4. tanulmány Követendő jó példák Magyarországról és külföldről

Átírás

1 -1-4. tanulmány Követendő jó példák Magyarországról és külföldről Jelen tanulmányunk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló tananyagunk kiegészítéseként, háttéranyagaként szolgál. Az irodalmi hivatkozások jegyzékét és forrását az egyes gyűjteménybe felvett példák végén, külön-külön adjuk meg. Néhány esetben a jó példa leírása a tananyagunk törzsszövegében került ismertetésre, ez esetben itt csak címét tüntetjük fel, jelezve, hogy leírása hol olvasható. Tanulmányunk fejezetei: I. Jó példák és jó gyakorlatok szerepe a klímaváltozási stratégiák és projektek kidolgozásában II. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz felhasználható jó példák dokumentálási módja és felhasználható típusai III. Jó példák és gyakorlatok gyűjteménye (Best Practices) I. Jó példák és jó gyakorlatok szerepe a klímaváltozási stratégiák és projektek kidolgozásában A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, a hatások mérséklésében, a rugalmasság fokozásában, technikai megoldásokban és a felkészülésben hasznos lehet, ha másutt már bevált jó tapasztalatokat, sikeres projekteket, jó gyakorlatokat is figyelembe veszünk, azokból ötleteket, megoldási módokat merítünk. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy komplex megoldás-rendszerek nem importálhatók egy az egyben, ahogyan az ökológiai tudás sem importálható. Minden településnek mások a sajátosságai, más az ökológiai környezete, mások a népesedési viszonyai, szociális körülményei, társadalmi-gazdasági viszonyai, mások a településen található vállalkozások és civil szervezetek is. A problémák megoldásához vezető útkeresés egyik fontos eszköze a szakértői ötletbörze, amikor egy terembe összehívjuk a kérdéses probléma bármely részletkérdésében kompetens személyeket és egy közös beszélgetésben összegyűjtjük, hogy milyen ötletek merülhetnek fel a kérdéses probléma megoldására, kezelésére. Az ilyenkor összegyűlt ötletek jelentős része nem lesz ténylegesen megvalósítható, de lehetőséget ad arra, hogy a problémát minél több oldalról megvizsgálhassuk és végük kiválasszuk a sok ötlet közül (egy hosszabb szelekciós folyamat során) egy olyat, amit az adott helyzetben legjobbnak és leginkább megvalósíthatónak gondolunk. Az élvonalbeli tudományos kutatók legmagasabb szintű szakmai továbbképzésére és munkájuk színvonalának javítására a nemzetközi konferenciák és workshopok adnak lehetőséget, ezeken a mindössze 3-5 napos rendezvényeken nagyon sok rövid előadás hangzik el, amelyek során a világ minden tájáról érkező kutatók megismerkedhetnek a mások által alkalmazott módszerekkel, eljárásokkal, és legfrissebb eredményekkel. Ezek a konferenciák megtermékenyítően hatnak a kutatók szakmai munkásságára még akkor is, ha egyetlen olyan előadás sem hangzik el, ami szorosan kapcsolódna saját kutatásaikhoz. A konferenciák előnye

2 -2- kettős, egyrészt ötletek kavalkádjával látják el az azon résztvevőket, hasonlóan egy ötletbörzéhez, másrészt ismerkedésre, szakmai kapcsolatok esetleg együttműködések kialakítására nyílik lehetőség. A tudományos konferenciák után, az ott ismeretséget kötött kutatók később nagyobb valószínűséggel látogatják meg egymást kutatóhelyeiken és így lehetőség nyílhat komolyabb (néhány hetes vagy hónapos) tanulmányutakra, amelyek már kifejezetten egy célzott kérdés megválaszolását, egy konkrét együttműködés megvalósítását szolgálják. A best practice gyűjtemények hasonló célokat szolgálnak, ezekben egy adott kérdéskör (esetünkben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés) lehetséges (máshol már bevált, sikeres) megoldásai jelenthetik azokat az ötleteket, amelyek nyomán elindulva előreléphetünk saját problémáink megoldásában. A jó példák és jó gyakorlatok sohasem azt a célt szolgálják, hogy szolgaian lemásoljuk őket, hiszen az a megoldás, amely egyik helyen, időben és körülmények között sikeres, az nem biztos, hogy máshol más körülmények között is megállja a helyét. Még ha egy ötlet máshol bevált is és jó tapasztalatok fűződnek hozzá, azt a mi saját körülményeinkre adaptálni kell. Egy sikertörténetből mindig lehet tanulni, egy jó példák, jó gyakorlatok gyűjtemény akkor hasznos igazán, ha az ötlet felvetése után a további tájékozódás lehetőségeit is megnyitja. Ezért fontos, hogy jó példáinkhoz mindig törekedtünk konkrét kapcsolattartót és további irodalmi vagy internetes forrásokat is megjelölni. A Best Practice gyűjtemények sajátossága, hogy sohasem lehet és nem is célszerű lezárni őket, hiszen minél nagyobb készletünk van a jó példákból annál nagyobb esélyel alkotunk mi magunk is olyan megoldásokat, amelyek később bekerülhetnek egy ilyen gyűjteménybe. Jelen tanulmányunkkal a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéseivel foglalkozó kollégák és leendő kollégák jó példa gyűjteményének megalapozásához és elindításához szeretnénk hozzájárulni. II. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz felhasználható jó példák dokumentálási módja és felhasználható típusai Egy jó gyakorlat, jó példa leírása akkor felel meg igazán céljainknak, ha lehetőleg a következő elemek megtalálhatók benne: -- Cím: max 5-6 szóból álljon, fejezze ki az eset lényegét és azonosítsa egyértelműen az esetet. -- Esettípus sorszáma, ahová tartozik (alább megadott listából) -- Kik csinálták? egyértelmű megjelölése. (Résztvevő intézmények, szervezetek, személyek megnevezése, elérhetőségi adataikkal: cím, telefonszám, fax, , honlap közül legalább 1 potenciális kapcsolattartó vonatkozásában.) -- Probléma ismertetése, amire jó megoldást találtak -- A megoldás ismertetése részletes adatokkal (mit, hol, hogyan, esetleírással) -- Legalább 1 db fénykép, térkép, logo, grafikon, képernyőfotó, táblázat, vagy más ábra, amivel a kommunikáció során illusztrálható. -- Források ahol bővebben utána lehet nézni,

3 -3- Csak konkrét, valós, ellenőrizhető, jól dokumentált esetek kellenek, amik minden szempontból példaértékűek és világszinten nézve legjobb megoldásnak, példaértékűnek, követendőnek tekinthetők az adott problémára. Fontos, hogy a példák összegyűjtése során gyűjtőkörünk az egész világra terjedjen ki, hiszen minél meglepőbb, kreatívabb újszerűbb megoldásokra van szükségünk amelyekből ötleteket meríthetünk. Esettípusok, amikre biztosan szükségünk lehet (az itt szereplő sorszámokat a gyűjteményben típusmegjelölésként alkalmazzuk): 1. Klímaváltozással összefüggésben fontos monitoring rendszerek, környezeti adatbázisok (meteorológiai adatsorok, nagyfelbontású dátumozott műholdfelvétel sorozatok, térinformatikai adatbázisok, földhasználati, statisztikai, fenológiai, vízügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, klímaszcenáriók modellfuttatási outputjai ) nyilvánossá és ingyenesen online elérhetővé tétele, mint eset, gyakorlat. 2. Kiemelkedően sikeres tudományfinanszírozási megoldás a klímaváltozással, biodiverzitás védelemmel, ökológiával kapcsolatos témák preferálására és az ilyen kutatások fellendítésére. (Ez lehet pályázatkiírás, intézetalapítás, egyetemekkutatóhelyek kiemelt támogatása, társadalmi összefogással végzett valami.) 3. Kiemelkedően sikeres oktatási-nevelési projekt a klímaváltozással, ökológiával, környezeti problémákkal, globális változásokkal, természetvédelemmel kapcsolatban (óvoda, általános iskola, középiskolák, szakképző intézmények, egyetem, doktori képzés, post-graduális képzések, e-learning, távoktatás ) 4. Kiemelkedően sikeres ismeretterjesztési-szemléletformálási project vagy akció, kampány a felnőtt lakosság, aktív szakemberek vagy döntéshozók között. 5. Klímavédelmi célú erdőtelepítés, az adott kontinensen őshonos fajokkal, diverz növényzettel, mezőgazdasági művelésből kivett vagy volt ipari vagy volt települési területen. 6. Vízi és vizes ökoszisztémák hatékony védelmével kapcsolatos eset. (pl. Holtágat, tavat, patakot, lápot, mocsarat alakítottak védett területté, természetvédelmi oktatóhellyé, kutatóállomássá, ökoturizmus központtá ) 7. Természetes vagy természetközeli erdő ökoszisztémák hatékony védelmével kapcsolatos eset. (Nagy összefüggő erdőterületet, városkörnyéki erdőt stb alakítottak védett területté, természetvédelmi oktatóhellyé, kutatóállomássá, ökoturizmus központtá, tanösvénnyé ) 8. Természetes vagy természetközeli gyepek, kaszálók, legelők lágyszárú ökoszisztémák hatékony védelmével kapcsolatos eset. Füves élőhelyet alakítottak védett területté, természetvédelmi oktatóhellyé, kutatóállomássá, ökoturizmus központtá, tanösvénnyé ) 9. Kiemelkedően sikeres biogazdálkodási project (növényvédőszerek és műtrágyák mellőzésével, alacsony széndioxid kibocsátással, energia- és víztakarékosan piac és versenyképes növénytermesztés, állattartás.) 10. Kiemelkedően sikeres környezetbarát Agroforestry project. 11. Kiemelkedően sikeres mitigációs megoldás a közlekedés, ipar, lakóházak, települések, hulladékgazdálkodás területén. (pl. Energia és víztakarékos megoldás, ami csökkenti a CO2 kibocsátást is.) 12. Sikeres, környezetbarát vízgazdálkodási megoldás.

4 Kiemelkedően sikeres munkaszervezési megoldás (otthonról végezhető távmunka, online munka ) amivel jelentősen csökkentette a cég a közlekedést, közlekedési eszközök igénybevételét. 14. Sikeres klímaadaptációs megoldás az egészségügy területén. (Kórházak olyan építészeti megoldása, ami csökkenti a klimatizálási költségeket, klímaváltozással összefüggő járványügyi intézkedések, közegészségügyi fejlesztések, hőségriasztáshoz kapcsolódó hatékony intézkedéssor ) 15. Sikeres városépítészeti, területrendezési megoldás, vagy jogalkotás, ami növelte a zöldfelületek, parkok, fasorok, zöldtetők, magánkertek arányát, számát, felületét, településkörnyéki jóléti erdők létesítését. 16. Sikeres adópolitikai, államigazgatási vagy jogalkotási megoldás, ami csökkentette a széndioxid kibocsátást, környezetszennyezést, növelte a természetes élőhelyek arányát. 17. Sikeres adózási, felvilágosító, szociálpolitikai vagy jogi megoldás a túlnépesedés megfékezésére, a népsűrűség csökkentésére (külföldi jó példák). 18. Sikeres oktatási-szakképzési megoldás a lakosság (vagy fiatalok) képzettségi diverzitásának, sokféleségének növelésére (sok választható tárgy bevezetése köz- és felsőoktatásban, szakképzés diverzifikálása, választható szakirányok, kreditrendszeres megoldások, szakok számának növelése szakképzésben és felsőoktatásban). Olyan megoldás, amivel csökkenthető a munkaerő-piaci verseny, növelhető a társadalmi szintű rugalmasság, alkalmazkodóképesség, diverzitás. 19. Sikeres megoldások a munkavállalói mobilitás (mint társadalmi alkalmazkodási forma) fokozására bel- és külföldi szinten (nyelvtudás, családcentrikus megoldások, támogatási formák, képzés). 20. Sikertörténetek a nemzetközi összefogások erejére a környezet- és klímaügy területén. Szervezetek, intézmények, cégek, kormányok, civil-szervezetek, vagy önkormányzatok közötti nemzetközi együttműködés.

5 -5- III. Jó példák és gyakorlatok gyűjteménye (Best Practices) Az esettanulmányok sorszáma a II. fejezetben ismertetett esettípusok sorszámával egyezik meg, így egy sorszámból több is előfordulhat, miközben más sorszámok hiányozhatnak. A gyűjtemény tartalma: 1. A NASA szerepe a klímaváltozás globális megfigyelésében 2.a. A klímaváltozáshoz kötődő tudományfinanszírozás problémái és megoldásai (jó gyakorlatok, jó példák a nagyvilágból) című esettanulmányok a jelen tanulmányhoz kapcsolódó tananyag leckéinél került bemutatásra jelen gyűjteményünkben csak a teljesség kedvéért hivatkozunk rá. 2.b. A klímaváltozással, alkalmazott ökológiával és környezeti kutatásokkal kapcsolatos tudományfinanszírozás publikációs problémáinak újszerű megoldása Az Applied Ecology and Environmental Research című nemzetközi tudományos folyóirat publikációs politikája 3. Pioneers into Practice tudásmegosztás egy nemzetközi csereprogram szakértői között 4. Szemléletformálás - A Föld napja 5. Helyi és őslakos közösségek szerepe az erdőgazdálkodásban 6. A Balaton vízminőségének javítására tett intézkedések 9. A biogazdálkodás módszere a klímaváltozás mérséklésére Kubában és Ugandában 10. Agrárerdészeti (Agroforestry) projektek Nepálban 11. Kiemelkedően sikeres mitigációs megoldás a lakóházak és középületek esetén - Velux Modell Otthon 2020 projekt 12. Sikeres, környezetbarát vízgazdálkodási megoldás - Ivóvíz előállítása levegőből különböző technológiákkal 13. Perth és Melbourne munkahelyi közlekedési terveinek sikere (A Workplace Travel Plans in Melbourne and Perth, 2007 tanulmányban foglalt eredmények bemutatása a jelen tanulmányhoz kapcsolódó tananyag leckéinél került bemutatásra, jelen gyűjteményünkben csak a teljesség kedvéért hivatkozunk rá) 14. Ökobarát kórházak - Chlidren s Hospital of Pittsburgh of UPMC 15. Zöldtetők létesítésének elősegítése jogi szabályozás révén - Torontó városa, Kanada

6 A Hulladékmentes Dánia - Erőforrás Stratégia a Hulladékkezelésben 20.a HERMES - Nemzetközi együttműködés az európai mélytengerek felfedezésére 20.b. Sikeres összefogás a társadalmi rugalmasság és szolidaritás fokozására Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza: Jóléti Programja Jó példák, jó gyakorlatok 1. A NASA szerepe a klímaváltozás globális megfigyelésében Earth Science Communications Team, NASA's Jet Propulsion Laboratory, California Institute of Technology Street address for use in online map searches: 4800 Oak Grove Drive La Cañada Flintridge, CA Mailing address: 4800 Oak Grove Drive Pasadena, CA Telephone: (818) Az klímaváltozás globális jelenség, melynek hatása és annak mértéke lokálisan eltérő lehet. Bolygónk éghajlati folyamatait külső tényezők és az éghajlati rendszer belső folyamatai is befolyásolják, így érthető, hogy az éghajlatváltozás egy többtényezős, bonyolult jelenség, melynek az antropogén hatások nélkül is végbemegy, és ahogy azt megismertük, a földtörténet során számos okból kifolyólag folyamatosan zajlik. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének ötödik jelentése majdnem biztos kategóriába sorolja, hogy a globális felmelegedés gyors üteme antropogén tevékenységek következménye. Ez szorosan összefügg az üvegházhatás jelenségével, ugyanis tény, hogy emberi tevékenység hatására a légkörben folyamatosan nő az úgynevezett üvegházgázok koncentrációja, ami tovább növeli a természetes eredetű üvegházhatást. A mérések alapján (ábra) az átlaghőmérséklet túlzottan gyors emelkedése figyelhető meg, ami olyan környezeti, éghajlati változásokat eredményez, amikkel az emberiség a saját fennmaradását veszélyezteti. Az is tény, hogy 2013-ban a CO 2 napi szintje meghaladta a 400 ppm-et, ismereteink szerint először az emberiség történelmében. Utoljára a Pliocén korban, 3-5 millió évvel ezelőtt lehetett ekkora.

7 -7-1. ábra. A globális felmelegedés üteme ( ) (Forrás: National Aeronautics and Space Administration - Goddard Institute for Space Studies) Számunka azért fontos és jelentős e kérdéskör, mert jelenleg olyan mértékű változások mennek végbe, amik az emberiség egészét is komoly kihívások elé állítják. A tudomány jelenlegi állása szerint természetes és mesterséges okok is előidézik a klímaváltozást, ezért az emberi felelősség megállapítása és a cselekvési lehetőségek feltárása saját jövőnket határozhatja meg. Mivel összetett jelenség, érdemes tisztázni, hogy mit jelent, hogyan érzékelhető és miért érdemes odafigyelni rá, tudományos eszközökkel megfigyelni és cselekedni. Az éghajlatnak igen fontos szerepe van mindennapi életünkben: közvetve vagy közvetetten meghatározza egészségünket, környezetünk és a természeti értékeink állapotát, a mezőgazdaságot és az élelmiszerellátást, sok tekintetben pedig társadalmi és gazdasági lehetőségeinket. Az évezredek alatt megfigyelt és lejegyzett időjárási tendenciákat az elmúlt száz-százötven évben az emberiség számos módszerrel már számszerűsítve tudta követni, sőt, különböző tudományos módszerekkel visszamenőleg, sok évezred távlatából is sok mindent megtudtunk már a régmúlt éghajlati viszonyairól (pl. oxigénizotópos módszerrel a sarki jégtakaróból vagy üledékekből). Ma már számos különböző indikátort figyelünk, amiknek változása néha drasztikus, olyannyira, hogy akár életeket követel: a hőmérséklet változása, a hőhullámok gyakorisága és intenzitása, a fagyos napok száma, a csapadékintenzitás különböző időtávokra vizsgálva stb. Mindezeket helyi vagy globális szinten is érdemes vizsgálni. Nemzetek teljes termése mehet tönkre egy extrém száraz időszak miatt, a sosem látott csapadékintenzitás és a sokszor velük járó viharok városok áramellátását képesek egy időre tönkretenni vagy a közlekedésen keresztül megbénítanak városrészeket. Az éghajlatváltozással összefüggésben potenciálisan növekszik az UV sugárzásnak való kitettség, ami elsősorban a bőrre és a szemre gyakorol káros hatást. A krónikus betegségekben szenvedők, a 65 év felettiek és a gyermekekre különösen veszélyesek lehetnek ezek a

8 -8- változások, hiszen nehezebben alkalmazkodnak a szélsőséges körülményekhez. A szárazságok és az intenzív esőzések a városok közüzemeit teszik próbára, így azoknak fel kell készülniük az új, eddig kevésbé jellemző időjárási viszonyokra. De ez nem csak az embernek kihívás. Míg mi csak a szélsőséges időjárási jelenségeket és környezeti katasztrófákat (pl. gleccserek visszahúzódása, vízszintemelkedés, belvízkár) érzékeljük, addig a nehezen vagy nem alkalmazkodó fajok és egyedek fokozott veszélynek vannak kitéve. A felmelegedés sebessége olyan gyors, hogy számos faj képtelen alkalmazkodni és új élőhelyeket találni. Megoldás A cselekvés első lépése, hogy megfelelő információval, tudással, adattal rendelkezzünk a környezetünkről és annak változásairól. A NASA jelenleg óriási adatmennyiséget gyűjt, tárol és bocsájt bárki rendelkezésére, amik a klímaváltozás számos indikátorának méréseiből származnak mindebből kimutatások, grafikonok, ábrák készülnek az egész bolygóra vonatkozóan. A NASA kétféle megközelítést alkalmaz a klímaváltozást illetően: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és szintjének stabilizálása; A klímaváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás. A csökkentés terén kétféle cselekvési irány van: csökkenteni a kibocsátást a légkörbe (pl. fosszilis tüzelőanyagok égetése energia vagy hő előállítása, vagy közlekedés céljából, továbbá azon nyelők erősítése, amik képesek akkumulálni vagy tárolni az üvegházhatású gázokat (pl. óceánok, erdők, talaj). Utóbbiba értendőek a káros hatások enyhítési megoldásai, pl. túlzott tengerszint-emelkedés, élelmiszerellátási problémák, extrém időjárási események) Példaként szolgál a fenti, NASA által készített térkép a globális hőmérséklet-anomáliákat mutatja között. Nem abszolút-hőmérsékletet mutat, hanem az eltérést: egyes régiók mennyivel melegedtek fel vagy hűltek le, összehasonlítva az közötti időszak átlagával. Átlagosan 0,6 C magasabb, mint akkor volt. Érdekes módon a sarkvidéken kb. 2 C-kal melegebb van.

9 CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 4. tanulmány: Követendő jó példák Magyarországról és -9Ennek oka a tengeri jégveszteség. Mivel a jégnek nagy a fényvisszaverő képessége (albedója), ezért amikor megolvad, átadja a helyét a sötétebb óceánnak, ami felerősíti a felmelegedés, hiszen az óceán felülete több hőt nyel el a Napból mint a hó és a jég. A NASA Eyes on the Earth programja, az éghajlati rendszerre vonatkozó tudásbázisa és annak komponensei a világ egyik legnagyobb adatbázisát képezik a klímatudomány területén. A NASA küldetése, hogy hatalmas mennyiségű tudományos adatot szolgáltasson, ami a klímaváltozás megértéséhez. Például az Ügynökség adatai a Gravity Recovery and Climate Experiment (GRACE) és az Ice, Cloud and land Elevation Satellite (ICESat) küldetéseiből, továbbá az űrbéli radareszközökből egyértelműen azt mutatják, hogy nem várt gyors ütemben változnak a Föld nagy jégtakarói. A Jason-2/Ocean Surface Topography Mission (OSTM) és a Jason-1 küldetések megállapították a tengerszint emelkedésének sebességét. Ezen eszköz segítségével megfigyelhetőek bolygónk életjelei, pl. a tengerszint-változás, a CO2 vagy a sarki ózonkoncentráció. Nyomon követhető a víz útja az egész bolygón a gravity map segítségével a NASA GRACE műholdjairól, vagy vulkánkitöréseket és erdőtüzeket lehet nyomon követni a szén-monoxidkibocsátást figyelve. Láthatóak a feldfelszín leghidegebb és legmelegebb helyei a globális felszíni hőmérséklettérképen. Az "Eyes on the Earth" bemutatja a NASA összes működő Föld-megfigyelő küldetését valós időben, és lehetővé teszi azok összehasonlítását egy tudós vagy egy iskolás mércéje szerint is. A NASA a részletes klímaadatbázist elérhetővé teszi a globális közösség számára civilek, döntéshozók, tudományos élet képviselői az ügynökségeknél szerte a világon. (Nem feladata ugyanakkora a klímapolitikák írása, vagy akárcsak részlegesen is megválaszolni a klímaváltozás kérdéseit.) A NASA az Amerikai Egyesült Államok kormányának egyik ügynöksége a tizenháromból, amit az Egyesült Államok Global Change Research Programjának része, melynek jog szerinti kötelessége segíteni a nemzet és a világ megértését, becsülni, megjósolni és választ adni a globális változásokra. Üvegházhatású gázok városi kibocsátásának megfigyelése az űrből Jobbról balra: A NASA Orbiting Carbon Observatory-2 (OCO-2) műholdja, amely szinte globális lefedettséggel készít CO2 mintákat a városok egy részéről. Második a Japán Űrkutatási Ügynökség (Japanese Space Agency) GOSAT műholdja durvább felbontással készít felvételeket a városok egy részéről, mint az OCO-2. A NASA OCO-3 műholdja

10 -10- hasznos teher a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station), mely tartalmaz egy un. városi módot is, melynek segítségével majdnem az összes földi város és erőmű rendszeresen időközönként feltérképezhető. Utoljára, a távérzékeléses eszközök következő generációja, amit ha három geostacioner pályán lévő műholdra telepítenek, akkor közel folyamatos, teljes lefedettséget biztosít szinte minden városról a földön ben indult a Carbon Monitoring System (CMS), azaz a NASA Karbonmegfigyelő Rendszere, mely az Egyesült Államok kormánya által alapított előremutató kezdeményezés. A CMS folyamatosan fejleszti a földi karbonformák nyomonkövetését (vagyis hol vannak a különböző szénformák) és azok átalakulását (vagyis hogyan vándorolnak egyik formából a másikba). A rendszer végső célja a szénforrások és nyelők változását mérni, megérteni és megjósolni, és áttörést elérni e téren, tekintve, hogy ez nagymértékben meghatározhatja, hogy bolygónk hogyan reagál a növekvő kibocsátásokra és/vagy a klímaváltozás elleni erőfeszítéseinkre. E munka szintén segíthet a rövidtávú stratégiaalkotás és -tervezés során. A NASA-hoz kapcsolódó Megacities Carbon Project a világ nagyvárosainak üvegházhatású gázkibocsátásának pontos mérésére és megfigyelésének nehézségeire fókuszál. A fosszilis üzemanyag CO 2 kibocsátásának háromnegyede a földfelszínnek csupán 2%-áról érkezik: a városokból és az azokat ellátó erőművekből. A projekt jelenleg a párizsi és Los Angeles-i mintaprojektekre fókuszál, ezeken a helyeken a levegőminőséget ellenőrzik. A cél világszerte elterjeszteni és telepíteni egy olyan karbon megfigyelő rendszert, mely a döntéshozóknak lehetővé teszi, hogy teljes mértékben lássák a szénforrások és nyelők rendszerét, és azok változását az idővel. A Los Angeles-i megaváros megfigyelő rendszer bemutatása A Los Angeles-i övezetben in-situ szenzorok végeznek folyamatos és pontos méréseket az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, illetve annak CO2, CH4 és CO tartalmáról. a Wilson hegyen lévő eszköz naponta többször szkenneli a területet és ferde-oszlopos keveredési arányokat mér. Egy másik távérzékelési eszköz a Kaliforniai Egyetemen folyamatos nappali méréseket végez az oszlopok keveredési arányairól. Légi és mobillaborok nyújtanak ritkán de intenzíven mérési adatokat. Más eszközök a szelet és a réteghatárok magasságát vizsgálják.

11 CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 4. tanulmány: Követendő jó példák Magyarországról és -11- A klímaváltozás, üvegházhatás, kibocsátások összefüggő rendszere miatt elkerülhetetlen, hogy ne foglalkozzon a klímaváltozás kapcsán az alternatív energiaforrásokkal a NASA is, így a szél-, hullám- és napenergiával, továbbá a bio-üzemanyagokkal, de a klímaváltozás összefüggéseit aligha tárhatnánk fel ilyen és ezekhez hasonló mérések, adatok nélkül. [1] A NASA klímaváltozással foglalkozó honlapja: [2] Magyarország Környezeti Állapota 2013, [3] Berényi Dénes: Hogy állunk a klímaváltozással?, [4] A NASA adatbázisai: [5] A NASA adatbázisa alapján készített klímaváltozást bemutató képei: [6] A NASA Föld megfigyelő:

12 -12-2.a. A klímaváltozáshoz kötődő tudományfinanszírozás problémái és megoldásai (jó gyakorlatok, jó példák a nagyvilágból) című esettanulmányok a jelen projekt tananyagának leckéinél került bemutatásra itt csak a teljesség kedvéért hivatkozunk rá. 2.b. A klímaváltozással, alkalmazott ökológiával és környezeti kutatásokkal kapcsolatos tudományfinanszírozás publikációs problémáinak újszerű megoldása Az Applied Ecology and Environmental Research című nemzetközi tudományos folyóirat publikációs politikája Dr. Hufnagel Levente főszerkesztő Applied Ecology and Environmental Research ALÖKI Alkalmazott Ökológiai Kutató és Igazságügyi Szakértői Intézet Kft. aeerjournal@gmail.com, leventehufnagel@gmail.com Probléma: A tudományfinanszírozás egy speciális kérdése az elsőfajú tudományos publikációk megjelentetésének támogatása. Ahhoz, hogy a kutatók tudományos eredményei bekerüljenek a nemzetközi szakmai vérkeringésbe, lehetőleg olyan nemzetközileg jegyzett, indexelt, referált tudományos folyóiratokban kell publikálni azokat amelyek minél jobban megfelelnek az alábbi kritériumoknak: A folyóiratnak nemzetközi szerkesztőbizottsága van, akik segítik a magas szakmai színvonal fenntartását és a folyóirat szakmai hírnevének erősítését, a legjobb szerzők és lektorok felkutatását, a cikkek szakmai ellenőrzését. A folyóiratban minden beérkezett kéziratot regisztrálnak és előzetes formai és tartalmi szűrés után (ha a kézirat az alapvető követelményeknek megfelel) titkos és anonim módon lektoráltatnak legalább 2 bíráló felkérésével. A folyóirat nemzetközileg regisztrált periodika, amely ISSN számmal rendelkezik, A folyóiratban megjelent valamennyi cikk DOI azonosítóval rendelkezik, így mindig megtalálható és elérhető a kutatók számára. A folyóiratot több nagy könyvtár és egyéb intézmény is felveszi repozitóriumába. A folyóiratban megjelenő cikkeket referáló folyóiratok és adatbázisok folyamatosan nyomon követik és feldolgozzák. A folyóirat Enhanced Publication Policy-t alkalmaz, vagyis a megjelenő cikkekhez háttéradatok, felhasználást segítő dokumentációk csatolhatók, így értéknövelt publikációk keletkeznek. A folyóirat Open Access Policy-t alkalmaz, vagyis a megjelent cikkeket teljes terjedelmükben szabadon és térítésmentesen az olvasók rendelkezésére bocsátja az interneten. A folyóirat szerepel az évente megjelenő világszintű Journal Citation Report-ban így nemzetközileg elismert impact factora van. Az ilyen folyóiratok fenntartása, működtetése jelentős anyagi ráfordítást igényel. Egy folyóirat működtetése háromféle finanszírozási szerkezetben képzelhető el: 1. Az olvasó fizet modell : ez a hagyományos folyóiratok alapvető finanszírozási módja. A folyóirat példányait, vagy internetes olvasási lehetőségét meg kell vásárolni. A rendszer hátránya, hogy akadályozza a

13 -13- Megoldás: folyóiratban megjelent tanulmányok lehető legszélesebb terjesztését és különösen a harmadik világ országaiban az ilyen folyóiratban megjelent cikkeket a kutatók nem tudják figyelembe venni munkájuk során. 2. A szerző fizet modell : ez az Open Access típusú, tehát szabad hozzáférésű publikációk tipikus finanszírozási formája. Hátránya, hogy szegény országok tehetséges, de anyagiakban hátrányos helyzetű kutatói nem mindig engedhetik meg maguknak, hogy a publikáció sokszor borsos árát megfizessék. Így fontos és jó színvonalú kutatások esetleg publikálatlanul, vagy a nemzetközi tudományos vérkeringéstől elzárt lokális nemzeti folyóiratokban elsikkadhatnak. 3. A kiadó fizet modell : ezen az elven működhetnek egyes rangos egyetemek házi folyóiratai, vagy valamilyen állami vagy közösségi forrásból finanszírozott orgánumok esetleg cégek saját folyóiratai. Ez egy elvileg ideális rendszer lenne, de sokszor nehéz olyan jótékony és tőkeerős kiadót vagy mecénást találni, aki önkéntes és ellenszolgáltatás nélküli garanciát vállal egy folyóirat folyamatos működtetésére. Ezen rendszernek is vannak továbbá hátrányai, nevezetesen, hogy a finanszírozást vállaló kiadótól, mecénástól, vagy az államtól függővé válik a folyóirat szerkesztősége, ami nemzetközi tudományos folyóiratnál erősen kétséges helyzet, hiszen megnyitja a publikációs politika manipulálásának lehetőségeit, amikor felmerül annak gyanúja, hogy a kéziratok elfogadását, nemcsak a cikk szakmai minősége, hanem annak tartalmi megállapításai is befolyásolják. Például egy gyógyszergyár által finanszírozott folyóiratban esetleg nehéz olyan cikket megjelentetni, amely az adott cég termékét kevésbé hatékonynak vagy jónak, esetleg veszélyesebbnek találja egy vagy több másik cég termékéhez képest. Egy államilag támogatott folyóiratnál esetleg nehéz olyan tudományos cikket megjelentetni, amely az adott kormányzat politikájának szakmai bírálataként is felfogható. Egyház által támogatott folyóiratban nehéz olyan cikket publikálni, ami ellentétes következtetésékre vezet, mint az adott egyház által képviselt tantételek. Az Applied Ecology and Environmental Research című folyóirat küldetésének tekinti, hogy az emberiség egészének érdekeit szolgáló kiemelkedő jelentőségű ökológiai és környezettudományi cikkek, köztük különösen a globális klímaváltozás hatásait vizsgáló magas színvonalú tanulmányok a világ minden országából származó kutatók számára ingyenesen megjelentethetők és ingyenesen elérhetők, olvashatók legyenek, méghozzá úgy, hogy az államtól, magáncégektől, vagy más szervezetektől való függetlenség is biztosítható legyen. Ennek érdekében a világon elsőként vezette be az alacsonyabb minőség és jelentőség finanszírozza a magasabbat modellt, amelynek lényege, hogy a folyóirathoz beérkezett cikkek a témájuk tudományos és társadalmi jelentősége, valamint szakmai színvonaluk és minőségük alapján 4 prioritási osztályba sorolódnak a lektorálás folyamata során. Ezek közül a top és high priority kéziratok ingyenesek, ezen belül a top kategóriába kerültek még időbeli és sorrendi elsőbbséget is élveznek, a medium és low priority kéziratok viszont elfogadásuk esetén Open Access publikációs díjat fizetnek, vagyis finanszírozzák a folyóirat többi cikkének megjelentetési költségeit és az ehhez vezető szakértői és technikai szerkesztői munkát is. A medium és low kategóriák között a fizetendő

14 -14- díj tekintetében van különbség. Ezen túlmenően a folyóirat minden díjfizetésre kötelezett kategóriában díjkedvezményt biztosít a fejlődő országok kutatói számára, így némileg a gazdagabb országok támogatják a szegényebbeket elv is megvalósul. Forrás: [1] A folyóirat honlapja:

15 Pioneers into Practice tudásmegosztás egy nemzetközi csereprogram szakértői között Climate-KIC Közép-Magyarország Alkotás út DéliPont Irodaház 6. em. Budapest 1123 Magyarország +36 (1) A Climate-KIC oktatási programja Barna Orsolya orsolya.barna@ppis.hu A Pioneers into Practice program Nagy Edit edit.nagy@ppis.hu A klímaváltozás kihívásai radikális innovációt vagy változást igényelnek a szociotechnológiai rendszerben, például a városok és régiók mobilitási, energiahálózati és a háztartási rendszerében. Ez elkerülhetetlenné teszi a klímaváltozáshoz és az innovációhoz való hozzáállás gyökeres megváltozását. A klímaváltozás hatásainak csökkentése, vagy az adaptáció is számos új innovációt, technológiát igényel. Ezeken túl azonban új szaktudást, képességeket is igényel elsősorban azok részéről, akik ezen területeken dolgoznak. Mivel a klímaváltozás globális jelenség, ezért nem elég helyi megoldásokat találni, hanem minél szélesebb körű nemzetközi összefogást kell megvalósítani. Ennek finanszírozása nem csak támogatásokon keresztül valósulhat meg, hanem piaci alapon is. Mind az USA-val, mint a Távol-Kelet több képviselőjével nehezen lehet tartani tempót, a technológiai újítások egymás után születnek, miközben a klímaváltozás hatását nap mint nap érezhetjük és egy modernkori népvándorlásnak vagyunk tanúi. Az IPCC 5. jelentése egyértelműen és naprakészen mutatja be ismereteinket a klímaváltozásról, ugyanakkor részben felhívja figyelmünket az ismerethiányokra is. Míg a klímaváltozással foglalkozó tudósok 98%-a egyetért abban, hogy van klímaváltozás és ez az emberi tevékenység következménye, addig újra és újra hallhatunk olyan döntéshozókat, politikusokat és más, nem szakembereket nyilatkozni ez ügyben, akik az egész jelenséget tagadják. Akárhogy is, a klímaváltozás egy mérhető, folyamatban lévő, a bolygónk jelentős részén gyors és radikális változásokat előidéző jelenség, amiről minél többet kell, hogy tudjunk ahogy azokról az eszközökről is, amikkel ellene tehetünk. Míg ezen területek őslakosainak évszazadok álltak rendelkezésére, hogy megismerjék környezetüket, tudásukat növeljék arról, milyen az időjárás, hogyan tudják hatékonyan művelni földjeiket és alkalmazkodni a változásokhoz (pl. tengerszint-változás, erdőtűz), addig ma már őket is jelentősen érinti a klímaváltozás. Két professzor a Kansas-i egyetemről kiadott egy tanulmányt, melyben összegyűjtöttek olyan eseteket, amikor sikeres adaptációs mechanizmusokat sikerült hagyományos tudásra alapozva kidolgozni, ezáltal kiküszöbölve a klímaváltozás káros hatásait. Ezek többnyire meliorációs megoldások, amiket a saját jogaik védenek vagy tartatnak be. Egy alaszkai faluban, Husliában, az őslakos közösséget kb. 300 lakó alkotja. Mint Alaszka nagy részén, ezen a területen is drasztikusan változik a hőmérséklet az elmúlt 15 évben, és egyre sűrűbben pusztítanak nyaranta intenzív tüzek. A lakosok azonban régóta ismerik a módját, hogyan kell a fafajtákat ültetni és aljnövényzetet ritkítani, hogy meg tudják fékezni a tüzet, pufferzónát alkotva a védendő területek körül és ezek segítségével elcsitítják azokat. Más alaszkai őslakosok az árvizek előrejelzéséhez értenek, és ezek a tudások rengeteg embernek segíthetnek ugyanakkor nincsen kiaknázva a bennük rejlő potenciál. Ezeket a tudásokat a tanulmány szerint piacosítani lehet, ezen

16 -16- keresztül megosztani másokkal, ez pedig közösségi szinten óriási előnyökhöz vezet. Ez természetesen rengeteg jogi kérdést is felvet, ugyanis a fejlett és fejlődő országokban a tudás, például egy új találmány birtoklása az egyén sikerességét növelheti, ha a tudást megőrzi és piacképes termék vagy szolgáltatás születik belőle. A fenti példába az őslakos törzsek jó része nem szívesen osztja meg tudását, ugyanis félnek, hogy elveszítik ezáltal szuverenitásukat. A megoldáshoz olyan jogszabály alkotása volt szükséges, ami egyszerre védi meg a tudást és osztja meg másokkal, hogy ők is alkalmazkodhassanak a klímaváltozáshoz. Az Európai Unió tehát mind a piaci érdekek, mind az ezzel szorosan összefüggő adaptációs készség növelése miatt érdekelt abban, hogy a tudás, ami a múltban felhalmozódott vagy épp most az egyetemeken, kutatóközpontokban, vállalkozásoknál születik, mihamarabb eljusson a közösség minden részéhez. A jelen döntéshozóihoz manapság különösen fontos lenne eljuttatni. Megoldás: Ahhoz, hogy az Európai Unió számos területen képes legyen a világ élvonalában maradni, ráadásul még növelni is a versenyképességet, ezért létrehozta az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (European Institute of Innovation and Technology; EIT). Az EIT az Európai Unió 2008-ban alapított független szervezete, mely 2009-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy támogassa az innovációt és a vállalkozóvá válást Európa szerte. Ezzel az unió gyorsabb gazdasági növekedést célzó stratégiájának egyik eszköze. Az elsődleges cél, hogy a legmagasabb színvonalú felsőoktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységek integrálásával hozzájáruljon az unió és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez. A közösség szerepe Az EIT céljait többek között az un. Tudás- és Innovációs Társulásokon (Knowledge and Innovation Community) keresztül igyekszik elérni, amik az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerségén alapuló hálózatát jelentik. Az Intézet létrehozásával az EU megpróbálja egységesíteni az úgynevezett "tudásháromszöget", vagyis összehangolni ezen intézmények tevékenységét, lökést adva ezzel az európai innovációnak. Az EIT székhelye Budapesten található, melyet március 11-én hoztak létre az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/Ek Rendeletével. Működését 2010-ben kezdte meg. Az EIT jelenleg 50 főt alkalmaz, elnöke José Manuel Leceta decemberében három KIC-et hoztak létre, ezek a klímaváltozással (Climate-KIC), az energetikával (InnoEnergy), valamint az infokommunikációval (EIT ICT Labs) foglalkoznak. (2014-ben újabb két KIC alapult meg: az egészséges élettel és az aktív korosodással az EIT Health, a fenntartható kitermeléssel, feldolgozással, újrahasznosítással és helyettesítéssel az EIT Raw Materials foglalkozik.) Az EIT a KIC-ek felállításával az innovációs akciók menedzsmentjének referenciamodelljét szándékozik kialakítani. A KIC-ek termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek ki, új vállalkozásokat indítanak, és a vállalkozók egy teljesen új generációját képzik. A Climate-KIC több mint 250 európai partnert összefogó közösség, melynek célja, hogy széles körben elérhetővé tegye a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudást és elősegítse innovatív termékek, szolgáltatások piacra jutását. Feladata az innovációs folyamatok ösztönzése és egyszerűsítése az érintett európai intézmények, vállalatok és tudományágak releváns szereplőinek közösséggé szervezésén keresztül. Az oktatásra, innovációra és vállalkozói készségek fejlesztésére támaszkodva a gyakorlatban gyorsan alkalmazható megoldásokat kínál a klímaváltozás által támasztott stratégiai kihívásokra. A Climate-KIC jelenleg brit, dán, francia, holland, lengyel, magyar, német, norvég, olasz, spanyol és svájci regionális központokkal működik. Oktatás

17 -17- A Tudás- és Innovációs Társulásokon kívül az EIT-nek egy másik fontos tevékenysége is segíti a tudás növelését, terjedését: az oktatás. Az EIT egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy az oktatást az innovációs hálóba integrálja, tekintve, hogy az gyakran hiányzik a sokkal hagyományosabb kutatási-üzleti partnerségi kapcsolatokból. Az EIT ezáltal igyekszik támogatni a jövő vállalkozóit, elősegíteni alapvető változást a vállalkozói szféra kultúrájában és hozzáállásában. Azáltal, hogy az EU az EIT-t finanszírozza, nem csak a jövő tehetségeibe fektet, akik start-upokat hoznak létre, hanem hozzájárul a meglévő vállalkozások innovációjához így ez lehet a növekedés forrása. Ezzel a szemlélettel hozták létre a KIC közösségek a saját oktatási programjukat, ami nagyon erősen támogatja a vállalkozói és innovációs képességek fejlődését, amiket az európai innovációs rendszer igényeire szabtak. A KIC-ek felsőoktatási partnereinek fókuszában az innovatív tananyagok fejlesztése áll, mely segítségével a tanulók, vállalkozók, üzleti innovátorok olyan tudáshoz és képességekhez jutnak, ami elengedhetetlen egy tudásra és vállalkozásokra épülő társadalomban. Ezek az innovatív programok az egyetemek, vállalkozások és kutatóközpontok partnerségén alapulnak, akik szorosan együttműködnek és kettős diplomát adnak, nemzetközi és ágazatokon átívelő mobilitási tapasztalatot, továbbá az innovációhoz és vállalkozáshoz szükséges tudást ben több mint 600 tanuló volt, 2012-ben több mint 1300 csak a mesterfokon. Az EIT között 3,18 milliárd eurós teljes költségvetést irányozott elő az oktatási tevékenységekre. Ezalatt az időszak alatt a tervek szerint mester- és doktori fokozatú jelentkezőt kíván kiképezni az újfajta tananyaggal, ami kombinálja a kiemelkedő tudományos és technikai tudást a vállalkozásfejlesztési ismeretekkel. A Pioneers into Practise program A Climate-KIC-en belül kifejlesztettek egy szakmai programot Pioneers into Practice (PIP) néven. E program a résztvevőknek segít minél szélesebbkörű szemléletre és minél részletesebb tudásra szert tenni egy általa preferált részterületen. A PIP egy 12 EU régió részvételével zajló, nemzetközi szakértő-csereprogram. A program célja, hogy elősegítse az alacsony széndioxid kibocsátással működő, versenyképes európai gazdaság kialakulását. Ennek érdekében klímaváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó szakértőket helyeznek el a fogadó szervezeteknél egy-egy hónapra. A szakértőknek és a fogadószervezeteknek is meg kell felelni bizonyos szakmai feltételeknek, majd a szakértők a fogadó szervezettel egyeztetve egy klímaváltozással vagy fenntarthatósággal kapcsolatos projekten dolgoznak, és egy egyeztetési folyamat során találják meg egymásban az ideális partnert. Ilyen projekt lehet például egy cég energiafelhasználásának csökkentése, fenntartható városi rendszerek megtervezése önkormányzatok számára, vagy akár egy környezetvédelmi kérdés rövid, gyerekek figyelmét felkeltő ábrázolása. A különböző hátterű szakértők és szervezetek együttműködésével, tapasztalatcseréjével fejlődik a résztvevők innovációs képessége. Ez különböző hátterű egyének számára nyújt egy sor olyan lehetőséget, amivel fejleszthetik tudásukat a rendszerinnováció működéséről, hogy aztán egy fenntarthatóbb társadalmat hozzanak létre. A PIP egy ember-orientált program, amely kimozdít a komfort zónából, s melynek középpontjában a Climate-KIC régiók és városok kulcsfontosságú kihívásai állnak. A fogadó szervezeteket egy hazai és/vagy egy külföldi szakértő segíti egy klímaváltozással vagy fenntarthatósággal kapcsolatos projekt megvalósításában. A szakértők egy hónapot egy hazai, egy hónapot egy külföldi szervezetnél töltenek. A résztvevők így kikerülnek a megszokott környezetükből, és tudásukat innovatívan hasznosítják egy eltérő közegben. A gyakorlati munkán túl a szakértők workshopokon vesznek részt, továbbá ellátogathatnak egy nemzetközi innovációs fesztiválra is. A program a résztvevők összes költségét, továbbá a kétszer egy hónapra járó munkabérét és annak járulékait is fedezi.

18 -18- Szakértőnek jelentkezhet, aki Közép-Magyarországon vagy a 12 programrégió bármelyikében él, dolgozik, vagy tanul, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik klímaváltozással vagy fenntarthatósággal kapcsolatos területen, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik bármilyen egyéb területen és kétéves fenntarthatósággal vagy klímaváltozással kapcsolatos munkatapasztalata van, továbbá alkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik, vagy szabadúszó, vállalkozó, vagy PhD/posztdoktori képzés hallgatója. Természetesen a folyékony angol nyelvtudás is feltétel, legalább B2-es szinten. Utóbbi szintén elvárás a fogadó szervezet részéről, továbbá biztosítani kell munkaállomást és szakmai felügyeletet a szakértőnek, illetve szintén feltétel az angol nyelvtudás azon alkalmazottak részéről, akik a szakértővel kapcsolatba kerülnek. Alapvetően bármilyen a 12 programrégióban működő szervezet jelentkezhet, de a szakértő feladatának mindenképpen kapcsolódnia kell a klímaváltozás vagy a fenntarthatóság témaköréhez. A Climate-KIC oktatási tevékenységeinek portfóliójában e program kiemelkedő tevékenység, ugyanis különös hangsúlyt fektet a PPP elvre: People, Place and Practice (emberek, gyakorlat, hely). Emberek: A szocio-technológiai rendszerinnovációk függnek a különböző szereplőktől és azok együttműködésétől: kormányzati, üzleti, kutatási intézmények, civil szervezetek. Gyakorlat: Ezeknél a szervezeteknél gyökeres változás szükséges a hagyományos szemléletben, szerepekben, és a vezetők és szakértők mindennapi gyakorlatában. Hely: A társadalmi szereplők a legalkalmasabbak arra, hogy támogassák e rendszerinnovációt, melynek helyi szereplői a települési és a regionális szervezetek, melyek helyi rendszerek működtetéséért felelősök, továbbá a helyi vállalkozások, kutatási intézmények, civil szervezetek. A Pioneers into Practice egy új típusú európai szakmai tanulási program, ami magasszintű innovációs képesség kifejlesztését teszi lehetővé az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés céljából. Az oktatási tevékenységen belül több más is található ugyanezen céllal (pl. Journey nyári egyetem) ben Európaszerte 220-an vettek részt a programban, amely 2010-es indulása óta több mint 100 új üzleti vagy tudástranszfer megállapodáshoz és projektjavaslathoz segítette hozzá a résztvevőket. [1] Az EIT honlapja: ( ) [2] Az IPCC 5. jelentése: [3] A tudásmegosztás szerepéről, Alaszkában: ( ) [4] A Climate-KIC központi honlapja: ( ) [5] A PIP program magyar honlapja: ( )

19 CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 4. tanulmány: Követendő jó példák Magyarországról és -19- További képek, infografikák itt:

20 Szemléletformálás A Föld napja 1616 P St. NW, Suite 340 Washington, DC Phone: communications@earthday.org A klímaváltozás jelensége sok szempontból a mai napig vitatott, nem csak a lakosság, hanem a tudóstársadalom körében is. Anélkül, hogy az okokba belemennénk, a klímaváltozás jelenségét egyértelműen és megingathatatlanul, számos tanulmányban bebizonyították, ám ez mit sem számít, ha a lakosság, vagy éppen a döntéshozók erről semmit sem tudnak ezzel lehetetlenné téve a cselekvést, a megelőzést, vagy az adaptációt az elkerülhetetlen változásokhoz. Ezt segíti a szemléletformálás, vagy más néven figyelemfelkeltés. A szemléletformálás a klímaváltozás esetén olyan intézkedés, amely igyekszik felhívni a figyelmet a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekre és az adaptáció szükségességére. Ugyanakkor nem minden résztvevő tájékozott kellőképpen arról, hogy mennyire sebezhető a klímaváltozással szemben és milyen cselekvési lehetőségei vannak, hogy proaktívan alkalmazkodjanak hozzá. Emiatt van óriási jelentősége a szemléletformálásnak az adaptációs folyamat során, hiszen a megfelelő tudás birtokában lehet kezelni a klímaváltozás hatásait, erősíteni az adaptációs képességet és csökkenteni a sebezhetőséget. A lakosság tudatossága, klímaváltozással kapcsolatos veszélyérzete fontos, hogy növelni lehessen a lelkesedést és a támogatást, az emberek mozgósítsák magukat és cselekedjenek, a helyi ismereteket és erőforrásokat pedig megosszák és elterjesszék. A döntéshozók és politikusok politikai tudatossága kulcsfontosságú, ugyanis meghatározó szereplői az adaptációs folyamatoknak. A szemléletformálás hatékony kommunikációs stratégiákat igényel, hogy meghozza a kívánt eredményt. Ezen stratégiák kombinációja a megfelelő célcsoportokon egy bizonyos időn keresztül, széleskörben nevezhető személetformáló kampánynak. A személetformáló kampányok célja a helyi sajátosságoktól függ, de általánosságban elmondható, hogy növelik az érdeklődést, a célcsoportot ellátják a megfelelő információkkal, pozitív képet festenek és igyekeznek megváltoztatni az emberek viselkedését. Bár a szemléletformálás gyakran az adaptációs folyamat első lépésekor fontos, a kutatások azt mutatják, hogy a tudatosság szintje külső változók hatására időben ingadozik. Például Al Gore Kellemetlen Igazság (An Inconvenient Truth, 2006) című filmje és az IPCC Nobelbékedíja pozitív hatású volt a lakosság tudatosságára, viszont a es hideg európai tél idején az IPCC kisebb hibái és a Kelet-angliai Egyetem (A természetes és antropogén eredetű klímaváltozásról készítettek tanulmányokat) jei negatívan hatottak a lakosság klímaváltozás iránti fogadókészségre, és növelték az általános szkepticizmust. Ebből következik, hogy a figyelemfelkeltést a folyamat alatt végig szükséges fenntartatni és növelni az általános szintjét.

21 -21- A figyelemfelkeltő kampányok célcsoportjai lehetnek olyan embercsoportok, akik valamilyen különös klímafenyegetés hatásának vannak kitéve, az érintettek, általában a lakosság stb. A végső cél mindig a hosszútávú viselkedésváltozás. Ehhez egyének és szervezetek tudását kell növelni, hogy több szinten is képesek legyenek megérteni és reagálni a klímaváltozás hatásaira. Persze néha elég csak egyetlen hatást előtérbe helyezni, pl. Hollandiában: Élj a vízzel! (Live with Water, don t fight it) Ezek a kampányok általában akkor hatékonyak, ha többféle kommunikációs csatornán működnek: Nyomtatott anyagok terjesztése, megbeszélések és képzések szervezése a lakosság számára, szakmai konzultációk, kommunikáció és információk megosztása a közösségi médián és tömegkommunikációs eszközökön keresztül, informális hálózatok igénybevétele. Kombinálható olyan közösségek megalapításával, melyek a helyi lakosok és a vállalkozások közti önellátást segítik elő, hogy csökkentsék a személyi és vagyonbiztonsági kockázatokat, pl. egy árvíz esetén. Kommunikálni lehet televízión, interneten, újságokon keresztül egy üzenetet, ráadásul már számos előre kidolgozott eszköz és módszer áll rendelkezésre a döntéshozók ( és a lakosság figyelmének (rendezvények, társasjátékok) felkeltésére. A nagy klímaváltozás témájú kampányok gyakran inkább állnak olyan intézkedésekből, mint a csökkentés, energiahatékonyság, fenntarthatóság, semmint az adaptációs intézkedésekből ban az Európai Bizottság You Control Climate Change (Te irányítod a klímaváltozást) kampánya célul tűzte ki, hogy az egyén számára nyújt tudást a klímaváltozásról, proaktív párbeszédet kezdeményez és inkább kisebb viselkedésváltozást próbál elérni anélkül, hogy meg akarná változtatni az egyén mindennapi életét, továbbá, hogy inkább a személyes felelősség érzését alakítsa ki. A legkiemeltebb célcsoport azon egyének, akik csak néha aktívak a környezetvédelmi eseményeken (az EU állampolgárok 42%-a). A Bizottság stratégiája arra épült. hogy ezen célcsoport szkepticizmusát eloszlassa, és meggyőzze őket, hogy az egyéni tettek meghozzák gyümölcsüket és nagyban hozzájárulnak a klímaváltozás csökkentéséhez. Az EU ezért olyan eszközökbe invesztált nagy összeget, mint a hirdetések, weboldalak, kiállítások, médiakapcsolatok, események, iskolai programok mind EU-s, mind nemzeti szinteken. Ráadásul az EU a tagállamainak saját figyelemfelkeltő kampányait is finanszírozza ban az EU azon országokra kedzte fordítani a figyelmét, ahol még nem került megvalósításra: Magyarországon, Lengyelroszágbnan, Csehországban, Romániában és Bulgáriában április 22-ét a modern környezetvédelem születésének tartják, és azóta is minden évben megünneplik, mint a Föld napját. Azokban az években virágzott az Amerikai Egyesült Államokban a hippi kultúra, és országszerte tüntettek diákok a vietnámi háború ellen. Akkoriban még ólmozott üzemanyagot használtak a gépjárművekben, az ipari tevékenység folytán rengeteg füst és iszap hagyta el a gyárakat bármilyen következmény nélkül. Akkoriban úgy tekintettek a szennyezésre és a rossz levegőminőségre, mint a fejlődés velejárójára. A környezet fogalmát a sajtó szinte nem ismerte. Igazi fordulatot csak 1962-ben hozott Rachel Carson Néma Tavasz (Silent Spring) c. könyve, mely New Yorkban bestseller lett. Mindenképp vízválasztónak nevezhető a modern környezetvédelem történelmében, ugyanis több mint példányt adtak el huszonnégy országban, ami akkoriban rekord volt. Így került először reflektorfénybe és lett a szemléletformálás egyik központi témája az

22 -22- élő szervezet, a környezet és a közegészségügy. A Föld napja kihasználta az emberek növekvő tudatosságát és a háborúellenes tüntetések lendületét, és a környezetügyet előtérbe helyezte. A Föld napja ötlete az alapító Gaylord Nelsontól származik, aki az Egyesült Államok egyik szenátora volt Wisconsinból, miután megtapasztalta az 1969-es hatalmas olajkiömlést a kaliforniai Santa Barbarában. Gaylord felismerte a lehetőséget, hogyha a diákok háborúellenes mozgalmának energiáját a levegő- és vízszennyezésről szóló tudással egyesíti, akkor nemzetpolitikai szintre emelheti a környezetvédelmet. Nelson szenátor az ötletet környezetügyi nemzetoktatásnak hívta, ezzel meggyőzve Pete McCloskey konzervatív republikánus kongresszusi tagot, hogy legyen a társelnöke és felkérte Denis Hayes-t nemzeti koordinátornak. Hayes egy 85 főből álló csapatot hozott létre, hogy mindenfelé szervezzenek eseményeket. Ennek eredményekképpen április 22-én 20 millió amerikai vonult az utcákra, parkokba és különböző előadótermekbe hogy tüntessenek egy egészséges, fenntartható környezetért mindkét part között. Kollégiumok és egyetemek ezrei szerveztek tüntetéseket a környezetállapot romlása miatt. Különböző csoportok, akik az olajkiömlések, a szennyező gyárak és erőművek, a nyersszennyvíz-kibocsátás, a mérgező szemétlerakók, peszticidek, autópályák, a vadvilág pusztulása és a vadon élő állatok kihalása ellen tüntettek, hirtelen rádöbbentek, hogy ugyanazon értékeket képviselik. Az 1970-es Föld napja ritka politikai irányt vett: republikánusok és demokraták, gazdagok és szegények, városlakók és gazdák, iparmágnások és munkavezetők egyöntetű támogatását elnyerte. Az első Föld napja az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (UNEP) és a Tiszta levegő, tiszta víz, és a veszélyeztetett fajok Törvényének létrehozásához vezetett. Gaylord visszaemlékezése szerint Kockázatos volt, de működött. Ahogy közeledett 1990, egy környezetvédelmi vezetőkből álló csoport felkérte Denis Hayst, hogy szervezze egy másik nagy kampányt. Ezúttal a Föld Napja globális lett, 141 országban 200 millió embert mozgatott meg, és a környezetvédelem ügyét világszintűre emelte. Az 1990-es Föld Napja világszinten is felgyorsította az eseményeket, kitaposva az utat az 1992-es ENSZ Föld Csúcstalálkozónak Rio de Janeiroban. Továbbá arra sarkallta Bill Clinton elnököt, hogy az Elnöki Szabadságéremmel jutalmazza Nelson szenátort 1995-ben a Föld napja alapításáért, neki adva így a legmagasabb kitüntetést, amit az Egyesült Államokban egy állampolgár megkaphat. A millenium elérkeztével Hayes beleegyezett, hogy egy újabb kampányt vezet, ezúttal a globális felmelegedésre és tiszta energiára fókuszálva. Rekord született: 5000 környezetvédelmi csoport 184 országból több százmillió embert ért el az üzenettel, és a Föld Napja 2000 sikeresen egyesítette az első Föld Napja nagyléptékű lendületét az 1990-es Föld Napja nemzetközi aktivizmusával. Az aktivisták szervezése az interneten zajlott, továbbá futótűzként terjed faluról falura az afrikai Gabonban, százezrek gyűltek a washingtoni National Mall nemzeti parkba. A Föld Napja 2000 hangos és egyértelmű üzenetet küldött a világ vezetőinek: a lakosság szerte a világon gyors és határozott tetteket akar a tiszta energiát illetően hez hasonlóan a 2010-es Föld Napja is fordulópont a környezetvédelmi közösségek történelmében. A klímaváltozás tagadói, jól-fizetett olajlobbisták, elzárkózó politikusok, közönyös állampolgárok és a megosztott környezetvédelmi közösség kommunikációi mind

23 -23- hozzájárultak ahhoz, hogy sokáig beárnyékolták a fejlődés és változás okát. A kihívás ellenére, a Föld Napja Hálózat újraalapította a Föld Napját annak 40. születésnapja alkalmából, mint egy erős üzenetet, ami mellett ki lehet állni. A Föld Napja Hálózat embert hozott össze a National Mallban az un. Climate Rally-ra, összegyűjtve 40 millió környezetvédelmi szolgáltatást a 2012-es A Billion Acts of Green (Egymilliárd zöld tevékenység) célját elérendő, elindítva egy nemzetközi egymillió faültetési kezdeményezést az Avatart rendező James Cameronnal és megtriplázva az online közösségi tagok számát re. A harc a tiszta környezetért folytatódik, és egyre sürgetőbb, ahogy a klímaváltozás pusztításai egyre inkább kézzelfoghatóbbak a mindennapokban. A Föld Napja Hálózat azóta is az egyik leghatékonyabb eszköz, amin keresztül az aktivisták kapcsolatot tartanak, egymás közösségere hatással gyakorolnak, és pozitív változást érnek el a helyi, nemzeti és a globális politikában. A Nemzetközi Hálózatnak több mint partnere van 192 országban, míg az amerikai programot több mint oktató segíti, koordinálva a közösségi fejlesztések ezreit és a környezetvédelmi tevékenységeket egész évben. A Föld Napja Hálózat azonban nem állt meg itt: számos környezetvédelmi programot indítottak el az elmúlt 45 évben: Iskolák zöldítése és a környezeti oktatás elősegítése: A zöld iskolák pénzt spórolnak, energiát és vizet takarítanak meg és jobban teljesítő, egészségesebb tanulókat eredményeznek. A globális zöld gazdaság felgyorsítása: Párbeszéd és konferencia szervezése a civil társadalom, a vállalatok és a kormányzati vezetők között arról, hogyan térjenek át a hagyományos, fosszilis-alapú gazdaságról a megújuló energiákra, az energiahatékonyságról és más fenntartható fejlesztési elvekről. Lsd. még: A párbeszéd világnapja, Nők és a zöld gazdaság, Klíma-jólét létrehozása konferencia stb (Global Day of Conversation, Women and the Green Economy (WAGE ), Creating Climate Wealth Conference). Egymilliárd zöld tevékenység (A Billion Acts of Green ): A 2011-es Föld Napja témája, ami a környezetvédelmi szolgáltatások hivatott összegyűjteni, ezzel inspirálva és jutalmazva az egyszéni tevékenységeket és nagyobb szervezetek kezdeményezéseit, melyek csökkentik a CO2 kibocsátást és támogatják a fenntarthatóságot. A Canopy Projekt: Fák ültetése a természet és a természetvédelmi területek védelme érdekében. A projekt elkötelezte magát a Globális Szegénységi Projekt iránt, vagyis 10 millió fát ültetnek a következő 5 évben a világ legsebezhetőbb közösségeiben. Több mint fát már elültettek Etiópiában, Kenyában, Kamerunban, Haitin és az oroszországi és norvégiai boreális erdőkben. A fák nem csak a klímaváltozás miatt hasznosak: ételt adnak, megkötik és javítják a talajt. Föld Napja India: 2010-ben önálló program indult el Indiában, Kolkata-i központtal, hogy mozgósítsa a civil társadalmat és a vezetőket a környezetvédelem alábbi területein: környezetvédelmi oktatás, Nők és a zöld gazdaság, kapacitásbővítés és képzés, Föld Napja Indiában- Kampány az Ázsiai Elefánt védelmére A zöld városok kampány: a klímaváltozást okozó gázok csökkentésével igyekszik megvédeni a világ legsebezhetőbb városait, pénzügyi lehetőségeket teremtve, és figyelemfelkeltő kampányokat megvalósítva.

24 -24- Források: [1] A klímaadaptációs kapmányokról általában, ( ) [2] Föld Napja kampány története: ( ) [3] Föld Napja Hálózat, ( )

25 Helyi és őslakos közösségek szerepe az erdőgazdálkodásban További információ: International Secretariat: 1238 Wisconsin Avenue NW, Suite 300 Washington, DC United States of America Telephone: Fax: info(at)rightsandresources.org A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy sürgősen szükséges csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami az erdőirtásból és az erdők pusztulásából adódik. Évente 13 millió hektár erdőt vágnak ki, ami jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz (ez 50 futballpálya mérete percenként). Emiatt kritikus erőfeszítések szükségesek, amik megállítják a klímaváltozást mielőtt az elér egy kritikus pontot. De a klímaváltozás elleni küzdelemhez hiányzik egy meghatározó erő: az őslakos népek földhöz és erőforrásokhoz való jogának erősítése, hiszen ők azok, akiknek a jólléte az erdőktől függ. Ezt a klímaváltozás enyhítési megközelítést régóta alulértékelik. Bár a világ erdeinek nagy részét a kormányok saját tulajdonuknak tekintik, sok ilyen terület valódi gazdái az őslakos népek és a helyi közösségek, melyek történelmi és kulturális kapcsolatot őriznek a földdel. Világszerte több millió közösség alapvető szükséglete és megélhetése függ az erdőktől. Ezek az őslakosok és helyi közösségek segíthetnek elkerülni az erdők pusztulását, és az ezzel járó széndioxid-kibocsátást, helyette pedig fenntarthatják az erdőket, melyek elnyelik a széndioxidot a légkörből. Az őslakos népek és helyi közösségek ma 513 millió hektár erdő felett gyakorolnak törvény szerint vagy hivatalosan jogot, ami csupán egy nyolcada a világ összes erdejének. Ezek az erdők összesen 37,7 milliárd tonna szenet tartalmaznak, ami nagyjából egyenlő Észak-Amerika összes erdejének széntartalmával. Sokkal nagyobb erdőterületeket szokásjog alapján birtokolnak, amit jogilag nem ismernek el a kormányok. A legtöbb közösségi erdő az alacsony és közepes bevételű országokban található, amikben óriási az erdőkivágás kényszere. Még a kormányok, adományozók és a klímaváltozás elleni küzdelem más szereplői figyelmen kívül hagyják vagy lebecsülik azt a hatalmas hozzájárulást a klímaváltozás elleni küzdelemhez, melyet a közösségek szélesebb körű és erősebb erdészeti jogai valósíthatnak meg. Az erdőirtás és más földhasználat manapság kb. 11%-át teszi ki az éves üvegházhatású gázkibocsátás mennyiségének, ami főleg CO2-t, metánt, nitrogénoxidokat és fluorozott gázokat tartalmaz. A szén-dioxid teszi ki a globális üvegházhatású gáz kibocsátások 82 %-át. Az erdei közösségek gyenge jogi védelme nem csak föld- és erőforrásügyi probléma, hanem a klímaváltozás problémája. A megoldás részét képezi az olyan intézkedések megelőzése, melyek aláaknázzák a közösségek erdészeti jogait. Tehát cél bátorítani a nemzetközi közösségeket, hogy támogassák az erdei közösségeket a fejlődő világban, hiszen ők védőbástyái a globális hőmérséklet-emelkedés elleni harcnak. Ezért a World Resources Institute az alábbi megállapításokat tette: 1. Ha az őslakos népek és helyi közösségek nem vagy csak gyenge jogokkal rendelkeznek, az erdeik egyre sérülékenyebbé válnak az erdőirtással szemben, ezáltal

26 -26- a széndioxid-kibocsátás forrásául szolgálhatnak. Az őslakos közösségek erdeinek kivágási aránya Brazíliában valószínűleg huszonkétszer magasabb a jogaik elismerése híján. Indonéziában, az erdei közösségek hiányzó vagy gyenge jogai vezettek részben az erdőirtásból származó szén-dioxid magas kibocsátásához. Az olajpálmakoncessziók például lefedik a részben Nyugat-kalimantai erdei közösségek 59 %-át. 2. A közösségek erdészeti jogai és ezek kormányzati védelme folyamatosan csökkenti az emissziót és az erdőirtást. Brazíliában, az őslakosokhoz kötődő erdők irtása 2000 és 2012 között kevesebb, mint 1 % volt, a tőlük független erdők esetén 7 %. A magasabb erdőirtási arány a bennszülött közösségekhez nem kötődő erdőkben 27-szer több széndioxid-kibocsátáshoz vezetett, mint ami az őslakos közösségek erdeinek kiirtása okozott. Utóbbi erdők 36 %-kal több szenet tartalmaznak hektáronként, mint más területek a brazíliai Amazónia más területein. 3. Az erdőkhöz kötődő jogokkal rendelkező bennszülött népek és helyi közösségek fenntartják vagy javítják az erdeik széntároló kapacitását. A nigériai közösségek erdészeti jogának kormányzati védelme 200 millió új fát eredményezett, elnyelve 30 millió tonna szenet az elmúlt 30 év alatt. A nepáli erdei közösségek támogatása az erdők állapotát annyira feljavította, hogy több mint 180 millió tonna szenet kötött meg 1,6 millió hektáron. 4. Még ha a közösségek rendelkeznek is az erdészeti jogokkal, a kormányzati tevékenységek, amik aláássák ezen jogokat magas széndioxid-kibocsátáshoz és erdőirtáshoz vezethet. A perui őslakos közösségek erdei, ahol a kormányzati tevékenység gyengítette az erdészeti jogokat nagyobb arányú erdőirtáshoz vezetett, mint a perui Amazónia más területein. 5. A közösségek részben képesek áthidalni azon kormányzati intézkedéseket, amelyek az erdőkhöz való joguk elé állítanak akadályokat. Hondurasban és Nicaraguában a bennszülött közösségek képesek voltak részben gátat vetni az erdőirtásnak annak ellenére, hogy a kormány képtelen volt megvédeni a jogaikat. Bizonyos esetekben a közösségek elveszítették erdeik 0,01 %-át, míg a környező területeken 1,4 %-át. Milyen erdészeti jogokat gyakorolnak az közösségek? Sok közösség a gyakorlatban is rendelkezik bizonyos az erdeikre vonatkozó jogokkal, de ezek elismerése a kormányaik által jogilag nem biztosított. Ezek engedik nekik például, hogy az erdei erőforrásokat olyan speciális célokra használják, mint faanyag vagy gyógynövények kitermelése. Számos más közösség egyáltalán nem rendelkezik olyan erdővel, amit otthonának nevezhet, így hivatalosan el nem ismert vagy általános jogokat gyakorolnak. Vannak olyan jogok, amiket a közösségek gyakorolhatnak és a kormányoknak adott a lehetőség, hogy azokat jog szerint is elismerje. A Jogok és Erőforrások Kezdeményezés (Rights and Resources Initiative RRI) az alábbi jogokat fogalmazta meg: Hozzáférés: jog belépni vagy áthaladni az erdőn. Visszavonás vagy használat: a haszonszerzés joga az erdő erőforrásaiból. Igazgatás: döntéshozatali jog az erdő erőforrásait és egy erdőterületet illetően, amelyen a közösség hozzáférési és visszavonási vagy használati jogot gyakorolhat. Kiutasítás: jog visszautasítani a hozzáférést és az erdőhasználatot. Tisztességes eljárás és a kártérítés: jog, hogy jogszerűen támadják egy kormány törekvéseit arra, hogy elvegye a közösség egy, néhány vagy minden erdészeti jogát. Időtartam: azon idő hossza, amíg a közösség gyakorolhatja jogait, akár korlátozva vagy elismerve azokat.

27 -27- Elidegenítés: jog eladással, lízinggel vagy valamilyen más módon átadni az erdőt másnak. A jog elismerése általában erősebb ott, ahol az tartalmazza az összes említett jogot az elidegenítés kivételével, és ahol a megvalósítás jobban elterjedt. Sok ilyen jog kritikus szerepet játszik azon közösségek megsegítésében, akik az erdőirtás kényszerének ellenállnak és egészséges erdőket tartanak fent. Például a kizárás joga nélkül a közösségek a külső érdekeket, pl. fakitermelőket és bányászati vállalkozásokat nincs jogi eszközük megállítani törekvéseikben. A legegészségesebb erdőkkel rendelkező közösségek gyakran azok, akik képesek saját szabályaikat meghozni és elérni, hogy legyen saját döntéshozó hatóságuk. Az országok, ahol a kutatás valós összefüggést mutatott: Honduras, Nicaragua és Tanzánia. Hasonló korrelációt mutatott 84 afrikai és ázsiai közösség elemzése. Valószínűleg egy közösség joga erdei erőforrások használatára vagy kitermelésére pozitív gazdasági megtérülést hoz, amikor a közösségeknek erős ösztönzők állnak rendelkezésükre, hogy beruházzanak az erdeik fenntartható kezelésébe és védelmébe. A közösségi erdészeti jogok erősítése azonnal képes növelni a fejlettebb erdőgazdálkodást. Ez pedig képes növelni az értékes javak és szolgáltatások áramlását, és megerősíteni az erdőt védő gazdasági ösztönzőket. Javaslatok Ezen megállapításokra alapozva készült el az alábbi öt praktikus, tényeken alapuló javaslat az adományozók, kormányok, civil társadalom és más érintettek számára, akik a klímaváltozáson, a földhöz való jogon és az erdészetben dolgoznak. 1. El kell ismerni az őslakos népek és helyi közösségek erdeikhez való jogát. Figyelmet kell szentelni azon erdővel rendelkező milliónyi közösségnek, akiknek nincsenek meg a jogaik az erdőkhöz. Indonéziában, ahol a közösségeknek általában nincsenek vagy gyenge jogaik vannak, új jogszabály van készülőben, amelyben elismerik a közösségek erdészeti tulajdonjogát. Ahol a közösségek rendelkeznek az erdészeti joggal, a kormányoknak és partnereinek erősíteni kéne ezen jogokat. 2. Meg kell védeni az őslakos népek és helyi közösségek erdeikhez való jogát. A kormányoknak és partnereinek segíteni kéne ezen közösségi erdészeti jogokat például azáltal, hogy feltérképezik a közösségi erdők határait, kiutasítani az illegális favágókat, és nem pedig kereskedelmi koncessziókat biztosítani a közösségi erdőkhöz. Brazíliában a kormány feltérképezi és regisztrálja az őslakos közösségek erdeit, segít a közösségeknek eltávolítani az illegális telepeseket, és általánosan kizárja a vállalatokat a közösségi erdők kereskedelmi jogának használatából. 3. Technikai segítségnyújtással és képzéssel támogatni a közösségeket. Kormányok, adományozók és a civil társadalom ezt kéne, hogy tegyék, és kapacitásnövelő tevékenységeket vállalni, például Mexikóban néhány közösség azért kap képzést és támogatást az államtól, hogy fejlesszék az erdők fenntartható használatát és a piachoz való hozzáférést. 4. Az erdei közösségek bevonása az erdeiket érintő beruházásokról szóló döntéshozatalba. Kormányok és üzletek működhetnek együtt, hogy biztosítsák a kormányzati tervezés során a megfelelőséget a nemzetközi szabványokkal és, hogy ezen beruházások nem csorbítják a közösségek erdészeti jogait. Peruban a kormány képtelen volt teljesen megfelelni a nemzetközi előírásoknak, ami a bennszülött közösségek erdeinek nagymértékű irtásához vezetett.

28 A közösségek kompenzációja a klímáért és más előnyökért cserébe, amiket az erdeik nyújtanak. A kormányoknak és partnereiknek pénzügyi támogatásokat és beruházásokat kéne nyújtani ezen közösségek és azok civil társadalmi partnerei számára, hogy ezzel erősítsék az erdők fenntartható használatára vonatkozó gazdasági ösztönzőket. Ráadásul egy jövőbeni nemzetközi egyezmény részeként az érintetteknek kéne támogatni a közösségek erdőkhöz való jogainak erősítését, hogy ezáltal csökkentsék az erdőirtásból és pusztulásból származó emissziókat. A klímaváltozás enyhítésének alulértékelt megközelítése A fent említetteken túl az is gondot jelent, hogy a közösségek erdészeti jogainak el nem ismerése sérülékenyen hagyja az erdőket a kereskedelmi, legeltetési, termőföldként való hasznosítás, olajpálma termesztés vagy bányászati célú fakitermeléssel, erdőirtással szemben. Néhány területen a kábítószer-kereskedelem okoz erdőveszteséget. Az erdei közösségek jogainak elismerése és védelme kudarcba fulladt, és ez nem csak az emberiség számára jelentett veszteséget, hanem a Föld éghajlatának is. A pusztítás ellenére a világ erdei még mindig hatalmas szénelnyelő kapacitással bírnak, ami nélkül a klímaváltozás még radikálisabb lenne. Összességében, a világ erdői több szenet kötnek meg, mint amennyit maga az atmoszféra tartalmaz, elnyelve így az üvegházhatásúgázkibocsátás 50 %-át 2009-ben. Ha a közösségek nem kapnak megfelelő jogokat és kormányzati védelmet, amire szükségük van, és amit megszolgáltak, az erdők valószínűleg további széndioxid-kibocsátó forrásokká válnak. Ennek a kettős veszteségnek elsősorban Latin-Amerika, Afrika és Ázsia vannak kitéve, a közösségi erdők nagyszabású földüzletek és beruházási projektek gyakorolta nyomás miatt (pl. bányászati, olaj- és földgáz-koncessziók fedik le a perui Amazónia háromnegyedét, ami számos bennszülött közösségnek és helyi közösségnek az otthona). Az erősen erdős Libéria kb. felét kereskedelmi használatra bocsátották, elsősorban külföldi bányászati és olajpálma-vállalkozások részére. Néhány, az erdőirtásból és erdőpusztulásból eredő emisszió csökkentését célzó nemzetközi kezdeményezéstől eltekintve (REDD+), a fejlesztési ügynökségek, kormányok és mások is kudarcot vallottak, hogy elegendő súlyt fektessenek a klímaváltozás enyhítése és a közösségi erdei jogok erősítése közötti kapcsolatra. Például a 2014-es ötödik IPCC jelentés alig említi, hogy a tiszta földjogok, a végrehajtás és a közösségi erdőgazdálkodás igen fontosak a mitigációhoz, és csupán levonja a következtetést, hogy több kutatás szükséges. Vezető fejlesztési ügynökségek sem ragadták meg a lehetőséget, hogy erősítsék a közösségi erdészeti jogokat és azokat központi elemévé tegyék a klímaváltozási szakpolitikáknak vagy programoknak. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, ami a világ legnagyobb adományozó szervezete, alig említi ezt a témát a Klímaváltozási és Fejlesztési Stratégia dokumentumban. Erős bizonyíték van rá, hogy a közösségek erdészeti joga összefügg az erdők állapotával. Például egy közelmúltban végzett tanulmány 30 közösségi erdőben mérte a szénmennyiséget 3-4 éven át, lefedve Bissau-Guineai Köztársaságot, Indiát, Malit, Nepált, Pápua Új-Guineát, Szenegált és Tanzániát. A 30 közösségi erdőben kimutattak átlagos, évenkénti 4,9 tonna/hektár növekedést az erdők széntároló kapacitásában. Három erdőben a teljes karbontartalék csökkent, köszönhetően a nem közösségi tagok általi illegális gabonatermesztési célú tarvágásnak. Egy másik, ettől független, tíz Latin-amerikai, Keletafrikai és Dél-Ázsiai ország 80 erdejét vizsgáló elemzés rámutatott, hogy a közösségi

29 -29- erdőgazdálkodás összefügg a karbonkapacitás magas szintjével. Ezen közösségek jogainak erősítése és kiterjesztése más közösségi erdőkben képesek új eszközt adni a klímaváltozás elleni harchoz, és el kéne ismernie őket és magasabb prioritási szintre kéne emelnie a döntéshozóknak és a segélyszervezeteknek. Forrás: Change.pdf Kolumbia, Amazónia 2010.

30 A biogazdálkodás módszere a klímaváltozás mérséklésére Kubában és Ugandában Amióta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felelősek a klímaváltozásért, azt is tudjuk, hogy a mérséklést elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésével tudjuk elérni, és ez megkerülhetetlen az eddigi hagyományos megoldásokat nem lehet folytatni. Az IFOAM egy tanulmányt készített arról, hogy a biogazdálkodás hogyan képes elkerülni és lekötni az üvegházhatású gázokat, és összehasonlítja azt a hagyományos mezőgazdasággal. A második része azt mutatja be, hogy a biogazdálkodás hogyan alkalmazható a Kyótó-i Egyezmény megvalósítása során. A tanulmány eredményei szerint a biogazdálkodásnak fontos szerep jut mind az üvegházhatású gázok csökkentésében, mind a szén megkötésében. A biogazdálkodás (más néven ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk. A biogazdálkodás eredménye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket. A mezőgazdaság szerepe a klímaváltozásban A mezőgazdaság egyik fő forrása a metán (CH 4 ), dinitrogén-oxid (N 2 O) és szén-dioxid (CO 2 ) kibocsátásnak ben a világ teljes kibocsátása 49 Gt CO2 ekvivalens volt, ennek 15 %-a ered a földhasználatból és földhasználatváltásból (erdőirtás, kultúraváltás), és további 7 %-a a mezőgazdaságból. (Ugyanebben az évben Magyarországon a teljes kibocsátás a metán 53 %- a, a dinitrogén-oxid 65 %-a és a szén-dioxid 8 %-a a mezőgazdaságból származott.) Ebből jól látható, hogy a mezőgazdaság kiválóan alkalmas az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére. Az egyik lehetőség csökkenteni a kibocsátást, így csökkentve a légköri CO2, CH4 és N2O képződést. Természetesen ehhez az iparnak és más szektoroknak is hozzá kell járulniuk. A másik lehetőség a szén-dioxid szisztematikus megkötése a talajban és a növényi biomasszában. Ez minden földhasználat esetén egyedi. Ugyanakkor a földhasználatból eredő széndioxid-megkötésben rejlő potenciál határai végesek, az ezekben történő CO2 megkötés nem elegendő, hogy kompenzálja a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátásokat. A hosszútávú megoldást a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése jelenti, pl. alternatívák kifejlesztése, energiafogyasztás-csökkentése. Ám a mezőgazdaság fő iránya pontosan az ellenkezője: csökkentés helyett a kibocsátás egyik fő forrása. A biogazdálkodás emisszió-csökkentési potenciálja A biogazdálkodás mint a kultúraváltás életképes alternatívája, állandó termesztéstechnológiai rendszer fenntartható termeléssel jelentősen képes csökkenteni a

31 -31- CO2 kibocsátását. Mint intenzív mezőgazdasági rendszer, jelentősen kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használ, mint a hagyományos mezőgazdálkodás. Ez főleg a következőknek köszönhető: A talaj trágyázása főként a farmon belül keletkező termékekkel (szervestrágya, hüvelyes növénytermesztés, változatos vetésforgó stb.). Energiaigényes műtrágyák és növényvédőszerek mellőzése, és Külső forrásból származó állateledelek gyakran ezer mérföld távolságból szállítva használatának minimalizálása. A szerves anyagoknak többnyire kedvezőbb az energiamérlege. A biogazdálkodóknak ugyanakkor van oka tovább csökkenteni a fosszilis energiahordozóktól való függést, odafigyelni az energiafogyasztásra az élelmiszerelosztási rendszerben. A metánképződést elkerülendő, a biogazdálkodásnak fontos, de nem mindig jobb hatása van a csökkentésre. A talajban az aerob mikroorganizmusok alkalmazása és a magas biológiai aktivitás képes növelni a metán oxidációját. A kérődzők diétája jelentősen képes csökkenteni a metánkibocsátást. A rizsföldeken végzett metáncsökkentési technológiai kutatások még gyerekcipőben járnak. A nitrogén-oxidok képződése a túladagolásnak köszönhető, és nitrogénveszteséget okoz. Ezek hatékonyan minimalizáltak a biogazdálkodásban, ugyanis: A nitrogén műtrágya mellőzése, ami egyértelműen lehatárolja a teljes nitrogénmennyiséget és csökkeni az emissziót, ami a műtrágya-előállítás energiaigényes előállítása során keletkezik. A mezőgazdasági termelés A kis tápanyag körforgás során a veszteségminimalizálást célozzák meg Az állattartás mértéke limitált, ami összefügg a rendelkezésre álló terület méretével és így az a túltermelés és az állati trágya alkalmazása elkerülhető. A tejgazdasági diéták fehérjében szegények és rostokban gazdagabbak, ezáltal alacsonyabb az emissziós értékük A biomassza használata a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására egy újabb emissziócsökkentési lehetőséget jelent. A biogazdálkodás további előnye, hogy nem alkalmaz szervetlen nitrogénműtrágyát, mert az jelentős dinitrogénoxid-kibocsátást okozna és nagyon energiaigényes lenne. Kuba Kuba átállása a biogazdálkodásra válaszként érkezett az élelemhiány okozta krízisre,, ami az 1990-es években sújtotta a népet. A Szovjetúnió összeomlása és a hosszan fennálló kereskedelmi embargó kikényszerítette az iparosított mezőgazdasági gyakorlatot a szigeten, és a kubai termelők a rovarölők, műtrágyák és petróleum csökkenő elérhetőségét egy lehetőséggé, hogy biotermelésre váltsanak, aminek számos környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hozadéka lett. A kubai kormány válaszolva az élelmiszerhiány okozta krízisre, szeptemberében eltörölte az állami farmok többségét, és ezeket változtatta meg egy együttműködésen alapuló termelés alapegységeivé. Az állami farmok 80 %-a a munkások kezébe került, akik újra alapították vállalkozásaikat. Bár a földművesek nem birtokolták a területet, viszont időkorlát nélkül és adómentesen bérelhették, amíg bizonyos kulcsnövények termelési kvótáit képesek voltak hozni.

32 -32- Az ezeket a kvótákat meghaladó élelmiszernövényeket szabadon árulhatták a gazdák a piacokon, ezzel motiválva a farmereket, hogy hatékonyan használják az új biogazdálkodási technológiákat, mint a szervestrágyát, földigilisztákat, komposztot és a legelő állatok tartását. A gazdák a terméshozam növelése érdekében újraélesztettek olyan hagyományos módszereket, mint a köztestermesztés és a trágyázás. A közpolitika szintén támogatta a városi biogazdálkodást az 1994-es Városi Mezőgazdaság Nemzeti Programjával (Programa Nacional de Agricultura Urbana), aminek célja volt bátorítani a gazdákat, hogy változatos, egészséges és friss termékeket állítsanak elő. A havannaiak a foghíjtelkeiket és udvaraikat átalakították kis farmokká és legelőterületekké. Ez új jól fizető munkahelyet jelentett (az 5 milliós teljes munkaerőn kívül), és évente 4 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget állítottak elő Havannán (egy évtized alatt a tízszeresét) és a város 2,2 millió mezőgazdaságilag önellátó lakosra tett szert. A kereskedelmi embargó alatt, biztosítandó a nemzeti élelmiszerellátást, Kuba váltása a biogazdálkodásra pozitívan hatott az emberek megélhetésére, mert folyamatos bevételt nyújtott a népesség jelentős részének. Ráadásul a rovarölők használatának hiánya a mezőgazdasági termelésben valószínűsíthetően hosszútávon is pozitív hatással bír a kubaiak jóllétére, tekintve, hogy az effajta vegyszereket gyakran összefüggésbe hozzák olyan negatív egészségi következményekkel, mint a rák bizonyos formái. Uganda Uganda szintén jelentős lépéseket tett, hogy átalakítsa hagyományos mezőgazdaságát biogazdálkodási rendszerré, ami hasonlóképp jelentős környezeti, gazdasági és társadalmi hasznot hozott. A biogazdálkodást a Codex Alimentarius Bizottság úgy definiálta, mint egy holisztikus termelésirányítási rendszert, amely elősegíti és erősíti az agrár-ökoszisztéma egészségét, beleértve a biodiverzitást, a biológiai körforgásokat és a talaj biológiai aktivitását. Tiltja a mesterséges anyagok használatát, mint gyógyszerek, műtrágyák és rovarölő szerek. Uganda az egyike azon országoknak, amik a világon a legkevesebb műtrágyát használják. Kevesebbet, mint két százalékát (1 kg/ha) a már egyébként is alacsony 9 kg/ha kontinensátlagnak a Szubszaharai Afrikában. A műtrágyák használatának általános hiánya hasznosnak bizonyult, mint valós lehetőség, hogy a mezőgazdasági termelés biotermékeit állítsák elő ez a politikai irány Ugandában széleskörben meghonosodott. Ugandában a népesség 85 %-a részt vesz valamilyen módon a mezőgazdasági termelésben, 42 %-kal járulva hozzá a GDP-hez és 80 %-kal az exportból származó bevételekhez 2005/2006- ban. Már az 1994-es években be lett vonva néhány kereskedelmi vállalkozás a biogazdálkodásba, és ugyanekkor megindult egy általános mozgalom a mezőgazdasági szektorban a fenntartható mezőgazdaság meghonosítására, azzal a szándékkal, hogy növeljék az emberek életszínvonalát ra Uganda lett a világ 13. legnagyobb földterülete, ahol biogazdálkodást folytattak, és a legnagyobb Afrikában ben kb hektárnyi földterület került a biogazdálkodási termelés alá, ami lefedi több mint két százalékát a mezőgazdasági földterületnek, több mint minősítet gazdával ben már hektárnyi földterületen minősített

33 -33- farmer dolgozott. Ez azt jelenti, hogy 2002 és 2007 között 359 százakkal nőtt a gazdálkodók száma és 60 %-kal a vetésterület. Az IFOAM szerint a bioélelmiszerek és -italok globális piaca kb. 50 billió amerikai dollárra becsülhető, és között %-kal nőtt évente. Ez az alszektor egyedi exportlehetőséget nyújt számos fejlődő országban, ami annak a ténynek tudható be, hogy a jövedelmek 97 %-a OECD országokban képződött, míg a termelők 80 %-a Afrika, Ázsia és Latin-Amerika fejlődő országaiban él. Uganda, mint a biotermékek egyik legfőbb előállítója, hasznot húz az exportjövedelmének jelentős részéből és a gazdálkodók jövedelméből. A minősített biotermék-export a 2003/2004- es 3,7 millió USD-ről 6,2 millióra nőtt 2004/2005-re, mielőtt 2007/2008-ban 22,8 millióra ugrott volna. Az árkedvezmények feltételeit és a gazdák bevételét illetően a UNEP és UNCTAD által készített tanulmány azt mutatja, hogy 2006-ban a bioananász, a biogyömbér és a biovanília farm-kapuára 300 %-kal, 185 %-kal és 150 %-kal volt magasabb, mint a hagyományos termékek árai. Következtetésképpen, a biogazdálkodás jelentősen hozzájárulhat az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez, és a szén-dioxid talajban és biomasszában történő elnyeletéséhez. Továbbá megállapítható, hogy minden szempontot figyelembe véve a biogazdálkodás előnyösebb a hagyományos mezőgazdálkodásnál. Ez annál is fontosabb, mivel a biogazdálkodásban rejlő kapacitás hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, mint a fenntartható földhasználat járulékos előnye. A biogazdálkodás alkalmas az elsődleges célok elérésére: a talaj termőképességének növelése, a folyamatos élelmiszerbiztonság, a biodiverzitás megőrzése. Forrásjegyzék [1] Kotschi J & Müller-Sämann K (2004): The Role of Organic Agriculture in Mitigating Climate Change. IFOAM. Bonn. [2] International Federation of Organic Agriculture Movements: The Role of Organic Agriculture in Mitigating Climate Change, df ( ) [3] Rosset et al. (2006), Surviving Crisis in Cuba : The Second Agrarian Reform and Sustainable Agriculture [4] Andy Fisher, The Exceptional Nature of Cuban Urban Agriculture, (2010), ( ) [5] Ministry Of Agriculture (2009), Animal Industry and Fisheries of Uganda, Draft Uganda Organic Agriculture Policy [6] UNEP (2009), Global Green New Deal: Policy Brief. ( ) [7] Küstermann, B. and K.-J. Hülsbergen (2008): Emission of Climate-Relevant Gases in Organic and Conventional Cropping Systems, 16th IFOAM Organic World Congress, Modena, Italy, June ( )

34 -34- [8] IFOAM and FiBL (2009): The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends International Federation of Organic Agriculture Movements (IFOAM), Bonn and Research [9] UNEP-UNCTAD (2008): Capacity Building Task Force on Trade, Environment and Development, Best Practices for Organic Policy What developing country Governments can do to promote the organic agriculture sector, United Nations: New York and Geneva. [10] UNEP-UNCTAD (2010): Capacity Building Task Force on Trade, Environment and Development, Organic Agriculture: Opportunities for Promoting Trade, Protecting the Environment and Reducing Poverty. United Nations: New York and Geneva. (Uganda)

35 A Balaton vízminőségének javítására tett intézkedések Balaton, Magyarország A jelenlegi biológiai és kémiai felügyeletet végzi: Fejér megyei kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Központi cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a Központi telefonszám: Központi cím: orszagos@zoldhatosag.hu Az élet legalapvetőbb feltétele a víz. Életünk során számtalan módon kapcsolódunk hozzá, elsősorban természetesen ivóvíz szükségletünk révén, de legyen szó bármilyen mezőgazdasági vagy szinte bármilyen ipari tevékenységről nélkülözhetetlen a víz használata. Felszíni vizeink jó állapotban való megőrzése kiemelt érték, hiszen egy ökológiailag egészséges víztest, legyen az folyó vagy állóvíz, sok rendkívül értékes funkciót és ökoszisztéma szolgáltatást lát el, mely az egész társadalom és az elkövetkező generációk számára is hasznos. Ezzel összhangban az Európai Unió kinyilvánította akaratát és 2000-ben létrehozta a Víz Keretirányelv elnevezésű direktívát, melynek célja hogy 2015-re, de legkésőbb 2027-re, az összes felszíni és felszín alatti vizet jó ökológiai állapotba kell hozni. Felszíni vizeink funkciói között szerepel a vízellátásra való hasznosíthatóság, továbbá igen fontos rekreációs szolgáltatásokat nyújtanak, mint például a horgászat vagy a fürdőzés, melynek kiemelkedő turisztikai értéke van. Természetvédelmi szempontból a vizes élőhelyek megőrzése is rendkívül fontos, mely szintén hozzájárul a megfelelő vízminőség fenntartásához, valamint a biodiverzitás megőrzéséhez. A Balaton, mint Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava kiemelten fontos rekreációs jelentőséggel, mely komoly gazdasági bevételt jelent az ott élők számára. Éves szinten a külföldi és belföldi vendégek összes vendégéjszakáinak 25 százalékát a Balatonnál töltik, mely igen figyelemre méltó mivel ennek tetemes része a nyári hónapokban történik. A Balaton megfelelő vízminősége alapkövetelmény a sikeres rekreációs hasznosításhoz, de a természeti értékeinek megőrzésében is fontos szerepe van. Különböző szennyezések következtében már az 1940-es évektől romlani kezdett a Balaton vízminősége, mely a 60-as években fokozódott. Ekkoriban még inkább a környező mezőgazdasági területek vegyszerezése jelentett problémát, mely 1965-ben súlyos halpusztulást okozott, mely 10 %- kal (150 tonna) visszavetette az éves fogást. Vizsgálatok kimutatták, hogy DDT származékok (főként endrin és dieldrin) jutottak a tóba. Mivel ezek a vegyszerek leginkább az ívásra érett példányokat pusztította, a következő években is érezhetőek voltak a halpusztulás következményei, hiszen eltartott néhány évbe, mire az ivadék-utánpótlás visszaállt a halpusztulás előtti szintre. Szerencsére a DDT-t és legveszélyesebb származékait a világon elsőként, Magyarországon tiltották be először 1968-ban, így a 60-as évek végétől kezdődően a vízminőségének romlása elsősorban az erősödő eutrofizációban mutatkozott, melyet a limitáló növényi tápanyagok (foszfor- és nitrogénformák) okoztak. Az eutrofizáció révén olyan mértékű algavirágzások (az algák rendkívüli mértékben való elszaporodása) alakultak ki elsősorban a Keszthelyi-medencében, melyek rontották vagy nem tették lehetővé a fürdőzés élményét és halpusztulásokat is okoztak. A legjelentősebb problémát okozó faj a süveges kékmoszat vagy tudományos nevén a Cylindrospermopsis raciborskii. Ez a faj a tóban nem őshonos, megjelenését elsősorban a megnövekedett tápanyagmennyiség

36 -36- elsősorban az eltolódott foszfor nitrogén arány - okozta. A 80-as évek végén, 90-es évek elején, nyár végére minden más algát kiszorítva tudott elszaporodni. Az eutrofizációs folyamatok egyik legfőbb problémája a kékalgák megjelenése és elszaporodása, melybe a süveges kékmoszat is tartozik. A kékalgák legtöbb faja neuro- és hepatotoxinok termelésére képes, mely fürdéskor a víz lenyelésével, vagy ivóvízként való hasznosításkor is komoly egészségügyi és állategészségügyi kockázattal jár. Érzékeny embereknél enyhébb-súlyosabb bőrirritációt is okozhatnak. A világ számos részén történtek már mind állati mind emberi megbetegedések, melyek sok esetben halálosak voltak. Ezen felül a kékalgák tömeges elszaporodásuk során halpusztulást is okozhatnak mind a toxinok, mind az éjszakai oldott oxigénkoncentráció csökkentése révén. A tóba érkező tápanyagok elsődleges forrásai a tisztázatlan szennyvíz, valamint a nagy területeket érintő műtrágyázás bemosódása, továbbá az állattartó telepek hígtrágyájának helytelen kezelése révén jutott. A Balaton elsődleges felszíni vízutánpótlását a Keszthelyi-öbölbe torkolló Zala biztosítja, melynek vízgyűjtő területe 2600 km 2 és az összes vízhozam 40-45% teszi ki. Az 1864-ben megépült Sió zsilip megépítése előtt a Kis-Balaton tulajdonképpen a Balaton egy öble volt, mely igen fontos szűrő funkciót biztosított. A Zala vize erre a nagykiterjedésű mocsaras területre érkezett, ahol lerakhatta hordalékát. A zsilip megépítése révén a Balaton vízszintingadozása jelentősen csökkent, mely korábban akár az 5-6 métert is elérte, így a Kis-Balaton folyamatosan szárazra került, majd a Zala töltéseinek megépítése révén egyenesen a Keszthelyi-öbölbe szállította hordalékait és a bemosódott tápanyagokat. A Balaton vízminősége ennek valamint az egyre fokozódó gazdasági és technológiai fejlődések miatt úgymint a városiasodás, vagy a növekvő műtrágya használat, romlásnak indult. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítására számos tervet dolgoztak ki, mely munkálatok az 1970-es évektől kezdődtek. Elsőként az 1971-ben készített Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (BVFP) érdemel említést. A programban a tó vízminőségének javítása érdekében kiemelten szükségesnek tartották a vízgyűjtőterület, de különösen az üdülőövezet csatornázásának fejlesztését, a megfelelő szennyvíztisztítási technológiák bevezetését, melyben központi fontosságú volt a szennyvizek gazdaságosan kialakítható körzetenként való összegyűjtése és központi telepen történő tisztítása és ahol arra lehetőség van (pl. Sió környéke) a Balatontól még a tisztított szennyvíz távoltartása is. Továbbá a mezőgazdasági területek kemizálásának mértéktartó fejlesztését, valamint az ipari tevékenységekből származó szennyezések kizárását tűzték ki célul. A kitűzött célok közül több részben vagy teljesen megvalósult, mint például a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepről minden szennyvíz elvezetése a Balatontól, de a megfelelő vízminőség eléréséhez még további munkálatokra volt szükség. A 70-es és 80-as években többször is módosították a BVFP-t, melyben továbbra is kiemelt cél volt az évek során egyre növekvő mennyiségű szennyvíz tisztítása valamint előtérbe került a Kis-Balaton rekonstrukciójának programja. Ennek révén a Zalából érkező nagymennyiségű hordalék újra a Kis-Balatonon terült volna szét, valamint a szállított tápanyagokat az itt lévő növények használták volna fel. Ezen kívül további cél volt a part menti nádasok megtartása esetlegesen állapotuk javítása. Ezt követően a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első üteme 1981 és 1985 között megépült. Első része a Hídvégi-tó, mely egy mély fekvésű, észak-déli irányultságú terület, mely az első védelmi vonalát képezi a Zala által szállított oldott tápanyagok visszatartásának a Balaton elől. A Zala folyó vize erre a 18 km 2 -es területre érkezik. A kialakítás során létrehoztak egy duzzasztógátat, mely 2 méterrel magasabbra tereli a Zala vizét. A folyó jobb parti töltése szakaszosan elbontásra került, így az előkészített területre áramolhatott a víz, ezen felül terelőtöltés épült, hogy a folyó vize hosszabb útvonalat tegyen meg a Balaton felé. A területen a víz tartózkodási ideje hozzávetőlegesen 30 nap, mely során az algák, hínárnövények

37 -37- továbbá a part és a töltések mentén lévő nád és gyékény felveszi a Zala vízgyűjtőjéről érkező tápanyagok egy részét. Az átlagos vízmélység 1,5 m körüli. A Kis-Balaton Vízvédelmi rendszer második üteme a Fenéki-tó, melyet eredetileg 51 négyzetkilométeresre terveztek két terelőtöltéssel, mely révén a víz tartózkodási ideje 90 körülire várható. A rendszer első része az Ingói berek, melyet 1992 novemberében került átadásra, mely 16 km 2 -t foglal magába. A Fenéki-tó teljes tervezett kiépítésére a rendszer többszöri felülvizsgálata miatt nem került sor. A vizsgálatok eredménye rámutatott egy rugalmas üzemrend kialakításának fontosságára, mely révén a Fenéki-tó vízzel még el nem árasztott területeinek a Zala vízjárását leutánzó elöntésével egy wetland-szerű terület kialakítása nagyban hozzájárulna a természetvédelmi és ökológiai értékek védelméhez, növeléséhez. Továbbá fontos cél az árvízi kockázat csökkentése. A Kis-Balaton nem csak a Balaton vízminőségének megőrzésében fontos, hanem a megfelelő kezelés révén élőhelyként szolgál rengeteg gerinces és gerinctelen fajnak. Gerinctelen fajok közül kiemelkedő egyik legbecsesebb rovarfajunk a védett lápi szitakötő. Védett halfajaink közül a lápi póc és a réti csík is megtalálja itt életfeltételeit. A kétéltűfaunája is rendkívül gazdag, békafajaink jó része megtalálható itt, továbbá említésre érdemes a pettyes és a dunai tarajosgőte. A gerinces fauna kiemelt értéket képviseli a terület madár világa. Nagyszámban találkozhatunk kócsag, gém és récefajokkal, ragadozó madaraink közül kiemelendő a barna rétihéja és a rétisas. Az állatvilág mellett számos védett növényfajunknak is élőhelyéül szolgál. Értékét jól mutatja, hogy 1951 óta nemzeti szinten védett, 1979 óta a Ramsari Egyezmény által jegyzet terület, továbbá 2004 óta a Natura 2000 es elnevezésű program kiemelkedő jelentőségű egysége. A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer megépítésével és a megfelelő mindenfajta szennyvízkezeléssel kapcsolatos szabályozás révén sikerült elérni, hogy a Balaton a nyílt vízi részein, manapság a hatóságok által ivóvíz tisztaságúnak minősített. Így a Balaton és a Kis- Balaton együttesen, egyszerre képez egy természeti értékekben gazdag vízi ökoszisztémát és egy rendkívül jó rekreációs adottságokkal bíró vizes területet. Az ingói berek és a Fenéki-tó (forrás:

38 CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 4. tanulmány: Követendő jó példák Magyarországról és -38- Forrás: http/ Felhasznált és ajánlott irodalom: [1] Virág Árpád (1997): A Balaton múltja és jelene, Egri Nyomda Kft, Eger, ISBN: ( ) [2] ( ) [3] ( ) [4] ( )

39 Agrárerdészeti (Agroforestry) projektek Nepálban További információk: s/ongoing_projects/enhancing_livelihoods_and_food_security_from_agro_forestry_and_com munity_forestry_in_nepal/ Az agroerdészet egy viszonylag új elnevezése régi, jól bevált módszereknek. A legelfogadottabb meghatározás szerint egy földhasználati rendszerré nőtte ki magát: Agroerdészet bármilyen földhasználati rendszer, amely az élelmiszer célú növénytermesztést (egynyári) egyszerre vagy váltakozva kombinálja a fás növényekkel (évelők) és/vagy állattartással ugyanazon egységnyi földterületen, ezáltal fenntartja vagy növeli a teljes hozamot, a helybéliek társadalmi és kulturális jellegzetességeinek és a terület gazdasági és ökológiai feltételeinek megfelelő gazdálkodási eszközök segítségével. Az agroerdészet összefoglaló neve a földhasználati rendszernek és a technológiának, ahol fás évelő növényeket ültetnek szándékosan ugyanazon a területgazdálkodási egységen, mint amilyenen a mezőgazdasági gabonák és/vagy az állatok, egyfajta térbeli vagy időbeli elrendezés szerint. Egy agroerdészeti rendszerben mind az ökológiai, mind a gazdasági kapcsolatok jelen vannak a különböző komponensek között. A definíció szerint: Az agroerdészet normális esetben két vagy több növényi vagy állati fajt alkalmaz, és legalább az egyik évelő. Egy agroerdészet rendszernek ezért mindig két vagy több terméke van (output). A rendszer körforgása mindig legalább egy év és még a legegyszerűbb rendszer is bonyolultabb egy monokultúrás rendszernél, mind ökológiailag (szerkezetileg és funkcionálisan), mind ökonómiailag. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, Nepál területének 40 %-át lefedő erdők elpusztultak. A vidéki lakosság szenved a nagymértékű alulfejlettségtől, az élelmiszerbiztonság hiányától és a szegénységtől. Az infrastruktúra kevés, az ivóvízforrások gyakran távol esnek a közösségektől. Emiatt Nepálban, a probléma megoldására különböző, az agroerdészethez kötődő projektek indultak el. Nepál területi megoszlása: 1. Az ország teljes területe (km2) Hegyvidék Dombság Terai Földhasználati statisztikák (ezer ha) Mezőgazdaságilag művelt terület Mezőgazdaságilag nem művelt terület Erdőterület (A cserjéseket is 5 828

40 A GDP (NRs millió nepáli rúpia), 2010/2011-es árfolyamon beleértve: 1560) Rétek és legelők 1766 Vízfelület 383 Egyéb Mezőgazdaság Nem mezőgazdaság Előnyök: Környezetvédelmi előnyök: az erdő terhelése csökken, a helyszíni, mély gyökérzetű fáknak köszönhetően a tápanyagok újrahasznosítása hatékonyabb, az ökológiai rendszerek védelme erősebb. A fák gyökérzetének és szárának visszatartó hatása miatt csökken a felszíni lefolyás, a tápanyag kimosódás és a talajerózió ezen folyamatok során. A mulcsozás és árnyékolás kombinálásának köszönhetően a talajnedvesség kipárolgása csökken, a talajfelszíni hőmérséklet csökken, a mikroklíma fejlődik. Az őszi avar lebomlása és az addíció a talaj tápanyagtartalmát növeli. A lombhullás utáni bomlás miatt a szervesanyag-tartalom folyamatosan javítja a talajszerkezetet is. Gazdasági előnyök: Az élelmiszerek, a tűzifa, a takarmány, a trágya és a faanyag termelése nő. A módszer csökkenti a tönkremenő gabona mennyiségét, növekszik a farm bevétele köszönhetően a fejlesztett és fenntartható termelésnek Társadalmi előnyök: a fenntartható foglalkoztatásnak és a magasabb jövedelemnek köszönhetően fejlődik a vidéki életszínvonal, a tápanyagok és az egészség fejlődik, köszönhetően a változatos és magasabb minőségű élelmiszertermékeknek, a stabilizációnak, továbbá a hegyvidéki közösségek és fejlődnek, mivel nincs szükség a farm tevékenységének folyamatos változtatására. Nepáli agroerdészeti projektek: 1. Nepáli Agroerdészeti Alap (NAF Nepal Agroforestry Foundation) A NAF célja volt javítani a nők, kisebbségek, csoportok, hátrányos helyzetű vidéki közösségek megélhetésén a társadalmi igazságosság és egyenlőség, a jogalapú szemlélet, az erőforrások egyenlős elosztása, nem egyenlőséget célzó programok, kapacitásnövelés és a jogalkalmazók védelme és a konfliktuskezelés eszközein keresztül. Hosszútávú cél volt egy hálózat létrehozása és a kapcsolatok erősítése a kormányzati, nem kormányzati és civilszervezetek között. Tevékenységük során megőrzik és kiterjesztik a növények és élőhelyeik helyi és nemzeti tudásbázisát, az agroerdészeti technikákat. Védik és erősítik a természetes és kulturális környezetet. Hatékony és igazságos piaci információs rendszert fejlesztenek a vidéki profitorientált vállalatoknak, fejlesztik és erősítik a helyi szervezeteket, bevonják és támogatják a helyi közösségeket vidéken és az érzékeny területeken. 2. Közösségen alapuló Himalaya-i erdőgazdálkodás (COMFORM Community Based Forest Management In Himalayas) A Dán Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (DANIDA Danish International Development Agency) által finanszírozott projekt dán és nepáli szervezetek együttműködése során jött létre. A projekt időtartama Végső célja a fenntartható és igazságos erdőgazdálkodáson keresztül növelni a megélhetést Nepálban, segíteni jobban megérteni a dinamikus erdei életmód kapcsolatokat, válaszképp a klímaváltozásra. Erősíteni a társadalmi, humán, fizikai és

41 -41- szervezeti tőkét, ezáltal növelni a klímaváltozáshoz kötődő erdőgazdálkodási és természeti erőforrás-kutatási kapacitást a főbb nepáli erdőgazdálkodási kutatóközpontokban. 3. Szágarmantha Közösség Agroerdészeti Projekt (SCAFP Sagarmatha Community Agroforestry Project) A projekt célja növelni az erdőborította területeket és integrációs, megőrzési és fejlesztési programokon keresztül erősíteni a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodását. Nepál védett területei a legfőbb turisztikai célok, és a látogatók számát tekintve a Szágarmantha Nemzeti Park (SNP Sagarmatha National Park) a Királyi Nemzeti Park és az Annapurna természetvédelmi területhez hasonló jelentőségű. Míg az alföldi területek arról híresek, hogy meg lehet tekinteni veszélyeztetett fajokat, mint a bengáli tigris és a nagy egyszarvú rinocérosz, addig a védett hegyvidéki területek festői pompát és gazdag kulturális örökséget kínálnak. A Szágarmantha Közösségi Agroerdészeti Projekt (SCAFP The Sagarmatha community Agroforestry project) egy sokrétű közösség, ami természetmegőrzéssel, azon belül az erdőirtás témájával foglalkozik 1996 óta. 4. Klímaváltozás Mérséklése a Mezőgazdaságban Program (MICCA The Mitigation of Climate Change in Agriculture Programme) A MICCA programot a FAO indította 2010-ben, hogy klímatudatosabbá tegye a mezőgazdaságot. Azért létezik, hogy segítse a kisbirtokos farmerek megélhetését a fejlődő országokban és lehetővé tegye számukra a hozzájárulást a klímaváltozás enyhítését célzó globális erőfeszítésekhez. A program egyik komponense négy pilot program megvalósításából áll, és ezáltal kívánja számszerű bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a klímatudatos mezőgazdaság képes enyhíteni a klímaváltozás hatásait, javítani a gazdák életminőségét, és képessé tenni a helyi közösségeket, hogy jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz. Utóbbi két projekt üvegházhatású gázkibocsátásra gyakorolt hatását az EX-ACT eszközzel számították ki. 5. Nepáli Erdészeti Szövetség (NFA NEPAL FORESTRY ASSOCIATION) Az NFA nagyon sok magasan képzett és jó képességű taggal rendelkezik különböző tapasztalatokkal a természetvédelem megannyi területéről, úgy mint társadalmi vonatkozású biodiverzitás-gazdálkodás és természetmegőrzés. Széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik, többek között minisztériumokkal, nemzetközi szervezetekkel (pl. Globális FSC Hálózat). Tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a legkülönbözőbb intézményeknek. Néhány példa a szolgáltatásaikra: Terai és a belső terai erdőgazdálkodás tréning workshop, tervezés és konzultáció az erdészeti szektorral kapcsolatosan, tanulmányok, hatástanulmányok, fordítások, oktatási anyagok elkészítése, Erdő Tanusítási Figyelemfelkeltő Program. 6. Fejlődéskutatás (DFID PROGRAMME) A program célja, hogy növelje a kutatók, oktatók és kommunikációért felelős hivatalnokok előrejelző képességét, a gazdák döntéseinek különböző gazdálkodási forgatókönyveit illetően. Mindezt az agroerdészeti rendszerben a fény, a víz és a tápanyagok fák és növények hozamára gyakorolt hatására alapozva készítik el. Ezáltal az agroerdészeti rendszer egy gazda vagy egy régió szintjén képes megbecsülni a gazdálkodási rendszer változásait, a népességre gyakorolt nyomást, a környezet pusztulását és a klímaváltozást a különböző érintetteken.

42 -42- A projekt célországai a modellt továbbfejleszthetik, majd a nemzeti kutatóközpontokban és erdészeti és mezőgazdasági főiskolákban használják képzésre, tervezési kísérletekre és különböző helyek gazdálkodási lehetőségeinek előzetes becslésére. Természetesen az optimális választás egy agroerdészeti rendszer számára minden talajon és éghajlaton más. 7. Nemzetközi Természetmegőrzési Unió (IUCN - International union for conservation of Nature), Program Keretmunka ( ) A program elősegíti a biodiverzitás megőrzését, a környezetvédelmi igazságot és a fenntartható életmódot Nepálban azáltal, hogy törekszik maximalizálni a szinergiákat és minimalizálni a kompromisszumokat e három cél között. A keretmunka az alábbi kulcselemekből áll: Ecosystem Focus : Az IUCN az alábbi kulcsterületekre koncentrálja az erőfeszítéseit: Erdők: A legnagyobb erőforrás Nepálban, a biodiverzitás legfontosabb helye, változatos ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt. A vidéki megélhetés szempontjából kulcsfontosságú biztosítani, hogy ez így is maradjon. Ivóvíz: A legszegényebb és legmarginálisabb közösségek Nepálban a lápos területektől és a vízforrásoktól függnek. Ezek regionálisan és globálisan is értéket képviselnek, és csak a megfelelő gazdálkodás képes megállítani vagy visszafordítani a tiszta víztestek pusztulását és további megélhetési lehetőségeket biztosítani. Mezőgazdaság: A nepáli vidéki populáció többsége a mezőgazdaságtól függ, de a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlat fenyegeti a vidéki megélhetést és az élelmiszerellátást. A fenntartható megoldások elősegítése megóvhatja az agrobiodiverzitást, míg a megélhetés-biztonságot erősíti. Az IUCN Nepál Program Keretmunka tematikus programterületei: A Természetértékelés és megőrzés erősíti az IUCN biodiverzitás-védelmi háttérmunkáját, hangsúlyozva mind a megfogható, mind a megfoghatatlan természeti értékeket Az IUCN munkáját az emberekkel megszilárdítja a Hatékony és Méltányos Természethasználat Szabályozása természeti kapcsolatok, jogok és felelősségek és a természet politikai gazdasága. A természeten alapuló megoldások kibővítik az IUCN természettel kapcsolatos munkáját, hogy megbirkózzon a fenntartható fejlődés, az élelmiszerbiztonság és a társadalmi-gazdasági fejlődés kihívásaival. 8. Banántermesztési és agroerdészeti tevékenységek támogatása, erősítendő a nepáli Terai régió árvízzel sújtott közösségeinek megélhetését Ennek a USAID/NFRP-Fintrac Inc. által támogatott projektnek az a célja, hogy növelje az árvízkárosultak háztartásainak bevételét azáltal, hogy kármentesíti és hasznosítja a lepusztult talajt a banántermesztésben és az agroerdészetben. A banántermesztésből kereskedelmi bevételt indukál, az agroerdészeti gyakorlatot pedig bevezeti az árvízzel sújtott területeken. Főbb eredmények: Összesen 945 háztartást támogatott a projekt (30,35 hektáron), ebből 583 az agroerdészetből és 362 a banántermesztésből szerzi a bevételét.

43 Fejlesztési Többdimenziós Mezőgazdaság (MADE Multi-Dimentional Agriculture for Development) Valós igény támadt az aktív és fenntartható erdőgazdálkodás iránt Nepálban, amelyek segítségével maximalizálni lehet az erdészetből származó termékeket és a bevételt a közösség számára. Régen, a legtöbb közösségi erdőhasználó csak megvédeni akarta azt, és nem kapott kellő figyelmet a fenntartható gazdálkodás és erdei erőforrások használata. Mivel Nepál erdei nem voltak sem gazdaságilag, sem környezetvédelmileg optimalizálva, ezért a MADE Nepál kifejlesztette a Fenntartható Erdőgazdálkodást. Így az erdőket igénybe vevő csoportokat összeszervezték, és támogatást nyújtottak nekik hogy elkészítsék saját szabályaikat, operatív terveiket, hogy megvalósítsanak és módosítsanak vagy felújítsanak. Ráadásul a program támogatja a bérelt erdők, magánerdők, vallási erdők, a kormányzati tulajdonú és minden más típusú erdő fenntartható gazdálkodását, tanítják az önellátást, a nem fűrészárú célú erdők gazdálkodását. 10. Vidéki Régiók és Agroerdészeti Fejlesztési Központ (Rural Region and Agro-forestry Development Centre) Az RRAFDC egy nem kormányzati, nonprofit civilszervezet és a társadalmi-gazdasági felhatalmazás és fenntartható fejlődés területein működik a vidéki közösségekben élő legszegényebb emberekért ben alapult, a szakértők az erdészet, szociológia, mezőgazdaság, mérnöki tevékenységek, közgazdaságtan és egészségügy területein rendelkeznek tapasztalattal. Számos agroerdészethez kapcsolódó programot indítottak, például alternatív energiát, állatállományt, mikrovállalkozásokat és mikrofinanszírozást, önsegítő csoportokat támogató programokat. Forrásjegyzék: [1] Chundawat B.S. and Gautam S.K. (1993): Text Book of Agro forestry, Oxford and IBH Publishing Co.Pvt.Ltd [2] Dwivedi A.P. (1992): Agroforestry Principle and practices, Mohan Primlani for Oxford and IBH Publishing Co. Pvt. Ltd. [3] Wojtkowski, Paul (2002): Agroeclogical Prespectives In Agronomy, Forestry and Agroforestry. Oxford and IBH Publishing Co.Pvt.Ltd

44 -44- Hagyományos esőtáplált mezpgazdaság és agroerdészet, mint elterjedt gyakorlat Nepálban (2011) Fotó: Chiranjibi Rijal

45 Kiemelkedően sikeres mitigációs megoldás a lakóházak és középületek esetén Velux Modell Otthon 2020 projekt LichtAktiv Haus, Németország, Hamburg Elkészülés ideje 2010 november Dizájn csapat: Katharina Fey (koncepció) Prof. Manfred Hegger és Tim Bialucha, TU Darmstadt ee (dizájn) Ostermann Architekten (projekt megvalósítás) Prof. Klaus Daniels, HL Technik, (energia dizájn) Prof. Peter Andres, PLDA. (fény tervezés) Akadémiai partnerek: Technical University Braunschweig, Technical University Darmstadt, Humboldt University Berlin Fejlesztő: VELUX csoport The Active House Secretariat cabinet DN Rue d'arlon Brussels, Belgium secretariat@activehouse.info Az EPA adatai szerint országonként eltérő mennyiségben ugyan, de az egy évre eső széndioxid kibocsátás 8-12%-a, az energiafogyasztás 14-22%-a származik a lakossági- és kereskedelmi szektorból. A tendencia 1990 óta növekedést mutat, de éves szinten rövid távú fluktuációk mutatkoznak az energiafogyasztásban, részben az időjárási viszonyok változásainak köszönhetően. Az energiahatékonysági fejlesztéseknek köszönhetően a lakások és üzletek üvegházhatású gáz kibocsátása 1%-al csökkent 1990 óta, azonban az áramfelhasználás indirekt emissziója 28%-al nőtt ugyanebben az időszakban a világítás, fűtés, légkondicionálás és egyéb elektromos készülékek fogyasztása miatt. A lakossági és kereskedelmi szektor a háztartásokat és a kereskedelmi üzleteket foglalja magába. A szektor üvegházhatású gáz emissziója alapvetően a fosszilis üzemanyagok fogyasztásához kötődő fűtés és sütés-főzésből, a hulladékok és a szennyvizek kezeléséből valamint a hűtőközegekből származik. Ide tartozik az elektromos áramfogyasztás indirekt emissziója is. A fűtés és sütés-főzéshez használt földgáz és petróleum termékek szén-dioxidot (CO2), metánt (CH4) és nitrogén-oxidokat (NOx) emittálnak. A földgázfogyasztás az összes háztartási és kereskedelmi szektor összes CO2 kibocsátásának 81%-áért felelős. A szénfogyasztás a használt energia csak kis részét teszi ki. A hulladéklerakóba deponált szerves hulladék metánt termel. A szennyvíztisztítók működésük során metánt és N2O-t emittálnak. A légkondicionálókból és hűtő rendszerekből működésük során, vagy meghibásodásuk esetén fluorozott gázok (főleg hidrofluorokarbonok HFC-k) juthatnak a környezetbe. Európában az energiafogyasztás megközelítőleg 40%-áért épületek felelősek. Ezzel szemben az összes szállítmányozás - ide értve a közúti a vasúti és a légi szállítmányozást is - csupán 30%-ot tesz ki. Ahhoz, hogy elérjük a globális CO2 szint csökkenését, egy új épület építési előirányzat bevezetése szükséges. A jövő épületei CO2 semlegesek kell legyenek amellett, hogy egészséges beltéri klímával, természetes napfénnyel és friss levegő ellátottsággal kell rendelkezzenek.

46 -46- A CO2 emisszió csökkentéséhez alapvető fontosságú, hogy számba vegyük az épület összes minőségi tulajdonságait és funkcionalitását az energiahatékonyság, az egészséges beltéri környezet és a megújuló energiák tekintetében. Ez a három kulcsfontosságú terület képezi az alapját a fenntartható életkörülményeknek, mely magában foglalja az otthonaink minőségi javítását miközben magas életszínvonal mellett leredukáljuk vagy akár teljesen kiiktatjuk a CO2 emissziót. Megoldás Ahhoz, hogy redukálni tudjuk aco2 emissziót és optimalizálhassuk az energia háztartást, az épületet egy egész egységként kell tekintenünk, nem csak, mint különálló komponensek összessége. Az energiahatékonyságot már az épület tervezésekor terveznünk kell és maximálisan ki kell használnunk a természetesen elérhető energiaforrásokat, mint a nap és a szél. Kezdésként az ablakokat energiatovábbító közegnek kell tekinteni, melyeket stratégiai pontokon kell elhelyezni a nap hőjének hasznosítására, és az optimális természetes szellőzés érdekében, továbbá más típusú ablakokat kell használnunk az épület északi- és déli oldalán. Ezek hatásfoka redőnyökkel és napellenzőkkel együtt fokozható, amelyek mintegy flexibilis burkolatot képeznek az épület körül, benn tartva a meleget a hideg téli éjszakákon és kinn tartva nyáron. A jövő intelligens házai úgy lesznek megalkotva, hogy automatikusan kontrollálják a belső klímát, és elég okosak lesznek hozzá, hogy tudják, mikor kell a hideg elől szigetelni, mikor kell a meleg ellen védekezni és mikor kell szellőztetni. A maximális napfény és a kiváló szellőzés az optimális beltéri komfort előfeltételei, a minimális energiafogyasztás pedig egybevág a jövő által támasztott követelményekkel. Egy olyan világban, amelyben egyre több egészségügyi problémával nézünk szembe (részben például az egyre nagyobb számban megjelenő allergiás megbetegedések miatt), a beltéri klímaviszonyok alakítása esszenciális faktor az épületek tervezése során. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetes napfény jótékony hatással van az egészségre, a produktivitásra, a gyermekek tanulási képességeire és általánosan az egészségre. Hasonlóképpen a természetes szellőztetés eredményeként bejutó friss levegő is alapvető az egészséges beltéri klíma kialakításában, csökkenti az elektromos készülékek és a házban található kemikáliák toxikus emisszióinak lehetséges hatásait, ezáltal is csökkentve az allergia kockázatát. Manapság az EU-ban élő emberek jellemzően az idejük 90%-át beltérben töltik. Ennek ellenére az épületek több mint 30%-a nem nyújt megfelelően egészséges környezetet. Átlagosan két kg élelmiszert fogyasztunk naponta és körülbelül 15 kg levegőt. Ez az arány is jól mutatja a beltéri levegőminőség jelentőségét. A napenergia hasznosítása az épületek CO2 csökkentésének egyik kulcsa. Azzal, hogy a megújuló energiákat az épületeink szerves részévé alakítjuk, energia fogyasztókból energia termelőkké alakíthatjuk. A napenergiát felhasználva melegvíz állítható elő és az újabb technológiák segítségével az épületek hűtése is kivitelezhetővé válik. Napkollektorok működtetésével a háztartási melegvíz előállítás energiájának 70%-a fedezhető. Ha szolártermál panelek lennének minden európai otthonra szerelve, a megtakarítás megközelítőleg 20 millió tonna olajjal lenne egyenértékű évente. A Nap a legjobb energiaforrás, amivel rendelkezünk és ezt sokkal jobban ki kellene használnunk. A társadalomnak olyan energiahatékony épületekre van szüksége, amelyek egészséges beltéri viszonyokat biztosítanak a benne élőknek, dolgozóknak vagy az ott játszóknak, miközben minél kisebb negatív hatás gyakorolnak a környezetre nézve. Ehhez átalakulás szükséges.

47 -47- A VELUX csoport aktívan részt vállal ebben az átalakulásban és az épületipar érdekelt feleivel együtt kísérleteket indított. A cég csúcsminőségű tetőtéri ablakokat kínál, olyan ablakokat, melyek lehetőséget teremtenek az egészséges és komfortos élethez az épületekben, napfényt és friss levegőt szolgáltatva, miközben kiváló energia egyensúlyt tartanak fenn az épületben. A VELUX csoport az Aktívház Szövetség egyik vezető tudásbázis gyarapítója, amely olyan holisztikus alapelvek mentén dolgozik, mely kiválóan integrálja a komfort, az energia és környezet hármast. A cég 2008-ban több északi és déli klímaviszonyokhoz igazított demó házat épített, majd 2009-ben elindította a Modell Otthon 2020 programot, mely során kezdetben hat épületet építettek öt európai országban, hogy megmutassák, hogy lehetséges a már rendelkezésre álló technológiákkal, termékekkel és eljárásokkal fenntarthatóan közel zéró energiájú épületeket létrehozni úgy, hogy közben fontos prioritás marad az emberi egészség és jólét, de a vonatkozó EU-s követelményeknek is megfeleljen. A tervezés és kivitelezés során nagyszabású törekvés volt, hogy olyan, az aktív házak alapelvein nyugvó modell házakat építsenek, melyek kényelmesek és mégis fenntarthatóak. A program elindítása óta mára több mint 20 különböző klimatikus viszonyokhoz beállított épületet kiviteleztek 12 országban. A modell épületek valódi körülmények közt történő tesztelésével rengeteg hasznos információt sikerült nyerni, melyekkel tovább gyarapították a rendelkezésre álló tudásbázist ben készült el a LichtAktiv Haus (Fényes Aktív Ház), Németországban. A projekt során egy Hamburg Wilhelmsburg negyedében található 1950-es években épült ikerházat alakítottak át karbon semleges, energia hatékony házzá költséghatékony innovatív modernizálási megoldásokat alkalmazva. Ez a kísérlet ékes példája annak, hogy hogyan lehet realizálni a bőséges természetes fényt, a friss levegőt és a jó kilátást egy nagy kihívásokat nyújtó modernizációs projekt esetén is. A cél az energiahatékonyság optimalizálása volt úgy, hogy az élhetőséggel szemben támasztott legnagyobb követelményeknek is megfeleljenek, miközben karbon-semleges szinten tartsák az épület működését. Az építészeti koncepció egyedi modernizációs megoldásokat tartalmaz. Az épület valaha zárt struktúráját fénnyel elárasztott nagy terekké alakították át, ezzel jelentősen javítva az élhetőségét. A két gyerekszoba, két fürdő és egy hálószoba található a régi épületben. Az úgynevezett napfény lámpa segítségével, mely a természetes napfény optimális mértékű beáramlását teszi lehetővé, a tető alatti tér kitágult, ezáltal létrehozva egy központi nappali életteret és olvasószobát. Az élettér horizontális tágulását biztosítja a majdnem öt méter hosszú, kertre néző üveg homlokzat. Az ablakfelületek 18m2-ről 60 m2-re növekedtek a felújított épületben (1. ábra). Az így kitágult tér ad helyet a nappalinak és étkezőnek, a konyhának és a mosókonyhának. A felújítási munkák eredményeképp a LichtAktiv Haus egy doboz-szerű zárt szerkezetű házból nyílt, nagy terekkel és természetes napfénnyel megvilágított épületté alakult át. A modulos kialakítás a ház modernizálásának több variációját teszi lehetővé a rendelkezésre álló financiális háttértől, az energetikai ambícióktól és az elképzelt bővítésektől függően. Az itt bemutatott épület két gyerekszobából, két fürdőszobából, egy felnőtteknek szánt hálószobából, egy központi nappaliból és egy olvasószobából áll. Az összes szobára jellemzőek a homlokzati- és tetőablakok a természetes fény optimális beáramlásának érdekében. A nappali rész egy öt méter hosszú üvegfallal van lezárva, amely a kertbe nyíló ajtókkal rendelkezik. Az elektromos áramellátást fotovoltaikus elemek, míg a meleg vizet napkollektorok fedezik, melyek teljes egészében kielégítik a felmerülő igényeket. Az így

48 -48- létrejött épület jó példája annak, hogy hogyan lehetséges a modernizáció az épületstruktúra komoly átalakítása nélkül, hiszen Az épület alapja az eredeti maradt, és csak a homlokzatot és a tetőt kellett megújítani. Új tetőablakok kerültek beépítésre, így a felső szint is kellő megvilágításban részesül. A napkollektorok is a tetőre kerültek. Az épület interiorját a több tér érdekében hatékonyan áttervezték, a régi melléképületből lett a konyha és a nappali, így sikerült egy új bejárati teret kialakítani, miközben kiváló kilátás nyílik a kertre. A meglévő épület és a modulos bővítés alap struktúrája ugyanolyan, azonban a mérete, a felhasznált anyagok és a technológia is eltérő. A modulokkal modernizált kibővített rész keretét fa gerendázat biztosítja, amely lehetővé teszi, hogy az igényekhez igazítsák a bővítés mértékét, és kialakítását. A fa gerendázat lehetővé teszi a lakók számára, hogy az elképzeléseiknek megfelelően tervezzék meg a bővítést valamint szabadon választhatnak, hogy milyen anyaggal töltsék ki a gerenda keret közötti teret. A LichtAktiv House esetében kifinomult technikai eszközöket és minőségi anyagokat használtak. Az így létrejött épület hatékony az energia és térkihasználás tekintetében, valamint az életteret a kert irányába nyitja meg. A napfénnyel történő megvilágítás központi szerepet játszott a LichtAktiv Haus tervezése során, hiszen az egészséges bioritmus, általános egészség és jólétre is hatással van, arról nem is beszélve, hogy a napfény optimalizált és kontrollált használata nagy mértékben csökkenti a mesterséges megvilágítás idejét, továbbá a téli hónapokban más tekintetben is hasznát vehetjük. Ezt figyelembe véve a napfény intelligens használatával nagymértékben csökkenthetjük az épület energiaigényét. A LichtAktiv Haus tervezése során ezt igyekeztek a lehető legtökéletesebben kihasználni, ezért szakértők bevonásával kiterjedt tanulmányokat végeztek. Napfény analízist alkalmaztak a projekt kezdeti időszakában, amely eredményeit már az épület tervezésébe is bevontak. A napfény optimális kihasználtságára törekedve kiváló minőségű és energiahatékony élettereket lehetett kialakítani. A konyha, étkező terek és hálószobák átlagosan 5%-os DF-el (daylight factor napfény faktor a belső és külső fényviszonyok arányának mutatószáma), a nappal leginkább használt életterek pedig átlagosan 10% fölötti DF-el rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos napon nincs szükség elektromos világításra. A rugalmasan alakítható környezet érdekében a bejövő napfény mértéke redőnyökkel szabályozható. Ezzel nem csak a vakító fény és túlmelegedés előzhető meg, hanem a megfelelő belső klíma kialakításában is segít. A sok napfény és kiváló kilátás közelebb hozza a természetet a lakók számára és lehetővé teszi a hogy átéljék a természet napi ritmusát és megfigyelhessék a természet szezonális változásait. A redőnyökkel és napellenzőkkel együtt a szellőzési koncepció természetes légkondicionálóként működik és gondoskodik a kellemes belső klímáról. Az év melegebb periódusában déltájban a dél irányába néző redőnyök zárva maradnak. A nyugati oldalon a külső napellenzők délutánonként automatikusan leereszkednek. Amint az idő hűlni kezd, a redőnyök ismét felemelkednek és kinyílnak az ablakok, hogy friss éjjeli levegőt engedjenek be és lehűtsék az életteret. Az év hidegebb periódusában a felhúzott redőnyök nappal többlet napenergiához juttatják az épületet. Alkonyatkor a redőnyök lecsukódnak, ezzel növelve a szigetelés mértékét. Az automatikusan vezérelt tetőablakok szükségtelenné teszik a szellőzőrendszer beépítését. A házban uralkodó hőmérséklet, széndioxid koncentráció és levegő páratartalomtól függően a napenergiával működtetett rendszer automatikusan nyitja és zárja az ablakokat, hogy mindig komfortos és egészséges közeget teremtsen (2. ábra). Az épület teljes egészében megújulókból fedezi az energiaszükségletét. A régi házak felújításakor különösen nagy kihívást jelenthet, hogy általában nagyobb az energiaigényük, mint egy újépítésű ház esetén. A LichtAktiv Haus esetén egy levegő-víz-hőpumpa és 22,5m2

49 -49- napkollektor dolgozik együtt, hogy a fűtés és melegvíz igényt kielégítse. Ez a kiváló hatékonyságú technológia nagymértékben csökkenti az üvegházhatású gáz emissziót, és a konvencionális energia szükségességét. A tetőn található 75m2 felületű polikristályos fotovoltaikus cella gondoskodik a hőszivattyú áramellátásáról és környezetbarát módon termel elektromos áramot. A LichtAktiv Haus karbon semleges, mivel nincs beépített hővisszanyerő rendszer és központi légkondicionálás, amelyek beüzemelése túl költséges lenne idős épületek esetén. Az épület vízellátottságát esővízgyűjtő rendszerrel egészítették ki, ezzel is hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Az itt bemutatott épület csak egy a több mint 20 modell épület közül, melyek szintén példaértékű, innovatív megoldásokat alkalmaznak az emisszió csökkentés és fenntarthatóság érdekében. Az Aktívház Szövetség és társszervezetei élen járnak és példát mutatnak a fenntartható és egészséges épített környezet kialakításában, melyhez felbecsülhetetlen tudásbázist halmoztak fel és számos szolgáltatással járulnak hozzá. 1. ábra A LichtAktiv Haus sematikus vázlata: 1 - tetőtér, 2 - napfény lámpa, 3 - hálószoba, 4 - bejárat 5 - konyha, 6 - napelemek-napkollektorok, 7 - étkező/nappali, 8 - étkező/nappali, 9 - Fürdőszoba, 10 - extra toalett, 11 - mosókonyha

50 ábra Az automata szellőzési rendszer és az esővízgyűjtő Források jegyzéke [1] United States Environmental Protection Agency - Sources of Greenhouse Gas Emissions ( ) [2] ActiveHouse.Info LichtAktiv Haus ( ) [3] Velux.com LichtAktiv Haus ( ) [4] Velux.com Sustainable living brochure Documents/Brochures/Sustainable_Living.pdf ( ) [5] Velux.com Model Home 2020 brochure DZ/Documents/PDF/V _Model-Home_brochure%202015_interaktiv.pdf ( )

51 -51- [6] International Building Exhibiton IBA- Hamburg LichtAktiv Haus ( )

52 Sikeres, környezetbarát vízgazdálkodási megoldás. Ivóvíz előállítása levegőből különböző technológiákkal Gyártó: Eole Water SAS Rue des Alpes ZA Les Bastides Blanches SAINTE TULLE / FRANCE Phone: contact@eolewater.com Probléma ismertetése: 1992-ben, a jordániai Azraq lápterületeket ellátó, többszáz éves talajvíz-források teljesen elapadtak. Azóta, Jordánia más részein (pl. Kerak és Jerash) szintén elapadtak források. Az 1990-es évek alatt a szíriai Khabour folyó, az Eufrátesz legnagyobb mellékfolyója több évre teljesen kiszáradt tól 2010-ig pusztító szárazság sújtotta Jordánia, Izrael, Szíria, Irak and Törökország területeit, elüldözve emberek millióit és elpusztítva az állatállományt és a termést. Globális és regionális klímaszimulációk alapján készített tanulmányok azt mutatják, hogy a kelet-mediterrán és az Észak-afrikai országok valószínűleg lényegesen nagyobb éves átlaghőmérsékletre, kevesebb éves csapadékra és növekvő vízhiányra számíthatnak a XXI. században. A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) egyik tanulmánya szerint megfigyelhető az a trend, hogy a mediterrán övezetben máris egyre szárazabb az éghajlat. Három független havi adatsor bizonyítja az 1900 és 2010 közötti csapadékrekordokat, amik alapján kijelenthető, hogy a szárazság 1970 óta növekszik a mediterrán szárazföldi területeken. Továbbá a Világbank vízhiányról szóló jelentése a Közel- Keleten és Észak-Afrikában felhívja a figyelmet az Arab Világ vízellátás-biztonságának növekvő veszélyére. Ez a két terület a legvízhiányosabb a jelentés a régióban 14 országból 9-et hiperszáraznak minősített. A várható, talán már folyamatban lévő Közel-keleti ivóvízválság, az emelkedő víz- és szennyvízdíjak és a megállíthatatlannak tűnő népességnövekedés miatt egyre fontosabb az elmaradottabb, szárazabb területek ellátása tiszta ivóvízzel. Ezeknek a területeknek az éghajlata többnyire száraz és forró. Irakot porviharok pusztítják, Szaúd-Arábiában és Jemenben elképesztő áradások vannak. Az óceánok szintje emelkedik, elöntve Egyiptom partjait, és ezeknek köszönhetően mára a világ legszárazabb régiójává változtatva a Közel- Keletet. A térségben az üvegházhatás tekintetében nagyon eltérőek a kibocsátási adatok, Katarban 2006-ban 56,2 t CO2-t bocsátottak ki, míg Egyiptom 2,5 tonnát. Bár ez a történelmi kibocsátásnak csak töredéke, mégis a globális felmelegedés szempontjából leginkább sebezhető területekké válnak. Az ENSZ adatai szerint 1970 óta az arab világ népessége megtriplázódott, elérte a 360 milliót, és 2050-re elérheti a 600 milliót is. A jelenlegi, modern népvándorlás, mely a Közel-Keletről Európába tart, háborús okokra vezethető vissza, ugyanakkor a közeljövőben várhatóan a vízhiány miatt újabb, még nagyobb tömegekre lehet számítani. A megfelelő intézkedésekkel és technológiákkal valószínűleg megelőzhető, hogy legalábbis a vízhiány miatt tömegek hagyják el az otthonaikat, és szomjazzanak. Míg a világátlag több mint 6000m3/év, az araboknak kevesebb mint 500 m3/év áll majd rendelkezésükre.

53 -53- Több technológiai megoldást is született, amelyek részben segíthetnek, vagy segíthetnének ellátni ivóvízzel a helyi közösségeket, ezáltal megelőzni a népvándorlást, és segíthetnek betelepíteni egyébként vízben szegény területeket szervesanyag akkumuláló növényekkel, mezőgazdaságra alkalmassá tenni azokat. A helyi körülményektől függően többféle technológiát is kidolgoztak. Bár források és kutak nem mindenhol állnak rendelkezésre, a levegőben mindig van nedvesség. Ezzel ugyan kevés cég foglalkozik, de most már több féle megoldással képesek rá, ezzel jelentősen enyhíthetnek a küszöbön álló Közel-keleti klímaválság hatásain. Olyan megbízható technológiák állnak rendelkezésre, amik képesek összegyűjteni ezt a nedvességet, fenntartható hozzáférést biztosítva ezzel biztonságos ivóvízhez. Megoldások ismertetése: Az egyik megoldás egy 75 éves Sevilla-i hűtőmérnök, Enrique Veiga nevéhez fűződik. Majdnem húsz éve kezdte fejleszteni 1995 egy különösen száraz év volt Spanyolországban, és a feltalálónak innen jött az ötlet. A találmány menekülttáborokban, természeti katasztrófák helyszínén, különösen száraz területeken különösen hasznos lehet a víz ugyanis teljesen szennyeződésmentes. A találmány prototípusa 3000 liter ivóvizet képes előállítani naponta, és képes a levegő nedvességéből kondenzációval ivóvizet előállítani. A berendezés nagyjából annyi energiát használ a folyamathoz, mint egy mosógép, és automatikusan termeli a vizet. Az eredmény tiszta esővíz, kb. 30 C-on, és hosszabb ideig is képes tárolni a vizet. Namíbia kormánya, melynek komoly problémát okoz a szárazság, 1500 darabot rendelt a berendezésből. Peruban, a Mérnöki és Műszaki Egyetemen (University of Engineering and Technology) egy olyan hirdetőtáblát hoztak létre, mely ugyancsak a levegőből állít elő vizet. Azonban itt mások a környezeti tényezők: Az Atacama Sivatag szélén, a Föld egyik legszárazabb helyén, a perui Limában szinte sosem esik az eső. Lima a Csendes Óceán partján fekszik, emiatt nyári napokon, decembertől februárig több mint 90%-os a páratartalom. Kb ember él tiszta víz nélkül. További lakója a 7,5 millió lakosú városnak ciszternákból tud vízhez jutni, amiket kézzel vagy pumpákkal kell feltölteni és a hagyományos úton tisztítják. Az egyetem mérnökei 2012-ben felállítottak egy olyan hirdetőtáblát Limában, ami következő év március elejéig 9450 liter vizet állított elő. Az ötletet jelentkező diákok hiánya adta olyan hirdetés akart az egyetem, ami odavonzza a diákokat. A tábla elektromos áramot használ, öt kondenzátorral működik, a lecsapódó vizet fordított ozmózissal tisztítja, és egy húsz literes tárolóba vezeti el, ami a hirdetőtábla alján helyezkedik el. Naponta kb. 96 liter vizet álít elő, és egy egyszerű csapon keresztül ad vizet a helyi lakosoknak. Az ára kb dollár az egyetem még nem döntötte el, hogy a vizet ingyen adja-e vagy sem. A technológia költségeinek fedezésére hamar megtalálták a megoldást: hirdetnek. Az egyetemre jelentkezők száma 28%-kal nőtt. A Dél-afrikai Namíb-sivatagban él egy bogárfaj, aminek az egész hátát apró dudrok borítják. A dudrok végéhez tapad a víz, viszont az oldala taszítja. Reggelente a bogár úgy fordítja magát, hogy a pára, ami lecsaódott a hátán lecsúszik a rovar szája felé. A bogár vízgyűjtő képessége inspirálta a tudósokat az NBD Nanotechnologies vállalatnál (az NBD a rövidítése a Namíb Bogár Tervezés ). A cég egyik célja bevonni egy vizes üveg belsejét olyan anyagok kombinációjával, a bogár hátához hasonlóan. amikor egy ventilátor elé helyezzük, a levegő páratartalmának az üvegben kell lecsapódni és összegyűlni.

54 -54- Az Eole Water nevű francia alapítású cég úttörője ennek a problémakörnek ban alapították, és az alapötlet Marc Parent nevéhez fűződik, aki egy karíbi szigeten élt még ben, amikor vezetékes víz híján elhatározta, hogy a légkondícionálójának a vizét fogja inni. Számos áramkimaradás után döntött úgy, hogy a víztermelés szélenergiával fogja kiegészíteni. Főleg olyan megoldásokat találtak fel, amik szélturbinákat használnak, hogy tiszta ivóvizet állítsanak elő kondenzációval a levegőből. Jelenleg az egyesült Arab Emirátusokban tesztelik technológiájukat, megvalósítottak projektet már Abu Dhabi külvárosában, ami naponta liter vizet termel. A cég szerint ez a mennyiség akár az 1000-et is elérheti. A Eole Water már olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint a Siemens, a Carel és a Danfoss. Működés közben 30kW energiát termel a turbina, amit arra használ, hogy eljuttassa a vizet a tárolótartályba és működtesse a víztisztítórendszert. A prototípus elérte, hogy a levegő térfogatából a víz 50%-át képes kinyerni. A víztermeléshez legalább 24 km/h szélsebességre van szükség. A szél a szellőzőnyílásokon lép be a közepes méretű turbina orrtölcsérje körül, majd ott a generátor úgy felmelegíti, hogy gőz legyen belőle. A gőztérfogatot csökkenti a kompresszió, ezáltal el kezd gyűlni a nedvesség. Ekkor kondenzálódik, és a víz átáramlik a turbinatorony csővezetékein az acélmentes tartályokba szűrés és tisztítás céljából. A forró levegő kifújásra kerül a motorburkolatból egy hőcserélő és egy levegőelszívó segítségével. Technológiáik a következők: Vízgenerátor (WMS1000 szélturbina): Távoli helyeken képes 1200 liter vizet termelni naponta, teljesen automatikusan működik, akár 20 éven át is. A turbina külső áramforrás nélkül képes ezt teljesíteni, az energiaigényét a szélből fedezi, 30kW beépített kapacitással működik. Semmilyen további infrastruktúrára nincs szüksége a működéshez. Szén-dioxidot nem bocsát ki, sem talajvízhez, sem felszíni vízhez nem kapcsolódik, a környezetterhelése megközelíti a nullát.

55 Rotor-agy (forgószárny-agy) 2. Szárnyak 3. Követlen meghajtású generátor 4. Homokvihar redőny 5. Hűtőkompresszor 6. Hidraulikus egység 7. Elektromos doboz 8. Vízgyűjtő 9. Nedvesség kondenzátor 10. Nedvesség kondenzátor légfúvója 11. Légáram-szabályzó 12. Hőcserélő 13. Hőcserélő öntisztító rendszer 14. Szélsebesség és irányérzékelő 15. Hőcserélő levegőelszívója Víz előállítás napelemmel (WMS-30kW napelem): Csak napenergia segítségével állít elő vizet. Elektromos hálózatra épp emiatt nincs szüksége, használata olyan területeken javasolt, ahol állandóan magas a napsugárzás intenzitása és vízhiány van. Teljesen önellátó, bárhova telepíthető, a konténer mérete szabvány szerinti. WMS-30kW Grid Tie : Ahol van stabil és megbízható, kiépített energiaforrás, ott alkalmazható a WMS-30kW Grid Tie, melynek legfőbb célja a vízelőállítás. Generátorhoz vagy elektromos hálózathoz is csatlakoztatható, így 24 órán keresztül tud megbízhatóan és folyamatosan vizet előállítani, nagy energiahatékonysággal. A szabványos konténerméretnek köszönhetően olcsón szállítható, és nem igényel semmilyen nehéz emelőgépet a telepítése során. Praktikus és ergonómikus kialakítása miatt minimális fenntartási igényei vannak. NERIOS.S3: Kompakt design. Névleges teljesítménye 3,2 kw, önellátó, napelemet használ és egy innovatív jégtároló rendszerrel lehet felszerelni, mely segít a napi víztermelést arra a napszakra koncentrálni, amikor a legnagyobb a szükség rá, vagy amikor a levegőnek a legnagyobb a nedvességtartalma. A jégtároló rendszernek köszönhetően a berendezés zöldebb, mert kevesebb hagyományos akkumulátort használ és hozzájárul a hosszabb élettartamhoz. Könnyen mozgatható és telepíthető, kulcsrakészen szállítható.5,1 kwc telepített napenergiára van szüksége az önálló működéshez, ami 35m2 hagyományos napelem energiahozamának felel meg. Naponta 150 l ivóvizet képes előállítani, és 1000 l-es tároló tartozik hozzá. Bármilyen terepen telepíthető, polgári vagy katonai célokra használható,

56 -56- ideális vészhelyzetekben vízelőállításra. Környezetbarát függetlenséget, megbízhatóságot jelent a tulajdonosának. NERIOS.G3: elektromos hálózatról működtethet ez a még kompaktabb tagja a NERIOS családnak, mely nem tartalmaz invertert, akkumulátort, jégtárolót, ezáltal könnyebb, fogyasztása pedig mindössze 3.2kWh. Teljes nap képes működni sztenderd energiaforrásra vagy generátorra csatlakoztatva. Egy másik cég más szempontoknak is igyekezett megfelelni. A Skywater 300 Military: Mobilis, tartós és megbízható vízforrás. Alapvetően hasonlít az előzőekben ismeretett megoldásokhoz, azonban úgy alakították ki, hogy a legkeményebb körülmények között is megbízhatóan működjön. Külsejét váz védi, neoprén rázkódáselnyelő tömítésekkel, és a belső alkatrészeknek megerősített rögzítése van. Edzett acélból készült. Üzemanyaggal működik, egy gallon JP8 üzemanyaggal gallon ivóvizet állít elő óránként. Megspórolható vele a szállítás és csomagolás összes költsége.. A Skywater Harmony lúgos vizet képes előállítani bármilyen környezetterhelés nélkül. Ez a víz alapvetően különbözik a hagyományos víztől, mert a mérete és az alakja a vízmolekulaszerkezeteknek megváltozik, hatszögletű lesz, ami lehetővé teszi a víznek, hogy könnyedén áthaladjon az emberi szöveten, ezáltal hatszor jobban hidratál a hagyományos víznél. A Skywater Harmony annyira energiahatékony a megfelelő körülmények között, hogy 0,16 dollárért képes előállítani 3,78 liter vizet. Összehasonlítva, 3,78 liter palackozott víz 1 dollárba kerül. A Skywater ESU20 Sürgősségi Kiszolgáló Egység Egy krízishelyzetre készült termék, mely vészhelyzetben képes 900 gallon (több, mint 3400 liter) vizet előállítani naponta. A Skywater ESU-20 tartalmaz 3 Skywater 300-as atmoszférikus vízgenerátort, egy kb literes víztároló tartályt, ami másodlagos víztisztítóval van kiegészítve és egy 30kW-os elektromos dízelgenerátorral, amik a formatervezett Featherlite 20 lábas szabványú mobilkonténerben kaptak helyet. A Skywater ESU-20 adiabatikus desztillációs víztisztító folyamata egyedülálló. A berendezés páratartalomtól és hőmérséklettől függően szinte bárhol képes liter vizet előállítani naponta.

57 -57- WMS1000 szélturbina Service Unit The Skywater ESU20 Emergency Forrásjegyzék: [1] Közel-keleti vízhiány okozta válság: ( )

58 -58- [2] Közel-keleti vízhiány okozta válság: ( ) [3] A spanyol feltaláló története, ( ) [4] Hirdetőtáblákból víz, ( ) [5] Hirdetőtáblákból víz, ( ) [6] Eole Water S.A.S., (2015. augusztus 16.) [7] Eole Water, ( ) [8] Skywater, ( ) [9] NBD, ( )

59 Perth és Melbourne munkahelyi közlekedési terveinek sikere (A Workplace Travel Plans in Melbourne and Perth, 2007 tanulmányban foglalt eredmények bemutatása a jelen tanulmányhoz kapcsolódó tananyag leckéinél került bemutatásra, jelen gyűjteményünkben csak a hivatkozunk rá) 14. Ökobarát kórházak Chlidren s Hospital of Pittsburgh of UPMC 4401 Penn Avenue Pittsburgh, PA Phone: nem betegségekkel kapcsolatos koordinátor: Andrea Kunicky Phone: andrea.kunicky@chp.edu Továbbá az építkezésben részt vett két legfőbb építőipari vállalat: PJ Dick Inc. Cím: 225 North Shore Dr, Pittsburgh, PA 15212, Egyesült Államok; Telefon: Astorino Co. Cím: 227 Fort Pitt Boulvard, Pittsburg, PA 15222, Egyesült Államok; Telefon: Az építőipar körülbelül a világ teljes energia-felhasználásának egyharmadát használja, mely révén az összes közvetlen és közvetett széndioxid emisszió hasonló arányú kibocsájtásáért felelős [1]. Továbbá az épületek energiaigénye 2010 és 2050 között 50 %-kal fog emelkedni, ha a jelenlegi, általános trendeket vesszük alapul, viszont energiahatékony, alacsony széndioxid kibocsájtású épületek építésével, akár 25%-os csökkenés is elérhető lenne az általános tendenciákhoz képest, amely körülbelül 40 exajoule energia megtakarítást eredményezne [2]. Ez hozzávetőlegesen India és Oroszország teljes energiafelhasználásával egyenértékű. Sok cég és intézet is érdekelt, hogy energiahatékony épületekbe fektessen, melyet jól példáz, hogy az ebből származó megtakarítások 80 milliárd dollárt érnek el világszerte [3]. Ez ígéretes kezdet, viszont vannak olyan adatok melyek jól mutatják, hogy még igencsak gyerekcipőben járnak az ezzel kapcsolatos fejlesztések: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint még messze vagyunk az épületek energiahatékonyságának maximalizálásától, mivel nagyjából a lehetséges fejlesztések 80 százaléka kihasználatlan marad. Természetesen ez alól az egészségügyi szektor sem kivétel. A modern kórházak az év 365 napján 24 órában működnek, ahol egészségügyi dolgozók tucatjai egyre nagyobb technológiai háttérrel dolgoznak, mely révén igen magas a kórházak víz és energia felhasználása, nem beszélve a nagymennyiségben termelődő különböző típusú hulladékokról. Továbbá a betegek és a társadalom egészségére, valamint a környezetre is negatív hatással vannak a régi, rosszul tervezett és/vagy nem megfelelő építőanyagból épült kórházak. Több olyan tanulmány is napvilágot látott már, mely egyértelmű kapcsolatot mutatott a felhasznált burkolóelemek és az ott dolgozó emberek egészsége között. Ezek az építkezés során használt nem megfelelő minőségű anyagok illékony szerves vegyületeket tartalmazhatnak, melyeknek egészségkárosító hatása egyértelmű. Ilyen illékony vegyületek például a formaldehid, acetaldehid, toluol vagy naftalin.

60 -60- Sajnálatos módon a kórházak energiafelhasználása négyzetméterenként nagyjából kétszer akkora, mint más állami intézményeké. Egy felmérés szerint az amerikai kórházak üzemeltetése nagyjából 56 millió tonna széndioxid kibocsájtással járnak évente, mely egyenértékű 240 ezer vagon szén elégetése közben keletkező széndioxiddal [4]. Mivel a klímaváltozás jelenti valószínűsíthetően a legkomolyabb fenyegetést az emberi egészségre a 21. században [5], így az egészségügyi központok a jövőben nem csak a klinikai szolgáltatások helyszínéül kell hogy szolgáljanak, hanem egy hatékony társadalmi válasz alapját is képezniük kell a klímaváltozás indukálta egészségügyi fenyegetettségre. Ebből kifolyólag egyre nagyobb az igény az ökobarát kórházakra, melyek mind a víz, mind az energiafelhasználás területén hatékonyak, építésük során környezetbarát, egészségre ártalmatlan alapanyagokat használnak fel és kis széndioxid emisszióval rendelkeznek. Az ökobarát kórházak építésére vagy átalakításra szolgáló fenntarthatósági programok révén nem csak csökkenthetjük a keletkező hulladék mennyiségét, vagy energiát takaríthatunk meg melyek akár százalékos csökkenést is eredményezhetnek az energiafelhasználásban, így igen kifizetődőek hanem segít az egész társadalom védelmét szolgálni. Nagyban hozzájárul a kórházak fejlesztéséhez az úgynevezett LEED bizonyítvány (Leadership in Energy and Environmental Design), melyet olyan környezetbarát épületeknek ítélnek oda, melynek: 1.) alacsonyak a működési költségei, 2.) energiát, vizet takarítanak meg 3.) Egészségesebb környezetet biztosítanak a felhasználóknak 4.) Továbbá megfelelő kialakítással elősegítik a természetes fény minél nagyobb arányú hasznosítását valamint fontos az elérhető zöldterületek maximalizálása, hiszen több kutatás is egyértelmű kapcsolatot tudott kimutatni a természetben töltött idő és a stressz csökkenése között. Ezen felül a jól-lét kialakításhoz szükséges tényezők mindenkörű fejlesztését figyelembe kell venni. Az ökobarát kórházak közül példaértékű az amerikai Pittsburgh városában található gyerekkórház (Children s Hospital of Pittsburgh of UPMC) amely két LEED díjat is elnyert. Az építkezés során elsődleges cél volt, hogy egy olyan központot hozzanak létre mely megfelelő környezetet biztosít a gyógyuláshoz és kimondottan gyerekbarát, így például a lehető legtöbb közösségi teret színesre tervezték. Az épületegyüttes hozzávetőlegesen 2,6 hektáron fekszik, az épület pedig körülbelül 5500 m 2. A felújítási munkálatok mintegy 185 millió dollárra rúgtak. A kivitelezés során a környezetbarát gondolkodásmódot a kórház minden részlegében figyelembe vették. E sokrétűséget a következő felsorolás szemlélteti: A kórház zöld területének parkosítását víztakarékos módon alakították ki, egy rendkívül takarékos csepegtetős öntözőrendszer révén, valamint olyan növényeket telepítettek, melyeknek alacsony a vízigénye. Az építkezés során több mint 25 százalékban újrahasznált anyagokat építettek be, melyek a lebontott Lawrenceville-i kórházból származtak. Továbbá nagymennyiségű, újrahasznosítás révén gyártott elemeket használtak, mint például újrahasznosított szerkezeti acélelemek, alumínium csövek vagy gipszkarton elemek. A szállításból származó emissziók csökkentésének érdekében helyben gyártott építkezési anyagokat használtak fel [6]. Az építkezés során csak olyan festékeket, burkolatokat, tömítő- és ragasztóanyagokat használtak fel, melyek nem tartalmaznak, vagy nem kimutatható mértékben tartalmaznak illékony szerves vegyületeket (VOC). A festéshez a PPG Pure Performance típusú festéket használtak, mely a világ első prémium kategóriájú VOC

61 -61- mentes festéke. Továbbá igyekeztek minimalizálni a higany tartalmú eszközök használatát, mind a világítás technikai, mind a klinikai eszközökben. A belső terek kialakításánál olyan környezetet igyekeztek létrehozni, mely a legjobban elősegíti a gyerekek gyógyulását. Így például megfelelő szigeteléssel láttak el a falakat vagy többrétegű gipszkarton válaszfalakat használtak. A személyzeti szobák elhelyezését a folyósok stratégiai pontjain alakították ki, továbbá a nővérhívók csendes jelzéseket adnak. A csendesebb környezet kialakításáért a padlóburkolatoknál rezgéscsillapítókat is alkalmaztak. Az épület takarításához környezetbarát vegyszereket használnak, melyek többek között illatmentesek. Az épület levegőjének minőségét szűrőrendszerek beépítésével növelték. A lehető legtöbb helyen a csaptelepeket perlátorral látták el a vízfogyasztás csökkentése érdekében. A helyiségeket úgy alakították ki, hogy a természetes fény hasznosítása maximális legyen, valamint automatikus árnyékoló berendezéseket is telepítettek, így csökkentve a szobák klimatizációs költségeit. További klimatizációt csökkentő elem volt az úgynevezett Sungate típusú (PPG IdeaScapes) [7] ablaküvegek beépítése, mely a látható fényt nagy arányban átengedi, viszont a látható hullámhossz-tartományon kívül eső sugárzásokat visszaveri, így a bejutó hő nagymértékben csökkenthető. A tetőn nagyméretű zöldtetőt alakítottak ki, melyet Gyógyító Kert -nek neveztek el, ahova mind a betegek, mind az ott foglalkoztatottak, könnyen ki tudnak menni, így például a gyerekeknek lehetőségük van a családdal a szabadban sétálni, még ha nem is hagyhatják el az épületet, így elősegítve a környezettel való kapcsolatot. A kórházban több helyen olyan művészeti munkákat helyeztek el, amelyek teljesen egészében újrahasznosított anyagokból készültek, valamint témájuk bemutat egy-egy környezeti problémát. A műveknél továbbá oktatási céllal feliratokat helyeztek el, hogy a gyerekek környezettudatosságát így is elősegítsék. A közlekedésből eredő emissziókra is figyelve alakították ki a terveket, így a kórházhoz megállót telepítettek, hogy tömegközlekedéssel is elérhető legyen. Az oda közlekedő járművek többnyire hibrid meghajtásúak [8]. Továbbá nagymennyiségű biciklitárolót is kialakítottak, valamint hogy tovább csökkentsék a járművek szennyező anyagainak kibocsájtását a dolgozókat jutalmazták, ha a munkahelyre való utazást többen egy közös járművel oldották meg vagy pedig alternatív meghajtású járművel közlekedtek. Ezen felül kötelezővé tették, hogy a kórházhoz eszközöket szállító kamionok motorját a rakodás alatt, mindenképpen le kell állítani. A parkolóhelyek kialakításánál maximalizálták a férőhelyek sűrűségét, így csökkentve a leaszfaltozott terület hősziget hatását. A kórház energiaellátásának 9,2 %-a megújuló energiaforrásból származik. A kórház körüli világítást úgy alakították ki, hogy az a lehető legkevesebb fényszennyezéssel járjon. A kórházban a hulladék csökkentésére újratölthető elemeket használnak.

62 -62- A kórházi dolgozók környezettudatos oktatási programban és továbbképzéseken vesznek részt, így miközben a gyerekekkel foglalkoznak, nem csak a gyógyulásukat segítik elő, hanem igyekeznek egy környezetbarát gondolkodásmódot is átadni nekik. A betegek adatainak tárolását papír felhasználása nélkül, csak elektronikai eszközökön tárolják. A LEED minősítéstől függetlenül nagy segítséget jelenthet egy környezeti problémákra fogékony kórházigazgatónak vagy befektetőnek az az ajánlás, amit a Health Care without Harm (Egészségügy ártalmak nélkül) nevű nemzetközi szövetség készített abból a célból, hogy segítse az egészségügyi szektor átalakulását ökológiailag fenntarthatóvá és elsődleges támogatója lehessen a környezeti méltányosságnak és a környezet megóvásának, ahol természetesen a betegek védelme és gyógyítása teljes prioritást élvez. Az ajánlás 5 témakörben tesz javaslatokat, ahol komoly lehetőség van a környezetbarát fejlesztésekre legfőképpen a megújuló energiaforrások használata és megfelelő vízhasználat révén. Legfontosabbnak az épületekkel kapcsolatos fejlesztéseket tartják, mint például az épület fűtéséhez és klimatizálához kapcsolódó fejlesztések, a külső burkolatok korszerű szigetelése vagy az épület világításának korszerűsítése. Fontos továbbá hogy a felhasznált energia minél inkább megújuló forrásokból származzon, tehát ajánlatosnak tartják napelemek, napkollektorok telepítését, esetleg szél vagy geotermikus energia felhasználását. Kiemelkedően fontos a megtermelt energia hatékony felhasználása, melyre kiváló megoldást nyújt a kapcsolt energiatermelés, ahol a villamos és hőenergiát együttesen állítják elő, így minimalizálva a veszteségeket. A bostoni Longwood Klinikai Központ például 24%-kal csökkentette a felhasznált energia mennyiségét kapcsolat energiatermelő rendszer telepítése révén. Harmadik témakör az energiatakarékos berendezések használata, mely magában foglalja az energiatakarékos kijelzők és monitorok alkalmazását. Fontos kiemelni, hogy egy azonos méretű energiatakarékos és egy normál típusú monitor áramfelhasználásában akár 75 %-os különbség is lehet, mely az egész intézetre vetítve igen jelentős megtakarítást eredményezhet. Külön témakör a személyzet elkötelezettsége és megfelelő képzettsége a környezettudatosság terén. Fontosnak tartja az ajánlás a foglalkoztatottak ilyen jellegű továbbképzését vagy egy zöld team alkalmazását, akik környezettudatos tanácsokkal tudják ellátni a személyzetet. Ötödik témakörként a szállítással kapcsolatos lehetőségeket említi, mint például csökkenteni vagy mellőzni a légi szállítással kapcsolatos anyag és eszközbeszerzéseket. Továbbá kiemelkedő lehetőségnek tartja alternatív meghajtású járművek alkalmazását, valamint olyan korszerű telekommunikációs rendszerek telepítését, melyek lehetővé teszik online konferenciabeszélgetések lebonyolítását, így csökkentve az utazásból adódó emissziókat. Források: [1] Binswanger, M. (2001): Technological Progress and Sustainable Development: What about the Rebound Effect. - Ecological Economics, Vol. 36, Issue 1, Elsvier, Amsterdam, pp [2] International Energy Agency. (2013): Transition to sustainable buildings; Strategies and Opportunities to 2050, CORLET Publishing, France Paris, ISBN: _2013.pdf [3] Pike Research (2012): Energy efficiency retrofits for commercial and public buildings.

63 CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 4. tanulmány: Követendő jó példák Magyarországról és -63[4] Dan Quinlan (2014): Health care and Climate change, an opportunity for transformative leadership [5] Costello A., M. Abbas, A. Allen, S. Ball, S. Bell, R. Bellamy, S. Friel, N. Groce, A. Johnson, M. Kett, M. Lee, C. Levy, M. Maslin, D. McCoy, B. McGuire, H. Montgomery, D. Napier, C. Pagel, J. Patel, J. A. Puppim de Oliveira, N. Redclift, H. Rees, D. Rogger, J. Scott, J. Stephenson, J. Twigg, J. Wolff, C. Patterson (2009): Managing the health effects of climate change Lancet 373: [6] ( ) [7] ( ) [8] Institute of Medicine (IOM). (2007): Green healthcare institutions; Health, environment, and economics (Workshop summary) Washington, DC: The National Academies Press. ISBN:13: A Pittsburgh-i gyerekkórház épülete

64 -64- A kórház egyik folyosója

65 Zöldtetők létesítésének elősegítése jogi szabályozás révén Torontó városa, Kanada Shayna Stott Green Roofs City Planning Division Metro Hall, 55 John Street, 22 nd Floor Toronto ONM5V 3C6 Weboldal: A zöldtetők, falak vagy homlokzatok létesítése különböző előnyökkel jár mind az adott település, mind az épület tulajdonosa vagy bérlője számára, azonban az elérhető előnyök maximálása nagyban függ a megfelelő dizájntól és kivitelezéstől. A tetőkön elhelyezett növények hatékonyan csökkenthetik a levegőben található szennyezőket, viszont ez nagyban függ a kihelyezett növények típusától, a levelek felületének nagyságától valamint szövettani tulajdonságaitól [1]. A zöld falakon felfutatott szőlő például kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen kimagasló levélfelületet tud produkálni négyzetméterenként, mely révén igen hatékonyan tudja eltávolítani a szennyező részecskéket [2]. A városi infrastruktúrában rendkívül nagy hőabszorbeáló felületek vannak, melyek úgynevezett hőszigetek kialakulásához vezethetnek, ezek a területek többnyire 1-4, de akár 7 C -al magasabb hőmérsékletűek lehetnek, mint egy városon kívüli terület. A globális klímaváltozás révén valószínűsíthetően ezek az értékek nőni fognak, viszont a megfelelően kialakított zöldtetők az árnyékolás és párologtatás révén csökkenthetik a hőszigetek hatásának erősségét [3]. A zöldtetők részt vesznek továbbá a biodiverzitás növelésében, leginkább rovarok és madarak számára megfelelő élőhelyek teremtésével melyek összekötetést nyújtanak a nagyobb élőhelyfoltok között [4]. A klímaváltozás révén igen nagy valószínűséggel egyre gyakoribbá válnak az extrém nagy csapadékkal járó időjárási események, mely a csatornahálózat túlterheléséhez vezet, akár jelentős károkat is okozva. A zöldtetők számottevően mérsékelhetik ezeket a károkat, mivel nagyban hozzájárulnak a hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék egyenletesebb eloszlásához [1]. Ezen kívül nagy előnyük, hogy csökkenteni tudják az épületbe beszűrődő zajok mértékét is, akár decibellel is, ami természetesen nagyban függ a telepített növényállománytól. Továbbá fontos szerepük lehet az épületek állagmegóvásában, mivel közvetlenül a falnál vagy tetőn mérhető hőmérsékletingadozást kiegyenlítettebbé teszik, valamint az épületet érő UV sugárzást is csökkentik [1]. A zöldtetők további fontos előnye, hogy jelentősen hozzájárulnak egy élhetőbb város kialakításához, hiszen a túlzsúfolt városi területek zöldterületét, pont ott növelik ahol a legjobban szükség van rájuk, anélkül hogy a beépített területeket csökkenteni kellene. A zöldtetők segíthetnek az embert nap, mint nap érő stressz csökkentésében, könnyen elérhető rekreációs tereket biztosítva. Ezen túlmenően a városi kertészeknek is területet biztosíthat, melyen akár helyi élelmiszert is termeszthetnek. Néhány kutatás vizsgálta a zöldtetők napelemekkel való kombinálását, mely meglepően jó eredményeket hozott, mivel a kiegyenlítettebb hőmérséklet révén növekedett a napelemek hatékonysága [1]. A zöldtetők, falak vagy homlokzatok pozitív hatásai egyértelműen bizonyíthatóak, viszont elterjedésüket legfőképpen jogi szabályozással és pénzügyi támogatással lehet elősegíteni. Ennek oka, hogy a zöldtetők fő hátránya, hogy a kezdeti beruházás költsége, akár duplája is lehet egy normál építésű tetőhöz képest több okból kifolyólag. A tetőszerkezetet jóval erősebbre kell tervezni, amelynek biztonságosan el kell bírnia a ráhelyezett talajnak és

66 -66- növényeknek, továbbá a csapadékhulláskor felfogott csapadéknak az együttes tömegét. Többlet költséget jelent a talaj és a tetőszerkezet közé kerülő rétegek, mint például a geotextília vagy a vízelvezető csövek. Többféle szabályozással találkozhatunk, mely bátorítja a zöldtetők építését, ritkább esetben zöld falak és homlokzatok kialakítását. Torontó méltán érdemli ki a Zöld Város hírnevet, jó példával szolgálva más városok számára, mely több stratégiai tervet is elfogadott, mint például a Climate Change, Clean Air and Sustainable Energy Action Plan (Klímaváltozás, Tiszta levegő, és fenntartható energia akció terv), mely egyértelmű elkötelezettséget mutat a klímaváltozás elleni harcban és a fenntartható jövő érdekében, mind a városlakók, mind a városvezetés részéről. Torontó már 25 éve a zöldtetők építésének élvonalában jár, hiszen a már a 90-es évek elején a Rooftop Garden Resource Group (Tetőkert forrás csoport) elnevezésű szervezet igyekezett a zöldtetők építését elősegíteni a városban. Később ebből nőtte ki magát a ma is torontói székhellyel rendelkező Green Roofs for Healthy Cities (Zöldtető az egészséges városért) nonprofit szervezet, mely többek között információáramlást biztosít a zöldtetők kutatásával, építésével és jogi szabályozásával foglalkozó szakemberek között, továbbá szakmai anyagokat fejleszt a zöldtetők tervezésével, építésével és karbantartásával kapcsolatban. A város a 2000-es évek elején műhelyfoglalkozásokat tartott zöldtető tulajdonosoknak, hogy információkat szerezzenek a zöldtetők nagyobb fokú elterjedését segítő stratégiai tervhez. Ezt követően a város elkészítette a Making Green Roofs Happen ( Készíts zöldtetőket ) tervet, mely már tartalmazott olyan kutatási adatokat, melyben igazolták a zöldtetők építésének előnyeit. A város további kerekasztal beszélgetések révén igyekezett még több információhoz jutni majd a 2006-os The City of Toronto Act (Torontó város cselekvési terve) cselekvési tervben elfogadott egy határozatot, melyben szükségessé teszi a zöldtetők építését. Így a kezdeti stratégiával ellentétben nem csak ösztönözni kívánta a zöldtetők építését, hanem hatóságilag kívánta kötelezni az új épületeken. Továbbá elkészítették a zöld tetők építési standardjának első vázlatát. Ezt követően a határozattal és a standarddal kapcsolatban újabb konzultációkat tartottak, többek között egy több mint 150 főt magába foglaló kerekasztal beszélgetést, melyen tulajdonosok, építészek, tájépítészek, fejlesztők, zöldtető kivitelezők, tetőszerkezetek gyártásával foglalkozó cégek képviselői, a városi tanács valamint további érdeklődők mind a civil lakosság, mind a befektetők részéről részt vettek. Végül sikeresen létrehozták a Toronto Green Roof Construction Standard (TGRCS) (Torontói zöldtetők építési standardja) dokumentumot és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat, mely révén Torontó lett az első város Észak-Amerikában, ahol törvénybe iktatták az új épületek kötelező jellegű beépítését zöld tetővel január 31-e után minden lakó, kereskedelmi és intézeti épületek tetejét zöld tetővel kell ellátni, valamint az újépítésű ipari létesítményekre vonatkozó határidőt január 31.-ét jelölték ki. Az ipari, kereskedelmi és intézeti épületek beépítésére akkor vonatkozott a jogszabály, ha a tetőfelület elérte a 2000 m 2 és a magassága legalább 6 emelet volt. A lakóházaknál a minimum 5000 m 2 -t elérő épületeknél tették kötelezővé a beépítést. A város így nem csak zöldtetők számát gyarapította, hanem TGRCS ajánlásai és megkötései révén egy egységes városkép kialakításának alapjait is sikeresen lefektette. A beépítés a tető 20-60%-át érintette [5], a tető méretétől függően a következők szerint: Tetőfelület A beépíteni szükséges tetőfelület mértéke m 2 20% m 2 30% m 2 40%

67 m 2 50% m 2 vagy nagyobb 60% Az ipari épületeknél különleges esetekben lehet kivételt tenni a beépítéssel kapcsolatban, ha valamilyen praktikus technikai ok vagy a speciális tetőszerkezet miatt nem lehet kivitelezni a zöldtető építést. Ekkor viszont a tetőt olyan módon kell kialakítani, hogy a felület 100%-a kiváló hővisszaverő tulajdonságokkal rendelkezzen. Továbbá a parkolóban minden 5 parkolóhelyre ültetni kell egy fát, valamint az utcafrontot az épület előtt 6-8 méterenként szintén szükséges megfelelő árnyékoló hatást elérő fákkal beültetni. További megkötés hogy vagy egy akkora zöld felületet (ez lehet: zöld fal vagy homlokzat, gyepráccsal fedett terület, vagy normál zöldterület) kell a talajszinten kialakítani, mely megegyezik a tetőre eredetileg kijelölt zöldtető mérettel vagy a zöldfelület 25%-át kell megvalósítani és a tető teljes felületéről gyűjteni az esővizet, melynek képesnek kell lennie az utóbbi 100 évben mért legnagyobb csapadékmennyiséggel járó zivatar vizének befogadására. Ha ennek ellenére nem kerül sor a zöldtető beépítésre, vagy az azzal ekvivalens munkálatokra, akkor a tulajdonosnak kötelezően bírságot kell fizetnie, mely elérheti a 200 kanadai dollárt is négyzetméterenként. Toronto pénzügyi támogatással is ösztönözte a zöldtetők építését azokon az épületeken, amik nem tartoztak a kiadott törvény hatálya alá, tehát 2000 vagy 5000 négyzetméternél kisebb méretűek voltak. A pénzügyi támogatások két fő csoportra oszlottak. Egyrészt egyszeri támogatás formájában, mellyel a kezdeti beruházás költségét kívánták támogatni, másrészt adókedvezmények formájában. Ezáltal a tulajdonosok csökkenteni tudták az épületadó költségeit, mivel bónuszokat kaptak a zöldtetők, falak vagy homlokzatok építéséért. A nem megépült zöldtetőkből vagy azt kiváltó lehetőségek nem megvalósításából befolyt büntetések 100%-át ennek a támogatói programnak a finanszírozására fordították és természetesen további pénzügyi támogatásról is gondoskodott a város. A törvény bevezetése óta 140 új építésű ingatlanra m 2 felületű zöldtetű került megépítésre, továbbá az ösztönző program révén további m 2 zöldtető épült meg. Habár a városban a zöldtető építésére alkalmas teljes tetőterület eléri az 5000 hektárt (50 millió m 2 ), így bőven van még hova fejlődni. Ennek az 50%-os beépítésével a következő hasznokat lehetne elérni, ha a talajvastagság átlagosan 150 mm és a standardeknek megfelelő növényekkel telepítik be: Valószínűsíthető egészségügyi megtakarítások a levegő minőség javulása révén: 2,5 millió kanadai dollár/év Az épületek fűtés/hűtés költsége révén adódó energiamegtakarítás értéke: 21,56 millió kanadai dollár /év A hőszigetek hatásainak csökkenéséből adódó nyereség: 12,32 millió kanadai dollár/év A hirtelen lezúduló csapadékhullásból származó károk csökkenése: 750 ezer kanadai dollár/év. Jelenleg (2015. Március 1.) 444 nyilvántartott zöldtető van Torontóban, melynek összterülete jóval meghaladja a 200 ezer m 2 -t. Az ebből származó megtakarítások többé kevésbé arányosak a fent bemutatott értékekkel. A bemutatott esettanulmány rendkívül jól rámutat, hogy a megfelelő előkészületek és többszöri konzultációk révén olyan sikeres városrendezési programokat lehet megvalósítani, amelyek az érintettek mindegyikének hasznára válik, tehát igazi win-win típusú

68 -68- kapcsolatokat eredményeznek, továbbá a város élhetőbbé tétele mellett a fenntartható környezetvédelem mintapéldája is. Forrásjegyzék: [1] Tolderlund, L. (2010): Design guidelines and maintenance manual for green roofs int he semi-arid and arid west. ( ) [2] de Roo, M. (2011): The green city guidelines; techniques for a healthy liveable city, Zwaan Printmedia, Wormerveer, Hollandia, ISBN: pdf ( ) [3] New York City department design + construction, (2005): Cool and green roofing manual ( ) [4] Kingsbury, N. & Dunnet N. (2008): Planting green roofs and living walls, Timber Press, London, United Kingdom, ISBN-13: ( ) [5] Mirovic, S. (2010): Action plan for sustainable city of Toronto case study of green roofs, ISOCARP Congress, Nairobi ( ) További információ: Torrance, S. (2013): City of Toronto guidelines for biodiverse green roofs. nment/files/pdf/b/biodiversegreenroofs_2013.pdf ( )

69 A Hulladékmentes Dánia Erőforrás Stratégia a Hulladékkezelésben The Danish Government Közismert, hogy a hulladék a társadalmunk gazdasági tevékenységének következménye. Minél élénkebb a gazdaság, annál több hulladékot termelünk, ám a hulladék anyagot és erőforrást is tartalmazhat, amit érdemes újrahasznosítani. Az Európai unió tagországai a folyamatosan fejlődő direktíváknak és célkitűzéseknek köszönhetően régóta fejlesztik hulladékgazdálkodásukat: a fejlődés nem csak a keletkezett hulladékok ártalmatlanítását, és újrahasznosítását jelenti, hanem a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését is. A legújabb, körkörös gazdaság elképzelése szerint a hulladékok, mint nyersanyagok kell, hogy része maradjon a termelési folyamatoknak. Az 500 millió lakosával és 28 tagállamával az Európai Unió több mint a 7%-át teszi ki a világ népességének és évente kb. 3 milliárd tonna hulladékot termel. Itt született a kiterjesztett gyártói felelősség elve és terjedt el világszerte. Az EU mutatta be először az 1980-as évek elején a csomagolások kezelésére vonatkozó intézkedését, mely irányelvvel az italosdobozokat kívánta szabályozni igaz, ez nemzeti szinten nem mindenhol lett sikeres, emiatt a tagállamok maguk kezdték szabályozni a hulladékgazdálkodásukat. Az 1990-es évek kezdetén azonban az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa már hatékonyabb választ tudott adni a csomagolásra és a csomagolási hulladékokról szóló a 94/62/EC direktívával, melynek célja volt a nemzeti intézkedések harmonizálása hogy elősegítse a kiegyensúlyozott újrahasznosító piac létrejöttét a tagállamokban. Bár az EU Direktíva minden tagállamra vonatkozik, az egyéni országoknak szabadságában áll saját céljaikat kitűzni. Az üzleti, kulturális, gazdasági és geográfiai különbségek, továbbá az eltérő szemléletmódok és vásárlási szokások miatt megmaradt a különbözőség egész Európában július 2-án az Európai Bizottság elfogadta a jogszabályi javaslatot és annak mellékletét, hogy áttekintsék az újrahasznosításhoz és más hulladékkezeléshez kötődő célokat az 2008/98/EC Hulladék Keretirányelvben, a hulladéklerakásról szóló 1999/31/EC irányelvben, továbbá a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló a 94/62/EC direktívában. A javaslat célja segíteni Európát a körkörös gazdaság felé fordulni, felgyorsítani az újrahasznosítást, biztosítani az anyagokhoz való hozzáférést, munkát teremteni és a gazdasági növekedés. Így ambiciózus célokat fektettek le és hozzátettek kulcsfontosságú intézkedéseket a meglévő eszközökhöz, hogy elérjék ezen célokat és ellenőrizzék őket június 25-én kb. 700 delegált vett részt a körkörös gazdaságról szóló konferencián. Ez az egész napos rendezvény a másodlagos nyersanyagban rejlő potenciálról, a jövőben várható gazdasági növekedés forrásairól szólt, ahol a hulladékra már mint értékes forrásra tekintettek, amire innovatív üzleti modellek tartják vissza hosszabb ideig és nagyobb hatékonysággal a termelési folyamatokban. A kapott visszajelzések alapján készül el az új és még ambiciózusabb Körkörös Gazdasági Csomag, melyért a DG ENV és a DG GROW felelős. A csomagot várhatóan ez év (2015) végén fogadják el. Ezen események alatt Dánia hosszú utat járt be a környezettudatos hulladékgazdálkodásban és a hulladékégetésben. Ezzel együtt Az EU-ban Dánia állítja elő az egyik legnagyobb egy főre

70 -70- eső hulladékmennyiséget ben a dán háztartások egy főre nézve 447 kg hulladékot termeltek. Ez egyezik azzal, hogy egy dán hetente több mint 8 kg hulladékot dob ki. Megoldás A kormány emiatt egy olyan jövőt vizionált Dániának, ahol megvédi erőforrásait és nyersanyagait, több háztartási hulladékot hasznosít újra és kevesebbet éget el. Ezáltal több anyag kerül vissza a gazdasági körfolyamatokba, mely a környezetvédelem szempontjából is igen kedvező. Ezzel egy időben fontos az erőfeszítéseket költséghatékonyan és a társadalmi környezetnek megfelelően megtenni. A hulladékgazdálkodás területének ezen új megközelítése hagyományos (dán) alapokon nyugszik, ugyanis sok éven át szem előtt tartották a véges természeti erőforrásokat, és erre tekintettel aknázták ki és védték azokat egyszersmind, pl. a talajvíz megóvása teszi lehetővé, hogy ivóvizet lehet inni közvetlenül a csapokból. A vízfolyásokba és tengerbe jutó nitrogén kibocsátását drasztikusan csökkentették, és ambiciózus célokat tűztek ki, hogy a mezőgazdasági eredetű peszticidterhelést csökkentsék. Természetesen Dánián kívül, az egész EU-ban is napirenden van az erőforráshatékonyság növelése. Minden tagállam egyetértett a 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programmal aminek jelmondata: Jólét bolygónk felélése nélkül és az útitervvel egy erőforrás-hatékony EU-ért. Világszerte vitatkoznak az államfők és a kormányok a zöldgazdaságról és az erőforrás-hatékonyságról. Dánia aktív partner ezekben a vitákban, politikája szerint ugyanis növeli az alapanyagok és erőforrások árát, hogy még inkább elősegítse azokat a fejlesztéseket és alkalmazott megoldásokat, amikkel még hatékonyabban tudják felhasználni a nyersanyagokat, vagy amikkel helyettesíthetőek. Ezért új piaci lehetőségek nyílnak azon dán vállalkozások számára, amik ilyen technikai megoldásokat és tudást képesek nyújtani. Ezzel a mentalitással kívánják a hulladéklerakást is lecsökkenteni annyira, hogy hosszútávon csak azok az anyagok kerüljenek lerakásra, amiket nem gazdaságos újrahasznosítani vagy elégetni. Így kívánják elérni a hulladékmentes Dániát a következő területekre fókuszálva: 1. Kevesebb hulladékot égetnek és jobban kiaknázzák a benne rejlő értéket és erőforrásokat. 2. Csökkentik a hulladék környezetterhelését, így a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nem jelentkezik járulékos hatás a környezetre és a természetre. 3. Az újrahasznosítást kiváló minőséggel fogják végezni, és az újrahasznosítás előtt elkülönítik a veszélyes anyagokat a hulladéktól. 4. Erősebb állami-civil együttműködéssel erősítik meg a hulladékgazdálkodás újraszervezését. Az önkormányzatoké az elsődleges felelősség a hulladékrendszerekért, elsősorban a háztartási hulladékért. A magánvállalkozások rendelkeznek a szükséges szaktudással, hogy kifejlesszék a technológiai újításokat. Ezért fontos az állami-civil együttműködés. 5. Rugalmas kezdeményezések és a fejlesztések szigorú ellenőrzése szükségesek a hulladékgazdálkodásban, különösen az háztartási hulladék újrahasznosításában. A kormány a helyi mozgástérre építve próbálja a helyes megoldásokat megtalálni. A kormánynak 2016-ban fogja kiértékelni a stratégiát, és ez alapján dönti el, hogy szükségesek-e további erőfeszítések. A Erőforrás Stratégia a Hulladékkezelésben 2011-ben kb. 9 millió tonnányi anyag végezte hulladékként Dániában. Ennek 61 %-a került újrahasznosításra, 29 %-a lett elégetve és 6 %-a került lerakásra. Ez azt jelenti, hogy túl sok értékes anyag kerül elégetésre és lerakásra. A dán hulladékpolitikában változás várható,

71 -71- ugyanis a kitűzött cél szerint a következő 10 évben a maihoz képest kétszer ennyi háztartási hulladékot szeretnének újrahasznosítani. Ez jelentős változás lesz; némely hulladék alkalmasabb az újrahasznosításra min az égetésre, pl. a fém és az üveg, amiket nem lehet gazdaságosan elégetni, hogy energiához jussunk. Pl. 1 tonna alumínium újrahasznosítása annak előállítása helyett globálisan 10 tonna CO2-t tudna megspórolni. Ma a fémek újrahasznosításának aránya kevesebb, mint 50 % és az olyan ritka elemek, melyeket pl. mobiltelefonokban használnak, az újrahasznosítás aránya 1 %. Ez a gyűjtési és feldolgozási módszernek köszönhető, és a ténynek, hogy túl költséges a fémek újrahasznosítása. Ezen persze a technológiai fejlesztés tud változtatni a jövőben. Bár a papír és a karton jól ég, újrahasznosítani is megéri őket, a fa kivágása és feldolgozás energiaigénye megspórolható ily módon, az ára pedig azt jelenti, hogy megéri. A szerves hulladékot, főleg a háztartásokból származó élelmiszerhulladékot lehet biogáz-termelésre használni, ami energiatermelés szempontjából is értékes, továbbá csökkenti a háziállatok termeléséből fakadó környezeti problémákat. Dánia e technológia terén vezető szerepet tölt be, ugyanis a szerves hulladékból származó tápanyagokat műtrágyaként használják a mezőgazdasági területeken, ez pedig égetés esetén nem történhet meg. A stratégia a független önkormányzatoknak új követelményeket nem ír elő, rajtuk múlik, hogy a hulladékkezelés szolgáltatásának és szervezeti szintjét megállapítsák. A hulladékgazdálkodás újraszervezése néhány önkormányzatnak rövidtávon is vonzó lesz, míg mások hosszútávon fognak belőle hasznot húzni. A cél, hogy megduplázzák a háztartási hulladék újrahasznosítását, a hulladékválogatás jelentős fejlesztését igényli. Ez történhet a háztartásokban, a keletkezés forrásánál, vagy központilag, hulladékválogató üzemekben, de ezeket a döntéseket helyi szinten kell eldönteni, szem előtt tartva a költséghatékonyságot és a társadalmi viszonyokat. További potenciál rejtőzhet még a vállalatok hulladékainak újrahasznosításában is. Ez történhet válogatással és újrahasznosítással, de a felesleges anyagok elszállításával egyik cégtől a másikhoz, így a vállalatok pénzt spórolhatnak a hulladék újrahasznosításával, ahelyett hogy újat szereznének be. A környezet szempontjából előnyös az anyagi források minél hatékonyabb kihasználása, és ezzel ugyancsak könnyíteni lehet a természeti erőforrásokra nehezedő globális nyomáson. A dán hulladékszektor átalakítása A célok eléréséhez elengedhetetlen a szektor átalakítása. A kormány átalakítja az égetés rendszerét, hogy az égetés a leghatékonyabb égetőkben történjen, így a hulladékszektor támogatja az újrahasznosítást. A stratégia megvalósítása más kezdeményezésekkel és a megduplázott háztartási hulladék újrahasznosításával együtt várhatóan jelentős anyagújrahasznosítás-növekedést eredményez Dániában. A költséghatékony átalakítása a hatékonyabb újrahasznosításért igényli, hogy mind a hulladékszektornak, mind a háztartásoknak legyen ideje átalakulni. Az átalakítás nem terjed ki minden hulladékfajtára, csak bizonyos típusokra fókuszál, de ezekkel a célokkal és kezdeményezésekkel Dánia el tudja érni az EU-s célokat, pl. a csomagolást és csomagolási hulladékokat, az elektronikai hulladékokat vagy a háztartási hulladékokat illetően. Ezekkel a kezdeményezésekkel tonnával kevesebb hulladék

72 CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 4. tanulmány: Követendő jó példák Magyarországról és -72kerül elégetésre 2022-ben, mint nélkülük. Kb tonnával kevesebb háztartásokból és a vállalatoktól származó műanyag kerül elégetésre 2022-ben, ezzel megspórolva több mint tonna CO2-t. A folyamat jól mutatja az EU és a tagállamok jogszabályozásának pozitív egymásra hatását. Forrásjegyzék: [1] EU Körkörös gazdaság, ( ) [2] EU A hulladékgazdálkodás átvilágítása, ( ) [3] EU Hulladékgazdálkodási célok, ( ) [4] Kiterjesztett Gyártói Felelősségvállalás, ( ) [5] Dánia Erőforrás Stratégiája a Hulladékkezelésben, ( )

73 a. HERMES - Nemzetközi együttműködés az európai mélytengerek felfedezésére Weboldal: Projekt koordinátor: Philip P. E. Weaver National Oceanography Centre Southampton European Way Southampton Hampshire SO14 3ZH, UK Tel: +44 (0) Az európai tengerek mélységei bővelkednek az életben és olyan biodiverzitási csomópontokban, mint a mélytengeri korallzátonyok és mélységi kanyonok. A HERMES projekt (Partszegélyek és Európai Tengerek Csomóponti Ökoszisztéma Kutatása Hotspot Ecosystem Research on the Margins of European Seas) felfedezte ilyen óceáni oázisok helyét, azt, ahogyan működnek és, ami nagyon fontos, hogy hogyan hatnak rájuk az antropogén tevékenységek. A HERMES 2005-ben kezdte meg munkáját és 4 évig tartott, 2009 márciusában fejeződött be. A HERMES konzorciumot 15,5 millió euróval támogatta az Európai Bizottság 6. Keretmunka Programja. A HERMES az interdiszciplináris tengeri tudomány új korszakának kezdetét jelentette. A HERMES-t befejezése után a HERMIONE követte Csomóponti Ökoszisztéma Kutatás és az Emberiség Hatása az Európai Tengerekre (Hotspot Ecosystem Research and Man's Ipact on European Seas). A projektcsapat csúcstechnológiák alkalmazásával új tengerfenéki sajátosságokat fedezett fel és ennek a rejtett világnak a megértését felgyorsítja. A kutatás kulcsfontosságú, ugyanis az érdeklődés a mélytengeri biológiai, energia- és árványi erőforrások feltárása iránt egyre nő. Ezt figyelembe véve a HERMES kutatók eredményeiket a döntéshozóknak továbbítják, hogy biztosítsák, hogy a tengeri erőforrások-igazgatásra vonatkozó döntéshozatal a legújabb tudományos eredményeken alapul. A főbb megközelítések a következők voltak: Jobban megérteni a természeti hajtóerőket, amik az óceánhatárok ökoszisztémáját irányítják: Jobban megérteni a csomóponti ökoszisztémák biodiverzitási és ökoszisztéma funkcióit A klímaváltozáshoz kötődő biodiverzitási és ökoszisztéma funkciók változásainak előrejelzése Koncepciók és stratégiák kidolgozása a tengeri erőforrások fenntartható használatára Egy fel nem fedezett világ A mélytenger határa a 200 méter mély kontinentális talapzattól a kb méteres mélységig tart, ahol az óceáni medence kezdődik. Európa mélytengerének határai egy 3 millió négyzetkilométeres területet ölelnek fel km hosszan, az északi sarktól a déli mediterrán területekig, és az Atlanti-óceántól nyugaton a keleti Fekete-tengerig. Ez a hatalmas terület még mindig alig lett felfedezve és alig értjük. Amit tudunk, az az, hogy a mélytenger az egyik legfőbb szénelnyelő, és emiatt nagymértékben befolyásolhatja a klímaváltozás mögött zajló folyamatokat. Ugyancsak ez a terület ad otthont egyedi, még szinte ki sem aknázott genetikai forrásoknak. A HERMES célja

74 -74- tanulmányozni egy a víz alatti világot, mielőtt visszafordíthatatlanul megváltozik vagy károsodik a klímaváltozás és az antropogén tevékenységek következtében. A projekt különleges hangsúlyt fektet a biodiverzitási csomópontokra, vagyis olyan helyekre, ahol a környezeti feltételek lehetővé teszik számtalan ismert és ismeretlen fajnak a gyarapodását. Az 50 projektpartner egyetemekről, kormányzati laboratóriumokból, civilszervezetektől, kutatóintézetekről és magánvállalkozásoktól érkezik, 17 különböző országból. A szakértők a tengeri biológia, geológia, oceanográfia, biogeokémia, mikrobiológia, geofizika, modellezés és a társadalmi-gazdasági tudományok területét képviselik. A projekt végrehajtása sürgős, mivel a legtöbb európai mélyóceáni határ a 200 tengeri mérföldes Exklúzív Gazdasági Zónán (EEZ) belül fekszik. Az államok mindenkori, exklúzív jogokat gyakorolnak ezen területen belül a tengeri erőforrásokra és tevékenységekre, mint a vonóhálós fenékhalászat, a szénhidrogén feltárás és kitermelés, és a mélytengeri bányászat. Ha a politikai döntéshozók sikeresen átlátják Európa értékes tengereinek erőforrásainak fenntartható gazdálkodását, a HERMES-től származó információk létfontosságúak lesznek, mivel ez az első projekt, ami ennyi tudományterület kutatásait integrálja. Merülés a mélybe Egyedül a projekt első felében a HERMES partnerek vállalkoztak kb. 80 expedícióra az európai határok környékén, beleértve az északi lejtőt Skandinávia partjainál, a Porcupine- Rockall területet az Atlanti-óceánon, a keleti és nyugati mediterráneumot és a Fekete-tengert. A csapat az anyahajóhoz kikötött távvezérlésű járműveket használt kamerákkal felszerelve, hogy bepillanthasson ebbe a rejtett világba. Ezekhez a járművekhez speciálisan adaptált eszközöket csatoltak, hogy a tudósok adatokat gyűjthessenek a biodiverzitási csomópontokról, például hideg szivárgásokról, ahol a szénhidrogénben gazdag folyadék szivárog ki a tengerfenékből, hideg vízi koralldombok és zátonyok, kanyonok és anoxikus területek, ahol a tengervíz oxigénben szegény. Amint az információkat összegyűjtötték, archiválják és elérhetővé teszik a Páneurópai GIS-ben (geoinformációs rendszerben) A rejtett világ felfedezése A projekt egyik legfontosabb felfedezése rávilágított a biodiverzitás és az ökoszisztéma működése közti kapcsolatra. A tudósok bemutatták, hogy az ökoszisztéma működése a mélytengerben exponenciálisan függ az ott élő fajok számától. Más szóval, ha az emberi tevékenységek vagy más okok miatt eltűnnek fajok, a következmények az ökoszisztémára nézve borzalmasak. Egy másik felfedezés a halászati ágazatot érinti. A halászok gyakran más fajokat is kifognak, mint amit eredetileg akartak, és ezt a mellékfogást visszadobják. Sok faj ezekből a mellékfogásokból széles mélységtartományban él. Ahogy a modern halászeszközök elérték a 2000 méteres mélységet, még nagyobb hatást tud gyakorolni az ökoszisztémákra. Más felfedezések arra világítanak rá, hogy mennyi mindent kell még tanulnunk a kontinensünk óceáni határairól. A közép-mediterráneumban egy korall függőkertet fedeztek fel, mely egy zátonyból lefelé növekszik, míg egy nagyon gazdag mélyvízi korallzátonyt találtak a skóciai Külső Hebridák szigeteitől délkeletre. A látszólag kopár, mély Feketetengeren új mikrobiális közösségeket fedeztek fel, amelyek új gyógyszerek kifejlesztését teszik lehetővé. A tengeralatti kanyonokról készített felmérések az északnyugati mediterrániumban feltártak egy szezonális áramlattípust, amit Sűrű Aljzati Víz Zuhatagnak (DSWC Dense Shelf Water Cascading) neveztek el, ami hatalmas mennyiségű vizet és üledéket mozgat a mélyóceánban, újraalakítva az óceánfeneket feltöltve azt oxigénnel és

75 -75- tápanyagokkal, ami újratölti e titokzatos világot és jelentős garnélarák halászatot tart fenn. A HERMES csapat meggyőződése, hogy a klímaváltozás képes csökkenteni ennek a jelenségnek a gyakoriságát és intenzitását, ezáltal hatva a mélytengeri ökoszisztémára és az ott élő organizmusokra. Máshol a Tirrén-tenger mélységeit kutató tudósokat elborzasztotta a hatalmas mennyiségű szemét, ami fennakadt az ottani korallokon. Az ige terjesztése A projekt partnerek keményen dolgoznak, hogy a felfedezéseket politikai tanácsokká formálják azok számára, akik felelősek Európa mélytengeri környezetének és erőforrásainak igazgatásáért. Például a Tudománypolitikai Panel hozta össze a HERMES tudósait és résztvevőit az európai ügynökségek, az ipar és a civilszervezetek képviselőivel. Ezen keresztül és más módokon, a HERMES csoport biztosította, hogy a döntéshozók odafent tudják, mi a zajlik a tenger fenekén. Együttműködő partnerek: IFREMER (France) Royal NIOZ (The Netherlands) University of Barcelona (Spain) Hellenic Centre for Marine Research (Greece) IFM-GEOMAR (Germany) CNR-ISMAR (Italy) Alfred-Wegener-Institut für Polar- und Meeresforschung (Germany) University of Tromsø (Norway) National University of Ireland Galway (Ireland) University of Erlangen (Germany) University of Ghent (Belgium) CSIC (Spain) CoNISMa (Italy) Max-Planck-Institute (Germany) CNRS-CEFREM (France) Instituto Hidrográfico (Portugal) International University Bremen (Germany) University of Bremen (Germany) University of Wales, Cardiff (UK) Institute of Marine Research (Norway) University of Göteborg (Sweden) University of Southampton (UK) OGS (Italy) University of Birmingham (UK) Netherlands Institute for Ecology (The Netherlands) University of Aberdeen (UK) University of Liverpool (UK) DEU Institute of Marine Science and Technology (Turkey) Scottish Association for Marine Science (UK) University of Aveiro (Portugal) GeoEcoMar (Romania) Intergovernmental Oceanographic Commission/UNESCO (France)

76 -76- University of Pierre and Marie Curie (France) University Bretagne Occidentale (France) Institut Scientifique Rabat (Morocco) Institute of Biology of the Southern Seas(Ukraine) The Shirshov Institute (Russia) Odessa National University (Ukraine) Lomonosov Moscow State University (Russia) United Nations Environment Programme (Kenya) SMEs Challenger Oceanic (UK) Volcanic Basin Petroleum Research (Norway) Praesentis(Spain) Median (Spain) MMCD (Germany) Olex AS (Norway) ArchimediX (Germany) Proteus (France) Jobin Yvon (Spain) Forrásjegyzék: [1] ( ) [2] Európai kutatási példák sikeres EU-s projektekre: _success_stories.pdf ( ) További hasonló sikertörténetek: Egy mini ROV elindítása az Közép-mediterráneumi Adriai-tengeren, hogy korallok után kutasson

77 -77- Egy idősort vizsgáló kamera felméri a korall környezetét Lencsevégen a Sebastes hal a hidegvízi Lophelia pertusa korall ellen Kép: T. Lundalv, TMBL. jóvoltából

78 b. Sikeres összefogás a társadalmi rugalmasság és szolidaritás fokozására Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza: Jóléti Programja Kapcsolat: Latter-day Saint Humanitarian Center 1665 Bennett Road Salt Lake City, UT Phone: HumanitarianCenter@LDSChurch.org Honlap: Probléma: A klímaváltozáshoz való társadalmi szintű alkalmazkodás egyik legfontosabb eleme a közösségek összetartó ereje, az önkéntes segítségnyújtás a bajbajutottaknak, a szolidartás és az altruizmus. Mindezek lehetnének elsősorban az állam feladatai is, de az állam és az állami intézmények iránti közbizalom nem mindenhol áll magas szinten. Az emberek gyakran úgy tekintenek az adókra, mintha az csupán azt jelentené, hogy valaki elveszi a pénzüket és ritkán jut eszükbe, hogy az adók közcélokat, és a közérdeket szolgálják, tehát ha több adót fizethetnek az azt jelenti, hogy jobban hozzájárulhatnak a társadalom közös jólétéhez. Amikor az állam iránti közbizalom és ebból következően az adózási kedv alacsony, különösen nagy szerepe lehet azoknak a kisközösségeknek, illetve azok nemzetközi hálózatainak ahol a tagok közötti szolidaritás, a jótékonyság erkölcsi megbecsültsége, a globális társadalmi felelősségvállalás és a globális, regionális és lokális vezetők iránti közbizalom kiemelkedően magas szintű. Megoldás: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egy világszerte 15 milliónyi egyháztagot számláló közösség, amely számos szokatlan és mégis nagyon sikeres megoldási módot alkalmaz működése során. Ezek a megoldási módok más szervezetek által is átvehetők, adaptálhatók és hasznosíthatók lehetnek és mintaként szolgálhatnak civil szervezetek, egyesületek vagy más egyházat számára. A közbizalom és társadalmi hitelesség fenntartásának módja: 1. Az egyházat világszerte maguk az egyháztagok tartják el és tartják fenn, sehol, senkitől, semmilyen állami támogatást, vagy külső forrásból származó támogatást nem kérnek és nem is fogadnak el, még szja 1%-hoz hasonló törvényben rögzített felajánlásokat sem. 2. Az egyházban nincs fizetett papság vagy vezetőség, még a püspökök, misszióelnökök, területi vezetők is önkéntes munkaként (polgári foglalkozásuk mellett) látják el feladataikat. A teljesidejű misszionáriusok (akik rendszerint 2 éves missziós szolgálatot vállalnak napi 24 órában szünetek, szabadságok nélkül) és így ez idő alatt jövedelmet nem tudnak szerezni) missziójuk alatti megélhetésüket maguk, családjuk, baráti körük segítségéből finanszírozzák, és nemritkán gyerekkoruk óta gyűjtenek majdani szolgálatukra. 3. A vezetőket és egyéb egyházi megbizatások, tisztségek viselőit mindig a magasabb vezetők választják ki és hívják el posztjukra, de mindig az a kisközösség szavaz róluk ahová megbizatásuk szólítja őket. Csak egyhangú támogató szavazás jelenti a pozícióban való megerősítést. Ellenszavazat esetén az ügyet kivizsgálják és annak megnyugtató lezárásáig a

79 -79- poszt betöltetlen marad. A támogató (bizalmi) szavazásokat legalább évente egyszer, de magasabb tisztségeknél félévente megismétlik. 4. Az egyháztagok jövedelmük 10%-át, valamint egyénenként eltérő mértékű és célú önkéntes felajánlásaikat minden hónapban befizetik (egyfajta önkéntes egyházi jövedelemadó) és ezekből az összegekből fizetik az épületek fenntartását, a humanitárius segítségnyújtást és minden más programot. Az egyháztagok anyagi hozzájárulásukon kívül önkéntes munkáikkal működtetik szervezeteiket és programjaikat. Jóléti segítségnyújtás rendszere a kisközösségen belül: Az egyháztagok felajánlásainak egy részét elkülönítik és arra használják, hogyha valamelyik egyháztag, vagy valamelyik egyháztag egyházon kívüli hozzátartozója betegség, munkanélküliség, válás, haláleset vagy más ok miatt anyagi nehézségbe kerül, akkor a püspökéhez fordulva hatékony átmeneti segítségben részesülhessen, ez a támogatás akár a teljes évi jövedelem pótlását is kiteheti, mindeközben azonban az egyház munkaügyi és jóléti központjai is segítségére sietnek, munkakeresési, vállalkozásindítási, átképzési tanfolyamok, tanácsadások formájában. A rászoruló személy ezen kívül közvetlen fizikai gondoskodásban (étel, ruházat, takarítási segítség, kórházban való meglátogatás, épületfelújítás, kerti munkák) is részesülhet a püspök iránymutatása alapján. Ebből következően a mormon közöségek tagjai természeti csapások és a klímaváltozás káros hatásai ellen is védettebbek összetartó kisközösségeik miatt. Nemzetközi Humanitárius segítségnyújtás közösségen kívül: Az egyháztagok felajánlásainak egy másik része az egyház világszintű humanitárius alapjába kerül, amely az egyházon kívüli jóléti segítségnyújtás fedezésére szolgál. Magyarországon például az egyház többszáz kerekesszéket osztott ki mozgássérülteknek, de ahol nincs megfelelő közoktatás ott iskolát, ahol nincs megfelelő egészségügyi ellátás ott kórházat, ahol mezőgazdasági tanácsadásra van szükség ott tanácsadószolgálatot alapítanak, de segítik a szülők nélkül maradt gyermekek örökbefogadását, a családtörténeti kutatásokat és még sokminden mást is. A pénügyi segítségen túl a humanitárius és közérdekű fizikai segítségnyújtásra külön programjuk van. Ez a Mormon Segítő Kezek (Helping Hands). Cunamik, tornádok vagy más természeti csapások után a világ minden táján megjelennek a sárga láthatósági mellényben vagy pólóban dolgozó egyháztagok akik mindenkinek segítenek aki rászorul. Magyarországon a mormonok az ajkai vörösiszap-katasztrófa idején és a dunai-árvízi védekezésben is segítettek ben pedig az egyház világszintű vezetősége felszólította az egyháztagokat, családjaikat valamint az egyház szervezeti egységeit, hogy vallásra, nemzetiségre, kulturális szokásokra és bőrszínre való tekintet nélkül nyújtsanak hatékony segítséget (anyagi támogatást, információs segítséget, fizikai szolgálatot és átmeneti befogadást) a bárhonnan bárhová érkező menekültek és gazdasági okok miatt bevándorlásra kényszerült emberek számára; az egyház erre a célra nemzetközi humanitárius alapját is rendelkezésre bocsátja. Klímaváltozási és ökológiai szempontból előnyös egyéb szokások és tanítások: Az egyháztagok nem isznak alkoholt, nem dohányoznak, nem fogyasztanak kávét, vagy teát (gyógyteákat és gyümölcsteákat kivéve), továbbá egyik tanításuk szerint csak ritkán ajánlott számukra a húsfogyasztás. Ezek a táplálkozási szokások a havi egyszeri 24 órás böjtöt is beleérve jelentősen javítják egészségüket és életkilátásaikat, aminek következtében a mormonok körében a várható élettartam jelentősen hosszabb az amerikai átlagnál. Ökológiai

80 -80- szempontból az általuk követett táplálkozási mód jelentősen kisebb szén-dioxid és víz lábnyommal, valamint környezeti károkozással jár, mint az általános amerikai életforma. A mormon tanítások közé tartozik a munka és a tanulás megbecsülése. Az Egyház Általános Oktatási Alapja tanulmányi támogatásokat biztosít szociálisan nehéz helyzetű, de egyébként érdemes egyháztagjaiknak felsőfokú tanulmányaik elvégzéséhez. Az egyház ezen kívül vallási és világi tanfolyamok sokaságát szervezi az egyháztagok és minden érdeklődő számára. Magyarorzágon például ismert szolgáltatásuk az ingyenes angolóra ( A felsőoktatás, gyakorlatias képzések és az angol nyelvtanulás egyaránt fontos alkalmazkodási kapacitás amely elősegíti a klímaváltozáshoz való eredményesebb alkalmazkodást. Mormon Segítő Kezek (Helping Hands) akció Források: [1] [2] [3] [4] [5] [6]