Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízis eredményei Results of the SWOT Analysis of Forest Schools Quarters

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízis eredményei Results of the SWOT Analysis of Forest Schools Quarters"

Átírás

1 Seregi János 1 Lelovics Zsuzsanna 2 Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízis eredményei Results of the SWOT Analysis of Forest Schools Quarters 1 M.A.S.H. Kft., Budapest, marketing vezető 2 Kaposvári Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Kaposvár, egyetemi docens Összefoglalás Nemzetközi és hazai szinten egyaránt egyre jelentősebb szerepet kap az erdők gazdasági, a védelmitermészetvédelmi, oktatási és kutatási funkciója mellett azok közjóléti funkciója is. Az erdő (és az azt kezelő erdészek) közjóléti szolgáltatásai közé tartoznak az erdészeti iskolák, a hozzájuk tartozó erdei tanösvények fenntartása valamint üzemeltetése is. A hazai 22 állami erdőgazdaság 2010-ben szállással rendelkező és 7 szállással nem rendelkező erdei iskolát működtetett. Az erdei iskola az iskolai tanítás hagyományostól eltérő formája; a környezetvédelmi lexikon szerint sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezeti egysége. Az utóbbi időben egyre több helyen létesül erdei iskola, mind több erdész, illetve erdőtulajdonos pedig közvetlen szerepet vállal ebben a munkában. Kiemelkedő nevelési feladat a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk a gyermekek és a természet között. Az erdőben ez kiválóan megvalósulhat, az erdei iskoláknak is köszönhetően megismerhetik többek között az erdő állat- és növényvilágának változatosságát és ezek védelmét. A fenntartható fejlődés fontosságát már évtizedekkel ezelőtt felismerték, ennek ellenére, a fenntarthatóságra való oktatás csak napjainkban kezd el egyre aktívabb szerepet játszani az oktatáson belül. A fenntarthatóság az egyik legnagyobb kihívás, és egyben a legnagyobb fenyegetés is, amivel napjainkban szembesülnünk kell. Az erdei iskolák (és óvodák) a szűkebben értelmezett környezeti nevelés természetismeret-központúságát feloldva, a fenntarthatóság-pedagógia komplex szemléletét közvetítik. Szerzők az említett erdei iskolák szálláshelyeinek (n = 32) SWOT analízisét végezték el. Elemezték az erdei iskolák szálláshelyeit pozitívumaik és gyengeségeik mentén, valamint áttekintették azok lehetőségeit és a működését veszélyeztető tényezőket egyaránt. Kulcsszavak: erdei iskola, SWOT, fenntarthatóság, környezetvédelem, környezettudatos nevelés 337

2 Bevezetés Lehoczky János definíciója szerint az erdei iskola olyan többnapos, a tanévben (szorgalmi időben) megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől eltérő helyszínű nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő és cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, az ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése épp úgy, mint a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció is. Más megfogalmazásban erdei iskolának nevezik azokat a bázisokat, objektumokat is, amelyeket természetvédelmi szervek, erdészetek, egyesületek, vállalkozók létesítenek azért, hogy ott pedagógiai, szakmai szolgáltatásként terepi oktatást nyújtsanak. (1) Az erdei iskola elnevezés egyrészt gyűjtőfogalom, másrészt fantázianév. Gyűjtőfogalma mindazon iskoláknak, amelyek működésük szerves részeként a tanév során időlegesen természeti környezetbe helyezik ki a tevékenységek színterét. Fantázianév is, hiszen a tevékenységek helyszínei olyan változatosak, mint maga a természet. Létesíthető erdőn, folyóparton, síkföldön, tanyavidéken, tengerparton, hómezőn stb., azonban az hangsúlyozandó, hogy helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természetközeli környezet, ugyanis fontos az új helyszín a természettel, a környezettel való személyes kapcsolat kialakításának élménye szempontjából. Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A máshollét-élmény hatására a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei felbomlanak, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépi, illetve meghaladja. Az erdei iskolák rövid történeti áttekintése Az erdei iskolák története Németországban kezdődött. A múlt század utolsó évtizedében a fellendülő iparosodás velejárójaként óriási mértékű tuberkolózis-hullám söpört végig a német nagyvárosokban, ami elsősorban a szegény sorsú gyermekeket sújtotta. A már kialakult kór gyógyítására iskolaszanatóriumokat létesítettek, amelyben a tanítás a szabad levegőn folyt (München, 1900). Más kezdeményezések a betegség megelőzésére irányultak: a veszélyeztetett gyermekek számára kéthetes szünidei nyaralást, míg iskolaidőben félnapos szabadlevegős tartózkodást biztosító napköziket szerveztek. A Berlin melletti Charlottenburgban ben alapította Bernhard Bendix ( ) gyermekgyógyász professzor és Hermann Neufert ( ) nevelő azt az intézményt, amelyet a szakirodalom az ún. erdei iskolák első típusának tart, s melyet alapítói ún. szabadlevegős iskolának (németül Freiluftschule, angolul open air school) neveztek el (2, 3). Az utódintézmények különféle elnevezésekkel és más szervezeti változatokban (kerti iskolák, erdei iskolák, zöld osztályok, tengeri osztályok) lényegében ennek az iskolának alapvető sajátosságait felhasználva építették ki saját rendszerüket (4). A kezdeti próbálkozások és viták után az erdei iskolák széleskörűen elterjedtek, egyidejűleg elismertté váltak Németországban. Az 1. világháború előtt és után Schullandheim-ok, vidéki iskolaotthonok néven nagy számban hoztak létre iskolákat. A világháború után állami szinten is elismerték az erdei iskolákat és felvállalták, hogy az állam által kötelezően finanszírozott, az iskolarendszer szerves, integráns részeként működő intézmények legyenek. Létrehozták az erdei iskolák hálózatát: természeti környezetben iskolákat építettek, rendeztek be, amelyekbe kettő négy hétre vitték ki gyermekek csoportjait. Napjainkban közel négyszáz ilyen típusú intézmény működik Németországban. A mai erdei iskolák követendő példának tekinthetik a 20. század elején kialakult Schullandheim-ok két alapelvét: 338

3 az állami elismertség és támogatás védőernyője alatt is megőrizték szuverenitásukat, programjaikban innovatív, gyermekközpontú szabad műhelyként tevékenykednek, minden gyermek részesüljön lehetőségeikből, s ezért rászorultság esetén a hatóságok (pl. önkormányzat) kötelessége előteremteni a részvételhez szükséges fedezetet. Az első erdeiiskola-szerű kezdeményeket szerte a világon mindmáig újabbak követik. A legkülönbözőbb intézményi formákban megtestesülő törekvések középpontjában az egészséges környezetben, szabad levegőn végzett munka, környezeti nevelés, környezetvédelem áll. Két másik országot említve: Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi oktatási rendszerében az erdeiiskola-szerű kezdeményezések egy jóval tágabb nevelési alapelv, az ún. outdoor-education (iskolán kívüli nevelés) szerves részei. Az USA minden államában létrejöttek azok a környezeti nevelési oktató központok, amelyek módot adnak az iskolai tananyagot és tevékenységeket kiegészítő, valamint elmélyítő természeti kutatásokra, továbbá megfigyelésekre. A brit erdei iskola mozgalom reformpedagógiai hagyományait napjainkban leginkább a tereptanulmányi Field Studies Council (FSC) központok folytatják. Az FSC 1943-ban létesült, független környezeti neveléssel foglalkozó szervezet, amely hosszabb, bentlakásra alkalmas terepközpontokat működtet. E központok kitűnően felszereltek, számos a résztvevők életkora, tudásszintje, érdeklődése szerint differenciált kidolgozott programot kínálnak. A foglalkozásokat a központok által alkalmazott független szakemberek vezetik. Hazánkban az elsők között követték a charlottenburgi példát: a budapesti Mátyásföldön 1908-ban reform-nevelőintézet létesült, ahol a földrajzi, biológiai alapismeretek elsajátítását a terepen, a szabad levegőn végezték; a megfigyelésen alapuló felfedezés öröméhez kötötték. A következő években létrejött erdei iskolákat elsősorban gyógyászati prevenciós célokkal hozták létre ban Szombathelyen hoztak létre erdei iskolát a Tuberkolózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület indítványára. A hazai erdeiiskola-történetben a második világháború után felgyorsultak az események. Az erdei iskolák történetében új fejezetet nyitott az 1954-ben induló, tanulással egybekötött gyermeküdültetési rendszer. Kezdetben 6000, később gyermek számára tette lehetővé a részvételt. Az ún. expedíciós táborokban, melyekben az élet egy tudományos expedíció életére hasonlított: a honismereti vagy környezetvédelmi célú táborozásnál a gyűjtésen és a megfigyelésen alapuló aktív tevékenység, illetve a meglévő tudás bővítése volt a cél. Ezek a táborok az erdei iskolák előiskolái voltak, hiszen fő céljuk a pihenés a szabad levegőn, egészséges környezetben való együttlét, a közösség erősítése. Az első kiemelkedő, minden vonatkozásban így pedagógiailag is átgondolt, modellértékű erdei iskola jellegű vállalkozása volt a Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola 1985/1986-os tanévtől Orfűn működő ún. táboriskolája (5). A szentlőrinci modellt követve hozta létre ben a kaposvári Toldi Miklós utcai Általános Iskola sajátos táboriskoláját a Somogy megyei Fonyódligeten: a Balaton sulit. Céljuk volt az iskola komplex tantárgyainak (a természet és társadalom fejlődése, természetkutatás, gazdasági és művészetismeret) tanításához felhasználni a Balaton természeti, társadalmi környezetét. A budapesti Deák téri (belvárosi, zsúfolt környezetben lévő) Általános Iskola 1986-ban hozta létre Kemence község határán erdei iskoláját. Céljának azt tartották, hogy a való világot a gyerekek ne tantárgyi aspektusból, hanem a természetből, a környezetből fakadó problémákból és azok sajátos összefüggésrendszeréből ismerjék meg (6). Az erdei iskola mozgalom magyarországi történetében fontos esemény, hogy 1990-ben létrejött az Edei Iskola Egyesület (7). 339

4 Az erdei iskola szerepe a környezeti nevelésben Ezeket az intézményeket olyan sajátos tanulás szervezési formák jellemzik, ahol az iskola tantervének integráns része, helye van az anyaintézmény pedagógiai programjában, a megismerés témája az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete. A tanulók aktív, cselekvőtevékenységére épül a program, az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikára, a projekt-módszer alkalmazására építi, kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket: a közösségi életforma gyakorlását, önkiszolgálás, önfenntartás, felelősség vállalás stb. Létezése túlmutat a közvetlen didaktikai, illetve ismeretszerzési dimenziókon. Fellazítja a tanításról, tanulásról kialakított fogalmakat. Az erdei iskola nem egy nevelési terület. A kifejezés a tanulás szervezési módját sugallja, nem annak tartalmát vagy módszereit, és nem csak az oktatás a célja. Az erdei iskola a természeti és környezeti nevelés legfontosabb színtere és eszköze, mert a természetben foglal helyet, és mert az ember alkotta környezeti kultúra is szerepet kap a tevékenységen alapuló megismerési folyamatban. Így részévé teszi résztvevőit az indirekt környezeti hatásoknak, melyek az élő természetből és kultúrkörnyezetből adódnak, s nem pótolhatók annak képi, szöveges, modellezett tükrözéseivel. A hazai erdei iskolai gyakorlat megmutatja, hogy a környezet megfigyelésén és a természetből való tanuláson túl a cselekvések középpontja a természet- és környezetvédelem. Ezek a tevékenységek szemléletet alakítanak, észrevétlenül szabályozzák a gyermekek cselekedeteit, magatartását. Elsajátíttatja azokat a készségeket, technikákat, amelyekkel a környezet megvédhető, megőrizhető. A veszedelmek megismerésével, elkerülésével, megakadályozásával lehetséges a természettel való együttélés és egy környezettudatos nemzedék felnevelése. Célkitűzés A hazai huszonkét állami erdőgazdaság által működtetett huszonhét húsz szállással rendelkező és további hét, szállással nem rendelkező erdei iskola szálláshelyeinek SWOT analízis elemzése a pozitívumok és a gyengeségek mentén, valamint a lehetőségek és a veszélyek feltérképezése. Anyag és módszer A Seregi J., Lelovics Zs. és Balogh L. alkotta munkacsoport hazánkban elsőként végzett hivatkozható, teljes körű felmérést az állami erdőgazdaságok által működtetett erdei iskolák szálláshelyeiről (n = 32). Magyarországon 2011 nyarán 22 állami tulajdonú (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) erdőgazdasági részvénytársaság 27 erdei iskolájának vezetői (vezérigazgató, erdei iskola vezetője stb.) a már említett munkacsoport által összeállított 31 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki. A kérdések nagy része zárt, kisebb része nyitott volt. A SWOT analízis a strengths (erősségek), a weaknesses (gyengeségek), az opportunities (lehetőségek) és a threats (veszélyek) szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó, rendszerint helyzetelemzést jelent. 340

5 Eredmények Átlagosan 1,6 szálláshelyet üzemeltettek egy-egy erdei iskolához kapcsolódóan (minimálisan egyet, legfeljebb négy szálláshelyet). Az összesen 32, erdei iskolához kapcsolódó szálláshely típus szerinti megoszlását mutatja az 1. ábra. 1. ábra. Erdei iskolák szálláshelyeinek száma típusok szerint Az erdei iskolák szállóhelyei a pótágyak lehetőségein kívül egyidejűleg összesen 1306 személy elszállásolását tették lehetővé, átlagosan 65 ± 40 személyét. Az erdei iskolák szálláshelyeinek befogadóképessége nagy terjedelem között változott: a legkisebb szállással rendelkező erdei iskolában 6, míg a legnagyobban 150 tanulót tudtak elszállásolni. A szállóépületek (n = 15) átlagos kapacitása 54 ± 47 személy, míg abban a hét erdei iskolában, ahol a tanépületben volt megoldott az elhelyezés, átlagosan 40 ± 18 személyt tudtak elhelyezni. További három erdei iskola erdészházban, egy vadászházban, három pedig sátorban is meg tudta oldani az elszállásolást. A három erdészházat átlagosan 23 ± 9 személy, a vadászházat hat személy tudta egyidejűleg igénybe venni. Pótágyazásra nyolc erdei iskolában volt mód, de lehetőség volt panzióban, valamint faházban is megszállni. Minden férőhelytípust figyelembe véve éjszakánként összesen 1469 személyt tudtak elhelyezni az állami erdőgazdaságok által működtetett erdei iskolákban (2. ábra). 2. ábra. Az erdei iskolák átlagos kapacitása (n = 1469) 341

6 Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízise során kapott főbb eredményeink: pozitívumok, amelyeket megtartani, erősíteni szükséges, gyengeségek, melyek csökkentése, kivédése, jobbá tétele a cél. Ezek egyben azok a jellemzők és területeknek, amelyek fejlesztési potenciálok is egyben. A lehetőségek feltérképezése nem más, mint a létesítmények és szolgáltatások naprakész ismerete. A lehetőségek kihasználása nagymértékben befolyásolhatja az állami erdőgazdálkodások eredményes működését. A veszélyek azokat a külső negatívumokat jelentik, amelyek bekövetkezése várható, amennyiben a területen érintettek a problémákat nem orvosolják, és nem fejlesztenek időben. (Ezek elsősorban a hosszú távú működést veszélyeztető tényezők.) Erősségek Az erdei iskolák háromnegyede (74,1%) rendelkezett szálláshellyel, mely lehetővé tette a többnapos, hosszabb, bentlakásra alkalmas erdei iskolák megvalósítását. A szálláshelyek és szobák egyszerűek, de igényesek voltak. Az erdei iskolák szálláshelyeinek több mint négyötödét (85,0%) egész évben mód volt igénybe venni. A szálláshelyek 82,4%-a volt fűthető (ez komoly gátja lenne a szezonalitás kiküszöbölésének). Az erdei iskolák szálláshelyeinek 91,2%-ában volt mód minden igényt kielégítő tisztálkodásra. Az erdei iskolák szálláshelyeinek 85,3%-ában volt lehetőség étkeztetés igénybe vételére, további egy erdei iskolai szálláshely kivételével mindenhol a meleg étkeztetés lehetőségére is (82,4%). Gyengeségek Ott ahol nem volt lehetőség étkeztetés igénybe vételére (n = 5), büfé sem üzemelt. Kerékpárt a szálláshelyek 35,0%-ánál lehetett kölcsönözni. (Ez az arány ott sokkal nagyobb /71,4%/, ahol az erdei iskola környezettudatos oktatásának része volt a kerékpárút is. Ahol a programajánlatok között szerepelt szervezett kerékpártúra, ott átlagosan minden második helyen /50,0%/ volt mód kerékpárkölcsönzésre.) Mintánkban az erdei iskolák szálláshelyeinek éves átlagos kihasználtsága 64,2%-os volt, ami 20,0 és 100% között mozgott. Lehetőségek Hosszabb ideig tartó, többnapos bentlakásra alkalmas szabadidő-eltöltés erdőben. Egészségturisztikai termékek vonatkozásában a speciális igények kielégítése. Az erdei iskolák kiterjesztése, újra pozicionálása (hangsúlyozottan a szálláshelyek bekapcsolásával). Több média megjelenés a lakosság tájékoztatása céljából. 342

7 Az aktualitások interneten történő tartalmi és vizuális megjelenése. Egy kis nem minőségi szálláshelyként hasznosítható szegmens kihasználtsága jellemzően inkább turistaszállóként vagy ifjúsági szállásként növelhető. Az erdeiiskola-rendszerben komoly tartalékok vannak mind a fiatalok, mind pedig a fiatal felnőttek és családok részvételének növelése terén. A nyári szünetben az erdei iskolák háromnegyedében (20/27) volt lehetősége a családoknak részt venni a programokon, és ugyanilyen arányban (20/27) volt lehetősége családoknak a nyári szünetben az erdei iskola szabad kapacitását igénybe venni pihenésre, nyaralásra. Veszélyek A szálláshelyek közel fele (45,0%) ötven évnél régebbi, 1965 előtt épült (3/9 esetében átépítés vagy/és korszerűsítés nem történt). Hiányoztak a speciális igények kiszolgálására irányuló szolgáltatások. Összefoglalás Az erdei iskolák szálláshelyei nagymértékű szabad kapacitással rendelkeztek. Megfelelő intézkedésekkel (pl. utazási lehetőségek bővítése) ezek kihasználtsága nagyobb lehetne, s így várhatóan a környezettudatosságra, az egészséges életmódra és az identitástudatra nevelésre gyakorolt hatásuk is nagymértékben javítható lenne. Az állami erdőgazdaságok tulajdonában lévő erdei iskolák szálláshelyein a több szabadidő-eltöltési lehetőség növelhetné a kihasználtságot, azonban korábbi eredményeink alapján (8) az állami erdőgazdaságok tulajdonában üzemeltetett szálláshelyeken a kihasználtság legerősebb befolyásoló tényezőjeként a szobaárat tudtuk azonosítani. Az állami erdőgazdaságok közjóléti tevékenységének, ezen belül például az erdei iskolák üzemeltetésének haszna beláthatatlan, gondoljunk akár az erdő értékmegőrző szerepe mellett (9) prevencióban, terápiában, rehabilitációban betöltött szerepére, vagy a kimutatható, születéskor várható élettartamra gyakorolt pozitív hatására (10). Ezek az élet más területén költségcsökkentő tényezőt (pl. egészségjavító hatás) jelentenek. Az egészség megtartása új szemléletmódot igényel, amely több iparág által előállított termékek és szolgáltatások irányába is fizetőképes keresletet teremthet, ezáltal az egészségbe való befektetés sokkal nagyobb hozamokkal kecsegtet, mint a bármely más területen végzett invesztálás. Statisztikailag mérhető például az erdőterület, annak változása, a fahozam, de nem mérhető a hozzáadott érték (egészségnyereség), így az erdő/k/, erdei iskolák értéke felbecsülhetetlen. Köszönetnyilvánítás Szerzők ezúton is köszönetet mondanak dr. Balogh László munkájáért, együtt gondolkodásáért és azon túlmutató megtisztelő barátságáért. 343

8 Irodalomjegyzék 1. Lehoczky J.: Iskola a természetben avagy a környezeti nevelés gyakorlata. Budapest: Raabe Klett, o. (ISBN ) 2. Châtelet, A.-M.: A breath of fresh air: open-air schools in Europe. In: Gutman, M. De Coninck-Smith, N. (Eds.): Designing modern childhoods. History, space, and the material culture of children. /Rutgers Series in Childhood Studies./ Rutgers: University Press, Pp (ISBN ) 3. Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, o. (ISBN ) 4. Hortobágyi K. (szerk.): Környezeti nevelés az erdei iskolában. Budapest: Generál Press, o. 5. Bodor T.: Az erdei iskolák kialakulása. Család, Gyermek, Ifjúság, (2): Lehoczky J.: Az erdei iskola speciális tanmenete. In: Szabó J. (szerk.): A tanári önállóság és a tanterv. Budapest: OPI, o. 7. Hortobágyi K.: Újjászülető erdei iskolák Magyarországon. Iskolakultúra, : Seregi J.: A magyar állami erdőgazdaságok közjóléti szolgáltatásai napjainkban és azok gazdasági hatása. Doktori (PhD) értekezés. Kaposvár, Seregi J. Lelovics Zs. Balogh L. Papp L.: Az erdő egészségmegőrző szerepe. LAM, (1 2): Balogh, L. Lelovics, Zs. Seregi, J.: Relation between the extent of forests and the life expectancy at birth. Regional and Business Studies, (1):

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

ERDÉSZETI ERDEI ISKOLÁK MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSA

ERDÉSZETI ERDEI ISKOLÁK MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSA ERDÉSZETI ERDEI ISKOLÁK MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSA 2014 TARTALOM I. BEVEZETÉS - Az erdészek szerepe az erdei iskola mozgalomban... 3. oldal II. AZ ERDÉSZETI ERDEI ISKOLA ALAPFOGALMAI... 5. oldal 1. Az erdőpedagógia

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György

Részletesebben

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén Szemle 107 bevallott célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak, hogy az felismerje napjaink diskurzusaiban a korábbi időkhöz képest alig változó álcázó és ámító törekvések régebbi és újabb nyelvi eszközeit

Részletesebben

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Kulcsszavak: turizmus, imázs, Balaton, táj Összefoglaló Pannon Egyetem Turizmus Tanszék * sulyokj@gtk.uni-pannon.hu

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Okos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március

Okos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március Okos Város Fejlesztési Modell Tervezési Útmutató 2016 március Tartalom Az Okos Város Program... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell felépítése... 6 Az Okos Város Fejlesztési

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN Az érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos,

Részletesebben

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 I. Politika... 4 II. Nevelés-oktatás... 8 III.

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola

BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola MAB azonosító: 135 BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola Önértékelés (2009) A doktori iskola bemutatása A Fizikai Tudományok Doktori Iskola feladata a tudományos elitképzés: az oktatói és kutatói utánpótlás

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA IDŐRENDBEN

ÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA IDŐRENDBEN ÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA IDŐRENDBEN Hivatkozási jegyzékkel kiegészítve Németh Sándor Születési idő, hely: 1979. április 30., Szombathely Lakóhely: 9737 Bük Tanulmányok, képzettségek,

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Kovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve

Kovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Kovácsné Bakosi Éva A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Az óvodai gyakorlati képzés korszerűsítése KÉSZÍTETTE: KOVÁCSNÉ

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

Készítette: Erős János igazgató

Készítette: Erős János igazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT K Ö Z P O N T I A L S Ó V Á R O S I M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T Készítette: Erős János igazgató. TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3 1. Az intézmény

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

Education Policy Analysis 2004 Edition. Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul

Education Policy Analysis 2004 Edition. Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul Education Policy Analysis 2004 Edition Summary in Hungarian Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul Az OECD által először mintegy 30 évvel ezelőtt áttekintett témát felülvizsgálva

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

A TERVEZÉS SZEREPE A VEZETÉSBEN

A TERVEZÉS SZEREPE A VEZETÉSBEN A TERVEZÉS SZEREPE A VEZETÉSBEN A VEZETÉSI FOLYAMAT A döntés körül forog a világ minden a döntéshez vezet minden a döntésből indul ki A DÖNTÉS FOLYAMATA: a döntési helyzet felismerése probléma észlelés

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS KATALIN Tudományos témavezető: Prof.

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Írta: Puskás Lajos Sopron 2008. Doktori

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

Könyvekről. csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási

Könyvekről. csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási szempontból. Az utolsó fejezet címe: A tanítási gyakorlat és a tanulók teljesítménye.

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi

Részletesebben

Teleki László Intézet, Budapest MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest BBTE Módszertan Tanszék, Kolozsvár KÉRDŐÍV. A középfokú oktatás helyzete

Teleki László Intézet, Budapest MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest BBTE Módszertan Tanszék, Kolozsvár KÉRDŐÍV. A középfokú oktatás helyzete Kódszám Teleki László Intézet, Budapest MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest BBTE Módszertan Tanszék, Kolozsvár KÉRDŐÍV A középfokú oktatás helyzete - tanári kérdőív 2003 1 Tisztelt Tanárnő / Tanár úr!

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Bodor Mónika Az oktatás és kutatás arányának vizsgálata az állami felsőoktatási intézményekben

Bodor Mónika Az oktatás és kutatás arányának vizsgálata az állami felsőoktatási intézményekben Az oktatás és kutatás arányának vizsgálata az állami felsőoktatási intézményekben A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Felsőoktatási trendek

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve A munkatervet készítette: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató A munkatervet jóváhagyó nevelőtestületi döntés

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

Ajtay Szilárd. Tájvédelmi lehetőségek a közlekedésfejlesztésben. 2014. április 29.

Ajtay Szilárd. Tájvédelmi lehetőségek a közlekedésfejlesztésben. 2014. április 29. Ajtay Szilárd Tájvédelmi lehetőségek a közlekedésfejlesztésben 2014. április 29. Fő kérdéskörök nyomvonal, tájba illesztés a döntési eljárásban, növényzet telepítés, egyéb műszaki kérdések Alágazatok közút

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01. 2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSI TERVEZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSI TERVEZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSI TERVEZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Schuchmann Péter Területrendezési vezető tervező PESTTERV Kft Budapest Agglomerációs Konferencia 2012. április 26 1 Az előadás

Részletesebben

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1 GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosa, mint gyermekjogi ombudsman, korábban a gyermekvédelmi törvény

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere...

Részletesebben

Beszámoló a Kristianstad Egyetemen töltött Erasmus Staff Week-ről

Beszámoló a Kristianstad Egyetemen töltött Erasmus Staff Week-ről Beszámoló a Kristianstad Egyetemen töltött Erasmus Staff Week-ről Ahogy korábbi Erasmus beszámolóimban is írtam, az Erasmus Staff Week-re mint szakmai és nemzetközi tapasztalatszerzést elősegítő lehetőségre

Részletesebben

132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat

132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben Dr. Benkő János Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben 1 2 az integritásirányítás nem a szabályokon alapuló és az értékeken alapuló megközelítések közötti választás,

Részletesebben

Köznevelési Kerekasztal Gyermek, tanulói életutak munkacsoport Javaslatok

Köznevelési Kerekasztal Gyermek, tanulói életutak munkacsoport Javaslatok Köznevelési Kerekasztal Gyermek, tanulói életutak munkacsoport Javaslatok Dr. Zalay Szabolcs igazgató Pécsi Leőwey Klára Gimnázium, NPK elnökségi tag Vizsgált területek Gyermek-, tanulói életutak Pedagógusképzés,

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

NULLADIK SZAKASZ KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELŐZETES BESZÁMOLÓ. 2010. április

NULLADIK SZAKASZ KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELŐZETES BESZÁMOLÓ. 2010. április NULLADIK SZAKASZ KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELŐZETES BESZÁMOLÓ Ecorys Magyarország Kft 1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel / Fax: +36-1-266-2482 info@ecorys.hu 2010. április Megbízó: Kiskunlacháza

Részletesebben

A tantárgy épít a mikro- és makroökonómia, jog, marketing, vezetés-szervezés, vállalati pénzügyek és számviteli alapismeretekre.

A tantárgy épít a mikro- és makroökonómia, jog, marketing, vezetés-szervezés, vállalati pénzügyek és számviteli alapismeretekre. Tantárgy neve: Stratégiai tervezés Kódja: NBG_GI832K4 Kreditszáma: 4 A tanóra típusa és száma: (2 óra előadás + 2 óra gyakorlat) / hét Az értékelés módja (kollokvium/gyakorlati jegy/egyéb): kollokvium

Részletesebben

Startup Eger 4. workshop. Üzleti terv készítés Szolnoki Szabolcs 2016.05.02. Eger

Startup Eger 4. workshop. Üzleti terv készítés Szolnoki Szabolcs 2016.05.02. Eger Startup Eger 4. workshop Üzleti terv készítés Szolnoki Szabolcs 2016.05.02. Eger Üzleti tervet készíteni minden vállalkozó számára létfontosságú, akár új vállalkozás elindítását tervezi, akár meglévő

Részletesebben

A testnevelési órával kapcsolatos terheléselméleti kérdések. Dr. Szakály Zsolt adjunktus

A testnevelési órával kapcsolatos terheléselméleti kérdések. Dr. Szakály Zsolt adjunktus A testnevelési órával kapcsolatos terheléselméleti kérdések Dr. Szakály Zsolt adjunktus Sajátos feladata a testnevelés tantárgynak a motoros tanulás, a motoros képességek fejlesztése, az egészséges testi

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen 2013. december 10. Tartalom: Preambulum...4

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben