A liberális gondolkodásmód újabb kudarca: az illegális bevándorlás uniós kezelése

Átírás

1 XVII. évfolyam szám A liberális gondolkodásmód újabb kudarca: az illegális bevándorlás uniós kezelése Olaszországban a migránsok kérdése ugyanúgy a belpolitika kulcskérdésévé vált, ahogy sok egyéb európai országban. Tavaly 170 ezer mig ráns választotta Olaszországot. Idén a szá muk már 40 százalékkal növeke- Matteo Renzi, Olaszország miniszterelnöke dett. Az észak-olasz tartományok közölték, hogy nem fogadnak be bevándorlókat, és Lombardia tartományi vezetője bejelentette, hogy amely város befogad északon migránsokat, az a település megszorításokkal számolhat. Az olasz miniszterelnök európai uniós és ENSZ-segítséget kért, és bejelentette, hogy háromlépcsős stratégiát javasol: a hírszerzés növelését a Földközi-tenger térségében, a migránsokat csempésző hajók elsüllyesztését, és Líbiában nyugati segítséggel egy működő kormány létrehozását a jelenleg nem működő három kormány helyett. Jelenleg csak Líbiában ezer ember várja, hogy behajózzák Európa felé. Matteo Renzi szerint a francia határlezárás nem okozott fe - szültséget Róma és Párizs között, és az olasz és a francia kor mányt közös szándék vezérli a migrációs problémák megoldá sában. Renzi kijelentette, hogy Ventimiglia nem egyedüli Európában, a migráció Európa határainak számos részén hasonló problémákat teremt. Az olasz kormányfő hangsúlyozta, hogy az EU-nak közös állásfoglalásra kell jutnia a migráció kezelésében. A szabályokat tiszteletben kell tartani, de a józan észre is szükség van. Megoldás csak akkor születhet, ha Európának szolidáris a szíve, ha nem így lesz, Olaszország egyedül cselekszik majd hangoztatta Matteo Renzi hangsúlyozva, hogy Itália kész életbe léptetni az általa már korábban emlegetett B-tervet, amelynek részleteit most sem árulta el. Magyarország nem engedi, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni jelentette ki Orbán Viktor Pozsonyban a visegrádi négyek mi- Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke niszterelnöki szintű tanácskozását követő sajtótájékoztatón. Az Eu ró pai Unió által szorgalmazott menekültkvótákat elutasító közös álláspontot fogalmaztak meg a visegrádi négyek kormányfői szintű találkozójukon. Ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, amit az is mutat, hogy az országba az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több mint Olaszországba vagy Görögországba. A miniszterelnök szerint a probléma az, hogy olyan brüsszeli szabályok kötnek bennünket gúzsba, amelyek lerontják a menekültügyi kérdés magyar kezelésének a hatékonyságát. Amellett fog érvelni, hogy a tagállamok kapjanak minél inkább szabad kezet ahhoz, hogy megoldják a saját problémáikat. Megjelent a kormányhatározat a magyar szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. A határozat szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus 1-jéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat. A rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló határozatban a kormány elrendelte egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését a mintegy 175 kilométeres határszakaszon. A belügyminisztert felkérte arra, hogy július elsejéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéshez szükséges jogszabálymódosításokról.

2 2 Hírtükör Nevezzük nevén ismét a dolgokat! A gazdaság szereplői számára valójában az a kérdés, hogy hogyan tudják megőrizni és javítani versenyképességi pozícióikat. Már nagyon régóta tudjuk, hogy a világ nagy gazdasági térségei egymással szinte gazdasági világháború méreteket öltő versenyben vannak. A menekültáradat, valamint az afrikai és közel-keleti destabilizáció árát ma egyértelműen Európa fogja megfizetni. Az Egyesült Államok az elmúlt években fennen hirdette, hogy az észak-afrikai és közel-keleti térségekben működő diktatúrák demokráciába való átvitele megtörténhet. Nem a diktatúrákat sírom ezzel vissza, hanem arra hívnám fel a figyelmet, hogy az előző állítás igazságtartalma volt már az induláskor megkérdőjelezhető. Ezek a térségek tele vannak etnikai és vallási feszültségekkel, és sehol nem jelentkezik az a társadalmat vezető többségi erő, amely mind ideológiájában, mind gazdasági erejében képes az adott országot kivezetni az anarchia világából. Így tehát, ha keressük a választ, hogy kinek az érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása, akkor egyértelműen az Egyesült Államok jelölhető meg a folyamatok nyerteseként. Washingtonban nyugodtan hátradőlhetnek a karosszékeikben, hiszen az Európai Unió bürokratikus szervezetei a migráció kérdésében elfoglalt különböző álláspontok, a földrajzi helyzetből fakadó különböző érintettségek mind-mind megosztják az Európai Unió államait. Abban egyet kellene érteni mindenkinek, hogy közös és szigorú megoldásra van szükség. De addig, amíg ez nem jön létre, a nemzetállamok saját önvédelmi rendelkezéseinek teljes szabadságát kell biztosítani. Ez a magyar gazdaság érdeke, hogy ha már a magyarországi munkanélküliség teljes felszámolását tűztük ki célul, akkor valójában ezt meg is tudjuk valósítani. Szögezzük le, az illegális bevándorlás bűncselekmény. Szögezzük le azt is, hogy az Európai Unió 30/6/2015. számú menekültügyben és bevándorlás-politikában hozott rendelkezése minden esetben a legális bevándorlás intézményének szabályozási szükségletéről szól. Úgy tűnik az európai uniós szabályozás ott és akkor veszi figyelembe a humanitárius és szolidaritási elveken nyugvó téziseit, amikor az Európai Unión kívüli területről érkezők betartják az Európai Unió és annak tagállamainak ide vonatkozó szabályait. Az idén tavasszal rendkívüli méreteket öltő, Európába irányuló illegális bevándorló hullám azonban olyan reakciót váltott ki a liberális oldal véleményformálóitól, mintha az illegális bevándorlás egy kalap alá esne jogi megítélését tekintve a politikai menekült státuszért folyamodókkal vagy a vízumkérelmet szabályosan benyújtó és letelepedési szándékukat bejelentő emberekkel. Nézzük csak dr. Vereczkey Zoltán meg, mint mond az Európai Unió jogszabálya a bevándorlás-politikai alapelvekről. Az első tézis, hogy a legális bevándorlás hozzájárulhat az Európai Unió társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Megfogalmazza azt, hogy egyértelmű szabályok és egyenlő feltételek alkalmazása a kívánatos. Rögzíti, hogy a harmadik országok állampolgáraihoz jussanak el azok az információk, amelyek az EUba való jogszerű belépésre és tartózkodásra vonatkoznak. A második tézis a szakképzettség és a szükségletek összehangolásáról szól, amely szintén azt tételezi fel, hogy a bevándorlás folyamata nem egy véletlenszerű események sorozata, hanem egy irányított, gazdasági megfontolásokat is figyelembe venni képes eljárás. Rögzíti az Európai Unió, hogy a sikeres bevándorlás kulcsa az integráció, amely a bevándorlók részéről megköveteli az Európai Unióban elfogadott értékrendhez való minimális alkalmazkodási képességet. A további alapelvek főcímei is arról tanúskodnak, hogy a bevándorlás-politikának erőteljes szabályozási oldala kell, hogy legyen. Ezek a tézisek a következők: a rendelkezésre álló eszközök hatékony és következetes felhasználása, partnerség harmadik országokkal, biztonság, az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelem, integrált határigazgatás, és zéró tolerancia az emberkereskedelemmel szemben ben, amikor az Európai Unió tagjai lettünk, el kellett fogadnunk az Európai Unió működési alapelveit. Az a klub, amelybe tagságot váltottunk, fennen hirdette, hogy területén szabad a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása. (Egyébként ezt a munkaerőre vonatkozó szabad áramlást teljes mértékben mi magyarok csak 8 évvel később ismerhettük meg.) Ha tehát az Unió működési alapelve, hogy a területein élő emberek számára biztosítja a munkaerő szabad áramlását, abból logikusan következik, hogy a területén kívül élőkre más és szigorúbb feltételeket kell, hogy alkalmazzon. Valamennyi európai uniós ország előbb-utóbb szembesül majd három fő kérdéssel: 1. Honnan biztosít forrásokat a területére áramló képzetlen emberek szakmához juttatásához? 2. Honnan biztosít forrásokat a területén megnövekedett számú munkanélküliek és segélyért folyamodók ellátásához? 3. Hogyan biztosítja a területén élő nemzetiségek által elvárt viselkedési normák betartását és a közrendet? Jól látható, hogy ezekre a kérdésekre adandó válaszok még az Európai Unió egyik legfejlettebb országában is Dániában a bevándorlás ellenes politikai vélemények megerősödését idézték elő. Végezetül álljon itt egy idézet Bogár Lászlótól, amely rámutat a folyamatok lényegére: Kedves globális birodalom, nagyon örülünk, hogy itt vagy és nagy megtiszteltetés, hogy kifosztasz minket. Csupán arra kérünk, hogy kifosztásunk közben azért szíveskedjél legalább annyi értékhányadot visszahagyni, amennyinek segítségével a számodra való hosszú távú kényelmes kifoszthatóság állapotába felhozhassuk magunkat. dr. Vereczkey Zoltán

3 Hírtükör 3 A Cseh Kereskedelmi Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Lengyel Kereskedelmi Kamara és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara nyilatkozata a minimálbérről szóló törvény Németországban történő alkalmazásáról A Visegrádi Négyek országainak gazdasági közösségeit képviselő Cseh Ke reskedelmi Kamara, Magyar Keres ke delmi és Iparkamara, Lengyel Kereskedelmi Kamara és Szlovák Kereskedelmi és Ipar kamara mélységes csalódottságának adott hangot a minimálbérről szóló az EU tag államok által Németország területén nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó németországi törvény alkalmazása miatt. A döntés jelentős hatással van az európai egységes piac valamennyi résztvevője közötti összeköttetés fő eszközére a nemzetközi kereskedelmi szállítási szolgáltatásokra. A minimálbérről szóló törvénynek a szállítási ágazatban történő alkalmazása az áruk szabad mozgása elvének súlyos megsértéséhez vezet, ami ellentétben áll az egységes piac elveivel. Ez az intézkedés nem csupán hazánkban érinti súlyosan a szállítási ágazatot, hanem számos más európai tagállamban is. A németországi minimálbérnek megfelelő összeg kifizetése a gépkocsivezetőknek a magasabb költségeken kívül további tekintélyes adminisztrációs terhet jelent. Számos szállítmányozó, különösen a kis- és középvállalkozások súlyos következményekről számolnak be, ideértve az elbocsátásokat, a gyengébb teljesítményt és a fenyegető fizetésképtelenséget is. Romlik a teljes európai szállítási ágazat versenyképessége. Véleményünk szerint Németország döntése a minimálbér nemzetközi tranzitszállításokra való alkalmazása kapcsán teljes mértékben elfogadhatatlan, mivel e szállításoknak nem a Németországban történő szolgáltatások biztosítása a célja. Elvárjuk tehát az Európai Bizottságtól, hogy meghozza azt az egyértelmű döntést, miszerint a tranzitforgalmat ki kell zárni a minimálbérről szóló németországi törvény alkalmazásának köréből. Az új német törvény bevezetése lehet, hogy csupán a kezdet, és számolhatunk azzal, hogy más tagállamok ugyanezeket az intézkedéseket fogják bevezetni, kinyitva ezzel a megtorló protekcionista intézkedések Pandora szelencéjét, ami végső soron az egységes piac működésének megbénulását eredményezheti. A német vállalkozóknak is nyilvánvalóan az egységes piac korlátainak csökkentése, nem pedig növelése az érdeke. Németországnak a szolgáltatások szabad mozgását saját és más országok érdekeinek, illetve a párhuzamos jogelvek ésszerű harmonizációjának figyelembevételével kellene alkalmaznia. A saját nemzeti piac védelmét célzó intézkedések csak rövidtávon lehetnek hasznosak, a versenyképességre gyakorolt negatív hatásuk azonban sokkal nagyobb lesz. Tekintettel arra, hogy a kormányzati tisztviselők nem tudtak még előrelépést elérni, felkérjük az összes érintettet köztük a kormányok, a társadalmi partnerek, a szállítási szövetségek és a kereskedelmi kamarák képviselőit a tárgyalások lehető legrövidebb időn belül történő megkezdésére annak érdekében, hogy olyan ésszerű és elfogadható megoldást lehessen találni, amely tekintetbe veszi valamennyi fél jogos követelését. Aláírva május 26-án Vladimír DLOUHÝ a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke PARRAGH László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Andrzej ARENDARSKI a Lengyel Kereskedelmi Kamara elnöke Peter MIHÓK a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

4 4 Hírtükör Kamaránk kiállítóként részt vett az Ipar Napjai MACH-TECH szakvásáron Május 12 és 15 között világmárkákkal, multinacionális cégekkel, kis- és középvállalatok kínálatával várt minden érdeklődőt, mérnököt, szakembert az IPAR NAPJAI, MACH-TECH a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. Kamaránk vezetősége úgy döntött, hogy a szakvásár kitűnő bemutatkozási lehetőséget nyújt Pest megyei ipari cégeknek, ezért meghirdettük, hogy díjmentesen képviselünk cégeket az elektronika, automatizálás, pneumatika, hidraulika, fémmegmunkálás, gépipar, hegesztéstechnika, robotika, vegyipar, műanyagipar, gumiipar, munkavédelem és ipari logisztika területén. A felhívásunkra 21 tagunk jelentkezett, melyeket személyesen meglátogattunk, megnéztük a gyáregységeket, üzemeket. A cégvezetőkkel közösen megbeszéltük milyen lehetőségük van a kamarai standon való megjelenésre, és hogyan tudnák a négy napot aktívan kihasználni üzleti kapcsolataik építésére. Az A pavilonban, a vásár egyik legnagyobb standján voltunk jelen, a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara társkiállítójaként. Négy napon keresztül felkészülten vártuk a látogatókat prospektusokkal, kiállított műszerekkel. A Pest megyei cégeknek, akiket képviseltünk, lehetőséget adtunk, hogy egy általuk kiválasztott napon személyesen igénybe vegyék kamarai standunkat, képviseljék cégüket és tárgyalásokat folytassanak. Összefoglalva tapasztalatainkat, a Kamara szempontjából sikeresnek tartjuk a szakvásárt: A képen látható: dr. Vincze Gábor PMKIK mb. főtitkár, Balogh Ilona ügyvezető igazgató helyettes (Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara), Nagy Andrea PMKIK Ipari titkár, Kárpáti György PMKIK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke Kamaránk standján dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök, valamint Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a Pest megyei ipari cégeket 21 kiemelkedően jól működő ipari céget ismerhettünk meg, betekinthettünk a mindennapi működésükbe, gyártási folyamatukba. A jelentkezők kivételes lehetőségnek vélték az Ipar Napjain való díjmentes megjelenésüket. A Kamara kiemelkedő szerepét a szervezésben, az új üzleti kapcsolatok kiépítésében, a meglévő kapcsolatok ápolásában látták. Részt vettünk a HUNGEXPO-n hazánk legnagyobb ipari seregszemléjén. Közel 15 ezer látogató találkozhatott kamarai standunkkal, és az általunk képviselt ipari cégek tevékenységével. Néhány személyes vélemény azon cégektől, akiket képviseltünk az Ipar Napjai szakvásáron: MIMIKO Kft. Budaörs ( mimiko.hu) Érdemes volt részt venni a Kamarán keresztül? Cégünk a korábbi években rendszeres kiállítója volt a Hungexpo Zrt. által szervezett ipari kiállításoknak. Az üzleti szokások változásai miatt ügyfeleink nagy részben online csatornákon keresztül veszik fel velünk a kapcsolatot, ezért döntöttünk úgy, hogy nem invesztálunk Folytatás az 5. oldalon

5 Hírtükör Szűcs Lajos lett Pest megye miniszteri biztosa 5 A Miniszterelnökséget vezető miniszter a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából megyénként egy-egy miniszteri biztost nevezett ki. A megyei fejlesztési biztosok június 1-jétől november 30-áig töltik be tisztségüket. Tevékenységüket a Mi niszterelnökséget vezető miniszter irányítja, a feladat ellátásáért díjazás és juttatások nem illetik meg, titkárság nem segíti. A miniszteri biztos feladata, hogy a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok képviselőivel együttműködve koordinálja a projekt-előkészítő és projektmenedzsment-struktúra kialakítását. Ezen kívül közreműködik a feladatokhoz szükséges humánerőforrás-kapacitás mennyiségi és minőségi felmérésében, a követelmények meghatározásában, ellátja a humánerőforrás képzésével és oktatásával összefüggő koordinatív feladatokat. Irányítja továbbá a megyei kedvezményezettek számára szükséges megyei szintű képzések és workshopok megrendezését, és kapcsolatot tart a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárságának koordinációs feladatot ellátó szervezeti egységeivel és az irányító hatóságok vezetőivel. Bács-Kiskun megyében Font Sándor, Baranya megyében Hargitai János, Békés megyében Vantara Gyula, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Riz Gábor, Csongrád megyében B. Nagy László, Fejér megyében Varga Gábor, Győr-Moson-Sopron megyében Simon Róbert Balázs, Hajdú- Bihar megyében Tiba István lesz a miniszteri biztos. Szűcs Lajos 2006 és 2014 között a Pest Megyei Közgyűlés elnöke volt. A évi országgyűlési választásokon Pest megye 7. számú (Vecsés) választókerületének képviselője lett. MTI Folytatás a 4. oldalról kiállításba. Annál nagyobb örömmel fogadtuk el a PMKIK megkeresését, mely szerint lehetőséget biztosítanak cégünknek, a Mimiko Kft.-nek a standjukon való kiállításra, melyet ez úton is szeretnénk megköszönni. Hasznosnak találták-e a vásárt? Kifejezetten hasznosnak találtuk a Kamara standján való megjelenésünket. Az üzleti életben az online jelenlét mellett nagyon fontos a személyes kapcsolat, semmi sem tudja helyettesíteni. Egyegy beszélgetés el tud indítani és hosszú évekre meg tud alapozni egy kitűnő szakmai, akár baráti kapcsolatot. A kiállítás során létesült új üzleti kapcsolat, ismertség? Több régi üzleti partnerünkkel találkoztunk a kiállításon, akikkel nagyszerű volt újra leülni beszélgetni. A Kamara által meghívott vendégek között pedig több olyan új partnerrel, akiknél cégünk sűrített levegővel működő gépei megoldást jelenthetnek az üzemeikben felmerülő problémáikra. Kiemelném továbbá a Kamara által kínált lehetőséget, ahogy Nagy Andrea, ipari titkár, innovációs munkatárs fogalmazott, mint kapocs tudnak öszszehozni cégeket az üzleti életben. Gondolatébresztő beszélgetéseket folytattunk dr. Vincze Gábor megbízott főtitkárral, Kárpáti Györggyel, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnökével, és Vezér Csabával, a Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ munkatársával, nem csak hazánkban, de a szlovák térségben is rejlő üzleti lehetőségekről. Azt gondolom, ezzel a lehetőséggel minden vállalkozótársunknak élnie kellene, hiszen mennyivel könnyebb egy A megnyitó napján kapcsolatot elindítani úgy, ha egy mindenki által ismert és elismert Cég ajánl minket nyilatkozta Kónya Gyöngyi, a MIMIKO Kft. ügyvezető-gazdasági vezetője.

6 6 Hírtükör Uniós klaszterpolitika a KKV-k szolgálatában Az Olasz Kereskedelmi és Iparkamara (Unioncamere) Brüsszeli Képviseletének kezdeményezésére az Európai Bizottság (DG Grow) munkatársa, Germana Ricciardi, május 22-én egy zártkörű megbeszélés keretében ismertette a brüsszeli kamarai képviselők számára az uniós klaszterpolitika irányvonalait és támogató eszközeit. Az Európai Bizottság szerint a klaszterek a gazdasági fejlődés motorjai, az innováció hajtóerői. Stimuláló üzleti környezetet teremt a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, melynek keretében az azonos földrajzi területen működő kutatóintézetekkel, beszállítókkal, vásárlókkal és versenytársakkal együttműködésre tudnak lépni. Az Európai Bizottság véleménye szerint még több világklasszis kiválóságra van szükség a klaszterek között. Ennek elérése érdekében tette közzé az Úton a világszínvonalú klaszterek felé az Európai Unióban elnevezésű dokumentumot 2008-ban, majd 2014-ben az Európai ipar reneszánszáért elnevezésű bizottsági közlemény ismét fókuszba helyezi a klaszterek gazdaságfejlesztő szerepét. Az Európai Bizottság elsődleges célja a klaszterpolitika ösztönzésén keresztül a kis- és középvállalkozások támogatása. A as költségvetési periódusban az uniós klaszterpolitika a következő három dimenzióra koncentrál: Az Európai Unió több pályázati kiírás keretében is támogatja a klaszterek megerősödését. A klaszter hagyományos értelmezését túllépve olyan innovatív együttműködéseknek kíván lendületet adni, amelyek egész Európát átfogó értékláncok felépítésére a nyersanyag beszerzésétől kezdve, az üzleti szolgáltatásokig és a terjesztésig törekszenek. A kutatási, képzési, oktatási központokkal, valamint más regionális szinten működő szervezetekkel (pl.: kereskedelmi és iparkamarával) kialakított kapcsolatok elengedhetetlenek. Az Európai Bizottság munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós klaszter definíció nagyon tág, és vannak olyan együttműködések, amelyek a klaszter definícióját bőven kielégítik annak felismerése nélkül. Miért előnyös a klaszter? Több cég közös előnyökön alapuló társulása a versenyképesség egyedülálló megerősödését eredményezheti valamennyi résztvevő számára. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy egy szektor kulcsvállalatai felismerjék az együttműködés lehetőségében rejlő potenciált, és megtegyék a szükséges és legfontosabb lépéseket egy klaszter létrehozásához. Ha a feltételek adottak, a klaszterbe tömörült szereplők együtt olyan eredményeket érhetnek el, amelyeket egyenként nem, vagy csak nagyobb erőfeszítések árán. Iparági együttműködésre alapozva újabb piacokat tudnak szerezni, élénkíteni tudják az érintett település vagy régió gazdaságát, egyúttal a kkv-szektort is erősíteni tudják, és korábban nem megvalósítható közös beruházásokat hajthatnak végre. Európában megközelítőleg 2000 klaszter működik, amelyből 150 tekinthető világklasszis klaszternek. Átlagosan egy klaszternek 150 tagja van, amelynek 63 százaléka kkv. A hatékony és sikeres klaszter működéséhez több tényezőre is szükség van: Erős, dinamikus kulcsvállalatokra, amelyek jelentős méretű piaccal és termékekkel rendelkeznek (emellett pedig ne legyenek a társuláshoz érdemben hozzá nem járuló, csak abból hasznot húzó potyautas cégek). Közös célokra, amelyek eléréséhez minden tag hozzáteszi a saját tudását és teljesítményét. Szektorokat átívelő együttműködések a hagyományos iparágak beolvasztásával. A klaszter egy adott földrajzi régióban vagy iparágban működő, egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények akár kereskedelmi és iparkamarák, amelynek tagjai osztoznak az erőforrásokon és az együttműködésből származó előnyökön. Egyetem, kormányzat, gazdasági szférák új szerű együttműködésére (Triple Helix modell). Széleskörű iparági tudásra, amely segítségével versenyelőny kovácsolható. Professzionális, önfenntartó menedzsmentre, amely jól működő terveket készít, felügyeli azok végrehajtását, kézbe veszi a kommunikációt és képviseli a cégeket, illetve a klaszter érdekeit. Az European Cluster Collaboration Platform (ECCP) széles körű információval és szolgáltatásokkal segíti a célzottabb együttműködést más klasz ter szer vezetekkel és tagjaikkal. Az online platform használata ingyenes, de a teljes tartalomhoz való hozzáféréshez regisztrálni kell. A platformon keresztül lehetőség van a létező klaszterszervezetek és klasztertagok feltérképezésére, szektoriális és tematikus közösségek létrehozására, valamint együttműködések kezdeményezésére. A platform kiváló partnerkereső eszköz! Uniós támogatási lehetőségek az európai klasztereknek és a klaszter tagoknak 1) COSME Klaszter kiválóság (Cluster Excellence Prog ramme). A program célja a klaszter menedzsment szervezetek kiválóságának erősítése a kkv tagjainak nyújtott szolgáltatások javítása érdekében. A 2014-ben beadott közel 60 pályázatból csak öt kaphat finanszírozást. Elnyerhető támogatás összege euró, max. támogatási arány 95%. A 2016-ban kiírásra kerülő pályázatban változni fognak a pályázási feltételek. További információk: cluster-excellence-programme Klaszter nemzetköziesítési pályázat: Cluster Go International a 77 benyújtott projektből összesen kb. 20 projekt kap támogatást, 2016-ban várhatóan nem lesz kiírás. További információk: 2) Horizont 2020 Innosup: Határokon és iparágakon átnyúló innovációs együttműködések támogatása. A pályázói koordinációt egy klaszter menedzsment szervezetnek szükséges végeznie. Elnyerhető támogatás 2,5-5 millió euró, max. támogatási arány 70%, amely non-profit szervezet esetén 100% is lehet. További információk: h2020/topics/2350-innosup html Klaszterek sikeres működésére már Magyar országon is több példát láthatunk, legyen szó innovációról, termékfejlesztésről, egy-egy iparág kulcsszereplőinek társulásáról, vagy egy régió közös céljainak teljesítéséről. Magyarországon jelenleg megközelítőleg 70 hazai klaszter és további 26 akkreditált innovációs klaszter működik, többek között olyan iparágakban, mint a gép- és autógyártás, faipar, környezetipar, kreatívipar vagy gyógyszeripar. Nem véletlen a magyarországi cégek és intézmények klaszterekbe való csoportosulása, ugyanis több előnnyel jár mind egyéni, mind közösségi és országos szinten is. Források és további információk: Az Európai Bizottság hivatalos honlapja: cluster/index_en.htm European Cluster Observatory (statisztika adatok): cluster/observatory/index_en.htm Klaszter partnerkereső platform:

7 Hírtükör Pest megye nyerte el a Marketingaktív megye díjat Továbbra is az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk az emberekhez Pest megyét. 7 Ambrus András vette át a díjat Hinora Ferenctől (balra) és dr. Piskóti Istvántól (Miskolci Egyetem Marketing Intézetének vezetője (jobbra)) Először díjazta a magyar városok elmúlt évi marketingtevékenységét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ): az egyes települési kampányokkal elnyerhető, úgynevezett marketinggyémántok száma alapján Pest megye érdemelte ki a Marketingaktív megye 2015 címet. Hinora Ferenc elmondta: önkormányzatok, azok szervezetei és cégei, illetve egyesületek, nonprofit szervezetek, szakmai érdekképviseletek, alapítványok, civil szervezetek, magánszemélyek pályázhattak hat kategóriában. Egy-egy pályázó több pályamunkát is benyújthatott, a szakmai zsűri a legegyedibb, legérdekesebb városmarketing-kampányokért adott marketinggyémántokat. A szövetség elnöke példaként említette, hogy Eger és Győr egyaránt hat pályázatot adott be, s ezeket mérlegelve a zsűri végül mindkét városnak 4-4 gyémántot ítélt oda, míg Tata mind az 5 pályázata gyémántot ért. Ez alapján Tata nyerte el a Marketing fővárosa 2015 díjat. A megyék versengését az döntötte el, hogy egy-egy megyehatáron belül hány település nyert el marketinggyémántokat. A kiírt pályázatra 36 város (szervezet), közöttük 4 fővárosi kerület jelentkezett. Az elbírálásnál a fő szempont az volt, hogy az egyes marketingakciók mennyire járultak hozzá az adott település (kerület) jobb láttatásához - ismertette az elnök. A napokban minden nyertes megkapja azt az elektronikus védjegyet, amelyet bármelyik kommunikációs felületére (például a honlapjára) feltehet, és elkészül egy városmarketing-térkép is, jelölve a gyémántokat, valamint az idei marketingdíjakat elnyert településeket. A Magyar Marketing Szövetség szeretné elérni, hogy a jövő évi versenyen még több pályázó induljon. A Marketingaktív megye 2015 díjat a nyertes Pest Megyei Önkormányzat nevében Ambrus András, a megyeháza hivatalának sajtófőnöke vette át, aki az MTI megkeresésére azt mondta: a jövőben még intenzívebben folytatják a megye értékeinek összegyűjtését. Továbbra is az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk az emberekhez Pest megyét. A Pest megyei települések közül díjat kapott Budaörs, Gödöllő, Sziget szentmiklós és Vác is. MTI Egymilliárd forintos fejlesztés a hernádi Herbro Kft. keltetőüzemében Mintegy egymilliárd forintos fejlesztést hajtott végre a Herbro Kft. keltetőüzemében, a Pest megyei Hernádon. A fejlesztéshez közel 400 millió forint önerőt használt fel a cég, 245 millió forintot az Állattartó Telepek Korszerűsítésére (ÁTK) kiírt vidékfejlesztési forrásból kaptak, a többit a kormány által meghirdetett növekedési hitelprogramból biztosították. A technológiai fejlesztéssel a hernádi keltetőüzem kapacitása több, mint kétszeresére növekedett: évente több mint 26 millió naposcsibét tudnak keltetni az eddigi 11 millióval szemben. A modernizáció eredményeként 20-ról 25 főre bővült a cég létszáma. A kormány fontos stratégiai célja, hogy a mezőgazdaság kibocsátásán belül az állattenyésztési arányt növelje a növénytermesztéssel szemben. A magyar baromfiágazat exportorientált, magas szintű integráció jellemzi. Ezért bármelyik más ágazatnak is például szolgálhat a szervezettsége. Emellett fontos az is, hogy szinte teljes mértékben magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik az ágazat. A vállalkozás vezetői 2013-ban döntöttek arról, hogy hozzákezdenek az 1980 óta fennálló keltetőüzem technológiai és építészeti korszerűsítéséhez. Feladatul azt tűzték ki, hogy a Her-Csi- Hús Kft. integrációjához tartozó telepeken folyamatosan biztosítsák a naposcsibék iránti keresletet. forrás:

8 8 Hírtükör Így bővült a magyar külkereskedelem Idén márciusban a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 13, a behozatalé 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. Az aktívum 289 millió euróval nőtt márciushoz képest derül ki a KSH adataiból. Idén márciusban a magyar kivitel értéke 8,3 milliárd euró, a behozatalé 7,3 milliárd euró volt. Euróban kifejezve az export 13, az import 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg többlete 289 millió euróval bővült márciushoz viszonyítva, és 929 millió eurót tett ki. (Az első becslésben közölt márciusi adattól a második becslés adata nem tér el.) A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 17, a behozatalban 12 százalékkal nőtt. A kivitel növekedésének mozgatórugója a mintegy harmadával bővülő közúti jármű mellett a villamos gép, készülék és műszer, illetve az energiafejlesztő gép és berendezés dinamikus kereskedelme volt. A közútijárműexport növekményének háromnegyede az európai uniós, csaknem ötöde az amerikai országokba, zömében az Egyesült Államokba irányuló kereskedelemből származott. Az importban minden jelentősebb árucsoportot 10 százalékos vagy ezt meghaladó növekedés jellemezte a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék kivételével. Ez utóbbi importvolumene kevesebb mint 5 százalékkal bővült, míg az exporté nem érte el a tavaly márciusit. Ebben szerepet játszott a mobiltelefonok és alkatrészeinek a hazai gyárbezárások miatt számottevően lecsökkent forgalma, amelyet a tv-készülékek élénkülő kivitele sem tudott ellensúlyozni. A feldolgozott termékek exportvolumene 8,8, az importé 12 százalékkal emelkedett. Az árufőcsoporton belül a legdinamikusabb növekedés a vegyi áruk árufejezetet jellemezte. A nagy részarányt képviselő gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitele több mint ötödével, behozatala harmadával bővült. A növekmény meghatározó része a forgalom mindkét irányában az európai országokkal, ezen belül a régi tagállamokkal folytatott kereskedelemben keletkezett. Az autóiparhoz szorosan kötődő termékcsoportok forgalma tovább élénkült: a gumigyártmány és az egyéb fémtermék kereskedelme, valamint a gépjárműalkatrészeket is tartalmazó bútor és bútorelem behozatala egyaránt 10 százalékot meghaladóan bővült. Az energiahordozók importvolumene 6,5 százalékkal volt kevesebb. Az importforgalom egyharmadát adó természetes és mesterséges gáz behozatala az év első két hónapjához hasonlóan több mint negyedével volt kevesebb a bázishavinál. A fő volumenhordozó kőolaj és kőolajtermék importvolumene kevesebb mint 5 százalékkal nőtt, ugyanakkor az árcsökkenés miatt az importérték lényegesen alacsonyabb volt a tavaly márciusinál. A villamos energia behozatala kismértékben, míg a csekély részarányú szén, koksz és briketté mintegy kétötödével növekedett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 8,0, az importé 11 százalékkal nőtt. A gabona és gabonakészítmény kivitele több mint tizedével emelkedett, ezen belül a kukoricakiszállítások értéke nőtt a legnagyobb mértékben. Több mint másfélszeresére bővült az élő állat mindkét irányú forgalma. Az exportban főként az élő juh Olaszországba irányuló kiszállítása nőtt meg jelentősen a húsvéti ünnepek keresletfelhajtó hatása miatt. Dinamikusan bővült a tejtermék és tojás kivitele, valamint a zöldségféle és gyümölcs, illetve a kisebb részarányú ital, dohány és dohányáru termékcsoportok behozatala. Ezzel szemben a kávé, tea, kakaó és fűszer kivitele döntően a hazai gyártókapacitások csökkenése miatt mintegy negyedével visszaesett első három hónapjában összesítve a kivitel értéke 22,3 milliárd euró, a behozatalé 19,8 milliárd euró volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2,5 milliárd eurót tett ki, ami 531 millió euróval több az előző év azonos időszakinál A forgalom forintban mért árszínvonala 2015 első három hónapjában a behozatalban 1,9, a kivitelben 1,3 százalékkal csökkent. A forint az euróhoz képest 0,3, a dollárhoz viszonyítva pedig 22 százalékkal értékelődött le. A cserearány 0,6 százalékkal javult. Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 9,4, az onnan érkező behozatalé 9,5 százalékkal emelkedett. A többlet az előző év azonos időszakinál 76 millió euróval több, 2,5 milliárd euró volt. Az export 79, az import 76 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 12, a behozatalé 4,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban az előző év azonos időszakánál 455 millió euróval kevesebb, 14 millió euró volt. Rendkívül kedvező a magyar külkereskedelem első háromhavi teljesítménye, mivel az ország külkereskedelmi mérlegtöbblete az első negyedévben megközelítette a 2,5 milliárd eurót értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a külkereskedelmi adatokat az M1-en. Glattfelder Béla közölte: amennyiben a kedvező folyamat folytatódik a magyar külkereskedelmi forgalomban, úgy év végére az ország exporttöbblete elérheti a 9 milliárd eurót. Ez pedig minden eddigi rekordot megdöntene Magyarországon. Szerző: VG Online Új csődeljárási szabályok Európában Az Európai Parlament elfogadta a csődeljárási szabályokat modernizáló új jogszabályt, amely a fizetésképtelenség kezelésén túl a csődhelyzetek kialakulását is megelőzné. Minden évben 1,7 millió munkahely szűnik meg Európában a vállalkozások fizetésképtelensége és csődje miatt, ennek közel egynegyede nemzetközi színtéren működő cégekhez kapcsolható. A jogszabály egyik lényegi pontja annak tisztázása, hogy szükség esetén mely tagállamban lehet csődeljárást indítani. Főszabály szerint a hitelfelvevő hivatalos székhelye szerinti országban történik majd ez.

9 Hírtükör TUTTOFOOD Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás Szakmai út Milánóba 9 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megalakulása előtt kamaránknak több, mint kilencszáz agrár tagja volt. Az agrárkamaráról szóló törvény alapján ezen cégek átkerültek a NAK-hoz. Mivel fontosnak tartjuk Pest megyében az agrárium szerepét, ezért úgy döntött elnökségünk, hogy továbbra is ápoljuk a kapcsolatot a meghatározó, főként élelmiszeripari cégekkel. Szakmai utat szerveztünk Milánóba, a Tuttofood Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállításra, amely kihagyhatatlan lehetőség volt a velünk utazóknak, hogy üzleti kapcsolataikat bővítsék. A TUTTOFOOD kiállítást Fiera Milanoban, Európa egyik legmodernebb kiállító központjában nézhettük meg, ahol több ezer termelő, és kereskedő várta a gasztronómia, a kereskedelmi konszernek, szállodaláncok, éttermek képviselőit, és az érdeklődőket. Csak néhány érdekesség a látottakból: biotermékek, tájjellegű termékek, diétás termékek, mélyhűtött és hűtött áru, egészségmegőrző termékek, hús és húsáru, tartósított tenger gyümölcsei, szószok, fűszerek, aromák. Kiutazásunk napján május 1-jén, nyitott meg a Világkiállítás, melynek mottója: Táplálni a világot, energiát adni az életnek. Fő téma az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés. A Világkiállításon meglátogattuk Magyarország saját pavilonját. Az utazáson 10 cégvezető vett részt. Igazán különleges élmény volt beszélgetni vállalkozásaikról, az ágazat jövőjéről, a Kamara szerepéről. Dr. Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatósági elnöke, az alábbi véleményt mondta az útról: Nagyon örülök, hogy a csapattal részt vehettem a kiállításon, az ott hallottak alapján az utóbbi években nagyot nőtt a kiállítás területe, a résztvevők száma, valóban nagy területen, sok jelentős kiállító részvételével rendezték meg a TUTTOFOOD kiállítást. Több ország sok kiállítóval képviselte magát, például Románia, ha jól számolom kb. 600 m2 kiállítói területtel vett részt. A kiállítóktól kapott tájékoztatás alapján teljes egészében a minisztérium finanszírozásával jelentek meg a kiállításon. Sajnálatos módon magyar részről egyetlenegy vállalatnak volt standja, de úgy, hogy ez a vállalat egy vegyesvállalat, és ott jártamkor nem a magyar partner volt jelen a standon. Megfontolandó a jövőben, hogy a magyar államilag támogatott kiállítások közé meg kellene gondolni a TUTTOFOODon való részvételt, mint a hazai élelmiszeripar egyik lehetőségét, ismereteim szerint Európában Olaszország a 3. legnagyobb felvevő piacát jelenti az élelmiszereknek. A kiállításon dominánsan az olasz vállalatok voltak jelen, és az volt a benyomásom, hogy főleg az olasz piacra kínálják az árujukat a kiállítók is. Nem érződött annyira a nemzetközi jelleg, mint az ANUGA-án vagy SIAL-on. De mint korábban említettem az olasz piac is elég nagy, mindenképpen meg kellene próbálni jelentősebb magyar részvételt biztosítani. Külön öröm a számomra, hogy a Kamara lehetőséget biztosított ennyi embernek, hogy egy fontos élelmiszeripari kiállításon bepillantást nyerhessen a jelenlegi trendekbe, fejlődési irányokba, és bővebb ismeretet szerezhessen az olasz piacról. A szakmai ismereteken túl ezek az utazások nagyban elősegíthetik, és elő is segítik, a megyei vállalatok vezetőinek egymás jobb megismerését, és ennek révén különböző üzleti kapcsolatok fejlődését. Dr. Gyovai Pál, Kamaránk Élelmi szeripari Szakmacsoport elnökének beszámolója: Én mint aki néhány élelmiszer előállító vállalkozás beszervezésével magam is közreműködtem az út létrehozásában elmondhatom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére utólag úgy az ötletet, mint a megvalósítást igen jónak tartom. Külön emelte az út színvonalát, hogy a TUTTOFOOD mellet az Expo látogatására is lehetőség nyílt. Meglepett a résztvevő húsipari vállalkozók alapos, fáradtságot nem kímélő érdeklődése, öröm volt számomra, hogy a nyelvi nehézségeik leküzdésében személyesen segíthettem. Az út élményekben gazdag volt és egyben alkalmas volt arra, hogy baráti, üzleti kapcsolatok is kialakuljanak. Azt gondolom a résztvevők számára egyértelművé vált, hogy a Kamara igen sok mindenben tud segíteni. Egy ilyen tartalmas, színvonalas kamarai út jelentősen javítja a Kamara imázsát. Javaslom, haladjunk ezen az úton tovább.

10 10 Hírtükör Vállalkozási feltételek Ausztriában Az Ausztriában történő munkavégzés feltételeit bemutató sorozatunk utolsó részéhez érkezett. Nézzük meg, hogy mi történik a munkaügyi ellenőrzések alkalmával: Ha az ellenőrző szervek azt állapítják meg, hogy a kötelezően előírt minimálbért a munkáltató munkavállalói részére nem biztosította, feljelentést tehet a kerületi közigazgatási hatóságnál (Bezirkverwaltungsbehörde). Az ellenőrző szervek eltekinthetnek ugyanakkor a feljelentéstől, amennyiben a törvényesen kötelezően biztosítandó alapbért a munkáltató csak jelentéktelen mértékben nem biztosította, vagy a munkáltató ebben csak jelentéktelen mértékben vétkes és a munkavállalónak a neki ténylegesen járó bért (tehát nemcsak az alapbért) a munkáltató meghatározott időn belül utólag megfizeti és Megnevezés az alapbér tarifa alatti fizetése első alkalommal fordult elő. Amennyiben a három kritérium együttesen nem teljesül vagy teljesíthető, akkor az ellenőrző szervnek ez esetben is feljelentést kell tennie. Ha a magyar munkavállalót nem magyarországi társadalombiztosítási igazolással (A1-es igazolással) foglalkoztatják Ausztriában, hanem az osztrák foglalkoztatási feltételek szerint, akkor a minimálisan fizetendő munkabért a táblázat szerinti társadalombiztosítási járulékok (%) terhelik. Mivel adott esetben további kismértékű levonásokkal is számolni kell, mindenképpen javasolt a bérszámfejtéssel egy az osztrák adó- és járulékfizetési rendszert jól ismerő helyi adószakértőt megbízni. Az esetleges ellenőrzés során (kiküldetés és munkaerő-kölcsönzés esetén is) a munkavállalókra vonatkozó alábbi dokumentumokat kell a helyszínen tartani: kiküldetési (vagy munkaerő-kölcsönzési) ZKO bejelentőlapok másolati példányát A1 igazolás kiküldetési utasítás (munkaszerződés) német nyelven munkaerő-kölcsönzés esetén a háromoldalú szerződéseket is munkavállaló szakképesítésének igazolása (pl. szakmunkás bizonyítvány másolata, német fordítása) munkaidő nyilvántartás német nyelven. bérlista bérfizetési bizonylatok német nyelven. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a fenti dokumentumok hiánya, de legfőképpen a ZKO bejelentőlapok másolatainak, az A1-es igazolásoknak és a munkaidő nyilvántartásnak a hiánya nagy valószínűséggel bírság kiszabásával jár. Munkaidő, szabadság A munkaidő és a pihenőidő hossza törvényileg szabályozott. A rendes napi munkaidő 8 óra, hetente maximum 40 órát lehet dolgozni és ezt a munkaidőt heti 5 munkanapra kell elosztani. Kivételeket engedélyezhetnek hatósági Fizikai dolgozó (alkalmazott) Egyéni vállalkozó Nyugdíjbiztosítás 12,55 10,25 18,50 Kiegészítő nyugdíjbiztosítás 1,53 Betegbiztosítás 3,70 3,95 7,65 Munkanélküli biztosítás 3,00 3,00 Balesetbiztosítás 1,30 8,48 EUR Összesen 20,55% 17,20% Megjegyzés: a max. kivetési alap összege 2015-ben havi bruttó EUR 27,68% + 8,48 EUR szinten, amennyiben azok indokoltak. Osztrák állami hivatalos ünnepnapokon előre tervezhető munkák esetén építőipar ide tartozik tilos a munkavégzés! Kiküldött munkavállalók részére kötelező az osztrák munkatörvénykönyv szerinti fizetett szabadságot biztosítani a kiküldetés idejére, amennyiben a kiküldő országban az kevesebb lenne, mint Ausztriában. Az éves szabadság ideje Ausztriában általában 30 munkanap. Építőipari Szabadságpénztár (BUAK) A magyar építési vállalkozások által kiküldött munkavállalók után az osztrák Építőipari Szabadságpénztár (BUAK) részére szabadság-bérpótlékot kell fizetni. Az osztrák Építőmunkás Szabadság- és Végkielégítési Törvény (BUAG Bauarbeiter Urlaubs- und Abfer tigungsgesetz) előírásai vonatkoznak a magyar vállalkozások által kiküldött munkavállalókra is, vagyis azokra, akiket a munkáltató a fennálló magyarországi munkaviszony alapján Ausztriában építőipari tevékenység keretében folyamatosan foglalkoztat. A törvény nevesíti az építőipari tevékenységeket: a) Építésvezetés, kőműves tevékenység, építőipari kivitelező vállalkozások, betonvas-szerelés, bontás, földmunka, betonfúrás és vágás, vízszabályozás, meliorációs munkák, útépítés, kéményjavítás, valamint homlokzat hőszigetelés; b) Kőfaragás; c) Tetőfedés; d) Kályhaépítés, csempézés, mozaikburkolat készítés; e) Kút- és mélyfúrás, állványkölcsönzés, építőipari munkagép (kezelővel) kölcsönzése, hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelés, aszfaltozás, vízszigetelés, stukkókészítés és szárazépítés, esztrich és kőpadlózat készítés; f) Ácsmunkák, parkettázás; g) Építőipari vállalkozások, amelyek tevékenysége túlnyomó részben az a-f pont alatti tevékenységekből áll; h) Munkaerő-kölcsönzés az a-g pont alatti tevékenységek esetében. Nem tartozik a törvény hatálya alá a víz-, gáz-, fűtésszerelés, épületlakatos, hűtő- és légtechnikai szerelés, villanyszerelés. A kiküldő vállalkozásnak a szabadság-bérpótlékot minden egyes a törvény hatálya alá eső munkanapra be kell fizetnie az Építőipari Szabadságpénztárba (BUAK). Folytatás a 11. oldalon

11 Hírtükör 11 Folytatás az 10. oldalról A magyar (külföldi) vállalkozások által kiküldött munkavállalók esetében ezeket a pótlékokat egységesítették és a szabadság-bérpótlék számításának az alapját a munkavállaló kollektív szerződés szerinti besorolási bruttó alapbérének a 25%-kal megnövelt értékében állapították meg. Ezt a vetítési alapot az osztrák Munkaügyi Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium által megállapított szorzóval kell megszorozni, amely értéke 40 órás munkahetet tekintve 11,85. A napi pótlék számításához ezt az értéket öttel kell elosztani (napi szorzó: 2,37). A kiküldő cég által fizetendő szabadság-bérpótlékokat naptári hónapra számítják ki, melynek befizetése a pótlékolási időszakot követően 8 héttel válik esedékessé. Mivel a kiküldött munkavállalókra bejelentési kötelezettség vonatkozik (kiküldetés bejelentés), építőipari tevékenység esetén a bejelentés automatikusan megküldésre kerül a BUAK részére. Ettől függetlenül a kiküldő vállalkozásnak a BUAG hatálya alá eső kiküldetés megkezdését követően 14 napon belül be kell jelentenie ezt a BUAK-nak. Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja az egy hónapot, akkor minden elszámolási hónapot követő 15-ig kell leadni a havi jelentéseket. A kiküldött munkavállalók az alapvetően alkalmazandó munkajog (osztrák vagy magyar) illetékességétől függetlenül a kiküldetés ideje alatt szabadságigényeket szereznek. A szabadságigény alapja egy munkahét, amely 5 munkanapból áll. Az egyes szabadságigény heteket a BUAK rögzíti és a munkavállaló szabadságpénz egyéni számláján nyilvántartja. A munkavállalóknál öszszegyűlt szabadságigény hetek száma határozza meg az általuk szerzett szabadságnapok számát. A szabadság csak azon szabadságigény hetekre jár, amelyre a foglalkoztató befizette a BUAK-pótlékokat és egy adott éven belül teljesített igényhetek arányában keletkezik. Kiszámolására a BUAK-nál nyilvántartott foglalkoztatási idő alapján kerül sor és azonnal igénybe vehető. Maximális szabadság 30 nap egy éven belül 47 ledolgozott hét teljesítésével érhető el igényhetet követően az éves szabadságmegváltás mértéke 36 nap. A szabadság megváltási igényt a BUAK-nál szabadság-megállapodással kell érvényesíteni, amelyhez a szükséges nyomtatvány a BUAK alábbi honlapján található: Europaverfahren ( Info über ArbeitnehmerInnen ). Ezt a munkavállalónak alá kell íratnia a munkáltatóval, és legkésőbb a kívánt szabadságos hónapot követően egy hónappal be kell érkeznie a BUAK-hoz. A szabadságos pénzt a BUAK közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki. A szabadság igénybevétele alatt a kiküldő munkáltatónak nem kell fizetnie BUAK- pótlékot. Ilyenkor a BUAKpénztár fizeti a szabadságot. Ezen felül a szabadság időszakára eső munkáltatói járulékokat (max. 30,1%-ig) a BUAK közvetlenül befizeti a magyar adóhivatal részére. Ugyancsak a BUAK fizeti a munkavállalói járulékokat, valamint az szja-t (évente és munkavállalónként 100 EUR-nak megfelelő önrész visszatartásával). Amennyiben a kiküldött munkavállalók sem a kiküldetés ideje alatt, sem pedig a kiküldetés idejét követő 6 hónapban (továbbra is a kiküldő foglalkoztatónál munkaviszonyban maradva) nem vettek ki szabadságot, akkor kérhetik az Ausztriában szerzett szabadságigényük pénzbeli kielégítését. A pénzbeli kielégítést csak a munkavállaló kérvényezheti, és előfeltétele, hogy a kérvény beadása előtt legalább 6 hónapig ne álljon a BUAG hatálya alá eső munkaviszonyban. Formanyomtatványok, kitöltési tájékoztatók a BUAK honlapján magyar nyelven is elérhetők: Az első bejelentkezést (adatközlést) követően a BUAK felveszi a vállalkozást regisztrált építőipari vállalkozások körébe (Betriebserfassung) és a vállalkozásnak egy felhasználói nevet és jelszót küld, amely segítségével a vállalkozás az elektronikus ügyintézési portálra belépve, valamennyi bejelentési kötelezettségének eleget tehet. Ausztria pavilonja lett a legszebb Milánóban A Milánói Expó legszebb kiállító terének járó elismerést az osztrákok kapták, akik egy 560 négyzetméteres erdőt mutattak be. A stand üde, zöld színfoltként jelenik meg a világkiállításon, ugyanis igazi fákkal, buja növényzettel magára hívja mindenki figyelmét. A mini oázis természetes hűsítőként jelenik meg a pavilonok között, kellemes légkört teremtve. A kiállításra betelepített növényzet óránként 1800 ember számára elegendő oxigént termel, ami 62,5 kg oxigént jelent vallják a szervezők. Az osztrákok az élő erdővel a Feeding the planet. Energy for Life szlogennel a természettel való szoros együttműködésre és annak fontosságára, valamint a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. A kiállításon használt fák, bokrok mind Ausztriában honos fajták, ezzel is azt akarták szimbolizálni, hogy aki a kiállított erdő levegőjét szippantja, az az osztrák friss és üde levegőt kóstolhatja meg.

12 12 Hírtükör Júniustól új szabályok lépnek életbe az EKÁER-szám kérésére Június 1-jétől elég lesz egy EKÁER-számot kérni a fuvaroknál akkor is, ha egy feladó több helyről szállíttat, illetve egy címzett több kirakodási helyére történik a fuvar, de a részletszabályoknak is meg kell felelni az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) működéséről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendeletnek ez a része június első napján lép hatályba. A részletszabályok szerint ha egy feladó több felrakodási címéről, az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási címre történő fuvarozás esetén, kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni. Ellenben a belföldi feladási címről, belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamenynyi felrakodási címet be kell jelenteni. Amennyiben egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a fuvarozás, akkor a belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási címet kell bejelenteni. Az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén pedig valamennyi kirakodási címet be kell jelenteni. Ombudsman: elfogadható a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás Az alapvető jogok biztosa szerint a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás alkotmányossági szempontból elfogadható tájékoztatott a biztos hivatala. A deviza- és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban több panaszos fogalmazta meg aggályait Székely László ombudsmannak. Alapvetően azt sérelmezték, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azzal, hogy gyakorlatilag kötelezővé teszi a devizahitelek forintosítását. Az ombudsman elsősorban azt vizsgálta, hogy az állami beavatkozás, és lényegében a szerződési szabadság korlátozása során miként érvényesül a jogbiztonság követelménye, továbbá, hogy a szabályozás biztosítja-e a jogbiztonság érvényesülését, különösen a fogyasztók jogainak védelmét tekintve írták a közleményben. Az ombudsman jelentésében rámutat: a forintosítási törvény az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását célozza azzal, hogy megszünteti a lakossági jelzálog-hitelszerződésekben az adósokat egyoldalúan terhelő árfolyamkockázatot, az adósok megóvása pedig alkotmányosan igazolhatóvá teszi az állami beavatkozást. A tisztességes eljárás követelményének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ténylegesen tájékozódhassanak arról, hogy a jogszabályok milyen magatartás tanúsítására kötelezik, illetve milyen jogosultságok, kedvezmények illetik meg őket emeli ki jelentésében az ombudsman. Mivel a forintosítás kapcsán az ügyfelek csak több bonyolult jogi megfogalmazás értelmezése útján tájékozódhatnak jogaikról és kötelezettségeikről, az ombudsman felkérte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy tájékoztató anyagokkal segítse a fogyasztókat. Az ombudsman emlékeztet: 2008 és 2013 között már három jelentésében is rámutatott arra, hogy szükséges a csődvédelem intézményének mielőbbi bevezetése annak érdekében, hogy az érdemi védelmet nyújtson a fizetésképtelenné vált természetes személy adósok számára. A közlemény szerint a magáncsőd nem helyettesítheti más, jelenleg is szabályozott és alkalmazott, a bajba jutott adósok helyzetének rendezésére irányuló megoldásokat árfolyamgát, végtörlesztés, jogi segítségnyújtás, átütemezés, fizetési könnyítés és forintosítás, ugyanígy eltérő rendeltetésük miatt ezek sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályokat. Az alapvető jogok biztosa szerint a bajba jutott adósok megsegítésére komplex, az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom bár eltérő mértékű és módú együttműködésén alapuló megoldásokra van szükség. Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy más érintett tárcákkal együttműködve vizsgálja meg a magánszemélyek csődvédelméről rendelkező törvényi szabályozás megalkotásának lehetőségét áll a közleményben.

13 Hírtükör Veszélyes anyagok és keverékek osztályozási, címkézési és csomagolási szabályainak június 1-jével hatályos változásairól Pest megyében több ezer vegyipari cég működik, melyeket kamaránk Vegyipari szakmacsoportja fogja össze. Szakmacsoportunk elnöke, Kárpáti György szívügyének tekinti, hogy a vegyipari cégeket aktuális témákban, hasznos információkkal lássuk el június 1-jén életbe lépett a CLP rendelet, amely veszélyes vegyi anyagot előállító (gyártó, importáló, újraimportáló, forgalmazó) cégek számára fontos, mivel az Európai Unió minden tagállamában, minden érintett gazdasági szereplőnek be kell tartania. A jogszabályváltozás remek alkalmat teremtett arra, hogy összehívjuk a témában érintett érdeklődőket, mivel az új követelményeknek való megfelelés komoly kihívások elé állítja a vállalkozásokat. A határidők és jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés elmulasztása esetén ugyanis szigorú szankciókra (pl. kémiai terhelési bírság kiszabására) számíthatnak a cégek. Rendezvényünkre a téma szakértőjét, dr. Kiss Zsuzsannát hívtuk meg, aki a CLP Kompetens Hatóság és Tájékoztatási Szolgálat Osztályvezetője. Az érdeklődést tükrözte, hogy közel hatvan cégvezető jött el kamaránkba, akik kérdések záporával halmozták el az előadót. Dr. Kiss Zsuzsannát a cégvezetők aktivitása nem lepte meg. A kérdések főként a veszélyes anyagok csomagolására felkerülő címkével voltak kapcsolatosak. A CLP rendelet előírja, hogy a gyártók és forgalmazók kötelesek a termékhez kapcsolódó veszélyekről megfelelően tájékoztatni a felhasználót. Ez azt jelenti, hogy a június 1-je után csakis olyan címke alkalmazható, amely egységes szerkezetű, és szabványmondatok formájában tartalmazza többek között a termék szállítójának adatait, a veszélyes kémiai összetevőket, a termék használatával járó lehetséges kockázatokat, illetve a biztonságos használathoz, a balesetek megelőzéséhez szükséges tudnivalókat. Rendezvényünkön a CLP rendeletnek eleget tevő címkézéssel kapcsolatban megoldást is kínáltunk a Codex Zrt. által. Kamaránk tagja Budakeszin található. Innovatív nyomdai termékük, az ECL címke (Ectended Codex Label) olyan szendvics-szerkezetű, öntapadós címke, amely komplexen elégíti ki az egyedi igényeket, és egyben megfelel a jogszabályi követelményeknek. Extended CODEX Label, a sokoldalú címke : az olvashatóságon és a figyelemfelkeltésen kívül lényeges szempont a logisztikai költségek csökkentése, a költséghatékonyság növelése, a többnyelvűség, a reklám és marketing célok megvalósítása, valamint a termékhamisítás elleni védelem. Az öntapadós alapú, lapozható vagy kihajtható címkeszerkezet, amely a hagyományos címkéhez képest megsokszorozza a címke információhordozó felületét, miközben nem foglal el a terméken nagyobb helyet. Dr. Kiss Zsuzsanna CLP Kompetens Hatóság és Tájékoztatási Szolgálat Osztályvezetője. Az asztalnál: Kárpáti György Tagozati alelnök, és Sarkadi Judit moderátor. 13 A címke alkalmazásának lehetőségeit dr. Farkas Andrea általános vezérigazgatóhelyettes ismertette. Rendezvényünket mini divatbemutatóval színesítettük. A témához illeszkedően vegyszerrel, veszélyes anyaggal dolgozók számára védőruhákat mutattunk be. A divatbemutatót kamaránk gödöllői tagja, az M3 Road munkaruházati áruház jóvoltából tudtuk megszervezni. Összességében elmondható, hogy kamaránknak ismét sikerült olyan remek témát találnia, kiváló előadóval, amellyel a résztvevők visszajelzését tekintve, segíthettünk tagjainknak. Azok, akik nem tudtak eljönni, és kérdésük van, az Országos Közegészségügyi Központ, Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóságát (OKK-OKBI) tudja felhívni, amely nemzeti információs szolgálatot működtet. Küldetésük, hogy tájékoztassák a gyártókat, importőröket, továbbfelhasználókat és bármely érdekelt felet a rendeletekből fakadó feladatokról és kötelezettségekről: OKK-OKBI, CLP Kompetens Hatóság és Tájékoztatási Szolgálat Osztály: , ghs.helpdesk@okbi.hu OKK-OKBI, REACH Kompetens Hatóság és Tájékoztató Szolgálat és PIC Kijelölt Hatóság Osztály: , reach.helpdesk@okbi.antsz.hu További információk:

14 14 Hírtükör A már működő on-line pénztárgépek problémái és megoldási javaslatok A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamivel több, mint egy évvel az on-line pénztárgépek bevezetését követően, ismét górcső alá vette a kötelezettséggel járó problémákat a vállalkozói visszajelzések alapján. A tapasztalat az volt, hogy nagyon sok a meghibásodás továbbra is. Néhány példát sorolunk fel. Gyakran leáll az adatkommunikáció a NAV-val, a vállalkozások erről nem tudnak, mert nincs senkitől viszszajelzésük. A gépek továbbra is sokszor lefagynak, újra indítást igényelnek, a blokkolt tételeken készletellenőrzést, időnként készletkorrekciót kell végrehajtani. Ha a pénztárgép meghibásodik és az üzemeltető nem kap cseregépet, kézzel írják a nyugtákat, a kiszolgálás lelassul, hosszabb meghibásodás esetén sok ezer forintot költenek számlatömbökre. Ha kapnak cseregépet, mivel mentesített módban dolgoznak a cseregépek, működésük olyan, mint a kézzel írt nyugta, nem továbbít adatot a NAV-nak. Volt, aki pénztárgép meghibásodás miatt zárva tartott. A legújabb szoftverfrissítésekkel a gépek még lassúbbá váltak. A szoftverfrissítést nem jelentik be előre, a vállalkozások csak azt érzékelik, hogy a gépek váratlanul nem működnek, egészen a frissítés befejezéséig, az újraindítás nem automatikus. A szoftverfrissítést úgy kellene megoldani, hogy a vállalkozások működésében ne okozzon fennakadást. A gépek funkcióit nem életszerűen fejlesztették ki, így pl. ha egy vásárló azt mondja, hogy készpénzzel fizet, majd mégis kártyával, a gépben ezt nem lehet javítani. A vállalkozó reggel beüti a váltópénzt, este látja a végösszeget a záráskor, de nem látja, hogy milyen pénzügyi mozgás történik az üzletben, azt tételesen nem tudja ellenőrizni. Nem látja, volt-e elütés, nem látja, kapott-e blokkot a vevő, mert blokk másolat nincs. Az online pénztárgépek nem tudják kezelni a visszárut illetve a vásárlás árkülönbözetét. Visszajelzések szerint még mindig nem sikerült kifejleszteni a vendéglátásban szükséges nyitott asztal funkciót, amit továbbra is hiányolnak a vállalkozók. Javaslat: A gyártók mérjék fel az egyes típusok hibáit, életszerűtlen funkcióit és ezeket kiküszöbölve történjenek a fejlesztések. Örömmel láttuk, hogy a 74/2013. NGM rendelet január 1-től már egyértelműen kimondja, hogy az on-line pénztárgép üzemeltetőnek nem kell megfizetnie a hatósági árat a szüneteltetés idejére. Ennek ellenére továbbra is találkoztunk olyan esetekkel, amikor a szünetelés idejére a szolgáltató díjat számít fel (pl. Mobil Adat Kft.). A 74/2013. NGM rendelet a szolgáltatás szüneteltetése tárgyában az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvényre hivatkozik. Véleményünk szerint a évi C. törvény nem veszi figyelembe a pénztárgépek működésének sajátosságait, így leghosszabb szüneteltetési időként minimum 6 hónapot ír elő (135. (2) bek.). A gyakorlatban pl. a Mobil Adat Kft. ennél hosszabb, 1 éves szünetelési határidőt alkalmaz, ezt követően az AEE egység SIM chipjét dezaktiválja. Tekintettel arra, hogy a vállalkozásoknak 5 éves szüneteltetést tesz lehetővé a jogi szabályozás, javasoljuk, hogy a távközlési szolgáltatóknál történő szüneteltetés felső határa is ezzel összhangban, 5 évben legyen meghatározva. Ugyancsak javasoljuk, hogy jogszabályban legyen meghatározva, hogy a szünetelés megkezdésének és befejezésének igényét az on-line pénztárgép üzemeltetőnek mennyi idővel előre kell bejelenteni. Pl. a Mobil Adat Kft. módosította korábbi online pénztárgép informatikai szolgáltatás előfizetői szerződésének feltételeit és elvárja, hogy legalább 15 nappal a szünetelés megkezdése előtt és 15 nappal a visszaaktiválás előtt jelentse be az üzemeltető ilyen irányú igényeit. Az on-line pénztárgépek meghibásodása nem tervezhető, ezért úgy véljük, hogy nem lehet az üzemeltetőket azzal sújtani, hogy meghibásodás esetén legalább 30 napot ki kell fizetni a szolgáltatónak egy olyan szolgáltatásért, amelyet önhibájukon kívül nem tudnak igénybe venni. Javasoljuk, hogy legyen jogszabályba foglalva, hogy a szüneteltetés előtt és után 3 nappal elég jelezni ezeket az igényeket. Ugyancsak javasoljuk, hogy jogszabály szabályozza és egyszerűsítse, hogy milyen dokumentumok szükségesek on-line pénztárgép szüneteltetése, leselejtezése, vagy SIM kártya cseréje bejelentése esetén a szolgáltatónál. Álláspontunk szerint ehhez nem szükséges, hogy az üzemeltetőt arra kötelezzék, hogy NAV dokumentumokat nyújtson be a szolgáltatónak, elegendő az üzemeltető bejelentése, hiszen az üzemeltető felelős az on-line pénztárgép jogszerű üzemeltetéséért. Ezeknek a kérdéseknek a jogi szabályozását azért is fontosnak tartjuk, mert az üzemeltető nem szabadon választja meg a szolgáltatót, hanem a pénztárgéppel együtt, a SIM kártya függvényében kapja. A jogszabály módosítás egységessé és egyértelművé tenné a szolgáltatók szabályozását. Gyakran továbbra sem kapnak cseregépet a javítás hosszú ideje alatt az üzemeltetők, hiába írja elő a jogszabály, hogy 8 napon belül cseregépet kell biztosítani. Ha a szervizek adnak cseregépet, ezért időnként ellenértéket kérnek. Szerviztől jött a kérdés, hogy ki adja a cseregépet. Egyértelműen szabályozni kellene a cseregép kérdését, ingyenes-e, vagy sem, kötelező-e, illetve hogy azt ki köteles biztosítani. Ez annál is inkább fontos, mert egyre több on-line pénztárgép garanciális ideje jár le. A cseregépek esetén probléma az adatvédelem. Nem lehet egyetlen engedélyezett pénztárgépen sem megoldani, hogy a forgalmi adatokat a következő ügyfél, akinek kiadják a csere pénztárgépet, ne tudja kiolvasni. A kötelező éves szervizt feleslegesnek tartjuk, ezért meg kellene szüntetni. A vállalkozások átlag évi bruttó ezer forintot fizetnek érte, ami irritálja őket. A vállalkozások egyes gyártóknak az éves kötelező szerviz során 4000 forintot fizetnek, amit a gyártó kap azon a jogcímen, hogy szoftvert fejleszt a géphez. Az üzemeltetők szeretnék, ha a náluk üzemelő gépek szoftver fejlesztéséért nem kellene fizetniük. A vállalkozások továbbra sem fogadják el, hogy a havi adatátviteli díjat nekik kell fizetni, azt kérik, hogy ezt ne kelljen fizetniük. Amennyiben erre pillanatnyilag nincs lehetőség, legalább mérsékelni kellene. Éves szinten egy vállalkozásnak a legegyszerűbb on-line pénztárgép fenntartása bruttó forintba kerül akkor, ha nem hibásodik meg. Úgy gondoljuk, hogy a már piacon lévő on-line pénztárgépekkel kapcsolatos problémák megoldása nélkül nem lehet továbblépni az on-line pénztárgép használat kibővítésében. A vállalkozások továbbra is kiszolgáltatottak a gyártóknak, szervizeknek és az adattovábbítást végző szolgáltatóknak, ezért a vonatkozó jogszabályok módosítására van szükség és a megalkotott jog tényleges alkalmazására.

15 Hírtükör A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdte a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket 15 Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési és vizsgálati program alapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egységei június elsején megkezdte a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket A nyár végéig tartó országos idegenforgalmi ellenőrzések egyebek közt kiterjednek a szezonális termékekre, a vendéglátóhelyekre, a fesztiválokra és alkalmi rendezvényekre, a taxis szolgáltatásokra. A szezonális termékek vizsgálata többek között érinti a gyermekjátékokat, a fürdőruhákat, a napszemüvegeket, a strandlabdákat és a söröket. Az NFH a Nemzeti Fejlesztési Mi nisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársággal együttműködve az ellenőrzéseket kiemelten kezeli, hozzájárulva a fogyasztói elégedettség növekedéséhez, illetve segítve a tisztességes és jogkövető vállalkozások tevékenységét. Többek között a vendéglátóhelyek ellenőrzésekor vizsgálják az italok pontos mérését, a kiszolgáláshoz használt mérlegek, űrmértékek hitelességét. Az egyik legfontosabb ellenőrzési szempont az árfeltüntetés, az éttermekben is nézik, hogy a bejáratnál feltüntetett árjegyzéket alkalmazzák-e a számla kiállításakor. Tavaly mintegy 1800 vendéglátót ellenőriztek nyáron, 30 százalékuknál tártak fel szabálytalanságot. A taxisokat a drosztokon, illetve próbautazással az utakon is ellenőrizik, egyebek közt azt figyelik, hogy a taxaméter által jelzett alapdíj megfelel-e a táblázatban szereplőnek. Múlt évben az idegenforgalmi szezon ellenőrzésekor 144 személytaxi-szolgáltatót ellenőriztek országszerte, ebből 21 esetben állapítottak meg mulasztást. Az NFH szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldre utazó magyar fogyasztók panaszukkal a Nemzeti Fo gyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak, ahol érdemi segítséget kaphatnak. Forrás: nfh.hu Mit kell tudni a kiküldetési rendelvényről? A költségtérítések között a kiküldetési rendelvény alapján a hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kifizetett összeg a legtipikusabb, mivel a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott öszszeg nem minősül bevételnek az Szja tv. 7. (1) bekezdés r) pontja alapján feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül elszámolható összeg az Szja tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja alapján a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata címén kifizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével megállapított üzemanyagköltség, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével megállapított összeg. Kiküldetési rendelvényt nem csak a munkáltató, hanem a munkáltatónak nem minősülő kifizető is kiállíthatja akkor, ha a magánszemély tevékenysége a kifizető érdekeit szolgálja, függetlenül attól, hogy a magánszemély a tevékenységét ellenérték fejében vagy ingyenesen végzi (pl. megbízási, tagi, vezető tisztségviselői, választott tisztségviselői jogviszony stb.). Amennyiben pl. a magánszemély ún. társadalmi munkát végez, és az utazással kapcsolatos költségeit kéri megtéríteni, akkor feltéve, hogy kiküldetési rendelvényt állít ki a kifizető nem keletkezik bevétele, ha a kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban elismert mértéket, azaz az igazolás nélkül elszámolható összeget. Az Szja tv pontja határozza meg a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit. A kiküldetési rendelvényt két példányban kell kiállítani. A rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a magánszemélynek a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával kell megőriznie január 1-jétől elektronikus úton is előállítható a törvényi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint. Amennyiben a térítés mértéke nem több az igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie a magánszemélynek. Abban az esetben, ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható mértéken felüli térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek minősül. A költségelszámolást illetően ilyenkor a magánszemélynek választási lehetősége van. Vagy az igazolás nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet az adott jogviszonyra tekintettel adót, vagy a felmerült költségeket a hivatali célból megtett utakra a hivatali és a magáncélból megtett utak arányában számolja el igazolás (számla, más bizonylatok) alapján útnyilvántartás vezetése mellett. Ez utóbbi választás azt is jelenti a gyakorlatban, hogy a költségelszámolásra tekintettel a személygépkocsi tulajdonosának, illetve akkor is, ha annak pénzügyi lízingbevevője a magánszemély cégautóadót kell fizetni.

16 16 Hírtükör Szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, munkanap áthelyezések 2015-ben Munkavállalót foglalkoztató egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok vezetői számára gyakran felmerülnek a szabadságok megállapításával, kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos kérdések. A munkáltatók érthető okokból a szabadságolások időszakában is a munkavégzés folyamatosságát és vállalkozásuk működőképességét tartják szem előtt, míg a munkavállalók legalább az év egy részét szeretnék pihenéssel, kikapcsolódással, nyaralással tölteni. E látszólagos ellentmondásnak a legtöbb munkáltatónál van elfogadható megoldása. Ehhez kíván segítséget nyújtani a szabadságra vonatkozó rendelkezések ismertetése. A szabadsággal kapcsolatos ismeretekre az év során bármikor szükség lehet! A szabadságra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (röviden: Mt.) tartalmazza. [Mt ] Főszabályként a munkavállalónak munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A törvény a szabadságnapok számát munkanapban határozza meg és munkanapban történik a szabadság igénybe vétele is. Fontos tudni, hogy a munkavállaló a szabadságot nem kiveszi, hanem részére kiadja a munkáltató. Munkában töltött időnek minősül: a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából a harmadik életéve betöltéséig igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, a keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama, továbbá a munkavégzés alóli mentesülés tartama, amely a törvényben meghatározott alábbi esetekre vonatkozik; jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, a kötelező orvosi vizsgálata tartama, véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam, szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. (Mt ) Ez a mérték a munkavállaló életkorának emelkedésével növekszik. Ahol a munka törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) valamely rendelkezése nap -ot említ, azon naptári napot kell érteni, ahol ettől eltér a jogalkotó, ott a fentiekhez hasonlóan a munkanap kifejezést használja. Az Mt. tehát a munkavállaló életkorához köti a részére megállapítható szabadság napjainak számát, és tíz életkori kategóriát állapít meg. Az alapszabadság három évente egy munkanappal növekszik. Így az alap- és pótszabadság együttesen a munkavállaló huszonötödik életévétől 21; huszonnyolcadik életévétől 22; harmincegyedik életévétől 23; harmincharmadik életévétől 24; harmincötödik életévétől 25; harminchetedik életévétől 26; harminckilencedik életévétől 27; negyvenegyedik életévétől 28; negyvenharmadik életévétől 29; és negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal növekedik. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, kivéve az apát gyermeke születése esetén megillető szabadságot. Az utóbbi esetben a szabadságot nem kell arányosítani. Ha a szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A szabadság kiadásának szabályait a munka törvénykönyvének ai tartalmazzák. A szabadságot a munkavállaló nem kiveszi, hanem azt a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után kiadja részére. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkaviszony első három hónapját kivéve legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni a szabadság időarányos kiszámítására. A munkavállaló a szabadságra vonatkozó igényét annak kezdete előtt legalább tizenöt nappal a munkáltatónak be kell jelentenie. A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság

17 Hírtükör 17 kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A szabadságot a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve megváltani nem lehet. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A munkáltató a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az alap- és pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság munkáltató által történő megszakításának esetében a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ezekben az esetekben a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és nyilvántartani. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A szabadság kiadásának szabályaiból következik, hogy a munkavállalók szabadságát évente (naptári év) meg kell állapítani. A megállapított szabadságot (alap + pótszabadság) és annak igénybe vételét számítógépes nyilvántartásban, vagy fizetési jegyzéken lehet rögzíteni, vagy nyomtatványboltban megvásárolható szabadság-nyilvántartó kartonra is felvezethető, ugyanígy az engedélyezett szabadságnapok is. Ez utóbbi írásbeli rögzítésére Szabadságengedély nyomtatványt (50 x 2 lapos tömb) lehet beszerezni, melynek első példánya a bérelszámolás alapbizonylatát képezi, a másolati példány (tőpéldány) a tömbben marad, melyet célszerű legalább az elévülési időig irattárban megőrizni. A fentiekben szereplő alap- és pótszabadságon kívül szükségszerűen előfordulhat a betegszabadság igénybe vétele is. A betegszabadságra vonatkozó rendelkezések az Mt ában találhatók. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult, fél napot elérő töredéknap egész napnak számít. A betegszabadságot is a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. [Mt ] A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. A munkavállalónak hozzátartozója tartós előreláthatólag harminc napot meghaladó személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. A fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot tényleges, önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára igényelték. Munkaszüneti napok 2015-ban: január 1., március 15. (vasárnapra esik), április 6. húsvéthétfő, május 1., május 25. pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. (vasárnapra esik) valamint december 25. és 26. napja (szombat). A munkanap áthelyezéseket a évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 28/2014. (IX. 24.) NGM rendelet tartalmazza. A évben a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munkarend a következő: a) január 10., szombat munkanap január 2., péntek pihenőnap b) augusztus 8., szombat munkanap augusztus 21., péntek pihenőnap c) december 12., szombat munkanap december 24., csütörtök pihenőnap A miniszteri rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje eltérően is meghatározható. Dr. Csanádi Károly vezető jogtanácsos választottbíró a Pest Megyei Békéltető Testület elnöke

18 18 Hírtükör A diákok foglalkoztatásának szabályai A nyár közeledtével egyre több szó esik a diákok foglalkoztatásáról, melyekre eltérő munkajogi, adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkozhatnak. Kétrészes cikksorozatunk első részében a hallgatói munkaszerződésre, a középiskolai tanulók nyári gyakorlatára, illetve a tanulószerződésre vonatkozó tudnivalókat tekintjük át. Hallgatói munkaszerződés a felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. -ában került meghatározásra. Hallgatói munkaszerződés alapján az alábbiak szerint lehet munkát végezni: a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. A külső gyakorlóhelyen történő szakmai gyakorlat teljesítéséhez a felsőoktatási intézménynek és a gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötni a szakmai gyakorlat teljesítésére, a gyakorlóhelynek és a hallgatónak pedig hallgatói munkaszerződést, melyre a munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett, 6 hétnél hosszabb egybefüggő szakmai gyakorlat esetén a szakmai gyakorlóhely legalább hetente a minimálbér 15 %-át köteles kifizetni a hallgatónak (kivéve a költségvetési intézménynél, ahol a díjazás nem kötelező). Az szja törvény előírásai alapján a hallgatói munkadíj összegéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész adómentes, az e fölötti rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik január 1-étől a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra a biztosítás nem terjed ki, ezért a hallgatói munkadíjból nem kell egyéni járulékot levonni és a hallgatót nem kell a T1041-en jelentést teljesíteni a NAV felé. A szociális hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései alapján a kifizetett hallgatói munkadíj nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény alapján a tanuló gyakorlati képzésre együttműködési megállapodás alapján van lehetőség akkor, ha a gyakorlati képzésre előírt képzési idő kevesebb, mint 40%. Az együttműködési megállapodás az iskola és a gazdálkodó szervezet között jön létre, melyet írásba kell foglalni és a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A megállapodás akkor válik érvényessé, amikor a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzi azt. A szakmai gyakorlat hossza: szakközépiskolai képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyam után 105 óra, a 11. évfolyam után 140 óra érettségire épülő szakképzés esetén 160 óra szakiskolai képzés esetén 140 óra Az együttműködési megállapodás alapján teljesített összefüggő szakmai gya korlat idejére a szakiskolai, illetve érett ségire épülő szakképzés esetén járó pénz beni juttatás minden megkezdett hét után fizetendő és havi összege legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15%-ának 1,3-szorosa, vagyis 19,5%-a (2015-ben Ft). A juttatás heti összege a havi összeg egynegyede. A juttatást csökkenteni kell a tanuló által mulasztott napok arányában A pénzbeli juttatáson felül egyéb kötelező juttatások illetik meg a tanulót (kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, védőruha, tisztálkodási eszköz, munkavédelmi-, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás, rendszeres orvosi vizsgálat). Az együttműködési megállapodás alapján teljesített gyakorlat idejére fizetett kötelező pénzbeli díjazás mentes az szja-fizetési kötelezettség alól. A gyakorlatot végző tanulókra a biztosítás nem terjed ki, ezért nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség és az összeg mentes a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól is. NAV felé nincs bejelentési kötelezettség és a havi bevallásban nem kell szerepeltetni. A tanulószerződés a tanuló és a szervezet között, gyakorlati képzés céljából írásban megkötött szerződés, melyet a területileg illetékes gazdasági kamarához be kell nyújtani. Tanulószerződést az szervezet köthet, amely szerepel a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában. A tanulószerződés megkötésére az a tanuló jogosult, aki: magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését célzó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésben vesz részt az előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel Tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás legkisebb összege attól függ, hogy a gyakorlati képzési idő a meghatározott elméleti és gyakorlati képzési időn belül mekkora arányt képvisel. A díjazás minimum összege ennek megfelelően a hónap első napján érvényes minimálbér 10,5 és 19,5%-a között van. Az egyéb kötelező juttatások köre megegyezik az együttműködési megállapodás alapján adandókéval. A tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás nem képezi személyi jövedelemadó alapját. A tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, ezért a NAV felé bejelentési kötelezettség áll fenn. A pénzbeli juttatásból 10% nyugdíjjárulékot és a 7% egészségbiztosítási járulékot kell vonni, azonban a 1,5% munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj szociális hozzájárulási adó alapját képezi. A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak naptári évenként 10 nap betegszabadság jár, ezt meghaladóan táppénzre jogosult. A nagykorú tanulót napi 8, a fiatalkorú tanulót napi 7 órában lehet foglalkoztatni és rendkívüli munkavégzésre, készenlétre nem vehetők igénybe, a fiatalkorú tanuló 22 és 6 óra között nem foglalkoztatható. A tanulók esetében a pihenőidők kedvezőbb feltételekkel járnak. Így a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. Esetükben a munkaközi szünet alkalmazására is kedvezőbb feltételek vonatkoznak, mert ha a napi gyakorlati idő több mint 4,5 óra, a tanulót 30 perc megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg. Gyakorlatot meg szervezni heti pihenőnapon, vagy mun kaszüneti napon csak a rendeltetése foly tán e napon is működő gyakorlati képzési helyen, a szakképző iskola engedélyével lehet. A szakképzési törvény alapján a 19. életévét be nem töltött tanulót évente 35, 19 éves kor felett pedig 30 pihenőnap illeti meg. A gyakorlati helyen legyen elérhető az együttműködési megállapodás, illetve a folyamatosan vezetett jelenléti ív. Az együttműködési megállapodás és a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést biztosító szervezet szakképzési célú támogatást vehet igénybe a szakképzési hozzájárulás terhére az olyan tanuló után, aki után az iskola is kap a tanuló munkarendjének megfelelő állami képzési támogatást. Azonban ez csak akkor lehetséges, ha: szerepel a tanulószerződés kötésére jogosult szervezetek nyilvántartásában köztartozásmentes adózónak minősül a támogatási összeggel elszámolt, illetve visszafizetési kötelezettségét teljesítette.

19 Hírtükör Mosógépcsere pályázat Pályázati felhívás Otthon Melege Program Háztartási nagygépek (mosógép) energia megtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: MGCS/15 A pályázati konstrukció tárgya, célja A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) pályázatot tesz közzé cselekvőképes nagykorú természetes személyek részére, a háztartások energiahatékonyságának növelése érdekében, meglévő háztartási nagygépek (mosógép) magas energiahatékonyságú, új berendezésekre történő cseréjének támogatására. A pályázattal, a magyarországi lakóhelylyel rendelkező cselekvőképes nagykorú természetes személyek,támogatással csökkentett vételáron (támogatással csökkentett bolti áron) jogosultak új háztartási nagygép (mosógép) beszerzésére. A támogatás nyújtásának célja elsődlegesen az energiahatékonyság előmozdítása. A pályázati konstrukció forrása A pályázat forrása az Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat ( , ÁHT: ) fejezeti kezelésű előirányzat. A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában kerül folyósításra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg Ft, azaz ötszázmillió forint.a vissza nem térítendő támogatás keretének kimerülése esetén az NFM hivatalos honlapján valamint a pályázatbenyújtó felületen hirdetményt tesz közzé a pályázati kiírás felfüggesztésének pontos idejéről. Támogatás igénybevételére jogosul tak köre: Jelen pályázati forrásból támo gatást magyarországi lakóhellyel rendelkező cselekvőképes nagykorú magánszemélyek kaphatnak. A pályázat benyújtásával kapcsolatos kizáró okokat a Pályázati Útmutató tartalmazza, mely elválaszthatatlan részét képezi a Pályázati Felhívásnak. Támogatható tevékenységek köre: Jelen felhívásra személyenként és lakásonként legfeljebb egy háztartási nagygép cseréjére nyújtható be pályázat. Egy személy több pályázat benyújtására akkor sem jogosult, amennyiben több bejelentett lakcímmel rendelkezik. Kizárólag a pályázati portálon található Regisztrált kereskedők listáján szereplő kereskedőtől beszerzett alábbi háztartási nagygép cseréhez nyújtható támogatás: elöltöltős mosógép cseréje új, energiatakarékos elöl-vagy felültöltős automata mosógépre;-felültöltős mosógép cseréje új, energiatakarékos elöl-vagy felültöltős automata mosógépre; mosó-szárítógép csere új, energiatakarékos elöl-vagy felültöltős automata mosógépre; Figyelem! Mosó-szárító gép illetve szárítógép beszerzéséhez támogatás nem nyújtható! 2. A háztartási készülék cserével minimum 10%-os energia, vagy minimum 20 kg/év CO 2 megtakarítást szükséges elérni. A cserével elérhető megtakarítási adatokat a pályázati portál automatikusan határozza meg (számítja ki) a leadni kívánt háztartási készülék és a kiválasztott, megvásárolandó készülék adatai alapján. A költségek meghatározásának szabályai. Kizárólag a pályázati portálon megjelenő MGCS mosógép katalógusban szereplő termékbeszerzéséhez nyújtható támogatás. Kizárólag a pályázati portálon található Regisztrált kereskedők listáján szereplő kereskedőtől vásárolt termékre nyújtható támogatás. A támogatott készülék házhoz szállítási illetve beüzemelési díja nem támogatott költség, azonban a régi készülék átvételéért és elszállításáért a Kereskedő nem számíthat fel díjat. A pályázattal elnyerhető támogatás A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A MGCS mosógép katalógusban szereplő készülék beszerzése esetén a támogatás mértékea vásárlás időpontjában érvényes bolti ár 50 százaléka, de legfeljebb: A+ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén Ft/ háztartási nagygép; A++ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén Ft/ háztartási nagygép; 19 A+++ kategóriájú nagygép beszerzése esetén Ft/ háztartási nagygép. A támogatást a miniszteri döntés után, a Támogatói Okirat kézhezvételét követően lehet igénybe venni a készülék megvásárlása alkalmával. A Támogatói Okirat hiányában, nem a pályázati kiírás feltételei szerint megvásárolt háztartási nagygép (mosógép)vásárlásához támogatás nem vehető igénybe.a gépvásárláshoz biztosítandó saját forrást a Pályázó a háztartási nagygép (mosógép) vásárlásakor, a Kereskedőnek egy összegben köteles kifizetni. A pályázat benyújtásával kapcsolatos tudnivalók A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújthat be a Kormányzati Portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező természetes személy. A Pályázókat pályázati díj nem terheli. Pályázatot benyújtani szeptember30. napjáig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig az alábbi területi bontásban és kezdő időpontoktól lehetséges. Időpont: július 6. Közép-Magyarországi régió: Pest megye, Budapest főváros Az elektronikus pályázati rendszerrel illetve a pályázatkezeléssel kapcsolatos kérdések, problémák esetén segítségnyújtás az NFM Ügyfélszolgálatán érhető el. ugyfelszolgalat@nfm.gov.hu Ügyfélszolgálati idő: Hétfő Szerda: Kedd Csütörtök: Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben a Pályázati Felhívás és a Pályázati Útmutató között eltérés mutatkozik, a Pályázati Útmutatóban foglaltak mérvadók. Kiárusít a Tesco Több árverési fordulóban, tételre lehet licitálni nyáron Elkezdi a Tesco a februárban bezárt 13 üzlet berendezéseinek értékesítését. A feleslegessé vált berendezéseket, logisztikai eszközöket, targoncákat, polcrendszereket, kocsikat, sütőipari gépeket online aukción lehet majd megvásárolni. A Tesco egyes áruházaiban optikai szalonok is működtek, ezek teljes berendezésére is lehet licitálni- derül ki a cég közleményéből. Az aukció két-, vagy háromfordulós lesz, várhatóan júniusban, illetve júliusban lehet licitálni mondta az aukciót szervező Intergavel Kft. ügyvezetője. Kocsis Csaba közölte: befejeződött az értékbecslés, a lajstromba vétel, hamarosan láthatóak lesznek az első árverésre szánt tételek a oldalon. Az eladásra kínált mintegy tétel kikiáltási ára meghaladja a eurót (31 millió forintot).

20 20 Hírtükör Adófelajánlás: Új kedvezmény a társasági adónál Az adófelajánlás új intézménye adómegtakarítást kínál és az ismert taokedvezményekkel szemben nem rontja az adózás előtti eredményt. Az 1 százalékos szja-felajánlásokhoz hasonlóan működő tao-kedvezmény minden részletét megismerheti cikkünkből. Az elmúlt években megszokottá vált, hogy a társasági adó alanyai különböző támogatások alapján a fizetendő adójukból adókedvezményt vehettek igénybe. A kedvezményezett területek az előadó-művészeti élet, a filmalkotások világa és a látvány-csapatsportok. Az adókedvezményt a társaságok a meghatározott szervezet által kiállított támogatási igazolás alapján érvényesíthették, a nyújtott támogatást pedig a ráfordításaik között kellett elszámolniuk. A jogalkotó az úgynevezett kiegészítő támogatás bevezetésével évről-évre csökkentette a támogatással elérhető tényleges megtakarítás mértékét. A kiegészítő támogatás ugyanis nem minősült a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak és így növelte a társasági adó alapját és adókedvezményre sem jogosított. Ezáltal a lehetőségek teljes körű kihasználása esetén az elérhető megtakarítás mértéke a társasági adó alapjának összegétől függően a nyújtott alaptámogatás 2,25%-ára, illetve 4,75%-ára esett vissza a kezdeti 10%-ról és 19%-ról. A törvényhozó a fenti támogatási szerződésen alapuló támogatás és adókedvezmény mellett január 1-től bevezetett egy adófelajánlási rendszert, amely nevében hasonlít a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlására, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá, ami általános esetben meghaladja a támogatási szerződésekkel elérhető megtakarítás mértékét. A megtakarítási többleten túlmenően előnye még, hogy a befizetett adó, illetve adóelőleg, adófeltöltés terhére az adóhatóság utalja át a felajánlást a támogatott szervezetnek, így a felajánlás ráfordításként nem jelenik meg a felajánló könyveiben. Ezáltal nem is rontja az adózás előtti eredményt, szemben az előző években már megszokott támogatással és kiegészítő támogatással, amelyet a ráfordítások között kellett kimutatni. A társasági adó rendszerébe újonnan, január 1-től bevezetett adófelajánlás (rendelkezés az adóról) rendszere egy lényegében új konstrukció, azonban ugyanazokat a célokat támogatja, mint a régebb óta hatályban lévő támogatási szerződésen keresztüli adókedvezmény igénybevétel (látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások készítése). Az új rendszer lényege, hogy a társasági adó alanyai az adóelőlegük, adófeltöltési kötelezettségük (adóelőleg kiegészítés) és a tényleges társasági adójuk meghatározott százalékáról felajánlást tehetnek, amelyet az adóhatóság teljesít a kedvezményezett szervezet felé, a felajánló társasági adóalanyt pedig jóváírás illeti meg a teljesített felajánlás után. Az adófelajánlás bevezetésével a támogatási szerződéses adókedvezmény sem szűnt meg, a két rendszer párhuzamosan fut egymás mellett, azonban figyelembe véve, hogy az eddigi rendszer adókedvezményre jogosít, míg az új konstrukció alapján jóváírásban részesül a felajánló adóalany, ezért a két formát ugyanazon évben együtt nem lehet alkalmazni, tehát a társaságnak döntenie kell: vagy az eddigi támogatási formát alkalmazza 2015-ben is, és adókedvezményt vesz igénybe, vagy az új adófelajánlás rendszerének keretén belül rendelkezik az adója meghatározott százalékának kedvezményezett szervezet részére történő felajánlásáról. Ahhoz azonban, hogy az adófelajánlási rendszeren keresztül érvényesen felajánlást teljesíthessen a társasági adó alanya és ilyen módon adójóváírásra váljon jogosulttá, pár előfeltételnek meg kell felelni. Az egyik ilyen előfeltétel például, hogy a felajánló adóalany rendelkezzen egy, a támogatási igazoláshoz hasonló igazolással, és annak egy példányát előzetesen megküldje az adóhatóságnak. A Tao. törvény részletesen szabályozza, hogy az igazolást mely szervezetnek kell kiállítania. Ugyancsak előírások vonatkoznak a támogató adóalany és a támogatott szervezet köztartozás mentességére vonatkozóan. Természetesen feltétel továbbá az esedékes adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés és a tényleges adó, valamint az előbbiek különbözetének határidőre történő teljes összegű megfizetése is. Ahogyan a korábbiakban már említettük, a felajánlás történhet: a) az adóelőleg, b) az adóelőleg-kiegészítés, illetőleg c) az adó terhére. Figyelembe véve, hogy az adóelőlegekhez nem kapcsolódik külön bevallási kötelezettség mivel azok a korábbi adóévek társasági adóbevallásai alapján könyvelődnek fel az adófolyószámlára, az adóelőleg terhére történő adófelajánlásról a külön erre rendszeresített 15RENDNY nyomtatványon kell nyilatkoznia a társasági adó alanyának az adóhatóság felé. Az adóelőlegek terhére a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség összegének legfeljebb 50 százaléka ajánlható fel kedvezményezett célra. Ezen belül azonban szabadon lehet dönteni, nem kötelező a teljes 50 százalékos keretet kimeríteni és szintén nem kötelező minden havi vagy negyedéves adóelőleg terhére felajánlást tenni. Az adóelőlegek terhére tett adófelajánlás nyilatkozatát évente legfeljebb 5 alkalommal lehet módosítani a soron következő adóelőlegek tekintetében. A nyilatkozat megtételének, illetőleg módosításának feltétele, hogy a társaságnak a megtétel időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Az adóelőlegek mellett az adófeltöltési kötelezettség majd a tényleges adó meghatározott százalékára is tehető felajánlás, azonban ezt nem a külön nyilatkozatban lehet megtenni, hanem a feltöltés, illetőleg a társasági adó bevallásában (1501 illetőleg 1529 bevallás). Mind a feltöltési kötelezettség terhére tett felajánlás, mind az adó terhére tett felajánlás esetén irányadó, hogy az adóelőlegek terhére tett felajánlásokkal együtt számítva (a tényleges adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőlegek és a feltöltési kötelezettség terhére tett felajánlással együtt számítva) maximum a feltöltési kötelezettség esetén a várható adó 80%-ig, míg adófizetési kötelezettségnél a tényleges adó 80%-ig tehető meg a felajánlás. Abban az esetben például, ha a társaság évre bevallott adóelőlegeinek összege e Ft, akkor az adóelőlegekhez kapcsolódóan a társaság maximum e Ft adófelajánlást tehet és tételezzük fel, hogy él is a maximális felajánlással. Ha a évi adó várható összege e Ft, akkor ugyan adófeltöltési kötelezettség nem terheli a társaságot (a megfizetett adóelőlegek meghaladják a várható adó 90%-át), de a 1501 bevallásában e Ft * 80% e Ft = e Ft további felajánlást tehet és tételezzük fel, hogy él