Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete január 10-én tartott rendkívüli üléséről.

Átírás

1 1 Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete január 10-én tartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert, Fenyvesi Zoltán, Kovács Gábor, Kószó László, Kucsó István, Szalai László képviselők /6 fő/. Kiss Anikó képviselő előre jelezte távolmaradását. Tanácskozási joggal meghívottak: Káposzta József címzetes főjegyző Gavlik Melinda aljegyző Barta Attiláné vezető főtanácsos Csajkás Nándorné pénzügyi csoportvezető Dr. Új Zoltán főtanácsos Dusnoki Tibor FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség delegált tagja Nagy-Teleki István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt tompai alapszervezetének elnöke Barta Alfréd, az Ügyrendi Bizottság külső tagja Csikós Krisztina, a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 6 képviselő jelen van. A rendkívüli ülést megnyitja. Az írásos meghívó alapján ismerteti a tárgyalandó napirendi pontokat, majd javaslatot tesz az ülés két napirendi pontjának felcserélésére. Mivel más javaslat nem hangzott el, kéri, aki a napirendi pontokat, illetve azok megcserélését elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi (immáron felcserélt) napirendi pontokat fogadta el:

2 2 NAPIRENDI PONTOK 1. A volt határőr laktanya ingyenes tulajdonba adásáról szóló 207/2008 (XI.24.) sz. képviselő-testületi határozattal módosított 197/2007. (XII.17.) számú képviselőtestületi határozat módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. Megbízási szerződés a KEOP számú Tompa Város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tárgyú pályázat közbeszerzési/ beszerzési eljárások lebonyolítására, és a kivitelezési feladatokhoz tartozó dokumentációk elkészítésére Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A napirendi pontok tárgyalása. 1. A volt határőr laktanya ingyenes tulajdonba adásáról szóló 207/2008 (XI.24.) sz. képviselő-testületi határozattal módosított 197/2007. (XII.17.) számú képviselőtestületi határozat módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előző Képviselő-testület ezen a számon már kezdeményezte a volt határőr-laktanya ingyenes önkormányzati tulajdonba vételének a lehetőségét, erről akkor javaslat született, a Képviselő-testület támogatta, és el is ment a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, akkor a szükséges dokumentumokat csatolták mellé. Tavalyi év december 30-val az általános vezérigazgató-helyettes -Dr. Molnár Zoltán- írt egy levelet, melyet Dr. Homoki- Szabó Róbert a napirendi pont ismertetése után felolvasna. Ez a levél alapozta meg a mai napirendi pont haladéktalan felvételét. Tárgy: Az önkormányzat által benyújtott, ingyenes tulajdonba adási kérelem Tisztelt Polgármester úr! Tompa Város Önkormányzata az állami tulajdonban lévő Tompa - (felsorolja a helyrajzi számokat) számú ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását kérte a kötelező önkormányzati feladatok ellátása, a családok átmeneti otthona, és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának megvalósítása céljából. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fontosnak tartja a kérelem beérkezését követően megalakult új Képviselő-testület tárgyi ingatlanra vonatkozó szándékának, terveinek megismerését is, ezért kérem, hogy a kérelmet

3 3 új képviselő-testületi határozat benyújtásával szíveskedjenek megerősíteni. Tájékoztatom, hogy a 254/2007.(X.04.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) szerint az ingyenes önkormányzati tulajdonba adás érdekében benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell, illetve az ahhoz csatolni szükséges a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, vagyis határozott kérelmet, megjelölve a felhasználási célt, az adott ingatlanra vonatkozó, egyedien meghatározott célkitűzést, valamint a segítendő feladatot, a Helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv.-ben meghatározott valamilyen konkrét önkormányzati feladatot, és az azt előíró jogszabályi rendelkezést, a megjelölt feladatnak megfelelően az Ötv. 8. (1) vagy (4) bekezdésére történő hivatkozást, a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek, ideértve a művelési ághoz szükséges megváltozatásának költségét, megtérítését, valamint helyi önkormányzat kezdeményezése esetén Képviselő-testület határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat nevében a Képviselő-testület jár el, célszerű, hogy az a) és b) pontban írottakat a Képviselő-testület határozata tartalmazza. A Kormányrendelet 51. (3) bekezdése értelmében nem adható ingyenesen tulajdonba az a vagyonelem, amelyre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és más személy között vagyonkezelési szerződés van hatályban, és a szerződő partner a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez nem járul hozzá. Ennek értelmében csatolni szükséges a Vagyonkezelő, valamint a Vagyonkezelő felügyeleti szervének nyilatkozatát, amelyben hozzájárul a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel történő módosításához. Mindezeken túlmenően, kérjük az ingatlan hiteles tulajdoni lapjának és helyszíni rajzának megküldését is. Tájékoztatom, hogy nem adható ingyenes tulajdonba az olyan vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához, vagy értékesítése esetén a feladat finanszírozási forrásának biztosításához, illetve a költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges. Az új képviselő-testületi határozat beérkezését követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyongazdálkodási, költségvetési elhelyezés szempontjából megvizsgálja a kérelmet, egy szakmai szempontok szerint kialakított javaslat alapján készíti el a kérelem elbírálására vonatkozó előterjesztést. Az ingyenes vagyonátruházásról a Kormány nyilvános határozattal dönt, az ingyenesen átruházott vagyoni juttatások céljának megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Kérem, hogy az önkormányzat kérelmének fenntartásáról -esetleges visszavonásáról- a fentieknek megfelelően meghozott képviselő-testületi határozat megküldésével 60 napon belül szíveskedjen nyilatkozni. Üdvözlettel: Molnár Zoltán. Eme levél alapján kezdeményezte, hogy jelen testületi ülésen ezt a napirendi pontot tárgyalják, a Pénzügyi Bizottság pedig támogatta afelől, hogy jelezzék a Nemzeti Vagyonkezelő részére, hogy igényt tartanak ezen ingatlan ingyenes tulajdonba vételére. Erre vonatkozóan elsőként Kucsó István részéről merült fel kérdés; javaslat, módosító indítvány ebben a témában a továbbiakban szintén elhangzott.

4 4 Kucsó István: Milyen művelési ág-változás jelentkezhet? Tehát itt az áll az előterjesztésben, hogy a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségei bennünket terhelnek. kérdezte. Fenyvesi Zoltán: Úgy gondolja, minősítve van az a bizonyos intézmény (tulajdonképpen: létesítmény), melyet majd át kell minősíteni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Egyetért az elhangzottakkal. Csajkás Nándorné: Véleménye szerint az előbbi eshetőség csak akkor jelentkezik, ha eldönti a Képviselő-testület, hogy mire szándékozik felhasználni az ingatlant. Kovács Gábor: Szerinte az fog történni, hogy Kelebia átadja Tompának ingyenes használat céljából az ingatlant, majd amikor átkerülne a Földhivatalnál átvezetésre, akkor nekünk, tompaiaknak, meg kell fizetnünk a művelési ágból történő kivonást. Ezáltal kerülne Tompa tulajdonába. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem. Ezzel a művelési ággal is a tulajdonunkba kerülhet az ingatlan; az, hogy a művelési ágat módosítjuk majd, az attól függ, hogy mire, milyen célra fogjuk majd felhasználni. -válaszolta. Azzal indokolja, hogy jelenleg március-április hónapban fog lezajlani az a bizonyos nyílt kormányülés, ahol dönteni fognak róla, hogy ez kinek a tulajdonába kerül, és pillanatnyilag ő sem és szerinte a Képviselő-testület sem- tudja még, hogy ezt mire fogják majd hasznosítani. Fenyvesi Zoltán: Kérdezi, hogy volt-e már ilyen átminősítés korábban, és milyen költségekkel szokott járni. Kovács Gábor: Magas költségekkel jár. Fenyvesi Zoltán: Ezek szerint nyilván annak függvényében lesz érdemes tenni érte, ha megvizsgáljuk, hogy mi ér számunkra ennyit. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azt tanácsolja, hogy abban az esetben kell ezt tárgyalni, ha eljutunk végre oda, hogy tudjuk, hogy ezt mire használjuk, akkorra majd lesz befektető, vagy adott esetben vállalkozó, és lehetőség szerint ezt a költséget majd át kell csoportosítani a befektetőre, vagy a reménybeli, majdani vállalkozónak a költségeire. Először legyen tulajdonban, legyen az önkormányzaté, és akkor onnantól kezdve majd elkezdhetünk azon gondolkodni, hogy mire lehetne hasznosítani ezt a létesítményt. Kucsó István: án volt az első lépés ez ügyben, tulajdonképpen évente előkerült, és még mindig ott tartunk ebben a dologban, ahol január 20-án, azaz: hogy van egy ilyen igényünk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bízik benne, hogy ebben az évben erre pont kerül, tehát megkapja az önkormányzat, és onnantól kezdve majd lehet dolgozni érte a továbbiakban.

5 5 Kucsó István: Elfogadja Dr. Homoki-Szabó Róbert válaszát, és ösztönzi a testületet, hogy a jövőben továbbra is foglalkozzanak ezzel a témával. Kószó László: Ebben az épületben (amely még a Kádár-rendszer idején épült) még a 90-es években járt, és akkor is nagyon rossz állapotban találta. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Épp emiatt vetette fel ezt a témát a Pénzügyi Bizottság ülésén is, ugyanis az épületről a nyílászárók kilopva, a vakolat hullik. Kószó László: Kérdezi, hogy az emeletes részlegnél szintén ez a helyzet?, mert véleménye szerint a régi épületrész még valamikor aránylag jó állapotban volt. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A hosszú, hideg tél tönkretette azt is. Kucsó István: Az egyik lakossági fórumon Reszkető úr mondta, hogy az épület nagyon rossz állapotban van. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Aznap délelőtt volt kint, és ezt csak megerősíteni tudja. Tulajdonképpen a falak már alig állnak. Fenyvesi Zoltán: Szerinte ez így rosszul hangzik, viszont az Esze Tamás-lakótelep mintájára (amely az orosz laktanyából lett átépítve) kivitelezhető lenne a dolog, hiszen maga az épület váza adott, és megvan a cél, amire majd tudják használni, van felújítási terv is hozzá minden részletesen le van írva, mit mire kell költeni, mit kell kivitelezni-, pl. a fűtés, közmű helyrehozatala, így -véleménye szerint- a végeredmény jó lehet, még ha az jelenleg nem úgy tűnik. Maga a terület és az épületek is adottak, ha mindezt nem kell újraépíteni, akkor ezzel csak nyerni lehet. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Pénzügyi Bizottság ülésén felmerült Kovács Gábor részéről, hogy két helyrajzi szám van, amire nem tartunk igényt, illetőleg van ott egy átjátszó-torony. Belágyi Mihály egyik évi- testületi ülésen elhangzott nyilatkozatát felolvassa: Van két lakás, amely magánkézben van, ezt nem tudja az önkormányzat ingyenesen átvenni, a határőr-laktanya mögött egy adó-vevő toronyra a határőrségnek szüksége van, tehát ezért nem tartunk igényt a toronyra, illetőleg a két ingatlanra. Ezért csak ezekre a helyrajzi számú ingatlanokra tartunk igényt, a toronyra nem. folytatta. Fenyvesi Zoltán: Ezen a tornyon továbbították az internetet is, és a külön privát hálózatuk adatforgalmát is ezen bonyolították le, ezért saját hálózatot tartottak fönn. Hozzátette: most is még ezen dolgoznak. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van, és a megyei rendőrkapitány is úgy adta meg a hozzájárulását, hogy a határőrségnek a toronyra szüksége van. Kucsó István: Kezdetektől fogva tudni lehetett, hogy a torony marad.

6 6 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát más módosítási indítvány nincs. Aki a határozati javaslatban foglaltakkal egyetért, kéri, kézfelemeléssel szavazzon. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot fogadta el: 1/2011. (I.10.) számú képviselő-testületi határozat: A volt határőr laktanya ingyenes tulajdonba adásáról szóló 207/2008 (XI.24.) sz. képviselő-testületi határozattal módosított 197/2007. (XII.17.) számú képviselőtestületi határozat módosításáról A volt határőr laktanya ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló a 207/2008(XI.24) sz. képviselő-testületi határozattal módosított 197/2007.(XII.17.) sz. képviselő-testületi határozat módosítása 1. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 2054/2007.(X.4.) Korm. rendelet VIII. fejezetének 50. -a alapján kérelemmel fordul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez és igényét jelenti be az alábbi ingatlanok ingyenes tulajdonba adására: - Hrsz. 0191/B/l Felsősáskalapos 29. fsz. 3. A társasház tulajdont alapító okiraton B" (parancsnoki) épületként jelölve. - Hrsz. 0191/B/2 Felsősáskalapos 29. fsz. 4. A társasház tulajdont alapító okiraton C" (legénységi) épületként jelölve. - Hrsz. 0191/B/3 Felsősáskalapos 29. fsz. 5. A társasház tulajdont alapító okiraton D" (gépkocsi-tároló, istálló, nyerges- zabos és 5 raktár) épületként jelölve. - Hrsz. 0191/B/4 Felsősáskalapos 29. fsz. 6. A társasház tulajdont alapító okiraton E" (raktár és ól) épületként jelölve. - Hrsz. 0191/B/5 Felsősáskalapos 29. fsz. 7. A társasház tulajdont alapító okiraton F" (verem) épületként jelölve. 2. Felhasználási cél, a segítendő feladat és az azt előíró jogszabályi rendelkezések feltüntetése: - Az évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: közreműködés a foglalkoztatás megoldásában. Tompa városban magas a regisztrált (160 fő) és a nem regisztrált (100 fő) munkanélküliek, illetve a megváltozott munkaképességű személyek aránya. Ez az arány közel azonos a mikrotérség településein is, mivel az ingyenes önkormányzati tulajdonba kért épület Tompa és Kelebia között félúton van, ezért várható, hogy két település foglalkoztatási gondján enyhítene.

7 7 - Az évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a lakásgazdálkodás. Az önkormányzat nem rendelkezik megfelelő számú és minőségű bérlakással. A jelentkező igényeket különösen a szociális alapon bérbe adható lakások számát jelentősen növelni tudnánk az ingyenes tulajdonszerzéssel. - Az évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: gondoskodás, a gyermek- és ifjúsági feladatokról. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 51. -ában meghatározottak szerint az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Ezt a kötelező önkormányzati feladatot január 1-től el kellene látni, de erre a célra nincs megfelelő épület sem Tompán, sem pedig a mikrotérségben (Kelebia, Kisszállás). Az ingyenes tulajdonszerzéssel a feladatellátást teljes mértékig biztosítani tudnánk. 3. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete nyilatkozik arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek (ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét) megtérítését. 4 A társasháztulajdon alapító okiraton szereplő Felsősáskalapos 29. fsz. 1. és fsz. 2. A jelű épületre (lakások) és a fsz. 8. számú G jelű épületre (mikrohullámú átvitel-technikai torony) az önkormányzat nem tart igényt. Ennek megfelelően azok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását sem kérjük. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, jegyző, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megkéri Gavlik Melindát, hogy ezt az előbbiekben tárgyalt levelet a határozati javaslattal együtt küldje el a Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság címére.

8 8 2. Megbízási szerződés a KEOP számú Tompa Város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tárgyú pályázat közbeszerzési/ beszerzési eljárások lebonyolítására, és a kivitelezési feladatokhoz tartozó dokumentációk elkészítésére Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés szóban hangzott el. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A decemberi rendkívüli képviselő-testületi ülésen a Hajdu Bt. Ügyvédi Irodával mint közbeszerzési tanácsadóval- a szerződést felmondta a testület, a pénteki nap folyamán (mivel közbeszerzési tanácsadóra szükség van a csatorna-beruházás keretében) 3 ajánlatkérő levelet küldtünk ki, amelyekre 3 válasz is érkezett: Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Berczi Ügyvédi Iroda, és Kovács Zoltán Ügyvédi Irodája által érkezett még ajánlat. A Képviselőtestület megkapta az ajánlatokat, ezért kérdéseket, javaslatokat vár a témával kapcsolatban. Kucsó István: Kérdése -saját bevallása szerint- nem konkrétan a 3 ajánlattal kapcsolatos, inkább a mögötte álló fedezetre koncentrál: kérdezi, hogy az első fordulóból mennyi szabad pénz áll rendelkezésre, amit erre az ügyvédi iroda által kínált szolgáltatásokra tudunk majd költeni? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nettó másfél millió forint. A Pénzügyi Bizottság úgy adta át a javaslatát a testületi ülésre, hogy a legjobb pénzügyi (azaz legolcsóbb) ajánlatot tett javaslatot fogadjuk el. válaszolta. A Pénzügyi Bizottság megkérdezte Dr. Homoki-Szabó Róbertet, hogy mind a három ügyvédi irodával tárgyalt-e, és hogyan látja, melyik az a cég, amelyik mindezt el tudná végezni; véleménye szerint bármelyik el tudná végezni, mert mindannyian nagyon komoly gyakorlattal rendelkeznek. Tudniillik, itt azt kell tudni, hogy a év végén módosult a közbeszerzési törvény abban az értelemben, hogy előírta, hogy minden közbeszerzési eljárásra közbeszerzési tanácsadót kell alkalmazni. Mint láthatja a Testület, a Kovács Ügyvédi Irodának 2-es számú tanácsadói igazolványa van, a Bőröczéké 5-ös számú, és a Berczi Ügyvédi Iroda is az elején van, tehát egy rendkívül felkészült, és nagyon jó referenciákkal rendelkező cégekről beszélünk, az összeg szerint Kovács Zoltánéké a legjobb ajánlat számunkra. folytatta. A Bizottsági Ülésen szintén felmerült a szerződés kérdése is: akkor jelezte Kovács Gábornak, hogy már rendkívül a végén vagyunk ennek a dolognak, február végén az első kört le kellene zárni, a második körnek is május 31-én le kellene zárulnia. Ahhoz, hogy február végén le tudják zárni, ahhoz kellene majd egy közbeszerzési tanácsadó cég, egy projektmanagement cég, amely majd ezt az egészet átveszi, és elkezd majd vele dolgozni, most január 10. van. Kérdezi, hogy a Testület felhatalmazza-e arra, hogy a szerződést megkösse, vagy azt, és a szerződés tartalmi kellékeit hozza-e inkább a Testület elé, és nézzék meg mind a tartalmi részét, mind a kötelezettségeit. Az egyértelmű, hogy a megbízási szerződésnek a tartalmi kellékei Kovács Zoltán Ügyvédi Irodájában foglaltak szerint vannak, ugyanis ők teljes egészében visszaküldték az ajánlati felhívást: ott megvannak azok a feladatok, amelyeket nekik

9 9 mindenféleképpen ebben a megbízásban el kell látniuk. Igazából a szerződés tartalmi kellékei innentől kezdve a határidők (azok is adottak), valamint ami az útvonaltervben van. A megbízási díja is adott, mivel az ajánlati kötöttség is őt köti. fejtette ki véleményét. Kérdezi, hogy mi az, amit úgy érez a Testület, hogy adott esetben a szerződésbe bele kellene venni, szükséges-e, hogy a Testület elé vigyék, vagy: (ezt nyomatékosan még egyszer kérdezi) felhatalmazzák-e a polgármestert arra, hogy megkösse a szerződést testületi előterjesztés nélkül. Fenyvesi Zoltán: Elhangzott Kovács Gábor részéről az is, hogy a Hajdu Ügyvédi Iroda és az Interistra Kft. is valamilyen szinten ahogy szerinte Polgármester úr mondta- vitatja azt a helyzetet, ami kialakult. Mivel Polgármester úrral nem találták meg a közös nevezőt, így nincs kommunikáció, ezért szerinte- elakadtak a tárgyalások, ezért nem haladunk sehova. Gábor felvetette, hogy mi van abban az esetben, ha vitás helyzet alakul ki akár jogi téren is-, és teljesíteni kell az ő irányukba bármilyen összeget is amit most odaígérünk másnak, természetesen. Arról szól a történet, hogy ugyanerre a munkára, ami eddig volt, most egy új szereplő fog bekerülni, erre mondta Polgármester úr, hogy nagy valószínűséggel vitatni fogják, de mivel, hogy nem történt meg ez a munka, nem lett teljesítve, ezért ez egy jogi kérdés lesz majd. Most hirtelen van egy pár jogi kérdés, amivel itt majd foglalkozni kell, de azt gondolja, hogy azt mérlegelni kell mindenféleképpen, hogy valahogy úgy kellene elindulni, hogy egyrészt haladjon is, másrészt ne kerüljön többe a hús, mint a leves. Tudja, hogy nincs sok választási lehetőség, de ez egy fontos dolog, hogy mi az irány. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azért is gondolja, hogy vitatni fogják, mivelhogy az Interistra részéről jött levél a szerződés felmondása után ebben a kérdésben, viszont a Hajdu Ügyvédi Iroda részéről nem. Az Interistra projektmanagementi feladatot, tehát nem ezt a kérdést érinti, viszont vitatja, hogy nem végzett volna munkát, és jelzi is, hogy mi az az összeg, amire igényt tart: nem titok, 2 millió Ft + ÁFÁ-t Ft nettó az az összeg, amivel még rendelkezik a projektmanagementi keret, az Interistra ebből Ft + ÁFÁ-t szeretne, ha a cége részére kifizetnénk. A Hajdu Ügyvédi Iroda viszont nem. Kovács Gábor részéről felmerült az, hogy mi van abban az esetben, ha megkötjük bármelyikkel a szerződést igazából nem bármelyikkel, teszi hozzá Dr. Homoki-Szabó Róbert-, tehát ha megkötjük a szerződést, akkor utána az ügyvédi iroda majd beperel bennünket ezért az összegért arra hivatkozásul, hogy elvégezte a feladatot. A Bizottsági Ülésen Csajkás Nándorné jelezte, hogy az ügyvédi iroda igazából nem végezte el ezt a feladatot, Dr. Homoki- Szabó Róbert pedig ekkor is közölte, hogy ebben az esetben Ügyvédi Kamarához, és a Közbeszerzési Tanácshoz is fordul. Éppen azért, mert úgy gondolja, hogy a megbízási szerződése alapján nem járt el a megbízója érdekében a törvény által előírt, és illetőleg a szerződés tartalmi követelményeinek megfelelően. Mint jelezte - októbertől, a megválasztása óta- több levelet írt nekik, hogy adják át a dokumentációt, jelezzék, hogy milyen munkát végzett a cég; ez eddig nem történt meg, ők azt jelezték, hogy nem kell a megbízóval kapcsolatot tartani, ez viszont mind a Ptk.-val, mind a szerződéssel ellentétes. Innentől kezdve az Ügyvédi Kamaránál etikai vizsgálatot kezdeményez. Abban az esetben, hogyha az Interistra megtámad bennünket, a Közbeszerzési Tanácsnál ugyanerre a megbízási szerződésre hivatkozva a közbeszerzési jogosítványa megszüntetését fogom kérvényezni, vagy

10 10 ugyanezt függesszék fel neki. Tehát ha az Interistra nem fogadja el az a feltételt, hogy a szerződést felmondtuk, és megkapta a Ft + ÁFÁ-t a semmiért, akkor legyen harc, és akkor majd harcolunk. fejtette ki. Ezt amint már egy néhány testületi ülésen is jelezte-, lezártnak tekinti mind az Interistrát, mind a Hajdu Ügyvédi Irodát, de: amennyiben ők úgy érzik, hogy nekik vannak jogosítványaik, akkor majd mi is jelezzük, hogy miszerintünk hogy áll, miért kell ezt a szerződést felmondani. Érdeklődik, hogy eléggé részletes és kimerítő választ adott-e a Testület kérdéseire. Ha akad még kérdés, nagyon szívesen válaszolna rá. Kovács Gábor: Mivel megérkezett a 3 ajánlat, ahogy a Bizottsági Ülésen is jelezte, szerinte kell még némi szervezési dolgot elintézni a projektmanagement-szervezet felállításával kapcsolatban is, mert addig nem biztos, hogy ő is tud dolgozni, ha nem kap információt, vagy nem tudja valakinek átadni. Nem tudja biztosan, hogy milyen alá-fölérendeltségi viszonyban lesz majd a projektmanagement-szervezettel a jogi előkészítő személy. Úgy gondolja, hogy ez még egy döntést fog igényelni, melynek minél hamarabb a végére kell jutni. A másik: ha már belerángattál bennünket, vagy olyan módon vezetted elő itt a szerződés-bontásokat, hogy a Te véleményedet fogadjuk el, és ezek a cégek nem teljesítettek, akkor ezeknél az ajánlatoknál, amikor aláírod a szerződéseket, akkor azokat érdemes lenne a Testület elé hozni, hiszen a felelősséget meg kell osztani több szem többet lát alapon-, nem biztos, hogy mindent el kell vállalni egy személyben. mondta. Szerinte érdemes lenne ezeknél a szerződéseknél odafigyelni, hogy olyan ne fordulhasson elő még egyszer, hogy esetlegesen ebből ilyen értelmezési vita kerekedjen. Mindenki látta, elfogadtuk, lehet aláírni állítása szerint ezért mondta a Bizottsági Ülésen is, hogy érdemes lett volna egy körben megejteni a dolgot, igaz, ez szervezés kérdése, de így is haladhat előre a projekt. Csak amíg nem írtuk alá a szerződést, nem tud mindenki dolgozni. A Pénzügyi Bizottságon elhangzottak alapján támogatjuk a legolcsóbb ajánlatot, olyan módon, hogy a Polgármester úr a szerződés aláírását a Testület felhatalmazásával végezze el, ilyen módon mindenki számára egyértelművé válik, hogy így mire adtunk felhatalmazást ennek a cégnek, és hogy mikorra kell befejeznie. Ilyen kritériumokat támasztottunk azért, hogy haladjon a projekt. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A felvetett kijelentésedre válaszolnék: az, hogy belerángattalak Benneteket ebbe a szerződés-felmondásba, megértem, hogy Te így látod, viszont én úgy értékeltem, hogy nem az előző Testület hibáit akarom felhozni, hanem azt akarom, hogy megértse mindenki, hogy ezzel haladni kellene. Ezt már mondtam Neked világosan, hogy február végén le kellene adni, most Dóra Gabriella - a közreműködő szervezet- részéről valamennyien nagyon pozitívan állnak hozzá, de hát akkor semmi gond nincsen, maradjunk abban, hogy jövő héten hétfőn lesz ismét egy rendkívüli testületi ülés (időközben változott), ekkorra ott lesz a szerződéstervezet, és majd rá azon a héten szintén kellene egyet tartani, ekkor a projektmanagement miatt lenne rá szükség, hogy haladjunk az üggyel. Január végén lesz még egy munkaterv szerinti testületi ülés, csakhogy ezzel megint majd két hetet csúszunk. Habár ráérünk, hova kapkodjunk. Megmondom, mi a problémám: ahhoz, hogy meg tudjuk csinálni ugyanígy -pontról pontra- a Víziközmű Társulatnál is, ahhoz Neked is tudnod kell, hogy meg kell csinálni egy hitelígérvényt, de közben a Víziközmű Társulatnál azért más dolgot is meg kellene csinálni, és így ahhoz, hogy február végén bemenjen minden, értelemszerűen a február egy kicsit rövid lesz

11 11 hozzá, hogy mindent elvégezzenek. Igazából Te mondtad mindig nekem, hogy ezt a másfél milliárdot nem lenne szabad elengedni, akkor most, amikor van közbeszerzési tanácsadónk, és utána talán lesz projektmanagement is, akkor legalább ezzel kellene egy kicsit haladnunk. Az pedig, hogy a több szem többet lát : engedtessék meg az, hogy ők jogászok, én is jogász vagyok, és most már a cégnek van saját jogi főtanácsosa is és még egyszer mondom, amikor a szerződés-tervezet eljön, azt át is küldöm Nektek, tehát nincs is olyan, hogy nem látnátok, mert -en megkapnátok, és ha adott esetben van javaslat, akkor még azt is figyelembe vennénk. De nincs semmi gond, ha most ráérünk, akkor ráérünk, én nyugodt vagyok. fejtette ki álláspontját. Kucsó István: A határozati javaslattal kapcsolatban elhangozott a részéről egy ötlet, hogy a Kovács Ügyvédi Irodával való szerződéskötésre felhatalmazná a Testület a Polgármestert. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én ezt szerettem volna indítványozni. Kucsó István: Mert ugyanis nem kaptunk határozati javaslatot. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azért nem kaptatok, mert ugyebár az ajánlatokat nem láttuk, ezek is most délben érkeztek be, amint az iraton láthatjátok is. Igazából a határozati javaslat az lett volna, hogy tudjuk, melyik az a cég, amelyikkel megkötjük, és mi az, amire feljogosít a Testület engem. Ha ez így jó, ahogy Kucsó István mondta Nektek, hogy a nyertes pályázó a Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda, és felhatalmazza a Testület a Polgármestert arra, hogy ezt a szerződést kösse meg, akkor kedd-szerda magasságában ez a szerződés meg van kötve, és onnantól kezdve a tanácsadó cég tudja tenni a dolgát. Kucsó István: Akkor ő fogja kiírni a projektmanagementet? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van, ekkor már nem nekünk kell ezzel foglalkozni, nem az apparátusunknak, hanem ők megcsinálják, és majd elénk terjesztik a projektmanagement 3 vagy 4 ajánlatát, amennyit előírnak, és akkor onnantól kezdve haladna. Kucsó István: Az első fordulóra visszamenőleg is fel kell állnia egy projektmanagementnek? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Be kéne fejezni a munkát, és utána a második ülésen folytatni. Valamilyen kérdés esetleg? Hallgatlak Benneteket. Ha nincs, akkor megyünk tovább. Fenyvesi Zoltán: Nincs kellő mozgástér, itt gyakorlatilag arról szól a történet, hogy előre le vannak osztva a lapok. Az lenne a fontos valamilyen szempontból- hogy találjunk olyat, akivel tudtok együttdolgozni, és működhet a dolog. Ez erről szól. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem lett volna váltás, ha a Hajdu Ügyvédi Iroda ezt a végén csinálja.

12 12 Fenyvesi Zoltán: Az a baj mondja Dr. Homoki-Szabó Róbertnek- hogy ezt így onnan, abból a szemszögből, ahol ő ül, nem lehet látni. Nem tudhatja, hogy milyen párbeszédek folynak a Polgármester és egy másik ügyvédi iroda között, vagy a Hivatal, illetve Tompa egy másik képviselete, és egy ügyvédi iroda között. Ezt innen nem lehet megítélni, nyilván hogyha nem működik, akkor nincs más út. Ehhez az is elég, ha az egyik fél úgy gondolja, hogy nem tud vagy nem akar a másikkal dolgozni. Egy jó üzlethez mind a két félre szükség van. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Maradjunk annyiban, hogy a Hajdu Ügyvédi Irodával telefonon nem is tudtam tárgyalni, ugyanis nem adták meg a telefonszámukat. Az ügyvéd úr nem volt hajlandó telefonhoz jönni, amikor én hívtam októberben, tehát innentől kezdve csak és kizárólag írásos levelezés van, az írásos levelezést pedig már láttátok. Ehhez képest az ügyvédi irodával való szerződés-megszüntetésnek az alapját / a közbevetések miatt nem tudta befejezni mondatát, majd a következővel folytatta/ tehát innentől kezdve az, hogy nem látsz bele, azért nem látsz bele, mert igazából csak a papírokat látod, amiket én is látok. Fenyvesi Zoltán: Ezzel nekem semmi bajom, igazából azért vannak a Hivatalban a hivatali dolgozók, hogy tegyék a dolgukat, és működjön a dolog; az ajánlatokkal kapcsolatban tényleg az látszik, hogy nekünk arra van pénzünk, amit Dr. Kovács P. Zoltán kínál, de gyakorlatilag nincs túl nagy alternatíva, mert nem arról szólt a történet, hogy 3 ugyanolyan értékhatárú ajánlat, hanem mind a kettő fölötte van a másik kettőnek, tehát ez így egyértelmű, hogy ő fér csak bele. Abszolút. Föl kell tenni azt, amit Kucsó István mondott, hogy Dr. Kovács P. Zoltán legyen elfogadva, azután majd meglátjuk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát akkor a határozati javaslat megfelelne a Testületnek, miszerint a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda által nyújtott ajánlatot fogadja el, és a Testület fölhatalmazza a polgármestert, hogy ezzel a céggel kösse meg a közbeszerzési tanácsadással kapcsolatban, tehát az ajánlatban felmerült tartalmi kellékekre vonatkozó szerződést. Kovács Gábor: Egyet kérdeznék: kötbért kikötünk? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megbízási szerződésnél nincs kötbér, mivel az nem eredménykötelem, tehát innentől kezdve nem vállalkozási szerződésről beszélünk. Tehát ez a szerződés az önkormányzat érdekében fog születni, nemcsak ez a KEOP, hanem innentől kezdve minden ilyen szerződés. Amit eddig kötöttünk, az is az önkormányzat érdekében kötődött, és az önkormányzat érdekeinek a szem előtt tartásával. Még egyszer kérdezi, aki ezt a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül e napirendi pontban foglaltakat elfogadta, és a következő határozatot hozta:

13 13 2/2011. (I.10.) sz. képviselő-testületi határozat: Megbízási szerződés a KEOP számú Tompa Város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tárgyú pályázat közbeszerzési/ beszerzési eljárások lebonyolítására, és a kivitelezési feladatokhoz tartozó dokumentációk elkészítésére Tompa Város Önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyja, hogy a KEOP számú Tompa Város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tárgyú pályázat közbeszerzési/ beszerzési eljárások lebonyolítására, és a kivitelezési feladatokhoz tartozó dokumentációk elkészítésére Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda által nyújtott ajánlatot fogadja el nettó ezer forint + Áfa összeggel, és felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, jegyző, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az esetlegesen felmerülő kérdésekkel kapcsolatban kérdezi a Képviselő-testületet. Csikós Krisztina napirend utáni felszólalásra jelentkezik, Dr. Homoki-Szabó Róbert megadja neki a szót. Csikós Krisztina: A Képviselő-testületet szeretné tájékoztatni a következő két pályázati lehetőséggel kapcsolatban: az egyik az Európai Bizottság Európa a polgárokért programja, amelyre lehet pályázni testvérvárosok programjainak találkozójára, tehát pályázhat testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzat erre a pályázatra, mely esetében vagy hivatalosan folyamatban lévő testvérvárosi kapcsolat kialakulásáról van szó, vagy kialakult már egy létező kapcsolat. Ezen az alapprogramon belül pályázhatnánk Gyergyóújfalu és Tompa találkozójára a Tompai Napokhoz kapcsolódóan, mivel pont most van ez az aktuális év, amikor ők jönnek ide. Utánajártam, és sajnos Szerbia nem vehet részt ebben, mert őket nem tudjuk bevenni. A támogatás minimumösszege 5 000, maximumösszege , ez a résztvevők számától, és a napok számától függ. A pályázatban elszámolható a meghívott települések útiköltsége, valamint a szervezőtelepüléseknek a szervezési költségei, tehát végül is itt azt az információt kaptam, hogy igazából a Tompai Napokkal kapcsolatban bármi elszámolható, ugyanis nem kell számlával elszámolni ezt a pályázatot. A támogatás finanszírozását általány-díjszámítás alapján határozzák meg, ugyanígy a napok és a résztvevők számától függ, viszont egy probléma van: az EU hivatalos nyelvein -angolul, franciául, vagy németül- lehet letölteni az űrlapot, állítólag magyarul is le-, illetve ki lehet tölteni, de azt mondták, hogy elsősorban inkább angolul töltsük ki. Ezt még majd meg kell oldani. A pályázat utófinanszírozású.

14 14 Kucsó István: Ez a pályázat milyen összeget célozna meg? Az elég tág határok között mozog, amit mondtál. Csikós Krisztina: Átszámolva ez 1,4 milliótól 2 millió forintig, ugyanis van egy átalánydíj-táblázatunk, ami a napok számát veszi; benne le van írva, ha 10-től kevesebb napig tart ez a találkozó, és 25-től 40 főig euró, 41-től 55 főig pedig euró. Tehát a résztvevők száma azokét jelenti, akiket mi meghívunk, ez esetben az erdélyiek számát jelenti, őket tudjuk beleszámítani. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A pályázatot ki írná meg? Csikós Krisztina: Akiktől kaptuk ezt az információt, ők vállalnák a megírását, szerinte valószínűleg ennek az összegét is bele lehetne kalkulálni a pályázatba, azt nem tudja, hogy ekkora összegnél mennyire érné meg, vagy pedig angolra ki tudná lefordítani. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Úgy hiszem, ez elég záros határidejű pályázat. Február 1-je a beadási határidő? Csikós Krisztina: Február 1. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mikorra kellene eldönteni? Csikós Krisztina: Épp most kaptam egy ajánlatot ettől a hölgytől, akivel beszéltem, azt mondta, hogy átküldi nekem minél előbb, meg lehetne nézni ezt az ajánlatot, és akkor ez alapján eldönteni, hogy mit csináljunk. Kucsó István: Ugyanekkora költség elszámolható itt is? Csikós Krisztina: Igen. Kucsó István: Itt az a kérdés, hogy kb. 2 millió Ft-ot meg tudunk-e előlegezni 4 hónapra. Csikós Krisztina: 2 hónapon belül kell elszámolni a pályázat lezárását követően, a kifizetési kérelmet kell elküldeni, plusz a beszámolót, és onnantól kezdve szerintem 4 hónap, amíg intézkednek. Kucsó István: Akkor nem 4 hónap, hanem 6 hónap. Csikós Krisztina: Igen, ahogy el lesz küldve a beszámoló. Kucsó István: Egyetért, szerinte sem kell megvárni a 2 hónapot a pályázat elszámolásával és lezárásával. Csikós Krisztina: Nem kell, azt 60 napon belül el kell számolni. Kucsó István: Az augusztus 20., december talán.

15 15 Csajkás Nándorné: És ha nem nyer a pályázat, akkor is közel másfél millió elmegy a Tompai Napokra. Csikós Krisztina: Van egy másik pályázati lehetőség is: ezt a Nemzeti Kulturális Alapnak a Közművelődési Kollégiuma írta ki, és ezt szintén közművelődési rendezvények támogatására, pl. nem hivatásos művészeti találkozók, városi, szakmai programok megrendezésére írták ki. Ez a keretösszeg 120 millió Ft, tehát itt nincs maximális összeg, azaz hogy mennyire lehet pályázni. Ez a pályázat támogatja az előadók megbízási díját, szakmai anyagok költségét, reklámpropaganda költségét, utazási és szállítási költséget, szállásköltséget, nyomdaköltséget, bérleti díjakat. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Látsz benne értelmet? Csikós Krisztina: Ebben igen. Kucsó István: Ne ijedjünk meg tőle, hogy angol nyelven kell elkészíteni, vannak angol szakos kollegák, ha elszámolható a munkájuk, akkor meg kell őket kérdezni, hogy vállalnak-e ebben munkát, és el kell küldeni a pályázatot. Ettől ne riadjunk már meg. Csikós Krisztina: Annyi a hátránya, hogy mivel csak 1 településsel lenne ez a kapcsolat, tehát annál pozitívabban bírálják el, minél több testvértelepülés vesz benne részt. Mi gondoltunk a szerbiai Kelebiára, csakhogy ők ki vannak zárva, ugyanakkor részt vehetnek ezen az eseményen, viszont nem számítanak bele ebbe a programba. Kucsó István: Akkor Erdélyből is ott van Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, tehát ott azok annyira egybe vannak. Csikós Krisztina: Szerintem ők arra gondoltak, hogy több ország működjön együtt. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Csikós Krisztinát kérdezi a projektről, a véleményét kéri. Csikós Krisztina: Szerinte meg lehet próbálni. Kucsó István is egyetért. Csikós Krisztina: Lényegében semmilyen költség nem terheli az önkormányzatot - leszámítva az angol fordítást. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivelhogy ez így rendkívül feszes korábban szintén egy rendkívüli testületi ülés volt, amely e két pályázatról szólt, és [a közbevetések miatt nem tudta befejezni mondatát]. Kucsó István és Kovács Gábor közbevetése: Mikor fogunk normál ülést is tartani?

16 16 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Január 31-én. Kovács Gábor: Csikós Krisztina a pályázatot addigra be tudja adni, vagy majd meglátjuk. Kucsó István: Érdeklődik, hogy meddig kell beadni, mi a határidő. Csikós Krisztina: Február 1-je. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Közli, hogy január 31-én lesz testületi ülés. Vagy megtárgyalhatják majd a következő héten hétfőn vagy kedden. Kucsó István: No de most sem volt szó arról, hogy majd a --> Dr. Homoki-Szabó Róbert: --> a projektmanagement mi lesz. (fejezte be Kucsó István mondatát) Jól van, tehát akkor terjesszük elő, csináljuk mind a kettőt. Úgy jó lesz? kérdezi a Testülettől. Kucsó István: Költségvetésünk meg bírja finanszírozni ezt 6 hónapra? Csajkás Nándorné: Erre választ most még nem tudok adni, de az utófinanszírozásost azért mondom, hogyha nincs pályázat, akkor is ki kell fizetnünk az ugyanekkora összeget, tehát ezzel csak gond van. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így is, úgy is. Csikós Krisztina: Ezt nem tudom, de Hajósné Szegedi Rita szokta tervezni az EDFnek a programjait, tehát pl. ezek az étkeztetési költségek, stb. hova vannak elszámolva? Vagy ezt hogyan szokták elszámolni? Csajkás Nándorné: A Polgármesteri Hivatalban vannak elszámolva, a reprezentációban. Csikós Krisztina: Mert ezt is bele lehet állítani, tehát az útiköltséget, az étkezési költség pedig nálunk mint szervezési költség jelentkezik. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó. Akkor Kriszta- a kérésem a következő: lesz még egy rendkívüli testületi ülés, valószínűleg a jövő héten, addigra kérnék két előterjesztést, és értelemszerűen a pályázatot kezdjétek el csinálni - helyi szinten. Tehát az angol nyelvűvel kapcsolatban segítenek az iskolában, a másikban pedig meg tudjátok magatok csinálni, vagy kell még valakinek a segítsége? Csikós Krisztina: A másikban nem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérdezi, hogy melyikben nem.

17 17 Csikós Krisztina: Az MKO-sban -tehát a magyar nyelvűben- nem kell a segítség. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az angol nyelvűnél majd az iskola fog segíteni; Kucsó Istvánt kérdezi, hogy így meg tudják-e oldani. Kucsó István: Igen, tehát meg kell állapodni, mennyiért vállalják a kollegák, mert azért ez komoly munka. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor légy szíves mind a kettőt, és az előterjesztés is angolul íródjon meg. Csikós Krisztina: Csak azért kérdezem, hogy ez így mennyire éri meg, mert ha projektmanagementre beadunk egy adott összeget, azért hogy nekünk is jusson valamennyi támogatás, mármint, ami nekünk kiadásunk lenne. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Helyesli, majd a következőt javasolja: beszéljék meg, és akkor értelemszerűen a következő ülésen erről lesz szó. Maga a pályázatírás is kezdődjön meg. Úgy gondolja, a Testület már támogatni fogja, tehát fölösleges munkát senki sem fog végezni, emellett az a cél, hogy a pályázat időben érjen be, nehogy az történjen, hogy betelik a keret. Kucsó István most már egyetért ez utóbbi helyesbítéssel. Fenyvesi Zoltán: Időközben volt a Polgárőr Egyesületnek egy elnökségi ülése, sajnos nem tudott rajta részt venni, de amint látja, Nagy-Teleki István most pont jelen van, kérdezi őt, hogy a legutóbbi megbeszélésükön mire jutottak kameravásárlás terén. Úgy tudja, hogy született döntés is ez ügyben, gyakorlatilag egy kérdést akart volna feltenni azon az ülésen, mely szerinte praktikusan pénzügyi jellegű lett volna, azaz: abban az esetben, ha kötnek majd egy szerződést a kivitelezésre, és ezt fizetni kell, akkor -véleménye szerint- szinkronizálni kellene azzal az időponttal, amikor már rendelkezésre áll az az egymillió forint, amiről itt szó van. Egy dolog miatt hozta fel ezt a témát, ugyanis szerinte mindennek van egy fejlődéstörténete, és az elnökség is látta azokat a nehézségeket, amelyekkel a Képviselő-testület itt szembenézett, pl. milyen technikai lehetőségek adottak, és ezekből mit lehet kihozni. Ami ezzel kapcsolatban a Polgárőr Egyesületnél is elhangzott, az nagyjából ugyanaz volt, ami testületi ülésen is, és nem arról szólt a történet, hogy meghozott a Testület egy döntést, ami alapján megveszünk egy eszközt, amivel később a Polgárőr Egyesületnek kell dolgozni, hanem most a Polgárőr Egyesület is látta azt, hogy nagyjából ebből a pénzből mit lehet kihozni, és mik a lehetőségek. Kérdezi, milyen tapasztalatok voltak az Egyesület részéről, ezért átadja Nagy-Teleki Istvánnak a szót. Nagy-Teleki István: Tisztelettel köszönti a Képviselő-testületet, Polgármester urat, úgy érzi, nincs felhatalmazva arra, hogy ezzel az üggyel kapcsolatosan a Polgárőrség nevében nyilatkozzon, de feltételezi, annyit elmondhat, hogy úgy döntöttek, kamerák terén még egy kört futnak, érdeklődnek majd afelől, hogy modernebb felszerelést, illetőleg kevesebb kamerát engedélyez-e a pályázatkiíró, és a szerelést ki fogja majd elvégezni. Eddig arról volt szó, hogy a határozat alapján a Halas-Pajzs Kft.-vel kötnék

18 18 meg szerelés terén a szerződést, velük is még egy egyeztetést szeretne a vezetőség majd elvégezni, és utána még egy határozatot fognak hozni. Fenyvesi Zoltán: Köszöni a választ. A buszmegállókkal kapcsolatban szeretne még egy rövid kitérőt, ha már minden ilyen gyorsan haladt a mai napon. Elmondása szerint mikor annak idején szóba került ez a buszmegálló-téma, akkor mondták az előző ciklusban is itt dolgozó képviselők, hogy az volt a feladatuk, amerre jártak, nézték a buszmegállókat, hogy milyen buszmegálló-forma lenne a jó. Készültek erről fényképek is, mindenki gondolkodott magában arról, hogyha egyszer odajutunk, hogy Tompán új buszmegállók valósulnak meg, azoknak milyen tulajdonságaik legyenek, és mindenki a maga ízlése szerint választ egyet, amiről majd beszámol. Amikor pedig szóba került ismét ez a buszmegálló-téma rögtön a választások után, ő azt gondolta ezzel kapcsolatban, hogy át lett csoportosítva egy kis pénz még az előző ciklus végén a központi buszmegálló felújítására, ezért arra gondolt, hogy az újabb ciklus elején -ha átcsoportosítható egy kis pénz a bölcsőde felújítására-, akkor részéről semmi akadálya. Már többször is mondotta, hogy Polgármester úr részéről ez egy kampányígéret volt, hogy legyen buszmegálló, ők -a Testület pedig- mögé sorakoztak a dolognak. Számára nagyon tetszik ez a buszmegálló, ami megépült, korábban azok az aggályok hangzottak el vele kapcsolatban, hogy esetleg tájidegen lesz, és ez a faszerkezet nem illik majd ide, mondták neki az emberek privát beszélgetések során. Véleménye szerint szereti a modern dolgokat, habár ez már okafogyott, de egy fémvázas buszmegállót, ami műanyag plexivel lett volna, ő arra a variációra szavazott volna, ha ez a lehetőség egyáltalán napirendre került volna. Számára azért, mert hozzá az állt volna közelebb. Szerinte azokban is voltak olyan típusok, amelyek rosszul néznének ki pár év után, de voltak közöttük normálisak. Viszont mivel ez a szavazás nem is került szóba, ezért nem is tartotta fontosnak szóbahozni. Amikor privát beszélgetéseket folytatott a buszmegállókról, a közvetlen környezetében is nagyon sokan azt mondták, hogy a fa buszmegálló volna a legszebb, ami igazán ide illene, és működne. Úgy érzi, egy nagyon jó kompromisszumot kötött ezzel a buszmegállóval, mert miután ez a típus ide fel lett állítva, úgy gondolja, abszolút ideillik. Volt ez a legutóbbi vállalkozói fórum, ahol Farkas Tiborral beszélt egy pár szót, amely beszélgetés már nagyon a végére sikerült, emiatt elég röviddé vált, de beszélgetőtársa elmondta neki, hogy nagyon rosszul vette ki magát az, hogy amikor a buszmegálló festése kapcsán bejött az ő árajánlata, akkor meg lett az szavazva, hogy több ajánlat legyen bekérve, és ez elég rosszul jött ki. Fenyvesi Zoltán gondolkodott a dolgon, hogy ezt miért érhette meg Tibor ilyen rosszul. Szerinte az önkormányzatiság annyiban más, mint egy magánembernek az élete, hogy itt figyelembe kell venni azt, hogy az ember nem a saját pénzét költi el, és ha a tompaiakét költi -akár festékre-, akkor nagyon fontos az, hogy felelősségteljesen tegye, és ne azt mondják, hogy a szomszéd pénzét költi el pl. festékre, habár nem is ez volt a cél. Véleménye szerint amikor Kiss Anikó szóba hozta azt, hogy nem jó az ajánlat, nem is hagyott más választást a Testület tagjainak, mint azt, hogy kérjenek be ajánlatot. Sajnálja, hogy erről nem beszéltek utána többet, emellett ez a dolog kisiklott egy másik irányba, és gellert kapott a történet. Nagyon fontosnak tartja azt a tényt, hogyha közpénzt költünk, tényleg úgy kell, hogy felelősségteljesen költsük el. Ezt pedig az emberek otthon is így érezzék, ne csak mi gondoljuk itt így, a Testületben. Elmondása szerint mindig azt tartotta fontosnak, hogyha őhozzá bárki elmegy bármilyen üggyel kapcsolatban, akkor helyben keresse

19 19 meg a problémát, és találjon rá valami megoldást. Farkas Tibor legutóbbi felszólalása és a festékről szóló vita- szerinte már akkor okafogyott volt, mert nem arról szólt, hogy legyen-e festék, vagy sem. Csak azért említi, mert Kovács Gábor, Kucsó István többször találkoztak vele azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet majd megedződni az idők folyamán; csak még egy gondolat: mindez azért olyan fontos, mert sosem lenne szabad semmit sem személyesre venni, külön kell választani a munkát minden egyébtől. Farkas Tibor: Már lezártnak tekinti ezt az ügyet. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Szintén így látja. A következő kérdéssel fordul a Képviselő-testülethez: pont most szórt szét az önkormányzat az iskola megbízásából egy levelet a településen, melyet Kucsó István írt meg. Novemberben volt egy testületi ülés, amikor az iskolában lévő kerékpár-tározóknak a befedéséről esett szó, és arra próbáltak meg pályázati pénzt szerezni. Az, hogy ez a pályázati keret betelt, ettől kezdve ebből a pályázatból nem tudnak pénzt szerezni. Viszont az Univernek van egy olyan nyereményakciója, mely szerint bizonyos termékeikkel nyerhetnek az iskolák. Az Univer egy meghatározott termékcsoportján (annak is a burkolatán) található egy zöld pont, mely zöld pontra ha ráírják egy iskola nevét, címét, akkor az az iskola attól függően, hogy mennyi ilyen zöld pont érkezik be- nyerhet egy összeget. Első helyen 3 millió Ft, második helyen 2 millió Ft, a harmadik helyezett 1,5 millió Ft-ot, és a negyedik helyezett 1 millió Ft-ot nyer. Kezdeményezése Kucsó Istvánnal együtt az volt, hogy a település fogjon össze (ha csak 1500 ingatlannal számolunk, és minden ingatlan 2-3 ilyen zöld pontot küldene be az iskolába), akkor az iskolában lenne egy gyűjtőpont, és az iskola ebből a pénzből, ami adott esetben pontot jelentene, könnyedén meg tudná nyerni az első helyet, tehát a 3 millió Ft-ot. Ebből a 3 millió Ft-ból pedig be lehetne fedni az iskolai kerékpártározókat. Kérdezi, hogy jól számolt-e. Kucsó István: Igen, tehát igazából a többlet arra kell, hogy minél minőségibb, és minél esztétikusabb tároló legyen kialakítva. Ami van, abból is meg tudunk csinálni valamilyen szintűt, de: ha már ott van egy oktatási intézmény, a környezet nevelő hatása elengedhetetlen, az kell, hogy egy szép kerékpár-tároló legyen. Persze ehhez némi pluszforrások kellenének, és ezért lett volna jó az a KEOP-os pályázat, amelyet menet közben december 21-én lezártak. Most egyelőre megpróbálják ezt a lehetőséget, ha nem sikerül, akkor próbálkoznak más forrásokat is keresni. Ezeket a zöld pontokat gyakorlatilag a ketchup, mustár, majonéz flakonokon lehet keresni, a nagydobozos majonéz duplapontot ér. Megpróbálják, hátha eredményt érnek el, de ha nem, akkor is legalább lesz 5 db kosárlabda. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Egyetért a fentiekkel, és már említette Kucsó Istvánnak, hogy vállalta, hogy Szarka úrral -az Univer tulajdonosával-, akivel az elmúlt 1,5 évben elég sokat dolgozott együtt, fölviszi ezeket a bejövő nyereménypontokat. Innen kéri a település lakóit, hogy fogjunk össze, és minél több ilyen jellegű Univer-terméket vásároljunk, és el ne felejtsük bevinni az iskolába azt a zöld pontot, és ráírni a Szabó Dénes Általános Iskolának a nevét. Kucsó István: A nevet majd mi ott ráírjuk.

20 20 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azt majd megoldjátok Ti, akkor tehát csak a zöld pontot kell behozni. Olyan 3-4 ezerrel már tudunk nyerni. Köszönöm szépen előre innen is! Szalai László: A sporttal kapcsolatban kérdezi a Testületet: mi várható a jövőben, mennyi pénz áll rendelkezésre. A tavalyi összeget sem kapták még meg; mire számíthatnak? Idén már első kézből tudják, hogy mennyi pénz kell, szeretné tudni, hogy ebben az évben mi várható. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A tavalyi pénz azért nem lett kifizetve, mert ő már november vége óta kérte, hogy hozzák be azokat a számlákat, amelyek alapján el tudtak volna számolni vele tehát hogy az önkormányzati pénz hova, és mire lett forgatva. A múlt héten érkezett be a számlatömeg, ezt a mai nap hozta be Nyers Julianna, és aznap át is nézték, kérdezi, hogy a héten ki tudják-e fizetni, vagy a jövő hét elején legkésőbb. Tehát a jövő hét elején legkésőbb ki lesz fizetve a hiányzó tavalyi- rész. Az, hogy erre az évre milyen összeget szánnak, tervei szerint semmivel sem kevesebbet, mint eddig, de ezt majd a Testület elhatározza, a Testület dönti el. Ő személy szerint kb. 4-5 millió Ft-ban gondolkodik. Szalai László: Csajkás Nándornét kérdezi, mint pénzügyi csoportvezetőt, hogy lát-e benne lehetőséget. Csajkás Nándorné: Nem tudhatja, mivel még a 2011-es költségvetési terv nem állt össze, addig nem tud róla nyilatkozni. Szalai László: Ennek csak azért lenne jelentősége, mert nem szeretné, ha Kószó Lászlóval együtt meglepetés érné mindannyiukat, hogy nem tudják majd kifizetni a folyamatban lévő ügyleteket. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De most 6-an vagyunk itt. Megszólítja Kószó Lászlót, és kérdést intéz feléje, miszerint 4-5 millió Ft-ot adott esetben megszavazna-e, ha a költségvetésben rendelkezésre állna. Kószó László: Személy szerint természetesen megszavazná. Fenyvesi Zoltán: Szeretné a sportnak adni a pénzt, de most annyi fontos dolog van, hogy majd meglátja, mire adja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De elméletileg nem zárkózol el? Fenyvesi Zoltán: Nem, nem. Nagyon szeretném. Kucsó István: Ha ez a helyzet, akkor igen, de nemcsak focira, hanem másra is, pl. cselgáncs. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Amikor az Egyesületnek adjuk, akkor adjuk a cselgáncsnak meg a női kézilabdának, illetve a lány kézilabdának.