HEFOP 4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése program eredményvizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEFOP 4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése program eredményvizsgálata"

Átírás

1 HEFOP 4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése program eredményvizsgálata Zárótanulmány Készítette: Bocsi Veronika és Juhász Attila Debrecen, december 19.

2 TARTALOM BEVEZETİ... 3 I. RÖVIDEN A HEFOP 4.2-RİL... 3 II. ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT... 4 II.1 A KUTATÁS LEÍRÁSA, MÓDSZEREK BEMUTATÁSA, HIPOTÉZISEK... 4 III. A BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOKRÓL ÁLTALÁBAN... 6 IV. TERÜLETI EGYENLİTLENSÉGEK A BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOKAT ILLETİEN... 8 V. BÖLCSİDE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ RUGALMAS NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK VI. HAJLÉKTALANOK NAPPALI INTÉZMÉNYE VII. FOGYATÉKOS EMBEREK NAPPALI INTÉZMÉNYE VIII. FEJLESZTÉSEK HATÁSA A MUNKAERİPIACRA IX. ÖSSZEGZÉS X. NYERTES PÁLYÁZATOK KÉRDİÍVES VIZSGÁLATA X.1 A KÉRDİÍVES KUTATÁS MÓDSZERE ÉS CÉLJA X.2 A KÉRDİÍVES KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSA XI. A KÉRDİÍVES ELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE XI.1 A KUTATÁS MINTÁJÁNAK JELLEMZÉSE XI.2 A NYERTES PÁLYÁZATOK JELLEMZİI XI.3 A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK INDOKAI XI.4 A LOKÁLIS BEÁGYAZOTTSÁG MÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATA XII. A PROJEKTEK FEJLESZTÉSI KÖRNYEZETÉNEK FELTÁRÁSA XII.1 A LOKÁLIS FEJLESZTÉSEKHEZ VALÓ ILLESZKEDÉS XII.2 A HEFOP 4.2 PÁLYÁZATI KÖRNYEZETE XII.3 AZ IGÉNYFELMÉRÉS PROBLEMATIKÁJA XIII. A PÁLYÁZATOK HATÁSÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE XIII.1 A MŐKÖDÉSI FELTÉTELEK ÁTALAKULÁSA XIII.2 A SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN MEGFOGHATÓ VÁLTOZÁSOK XIII.3 A LÉTREJÖVİ ÚJ HELYISÉGEK JELLEMZİINEK BEMUTATÁSA XIV. AZ EREDMÉNYEK FENNTARTHATÓSÁGA ÉS AZ INTÉZMÉNYEK JÖVİRE VONATKOZÓ TERVEI XIV.1 A PÁLYÁZAT HATÁSÁRA LÉTREJÖVİ ÚJ MUNKAHELYEK ÉS INTÉZMÉNYI SZÜKSÉGLETEK JELLEMZİI XIV.2 AZ INTÉZMÉNYEK KÖLTSÉGVETÉSÉRE GYAKOROLT HATÁS XIV.3 A FEJLESZTÉSEK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÁNAK Fİ MUTATÓI XIV.4 AZ INTÉZMÉNYEK JÖVİBENI FEJLESZTÉSEINEK FELTÉRKÉPEZÉSE XV. ÖSSZEGZÉS XV.1 A CÉLZOTTSÁG VIZSGÁLATA FELHASZNÁLT IRODALOM

3 Bevezetı A Revita Alapítvány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet megbízásából október-december hónapban végezte A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése címő, HEFOP 4.2-es pályázatok eredményvizsgálatát. A kutatás két oldalról közelített a problémához. Egyrészt a sikeres pályázatokat megvalósító intézményeket kerestük meg online-kérdıív segítségével, másrészt az összes pályázó statisztikai jellemzıinek leírására, összehasonlítására vállalkoztunk. Jelen tanulmány a kutatás két megközelítési módszerének eredményeit, s ezen eredmények összevetését tartalmazza. A kérdıíves adatok elemzését Bocsi Veronika, a statisztikai adatok elemzését Juhász Attila végezte. A térképeket Pénzes János készítette. I. Röviden a HEFOP 4.2-rıl A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése címő, HEFOP/2004/4.2-es hivatkozási számú pályázat célkitőzése az volt, hogy a gyermekek, hajléktalan, fogyatékos emberek napközbeni ellátását szolgáló szociális szolgáltatások infrastrukturális feltételeit kialakítsák, illetve fejlesszék, melynek köszönhetıen a szolgáltatásokat igénybe vevık illetve családjaik jobb munkaerıpiaci pozícióba kerülhessenek. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 8399 millió forintot biztosított a pályázat forrásaként, melynek kedvezményezettjei a következık lehettek: Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv Helyi önkormányzati felügyelt költségvetési szerv Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv Helyi kisebbségi önkormányzati felügyelt költségvetési szerv Egyház Egyházi intézmény Közalapítvány Közalapítvány intézménye Egyéb alapítvány Közhasznú társaság Egyesülés Egyéb jogi személyiségő non-profit szervezet 3

4 Önkormányzati társulás A pályázatban ingatlan (épület/ helyiség/ telek) létesítése, felújítása, vásárlása, átalakítása, fejlesztése, bıvítése, felszerelése, berendezése, környezeti és kommunikációs akadálymentesítése, illetve projektmenedzsment nyerhetett el támogatást. A projekt során minden tevékenységre csak Magyarország területén kerülhetett sor. A projektek maximális idıtartama: 36 hónap. Támogatás összege: 9, ,7 millió Forint. Támogatás a teljes projektösszeg 94%-a lehetett, tehát minden pályázó intézménynek 6% önerıvel kellett rendelkeznie. A támogatható projektek számát: 260 db-ban határozták meg. II. Összehasonlító vizsgálat II.1 A kutatás leírása, módszerek bemutatása, hipotézisek A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése címő, HEFOP 4.2-es pályázatokat több szempontból is megvizsgálhatjuk, ha az eredményességükre vagyunk kíváncsiak. Egyrészt sorra vehetjük a pályázati kiírásban megfogalmazott célkitőzéseket és prioritásokat, hogy közülük melyik, milyen mértékben teljesült a pályázati pénzek elosztásakor vagyok azok felhasználása során. Másrészt támaszkodhatunk a statisztikai keményadatokra, de itt is szem elıtt kell tartanunk azok korlátosságát. Harmadrészt koncentrálhatunk a nyertes projekteket végrehajtó intézmények (szociális) szakembereinek a véleményére. Ez a lehetıség magában hordozza a kérdıíves kutatások egyik örök kérdését, hogy mennyire lesznek megbízhatóak a válaszok. Elemzésünkben megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy a HEFOP 4.2-es pályázatok elbírálása során született döntések alátámaszthatóak-e a települési szintő ellátottsági mutatókra vonatkozó statisztikai adatokkal, illetve felfedezhetı-e bármilyen mintázat a döntések és az adatok között. Központi kérdésünk pedig az, hogy a megvalósított fejlesztések megvalósulását követıen történt-e bármilyen statisztikailag releváns elmozdulás a munkanélküliségi adatokban. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ún. keményadatok figyelembe vétele egyáltalán nem, vagy csupán egy sokadlagos szempontként jelenik meg a döntéshozó mechanizmusban, hiszen elsısorban a pályázati adatlapokat értékelik a bírálók. Azonban úgy véljük, mindenképpen érdekes lehet egy ilyen szempontú adatvizsgálat. A tanulmány elkészítéséhez szükséges adatok elsıdleges forrása az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) volt, ezen belül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által biztosított Megyei-Regionális Statisztikai Adatok Rendszere, a Népszámlálási adatok és a Területi Statisztikai Adatok Rendszere, illetve a Szociális ágazat adatai. Az adatok összegyőjtése a kutatás elıkészítésének egyik legfontosabb és leginkább problematikus része volt. A nehézségek egyik része a bizonyos területekre (például a fıvárosra) vonatkozó adathiányból, más része a statisztikai mutatók változásából eredeztethetı. 4

5 Adatbázisunk elsısorban as adatokra épül. Erre azért volt szükség, mert bár a pályázati útmutató szerint április 1-én minden projektnek el kellett volna indulnia, a módosított határidıknek (és vélhetıen a pályázati rendszer sajátosságainak) köszönhetıen több pályázatot csak késıbb értékeltek. A legelsı elbírálások dátuma októbere, találunk olyan támogató döntést is, mely 2006 decemberében (sıt, egy pályázatnál 2007 áprilisában) született meg, így a fejlesztés esetleges hatásai sem jelentkezhettek korábban. 1 II-1. Táblázat HEFOP 4.2-es pályázatok az elbírálások dátuma szerint 2 év támogató döntés elutasító döntés Tanulmányunkban külön alfejezetekben hasonlítjuk össze pályázatokat benyújtó (és vesztes) illetve megvalósító intézmények települési szintő statisztikai jellemzıit, melyek bölcsıdei ellátáshoz hajléktalan ellátáshoz fogyatékosok ellátásához kapcsolódnak. Hipotéziseink a statisztikai elemzés során a következık: H1: A pályázati útmutatóban felsorolt célkitőzések és prioritások maradéktalanul megvalósultak. H2: A gyıztes illetve vesztes pályázatokat benyújtó települések ellátottsági mutatói között szignifikáns eltérések vannak a 2004-es adatok alapján, mégpedig úgy, hogy átlagosan a gyıztes települések rendelkeznek a rosszabb mutatókkal mindhárom intézménytípusnál. H3: A foglalkoztatási mutatókra, azon belül a nıi munkanélküliségre pozitív hatással voltak a megvalósított projektek. 1 A pályázati dokumentáció szerint (17.oldal) egyes projektek március 31-én fejezıdtek be. A megvalósított fejlesztések esetleges hatásai valószínősíthetıen 2008/2009-ben válnak majd mérhetıvé, ezekkel az adatokkal azonban még nem rendelkezünk. 2 Egy pályázat esetében adatbázisunkból hiányzik a dátum. 5

6 III. A benyújtott pályázatokról általában A 209 darab beérkezett pályázatból összesen 70 projektet támogattak. 103 pályázatot értékeltek de nem támogattak, 27-et formai okok miatt utasítottak el. Adatbázisunkban összesen 5 pályázatról tudjuk, hogy visszalépett, kettı még az értékelés elıtt, kettı az értékelést követıen de szerzıdéskötés elıtt, egy pedig a szerzıdéskötést követıen. További 5 pályázatot utasítottak el még iktatás elıtt. Ezen pályázatokat nem vontuk be az elemzésbe, így a beérkezett 209 pályázatból 199 adataival dolgoztunk. Az SPSS adatfájlban az elemzés megkezdésekor tehát 199 pályázat szerepelt. (Így ezekrıl a pályázatokról rendelkeztünk a késıbbi elemzéshez elengedhetetlenül fontos információkkal, többek között például, hogy melyik településrıl nyújtották be ıket.) Az összes (199) pályázat egyenlıtlenül oszlott meg a különbözı típusú intézmények között: a beadott illetve nyertes pályázatok arányát tekintve a hajléktalan ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatok voltak a legsikeresebbek. A pályázatok mintegy felét (48%) a fogyatékosokat ellátó intézmények adták be (95 pályázatból 29 nyert), valamivel több mint harmadát (37,5%) bölcsıdék (75 pályázatból 33 nyert támogatást), kevesebb mint tizedét (9%) hajléktalanokat ellátó intézmények (18 pályázatból 8 nyert), valamint 11 db pályázatról nem lehetett eldönteni, hogy milyen jellegő intézményrıl van szó. 3 (egyéb kategóriában nincs gyıztes pályázat). A statisztikai adatok segítségével a pályázatban megjelölt prioritások közül a következık vizsgálhatóak: 1.prioritás Elınyt élveznek azok a projektek, amelyek földrajzi és társadalmi szempontból hátrányos helyzető térségben/település(ek)en/településrészeken/telepeken valósulnak meg (HEFOP 4.2 Pályázati útmutató: 8) Ezt a kérdést a Területi egyenlıtlenségek a benyújtott pályázatokat illetıen címő következı fejezetben vizsgáljuk. 2.prioritás Az elbírálás során elınyt élveznek azok a pályázatok, amelyek az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben megnevezett településeken kívánják a pályázati programot megvalósítani. (HEFOP 4.2 Pályázati útmutató: 17) Ebben a kormányrendeletben mintegy 1471 település szerepel, két szempont szerint besorolva hátrányos helyzetőnek: A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések 3 Az ESZA Kht-tıl kapott excelfájlban, ami adatbázisunk kiindulópontja volt, csupán a pályázat címe szerepelt, amibıl az említett 11 esetben nem tudtuk megállapítani, hogy milyen intézmény fejlesztését szerették volna megvalósítani. 6

7 Az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségő települések HEFOP 4.2-es pályázatot egyetlen, a 7/2003. (I. 14.) Kormány rendeletben 4 település sem nyújtott be. megnevezett 3. prioritás A pályázaton olyan projekteket kívántak támogatni amelyek alapvetı célja az egyes napközbeni ellátások fejlesztése, elsısorban olyan földrajzi környezetben, ahol nem mőködnek hasonló szolgáltatások. (HEFOP 4.2 Pályázati útmutató: 5) Ebben az esetben az országos ellátási mutatók, és a települési (illetve kistérségi) mutatók közti különbségeket elemezzük az intézménytípusokat leíró alfejezetekben. 4. prioritás A HEF OP elsısorban a magyar foglalkoztatási szint növelését, az inaktivitás csökkentését szolgálja. Ennek megfelelıen a HEF OP specifikus céljai a következık: 1. A foglalkoztatási szint emelése 2. A munkaerı versenyképességének javítása 3. A társadalmi beilleszkedés elısegítése (HEFOP 4.2 Pályázati útmutató: 4) Ennek vizsgálatához elemzésünk fókuszába a foglalkoztatási szintet helyezzük, annak eltérését illetve változását követjük nyomon azokon a településeken, ahonnan érkeztek be pályázatok. Fontos kitérnünk arra, hogy a vizsgált idıszakban hogyan alakultak a foglalkoztatási mutatók országos szinten, hiszen ez alkotja viszonyítási pontunkat: 2004 és 2007 között az országos nıi munkanélküliségi ráta 1,6%-kal romlott. A kérdést részletesebben a Fejlesztések hatása a munkaerıpiacra címő fejezetben vizsgáljuk. Elıjáróban meg kell jegyeznünk, hogy a megvalósuló fejlesztések (például egy intézmény funkcióbıvítése) csak kis mértékben, és csak a kis településeken éreztetheti statisztikailag is észlelhetı hatását a nıi munkanélküliségre. 4 Forrás: 7

8 IV. Területi egyenlıtlenségek a benyújtott pályázatokat illetıen A pályázó településekrıl általánosságban elmondható, hogy mind kistérségük fejlettségét, mind regionális eloszlásukat tekintve egyenlıtlenségeket tapasztalhatunk. Mint az a következı ábrán is világosan látszik, a Közép-magyarországi régióból érkezett be a pályázatok csaknem harmada (28%), %-ot képvisel a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió. A legkevesebb pályázat a Közép-és Dél-Dunántúlról illetve Észak-Magyarországról érkezett be. IV-1. ábra Beadott pályázatok regionális eloszlása (db,%) Észak- Magyarország, 13, 7% Közép-Dunántúl, 16, 8% Dél-Dunántúl, 17, 9% Nyugat-Dunántúl, 19, 10% Közép- Magyarország, 57, 28% Észak-Alföld, 37, 19% Dél-Alföld, 40, 19% Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Magyarország Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Az regionális bontás adatait bemutató oszlopdiagramon a nyertes illetve vesztes pályázatokat láthatjuk. Az eredményekbıl az látszik, hogy az elbírálási folyamat végeredményét tekintve némi kompenzáció fedezhetı fel. A sokkal több pályázatot benyújtó Közép-magyarországi régiónál találunk a legkisebb arányban (22,8%) nyertes pályázatokat, míg a dél-alföldi (47,5%) közép-dunántúli (50%) és nyugat-dunántúli (36,8%) pályázatok számíthattak legnagyobb eséllyel pozitív elbírálásra. A Dél-dunántúli régió viszont a kevés benyújtott pályázat ellenére csupán 29,4%-ban volt sikeres, ami az összes régió második legrosszabb eredménye. 8

9 IV-2. ábra Vesztes és nyertes pályázatok aránya (%-ban) regionális bontásban 100% 80% % 40% 20% % Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Magyarország Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Országos átlag Vesztes pályázat Nyertes pályázat A következı táblázatban áttekintést adunk arról, hogy a kistérségek (KSH besorolás szerinti 5 ) gazdasági fejlettsége szerint hogyan alakult a nyertes illetve vesztes pályázatok aránya. Az adatokból világosan látszik, hogy a gazdaságilag fejlett kistérségek sokkal több pályázatot nyújtottak be: a dinamikusan fejlıdı kistérségek a lemaradó kistérségek által beadott mennyiség mintegy 5 és félszeresét (5.42). IV-1. Táblázat Pályázatok sikerességének aránya kistérségi fejlettsége szerint lemaradó stagnáló felzárkózó fejlıdı dinamikusan fejlıdı összes Vesztes pályázat db % Nyertes pályázat db % db A KSH a kistérségek besorolásánál a következı 9 mutatót alkalmazta: 1. A befektetett külföldi tıke egy lakosra jutó értéke, 2004; 2. Személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem egy lakosra, 2004; 3. Személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem egy lakosra, 2004/1992; 4. Mőködı gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2004; 5. Mőködı gazdasági szervezetek száma, 2004/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2004; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, ; 8. Távbeszélı fıállomások ezer lakosra jutó száma, 2004; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, Forrás: 9

10 Ahogy a táblázat vastagon kiemelt sorából (nyertes pályázatok aránya) jól látszik, pozitív diszkriminációban részesültek a rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkezı kistérségek a pályázatok elbírálásakor. A három legelmaradottabb kistérségcsoportban (lemaradó, stagnáló, felzárkózó) a benyújtott pályázatok 42,6%-a járt sikerrel, míg a két legfejlettebb (fejlıdı és dinamikusan fejlıdı) kategóriában csupán a pályázatok 29,5%-a. Ugyanakkor az összes megvalósított pályázat számát tekintve a jóval több beadott pályázatnak köszönhetıen így is több intézmény fejlesztése valósult meg a fejlettebb kistérségekben (az arány 34:35). Ha megyénként vizsgáljuk meg a beadott pályázatok mennyiségét, akkor is szembeötlıek a különbségek: míg pest megyei pályázó az adatbázisban szereplı 199 pályázatból 29-et (14,5%), addig tolna megyei összesen 1 db (0,49%) pályázatot nyújtott be, ami több mint 28-szoros különbség. (Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lakosságszámban és a már meglévı intézményrendszerben rejlı egyenlıtlenségeket. Ugyanakkor megjegyzendı, hogy a lélekszám tekintetében csupán 4,4-szeres különbség lenne indokolt!) A 4.2-es pályázatok esetében érdekes összefüggésekre bukkanunk, amikor a megpályázott összegeket vizsgáljuk. Nem várt, szignifikáns összefüggést találtunk a pályázó település régiója, a kistérségének gazdasági fejlettsége, illetve az intézmény jellege és az összeg nagysága között. Átlagosan a Közép-magyarországi régió pályázatai voltak a legnagyobb költségvetésőek, míg a Dél-alföldi és Észak-magyarországi régióból átlagosan millió forinttal kisebb költségvetéső pályázatokat nyújtottak be. Érdekes egybeesés, hogy az a három régió, ahol a pályázatok legnagyobb arányban nyertek el támogatást (lásd az elızı grafikont) nyújtották be csaknem a legkisebb összegő pályázatokat. A kistérségek esetében szinte tökéletes lineáris összefüggést látunk, a kistérség (KSH-szerinti besorolás szerinti) gazdasági fejlettsége egyenes arányosságban állt a megpályázott összeg nagyságával. Amennyiben leválogatjuk a nyertes pályázatokat ez az összefüggés teljesen lineáris lesz, azaz a dinamikusan fejlıdı kistérségek pályázatai lesznek a legnagyobb összegőek. Végül pedig az intézményi típusokat összehasonlítva elmondható, hogy a fogyatékosokat ellátó intézmények átlagosan 40 millió forinttal kisebb pályázatokat nyújtottak be a hajléktalanokat ellátó intézményeknél. 10

11 V. Bölcsıde és a hozzá kapcsolódó rugalmas napközbeni ellátások Adatbázisunkban összesen 75 pályázatot találunk, amely bölcsıdei ellátás fejlesztéséhez kapcsolódik. Ezek közül a 33 db (44%) nyertes és 42 db (56%) vesztes pályázat. A Dél- és Északalföldi valamint Közép-dunántúli régió pályázatai nagy arányban nyertek, míg az Északmagyarországi és a Dél-dunántúli régió 5 illetve 7 pályázatából csupán 1. A regionális eloszlást a következı táblázat mutatja. V-1. Táblázat Bölcsıdei fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatok regionális eloszlása Sikeres volt-e a pályázat? Projektrégió Vesztes pályázat Nyertes pályázat összes Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Magyarország Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összes Ahhoz, hogy képet alkossunk a települések ellátottsági mutatóiról két dolgot kellene tudnunk: hány bölcsıdés-korú gyermek él az adott településen (illetve ezek közül hányat akarnak a szülei bölcsıdébe íratni) és hány férıhely van a település bölcsıdéiben (vagy van-e egyáltalán ilyen jellegő intézmény). Ezek közül az információk közül a TeIR-ben sajnos nem találunk meg mindent. A szülık szándékairól a statisztikai adatokból nehéz következtetni. Képeztünk tehát egy mutatót, amellyel minden bölcsıdei ellátáshoz kapcsolódó pályázatot benyújtó településre kiszámoltuk, hogy milyen arányban vannak egymással az adott korú népesség, a bölcsıdébe beíratott gyerekek és az összes (önkormányzati, üzemi, magán, stb.) férıhelyek száma. A teljes mintát tekintve elmondhatjuk, hogy az összes bölcsıdei férıhely átlagosan a település 0-2 éves kor között lakosságának csupán 11,28%-át teszi ki. (Tehát ha minden szülı szeretné bölcsıdébe járatni gyermekét, akkor ezt alig több mint 11%-uk tehetné meg). Az adatokból kiderül: a férıhelyek száma minden esetben alacsonyabb, mint az adott évben beíratott gyermekek száma. 11

12 Az összes pályázó településen, ahol 2004-ben volt ilyen jellegő intézmény, 132%-os a helykihasználtság. A gyıztes és vesztes pályázatok között azonban e tekintetben nincs szignifikáns különbség. Szignifikáns különbséget találunk a kistérség gazdasági helyzete és a helykihasználtság mutatója között. Mint az a következı ábrán jól látszik, az összefüggés nem lineáris: a lemaradó és stagnáló kistérségekben a legnagyobb a helyhiány, a harmadik legrosszabb mutatót azonban a dinamikusan fejlıdı kistérségek esetében tapasztaljuk.. V-1. ábra Kistérség gazdasági helyzete és bölcsıdei férıhelyek kihasználtsága %-ban lemaradó stagnáló felzárkózó fejlıdı dinamikusan fejlıdı Ezek a magas értékek azonban mást jelentenek a lemaradó kistérségekben, mint a dinamikusan fejlıdık esetében: utóbbiak esetében az is növeli a helyhiányt, hogy a kedvezıbb munkaerıpiaci pozíciót kihasználva az itt élı nık nagyobb arányban szeretnék bölcsıdébe adni gyermekeiket. A pályázati kiírás szerint: Az új bölcsıdék létesítése elsısorban a bölcsıdei ellátással nem rendelkezı tízezer fı lakosságszám feletti településeken indokolt, de támogatni kívánjuk új intézmények létesítését a városhiányos kistérségekben is. (HEFOP 4.2 Pályázati útmutató: 5) A bölcsıdei ellátással nem rendelkezı tízezer fı lakosságszám feletti települések pozitív diszkriminációban részesültek. Az összes bölcsıdei ellátáshoz kapcsolódó pályázat közül csupán 4 esik ebbe a kategóriába, de ezek közül mindegyik támogató döntést kapott. A Váti Kht által kiadott, Megújított Országos Településfejlesztési Koncepció alapján a várossá nyilvánítás folyamatának (már 1985-tıl felgyorsuló) üteme nem mérséklıdött a rendszerváltást követıen sem. A 14 év során 109 település kapott városi rangot, a szó szoros értelemben vett városhiányos térségrıl tehát nem beszélhetünk (MOTK, 2004:58) Így ez a kérdést sem statisztikai, sem más adatok segítségével nem tudjuk megvizsgálni. Érdemes megvizsgálni, hogy a kistérségek fejlettségi szintje alapján milyen döntések születtek. A kereszttáblába rendezett adatok áttekintése alapján kijelenthetjük: a pályázatot benyújtó település 12

13 kistérségének fejlettségi szintje nem volt hatással arra, hogy a bölcsıdei ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat milyen elbírálásban részesült. Ugyanakkor megfigyelhetı az a tendencia, hogy a fejlettebb kistérségekbıl ebben a kategóriában is sokkal több pályázat érkezett be. Ha a stagnáló és lemaradó kistérségekbıl benyújtott pályázatokat együtt kezeljük, és az adatokat összevetjük a három gazdaságilag jobb besorolású kistérségi kategóriával azt látjuk, hogy a gazdaságilag elmaradott kistérségek bölcsıdei fejlesztéshez kapcsolódó pályázatai pozitív diszkriminációban részesültek: az általuk benyújtott pályázatok több mint fele (56%) nyert, míg a másik három, gazdaságilag fejlettebb kategóriában ez az arány csupán 40%. A pozitív diszkrimináció azonban a pályázó-képességben rejlı egyenlıtlenségeket ez esetben sem képes feloldani: ha nem a sikeres pályázatok arányát, hanem abszolút gyakoriságát vesszük figyelembe, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy míg a stagnáló és lemaradó kistérségekben összesen 9, addig a három gazdaságilag jobb helyzető kistérségben 24 bölcsıdei fejlesztés valósulhatott meg. A további összehasonlító elemzés során alig találtunk valamilyen, statisztikailag releváns különbséget a gyıztes illetve vesztes pályázatokat benyújtó települések között. Sem a település mérete, sem gazdasági fejlettsége, sem az, hogy volt-e korábban bölcsıde a településen nem volt meghatározó. Ha három csoportra osztjuk a településeket a 2004-ben meglévı bölcsıdék száma szerint (0: nincs bölcsıde, 1: 1 bölcsıde van, 2: 2 vagy több bölcsıde van) akkor is azt tapasztaljuk, hogy szignifikánsan (és meglepı módon) épp azokon a településeken a legmagasabb a éves korú lakosság aránya, ahol nincs ilyen intézmény. (0: 5,87%, 1: 5,92% illetve 2: 5,33%) Ez azonban nem mutat összefüggést a pályázat sikerességével. Az ellátottsági mutatók között sem találtunk eltéréseket a nyertes illetve vesztes pályázatokat benyújtó települések között, hetes illetve napos bölcsıde, családi napközi illetve bölcsıdével integráltan mőködı házi gyermekfelügyelet 2004-es adatait illetıen. A VI-2. ábrát megtekintve a következı érdekességet láthatjuk, a Dél-dunántúli régióban csupán egyetlen sikeres pályázatot találunk. A másik feltőnı, sok projektet megvalósított terület a Középmagyarországi régió (8 db), igaz, de nagy számban találunk elutasított pályázatot is. (14db) 6 Ebben az esetben azért vizsgáltunk nagyobb korosztályt, mert a pályázatban támogatni kívánták az integrált intézményeket (pl. óvoda létrehozása bölcsıdével) 13

14 V-2. ábra Bölcsıdei ellátáshoz kapcsolódó intézmények pályázatai és kistérségük gazdasági fejlettsége 14

15 VI. Hajléktalanok nappali intézménye A pályázatok regionális illetve kistérségi eloszlása nem mutat statisztikailag releváns egyenlıtlenségeket. Ami talán feltőnı, hogy egyetlen fıvárosi intézmény sem kapott támogatást. Összesen 18, a hajléktalanok ellátásának fejlesztését célzó pályázat érkezett be a következı településekrıl: Békés, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Gyula, Hódmezıvásárhely, Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Szolnok valamint Szombathely, melyek közül 8 pályázat nyert el támogatást. Ebben az alfejezetben elsısorban nem a TeIR-ben fellelhetı adatokkal dolgozunk. Ennek egyik oka a fıvárosi adatok hiánya, ami lehetetlenné teszi az összehasonlítást, hiszen a 18 pályázatból 6-ot fıvárosi intézmény nyújtott be. A másik ok, hogy a hajléktalansággal foglalkozó szakirodalomból tudjuk, hogy a célcsoport szociológiai kutatása, bármilyen statisztikai jellegő adatgyőjtés a munkafogalmak pontatlansága valamint az alanyok viszonylagos láthatatlansága miatt roppant nehézkes. (Gyıri 2005, 2006) A nappali melegedıkre vonatkozó 2004-es adatok alapján elmondható, hogy ezek az egységek átlagosan 129%-os kihasználtsággal üzemeltek. A statisztikák szerint összesen 7 hajléktalanok rehabilitációs intézmény mőködik az országban (a budapestiekrıl nincs adat): Debrecenben 3, Miskolcon 2, Gyırben és Pécsen 1-1 intézmény. Ezekben a rehabilitációs központokban a társadalmi beilleszkedést célzó több éves komplex rehabilitációs-reintegrációs program szociális, mentális, foglalkoztatási, lakhatási segítségnyújtó elemekbıl áll. A hajléktalanokat ellátó intézmények mutatóinak összehasonlításakor szintén nincs könnyő dolgunk. A törvényi elıírások szerint csak azoknak a városoknak kell nappali melegedı intézményeket üzemeltetniük, ahol a lakosság meghaladja a fıt. (Ráadásul a törvényben foglalt kötelezettségeknek az önkormányzatok harmada nem tesz eleget). Az összehasonlításokat nehezíti, hogy a fıvárosi intézmények adatai nem szerepelnek az adatbázisokban. Ahol rendelkezünk adatokkal, a hajléktalanok számáról ott sincs pontos információnk, minden ilyen jellegő intézmény minimum 100%-os helykihasználtsággal mőködik a téli hónapokban, ám jóval kisebb számokat találunk a nyári hónapoknál, ezeket az adatokat tehát nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet összehasonlítani. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2002-ben napvilágot látott kutatási beszámolója alapján a szálláshoz jutás esélyeit tekintve a legnagyobb városokban a legrosszabb a helyzet: Pécsett több, mint 33-szor több hajléktalan ember él fedél nélkül, mint amennyi az éjjeli menedékhely férıhelyeinek a száma, de Szegeden is 29-en, Debrecenben majd 24-en, Nyíregyházán több, mint 15-en és Miskolcon is majd 13-an kellene megosztozzanak egy férıhelyen. (Gyuris 2002:22) Ezt a lesújtó képet ugyan valamelyest javítják a kisebb városok, de így is 7 hajléktalan jut 1 férıhelyre országos szinten, és pont ott a legrosszabbak a mutatók, ahol a legnagyobb számú hajléktalant találjuk. 15

16 Ezekbıl az adatokból arra következtetünk, hogy minden nagyvárosban szükség volna a fejlesztésre. Az pályázatokról született döntéseket vázoló térképünkön (lásd VII-1. ábra) elsı pillantásra az tőnhet fel, hogy minden fıvárosi pályázatot elutasítottak az értékelık. Az említett tanulmányban szereplı ellátottsági mutatókat használva összehasonlítottuk az adatbázisban szereplı településeket. A hajléktalanok és férıhelyeikre számára vonatkozó adatok alapján a nyertes és vesztes pályázatokat benyújtó településeket összehasonlítva nem találunk szignifikáns különbséget. Így nem tehetünk arra vonatkozó megállapítást, hogy a pályázati pénzek elbírálásakor jó döntések születtek-e, vagy sem. Az országos adatokból az látszik, hogy bárhol valósult meg hajléktalanok ellátásához kapcsolódó fejlesztés, ott biztosan szükség volt rá. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy miért nem valósulhatott meg egyetlen fejlesztés sem Budapesten illetve Debrecenben, hiszen a legnagyobb számú hajléktalan minden bizonnyal hazánk két legnagyobb településén él. VI-1. ábra Hajléktalan ellátáshoz kapcsolódó pályázatok és kistérségük gazdasági fejlettsége 16

17 VII. Fogyatékos emberek nappali intézménye A nyertes illetve vesztes pályázatok aránya csaknem pontosan egyharmad-kétharmad (29 db nyertes és 66 db vesztes pályázat). Ebben az esetben sem határozta meg a regionális vagy kistérségi fejlettség a pályázatok sikerességét. Nincs szignifikáns különbség a megpályázott összegek nagysága között sem a nyertes és vesztes pályázatok között. Szintén nehéz helyzetben vagyunk az összehasonlításokkor, mert nem rendelkezünk pontos adatokkal egy adott településen élı fogyatékos emberek számáról. Hazánkban 50 és 65 ezer közé tehetı a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok száma ezren tartoznak az elsı, ezren a második kategóriába. Ezen felül beszélhetünk még az enyhén fogyatékosokról, akiknek állapota a különbözı szakértık becslései alapján százalékban szociális környezetük miatt alakul ki. Az ı számuk különbözı becslések alapján ezer fıre tehetı. Ezek a friss kutatási eredmények tehát ezer fıre teszik az értelmileg akadályozott népesség méretét, ami így minimum kétszerese a 2001-es népszámláláskor regisztrált 57 ezer fınek. (Akkor a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre nem volt kötelezı válaszolni, ez okozhatja a különbséget.) A nagyon súlyos diagnosztikai bizonytalanság csak nehezíti a pénzek, - köztük a pályázati pénzek jó helyre irányítását, mert míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 0-14 éves korosztályban csak minden kétezredik gyerek minısült súlyosan vagy középsúlyosan értelmi fogyatékosnak, addig Borsod, illetve Bács-Kiskun megyében minden 182. illetve 161. gyerek ebbe a kategóriába esett, s ez több mint tízszeres különbség. VII-1. ábra Fogyatékosok aránya ezrelékben Bass László kutatásai alapján A Kézenfogva Alapítvány megbízásából készült kutatás eredményei alapján átszerkesztve 17

18 A rendelkezésünkre álló adatok segítségével megvizsgáljuk, hogy a legfrissebb adatok alapján azokban a megyékben valósultak-e meg a fejlesztések, ahol arra a legnagyobb igény jelentkezhet. Ebben az esetben azért fókuszálunk megyei adatokra, mert a fentiekben hivatkozott tanulmány alapján ilyen ellátotti adatokkal rendelkezünk. Mint az a VIII-2. ábrán is látható, (lineáris helyett) egy fordított U-alakú összefüggés rajzolódik ki a fogyatékosok illetve a sikeres pályázatok aránya között: azokban a megyékben találjuk a legnagyobb arányú sikeres pályázatot, ahol a fogyatékosok aránya az említett kutatás szerint a legkisebb illetve a legnagyobb. Pozitívum, hogy a kutatási eredmények szerint azokban a megyékben voltak a legsikeresebbek a pályázó intézmények, ahol a legmagasabb a fogyatékosok aránya. (Ezekbıl a megyékbıl érkezett a pályázatok mintegy 18%-a) Települési szinten vizsgálva az ellátottsági mutatókat egy helyen találunk különbséget a vesztes illetve a nyertes pályázatokat benyújtók között: a nyertes pályázatok települései szignifikánsan több felnıtt korúakat ellátó rehabilitációs fogyatékos intézménnyel rendelkeztek 2004-ben. VII-2. ábra Fogyatékosok aránya és a pályázatok sikeressége 100% 80% % 40% 20% % 0-2 ezrelék 2,1-3 ezrelék 3,1-4 ezrelék 4,1 fölött Vesztes pályázat (%) Nyertes pályázat (%) Nem mutatható ki azonban semmilyen összefüggés a pályázat sikeressége, illetve a közt, hogy volt-e bármilyen fogyatékosokat ellátó intézmény az adott településen korábban. Mint az a következı térképen látszik, a Közép-magyarországi régióból érkezett a legtöbb pályázat ebben a kategóriában is, illetve hogy az összes pályázat közül mindössze kettı valósult meg lemaradó kistérségben. Az intézményekben ellátottak számára vonatkozó települési szintő mutatók nem használhatók, ugyanis a minta kétharmadánál adathiányt tapasztalunk. 18

19 VII-3. ábra Fogyatékosokat ellátó intézmények pályázatai és kistérségük gazdasági fejlettsége 19

20 VIII. Fejlesztések hatása a munkaerıpiacra A következıkben térjünk át a pályázati kiírás központi témájára, a nık foglalkoztatására. A létrehozandó új intézmények különösen a hátrányos helyzető családokat, a munkaerıpiacra visszatérı nıket támogatják. Mint az a korábbiakban említettük, a KSH adatai szerint 2004 és 2007 között a nıi munkanélküliség 1,6%-kal nıtt országos szinten (6,2%-ról 7,8%-ra) (lásd a hivatkozott mellékletek között) Mivel települési szinten a munkanélküliségrıl nem rendelkezünk százalékos adatokkal, ezért megpróbáltunk saját mutatószámot készíteni, amely a következıképpen alakult: a 2008.I. negyedévi nıi munkanélküliségi, települési szintő adatokból kivontuk a I. negyedévi ugyanilyen adatokat, így megkaptuk a munkanélküliség változását. Hogy a település lakosságszám szerinti méretének hatását kiküszöböljük, a kapott különbséget elosztottuk a munkaképes korú nıi lakosok számával. Elemzésünk kiindulópontja tehát az, hogy amely településeken a nıi munkanélküliség az országos átlagnak megfelelı (1,6%-kos) növekedést nem éri el, az mindenképpen jó eredménynek tekinthetı. Hogy a kistérségi fejlettségbıl adódó, a munkanélküliségi adatokat nagy mértékben befolyásoló hatásokat kiküszöböljük, adatainkat súlyoztuk. Ezzel a metodikával azonban nem találtunk különbséget a nyertes illetve vesztes pályázatokat benyújtó települések között. Elemzésünk elején már említettük, hogy egy több tíz, vagy százezres település (nıi) munkanélküliségi adatait nem valószínő, hogy befolyásolni tudja egyetlen sikeres pályázat. Sıt, amennyiben egy fejlesztés során például nem munkaerıpiaci tanácsadás, vagy bölcsıde esetén férıhelyek bıvítése, vagy rugalmas nyitva tartás valósul meg, akkor annak valószínősíthetıen nem lesz érezhetı hatása. Ezért az elemzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy talán ha kisebb almintákat veszünk górcsı alá, más eredményeket kapunk. Amennyiben csak azokat a pályázatokat vizsgáljuk, amelyek bölcsıdei illetve fogyatékos ellátáshoz kapcsolódnak, valamint nem az összes, hanem az 5500 fınél kisebb lélekszámú településekre fókuszálunk, már szignifikáns, pozitív összefüggésre bukkanunk. Ezeken a kisebb településeken érezhetıen csökkent a nıi munkanélküliség a vizsgált idıszakban abban az esetben, ha gyıztes bölcsıdei vagy fogyatékos emberek ellátásához kapcsolódó pályázattal rendelkeztek. Az ı esetükben 0,24%-kal javult a nık foglalkoztatottsága, a vesztes pályázatokat benyújtó települések 0,7%, illetve az országos 1,6%-kal romló statisztikai mutatóival ellentétben. 20

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsıdék önálló fejlesztésének támogatására Kódszám: ÉAOP-2008-4.1.3.B.C

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2012. május 1. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet:

TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2012. május 1. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet: A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET ÖSSZEHANGOLÁSÁT SEGÍTŐ HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK ALTERNATÍV NAPPALI GYERMEKELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSA TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR A pályázat benyújtásának kezdő dátuma:

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: DAOP-2008-4.1.3.A.B

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat a 2. Számú Óvoda és Bölcsıde tekintetében családi napközi létesítésével kapcsolatos DDOP-3.1.3/D-11 számú pályázat benyújtására

TÁRGY: Javaslat a 2. Számú Óvoda és Bölcsıde tekintetében családi napközi létesítésével kapcsolatos DDOP-3.1.3/D-11 számú pályázat benyújtására AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 255. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat a 2. Számú Óvoda és Bölcsıde tekintetében családi napközi létesítésével kapcsolatos DDOP-3.1.3/D-11 számú pályázat benyújtására E L İ T E

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére 9. Tárgy: Hajléktalan személyek nappali ellátása Az elıterjesztést készítette: Rostásné Rapcsák Renáta

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok-

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok- Rubeus Egyesület Szedervessző 1082 Budapest, Nap u. 3. Tel.: 06-20/669-5629 www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - Tématerületek és tevékenység típusok-

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

millió Ft 10. ábra. Népegészségügyi Programra fordított 11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra támogatás összesen

millió Ft 10. ábra. Népegészségügyi Programra fordított 11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra támogatás összesen Eredmények KIÍRÁS ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM VISZONYA A vizsgált idıszak alatt a Népegészségügyi Programra fordított teljes támogatási összeg és a pályázati kiírások száma is radikális csökkenést mutat.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Fókuszban a gyerekek: Zöld jelzés az ovisulifejlesztéseknek

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Fókuszban a gyerekek: Zöld jelzés az ovisulifejlesztéseknek SAJTÓKÖZLEMÉNY Fókuszban a gyerekek: Zöld jelzés az ovisulifejlesztéseknek Lehet 70 bölcsıdével több? Hamarosan megkezdıdhet a korszerősítése és a bıvítése annak a 14 óvodának és iskolának, amelyek elsıként

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (A foglalkozási rehabilitáció

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

A pályázat benyújtásának végsı határideje: 2009. december 31. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással):

A pályázat benyújtásának végsı határideje: 2009. december 31. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással): TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM MUNKAHELYMEGİRZİ TÁMOGATÁS MUNKAIDİ-CSÖKKENTÉSSEL ÉS KÉPZÉSSEL KOMBINÁLVA MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI RÉSZÉRE TÁMOP-2.3.3/09/01/A TÁMOP-2.3.3/09/02/A A pályázat

Részletesebben

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15.

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15. LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15. Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok Elızmények

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében. A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében. A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához Kódszám: DAOP 2007-5.1.2/B A projektek az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. 12. 31. zárómérleghez

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. 12. 31. zárómérleghez 18111954 9449 569 01 Statisztikai számjel Épülı Virgonc Gyermekekért Alapítvány 2085 Plisvörösvár, Rákóczi u. 8. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. 12. 31. zárómérleghez Budapest, 2009. március 3. Szervezet felelıs

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Megérkezés utáni képzés (4 alkalom) Félidıs értékelı találkozó (4 alkalom) (6 hónapnál hosszabb önkéntes szolgálat esetében) Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett 7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Építı közösségek Közmővelıdési intézmények az élethosszig tartó tanulásért címő pályázathoz

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 1.1.2 intézkedése keretében a foglalkoztatás elısegítésérıl

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Környezeti célú fejlesztések

Környezeti célú fejlesztések A pályázat címe Környezeti célú fejlesztések Pályázat kódja: GOP-2011-2.1.4 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt vezetı jogi személyiségő gazdasági társaságok, kettıs

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés Regionális Operatív Programok Ipartelepítés (DAOP-1.1.1./D-11, DDOP-1.1.1./E-11, ÉAOP-1.1.1./E-11, ÉMOP-1.1.1./B-11, NYDOP- 1.3.1./E-11) A pályázat célja a régióban mőködı, illetve letelepülni kívánó elsısorban

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 72. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat A fogyatékos emberek egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítása a szociális ágazatban program keretében pályázat benyújtására E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3583/2012. Sorszám: 12. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 24-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat pályázat

Részletesebben

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2008. MÁRCIUS

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk az eddig megjelent Új Széchenyi Terv pályázatai mellett a figyelmét felhívni két új pályázatra, melyekre a Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás keretében

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Atipikus foglalkoztatási formák támogatása. Konvergencia régiók.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Atipikus foglalkoztatási formák támogatása. Konvergencia régiók. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Konvergencia régiók Kódszám: TAMOP 2.4.3. A-09/1 A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Búzavirág Alapítvány

Búzavirág Alapítvány Búzavirág Alapítvány 3941 Vámosújfalu, Kossuth u 42/A 2011. évi Közhasznúsági jelentés.... Egyéb szervezet vezetıje (képviselıje) Vámosújfalu, 2012. március 31 Alapadatok Név: Búzavirág Alapítvány Székhely:

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben