a kialakult kapcsolatrendszer mátrix alapú, multiplikálási szándékú hasznosítása, melynek eredményeképpen a kutatási kapcsolaton túlmenően a partnercégek szakértői bevonásra kerülnek a kutatási és oktatási tevékenységbe, a tehetséggondozásba (tudományos diákköri konzultációk, PhD témák, szakkollégiumi előadások, ill. üzemlátogatások), valamint hallgatóink számára gyakornoki helyeket is biztosítanak. A Kar oktatói és kutatói jelenleg eltérő intenzitással foglalkoznak K+F tevékenységgel, melynek fokozása stratégiai célunk. SWOT elemzés: ERŐSSÉGEK a Kar a SZIE oktatási egységeként működik, ami lehetővé teszi állami források bevonását a K+F tevékenységbe; jelentős kutatási tapasztalattal rendelkezünk a korábbi ezirányú tevékenységeink okán; az új szakmai ismeretek előállítása és feldolgozása, valamint ezen ismeretek tananyaggá transzformálása az oktató kutató kollégák napi tevékenységének szintjén is megvalósul; a vállalati gazdálkodás, az informatika, regionális fejlesztés és pénzügyi területeken teljes körű és teljes értékű kutatási tevékenységet tudunk végezni; jelentős nemzetközi és szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezünk; az Egyetem tekintélye még meghatározó a K+F GYENGESÉGEK az oktatók kutatási szemléletének hiánya; jelentők oktatási leterheltség a minősített kollégák túlnyomó többségénél; a kutatási tevékenységek esetlegessége, a rövid és hosszabb távú koncepciók hiánya; a kutatáshoz kapcsolódó szervezési feladatok visszatartó hatása; a kutatási igények ismeretének hiánya; 21

22 pályázatokon; az egyes oktatóknak ismertsége jó, és ez előny a külső szakmai kapcsolatok fejlesztésénél; magas színvonalú infrastruktúrával rendelkezünk; a Karhoz kapcsolódó fejlődő és a kutatásban háttérként és tesztpályaként is felhasználható két tanüzem kapcsolódik a Karhoz; szervezetileg létező kabinet a pályázatok figyelésére és menedzselésére; a kutatáshoz szükséges intézményközi kapcsolatokkal rendelkezünk kihelyezett tanszékek formájában a KSH és az AKI keretén belül; LEHETŐSÉGEK a Kar a gazdasági élet területén hasznosítható ismeretekkel rendelkező munkatársakat alkalmaz; a nappali tagozatos hallgatók létszámának csökkenését kompenzálhatja a kutatásban lekötött munkaidő és pótlólagos bevételforrás; a munkatársak jól képzettek és az év bizonyos periódusaiban szabad munkaerő kapacitással rendelkeznek; a K+F tevékenységben résztvevők számával növekedhet a Kar bevétele; a bevételekből fejlesztések, a dolgozói anyagi érdekeltség valósítható meg; oktatóink motiválttá válnak a naprakész, kutatás orientált legkorszerűbb szakmai ismeretek összegyűjtésében; a kutatásában résztvevőkön keresztül újabb oktatási igények tárhatók fel; a külső partnerink igényeihez is igazított K+F tevékenységek további támogatásokat eredményezhet; hatékony K+F tevékenység oktatói elégedettséget növel. VESZÉLYEK változás nélkül a Kar kiszorul a kutatási és innovációs piacról, ami anyagi és presztízs veszteséget okoz; a pótlólagos források elmaradása következtében tovább romló környezet, eszközállomány; a nem reális helyzetfelmérésen alapuló fejlesztési koncepciók kialakulása, amelyet a gyakorlat nem igazol vissza; a belső szabályozatlanság következtében nem tisztázott a szervezeteink és dolgozóink érdekeltsége; a pótlólagosan beérkező források nagyarányú elvonása és nem a kutatás színvonalának fejlesztésére fordítsa. A karon folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység meglehetősen diverzifikált: nem csupán a klasszikus gazdálkodástudományi területen vagyunk aktívak, hanem egyéb, interdiszciplináris területeken is. K+F főirányok: megújuló természeti erőforrások egységes értékelési rendszerének kidolgozása, a természeti erőforrások piacelemzése termelési tényezők komplex hatékonyságát, a termelési tényezők helyettesíthetőségi lehetőségét, a fenntartható és fejleszthető környezetipari innovációk gazdasági 22