Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete február 14-én tartott nyílt képviselő-testületi üléséről.

Átírás

1 1 Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete február 14-én tartott nyílt képviselő-testületi üléséről. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert, Fenyvesi Zoltán, Kiss Anikó, Kovács Gábor, Kószó László, Kucsó István, Szalai László képviselők /7 fő/. Szalai László képviselő később érkezett meg az ülésre. Tanácskozási joggal meghívottak: Gavlik Melinda aljegyző Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető Dr. Szénás Tamás ügyvéd, szakjogász Dr. Új Zoltán jogi főtanácsos Simon Lukács Csaba adó-csoportvezető Csikós Krisztina, Művelődési Ház és Könyvtár mb. igazgatója Dusnoki Tibor Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja Kriston Kristóf, az EQUINOX Consulting Kft. ügyvezető igazgatója Ladányiné Pilisvári Andrea település-üzemeltetési ügyintéző Szűcs Józsefné, a Bokréta Önkormányzati Óvoda igazgatója Szűcs Zoltán. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat, külsős tagokat, minden megjelent személyt. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 6 képviselő jelen van. Szalai László előre jelezte távolmaradását. Dr. Homoki-Szabó Róbert a testületi ülést megnyitja. A meghívóban szereplő (javasolt) napirendi pontok a következők: NAPIRENDI PONTOK

2 2 1. EQUINOX CONSULTING Kft. pályázatíró céggel történő keretszerződés elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. SZJ-Projekt Bt. megbízási szerződésének felmondása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011.( ) önkormányzati rendelet-tervezete a évi költségvetésről szóló 6/2010. (II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011.( ) rendelet-tervezete az önkormányzat évi költségvetéséről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 5. Tájékoztatás január 31. napján tartott közmeghallgatáson felmerült kérdésekről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 6. Pályázati felhívás a Szabó Dénes Általános Iskola igazgatói állásra Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 7. Pályázati felhívás a Bokréta Önkormányzati Óvoda óvodavezetői állásra Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 8. Tompa Város Önkormányzatának Foglalkoztatási, Esélyegyenlőségi Terve elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 9. Tájékoztatás Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének, Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló../2011. ( ) számú rendelete előzetes hatásvizsgálatának eredményéről Előadó: Gavlik Melinda aljegyző 10. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének../2011. ( ) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Előadó: Gavlik Melinda aljegyző 11. Tájékoztató március 15. megünnepléséről Előadó: Csikós Krisztina, Művelődési Ház és Könyvtár mb. igazgató 12. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011. ( ) sz. önkormányzati határozattervezete a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának

3 3-2/2011. (01.27.) TT. sz. határozattal elfogadott Társulási megállapodása elfogadásáról. Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 13. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011. ( ) sz. önkormányzati határozattervezete a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának - 3/2011. (01.27.) TT. sz. határozattal elfogadott Szervezeti és működési szabályzata elfogadásáról. Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 14. Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testületének /2011. ( ) rendelettervezete a helyi iparűzési adóról szóló 23/2004.(IV.30.) rendelet módosításáról Előadó: Gavlik Melinda aljegyző Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ismerteti az írásos meghívó alapján a tárgyalandó napirendi pontokat, viszont mielőtt elkezdődne az ülés, egy-két kiegészítéssel szeretne élni: Napirend előtti felszólalásában Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető pillanatnyi távollétét azzal indokolja, hogy az új projektmanagement (Cotax Kft.) delegált tagjaival a jegyző úr irodájában tárgyal az átadás-átvételről. Minderről annyit még, hogy a volt projektmanagement - az Interistra - nem jelent meg, kétszer is írtunk nekik, viszont ma reggel kaptunk egy -t: Tisztelt Polgármester Úr! Kérésére azonnal összekészítjük a - Tompa város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tárgyú pályázat kapcsán rendelkezésünkre álló dokumentációkat, melyeket a hétfői napon postai úton az Önkormányzat rendelkezésére bocsátunk. Ezúton ismételten elnézését és megértését kérjük, hogy a kért dokumentumokat a korábban leírt okok miatt nem személyesen hétfőn, hanem postai úton juttatjuk el az Önkormányzat részére. Tisztelettel: Szabados János György ügyvezető megbízásából

4 4 Herczeg Erika Dr. Homoki-Szabó Róbert: A levél tartalmát azzal indokolja, hogy állítólag a cégnél mindenki lázas beteg. Ez a 2. olyan alkalom, amikor nem tudtak eljönni. A napirendi pontokkal kapcsolatban a kérése az volna a Cotax Kft. ittléte miatt, hogy változtasson a sorrenden a T. Képviselő-testület. A tervezett 8. napirendi pont címe Tompa Város Önkormányzatának Foglalkoztatási, Esélyegyenlőségi Terve elfogadása, mely épp a csatorna-beruházás miatt került napirendre. Mindez azért, mert az előző Esélyegyenlőségi Terv közoktatási típusú esélyegyenlőségi terv volt, és ezen változtatni kellett. Azt kéri, a Tompa Város Önkormányzatának Foglalkoztatási, Esélyegyenlőségi Terve napirendi pont elfogadását vegyék első napirendi pontnak. Véleménye szerint a további napirendi pontok ebben a sorrendben a Testület elé kerülhetnének. A Pénzügyi - Ügyrendi Bizottsági ülésen már tárgyalták a Holnap hídjai, illetőleg a Tiszta udvar, rendes ház napirendi pont alatt megfogalmazott elképzeléseket, kéri, hogy vegyék ezeket is fel a napirendi pontok közé. Ma reggel mentek volna ki Beliczay Istvánnal megnézni, hogy hová lehetne elültetni azokat a fákat, amelyeket a Holnap hídjai cím alatt szeretnének megvalósítani. Beliczay István Paksról érkezik, azt ígérte, dél körül ér haza Tompára. Dr. Homoki-Szabó Róbertnek az az elképzelése és terve amennyiben jóváhagyja a Testület-, hogy délután fél 1-ig vagy 1-ig tárgyaljanak, ezután legyen 1 órás szünet, ez idő alatt mindenki menjen ebédelni, majd utána nézzék meg azokat a fákat a helyszínen, hogy még a mai napon erről tudjanak tárgyalni. Ha ez megfelel a Testületnek kérdezi. Bízik abban, hogy addigra a költségvetést is meg tudják tárgyalni, 3-4 vagy 5 napirendi ponton ha túllennének, akkor sor kerülhet a Holnap hídjai programra. Hangsúlyozza: 1. napirendi pont lenne az Esélyegyenlőségi Terv, onnantól kezdve minden maradna, és a végére a Holnap hídjai, illetőleg a Tiszta udvar, rendes ház napirendi pontokat vennék elő. Kérdés, más módosító indítvány, javaslat a napirendi pontokkal kapcsolatban felmerül-e még? Kovács Gábor: Egy kérdése lenne: az SzMSz-ben [Tompa Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata] benne van, hogy a lejárt határozatokról egy beszámolót kellene, hogy kapjon a Testület, és ugyanúgy, ahogy az előző ciklusban is volt, a Polgármester úr beszámolna két normál ülés között végzett teendőiről, a feladatokról. Szerinte ezt is a napirendi pontok közé be kellene tenni, és legyen ez az első. Vagy akár áttehetnék utolsó napirendi pontnak is. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Semmi gond, készültem. Hoztam néhány olyan anyagot, amivel az elmúlt 2 hétben dolgom volt amelyekkel a január 31-i ülés óta foglalkoztam. Kovács Gábor: Akkor ezeket utolsó 2 napirendi pontnak vegyük fel, mert mindenképpen tárgyalnunk kell róluk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Rendben van, majd így lesz. Fenyvesi Zoltán: Egy észrevétele lenne, amit az októberi önkormányzati választások óta figyelt meg: amióta új polgármester van, azóta mindig más

5 5 ülésrendben vannak, ha az SzMSz-ben nincs szabályozva az ülésrend, vagy bármi más, akkor azt a Testületnek kellene szabályoznia. Vegyék fel napirendi pontnak azt is, hogy az ülésrend ne az eddigi (megszokott terv szerint) legyen. Pl. Bizottsági üléseken Farkas Tibor ott ül adott helyen [rámutat arra a székre], ezért Neki is névjegykártyát kellene oda kitenni, ha már a képviselők mellett ül. Most pedig szintén egy képviselő helyén, illetve mellett (Szalai Mihály László képviselő úr mellett) ül, tehát szabályozni kellene a jövőben, hogy ki és hol üljön a Testületi ülésen. Úgy gondolja, hogy léteznek választott képviselők és választott polgármester, éppen ezért állítsanak fel egy hierarchiát, és az alapján a többiek üljenek át oda [mutat a másik asztalsorra], pl. a dolgozók is, mint Vörös Zsuzsanna, vagy bárki más: Farkas Tibor, Dr. Szénás Tamás, Dr. Új Zoltán. Ha Polgármester úr igényli, akkor üljön mellé a jegyző, mert az úgy szokott lenni, és gyakorlatilag ez egy formai dolog, aminek nagyon fontos része annak, hogy hogy állunk össze. Ha úgy gondolja a Testület, beszéljék meg, ha szükséges, vegyék fel napirendi pontnak, ha pedig nem, akkor is szervezzék át az ülésrendet! Dr. Homoki-Szabó Róbert: A beszámolóval szerette volna kezdeni, de akkor az lesz az utolsó napirendi pont. Kiss Anikó: Maximálisan egyetért Fenyvesi Zoltánnal, tehát ilyen zűrzavar még soha nem volt az előző 4 évben. Az előző polgármester idején mindenkinek megvolt a helye, az összes meghívott, illetve bárki vendég ha jelen volt, a terem túloldalán foglaltak helyet. Mivel nyilvános az ülés, bárki bejöhet, de: a külsős bizottsági tagok is ott ültek [mutat a terem túloldalára], Zsuzsika is ott ült [Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető], tehát egyértelműen csak a jegyző és a polgármester foglalt helyet itt elöl - a képviselőkön kívül. Ő is azt javasolja [Kiss Anikó], hogy maradjanak ennél a megszokott rendnél ugyanúgy, ahogy ez máshol is működik, és ahogy működnie kell. Fenyvesi Zoltán: Egy kiegészítést tenne: eltérhetnek tőle, de akkor azt szabályozzák le! Úgy gondolja, hogy akár külsős tagokként, mint Barta Alfréd, Farkas Tibor, vagy Zsilinszkiné Rozmann Judit, ugyanolyan megtiszteltetésben legyen részük, mint amikor ideülnek a képviselők közé, de ezt akkor szabályozzuk le. Kiss Anikó: Hogyan? Fenyvesi Zoltán: Érti a dilemmát, de ezt beszéljék meg, ha már így megváltozott az ülésrend. Ennek szabályozottan kellene lennie, és jónak tartaná, ha Polgármester úr ezt saját hatáskörében rendezné. Ha nem teszi meg, vegyék fel napirendi pontnak. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ki ért ezzel egyet? Rendben, akkor - ez lesz az utolsó előtti napirendi pont, - az utolsó pedig a beszámoló lesz. A napirendi pontok úgy módosulnak, hogy - 1. lesz a 8., tehát a Tompa Város Önkormányzatának Foglalkoztatási, Esélyegyenlőségi Terve elfogadása, a Holnap hídjai, a Tiszta udvar, rendes ház naprendi pontok, lesz az ülésrendről,

6 6-16. (utolsó) pedig a Beszámoló, amivel elsőként kezdte volna az ülést. Aki a napirendi pontokat így elfogadja, kéri, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 6 Igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi napirendi pontokat fogadta el: NAPIRENDI PONTOK 1. Tompa Város Önkormányzatának Foglalkoztatási, Esélyegyenlőségi Terve elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. EQUINOX CONSULTING Kft. pályázatíró céggel történő keretszerződés elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. SZJ-Projekt Bt. megbízási szerződésének felmondása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011.( ) önkormányzati rendelet-tervezete a évi költségvetésről szóló 6/2010. (II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 5. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011.( ) rendelet-tervezete az önkormányzat évi költségvetéséről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 6. Tájékoztatás január 31. napján tartott közmeghallgatáson felmerült kérdésekről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 7. Pályázati felhívás a Szabó Dénes Általános Iskola igazgatói állásra Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 8. Pályázati felhívás a Bokréta Önkormányzati Óvoda óvodavezetői állásra Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 9. Tájékoztatás Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének, Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó

7 7 ellátásokról szóló../2011. ( ) számú rendelete előzetes hatásvizsgálatának eredményéről Előadó: Gavlik Melinda aljegyző 10. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének../2011. ( ) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Előadó: Gavlik Melinda aljegyző 11. Tájékoztató március 15. megünnepléséről Előadó: Csikós Krisztina, Művelődési Ház és Könyvtár mb. igazgató 12. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011. ( ) sz. önkormányzati határozattervezete a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának - 2/2011. (01.27.) TT. sz. határozattal elfogadott Társulási megállapodása elfogadásáról. Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 13. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2011. ( ) sz. önkormányzati határozattervezete a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának - 3/2011. (01.27.) TT. sz. határozattal elfogadott Szervezeti és működési szabályzata elfogadásáról. Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 14. Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testületének /2011. ( ) rendelettervezete a helyi iparűzési adóról szóló 23/2004.(IV.30.) rendelet módosításáról Előadó: Gavlik Melinda aljegyző 15. A Holnap Hídjai programról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 16. Tiszta udvar, rendes ház programról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 17. Képviselő-testületi és Bizottsági ülések ülésrendjéről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 18. Beszámoló a január 31. óta történt eseményekről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

8 8 A napirendi pontok tárgyalása. 1. Tompa Város Önkormányzatának Foglalkoztatási, Esélyegyenlőségi Terve elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mint már jelezte, erre azért van szükség, mert a Közreműködő Szervezet [továbbiakban: KSz] a szennyvízberuházással kapcsolatban hiánypótlást kért, a hiánypótlásnak az apropóját pedig az adja, hogy Tompa Városnak az elfogadott Foglalkoztatási és Esélyegyenlőségi Terve közoktatási típusú volt, a Pénzügyi Bizottság, Ügyrendi Bizottság, illetve a Szociális Bizottság javasolták ezt az előterjesztést napirendi pontra. Kérdés, javaslat, módosító indítvány? Kovács Gábor: Csak egy kiegészítése lenne az egészhez: az Esélyegyenlőségi Tervet el kell, hogy fogadja a Testület, ez rendben van; a Bizottsági ülésen felvetette kérdésként, hogy ki lesz az, aki a Hivatalban ezt intézi, Király Réka fogja intézni, ugyanis ő lesz az esélyegyenlőségi referens. Elolvasta az előterjesztést, és felvillant benne egy kérdés, miszerint ahhoz, hogy ő ezt elláthassa, neki nem kell valamilyen előzetes képzésben részt vennie?. Még ha helyettesítés keretében is látja el ezt a feladatot. Nem kell képzés? Szerinte igenis azért kellene, mert Neki olyan komoly érdeksérelmekben kell eljárnia, amihez egy egészen tapasztalt munkavállalóra lenne szükség. Azt kérdezi a jelenlévőktől, hogy ezt a feladatot most akkor ilyen módon, ilyen végzettség nélkül el lehet-e látni, vagy valamilyen képzésre be kellene Őt íratni mégiscsak valamilyen úton-módon. Szerinte az egy dolog, hogy ezt az Esélyegyenlőségi Tervet elfogadják, de annak működnie is kell! És ilyen módon, hogy ez tudjon működni, és megfeleljen magában a Tervben foglaltaknak, azt gondolja, hogy biztosítani kell minden olyan körülményt, ami ezt a Tervet egyáltalán élővé teszi. Úgy hiszi, a kérdésére választ kapott, ugyanis a helyettesítésnél nincs szükség további képzésre. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a képviselő testületet aki egyetért a határozati javaslattal, az kézfelemeléssel szavazzon. A Képviselő-testület 6 Igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot fogadta el:

9 9 12/2011.(II.14.) számú képviselő-testületi határozat: Foglalkoztatási Esélyegyenlőségi Tervről Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jóváhagyja a Foglalkoztatási Esélyegyenlőségi Tervet az előterjesztésben foglaltak alapján. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, jegyző, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport. 2. EQUINOX CONSULTING Kft. pályázatíró céggel történő keretszerződés elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ülésén már előterjesztésre került ez a napirendi pont, ami indokolja ennek a szerződésnek a megkötését, az a következő: úgy értesült róla, hogy a Kormány ebben az évben 2000 milliárd Ft-ot fog pályázati keretek között az önkormányzatoknak illetőleg a vállalkozásoknak (kis- és középvállalkozások) rendelkezésére bocsátani, és aki jó pályázatot ad be, annak van lehetősége fejleszteni. Jelen esetben az önkormányzatról lenne szó. Megkeresett egy olyan céget, amely megítélése szerint tudásával, szakmai gyakorlatával, rálátásával tudná segíteni az Önkormányzatnak ez irányú törekvéseit. A Pénzügyi Bizottság részéről merültek fel kérdések a szerződéssel kapcsolatban, már akkor jelezte, hogy ő is a szerződést aznap reggel kapta meg, Dr. Szénás Tamásnak továbbította, és Dr. Új Zoltán közreműködésével a szerződést átnézték itt, az Önkormányzatnál. Kérdése, hogy azóta a Testületnek volt-e ideje átnézni a szerződést, és további kérdések, igények merültek-e fel ezzel kapcsolatban? Most szeretné bemutatni az Equinox Consulting Kft. ügyvezető igazgatóját, Kriston Kristóf urat, aki jelen van az ülésen. Amennyiben igényli a Testület a cég egyik ügyvezetőjének bemutatását a cégéről, akkor az most megtörténhet. Láthatják, hogy a referenciák csatolva vannak a szerződés-tervezet mellé, ez a vállalat nagyon komoly projektekben vett részt (összegszerűségében is, és a feladat minőségét tekintve szintén), ezért felkéri Kriston urat, hogy adjon egy ismertetőt a cégéről pár mondatban. Kiss Anikó: Kérdést szeretett volna intézni Dr. Homoki-Szabó Róberthez, de átengedi a szót Kriston Kristófnak. Kriston Kristóf: Köszönti a Tisztelt Képviselő-testületet, és a Megjelenteket, köszöni, hogy az Equinox Consulting Kft. Tompa Város Önkormányzatánál is

10 10 bemutatkozhat. A cég 2006 óta végez pályázattal kapcsolatos tevékenységeket, a tevékenységek igazából a pályázat megírásából indulnak ki, azonban ennél jóval szerteágazóbbak. Addig, hogy eljussunk egy pályázatig, addig számos tevékenységet el kell végezni egy cégnek, ill. [illetve] magának a pályázónak, nyilván ebben is segítjük az ügyfeleket, és ezt követően következik a pályázatírás, amiben szintén tevékenyen részt veszünk, majd pedig segítünk lebonyolítani a pályázatokat amennyiben természetesen erre igény mutatkozik. Társaságunknál 9 fő dolgozik jelenleg főállásban, eltérő szakterületeken. Igazából próbáljuk átfogni a teljes pályázati arzenált, amit az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatosan át lehet. Kezdetben az Európai Uniós pályázatok alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Tervből indultak ki, majd lett Új Magyarország Fejlesztési Terv, most Széchenyi Tervnek hívják. Igazából a célok nem nagyon változtak, azt lehet elmondani, hogy új nevet kapott csak a pályázati rendszer. Való igaz, amit Polgármester úr elmondott, hogy az Új Széchenyi Terv keretében egy újabb lökést próbálnak adni a fejlesztések terén, így az önkormányzati fejlesztéseknek is, és nyilván ebben szeretnénk segítségére lenni az önkormányzatnak, hogy a 2013-ig rendelkezésre álló forrásig ez megtörténjen at követően egy új programozási időszak indul, amiről nagyon hiányos információk vannak még, azt, hogy az Európa Tanács vagy Európai Bizottság hogyan fog dönteni, és milyen támogatások fognak eljutni Magyarországra, erről igazából nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Én mindenhol, ahol járok, elmondom az önkormányzatoknak, hogy ezt a 3 évet, ami még hátravan, próbálják meg kihasználni, mert 2013-tól (ha lesz is támogatás, mert úgy látjuk, hogy lesz) mindenképpen kevesebb támogatási intenzitással az önkormányzatoknak nagyobb pályázati önrészt kell belefektetniük 1-1 nagyobb projektbe. Én a szerződéstervezettel kapcsolatban -és ezen a területen- várnám a kérdéseiket. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönjük szépen. Kérdések? Megadja a szót Kiss Anikónak. Kiss Anikó: A következő a problémája: már több alkalommal is jelezte, és már kérte a képviselőket, hogy ők is foglaljanak állást, miszerint: arról volt szó, hogy bármikorbármilyen témában döntenek, minimum 3 ajánlatot bekérnek. Tehát akkor most itt miről is szól ez? Minimum 3 ajánlat! Az egyik ez volt, a másik: nem inkább a költségvetést kellene megtárgyalnunk, hogy egyáltalán van-e nekünk erre pénzünk?. A szerződés boncolgatásába nem igazán akar belemenni, de ahogy látja, nem biztos, hogy Tompára lett kitalálva ez a szerződés. Látja, ha a Testület visszavonja a pályázatot, vagy nem adja be, a sikerdíj 50%-a akkor is az Equinox Consultingnak jár. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A választ Kriston Kristóf helyett szeretné megadni. Valóban a sikerdíj 50%-a jár, de mit nevezünk sikerdíjnak? Sikerdíjról akkor beszélünk, amikor nyert pályázat van. Mikor van nyert pályázat? Akkor, amikor a Céggel a Testület megállapodik arról, hogy arra a pályázati kiírásra rámozduljon az önkormányzat, és rajta keresztül a megbízott cég, tehát a cég akkor lép, és akkor végez munkát, amikor a képviselő-testület felhatalmazza arra a pályázati kiírásra. Ha az önkormányzat megnyerte a pályázatot, ők elvégezték a munkát, onnantól kezdve beszélünk siker-díj-ról. Ha most arról beszélünk, hogy nincs költségvetésünk, meg hogy nincs miről, akkor sem értem, hogy miről beszélünk, ugyanis sikerdíjas a cég!

11 11 Tehát akkor fizetünk, amikor megnyertük a pályázatot. Nem előre, nem utólag. Amit pedig Te is mondtál, hogy akkor fizetjük ki az 50%-át, hogyha az önkormányzat annak ellenére, hogy felhatalmazta a céget, hogy azon a pályázaton elinduljon, és elvégezze a pályázati dokumentációt, mégis az önkormányzat úgy dönt, hogy visszalép. Úgy gondolja, épp innentől kezdve van a Testületnek egy nagyon komoly feladata, hogy olyan pályázatokra induljon rá, amelyeket végig is menedzsel. Nem arról szól a fáma, hogy fizetünk egy céget folyamatosan, hanem csak és kizárólag olyan munkáért fizetünk, amikor a Testület eldöntötte, hogy elindul azon a pályázaton, meg is nyertük, és akkor fizetjük ki a pályázatíró céget. Az pedig, hogy 3 ajánlatot hozzunk, tökéletesen igazad van, csak ezt a céget ha megnézed, a referenciáit, 27 milliárd Ft-ot nyert az elmúlt 2 évben. Nem találtam, vannak jobb cégek ennél biztos, akik milliárdokat nyertek, csak azok a cégek nem biztos, hogy foglalkoznak Tompával. Oda nem jutottam el. Ez a cég 27 milliárdot nyert az elmúlt 2 évben. Ha megnézed a referenciáit, önkormányzatoknál is nagyon komoly munkákat végeztek. És az, ami Nektek szívügyetek: a Báró-majori templom, nagyon érdekes, konkrétan így is kerestem ezt a céget, hogy a referenciáiban ha megnézzük, a fertődi Esterházy-kastély, az edelényi kastély, illetve Eger várának a kastélyát, érseki palotáját újították fel. Tehát értelemszerűen nem önkormányzati feladat a tompai Báró-majori templomnak a felújítása, de én úgy gondolom, tudunk egyezkedni a Kalocsai Érsekséggel, hogy amennyiben nekik vannak ilyen terveik, hogy felújítsák, akkor tudjuk ajánlani ezt a céget, mert már végzett ilyen területen ilyen munkákat. Hangsúlyozom, amiért én ezt szeretném, és ezt már a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságon is már jeleztem, hogy igazából ebben a 4 éves ciklusban 2-3 olyan projektet szeretnék megvalósítani, mint: - a termálvízre való áttérés, - a mezőgazdasági utaknak a szilárd útburkolattal történő ellátása, és - a piactérnek a befedése (mivel utóbbira már kész látványtervek vannak). Tehát ebben a 3 dologban gondolkodom nagyban, nem 128 dologban, hanem ebben a 3 olyan dologban, ami úgy hiszem, megvalósítható. - A termálvíz például azért, mert 100 %-os. Önkormányzati önerőt nem kell hozzátenni. - A piactér befedéséhez oda sem kell már tervezői díjat fizetni, mert már kész látványtervek vannak. Tehát oda csak éppen pénzt kellene nyerni. - A mezőgazdasági utak szilárd útburkolattal történő ellátását pedig a lakosok igénylik. Mind a Katonasoron, mind Külső- és Belsőújsoron, és a Vörösmarty utcában, illetőleg egy-két olyan tanyavilágban, mint pl. amikor a Bárómajorban megyünk kifelé, ott is van egy utca, amit szintén szeretném, ha lebetonoznánk, vagy valamilyen formában járhatóvá tennénk. A Katonasornak nagyon fontos lenne, ugyanis Sümegi úrral most a héten beszéltünk, fejleszteni szeretné a vállalkozását (ők nyílászárókat gyártanak), értelemszerűen szeretné mind létszámában, mind bevételeiben fejleszteni ezt a vállalkozást. Tompának miért jó ez: munkahely-teremtés és adóbevétel lenne! Tehát ez a 3 élvez nálam prioritást, de mondjatok mást.

12 12 Kiss Anikó: Önrész. Önrész! Úgy gondolja, hogy az önrészt, és hogy egyáltalán mit tud megfinanszírozni az önkormányzat, mellesleg hogy áll anyagilag, ezt azután fogja tudni a Testület, ill. felelősségteljes döntést hozni, ha először a költségvetést tárgyalják. Fenyvesi Zoltán: Annyival egészítené ki, hogy minden éremnek két oldala van: Kriston Kristóf most egy olyan ember itt, mint akit szívesen lát és örül, hogy itt van, de gyakorlatilag az az érem másik oldala, amiről Kiss Anikó beszél, hogy tudják-e majd finanszírozni ezt, hogy egyáltalán működjön. Beszéltek már többször arról, hogy az Uniós pénzügyi források hamarosan zárulnak, és olyan célirányosan kell rámenni azokra a forrásokra, amelyek még megmaradtak, hogy többféle dolog összegződik ilyenkor az emberben. Ez szerinte olyan, mint amikor van egy jó kocsink, csak tankolni nehezen tudjuk. Szerencsére Tompa Városa szerencsére egy olyan helyzetben van, hogy az elmúlt időszakban nem kellett működési célú hitelfelvételt eszközölnie, úgy is mondhatjuk, hogy stabil a helyzet, bár most ez a költségvetés eléggé baljóslatú ahhoz képest, nyilván minden évben meg lett ez azért oldva. Ha lennének most megtakarításaink, akkor mindenféleképpen azt mondaná, hogy ez az irány, de ha azt veszi ki, amit Polgármester úr is mondott, hogy 100 %-os támogatású projektek vannak, ahol lehet, akkor csatlakozhatunk Tompa révén azon városok táborába, amelyek szeretnének 100 %-os pénzt lehozni. Az a nehéz, hogy nincs pénz, de fejleszteni szeretnénk, ez egy nagyon nehéz dilemma. Szerinte ezt az elgondolást abból a szempontból mindenféleképpen megéri mérlegre tenni mindenkinek, hogy mik lesznek azok a célok, amelyeket meg kell fogalmazni esetleg 4 évre, ez lehetne az a gazdasági program, amiről Kovács Gábor beszélt(?), hogy mik lehetnének azok a célok, amelyekkel tudunk majd azonosulni. És meg is tudjuk majd esetleg valósítani, ha minden körülmény úgy adódik. Tehát ha gyakorlatilag konkrét kérdést kellene feltennie, akkor: milyen projektek vannak még esetlegesen, amelyeknél van esély arra, hogy 100 %-os, vagy ez inkább arról szól, hogy egy 15 % önrész a minimum, mint ahogy az általában szokott lenni. Egy pár szót várna erről. Kriston Kristóf: Az Európai Uniós pályázatok alapvetően úgy működnek, hogy az Európai Unió azt mondja, hogy szívesen ad pénzt (nyilván minden Európai Uniós pénznek egy része a magyar Államtól jön), de ehhez azt szeretné, hogy a helyiek is hozzátegyenek. Ez igaz vállalkozásra is, és igaz az önkormányzatra is. Tehát nagyonnagyon kevés az olyan pályázatok száma, ahol 100 %-os támogatást el lehet érni. A múltból talán az akadálymentesítési pályázatok jutnak eszembe, ahol ugyanis olyan állami szervek pályázhattak, mint pl. bíróságok, vagy a Gazdasági és Versenyhivatal, ezek elnyerhettek akadálymentesítésre 100 %-os pénzeket. A kiíráskor az önkormányzatoknak általában egy %-os önrészt mindig fel kell mutatniuk 1-1 adott projektnek, de ez egy általános dolog, azonban vannak olyan lehetőségek, amikor ennyi sem kell. Pl. most van egy kiírás, ami a geotermikus projekteknek az előkészítésére irányul: terveztetés, hatástanulmányok, stb. Ezzel pont azt próbálják ösztönözni, mivel tudják azt, hogy ahhoz, hogy egy önkormányzat eljusson addig a pontig, hogy arról dönthessen, hogy belevág egy ilyen fejlesztésbe, ki kell dolgoztatni a dokumentációkat (terveket, hatástanulmányt, megvalósíthatósági tanulmányt), és itt azért igyekeznek ezt támogatni, mert tudják, hogy az önkormányzatok sajnos kevés forrással rendelkeznek, kevés forrást tudnak fejlesztésre költeni, ezért pl. ezt 100 %-ban igyekeznek most támogatni. Ez egy új dolog, mivel január 17-én jelent

13 13 meg ezeknek a pályázatoknak az első csomagja, és azóta folyamatosan jönnek. Egy ilyen van, ez lenne az, de az összes többi pályázatnál kell önrészt vállalni az önkormányzatnak, tehát nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy itt pályázunk, és 100 %-ot fog kapni mindig az önkormányzat. Fenyvesi Zoltán: Annyi nehézség van még talán, hogy drágák a projektek általában. Az állam úgy határozta meg ezeket a kereteket, hogy a benne szereplők magas pénzekért dolgoznak, gyakorlatilag tervezési szakaszban is, és akár projektmenedzsmenti szakaszban is, és ezt a szervezők úgy fogalmazták meg, hogy az államnak jó, mert amikor beadóznak, akkor tiszta összeg folyik be a kasszába. A szereplőknek mint egy önkormányzat- pedig olyan szempontból rossz, hogy minél magasabb összegre emelik fel egy projektnek az értékhatárát, annál magasabb az önrész benne, és az önkormányzatot annál jobban leterheli az a 15 % is. És most ez egy csatorna kapcsán, ami 1,4 milliárdos volt, ott egy 15 %-os önrész nagyon nagy parázsvitákat szokott szülni, tehát nyilván azért mindenféleképpen döntés előtt mérlegre kell azt tennie a Testületnek, hogy az önrészeket hogyan fogja tudni finanszírozni, és egyáltalán ebben érdemes-e gondolkodnia. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De most meg ott tartunk, hogy nem a konkrét pályázatokról beszélünk, már bocsáss meg, hanem arról beszélünk, hogy ki az a cég, akivel hajlandóak vagyunk dolgozni. Amikor pedig arról van szó, hogy 3 céget szeretnénk látni: az előző Testület ugye elfogadta a Hajdu Bt.-t és az Interistrát, tehát ott nem volt 3 ajánlat, hanem a polgármester előterjesztette a Hajdu Bt.-t és az Interistrát. Látjuk, hogy hova futottunk velük be. Befürödtünk. Csak még egy félmondatot szeretnék: de igenis befürödtünk, mivel a parknál átnéztem a szerződést, és a műszaki ellenőrt az Interistra adta. Tehát aki átvette és leigazolta a Soltútnak a tevékenységét, az az Interistra által hozott műszaki ellenőr volt. Itt pedig arról beszélünk, hogy egy olyan cég kerülne ide, amely nagyon komoly kapcsolati tőkével rendelkezik, nagyon komoly szakmai referenciaanyaga van neki, és fejlesztené ezt a várost. Amikor pedig arról beszélünk, hogy elfogadni a gazdasági programot etc., etc., ne felejtsük el, hogy február 10. óta megjelentek a pályázati kiírások, amelyekre rá lehet mozdulni, a gazdasági programot pedig áprilisig kell elfogadni. No most itt lehet vakarózni, de akkor mondanék egy példát: ahhoz, hogy mondjuk a termálvízre át tudjuk állítani a közintézményeknek a fűtési rendszerét, ahhoz először terveket kellene készíttetni, ugye nincsen pályázatíró cégünk, akivel rámozdulnánk erre. Elfogadjuk a gazdasági programot mondjuk áprilisban, utána találunk egy pályázatíró céget, aki ezt mind összefogja, ezután megbízunk majd egy tervezőt. Ott van június, ugye a nyáron nincsenek testületi ülések, szeptemberben majd elkezdünk vakarózni, és azt vesszük észre, hogy a 2000 milliárd Ft-ot lekötötték a nálunk élelmesebb önkormányzatok, és akkor 4 évig tapsolunk, majd utána azt mondják, hogy Homoki Róbert és ez a Testület nem csinált semmit, és elment mellettünk megint a világ, megint 4 év. Arra, amit Kriston úr mondott, hogy majd lesznek kiírások, én a múlt héten direkt beszéltem egy olyan emberrel, aki ebben nagyon komolyan rálát politikai szintérről, ő nagyon komolyan megmondta világosan, hogy ez a 2000 milliárd Ft van, nincs több pénz. Vagy ebből tudunk leszedni valami pénzt, vagy semmi 4 évig. És akkor a termálvízről beszéljünk egy pár szót: éves szinten 30 millió Ft-ot tudunk megspórolni vele! Csak a gázenergia helyett, ha valamilyen csoda folytán véghez

14 14 tudnánk ezt vinni. 30 milliót: nem sok pénz, csak akkor a tanároktól nem kellene elvenni, nem kellene szorítanom az óvodát, lehetne munkaruha, lehetne minden más, és lehetne fejleszteni, önerőből is bármit megcsinálni éves szinten 30 millió Ftból. Amikor arról beszélünk, hogy pályázatíró céggel, és egy ilyen nagyon profi pályázatíró cégnek adunk meghatalmazást, akkor onnantól kezdve a jövőről beszélünk, Tompának a fejlődéséről az elkövetkező 4 évben! Megadja a szót Kucsó Istvánnak. Kucsó István: Igen, részben már Polgármester úr említette azokat a felvetéseket, amelyeket szeretett volna itt mindenféleképpen elmondani, maximálisan és elviekben egyetért Kiss Anikó 3 ajánlatos véleményével, ehhez kapcsolódóan csak az a problémája, hogy február 10-én nagyon sok olyan pályázat kiírásra került, és megjelent az NFÜ [Nemzeti Fejlesztési Ügynökség] honlapján, amire már most késésben vannak. Tehát ha most várnak még arra, hogy kiválasztják a pályázatíró céget, akkor gyakorlatilag ugyanúgy fognak járni, mint ahogy jártak 2010 májusában: mire összejött minden, talán meglett volna a pályázatíró is, addigra lezárták a pályázati ablakot. Most konkrétan van egy pályázati lehetőség, épületenergetikai fűtéskorszerűsítésre, megújuló energiaforrások felhasználására, 85 %-os pályázati támogatással, ha szerencsénk van, akkor a fennmaradó önerőnek felére tudunk pályázni az önerőalapból, gyakorlatilag egy 92,5 %-os pályázat megvalósítható lenne, itt elsősorban az iskola épületegyüttesének a fűtéskorszerűsítésére. És az, hogy ehhez most geotermikus energia majd hozzákapcsolódik, vagy sem, ill. miként tud hozzákapcsolódni, úgy véli, ez második körben majd mehet, de ha még sokáig variálnak, és keresgélnek a pályázatírók között, valóban el fog menni a Testület mellett az idő, és lehet, hogy lesz jó pályázatíró ezzel kapcsolatban ugyan nem egyeztetett Kiss Anikóval-, de nem lesz jó pályázat, amire tudnának pályázni. Azt látni kell, hogy nagyon korlátozottak a lehetőségek, pár olyan projektet tudnak esetleg felvállalni a 4 éves ciklusuk alatt, ami végigvihető, azt, hogy pontosan ugyanazokat a projekteket, amiket Polgármester úr mondott, azt még nem tudja, úgy gondolja, ez még további egyeztetés és megbeszélés tárgya kell, hogy legyen, de valahol el kell kezdeni, és haladni kell, mert február 10-én kiírták a pályázatokat, és ezekre a pályázatokra addig lesz pénz, amíg nem veszik onnan ki. Tehát ha májusban pályáznak, akkor ott már nem lesz mire pályázni. Várhatnak most még, de úgy gondolja, hogy bele kellene vágni, és eldönteni, hogy igen, kell egy pályázatíró cég, amely ebben támogatást és segítséget tud nyújtani, de át kell nézni, hogy a megbízási szerződés, amit megkaptak, minden pontban az önkormányzat érdekét képviseli-e, minden pontjában azonosulni tudnak-e vele, és ha igen, akkor bízzák meg a céget, és kezdjen hozzá egy olyan pályázattal, ami a középületek energiakorszerűsítését célozza, erre most nagyon jó pályázati konstrukció van. Önkormányzati intézmények esetében ez 85 %. Megfelelő pályázatot összerakva ez a 92,5 %-os pályázati támogatás gyakorlatilag 100 %-osra kihozható, és a megtérülése pedig valóban nagyon gyors lenne, mert jelenleg olyan fűtési rendszerek vannak, amelyek gyakorlatilag nagyon alacsony hatásfokkal működnek. Ehhez a pályázathoz az összes energiaaudit már rendelkezésre áll, az előző képviselő-testület már teljesen elkészítette ezt az energiaauditos dokumentációt, tehát gyakorlatilag a pályázatot el lehetne kezdeni.

15 15 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszöni szépen. A múlt héten igazgató úrral [Kucsó Istvánnal] már beszélgetett erről, Bizottsági ülésen is jelezte, hogy van bizonyos nézetkülönbség közöttük, mert Kucsó Istvánnal ellentétben azt javasolja, hogy termálvízre kellene átállítani a közintézményeknek a fűtését, míg Kucsó István szerint gyorsabb lenne az, ha a gázenergiát hatékonyabban tudnánk felhasználni, tökéletesen igaza van, mert nem biztos, hogy meg lehet valósítani a termálvizet, viszont át lehet állítani a gázfűtést egy fejlettebb módozatra lehet találni olyan konstrukciókat, olyan kazánokat, vagy összeállítási módokat, amelyekkel csökkenteni lehet a gáz elvesztegetését, a fűtőértékét pedig jobban kihasználni. Kriston úrral is beszélt, amennyiben ez a szerződés megkötésre kerülne, ők a héten már lejönnének a cég néhány alkalmazottjával megnézni, hogy milyen lehetőségek vannak, nem Testületi ülésen, hanem külön a képviselőkkel leülnének, és akkor tényleg gyorsan egy kvázi gazdasági programot felvázolnának, ami mellett végig kitartanának, és csak és kizárólag azokat a pályázati lehetőségeket kezdenék figyelni, adott esetben jelezné nekik Kriston úr, hogy milyen formában lehetne megvalósítani. Kriston úr világosan elmondta, hogy lehetnek, sőt vannak olyan pályázati kiírások, amire az önkormányzat rámozdulna, ők viszont [Equinox Consulting Kft.] lehet, hogy azt fogják mondani, hogy az önkormányzat ne tegye, mert nem lehet megnyerni. Csak és kizárólag azokat fogják támogatni, amelyekben biztosak, hogy megnyeri az önkormányzat, tehát fölöslegesen nem dolgozunk. Sem ők, sem mi. Ezért javasolja, hogy haladni kellene, hiszen itt látható, hogy az elmúlt 3-4 hónapban hozott néhány céget ide, legyen az az iskolaudvaron a biciklitározónak a befedése, vagy az IPAprogram keretében az OTP-nél történő beruházás, tehát mindent csak pályázattal lehet megoldani, és ebben gondolkodik ő is [Dr. Homoki-Szabó Róbert], tehát ne várjunk vele javasolja. El fog menni mellettünk megint a hajó. És ha ez így lesz, akkor bejön az, ami miatt a Testületet szorítani fogják, hogy nem tudunk nyerni. A legnagyobb falat a fűtési rendszernek a korszerűsítése: ha ezt nem tudjuk megoldani, és jövőre ugyanilyen megszorító normatívák, ilyen állami elvonások lesznek, mint amik most vannak, akkor elbocsátások lesznek, és jön az, mit Kovács képviselő úr is visszajelzett, hogy adott esetben a hulladékgazdálkodásnál bizony a terheket ki kell vinni a lakosokra. Onnantól kezdve nem leszünk népszerűek! És nem azért, mert a Homoki Róbert vitte ki, hanem azért, mert a Képviselő-testület így szavazott, tehát itt gyorsan és hatékonyan kell lépnünk, pénzt kell szereznünk, és ez most per pillanat egy jó pályázatíró cég, jó pályázatok, és a geotermikus energiának a hasznosításával érhető el. Kérdés, javaslat? Megadja a szót Kovács Gábornak, a szerződést majd utána fogják megbeszélni. Kovács Gábor: Szerinte Polgármester úr egy kissé előrerohant ebben a kérdésben, a gazdasági programot mindenképpen el kell, hogy fogadják, mivel a gazdasági programban olyan elveket kell lefektetni, amelyeket már a Bizottsági ülésen is elmondott, ami egyértelműsíti, hogy miben és hogyan tudnak nyújtózkodni. Meghatározzák azokat a pályázatokat, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek, meghatározzák az ehhez kapcsolódó állami önrészt, amit minimumfeltételként elvárnak, és ettől kezdve egy saját belső rostában már ki tudnák választani azokat a projekteket, amelyek egyáltalán szóba kerülhetnek. Azt gondolja, hogy az előző 4 év tervezése vagy működése alapján jól látható, hogy ezek közül egyrészt a kötelezően ellátandó feladatok megvalósításához szükséges pályázat maga a szennyvízberuházás, ill. szerinte a szabadon választhatók közül az épületek

16 16 fűtéskorszerűsítése, energiatakarékos épülethomlokzatok létrehozása, amit igazgató úr [Kucsó István] is jól mondott. Ez a két utóbbi olyan pályázat lehet, amely egyáltalán fölvetődhet, mert ezek hozadékot tudnak az önkormányzat számára biztosítani, minden más, amit Dr. Homoki-Szabó Róbert mondott, legyen az útépítés, az is tökéletesen jó, ő is támogatta az előző Testület keretében is, ugyanakkor lehet látni, hogy az a beruházás viszont sajnos semmit nem hoz vissza az önkormányzatnak. Az állam illetékes szervei le is vették ezekről a támogatásokat olyan 60 % köré, ez az egyik probléma, hogy ezt el kellene dönteni, a másik pedig, amikor megjelenik egy ajánlat, ezek a referenciák, amelyeket az Equinox képviselője is benyújtott, ezek nagyon dicséretes referenciák, nagyon sok olyan projekt van benne, és tényleg hatalmas összeggel nyertek az ő segítségükkel a beadók, ugyanakkor látni lehet, hogy az önkormányzati rendszer teljesen más logika mentén épül fel. Ahogy Kiss Anikó is mondta: hogyha van egyfajta igényünk, akkor igenis meg kell néznünk, hogy azt bárki, bármilyen módon, hogyan tudná megvalósítani, ez a 3 ajánlat tökéletesen megfelel. Úgy gondolja, hogy először is meg kellene fogalmazni, hogy mire vágyunk, ez lenne a gazdasági program, és nekik nem a projekteknek a számával, vagy a mennyiségével van problémájuk, hanem az önrésszel van problémájuk. Amikor az Equinox idehoz egy ilyen pályázatmenedzselő kapacitást, vagy egy szerződés keretében ezt meg tudnánk valósítani, akkor azt is látnunk kell, hogy mellette nekünk legfőképpen az önrészre kellene koncentrálni. Úgy gondolja, ha az Equinoxnak ezt az ajánlatát elfogadják tájékoztató jelleggel, és azt mondják, hogy megfogalmaznának egy olyan keretet, amiben ez az ajánlat élhetne, hiszen most bármire is költenek, és adnak neki megbízást, tudják azt, hogy az önrésszel problémáik lesznek. Akkor, amikor magát a szerződési tervezetet látta, abban volt egy olyan kitétel (4.5-ös kitétel), amiben az önkormányzat sikerdíj gyanánt a megpályázott összegnek az 50 %-át fizetheti ki a megfelelő mértékig. Úgy gondolja, hogy Tompa városa ezt a fajta kitételt biztos, hogy nem tudja megvalósítani, kifejti, miért: bepályázunk mondjuk egy 200 millió Ft-os pályázatra, az Equinox Kft. elszámolásának ez lesz az alapja, így van a szerződésben. Ez fönn is állhat, ugyanakkor magának a kockázat, ami benne van, hogy a döntéshozók nem 200 millió Ft-tal fogadják el ezt a pályázatot, hanem akár kevesebb összeggel, akár ez olyan kifizetéseket generál a rendszerben, amelyeket nem tudna az önkormányzat lekezelni. A másik ahogy Polgármester úr is mondta-, az előző Testületnél probléma volt itt akár a szennyvízberuházásnál létrejött szerződésekkel, a probléma lényege abból fakadt, hogy nekünk egy hasonló keret-megállapodásunk volt az Interistra Kft.-vel, és amikor az Irányító Hatóság bekérte a szerződéseket, lehetett látni, hogy ennek a szerződésnek a keretében megvalósított közbeszerzések értékhatáron túlmentek, ezért azokat, amelyeket így kvázi megbízás alapján- mi megadtunk neki, azokat vissza kellett, hogy vonjuk. Ugyanez a probléma ennek a keretszerződésnek a keretében is fenn fog állni, és ez a fajta jogi előkészítetlenség ez nem az Önök hibája, ez magából a jogszabályból következik- az Irányító Hatóságok mindenre kiterjedő figyelméből ered. Amikor bármikor keretszerződésről beszélünk, azt nem tudjuk majd kezelni egy idő után, helyette csináljuk azt, hogy egyéni megbízásokat adjunk akár az Equinoxnak, akár bárkinek is, olyan módon, hogy ezeket megpályáztatjuk. Ahogy az iskolaigazgató úr mondta, ha van egy ilyen pályázat, erre rá kell feküdni, most nincsen idő arra, hogy esetlegesen várjunk. Az a fajta előkészítés, ami ahhoz kell, azzal az önkormányzat részben rendelkezik, ugyanakkor magát ezt a problémát megint nem fogjuk tudni feloldani. Ha lesz egy

17 millió Ft értékű pályázat az összes ingatlan tekintetében, először is önrészt kell előteremteni, hiszen ha jól gondolja, bármelyik pályázat is utófinanszírozott lesz. Ha pedig utófinanszírozottak a pályázatok, akkor pedig nekünk abba pénzt kell beletenni, tehát egyszerűen a probléma lényege, hogy honnan szerzünk mondjuk 200 millió Ftot, illetve szállítói meghitelezéssel vagy faktorálással ezeket a problémákat ki tudjuk váltani, akkor is lesz ennek egy díja, amely díj ismét közbeszerzési értékhatár közelébe eshet. Ez egy olyan probléma, amelyet nem is itt kellene megbeszéljünk, hanem zártabb keretek között, szakértőket felkérve, mert bele fogunk futni egy olyanba, amivel a szennyvízberuházás kapcsán belefutottunk, hogy a Közreműködő Szervezet felhívta a figyelmünket arra, hogy nem jók a szerződések, hiszen értékhatáron túlmennek. Azt gondolja, hogy ezt az ajánlatot ne tekintsék semmisnek, azokat a problémákat, amelyeket felvetett, úgy gondolja, hogy az Equinox Consulting is tud rá jó válaszokat adni, és egy más keretben kellene tárgyalni, akár úgyis, hogy hívnak meg még pályázókat, ill. magát az önrészt, ha olyan szerződéssel tudnak előállni, amely mellette az önrészt is biztosítja valamilyen költség mellett, akkor az egy sokkal nyerőbb, és a település érdekét jobban szolgáló szerződés, semmint, hogy ők ezt aláírják, és azokat a kritériumokat, amelyek igazán kérdéseket generálnak, úgyis meg kell oldaniuk előbb-utóbb, arra ez a szerződés-tervezet nem nyújt megfelelő megoldást, megfelelő válaszokat. Ezt most fogadjuk el, mint tájékoztatót, és térjünk vissza rá egy záros határidőn belül. Köszönöm szépen! Vörös Zsuzsanna megérkezett a testületi ülésre. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én is nagyon szépen köszönöm! Szép tartalmas volt megint, azért látok benne ismét lyukakat -mindjárt megadom a szót-, és meg is mondom, hogy miért: október végén már jeleztem, hogy szeretném tudni, hogy mik az elképzeléseitek a gazdasági programmal kapcsolatban. Ugye nem történt semmi. Világosan elmondtam, hogy áprilisig kell leadni a gazdasági programot, nincs idő vacakolni azzal, hogy kitűzzük. Az a 3, amit én felsoroltam: piactér ott kész tervek vannak, tehát oda már nem kell önrészt beletenni tervezésbe, vagy bármibe, mert már ezeket az előző Testület elvégezte. Tehát oda csak pénzt kell nyerni. Mezőgazdasági utak valóban nem adja bele, de miért kellene az önkormányzatnak beletennie az önrészt, amikor az ingatlantulajdonosok is tehetnek bele önrészt, éppen azért, mivelhogy előttük megy el. Igaz? Kovács Gábor: Van érdekeltségi hozzájárulás az útépítéssel kapcsolatban, ez Ft/ ingatlan, tehát lehet látni, hogy ez a 30 ezer Ft hozzájárulás ingatlanonként nagyon kevés, ez borzasztóan kevés. Azért kell önkormányzatnak beletenni, hiszen ez önkormányzati kezelésű út. Nyílt telek, és innentől maga az MBH, amely ezeket a pályázatokat koordinálja, ebbe múltkor is belefutottunk a LEADER-ben, ott azt mondták, ez a mi kezelésünkben van, így nekünk kellett biztosítani az önrészt, le is vették egyébként ezt a kiírást, mert látták, hogy azt nem lehet. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ennek örülök, mert akkor ezt le is lehet venni. A 3. a geotermikus energia volt: nagyon egyszerű, ott az önrészt érdemes megfinanszírozni, mert előbb-utóbb meg kell csinálni. Vagy most csináljuk meg, vagy később, és mi a

18 18 hozadéka neki? Az, hogy pénzt nyerünk vele. Súlyos milliókat nyerünk vele, ha korszerűsítjük, tehát itt vakarózhatunk, hogy nincs önrészünk meg 200 milliónk, de ha ma sincs, holnap sem lesz. Tehát valamilyen formában ezt meg kell valósítani, és amikor visszatérünk arra, hogy ne keret-megállapodást kössünk az Equinox-szal, hanem egyéni megbízásokat, hogy célorientált szerződések legyenek, akkor hadd kérdezzek valamit: ha a fűtéskorszerűsítés mondjuk egy 1 milliárdos projekt, akkor nem adhatunk Neki egyéni megbízási szerződést, ugyanis annak is a sikerdíja a 8 millió Ft-os értékhatár fölött van, tehát ott közbeszerzést kell alkalmaznunk. Kovács Gábor: Így van, pont ezért 3-at bekérünk, és azokból választunk! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hadd kérdezzek valamit: amikor a csatornát csináltátok, volt egy keret-megállapodás a Hajduval és az Interistrával, és akkor, amikor érzékelte, az volt a probléma, hogy a Közreműködő Szervezet érzékelte, holott észrevehette volna az önkormányzat vagy a Képviselő-testület is, hogy a 8 millió Ft-ot meghaladja, és onnantól kezdve arra a feladatra úgy, ahogy meg is csináltátok- utólag mégiscsak a Hajdu nyert. Végül is megoldható, csak egy dolgot tisztázzunk: először meg kéne nyerni hozzá a pénzt, de azzal, hogy most adunk egy egyéni célra egy szerződést, onnantól kezdve mi a gond ezzel? Ha adunk egy keretmegállapodást akkor, amikor megnyerte a pénzt, onnantól kezdve majd megoldunk mindent, csak először meg kellene nyerni, és dolgozni kellene ebben a kérdéskörben. A 4.5-ös: ezt már annyiszor elmondtam Neked, rengetegszer elmondtam, hogy mit kellene megnézni. Kovács Gábor: Már mondtad valóban, bocsánat. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van. Ez itt is van benne [a szerződés-tervezetben], itt van a sikerdíj a táblázat alatt. Megkéri Dr. Szénás Tamást, hogy a szerződéskötésről fejtse ki álláspontját. Dr. Szénás Tamás: Sorrendben haladna, szerinte a Képviselő Asszony fölvetésére kellene először válaszolnia: csak jogi szempontból nézi a szerződést, és majd a jelenlévők eldöntik az összes többit. Tehát: ez a szerződés nem jelent kizárólagosságot, az, hogy a Testület hány pályázatfigyelő céget bíz meg, ez egy kredit, lehívható. Ha a Testület úgy dönt, hogy ezt a kreditet hívja le, akkor ezt hívja le, ha a Kiss és Társa Bt.-t fogja lehívni, akkor a Kiss és Társa Bt.-t fogja lehívni. Ez a szerződés nem jelent kizárólagosságot, nyilván a jelenlévő ügyvezető úr nem örül ennek a megjegyzésnek, a másik dolog, hogy eredetileg is azt javasolta, ill. eredetileg is erről beszélt Polgármester úrral is (pont az önerő kapcsán), hogy nyilvánvalóan ehhez képviselő-testületi döntés kell, márpedig minden esetben kell képviselő-testületi döntés, ha ez úgyis Tompát érinti. Úgy gondolja, hogy a szerződés céljához az 1.2-es pontban azt kell még beleírni (javaslatként is lehet), hogy a pályázatok benyújtása a Képviselő-testület előzetes döntése alapján - mint előzetes döntésnek- minimum tartalmaznia kell a pályázat célját, az önerőt, valamint a felhasználás ütemezését. Ez egy keret, tehát innentől kezdve úgy gondolja, hogy a szerződés legalábbis e tekintetben megnyugtató lehet. Az üzleti kérdések, amelyeket a Testület mondott, igazából a megnyerhető pályázatoknak a típusai, ill. a pályázati

19 19 összeg vonatkozásában áll be, tehát úgy hidalná át ezt a problémát, hogy ne ütközzön közbeszerzési értékhatárba, hogy az, ami közbeszerzési értékhatár alatti rész, az maradjon benne a keret-megállapodásban, és vegyék azt bele, hogy amennyiben közbeszerzési értékhatár fölötti részbe akar az önkormányzat pályáztatni, vagy erre ad felhatalmazást, hiszen akkor ennek az önereje is nagyobb, tehát azt is figyelembe kell venni, ha pl. egy 200 millió Ft összegű pályázati támogatást vesz alapul a Testület, és mondjuk- annak az önereje pl. 20 %, és nincs meg hozzá az önerő, akkor úgy sem fogják tudni megcsinálni a beruházást, vagy legalábbis úgy tűnik, csak nincsen megfinanszírozva akár faktorálással, akár engedményezéssel, mint ahogy itt Képviselő úr mondta. A szerződésnek ezeket a részeit lehet kezelni, hogy ne ütközzön Közbeszerzési törvénybe. Kovács Gábor: Az előző keretszerződéssel pontosan az volt a probléma, hogy ők segítettek nekünk, ott kifizettek egy összeget, maga az összeg nem esett értékhatárhoz, a következő megbízással már fölé ment. A keretmegállapodás ilyen módon kezelhetővé válna, de akkor is maga az a probléma fönnmarad, amit a Polgármester úr jogosan tett föl kérdésként. Ha elkezdene az önkormányzat pályázni ugyanennél a cégnél, akkor ugyanezzel a céggel kapcsolatban kifizetett megbízási szerződés egy idő után a Kbt. [Közbeszerzési törvény] alá fog esni már megint, és ugyanezért kellett a csatornánál az Interistra szerződését megszüntetni, és annak keretét feloldani. iszen maga a Minisztérium jelezte Tompa felé, hogy ez nem kezelhető; az előkészítés során volt ebből egy vita, azt gondolta a Testület megfelelő információk birtokában, amit kapott, hogy ez kezelhető, később kiderült, hogy nem. Azt szeretné, ha ugyanebbe a cipőbe nem lépnének bele. Dr. Szénás Tamás: Véletlenül sem ez a szándék, ő sem ezt javasolja, sőt: óvná a Testületet attól, hogy ez megtörténjen. Ehelyett inkább azt javasolná, ha mégiscsak úgy döntene a Képviselő-testület, hogy az általa javasolt közbeszerzési határt nem érintő módosításokkal ezt a keretmegállapodást, illetve még egy-két pontját elfogadná, akkor egyidejűleg lehetne arról is dönteni, hogy egy egyszerű meghívásos eljárással pályázatírót szerezzen az önkormányzat ennél nagyobb összegekre. Reméli, érti a Testület, amiről beszél.mert akkor onnantól kezdve joggal pályázhat az Equinox Consulting Kft. is ugyanarra a körre, ill. jelenhet meg abban az eljárásban, érti a felvetést, hogy szorít az idő, és dönteni kellene, viszont épp emiatt mondta azt, hogy ez egy kredit, és lehívható, de nem kötelező! Ha Önök azt mondják, hogy míg le nem megy az egyszerű meghívásos eljárás a közbeszerzésben, és nem akarnak az Equinox Consulting Kft.-hez még csak szólni sem, igaz, hogy föltesszük annak a kockázatát, hogy nem is lesz pályázati pénz ebben az évben, azt gondolja, hogy ez a Képviselő-testület döntése, úgyis előzetesen kell dönteni a Képviselő-testületnek bármilyen ügyben. Önök döntik el azt, hogy a megbízási keretszerződés alapján kívánnak-e az Equinoxnak megbízást ilyen és ilyen pályázatokban, annak függvényében, hogy a költségvetésük lehet, hogy meglesz, de a gazdasági program még nem, ez véleménye szerint a képviselő-testületi döntéstől fog függni. Jogilag így képzeli el ezt. Kovács Gábor: Azt hiszem, kérdezzük meg [Kriston Kristóf ügyvezető igazgatót] a fölvetéseinkről, amiket itt mondtam az előbb: értékhatár, keretmegállapodás.

20 20 Kriston Kristóf: Először a 4.6-os pontra szeretne reagálni: ez a pont arról szól, hogy amennyiben az önkormányzat meggondolja magát, mi kvázi megkapjuk a megbízást, azonban az önkormányzat úgy dönt, hogy mi átadjuk neki az anyagot, amit elkészítettünk és dolgoztunk vele a felhatalmazás alapján, átadjuk, majd ő úgy dönt, hogy mégsem kívánja beadni, mi beletettük a munkát, az önkormányzat kvázi 1 Ft-ot nem fizetett ki, tehát nekünk ez nyilván nem jó. Ez a pont tulajdonképpen a mi védelmünket szolgálja. Itt a sikerdíj megállapításának alapja kizárólag a megpályázott támogatási összeg lehet, mert nem tudjuk, hogy mennyit nyertünk volna el. A 4.7. pont arra vonatkozik, ha mégiscsak beadja, vagy velünk pl. szerződést bont, vagy ki akar lépni, akkor mégiscsak mi jogosulttá válunk az elnyert támogatáshoz, tulajdonképpen az anyagot mi dolgoztuk ki. Tehát ezek a pontok igazából erre vonatkoznak. A közbeszerzési kérdés kapcsán ez mindenhol probléma, tehát ez általános az egész országban. Sajnos az, hogy hogyan lehet egy ilyen tevékenységet elszámolni, hogy az minden jogszabálynak megfeleljen, sajnos a pályázati kiírások nem kedveznek ezen tevékenységeknek sem, ugyanis az köztudomású, hogy a pályázati sikerdíj semmilyen Európai Uniós pályázatban nem elszámolható. Ezek után érdekessé válik az, ha a Közreműködő Szervezet kérdést tesz föl, mert akkor valószínű, hogy ez nem egy sikerdíjas szerződés volt, vagy nem erre a tevékenységre irányult. Tehát inkább projektmanagementre, ami már megint egy másik kérdés. Projektmanagement alatt mi azt értjük, amikor a pályázat elnyerését követően a pályázat megvalósítása indul el, és a tanácsadó cég ebben nyújt segítséget, hogy az minden jogszabálynak megfelelően valósuljon meg, és azt az összeget, amit az önkormányzat megnyert, le is tudja hívni. Ezzel ugyebár nem kerültük meg a közbeszerzési jogszabályokat, amiről azért azt el lehet mondani, hogy folyamatosan változnak, és mindezt valóban nehéz kezelni, mert most a szerződés végleges aláírásának pillanatában nem tudjuk, hogy vajon mekkora lenne ez az összeg. Legalábbis azt sem tudjuk megmondani, hogy az iskolának [Szabó Dénes Általános Iskola] az energetikai felújítása vajon mekkora összeg lenne. Igazából ezt mi nem tudjuk kezelni, ezt nyilván úgy lehet, ha már tudjuk, hogy milyen projektek vannak, mekkorák azok, és akkor ezekből lehet továbbgondolni a dolgokat. Az elszámolhatósággal kapcsolatban még annyit el szeretne mondani, hogy nyilvánvalóan itt vannak a szerződésben százalékok: az önkormányzatoknak mindig az a kérése, hogy próbáljuk meg úgy, hogy a pályázatírás nekik semmibe ne kerüljön. Meg szeretnék próbálni minél nagyobb részét a projektbe valamilyen útonmódon betenni úgy, hogy az elszámolható legyen, és esetleg majd csak az önrész mértékével fizetnek ki minket, mivel a többit az Európai Unió támogatásként adja. Erre vannak megoldások, de ezek mindig egyediek, pályázati kiírástól függően: mit enged meg egy adott kiírás, és ezt hogyan lehet úgy áthidalni, hogy legalábbis a sikerdíj egy részét valahogy bele lehessen tenni. Ezt megmondani egy keretszerződés keretében lehetetlen. Mindig látni kell a kiírást, és arra tudunk konkrétan választ adni, hogy esetlegesen a felmerülő 5 %-os sikerdíjból valamilyen módon be tudunk tenni 3 %-ot a projektbe. Kucsó István: A 4.6-os szerződéspontot még továbbra sem tartja számára értelmezhetőnek, tehát a megpályázott szóval van gondja, mivel: a megpályázott és nem a megítélt támogatásösszeg szerepel.

21 21 Kriston Kristóf: Igen, de ez a 4.5-ös pontra vonatkozik, azaz ha a megbízó úgy dönt, hogy annak ellenére, hogy mi kidolgoztuk a pályázati anyagot, és azt átadtuk neki, ő mégsem adja be a pályázatot. Ekkorra mi igazából már a munkát beletettük, kvázi a megbízó kezében van a döntés, és nem tudjuk az elnyert támogatás összegét a sikerdíj alapjául venni, merthogy az önkormányzat nem nyújtotta be a pályázatot. Dr. Szénás Tamás: Ehhez a 4.5-höz kapcsolódik a 4.6. pontban egy értelmező bekezdés. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezért mondta az egyik Bizottsági ülésen, hogy nem a 4.6-tal kellene kezdeni, hanem a 4.1-gyel. Egymás után olvasva a pontokat, értelemszerűen eljutunk a 4.6-hoz, akkor érthető a 6-os, 7-es, és a 8-as is. Kucsó István: Még egy kérdést szeretne feltenni, mivel szerinte nála volt a szó. A megbízási díj hogyan építhető be a pályázatba, amiről épp Kriston Kristóf is beszélt, ez minden esetben az egyedi pályázatoknak függvénye. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel közbeszerzési értékhatárról beszélünk, a táblázatban világosan benne vannak az értékhatárok, és az is, hogy hány %-ot fizetünk. Azt ne feledjük el, hogy a 4.2-ben volt egy táblázat, amelyben 50 millió Ft fölött 200 millióig 5 %, ugye itt 8 millió Ft az értékhatár a Közbeszerzési törvény szerint, mert 150 millió Ft-ot kellene nyernünk ahhoz, hogy a 8 millió Ft fölé menjünk. Igazából pl. a piacnál is ilyen millióból bár nem tudom, hogy mi volt az előző tervezet-, de úgy tudom, hogy millió Ft-os pályázatról beszélünk. Vagy többről? Tehát akkor 30 millió Ft. Azért mondom, hogy eme sikerdíj alapján nem kell félnünk attól, hogy közbeszerzési értékhatárt átlépjük, tehát egyetlen egy esetben van ez, ha rá tudunk menni ennek a fűtési rendszernek a korszerűsítésére, semmilyen más esetben nem. Dr. Szénás Tamás: Engem a 6.1-es pont érdekelne inkább, illetve annak is a 2. része: tehát ha van egy dokumentáció, ami el van készítve, és én úgy döntök, hogy nem nyújtom be, akkor életbe lép a 4.5 illetve a 4.6 pont, és akkor ehhez képest a 6.1 pont mondata azt mondja, hogy amennyiben a megbízó az elkészített pályázati dokumentációt újból a megbízott megbízása nélkül benyújtja, és a pályázatot az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet írásbeli értesítésével kedvező elbírálásban részesíti, vagy megjelenik a nyertesek között, akkor a sikerdíjra és a projektmenedzsmenthez kapcsolódó tanácsadási díjra jogosulttá válik. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy én egyszer kifizetem, ha nem akarom benyújtani a sikerdíj 50 %-át, majd utána a 6.1 pontban kifizetem a sikerdíjat. Kriston Kristóf: Lehet, hogy ez nincsen jól leszabályozva, de ez nem így van. Tehát nyilván az önkormányzat csak egyszer fizet sikerdíjat. Ha benyújtja a pályázatot, és nyer, akkor az elnyert támogatás alapján, azaz itt szó sincs arról, hogy az önkormányzat kétszer fizet sikerdíjat. Dr. Szénás Tamás: Jó, de akkor a 4.5 és a 4.6 a 6.1-gyel teljesen ellentétes számomra. Mert ez azt jelenti, hogy kifizettem egyszer (ha pl. azt mondom, hogy nem nyújtom be, ki kell fizetnem az 50 %-át a sikerdíjnak, a pályázat támogatásához

22 22 kapcsolódó sikerdíjat), és utána ha mégiscsak kitalálom mondjuk 2 hónap múlva, hogy benyújtom az Equinox nélkül, akkor azt még egyszer ki kell fizetnem. Kriston Kristóf: Valóban, ezt a pontot javítani kell ennek megfelelően, de ennek nem ez az értelme, tehát nem ezt szerettük volna. Ha ezt tükrözi, akkor majd módosítjuk. Dr. Szénás Tamás: Maga a pályázati dokumentáció is érdekelne, mivel itt megbízási szerződésről beszélünk, a pályázati dokumentáció tulajdonképpen egy mű, egy kész szellemi alkotás, vagy annak minősül, egy know-how, de teljesen mindegy, akkor az onnantól kezdve a megbízó tulajdonát fogja képezni? Tehát az önkormányzatét? Vagy pedig Önök ezt az anyagot úgymond az egyedi specialitásokkal megfűszerezve átültethetik más településre is. Kriston Kristóf: Nem. Kétségkívül azzal, hogy mi az önkormányzatnak elkészítjük ezt az anyagot, és átadjuk teljes egészében azért, hogy egy pályázaton indulhassunk vele quasi közösen, és amennyiben ez nyer, akkor mi megkapjuk a díjunkat. Ha hozzájutottunk a díjunkhoz, akkor ez az önkormányzatnak a tulajdona. Dr. Szénás Tamás: Tehát a tulajdonjog-átszállás időpontja a megbízási díj jóváírásának a napja? Kriston Kristóf: Én nem vagyok jogász. Dr. Szénás Tamás: Akkor egyszerűbben kérdezem: a dokumentációval utána mi lesz? Tehát ne miénk legyen, tehát ha kifizetem a sikerdíjnak bármelyik százalékát, most vegyük úgy, hogy az 50 %-át a pontok alapján, akkor onnantól kezdve az a dokumentáció az enyém. Kriston Kristóf: Igen. Kivéve, ha beadja. Dr. Szénás Tamás: És felhasználja a 6.1-ben. Kriston Kristóf: Igen, tulajdonképpen úgy tűnik, hogy ez duplán szerepel, azért zavaró. Dr. Szénás Tamás: Ha utánaszámolunk, akkor ez azt jelenti, hogy a sikerdíjnak a 150 %-át fizetnénk ki. Kriston Kristóf: Igen, de: még egyszer mondom, ez nem így van, és persze csak 1- szer kérjük el azt a sikerdíjat. Dr. Szénás Tamás: Viszont akkor ezt a 2 vagy 3 pontot össze kellene gyúrni jogilag is. Nekem volna rá javaslatom. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Persze, majd módosítunk!

23 23 Dr. Szénás Tamás: Az volna a javaslatom, ha Önök úgy döntenek, vagy a felek úgy döntenek, hogy közösen dolgoznak együtt, illetve ha Önök megkapják ezt a megbízási szerződést, akkor abban a pályázatban, amit Önök elkészítettek, mondjuk legyen ez az iskola fűtéskorszerűsítése, akkor kizárólag közösen pályázhassanak, illetve Önökön keresztül legyen benyújtva. Megmondom, hogy miért: mert ha én már eleve adok egy megbízást, és én esetleg azt visszavonom, és akkor kifizetek egy 50 %-os sikerdíjat, akkor ha ez a pályázat tényleg nyerő, miért fizessek ki egy másik cégnek ugyanúgy 7 %-ot? Éppen ezért innentől a 6.1-es pont abszolút a hatályát veszti, mert gyakorlatilag a 4.5 és 4.6-os pontnak lenne értelme. Mert így csak közösen pályázhatok, és ebben az esetben viszont adott pályázat vonatkozásában ez kizárólagosságot jelent. Kovács Gábor: Javasolja, hogy ezt vegyék tájékoztatásnak, úgy látja, hogy merülnek fel itt olyan problémák, hogy egyetlen ülés keretében nem fognak tudni megoldást találni, és térjenek vissza erre egy záros határidőn belül. Dr. Szénás Tamás: Képviselő úr: ez 3 módosítási javaslat, és ezt jogi szinten meg tudjuk oldani. Kovács Gábor: Jó, akkor tartunk szünetet. Dr. Szénás Tamás: Ezt meg tudnánk most oldani, ha kívánja. Kovács Gábor: Nem én kívánom, hanem a település érdekét ez szolgálja. Dr. Szénás Tamás: A település érdekét szolgálja, igen, de az ügyvezető úrnak is célszerűbb volna, ha nem jönne ide még egyszer vissza csak amiatt, mert Önök nem tudtak dönteni. Én nem akarom sürgetni a döntésüket, viszont ezzel a 3 javaslat a szerződés és elsősorban a település javát szolgálja. Egyébként jogilag semmi baj a szerződéssel, rendben van az összes többi része. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kriston úr, hogyan látja: ezekkel a módosításokkal a szerződés elfogadható-e? Kriston Kristóf: Nézzük meg ezeket a javaslatokat, és akkor én is a jogászunkhoz majd elküldöm. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azaz most elküldi. Kriston Kristóf: Persze, hát tegyük meg. Fogalmazzuk meg most a szerződésben, én elküldöm, és válaszolni fog majd rá hamarosan. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Dr. Szénás Tamást kéri, legyen szíves kikísérni Kriston Kristóf ügyvezető igazgatót, és gépeljék le az újonnan módosított szöveget. A cél, hogy minél gyorsabban haladjon az ügy. Javasolja, hogy a 3. napirendi ponttal folytatódjon az ülés, és mikorra készen lesz a szerződés, majd visszatérnek erre a napirendi pontra.

24 24 Kucsó István: A legutóbbi februári Bizottsági ülésen is csak egyetlen egy cél volt, az iskola fűtéskorszerűsítése, viszont ugyanilye rossz a Kossuth utcai orvosi rendelőnek a helyzete fűtés tekintetében. Ezzel szeretné csak kiegészíteni, mert most nem csak az iskoláról van szó. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De ha jól emlékszel, akkor a Bizottsági ülésen Sárváry doktornő rendelőjének a problémáját jeleztem, emellett jeleztem még 4-5 másik olyan problémát is, én csak fölvetettem lehetőségeket, de igazából még nem volt időnk beszélni. Megvan a keretszerződés, a héten lejönnek, és akkor már minden képviselőnek jelen kell lennie, tehát elmondhatjuk, melyek azok a szempontok, amik elsőbbséget élveznek, lássunk hozzá, és csak azokat csináljuk! Amikor pedig megvannak azok a pályázati kiírások, lehetőségek, amelyekre adott esetben megállapodott a Testület, tehát fölvázol 4-5 olyan lehetőséget, amit szeretnénk megvalósítani, és ezekre vannak pályázati kiírások, akkor onnantól kezdve adhatunk nekik megbízást, hogy azokra mozduljanak rá. Kovács Gábor: A geotermikus energiára visszatérve: van a KEOP s, ez az előkészítésre vonatkozik, ugyanakkor azt látni kell, hogy az előkészítés, hogy abból valamit ki lehessen hozni, elkészítjük a pályázatot, beadjuk, elbírálják, megvalósítjuk, tehát az elkészítésnek megint lesz majd egy átfutási ideje. Utána ismét kérdés lesz az, ha mondjuk 2012-ben ezt majd mi megcsináljuk, akkor 2012-ben lesz-e arra állami forrás, hogy az előkészítés alapján akár kutatófúrást lehessen még tenni, stb. A geotermikus energia egy nagyon hosszadalmas, és időben a ciklusba lehet, hogy bele sem fér. Dr. Homoki-Szabó Róbert: No de Gábor, eddig még el sem kezdtük! Először induljunk már neki! Mert itt van ennek a településnek egy adottsága: van termálvize, nem is 1, nem is 2 kútja van neki, tehát ezt végre hasznosítani kellene. És most nem termálfürdőről beszélek Kovács Gábor: Persze, de akkor a kutakat vagy vissza kellene kérni, vagy mást tenni velük. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Először nézzük már meg, hogy mit tudunk vele kezdeni, jó? Éppen ezért mondom, hogy legyen egy cég, nézze meg, hogy van-e lehetőség rá rámozdulni, és ha van, akkor lássunk hozzá. Most térjünk rá a SZJ- Projekt megbízási szerződésének felmondására, ez a 2. napirendi pont még függőben marad. Dr. Szénás Tamás: A megbízási szerződésnek az 1.2 pontjába tettük azt bele [Kriston Kristóffal együtt], hogy a pályázatok benyújtása a Képviselő-testület előzetes döntése alapján a Képviselő-testület előzetes döntésének tartalmaznia kell a pályázat célját, az önerőt, az önerő biztosításának módját, valamint az önerő végső lehívhatóságának dátumát, azért hogy tudjuk, hogy ez az utolsó lehívhatóság mennyi lenne. Beleírtuk továbbá azt, hogy nincs kizárólagosság a szerződés vonatkozásában, átdolgozásra került a 6.1 pont, ebbe belevettük azt, hogy a megbízó és a megbízott vállalja azt, hogy a közösen benyújtott pályázatok tekintetében kizárólagosságot biztosítanak egymásnak, tehát amit közösen adtak be. Ennek a kizárólagossági

25 25 klauzulának a megsértése pedig egy 4.8 pontban meghatározott sikerdíj-mértékre jogosult a megbízott. Az eljáró bíróságnak pedig a szerződés végén a Kecskeméti Városi Bíróságot tettük bele, ez belefér, mert gyakorlatilag most már 10 millió Ft-os pertárgyértékig a városi bíróság tárgyalhat. Ennyit módosítottunk rajta, illetőleg beleírtuk azt is, hogy a megbízási díj a megbízott számláján történő egyidejű jóváírásával egyidejűleg a pályázati dokumentációnak a tulajdonjoga átszáll a megbízóra, tehát az önkormányzatra, amiről beszéltünk: szellemi jogok és egyéb védelem vonatkozásában. János [Kucora János igazgatási előadó] hozni fogja a kinyomtatott szerződéseket, azokban aláhúztuk és félkövérrel megjelöltük, ami változott, az ügyvezető úrral [Kriston Kristóffal] is megbeszéltük, ő azt mondta, hogy neki ezek a módosítások elfogadhatóak, és nüánsznyiak a szerződés egészéhez képest. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérdésem, ha a szerződés aláírásra kerül, akkor a héten tudunk találkozni? [a Képviselők bólogatóan jeleznek] Jó, tehát akkor Kriston Kristóf, az Equinox Consulting Kft. ügyvezetője a kollégájával lejön Tompára, és akkor át tudjuk beszélni azokat a lehetőségeket, amelyeket Önök [az Equinox Consulting Kft.] javasolnak. Számunkra értelemszerű, a Képviselőtestület pedig majd jelzi Önök felé, hogy melyek azok az elképzelések, tervek, melyekben viszont az önkormányzat szeretne indulni. Kriston Kristóf: Ez megoldható a kollegáimmal, és akkor majd lejövünk, és akkor nyilván Önnel is tárgyalunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ez valamikor délutáni időpontban lenne, vagy inkább esti időpontban, amikor mindenki ráér közülünk. Ez így megfelel? István, Gábor, Zoltán? Kucsó István: A választ elfogadja. Fenyvesi Zoltán: A válasz elfogadja. Kovács Gábor: A választ elfogadja. Kucsó István: Most sem látom a biztosítékát a haladásnak. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az idő megy. Mit kéne még csinálni? Őszintén. Fenyvesi Zoltán: Le kell zongorázni! Kucsó István: Most azonnal, már menni. Ez nyilvánvaló. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De most hétfő van. Én arra gondoltam, hogy legkésőbb szerda este lejönnek, és akkor innentől kezdve a héten már ezzel bírunk foglalkozni. Kucsó István: Jó, csak korábban úgy volt, hogy március elején jöttek ki az NFÜ-s pályázatok, most pedig kijöttek már február 10-én. Biztos vagyok abban, hogy rengeteg olyan félig-háromnegyedig, 99%-ig előkészített pályázat valahol, valakinek ott van.

26 26 Kovács Gábor: Tapasztalat ezzel kapcsolatban? Az előkészítettséggel? Kriston Kristóf: Jól mondta a Képviselő úr, nyilván vannak olyan önkormányzatok, amelyek előrébb járnak, és kész tervekkel rendelkeznek akár, meg vannak olyanok, akik nem. Ez változó, ezt onnan látjuk majd, ahogy telik az idő, meglátjuk, mennyi pályázatot adtak be, és milyen igénnyel. Kucsó István: Tekintettel arra, hogy meghúzták májusban, nagyon sokaknál megakasztották a folyamatot, ami valahol már úton volt, többek között nálunk is. Nem a kormányváltás volt itt a gond, valószínűleg elfogyott a pénz abban a KEOP-os konstrukcióban, és felfüggesztették a pályázatok beadását. Mi pedig kerestük a legdemokratikusabb megoldást, és mire megtaláltuk volna, bezárták az ablakot. Kovács Gábor elhagyta az üléstermet. Dr. Szénás Tamás: Erre mondta azt Thomas Jefferson, hogy a kollektív bölcsesség azt gondolja, nem tud hülyeséget szülni. Egyébként Thomas Jeffersonról is csak annyit kell elmondani, hogy attól függetlenül, hogy milyen lánglelkű demokrata volt, a saját földjén szívesen tartott néger rabszolgákat. Most ez attól függ, hogy a lónak melyik oldalán ülünk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a képviselő testületet kéri, aki egyetért a módosított határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 5 Igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 1 tartózkodással az alábbi határozatot fogadta el: 13/2011.(II.14.) sz. képviselő-testületi határozat: EQUINOX CONSULTING Kft. pályázatíró céggel történő keretszerződés elfogadása Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja az Equinox Consulting Kft. pályázatíró céggel történő keretszerződését a melléklet szerint:

27 27 MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS PÁLYÁZAT- ÉS PROJEKTMENEDZSMENT TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁSOKRA Tompa Város Önkormányzata és