Maghar Akadà mia. Teljesen mã s volt a mã³dszere, mint a kor ismert mã sik nagy feltalã lã³jã nak, Edisonnak, aki tã bb asszisztenst is

Átírás

1 Nikola Tesla à lete SzerzÅ Janim Utolsó frissã tã s Nikola Tesla jãºlius 9-à n à jfã lkor szã¼letett az Osztrà k Magyar-Monarchia terã¼letã n, Horvà torszã g Lika provinciã jã nak Smiljà n nevå± falucskã jã ban. Szerb csalã dbã³l szã rmazott, apja a helyi ortodox templom papja, Milutin Tesla, à desanyja, Duka Mandics, szintã n szerb. à ten voltak testvã rek. LegidÅ sebb fivã re Dà niel volt, Nikola negyedikk szã¼letett. Gyermekkorà ban megtanult angolul, franciã ul, nã metã¼l à s olaszul is, à s mã r nagyon korã n megmutatkoztak à rtelmi kã pessã gei. à tã ves korã ban à pã tett egy må±kã då vã zkereket, ami teljesen mã skã nt mint a kã rnyã ken hasznã lt alul csapott lapã tos vã zturbinã k. De mã s furcsa dolgokat is leã rt à nã letrajzã ban, pã ldã azt, hogy tizenhat cserebogarat rã ragasztott egy kerã kre à s úgy prã³bã lta reptetni Å ket. à tã ves korã ban csalã di tragã dia rã zta meg a fiatal Tesla à letã t. Testvà rbã tyja, Dà niel, akit rendkã vã¼li tehetsã à ldott meg a sors, mã ig is tisztã zatlan baleset kã vetkeztã ben meghalt. EttÅ l kezdve fejlå dtek ki Teslà ban azok a szokatlan, ma mã r inkã bb extrã mnek nevezhetå tulajdonsã gok, melyek leginkã bb a zsenik jellemzå i. Gyűlà lte pã ldã nå kã n a fã¼lbevalã³kat, kã¼lã nã sen, ha ezek gyã ngybå l voltak, bã r a kristã ly à kszerek mindig is elbå±vã ltã k. Ki à llhatta a kã mfor illatã t, rendkã vã¼l rosszul à rezte magã t tå le. Furcsa mã³don, ha egy folyadã kkal megtã ltã tt edã n nã gyzet alak㺠papã rdarabot ejtett, akkor rendkã vã¼l rossz à zt à rzett a szã jã ban. Sà ta kã zben szã molta a lã pteit à tkezã s kã zben mindig megbecsã¼lte az elfogyasztott à tel tã rfogatã t. Ha ez nem sikerã¼lt valami vagy valaki miatt, akkor mã r nem à rezte jã³l magã t, ezã rt egyedã¼l szeretett enni. Magà nyosan à lt, sohasem nå sã¼lt meg. Talà n azã mert nem bã rta elviselni mã s ember hajã nak megã rintã sã t. Úgy à rja à letrajzã ban, hogy hã t-nyolc à ves korã ig g bizonytalan jellem volt. Nagyon szeretett olvasni, à desapja kã nyveit rendre à jszaka, gyertyafã ny mellett falta. Ezt hamarosan à szrevettã k szã¼lei, à s megtiltottã k, hogy rongã lja a szemã t. Ekkor betã mte a kulcslyukat à s sajã t kã szã tã så± gyertya mellett folytatta az olvasã st. Úgy à rja, hogy egy ismert magyar à rã³ Abafi cã må± kã nyve vã ltozta meg à letã t. EttÅ l kezdve a bizonytalan kisfiãºbã³l rendkã vã¼l szã vã³s, szorgalmas, kitartã³, hatã rozott egyã nisã g lett Szülei csalã di szokã s szerint papnak szã ntã k, bã r Å mã rnã k szeretett volna lenni. à desapja hajthatatlannak bizonyu Hogy jã³ pap lehessen, kã¼lã nã s gyakorlatokat kellett vã geznie: gondolatok kitalã lã sa, beszã dek, hossz㺠memã³riagyakorlat nyelvtani à s tartalmi hibã inak felfedezã se à s fejszã molã s volt a napi penzum. Ezeknek az volt a cã lunk, hogy sajã tos memã³riã ja à s logikã ja javuljon, à s à lã nk kritikai à rzã ket fejlesszen ki benne. Ez idå tå l kezdve furcsa dolgok tã rtã ntek vele. Nà ha egã szen vã ratlanul, hirtelen, vakã tã³ fã ny kã sã retã ben tã r helyszã nek jelentek meg szemei elå tt annyira valã³sã ghå±en, hogy nã ha nem tudta Å ket megkã¼lã nbã ztetni az igazitã³ Ez a jelensã gsorozat à vtizedeken à t kã sã rte, bã r egyre csã kkenå intenzitã ssal. A lã tottak nem elkã pzelt dolgok vo hanem egyszer mã r tapasztalt, megã lt esemã nyek. Ezt a furcsa, rendkã vã¼l erå s vizuã lis tehetsã gã t tizenhã t à ve korã ban "fogta be" arra, hogy talã lmã nyait a szeme elå tt megformã lja, elkã pzelje a legaprã³bb rã szletekig úgy, hogy lã ssa Å ket akã r må±kã dã s kã zben is. à gy kã szã¼lã keit gyakorlatilag a fejã ben kiprã³bã lhatta, så t, emlã kiratai is lã tta, ha a kã szã¼lã k valahol kibillen az egyensãºlybã³l vagy rezeg. Az elså konstrukciã³t sohasem valã³sã totta meg, fejben tã kã letesã tgette, prã³bã lgatta à s csak akkor rajzoltatta le, ha mã r "benne'' kã szen volt a tã kã letes konstrukci à letã nek kã så bbi szakaszã ban azonban mã r Å is kã szã tett rajzokat à s inkã bb empirikus mã³don, prã³ba szerenc alapon kã zelã tette meg a kã rdã seket Tehetsà ge komoly hã trã nyokat okozott szã mã ra, ugyanis amikor feltalã lt valamit, csak addig à rdekelte, amã g ezt fejben javã thatta, tã kã letesã thette. Nem mindig rajzolta, à rta, gyã rtotta le a modelleket, nem mindennel foglalkozott rã szletesen. Ezà rt gyakran elå fordult, hogy mã g mielå tt teljesen kiã rlelt volna valamit, mã r egy új dolog kã tã tte le a figyelmã t à s a talã lmã ny kereskedelmi kivitelã re, elterjesztã sã re mã r nem futotta erejã bå l vagy à rdeklå dã sã mondanã nk, hogy nem volt marketingstratã giã ja.) Teljesen mã s volt a mã³dszere, mint a kor ismert mã sik nagy feltalã lã³jã nak, Edisonnak, aki tã bb asszisztenst is

2 foglalkoztatott azã rt, hogy a talã lmã nyokkal kapcsolatos - meglehetå sen idå rablã³, fã rasztã³ Ã s gyakran idegå rlå munk elvã gezzã k. Külà nã s vizuã lis kã pessã ge nehezã tette kollã gã ival valã³ kapcsolatã t is, mert azok nem mindig lã ttã k à t, hogy m gondol, nem mindig à rtettã k. Rajzokat kã rtek tå le, Å pedig nem nagyon szeretett rã szletes vã zlatokat kã szã teni. Tes mentã lis kã peket elå szã r sã tã tkã k alapon lã tta, majd az igazi gondolatok zã ld alapon jelentek meg neki, mã g hatvanã ves korã ban is. Gyakran elå fordult vele az iskolã ban, hogy a tanã r mã g be sem fejezte a feladat felã rã sã t a tã blã ra, Å mã r megkezdte vã laszt. Nem is gondolkodott, egyszerå±en csak tudta a vã laszt, lã tta a problã mã kra a megoldã st. à rdekes, hogy Neumann Jà nos, a kivã lã³ magyar matematikus à s fizikus hallotta a megoldã st à s Å is ugyanilyen intuitã v mã³don, azonnal tudta a vã laszt a felvetå då problã mã kra. A horvã torszã gi Karlovà con jã rt kã zã piskolã ba, ahol mocsaras terã¼let vette kã rã¼l a vã rost. A legjobban az elektromos kã sã rletek à rdekeltã k, mindig hosszan gondolkodott azok à rtelmezã se felå l. Sajnos malã riajã rvã ny tã mely Å t sem kã mã lte, nagyon sãºlyosan megbetegedett. Kilenc hã³napig mozdulni sem tudott az à gyban, tã bbszã r úgy vã ltã k, hogy halã lã n van. à desapja - hogy megvigasztalja ebben a leromlott à llapotã ban - beleegyezett, hogy mã rnã knek tanuljon. Ez olyan nagy à rã met à s erå t adott a fiatal Teslà nak, hogy hamarosan felã pã¼lt. Hosszú betegsã ge miatt nem kellett a hadseregben akkor szokã sos hã rom à vet leszolgã lnia. à desapja viszont egy à vre elkã¼ldte a hegyekbe, hogy tãºrã zzon, erå sã djã n. A hegyi tãºrã zã sok kã zben sem tã tlenkedett. Egy olyan talã lmã nyon dolgozott, ami Európa à s az Egyesült à llamok kã zti levelezã st à s csomagkã¼ldã st oldotta volna meg, mã ghozzã egy cså posta segã tsã gã vel. Az üzenetek kis gã mbã kbe zã rva, a vã z mozgã sa rã vã n jutottak volna az egyik kontinensrå l a mã sikra. Csakhogy a szã mã tã sok az mutattã k, hogy rendkã vã¼l nagy nyomã ssal kellett volna ezt a vizet pumpã lni, à gy aztã n ezt a tervã t feladta. A hegyekben tã ltã tt à v utã n, 1875-ben a grazi Politechnikai Intà zetben kezdett tanulni. Az elså à vben à sztã ndã jat kapott à s nem jelentett neki gondot a tanulmã nyok finanszã rozã sa. Egy nã met tanã r, Poeschl professzor oktatta az elmã leti à s kã sã rleti fizikã t. Az Å inspirã lã sã ra kezdett nagyon komolyan foglalkozni az elektromossã ggal, pontosabb a motorokkal à s a generã torokkal. Külà nã sen felkeltette à rdeklå dã sã t egy motorkã nt à s dinamã³kã nt is hasz egyenã ram㺠szerkezet, amit Pà rizsbã³l kapott az intã zetã¼k. Tesla vizsgã lgatta a kã szã¼lã ket à s kã¼lã nã sen a keltette fel figyelmã t, hogy nagyon erå sen szikrã zott a kommutã torok (à ramfordã tã³k) miatt. Tesla javasolta a professzorã nak, hogy javã tsã k ki a konstrukciã³t úgy, hogy hagyjã k el belå le a szikrã zã st okozã³ kommutã torokat. Tanà ra fã lvã llrã³l vette Teslà t à s megjegyezte: lehet, hogy nagy dolgokat fog elã rni, de ezt sosem fogja megcsinã lni, mert ehhez az kellene, hogy az egyenes vonalban hatã³ erå t forgã³ erå vã alakã tsa à t. Ez legalã bb annyira lehetetlen, mint az à rã kmozgã³ megalkotã sa. Bà r Tesla sejtette, hogy a kã rdã s megoldhatã³, nem tudta kidolgozni a megfelelå konstrukciã³t. A mã sodik à vtå l kezdve mã r nem kapott à sztã ndã jat à s anyagi problã mã i tã madtak. Egy darabig kã rtyajã tã kokbã³l szerzett pã nzt, majd b partikon prã³bã lt szerencsã t. Anyagi gondjai persze nem oldã³dtak meg, rã adã sul a tiltott jã tã kok miatt az iskolã bã³l is kizã rtã k. Ekkor Prà gã ba utazott tanulmã nyai folytatã sã ra, azonban semmilyen hivatalos irat nem maradt arrã³l, hogy ott valaha is vizsgã zott volna. Valószà nå±, hogy csak lã togatta az elå adã sokat à s a kã nyvtã rakat, sajã t erå bå l tanult, à szerzett ismereteket.  TESLA BUDAPESTEN Alexander Graham Bell nem sokkal azelå tt talã lta fel a telefont, à s az akkor mã r må±kã då telegrã fhã lã³zatok

3 segã tsã gã vel az új beszã dtovã bbã tã si mã³dszer gyorsan terjedt. Külà nã sen jelentå s volt Puskà s Tivadar talã lmã nya, a telefonkã zpont, mert à gy nemcsak egy-egy ember tudott kommunikã lni, hanem bã rki bã rkivel kã pes volt kapcsolatot teremteni. Csalà di szã lak rã vã n Tesla ismerte a Puskà s testvã reket, à gy az akkor à pã¼lå budapesti telefonkã zpont à pã tã sã n munkã t kaphatott januã rjã ban jã tt Prà gã bã³l Budapestre. A szokã sos mã³don, na intenzitã ssal vetette magã t a munkã ba, azonban hamarosan a pihenã s nã lkã¼li tãºlfeszã tett munka megroppantotta egã szsã gã t à s - ahogy ma mondanã k - idegã sszeroppanã st kapott. Ennek nagyon furcsa tã¼netei voltak tapasztalhatã³k Teslà nã l. à rzã kszervei ebben az à llapotban hihetetlenã¼l kifinomultak, dã bbenetesen à rzã kenyek l Hà rom szoba tã volsã grã³l hallotta az óra ketyegã sã t, egy lã gy repkedã se erå s fã jdalmat okozott a fã¼lã ben, egy vonatfã¼tty annyira fã jt neki, hogy kã ptelen volt elviselni. ErÅ s fejfã jã ssal jã rt, ha hã d alatt kellett à tmennie, à s a szem nem bã rta elviselni a napsugarakat. A sã tã tben megã rezte, hallotta a denevã reket, à s tã bb mã teres tã volsã gbã³l sã tã tben is à szrevette a tã rgyakat úgy, hogy homlokã ban ezt egy furcsa à rzã s kã sã rte. Ilyen à llapotban pulzusa mã sodpercenkã nt 260-ra emelkedett à s à llandã³an remegtek az izmai. A pesti orvosok tanã cstalanul à lltak az eset elå tt. Volt, aki nagy adag kã liumot adott neki, mã g mã sok gyã³gyã thatatlannak vã ltã k. Tesla azt à rja naplã³jã ban: "Kà r, hogy nem lã ttak pszicholã³gusok à s fiziolã³gusok ekkor, mert bã r nagyon szerettem volna meggyã³gyulni, de nem bã ztam benne. A szerencse azonban egy barã tsã g formã jã ban rã mosolygott, mert egy Szigeti Antal nevå± må±szerã szmester, akivel gyakran egyã¼tt dolgozott, kihãºzta a bajbã³l. Szigeti - maga is atlã ta lã vã n - arra biztatta Teslà t, hogy mozogjon, sportoljon. EttÅ l Tesla à llapota hamarosan javulni kezdett. A hossz㺠sã tã k à s futã sok, testedzã sek segã tsã gã vel nemcsak teljesen rendbejã tt az egã szsã hanem újra a rã gi problã mã n, az egyenã ram㺠motoron kezdett el gondolkozni. Egy csã ndes dã lutã non Budapest egy parkjã ban sã tã lgatott Szigetivel. Mikà zben kitã rt karral Tesla Goethe Faustjà bã³l idã zett, hirtelen megmerevedett, mert megjelent neki a megoldã s, azonnal tudta, hogyan kell "orvosolni" a szikrã zã³ problã mã kkal kã¼szkã då egyenã ram㺠motor gondjait. A park porã ba rajzolta le elå szã r egy darab bottal a vã ltã³ã ram㺠dinamã³ Ã s motor vã zlatã t, azã t a motorã t, amely az egã sz må±szaki civilizã ciã³ban fordulã³pontot jelentett. Tesla ekkor jã tt rã a forgã³ mã gneses mezå k hasznã latã ra, ekkor dã bbent rã, hogy tã bbfã zis㺠à ramot is lehet hasznã lni. Bà r mã sok is prã³bã ltak mã r vã ltã³ã ram㺠motorokat à pã teni, ezek azonban a gyakorlatban nem vã ltak be, mind sikertelen konstrukciã³ volt. Tesla nagyon megã rã¼lt felfedezã sã nek. Azt hitte, azonnal gazdag à s hã res lesz, hogy megszå±nnek anyagi gondjai. Mint à rja: "A hã³nap utolsã³ 29 napja mindig nehã z volt" Kevesebb, mint kã t hã³nap alatt rã szletesen kidolgozta a vã ltã³ã ram㺠motorok à s generã torok egã sz csalã djã t, à s az akkor mã r lã tezå egyfã zis transzformã torok segã tsã gã vel az à ram elosztã sã nak mã³dszereit is. à gy aztã n az à tletã re alapozott energiaterme à s szã llã tã si rendszer mã r kã szen is volt, à m mã g à vek teltek el, mire erre valaki is odafigyelt. Tesla rendszerã t az tette sokkal jobbã à s elvileg versenykã pesebbã, hogy a transzformã torok segã tsã gã vel nagyo feszã¼ltsã get lehetett elã rni a vã ltã³ã ramnã l à s à gy a szã llã tã s, tovã bbã tã s vesztesã gei lecsã kkentek, valam pontosan a transzformã tor segã tsã gã vel szã t lehetett osztani kã¼lã nbã zå fogyasztã³knak mã s-mã s feszã¼ltsã g szã¼ksã ges à ramot. Tovà bbã a konstrukciã³k egyszerå±bbek à s biztonsã gosabbak voltak, ezen kã vã¼l gazdasã gosabban is lehetett må±kã dtetni ezt a rendszert. Azonos sãºly㺠generã tor vagy dinamã³ nagyobb teljesã tmã nnyel tudott dolgozni Å szã n - mire teljesen kidolgozta ezt a rendszert - munkã ja Budapesten befejezå dã tt. Tà bb hasznos talã lmã nyt is kidolgozott, de nem volt tovã bbfejlå dã si lehetå sã ge: Nyomorúsà gos fizetã sã bå l mã g csak a modelljã t sem tudta megã pã teni a vã ltã³ã ram㺠dinamã³nak à s motornak, à gy a Puskà s testvã rek segã tsã gã vel el kellett hagynia a Monarchià t, kã¼lfã ldre ment. Pà rizsban az Edison Telefontà rsasã gnã l talã lt munkã t 1882 Å szã n. Úgy hitte, hogy a tã rsasã g à rã mmel fogja venn vã ltã³ã ram㺠rendszerã t, de egyã ltalã n nem à gy tã rtã nt. Az új munkã k à s új barã tok azonban megvigasztaltã k, úszott a Szajnà ban, sã tã lt à s biliã rdozott. Nà ha az Edison-fà le kis erå telepeket kellett javã tania, melyeket Franciaorszà gban à s Nà metorszã gban telepã tettek. Nem szabad persze ezeket a mai mã retå± erå må±vekkel à sszevetni. Ezek a kis egyenã ramra alapozott szerkezetek csak nagyobb à pã¼letek, kisebb à pã¼lettã mbã k à ramellã tã sã t voltak kã pesek fedezni, hiszen az egyenã ramot nagyobb vesztesã g nã lkã¼l csak pã r szã z mã ter tã volsã gra lehetett tovã bbã tani. à gy aztã n szã³ba sem jã hetett pã ldã ul a vã zi energia felhasznã lã sa, mert a nagy vã rosok, a nagy fogyasztã³k nem mindig telepã¼ltek a megfelelå helyekre, hå erå må±veket pedig nem lehetett minden utcasarkon à pã teni.

4 Ennek ellenã re terjedt az Edison-fà le egyenã ram㺠rendszer. Mivel az elektromossã g új technolã³gia à s új ipar volt, ez gyakran hibã ztak, a szigetelã sek à s a konstrukciã³k nem mindig voltak tã kã letesek. à gy aztã n a fiatal Teslà nak tã bbszã r volt mã³dja ezeket a kã szã¼lã keket kã zelrå l, må±kã dã s kã zben szemrevã telezni, kijavã tani. Tovà bbi volt ennek a munkã nak, hogy konstrukciã³s anyagokhoz is juthatott, à s megã pã thette elså modelljã t, ami pontosan úgy må±kã dã tt, ahogy azt à vekkel azelå tt elkã pzelte. Tà bbszã r is bemutatta vã ltã³ã ram㺠rendszerã t kã¼lã nbã zå embereknek, de senkinek nem keltette fel az à rdeklã sã t. Egyik alkalommal az Edison cã g Strassbourgban kapott megbã zatã st, à s az à reg I. Vilmos uralkodã³ avatta fel az új berendezã st. A ceremã³nia sorã n azonban a szerkezet felrobbant. A francia Edison Tà rsasã g ezã rt sãºlyos anyagi nehã zsã gek elã nã zett. A fiatal Teslà nak sikerã¼lt az Edison-fà le konstrukciã³t úgy megjavã tani, hogy a nã metek à tvettã k a berendezã st. Annyira megkedvelte a polgã rmester Teslà t, hogy tã bb helybã li gazdag polgã rt is igyekezett meggyå zni, ismerjã k meg Tesla vã ltã³ã ram㺠rendszerã t, à s tã mogassã k tovã bb a fejlesztã sben. Azonban a nã met polgã rokat sem à rdeke az új talã lmã ny. Tesla à gy visszatã rt Pà rizsba, hogy a beã gã rt jutalmat felvegye à s tovã bb dolgozzon. FÅ nã kei azonban csak egymã sra mutogattak, a jutalmat egyikã¼k sem volt hajlandã³ kifizetni, à gy aztã n Tesla dã¼hã sen otthagyta Å ket. Egyik barã tja unszolã sã nak engedve Amerikà ba indult, az "à gã ret Fà ldjã re". Huszonnyolc à ves korã à rkezett meg New Yorkba úgy, hogy alig volt zsebã ben nã hã ny cent. A lehetå sã gek viszont mindennã l jobbnak mutatkoztak. AZ EDISON Cà G ALKALMAZOTTJA Amikor Tesla az Egyesült à llamokba à rt, Thomas Alva Edison mã r hã res feltalã lã³ volt harminckã t à vesen. Nem soka tudott a fizikã rã³l, à s matematikai kã pessã gei csak a pã nz szã molã sã ra voltak elegendå k. De mindig azzal dicseked hogy neki nem kell bã rnia a matematikã t, bã rmikor felfogadhat egy matematikust. Rendkà vã¼l praktikus ember volt. Nem jã rt semmifã le felså fok㺠iskolã ba, mindent magã tã³l tanult meg. Az Edison-fà le egyenã ram㺠rendszert New York tã bb pontjã n is hasznã ltã k, a gazdagabb emberek lakã saiba à s nã hã ny ipari üzembe bevezettã k. Abban az idå ben nagyon kevã s alkalmazottja volt a cã gnek s azon a napon, amikor Tesla egy ajã nlã³levã llel zsebã ben megã rkezett Edisonhoz, egyszerre hã rom helyrå l is jelentettã k: baj van az egyenã ram㺠rendszerrel, sã¼rgå sen meg kell javã tani. Edisonnak azonban nem volt szakembere, à gy az ajã nlã³levã llel à rkezå fiatalember kapã³ra jã tt. Azonnal elkã¼ldte, hogy egy hajã³ra szerelt rendszert javã tson meg, mert a kikã tå ben veszteglã s a tulajdonosnak nagyon sok pã nzã be kerã¼l. Tesla egã sz à jjel dolgozott. Hajnalra mindkã t generã tort megjavã totta, ezzel kivã vta Edison egyã rtelmå± elismerã sã t. Nagy hiã ny volt ebben az idå ben az elektromossã ghoz elmã letben à s gyakorlatban is à rtå emberekben, mert csak kã amerikai egyetemen lehetett egyã ltalã n elektromossã grã³l hallani, a tã bbi nem is foglalkozott vele, hiszen a kor tudomã nya mã g mindig a mechanikã t à s az optikã t tartotta a fizika igazi birodalmã nak, az elektromossã got affã le jã tã kkã nt tartottã k szã mon. Edison egyenã ram㺠dinamã³jã t Pierpont Morgan - ahogy kortã rsai neveztã k, a rablã³bã rã³ - finanszã rozta. Morgan a nagy hatalmãº, nagypã nzå± iparmã gnã s fantã ziã t lã tott az elektromossã gban, tudta, hogy mindenkinek szã¼ksã ge va vagy szã¼ksã ge lesz elektromos energiã ra, à gy pã nzã nek egy rã szã t nemcsak bã nyã kba, acã lmå±vekbe, vas㺠tã rsasã gokba à s a hajã³zã sba fektette, hanem az elektromos à ram gyakorlati felhasznã lã sã ba is. Annyira à rtã kelte elektromossã got, hogy sajã t kis hã zi erå må±vet is à pã ttetett. (Ez persze rossz hatã sfok㺠à s hangos volt, úgyhogy szomszã dai perrel fenyegettã k.)

5 Tesla munkã ja abbã³l à llt, hogy a primitã v à s à llandã³an meghibã sodã³ Edison-fà le generã torokat, motorokat à s hã lã³zatot kellett javã tania. Nà hã ny napi munka utã n megtalã lta a rendszer få hibã it à s felajã nlotta Edisonnak, hogy tã kã letesã ti dinamã³jã t. Edison megã rtette a javaslat lã nyegã t à s à tvenezer dollã rt à gã rt Teslà nak. ha megcs mind a huszonnã gy generã tort. Tesla a szokã sos nagy vehemenciã val lã tott munkã hoz. Mind a huszonnã gy dinamã³t újratervezte, à s automatikus szabã lyozã sokat alakã tott ki. Olyan új eljã rã sokat vezetett be, melyeket kã så bb szabadalmaztatott is. Tesla à s Edison kapcsolata azonban kezdettå l fogva fagyos maradt Edison nem szerette Teslà t, mert tãºlsã gosan kulturã ltnak, teoretikusnak, tojã sfejå±nek tartotta. A Menlo-parki varã zslã³ tudta, hogy Tesla igen jã³ kã pessã gå±, de úgy vã lte, hogy csak azt tudja, hogy mi miã rt nem må±kã dik. à nmagã t praktikus embernek tartotta, aki prã³ba szerencse alapon dã nti el, mi az, ami må±kã dhet. Tesla vã lemã nye szerint viszont Edison nem volt elã ggã kã pzett. Mint mondt "Ha az a feladat, hogy egy tå±t meg kell talã lni a szalmakazalban, akkor Edison minden egyes szalmaszã lat megvizsgã l szorgalmasan, pedig egy kis elmã leti tudã s segã tsã gã vel a munka 90 %-a elhagyhatã³." Az alapvetå kã¼lã nbsã gek mã gsem szemã lyisã geikbå l adã³dtak. Az ellensã geskedã s få oka az volt, hogy mã s à ramellã tã si koncepciã³ban gondolkodtak. Edison úgy à rezte, hogy az Å egyenã ram㺠rendszerã t fenyegeti Tesla à tle azt gondolvã n, hogy az akkor mã g csak szã¼letå ben lã vå izzã³lã mpagyã rtã snak hã trã nyos a vã ltã³ã ram㺠rendsz Edison fã ltã kenyen Å rizte talã lmã nyã t. Tesla azonban ennek ellenã re tovã bb dolgozott Edisonnà l, nagyon kemã nyen, à jt nappallã tã ve, hogy a rosszul må±kã då à ramfejlesztå ket megjavã tsa. Majdnem egy à vig folytatta ezt a munkã t, à s amikor teljes sikerrel befejezte, få nã kã hez ment, hogy felvegye az à tvenezer dollã rt. Edison azonban a kã vetkezå ket vã laszolta: "Tesla - maga nem à a mi amerikai humorunkat." Teslà t mã sodszor is becsaptã k az Edison Tà rsasã gnã l. Ezen felmã rgesedve bejelentette, hogy elmegy. Bà r Edison heti tã zdollã ros fizetã semelã st à gã rt be neki, Tesla nem fogadta el, à s soha tã bbã nem tã rt hozzã vissza tavaszã tã³l jã³ egy esztendeig, hihetetlen nã lkã¼lã zã sek à rã n utcai munkã val kereste kenyerã t. New layer... à RAMOK HARCA A balszerencse azonban nem tartott sokã ig. A gazdasã gi à let újra fellendã¼lt à s Teslà nak lehetå sã ge kã nã lkozott, h rã gi tervã t, a vã ltã³ã ram㺠rendszert megvalã³sã tsa. Talà lmã nyã nak, à tletã nek hã re mã sokhoz is eljutott; à s na szerencsã jã re a fiatal feltalã lã³ Ã s pã nzember, George Westinghouse fantã ziã t lã tott a vã ltã³ã ram㺠rendszerekben Teslà nak lehetå sã ge nyã lt a talã lmã ny kidolgozã sã ra. A Westinghouse-tól hatvanezer dollã rt kapott, à tezer dollã rt azonnal kã szpã nzben, a tã bbit rã szvã nyekben. Azonban royaltyt, nem elhanyagolhatã³ dã jat kapott minden megterme à ramegysã gã rt, ami a kã så bbiek sorã n a Westinghouse Tà rsasã gnak kemã ny fejfã jã st okozott. Mindenesetre havi kã tezer dollã ros fizetã ssel indulhatott. Abban az idå ben ez a szegã ny Teslà nak órià si jã vedelmet jelentett. Tà bb mint negyven szabadalmat jelentett be ebben az idå szakban a vã ltã³ã ram termelã sã vel à s elosztã sã v kapcsolatban. Edison szã mã ra ez új hã bor㺠kezdetã t jelentette. Edison egyszer mã r kemã ny harcot vã vott a gã ztã rsasã gokkal, m abban az idå ben a gã zt hasznã ltã k vilã gã tã sra, få±tã sre à s nã hã ny helyen gã zmotorokkal hajtottak munkagã pek Edison úgy gyå zte le a gã ztã rsasã gokat, hogy újsà gã rã³kat fizetett meg, jelentsenek be nagy hã rverã ssel minden balesetet, minden gã zrobbanã st, minden gã zzal kapcsolatos sã rã¼lã st, à s à gy kemã ny propaganda segã tsã gã v

6 lassan egymã s utã n tette tã nkre, szorã totta vissza a gã ztã rsasã gokat. Edison kã¼lã nleges hã borãºba kezdett a vã ltã³ã ram ellen. Iskolà s gyerekekkel darabonkã nt 25 centã rt kutyã kat à s macskã kat lopatott, azutã n vã ltã³ã rammal megã lette Å ket, majd visszadobatta a tulajdonosokhoz. Egyidejűleg propagandaanyagot, szã³rã³lapokat terjesztett, amiben felhã vta a figyelmet a vã ltã³ã ram veszã lyeire, miszerint sokkal kã nnyebben lehet à ramã¼tã st kapni, mint az egyenã ramtã³l. Tesla nem vette ki rã szã t ezekbå l a hã borãºskodã sokb Egymà s utã n gyã rtotta à tleteit à s szabadalmait. Edison ezutã n kapcsolatai rã vã n azt prã³bã lta elã rni New York à llam tã rvã nyhozã³inã l, hogy korlã tozzã k a maxim feszã¼ltsã get 800 voltra. à gy a vã ltã³ã ram igazi elå nyei sohasem mutatkozhattak volna meg. Westinghouse azonban perrel fenyegetå zã tt à s vã gã¼l is sikerã¼lt a tã rvã nyhozã³kat meggyå zni arrã³l, hogy à nmagã ban a feszã¼ltsã g à rtalmas. Edison ekkor újabb trã¼kkhã z folyamodott. Egy ismerå sã vel megvã sã roltatta Tesla hã rom vã ltã³ã ram㺠szabadalmã t, à s a Sing-sing bã rtã nben vã ltã³ã ram㺠villamosszã ket kã szã ttetett. A bã rtã n igazgatã³ja hamarosa bejelentette, hogy ezutã n nem akasztani fogjã k a rabokat, hanem vã ltã³ã rammal fogjã k megã lni Å ket. Egy William Kamler nevå± gyilkost akartak elå szã r kivã gezni, vagy ahogy ezt Edison elnevezte, Westinghouse-à lni ezzel a mã³dszerrel augusztus 6-à n. Kamlert beszã jaztã k a villamosszã kbe à s a kapcsolã³t lezã rtã k. De Edison mã rnã kei tã vedtek, amikor a gyilkolã shoz szã¼ksã ges feszã¼ltsã get megã llapã tottã k, mert eddig csak kisebb à llatokon prã³bã ltã k ki a vã ltã³ã ram hatã sã t. A feszã¼ltsã g tãºl kevã snek bizonyult, a gyilkost csak fã lig sikerã¼lt megã lni. Az esemã nyre meghã vott újsà gã rã³k azt à rtã k a tã bbszã ri kã sã rlet utã n, hogy szã rnyå± lã tvã ny volt rosszabb, mint az akasztã s. A kã rdã st vã gã¼l is a rablã³bã rã³, Pierpont Morgan dã ntã tte el, mert à rezte, hogy a kã¼lã nbã zå à ramok hã borãºja nem jã³ az üzletnek, nem lehet igazi monopã³liumokat, versenymentes helyzetet teremteni. Az mã r lã tszott, hogy a vã ltã³ã ram jobb az egyenã ramnã l, azonban elterjesztã sã nek volt egy sãºlyos akadã lya: az, hogy Westinghouse kemã ny pã nzt à gã rt Teslà nak minden eladott teljesã tmã nyegysã gã rt. Elvileg Westinghouse adã³ssã ga nã hã ny à v alatt tizenkã tmilliã³ dollã rra emelkedett, s ezt nem tudta megfizetni. Westinghouse arra kã rte Teslà t, hogy a szerzå dã snek ezt a rã szã t adja fel, mert ebben az esetben lehet csak elterjeszteni a rendszert csak ekkor lesz elã ggã versenykã pes ahhoz, hogy az egyenã ram㺠rendszerek fã lã kerekedjen. Tesla annyira fontosn tartotta talã lmã nya elterjesztã sã t, hogy beleegyezett, à nkã nt lemondott jã randã³sã gã rã³l. Mindennà l tã bbet jelent neki, hogy Westinghouse akkor is bã zott benne, amikor sorra-rendre visszautasã tottã k az elkã pzelã seit mã sok. Ezà rt mondott le minden tovã bbi javadalomrã³l. Tesla vã gkielã gã tã skã nt kã tszã ztizenhatezer dollã rt kapott. à gy a vã ltã rendszer à sszes joga a Westinghouse cã gã lett. Ez a pã nz nem volt kis à sszeg à s mã g legalã bb egy à vtizedig Tesla tudta kutatã sait finanszã rozni, azonban kã sobb a pã nz elfogyott à s megint nehã z anyagi kã rã¼lmã nyek kã zã tt folytatta munkã jã t.  TESLA, A FELTALà Là 1889 utã n Tesla mã r nem foglalkozott a vã ltã³ã ram kã rdã seivel. A Westinghouse-nà l maradt mã g egy darabig konzultã nskã nt, azonban idejã nek nagy rã szã t New York-i laboratã³riumã ban tã ltã tte, ahol a nagyfrekvenciã s, nagyfeszã¼ltsã gå± Ã ramok kã rdã se foglalkoztatta leginkã bb, de gyakorlatilag minden à rdekelte, ami az elektromã gnesessã ggel kapcsolatos. Az elkã vetkezendå nã hã ny à vben olyan alapvetå talã lmã nyok à s felfedezã sorã t mutatta be, melyek kã så bb a technika à s a tudomã ny haladã sã t jelentå s mã rtã kben befolyã soltã k. A feljegyz szerint nagyfrekvenciã s, nagyfeszã¼ltsã gå± generã torã val a ciklotron Å sã t valã³sã totta meg, de nevã hez få zå dik az elektronmikroszkã³p legelså verziã³jã nak feltalã lã sa is. Külà nbã zå vã kuumcsã vek sorã t prã³bã lta ki à s mutatta b elå adã sain. Ezeket a csã veket, melyeket ma à ltalã ban fã nycså kã nt ismerã¼nk, csak à tven à v mãºlva kezdtã k ipa mã retekben gyã rtani, felhasznã lni.

7 Å ezeket az effektusokat arra hasznã lta, hogy a fã nycsã vekbå l kedvenc szerb kã ltå jã nek nevã t formã zta meg à s e vilã gã tott elå adã sain a hã ttã rben dã szletkã nt. Gyakran tartott estã nkã nt, à jszakã nkã nt bemutatã³kat laboratã³r barã tainak. Edisont à s a kor kevã s fizikusã t nem hã vta meg ezekre a bemutatã³kra a kã ztã¼k levå rossz viszony miatt. Olyan dolgokat tudott megcsinã lni, amit azã³ta sem volt senki kã pes megismã telni. Egyik kedvenc mutatvã nya alkalmã val kã t fã mlapot tett le a helyisã gbe à s a kã rã¼lvevå levegå nemsokã ra egyenletes fã nyben izzott. Ma sem tudjuk, hogy mi lehetett pontosan ez a jelensã g. Erre csak azt mondta, hogy semmisã g, nem is à rdemes vele foglalkozni à s nem is szabadalmaztatta ezt a kã szã¼lã kã t. Olyan fã nycsã veket mutatott be, melyek vilã gã tottak anã lkã¼l, hogy bã rmilyen vezetã k csatlakozott volna hozzã juk; bã rki a kezã be foghatta, vihette ide-oda, a cså vagy a gã mb à llandã³an fã nyt sugã rzott. Tà bbszã r megismã telte hallgatã³sã ga elå tt, hogy egy lezã rt dobozbã³l kivett egy fã nylå gã mbã t, majd betette egy mã sik lezã rt dobozba, mikã zben a gã mb tovã bb vilã gã tott. A fã nylå csã vek titkã t ma mã r ismerjã¼k, à s azt is, hogy induktã van kapcsolt nagyfrekvenciã s à ram folyt rajtuk keresztã¼l, de a fã nylå levegå titka a mai napig sem derã¼lt ki. Tesla jelentå s mã rtã kben tovã bb fejlesztette William Crookesnak, az ismert angol kutatã³nak (a parajelensã gek kutatã sã nak egyik ismert úttà rå je) munkã ssã gã t. Tesla sohasem felejtette el megemlã teni, hogy Crookes munkã jã t viszi tovã bb. Úgy tå±nik, hogy nã hã ny esetben inkã bb varã zslã³nak, mint kã sã rletezå kutatã³nak tartottã k kortã rsai. Tà bb alkalom bemutatta pã ldã ul, hogy a rajta à thaladã³ nagyfrekvenciã s, nagyfeszã¼ltsã gå± Ã ram nem tesz benne semmi kã rt, pedig szikrã k pattogtak rã³la à s a sã tã tben Å maga kã sã rteties fã nyã rban úszott. Ennek magyarã zatã t ma mã r tã kã ismerjã¼k, hiszen a szervezetben az à ramvezetã s elså sorban ionokkal tã rtã nik à s a viszonylag nagy tã megå± ionok a nagyfeszã¼ltsã gå±, nagyfrekvenciã s à ram hatã sã ra nem mozdulnak el, à gy az à lå szervezetet nem à rintik. Az úgynevezett "skin"-hatã s, vagy bå rhatã s miatt csak a bå rfelã¼let legkã¼lså rã tegeiben à ramlik az energia, à gy a test belsejã ben nem tesz kã rt az energiã nak ez a fajta terjedã se. Olyan motorokat mutatott be pã ldã ul, melyek csak egy drã³ttal voltak a hã lã³zathoz kã tve, a mã sik vezetã k helyett a levegå ben terjedt az energia. Azonban - à s ez szã munkra nagyon fontos - ekkor kezdte emlegetni, hogy olyan motorokat is lehet csinã lni, melyekhez egyã ltalã n nem kell semmifã le drã³t, så t, a tã rben energia van, mindenki szã mã ra elã rhet mã³don. A kã vetkezå kã ppen fogalmazta ezt meg "Eljà n az idå, amikor majd nem kell (nagyfrekvenciã s vã ltã³ã ram segã tsã gã vel) tovã bbã tani energiã t. Egyà ltalã n nem lesz szã¼ksã g az energia szã llã tã sã ra. Nà hã ny generã c mãºlva gã peinket olyan energia fogja hajtani, ami az univerzum minden pontjã ban rendelkezã sre à ll. Ez az à tlet egyã ltalã n nem új. Anteus gyã nyã rå± legendã jã ban mã r megtalã ljuk, aki a fã ldbå l kapja erejã t. A tã rben mindenã energia van. Statikus vagy kinetikus ez az energia? Ha statikus, akkor remã nyeink hiã bavalã³ak, ha kinetikus, akkor - à s ezt biztosan tudjuk - pusztã n idå kã rdã se, hogy az ember mikor fogja megoldani, hogy gã peit a termã szet kerekeihez kã zvetlenã¼l kapcsolja." Tesla gyakran bemutatta az úgynevezett "szã ngã mbã s" lã mpã jã t, ami egy gã mb alak㺠vã kuumcså volt. Itt az egyet elektrã³da egy kã r alakãº, szã nbå l kã szã¼lt lapos lemez volt, à s a nagyfrekvenciã s à ram hatã sã ra a gã z folyamato rezegve a cså belsejã ben izzã sba jã tt à s gyã nyã rå± fã nyt adott. Az elektrã³da à llandã³ bombã zã sa tette lehetå vã jelensã get, az elektrã³da kã rã¼l a ritkã tott gã z - plazma - nagy sebessã ggel, frekvenciã val rezgã sbe tudott jã nni. Tes tudta, hogy a tã ltã tt levegå rã szecskã k nemcsak itt, a lezã rt üveggà mbben mozognak, hanem a termã szetben is megtalã lhatã³ ez a kozmikus sugã rzã s, så t az à szaki à s dã li fã ny is ezen a jelensã gen alapul. A hallgatã³sã g persze kã tkedve fogadta szavait, amikor azt à llã totta, hogy megmã rte a kozmikus sugarak energiã jã t à az tã bb szã z milliã³ voltot tett ki.

8 Tesla bemutatã³ elå adã sai utã n à t à vvel Henry Becquerel Franciaorszà gban kimutatta a szurokã rc sugã rzã sã t, majd Curie-hà zaspã r hosszas munkã val felfedezte a radioaktã v sugã rzã s egyik formã jã t. Robert Millikan harminc à vvel kã så bb igazolta, hogy valã³ban lã teznek kozmikus sugarak à s sugã rzã sok. Bà r Šúgy gondolta, hogy ez inkã bb csak nagyfrekvenciã s sugã rzã s, azaz fotonok à zã ne. A negyvenes à vekben a Nobel-dà jas Robert Millikan à s a szintã n Nobel-dà jas Arthur Compton kã zã tt ezã rt kemã ny vita is dãºlt. Và gã¼l is kiderã¼lt, hogy mindkettå jã¼knek igaza van Az a furcsa kis gã mb alak㺠lã mpa az elektronmikroszkã³p Å sã t is jelentette, mert az ionmikroszkã³p nã ven ismert kã szã¼lã k hasonlã³ elven alapul. Ennek a kis szerkezetnek fontos rã sze volt a rezonancia elvã nek alkalmazã sa. Ez a rezonancia a kã så bbi ciklotronok alkalmazã sã hoz elengedhetetlennek bizonyult. Tesla mã sik talã lmã nya a rã³la elnevezett Tesla-tekercs. Nagyon nagy feszã¼ltsã gå±, nagyfrekvenciã s à ramot tudott adni, ez nemcsak a gyorsã tã³khoz volt elengedhetetlen - ez vetette meg a kã så bbiek sorã n a tã vkã zlã s forradalmasã tã sã nak alapjait, a rã diã³ Ã s a televã ziã³ jeleinek tovã bbã tã sã hoz is szã¼ksã ges ez a kã szã¼lã k. Tesla felfedezã sei nyitottã k meg az utat ahhoz, hogy olyan kã szã¼lã keket lehessen kã szã teni, melyek sok mã s embernek Nobel-dà jat hoztak, az Å nevã t azonban ma mã r ritkã n talã ljuk meg kã nyvekben. Pà ldã ul Simonyi Kà roly: fizika kultãºrtã rtã nete cã må± munkã jã ban Tesla neve egyã ltalã n nincs megemlã tve, valã³szã nå±leg azã rt, mert jã³v megelå zte kortã rsai gondolkodã sã t, nehã z volt beilleszteni az akkori gondolatmenetbe, mã srã szt Tesla nem publikã lt a kor tudomã nyos folyã³irataiban. Szabadalmakat kã szã tett à s elå adã sokat tartott, hogy a szerkezeteket må±kã dã s kã zben is bemutassa. Az elå adã soknak mindig órià si visszhangja volt. Anglià ban, Franciaorszà gban a kor vezetå tudã³sai is rã szt vettek ezeken a bemutatã³kon, à s mindig akadt a fiatalok kã zã tt egy-kã t ember, akit a lã tottak tovã bbi gondolkodã sra à s munkã ra serkentettek. ELSÅ Là Pà SEK A Rà DIà Zà SBAN Teslà t ebben az idå ben mã r egyre inkã bb a rã diã³zã ssal kapcsolatos technikai problã mã k kã tã ttã k le. J. C. Maxwel Gustav Hertz munkã ja nyomã n mã r ismeretes volt, hogy lã teznek rã diã³hullã mok, azonban a Hertz à ltal kã szã tett eszkã zã k technikailag mã g tã kã letlenek, a gyakorlatbã n hasznã lhatatlanok voltak. Tesla bevezette a fã ldelã st, ami jelentå sen megjavã totta ennek az elså szikratã vã rã³nak a hatã konysã gã t. Nagyobb tã volsã gokbã³l lehetett a jeleket venni, à s messzebbre adni. Mivel ekkor mã g nem voltak anyagi gondjai, dã lutã ntã³l reggelig mindennap a laboratã³riumã ban dolgozott, så t, nã ha napokig nem aludt, à llandã³an a kã sã rleteivel foglalkozott. Egyik ilyen alkalommal, amikor a sok munkã tã³l teljesen kifã radt, kimerã¼lt, egy kã p ugrott be neki: egy pã rizsi hotelben egy telegramot kap, melyben à rtesã tik, hogy à desanyja sãºlyos beteg. Mivel rã gã³ta hã vtã k kã¼lã nbã zå tudã³s tã rsasã gok, vã gã¼l is elfogadta a meghã vã sokat à s tã bb bemutatã³ elå adã st tartott Európà ban. Egy angliai elå adã ismerkedett meg Sir William Crookesszal, aki azonnal kiprã³bã lta Tesla szerkezeteit, megismã telte kã sã rleteit, à s azok termã szetesen jã³t må±kã dtek. Crookes sokat beszã lgetett Teslà val az Å parajelensã gekkel kapcsolatos tapasztalatairã Tesla maga is megerå sã tette hasonlã³ Ã lmã nyeivel. MindkettÅ jã¼ket azonban elså sorban a rã diã³jelek, az elektromã gneses jelek felhasznã lã sa, erå sã tã se à s tovã bbã tã sa foglalkoztatta. Pà rizsban, miutã n befejezte elå adã sait, ahogy elå re lã tta, megjelent egy kã¼ldã nc sã¼rgã nnyel a kezã ben, melyben à rtesã tettã k, hogy à desanyja sãºlyosan beteg. Tesla az elså vonattal hazaindult, hogy mã g à letben talã lja. Nà hã n sikerã¼lt csak beszã lniã¼k, mã snap reggelre az à desanyja meghalt. Mà skor is elå fordult mã r Teslà val, hogy pontosan megã rzett elå re dolgokat. Ugyancsak a kilencvenes à vekben, amikor egy alkalommal nagy fogadã st adott, nã hã ny vendã ge Philadelphià ba kã szã¼lt, de Tesla valamilyen mã³don megã rezte, hogy nem szabad elmenniã¼k. Hatà rozottan lebeszã lte Å ket arrã³l, hogy vonatra szã lljanak. Igaza lett. A vonat kisiklott à s sok ember meghalt, megsã rã¼lt.

9 à desanyja halã la utã n hossz㺠ideig Å sem tudott lã bra à llni. Hetek mãºlva, amikor mã r elã g erå snek à rezte magã t utazã shoz, Belgrà dba lã togatott, majd újra Budapestre ment. Budapesti lã togatã sakor kezdett el foglalkozni a termã szeti elektromos jelensã gekkel, azaz a villã mokkal. Hatalmas à s heves villã mokat figyelt meg Horvà torszã gban à Magyarorszà gon. Úgy gondolta, hogy à rdemes lenne hatalmas energiã jukat gyakorlati cã lokra is felhasznã lni. Ezutà n visszautazott az Egyesült à llamokba. St. Louisban egy bemutatã³n ismertette az elså må±kã då rã diã³ tã vã rã³jã t, ahol 30 lã pã s tã volsã gra egy Geisler-csÅ Ã szlelte a leadott jeleket. A gyakorlatban ez jelenti a technikai rã diã³zã s kezdetã t. Marconi, akit ma szinte mindenki a rã diã³zã s megteremtå jã nek tart, csak kã t à vre rã ismã telte Tesla kã sã rletã t. Tesla elå adã sã t persze sok nyelvre lefordã tottã k, nagyon sok emberhez eljutott, à gy Marconi is olvashatta ezt. à rdekes viszont, hogy a szã les kã rben ismertetett elå adã s anyagã t vã gã¼l is csak kã t à v mãºlva is meg Marconi, à s mã sok sem dolgoztak gå zerå vel addig a tã mã n. Egy à v mãºlva Sir Oliver Lodge; a parajelensã gek m kivã lã³ kutatã³ja 1891-ben mã r olyan kã szã¼lã kkel dolgozott, ami 150 lã pã s tã volsã gra vittã à t a jeleket. Tesla sajnos nem tudta folytatni kã sã rleteit, mert Westinghouse-tól egy mã s tã pus㺠megbã zã st kapott ban Chicagóban hatalmas vilã gkiã llã tã st szerveztek. A kiã llã tã s fã nypontja volt az a vã ltã³ã ram㺠vilã gã tã si rendszer, Tesla szabadalmai alapjã n kã szã tettek. Teslà ra hã rult a feladat, hogy a pavilonok vilã gã tã sã t megtervezze à s a munkã latokat vezesse. Az akkor mã g tartã³ egyenã ram-vã ltã³ã ram konkurenciaharcban fordulã³pontot jelentett ez a kiã llã tã s, fã nyesen igazolta a vã ltã³ã ram elå nyeit. Eddig a pontig ugyanis a Fehà r Hà zban, ahovã bevezettã k Ediso egyenã ram㺠rendszerã t, az elnã knek tilos volt a kapcsolã³kat megã rintenie, kã¼lã n szolgã t tartottak erre a cã lra, me veszã lyesnek minå sã¼lt mã g az egyenã ram. Tesla vã ltã³ã ram㺠rendszerã nek elterjedã se utã n mã r az amerikai e is hozzã nyãºlhatott a kapcsolã³hoz. A nagy kiã llã tã son Tesla szinte à sszes vã ltã³ã ram㺠talã lmã nya szerepelt, så t azt is bemutattã k, hogy a vã ltã³ã ram egyenã rammã alakã thatã³ Ã s kã tfã zisãº, tã bbfã zis㺠motorok, dinamã³k sora må±kã dã tt a lã togatã³k szeme lã ttã A kiã llã tã s megtette hatã sã t, mert a vã ltã³ã ram㺠rendszer ezutã n tã retlen diadalmenettel haladt elå re. Az egyenã ram rendszerek fejlå dã se megã llt, stagnã lt, majd nemsokã ra e rendszerek teljesen eltå±ntek ben a Westinghouse mã r tizenã tezer lã³erå nyi elektromos teljesã tmã nyt szã llã tott a fogyasztã³knak, a Niagara-và zesã s energiã jã t pedig egy à tvenezer lã³erå s vã ltã³ã ram㺠egysã ggel akartã k hasznosã tani. MegkezdÅ dã tt a vã ltã³ã ram nagymã retå± ipari alkalmazã sa is az elså pittsburghi alumã niumkohã³ban. Pontosan azã rt, mert sokan lã ttã k ebben a rendszerben a jã vå t, egyszerre hãºsz perben is à rintve voltak azokkal szemben, akik a szabadalmakat kisajã tã tottã k, vagy jog nã lkã¼l hasznã ltã k. Azà rt, hogy egyre csã kkenå pã nzã bå l újabb kã sã rleteket, újabb kutatã sokat vã gezhessen, kã¼lså pã nzforrã szã¼ksã ge. De ehhez meg kellett gyå znie az embereket, a kã zvã lemã nyt arrã³l, hogy à rdemes ebben az irã nyban kutatni. Ekkor mã g nem lã teztek nemzeti alapã tvã nyok, kutatã si alapok, à gy kizã rã³lag csak bankã rokhoz lehetett fordulni pã nzã rt. Å k pedig à ltalã ban rã vidtã von gondolkoztak. De Tesla nemcsak az azonnali alkalmazã sokban volt à rdekelt, Å t à ltalã ban à rdekelte az anyag, a fã ny, az elektromossã g, a mã gnesessã g fizikai termã szete. Egy interjã amit a New York Timesnak adott 1894 szeptemberã ben leã rta vã lemã nyã t az anyagrã³l à s a vilã gegyetemrå l, elmon hogy az elektromos vilã gã tã sban az energia 90%-a gyakorlatilag nem hasznosul, à s olyan dolgokon gondolkodik, hogy ne kelljen az energiã t drã³tokon vezetni. A kã vetkezå fontos kijelentã sã t megint megismã telte: Remà lem, hogy megã azt a pillanatot, amikor ennek a szobã nak a kã zepã n egy olyan gã pezet fog må±kã dni, melyet semmi mã s nem hajt, mint annak a kã zegnek az energiã ja, ami mindnyã junkat itt kã rbevesz." Sikereinek csãºcsã n azonban vã ratlan tragã dia tã rtã nt mã rcius 13-à n hajnali 2 óra 30 perckor a laboratã³riuma kigyulladt, majd porig à gett, benne sok szã zezer dollã r à rtã kå± kã sã rleti felszerelã se, jegyzetei, mindaz, ami munkã jã nak, feltalã lã³i tevã kenysã gã nek folytatã sã hoz szã¼ksã ges lett volna. Az à pã¼let - mint kiderã¼lt - nem biztosã tva, à gy minden odaveszett. Anyagilag remã nytelen helyzetbe kerã¼lt, kã sã rleteit nem tudta folytatni. Egy à v is eltelt, mire új laboratã³riumot tudott alapã tani à s a legszã¼ksã gesebb eszkã zã ket le tudta újra gyã rtatni.

10 Ekkor elså sorban a rezonancia problã mã ja foglalkoztatta. Mind a mechanikai, mind az elektromos rezonancia à rdekelte à s szã mos kã sã rletet vã gzett ezen a tã ren. Egyik alkalommal, amikor egy piciny elektromechanikai rezonã tort erå sã új laboratã³riuma à pã¼letã nek tartã³oszlopã hoz, a kã rnyã kbeli ablakok sorra kitã rtek à s a rendå rsã g is kivonult. piciny, mintegy à bresztå óra nagysã g㺠rezonã tor pontosan azon a frekvenciã n rezgett, ami az à pã¼let ablakainak sajã rezgã sszã ma volt, à gy azok egymã s utã n durrantak szã t. A rendå rsã g mã r rã gã³ta figyelemmel kã sã rte à s gya figurã nak tartotta Teslà t, mivel furcsa zajok, zã rejek jã ttek ki laboratã³riumã bã³l. Nemcsak a rezonancia jelensã ge kã tã tte le figyelmã t, hanem a rã diã³hullã mok egy à rdekes gyakorlati felhasznã lã sa mã ghozzã a tã virã nyã tã s, a tã vmå±kã dtetã s, a robottechnika terã n. Akkor tã rt ki az Egyesült à llamok à s Spanyolorszà g kã zã tt egy hã borãº, à s úgy gondolta Tesla, hogy a katonã kat à rdekelni fogja a tã virã nyã tã s㺠robbantã³hajã³. Ebben a remã nyã ben is csalã³dott. à vtizedek teltek el, mire a haditechnikã ban elterjedtek az ilyen eszkã zã k. à rdekes à s fontos, hogy az elektromos eszkã zã k egyre nagyobb szã ma à ntã tte el a vilã got. Villamosok jã rtak az utcã n, à rammal vilã gã tottak, så t megjelent a telefonhã lã³zat à s az elså bã tortalan lã pã sekkel megkezdå dã tt a rã is. De mã g mindig nem tudtã k, hogy mi is az az elektromossã g. A problã mã t egyszerå±en lezã rtã k azzal, hogy valamifã le fluidum, delej. A jelensã get Thomson fejtette meg 1897-ben. Az elektron felfedezã sã vel Å mutatta ki, hogy ez rã szecske felelå s az elektromos jelensã gek dã ntå tã bbsã gã à rt. A versengã s Edisonnal tovã bb tartott à s nã ha egã szen humoros, tãºlzã³ megjegyzã sekre ragadtattã k magukat a feltalã lã³k újà vã n Edison azt jelentette ki, hogy olyan szerkezetet talã lt fel, aminek segã tsã gã vel a gondolatok lefã nykã pezhetå ek. Mà ra tudjuk, hogy nem volt igaza. Tesla azt jelentette ki, hogy a nap sugarait munkã ba tudja fogni à szabadalmaztatja is kã szã¼lã kã t. Å igazat mondott, valã³ban kidolgozott olyan szerkezeteket, melyek a levegå ben levå tã ltã seket - szã rmazzanak bã rmilyen forrã sbã³l is - à sszefogtã k, à s ez nagy feszã¼ltsã get, de igen kis à ramokat ad Mindenesetre az e terã¼leten vã gzett tevã kenysã ge lã kã st adott a szabadenergia-kutatã shoz.  COLORADO - VILLà MOK Kà Zà TT A mãºlt szã zad utolsã³ Ã vã ben Tesla egy új, nagyszabã s㺠vã llalkozã sba kezdett, aminek alapã tletã t horvã torszã g magyarorszã gi lã togatã sa adta meg: a villã mokkal kezdett foglalkozni, pontosabban azzal, hogy hogyan lehet órià si nagy szikrã kat elå à llã tani, à s hogyan lehetne elektromossã got tovã bbã tani drã³t nã lkã¼l. Colorado Springsben hozott lã tre egy hatalmas laboratã³riumot, ugyanis ott volt elegendå mennyisã gå± Ã ram a kã sã rleteihez. Egy hatalmas mã retå± Tesla-tekercset à pã tett, amibå l tã bb tã z mã teres szikrã k ugrottak ki. Ilyen nagymã retå± generã tort utã na mã g à vtizedekig nem à pã tett senki. A laboratã³rium bejã ratã ra, amikor elkã szã¼lt, Infernójà bã³l à rtak ki egy rã vid idã zetet: "Ki itt belã psz, hagyj fel minden remã nnyel." Termà szetesen azonnal elterjedt a pletyka, hogy olyan berendezã st kã szã tett, ami egy szempillantã s alatt szã z embert tud megã lni. A dolog à gy igaz is volt persze, de nem erre kã szã¼lt az órià si Tesla-tekercs. Mà jus 19-à n à rkezett meg Colorado Springsbe. Szokà sos kã¼lã ncsã geinek megfelelå en a szã llodã ban hã rommal oszthatã³ szobaszã mot kã rt à napi 18 tiszta tã rã¼lkã zå t, mivel betegesen fã lt a baktã riumoktã³l; lakrã szã t Å maga takarã totta. A laboratã³rium a vã roson kã vã¼l à pã¼lt, legkã zelebbi szomszã dja a sã¼ketek à s vakok iskolã ja volt, mondvã n, hogy à gy nem zavar Å ket a hangos csattogã s; ami a kã sã rletek vã rhatã³ eredmã nye volt. Teslà t nemcsak a rã diã³zã s à rdekelte ekkor, hanem megprã³bã lt olyan eszkã zã ket kã szã teni, melyek segã tsã gã elektromos teljesã tmã nyt lehet tovã bbã tani. A nyã r kã zepã re szerelte à ssze Colorado Springs-i laborjã t à s à lvezt szã raz, tiszta, jã³ levegå t, ami elengedhetetlen volt kã sã rleteihez. ElÅ szã r elektromos mã rã seket vã gzett. à szreve

11 hogy a fã ld atmoszfã rã jã ban a tã rerå ssã g napszakonkã nt vã ltozik, à s tã voli zivatarok is befolyã soljã k. A tã volo zivatarok vizsgã lata vezette arra az eredmã nyre, hogy egã szen nagy tã volsã gbã³l is lehet energiã t à tvinni, mivel ezeket pontosan tudta à rzã kelni, mã rni. Megfigyelte hossz㺠hullã mhossz㺠à llandã³ hullã mok kialakulã sã t is. Ez vezette arra à tletre, hogy drã³t nã lkã¼l is lehet nagyobb tã volsã gokra ilyen mã³don energiã t à tvinni. Ezt az elkã pzelã sã t tovã bb csiszolta, så t szabadalmat is nyãºjtott be rã, azonban ez soha nem terjedt el. Sajnos a mestersã ges energiaã tviteli kã sã rletei elejã n mã r gondok jelentkeztek. Ugyanis a legelså kã sã rletsorozatnã amikor 2030 mã teres szikrã kat tudott lã trehozni, annyira tãºlterhelte a vã roska generã torã t, hogy az elromlott, kigyulladt. A vã roskã ra napokig sã tã tsã g borult, Teslà nak sajã t kã ltsã gã n kellett megjavã ttatnia. Gyakran à rdekes, vã ratlan eredmã nyek is szã¼lettek. Egy napon, a viszonylag tiszta levegå ben kã sã rletezve à szreve hogy olyan erå s kã d keletkezett a nagymã retå± laboratã³riumban, hogy a kezã t alig lã tta. Bà r nem indult el ebbe az irã nyba, de úgy à rezte, hogy az effektus segã tsã gã vel szã raz helyeken is à ntã zni lehetne. Mà sik à rdekes dolog, amit a naplã³jã bã³l ki lehet derã teni, hogy kã sã rletei kã zben kã¼lã nã s tå±zgã mbã k jelente meg, à s viszonylag lassan mozogtak, à ltalã ban vã zszintes irã nyban. Ezeket a tå±zgã mbã ket gã mbvillã m nã ven mã ismertã k, Tesla is hallott rã³luk. Vajon gã mbvillã mot à llã tott volna elå Tesla? Å mindenesetre vilã gosan leã rja ezt naplã³jã ban. Úgy à rvelt: lehet, hogy a kezdeti energia nem lenne elã g a jelensã g à llandã³ Ã brentartã sã hoz, de az à à s újabb kã rnyezå szikrã kbã³l à llandã³ energiã t kap, à s à gy a jelensã g folyamatosan lã tezhet. Ezt az elmã letet à vtizedekkel kã så bb a Nobel-dà jas Pjotr Kapica is felelevenã tette, kã sã rletileg azonban nem sikerã¼lt igazolni, hogy ezek a fã nylå gã mbã k valã³ban azonos tulajdonsã gokat mutatnã nak a termã szetben megfigyelt gã mbvillã mmal. Egyik à jszaka, amikor à ppen kã rnyezeti feszã¼ltsã gmã rã seket vã gzett, kã¼lã nã s, ritmikus jelekre lett figyelmes bizonyos frekvenciã n. Úgy gondolta, hogy tã voli csillagok jeleit, de elkã pzelhetå à s valã³szã nå±bb, hogy valamelyik rã diã³csillag jeleit fogta. Ezen a terã¼leten is à vtizedekkel elå zte meg kortã rsait, mondhatjuk, hogy a rã diã³csillagã szat elså, bã tortalan lã pã seit tette meg. Hosszú mã rã seket vã gzett mã g, hogy megbizonyosodjon igazã rã³l. Amikor ez nyilvã nossã gra hozta, termã szetesen a tudã³sok azonnal kikeltek ellene, mondvã n, hogy ez biztos csak mã rã si hiba à mã r megint nem figyelt a mã rã seire. EzekbÅ l a kellemetlen epizã³dokbã³l, kisebb-nagyobb szurkã lã sokbã³l, gyå±lã lkã dã sekbå l Tesla lassankã nt megã re hogy hiã ba tesz újabb à s újabb felfedezã seket, à szrevã teleket, kortã rsai, a kutatã³k mindig keresik a lehetå sã get, nevetsã gessã tegyã k, lejã rassã k. Amikor vã gre visszatã rt újra New York-i laboratã³riumã ba, újsà gã rã³k hada fogadta. Mindenki azzal volt elfoglalva, hogy vajon valã³ban fã ldã n-kã vã¼li jeleket detektã lt-e. Tesla makacsul kitartott à llã tã sa mellett, mã g termã szetesen tudã³stã rsai kinevettã k. Termà szetesen újra elå jã ttek anyagi problã mã i, pã nzre volt szã¼ksã ge, hogy munkã jã t folytathassa. Újra Morgan ment, hogy egy vilã got à tfogã³ rã diã³ adã³-vevå rendszert à pã thessen ki. Morgannak persze nem beszã lt az energiaã tviteli rendszerã rå l. Tudta, hogy Morgan nem tã mogatnã azt, hiszen milliã³kat fektettek be a vã ltã³ã ram㺠rendszer à s a tã vvezetã kek kiã pã tã sã be, à s most egy csapã sra hasznã lhatatlan lenne ez a rendszer. à s a pã annak sem à rã¼ltek volna, hogy bã rki titokban rã csatlakozhatna egy ilyen rendszerre à s ingyen kaphatna energiã t. A rã diã³adã³ azonban à rdekelte Morgant, à s szã zã tvenezer dollã rt ajã nlott fel. De hozzã tette, hogy ez az utolsã³ alkalom à s tã bb pã nzzel a tovã bbiakban nem hajlandã³ tã mogatni Teslà t. El is kezdå dã tt a nagy à pã tkezã s Long Islanden, egy Wardencliff nevå± kis helyen, ahol az elså nagymã retå± rã diã³a torony à pã¼lt meg. Tesla napjai pã nzszerzã ssel, a kã szã¼lã kek tervezã sã vel, kã sã rletezã ssel à s kutatã³mu valamint a kor elitjã vel valã³ talã lkozã sokkal teltek el. Energiamegtakarà tã si kampã nyba kezdett, mondvã n, hogy vã gesek a Fà ld tartalã kai, à rdemesebb lenne a szã lenergiã t is befogni az elektromos à ram termelã sã be. Edison ta

12 csak megszokã sbã³l - azonnal ellenezni kezdte ezt a tervet, arra hivatkozva, hogy Brazà lia Å serdei legalã bb à tvenezer à vre elegendå tã¼zelå anyagot biztosã tanak. Az à llandã³an erå sã då inflã ciã³ vã gzetes gondokat okozott Teslà nak, mert a Morgan à ltal kã¼ldã tt szã zã tvenezer dollã r kevã snek bizonyult a rã diã³adã³ megã pã tã sã re, befejezã sã re. Teslà nak újabb szerencsã tlensã gã re az az à pã tã sz, aki a magas adã³tornyot à pã tette, meghalt, egyik ismerå se Và gã¼l is soha nem tudott annyi pã nzt à sszeszedni, amennyivel sikerã¼lt volna befejezni a torony à pã tã sã t. Hitelez à llandã³an fenyegettã k. Và gã¼l mindenã t el kellett adnia, hogy legalã bb a hitelek egy rã szã t visszafizethesse. A nag à lom, a vilã got behã lã³zã³ rã diã³adã³ csak à vtizedekkel kã så bb valã³sult meg. Bà r nem sok pã nz kellett volna mã r a befejezã sã hez, de nem talã lt olyan bankã rt, aki ebben segã tett volna. Az elså vilã ghã bor㺠idejã n - attã³l fã lve, hog nã met kã mek valamire hasznã lhatjã k - valaki felrobbantotta a tornyot. à gy elvã gtã k annak a lehetå sã gã t, hogy vala befejezzã k ezt a korã t messze megelå zå tervet.1915-ben felrã ppent a hã r, hogy Tesla à s Edison egyã¼tt Nobel dã jat kapnak eddigi munkã ssã gukã rt. Và gã¼l is nem kaptak. Ha utã³lag ezt egyã ltalã n rekonstruã lni lehet, akkor talã n azã nem, mert Edison úgy nyilatkozott: Å nem hajlandã³ Teslà val egyã¼tt à tvenni ezt a dã jat. Mindenesetre Tesla valã³ban rã szolgã lt volna, hiszen Marconi 1909-ben Nobel-dà jat kapott a drã³tnã lkã¼li tã vã rã³ kifejlesztã sã ben valã³ munkã jã à rt. Tesla à vekkel megelå zte Marconit, à s szã mos olyan alkatrã szt tervezett, ami n a rã diã³zã s nem jã hetett volna lã tre. Ha azt nã zzã¼k, hogy 1912-ben G. Talin svã d mã rnã k Nobel dã jban rã szes azã rt, mert a vilã gã tã³bã³jã k gã ztartã lyainak szabã lyozã sã t megoldotta, akkor azt mondhatnã nk, hogy feltã tlenã¼l à rdemesek lettek volna mindketten a Nobel-dà jra. à m 1915-ben a Bragg testvã rek kaptak fizikai Nobel-dà jat a kristã lyszerkezetek rã ntgensugã rral tã rtã nå vizsgã lati mã³dszerã nek felfedezã sã à rt. Tesla sohasem kapott mã ltã³ tudomã nyos elismerã st munkã jã à rt, à s anyagilag sem lett sikeres. Az I. vilã ghã bor㺠idejã n Tesla egy olyan szerkezeten dolgozott, ami rã diã³hullã mok visszaverã sã vel jelezte volna; ha valami nagyobb test, pã ldã ul hajã³ kã zeledik. Ez azã rt volt szã¼ksã ges, mert a nã met bãºvã rhajã³k rendre elsã¼llyesztettã k az amerikai szã llã tã³hajã³kat. Kidolgozta a tervet, modellt is kã szã tett, à m a katonã k nem à rdeklå d a talã lmã ny irã nt (amit kã så bb, a mã sodik vilã ghã borãºban radarkã nt mã r alkalmaztak). Sajnos az idå nem Teslà nak à s a hozzã hasonlã³ gyakorlatias embereknek dolgozott, lassan kezdett megjelenni egy olyan kutatã³ fizikus generã ciã³, amelyik egyre inkã bb eltã volodott a hã tkã znapi à let problã mã itã³l. Tesla elkã pzelã gravitã ciã³rã³l egã szen mã s volt, mint amit Einstein hirdetett, à s mint amit kã så bb a fizikusok elfogadtak. Tesla azonban mã r nem hozta nyilvã nossã g elã, hogy mit is kã pzel Å a gravitã ciã³rã³l, mã r tudta elå re, hogy nevetsã gessã tennã Tesla elutasã totta Einstein nã zeteit a fizikã rã³l, ezã rt tudta, hogy nem lenne sikere a kutatã³k kã rã ben. Tà bbszã r hangoztatta, hogy az atomenergia tãºlsã gosan veszã lyes, nem ellenå rizhetå. Ha a kor technikai szintjã t vesszã¼k, akkor azt kell mondanunk, igaza volt. A kor kutatã³i ekkor azon vitã ztak, hogy az elektromã gnesessã g vã gã¼l is korpuszkulã ris vagy hullã mjelensã g-e. Bragg (aki 1915-ben Tesla helyett kapta a Nobel-dà jat) à gy summã zta a dolgot: "Isten hã tfå n, szerdã n à s pã nteken a hullã melmã let szerint må±kã dteti a vilã gegyetemet, az à rdã g a kvantumelm szerint kedden, csã¼tã rtã kã n à s szombaton:" Tesla kã så bbi à veiben sokat dolgozott azã rt, hogy valamifã le egysã ges fizikai leã rã st adjon az elektromã gnesessã a gravitã ciã³rã³l. Úgy vã lte, hogy az anyag minden formã ja valami kã zã s Å sanyag megjelenã si formã ja - az à ter - à teret teljesen kitã lti. Azt is à llã totta, hogy a kozmikus sugarak à s rã diã³hullã mok nã ha gyorsabban mozognak, mint a fã ny. Kijelentà se utã n nem tudott szã³t à rteni kortã rsaival.

13 Tesla a hãºszas à vek elejã n mã g bejelentett nã hã ny à rdekes szabadalmat. Ilyenek voltak a termomagnetikus motorok à ram- à s sebessã gmã rå eszkã zã k, nagyfrekvenciã s mã rå eszkã zã k stb. Nagyon à rdekes talã lmã nya volt a l nã lkã¼li turbina à s szivattyãº, amely a folyadã kok viszkozitã sã t hasznã lta fel arra, hogy vagy motorkã nt vagy szivattyãºkã nt hasznã lhassã k. à rdekes, hogy ez az eszkã z nem terjedt el, pedig bizonyos tartomã nyokban legalã bb olyan jã³, vagy jobb hatã sfokãº, mint a szokã sos lapã tos szivattyãºk vagy turbinã k, de jã³val olcsã³bb, valamint a kavitã ciã³kra sem à rzã keny. Mà gis, ezek az eszkã zã k mã g az egyetemi tananyagban sem szerepelnek, tã kã letes elfeledte Å ket a vilã g, csak nã hã ny megszã llott ember dolgozik az à tlet újraà lesztã sã n. Dokumentà lhatã³an kidolgozott egy kã¼lã nleges sugã rfegyvert, amit 1947-ben az amerikai hadsereg kã¼lã nã sen fontosnak nyilvã nã tott. Az utã³bbi à vekben à tletã t újra feltã masztottã k, rã sze lett volna az úgynevezett csillaghã bo tervnek tÅ l kezdve mã r nem adott be új szabadalmat, à s rã szben a vilã gtã³l visszavonultan à lt. Anyagilag helyzete nagyon erå sen megrendã¼lt, egy olcsã³ szã llodã ban kellett laknia. Rà vid ideig mã g volt kutatã si lehetå sã ge, mã g folytatott kã sã rleteket, a kã så bbiek sorã n azonban mã r erre nem tudott anyagi fedezetet talã lni. Ezekben az à vekben kã szã th el azt a kã szã¼lã kã t, aminek segã tsã gã vel az à ltala à ternek nevezett valamibå l energiã t vont ki. Amikor a 80. szã¼letã snapjã n megkã rdeztã k, hogy mit tart à lete legfontosabb talã lmã nyã nak, a kã vetkezå t vã lasz "Ez egy újfajta cså à s a hozzã tartozã³ apparã tus. Mà r 1896-ban hasznã ltam olyan csã vet, ami 4 milliã³ voltos feszã¼ltsã gen må±kã dã tt. Kà så bb aztã n 18 milliã³ voltot is sikerã¼lt elã rni, azonban ekkor legyå zhetetlennek tå±nå akadã lyokba ütkà ztem. MeggyÅ zå dtem arrã³l, hogy valami teljesen mã s tã pus㺠csã vet kell kifejleszteni ahhoz, hogy ezeket a problã mã kat lekã¼zdjã¼k. Ez a feladat jã³val nehezebbnek bizonyult, mint vã rtam, de nem elså sorban a cså elkã szã tã sã ben, hanem a må±kã dtetã sã ben. à veken keresztã¼l csak lassan haladtam elå re. Aztà n teljes sikert Olyan csã vet talã ltam fel, amit nehã z tovã bb javã tani. Ideà lisan egyszerå±, nem gyengã¼l az idå vel à s bã rmilyen nag potenciã lon, feszã¼ltsã gen må±kã dtethetå. Egà szen nagy à ramok is à tfolyhatnak rajta, à s bã rmilyen reã lis szinten belã¼l hasznã lhatã³ energiaã talakã tã sra. Kà nnyen szabã lyozhatã³, à s ezã rt nagyon nagy eredmã nyekre szã mã th Tà bbek kã zã tt lehetå vã teszi, hogy olcsã³ sugã rzã³ anyagokat à llã tsunk elå vele bã rmilyen mennyisã gben, à s so hatã konyabb lesz, mint az anyag à talakã tã sa mestersã ges sugã rzã ssal." Volt egy mã sik nagyon furcsa meglã tã sa is. Azt à llã totta, hogy kã¼lã nleges nagy vã kuum segã tsã gã vel à rdekes, szã³katlan effektusokat tud elå idã zni. Azt vallotta, hogy nem helyesek az akkori elmã letek az elektronrã³l. Và lemã nye szerint, amikor egy elektron elhagyja az elektrã³dot, akkor elkã pzelhetå, hogy tã ltã se nagyobb a szokã sosnã l. Nehà z utã³lag megã tã lni persze, hogy mire gondolt. Mindenesetre 1977-ig szentsã gtã rã snek szã mã tott kimondani azt, hogy a elektron tã ltã sã nek tã redã ke vagy tã bbszã rã se lã tezhet egy rã szecskã ben. Azóta a kvark-elmã let à ltalã n elterjedt, à s ma mã r nem szentsã gtã rã s kiejteni azt, hogy az elektron tã ltã sã nek tã rtrã szei is lã tezhetnek valã³ Tesla biztos volt abban, hogy à let lã tezik mã s planã tã kon is. Tà bbszã r megerå sã tette, hogy lehetsã ges velã¼k kommunikã lni. Ezt csak azã rt à llã totta, hogy tovã bb erå sã tse kã¼lã ncsã gã nek hã rã t? Ma ezt mã r nem tudjuk megvã laszolni. Mindenesetre a mã sodik vilã ghã bor㺠kitã rã se idejã n Tesla újra jelentkezett a hadã¼gyminisztã rium hogy nã gy talã lmã nyã t felajã nlja. Ezek a kã vetkezå k voltak: 1. Szabad (vã kuum nã lkã¼li) levegå ben halã los energiasugarak keltã se (ezeket az elå bb emlã tettã¼k, errå l a vã zlato valã³ban ma is megtalã lhatã³k). 2. Nagy elektromos feszã¼ltsã gek keltã sã re szolgã lã³ mã³dszer (ilyenekkel biztosan rendelkezett, de nem tudni hogyan akarta ezt felhasznã lni). 3. Ezt a feszã¼ltsã get erå sã tå, tovã bb fokozã³ mã³dszerek,

14 4. Egy új mã³dszer, ami rendkã vã¼l nagy elektromos tolã³erå t gerjesztene. A hadsereg azonban akkor mã g nem volt kã vã ncsi Tesla talã lmã nyaira, à gy ezekbå l akkor nem valã³sult meg semmi. Tesla idå s kora sajnos egyre újabb à s újabb betegsã geket hozott elå, à s egyre tã bb idå t tã ltã tt betegã gyban. Alvà s kã zben à rte az agytrombã³zis januã r 7-à n. Semmilyen gyanãºs kã rã¼lmã nyt nem talã ltak, bã kã sen tã vozott a fã ldi lã tbå l. Mi lehetett az a furcsa cså? Mik lehettek azok a nagy feszã¼ltsã gek, furcsa rezonanciã k, amikrå l beszã lt? Vajon igaz lehetett-e az a bizonyos akkumulã tor nã lkã¼li elektromos autã³? Forrà s: Egely Gyà rgy Kà p eredeti helye: p:nikola_tesla.jpg