millió Ft 10. ábra. Népegészségügyi Programra fordított 11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra támogatás összesen

Átírás

1 Eredmények KIÍRÁS ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM VISZONYA A vizsgált idıszak alatt a Népegészségügyi Programra fordított teljes támogatási összeg és a pályázati kiírások száma is radikális csökkenést mutat. (1. és 11. ábra) millió Ft kiírás száma Évszám Évszám 1. ábra. Népegészségügyi Programra fordított 11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra támogatás összesen kerülı pályázati témák összesen A Települési és kistérségi egészségterv megvalósítása címő színtér alprogramra 23-ban még 115 millió forintot biztosított a szaktárca, 26. évre már 38,5 millió forintra csökkent a támogatására fordítható keret. (12. ábra) millió Ft Évszám 12. ábra. Települési és kistérségi egészségterv megvalósítása címő színtér alprogramra biztosított támogatás összesen

2 Négy év alatt a Népegészségügyi Program pályázatira biztosított teljes összegnek a színtér alprogramokra szánt összeg 61 %-át, 1 míg a Települési és kistérségi egészségterv megvalósítására címő programelem esetében 3,3%-át tették ki. A színtér program keretében a települési önkormányzatok számára a vizsgált évek alatt összesen forint pályázati forrást biztosított az Egészségügyi Minisztérium. Pályázatokon keresztül ebbıl az összegbıl forint támogatás került szétosztásra (84%). 23 és 24 években nem tudta a bíráló bizottság a teljes támogatási összeget szétosztani 2 ezért maradvány képzıdött ,6 Keret Szétosztott ,9 69,1 69,1 Adható max. támogatás ,2 38,5 38, ábra. Támogatás mértékének alakulása a Települési és kistérségi egészségterv megvalósítása címő pályázatok esetében Ahogy azt a 13. ábra mutatja, négy év alatt a jóváhagyott keret összege, valamint a maximálisan adható támogatás összege is folyamatos csökkenést mutat. 1 A színtér alprogram keretében években Munkahelyi egészségterv megvalósítására címő pályázatra is folyamatosan forrást biztosított az Egészségügyi Minisztérium, összesen 57,1 millió Ft értékben. 2 Legfıbb okok: formai hibák, kidolgozatlan egészségtervek, irreális költségvetés, partnerség hiánya.

3 A PÁLYÁZÓ TELEPÜLÉSEK SZÁMA Az Egészségügyi Minisztérium által 23 és 26 között négy pályázati forduló során összesen 319 település önkormányzata nyújtott be pályázatot egészségfejlesztés programra. (Közülük 15 települési önkormányzat több pályázati fordulóban is pályázott.) Települési és Kistérségi Egészségfejlesztı Program Egészséget támogató társadalmi környezet Népegészségügyi Program Pályázó települések (db) Nyertes települések (db) 14. ábra. Pályázó és nyertes települések száma ( 23-26) Egészséget Támogató társadalmi környezet programelemre négy év alatt 959 pályázat érkezett be és 324 lett nyertes. A Népegészségügyi Programra a vizsgált idıszakban összesen 1395 pályázat érkezett, és ebbıl 524 pályázat lett nyertes.( 14. ábra) A négy pályázati forduló során az önkormányzatok 75 %-a csak egyszer, míg 25 %-a többször is indult települési és kistérségi egészségterv pályázatokon, azaz a pályázó 226 települési önkormányzat összesen 319 pályázatot nyújtott be. Ennek eredményeként a négy év alatt 161 település részesült támogatásban, ez 5 %-os támogatást jelent. Ebbıl a települések 73 %-a csak egyszer, míg 27 %-a többször is nyertes pályázó lett. A települések részvételi gyakoriságát az 15. ábra mutatja.

4 Pályázatok beadásának gyakorisága Pályázó települések száma Nyertes települések száma között Egy alkalommal % % Két alkalommal 3 13 % 2 17 % Három alkalommal 18 8 % 6 5 % Négy alkalommal 9 4 % 5 5 % 226 1% 111 1% 15. ábra. A pályázók részvételi gyakorisága A települések legnagyobb számban (összesen 14 település) az 23-ban pályáztak, és közülük került ki a legtöbb nyertes is (55 település). Arányait tekintve azonban a legtöbb nyertes pályázat 25. évben született, ekkor a benyújtott pályázatok 61 % százalékát ítélte a kuratórium támogathatónak (23-ban 53%, 24-ben 34 %. 26-ban 47 %). A pályázók száma és eredményessége is 24 évben volt a legalacsonyabb, ekkor mindössze 18 település kezdhette el programjai megvalósítását. Ennek egyik oka lehet, hogy ebben az évben csak hátrányos helyzető települések, illetve önkormányzati társulások pályázhattak. (16.ábra) Beérkezett pályázat db Támogatott pályázat db 2 18 Pályázat a települési egészségterv megvalósítására 23 Települési, térségi egészségfejlesztési programok 24 Települési, térségi egészségfejlesztési programok 25 Települési, térségi egészségfejlesztési programok ábra. A települési egészségterv programra beadott pályázatok számának és sikerességének alakulása a vizsgált idıszakban A PÁLYÁZÓ TELEPÜLÉSEK RÉGIÓ ÉS MEGYEI MEGOSZLÁSA A pályázatot benyújtó települések (nyertes és nem nyertes) országos megoszlása alapján elmondható (17. ábra), hogy az ország minden részébıl érkezett pályázat, de nem azonos

5 mennyiségben és minıségben. A legtöbb pályázatot a Dél-Alföldi régió nyújtotta be a négy év alatt, és a legtöbb nyertes pályázat is e régión belül születetett. Nyugat-Dunántúl régió is aktívan pályázott, és Észak-Magyarország is elég erıs aktivitást mutatott. Közép- Magyarország aktivitásában és eredményességében is messze elmaradt a többi régiótól. Megye Nem nyertes pályázatok száma Nyertes pályázatok száma Összesen % Dél-Alföld 35 (45 %) 5 (55 %) 85 1% Békés 3 (27 %) 8 (73 %) 11 1% Csongrád 18 (4 %) 27 (6 %) 45 1% Bács-Kiskun 14 (48 %) 15 (52 %) 29 1% Dél-Dunántúl 14 (44 %) 18 (56 %) 32 1% Baranya 8 (44 %) 1 (56 %) 18 1% Tolna 3 (43 %) 4 (57 %) 7 1% Somogy 3 (43 %) 4 (57 %) 7 1% Észak-Alföld 17 (53 %) 15 (47 %) 32 1% Szabolcs 8 (53 %) 7 (47 %) 15 1% Hajdú-Bihar 4 (4 %) 6 (6 %) 1 1% Jász-Nagykun 5 (71 %) 2 (29 %) 7 1% Észak- Magyarország 28 (55 %) 23 (45 %) 51 1% BAZ 21 (55 %) 17 (45 %) 38 1% Nógrád 2 (67 %) 1 (33 %) 3 1% Heves 5 (5 %) 5 (5 %) 1 1% Közép-Dunántúl 15 (5 %) 15 (5 %) 3 1% Veszprém 9 (47 %) 1 (53 %) 19 1% Fejér 2 ( 33 %) 4 (67 %) 6 1% Komárom-Esztergom 4 (8 %) 1 (2 %) 5 1% Közép- Magyarország 19 (76 %) 6 (24 %) 25 1% Pest 16 (73 %) 6 (27 %) 22 1% Budapest 3 (1 %) ( %) 3 1% Nyugat-Dunántúl 3 (47 %) 34 (53 %) 64 1% Gyır 12 (44 %) 15 (56 %) 27 1% Vas 8 (42 %) 11 (58 %) 19 1% Zala 1 (56 %) 8 (44 %) 18 1% Összesen: 218 (68 %) 161 (32 %) 319 1% 17. ábra. Pályázatot benyújtó nyertes és nem nyertes települések százalékos megoszlása a vizsgált idıszakban Eredményességben Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország áll dobogós helyen. Közép-Magyarország itt is az utolsó helyre szorult és Közép-Dunántúl alig érzékelhetıen marad le mögötte (18. ábra).

6 Eredményesség Aktivitás 18. ábra. Eredményesség és aktivitás a régiók vonatkozásában a vizsgált idıszakban. A megyék részvételérıl megállapítható, hogy szám szerint a legtöbb pályázat Csongrád megyébıl érkezett (45 db) és a legkevesebb Nógrádból és Budapestrıl (3 db), valamint Komárom-Esztergom megyébıl. (5 db). A pályázatot benyújtó települések és a nyertes települések számát összevetve látható, hogy a Csongrád, BAZ és Bács-Kiskun megyék voltak a vizsgált idıszakban a legsikeresebb. (19. ábra) Csongrád BAZ Bács Gyır Vas Veszprém Baranya Zala Békés Szabolcs Pest Hajdú Heves Somogy Tolna Fejér Jász Komárom Nógrád Budapest Eredményesség db Aktívitás db 19. ábra. Megyék aktivitása és eredményessége a vizsgált idıszakban

7 A vizsgálatban szereplı települések megoszlása a lakosság száma szerint N=226 A PÁLYÁZÓ TELEPÜLÉSEK MEGOSZLÁSA A LAKOSSÁG SZÁMA SZERINT A települések lakosságszáma alapján megállapítható, hogy legtöbb pályázatot 1-25 fıs települések és a 1 lakosságszám feletti városok küldték be. A kis lélekszámú aprófalvak alulreprezentáltak voltak, összesen 22 %-ban jelentkeztek. Ez azt mutatja, hogy a szaktárca által kiírt pályázatok kevésbé érték el a kisebb, általában hátrányos helyzető településeket. Összességében a nagyközösségek és a városok vettek részt nagyobb arányban a programban, ahogy ezt a 2. ábra mutatja. 1-2% -5 1% % % % % 2. ábra. A vizsgálatban szereplı települések megoszlása a lakosság száma szerint CÉLCSOPORT RÉSZVÉTELE A PROGRAMBAN A települési egészségtervek cselekvési programjaiban megfogalmazott tevékenységek megvalósításba a településen élık különbözı korú célcsoportjait vonták be. A bevont célcsoport megoszlásában 4,2 % a 6 éves korosztály, 25,2 % az iskoláskorúak,,1 % a felnıtt populáció, 4,2 % az idıskorú népesség aránya. A 21. ábra azt mutatja, hogy a programok legnagyobb része a településen élı összes korosztályt érintette közvetve és közvetlenül (66,3 %) 3. Hangsúlyosan szerepelnek kiemelt korcsoportként a 6-18 évesek, azaz az 3 A klasszikus értelembe vett közösségi programoknak egy település (közösség) egészét kellene megcélozniuk, amely minden korosztályra egyformán hat.

8 iskolakötelezettség ideje alatt a közoktatás szintjén elérhetı gyermekek. Sajnos ezzel szemben elmondható, hogy az aktív keresı korosztályra, illetve az idıs korosztályra fókuszáló programok igen csekély számban jelennek meg, vagy csak közvetlen hatásként érintették ezt a két korosztályt a programok. Minden korosztály 6 fölött 4,2 66, év, év 25,3 1-5 év 4, ábra. A pályázati programok célcsoport szerinti megoszlása között (%) A tervezett programok legnagyobb részben minden korosztályt és csoportot érintett, azaz a gyerekeket, nıket, fiatal felnıtteket, az aktív korú felnıtteket és az idıseket egyaránt igyekeztek elérni és bevonni. Az ilyen programok segítenek kapcsolatot teremteni a különbözı korosztályok találkozására, a szabadidı közös eltöltésére. 22. ábra azt mutatja, hogy a nemek szerint vizsgálva a célcsoport több mint fele férfi. 1% Nı Férfi 9% 8% 7% % 5% 4% 3% 2% %

9 22. ábra. Támogatottak által elért célcsoport megoszlása években (26 évben még nincs adat) PROGRAMTÍPUSOK A pályázott programokat tartalmuk szerint is vizsgálhatjuk. Egy-egy nagyobb témacsoportba győjtve lehet a cselekvési programokban megnevezett feladatokat összefoglalni, amelyek alakulását a 23. és 24. ábrák mutatják be szolgáltatás közösségi klub sportprogram játszótér tankonyha szabadidı program kommunikáció sportpálya képzés közösségi helyszín táplálkozási program rendezvény környezetépítés 23. ábra. A programtípusok számarányának alakulása a nyertes programok körében az egyes vizsgálati években szolgáltatás közösségi klub sportprogram játszótér tankonyha szabadidı program kommunikáció sportpálya képzés közösségi helyszín táplálkozási program rendezvény környezetépítés 24. ábra. A programtípusok számarányának alakulása a nem nyertes programok körében az egyes vizsgált években A legnépszerőbb programtípusok a rendezvény típusú (kulturális élet megteremtése, fejlesztése), a közösségi élet helyszíneit kialakító (játszótér, pihenıpark, sportpálya, tanösvény, mozgástér fejlesztése) és a sportprogramok voltak. A közösségi helyszínek

10 megteremtését célzó programok azért olyan népszerőek, mert több korcsoport hasznos szabadidejének eltöltését, az emberek hangulatának javítását célozzák meg. Ugyanilyen fontos közösségformáló ereje van a helyi rendezvényeknek, ünnepeknek. A KIÍRÁS PÉNZÜGYI FELTÉTELEI A Települési, kistérségi egészségterv készítése, megvalósítása összesen 161 pályázat került támogatásra a vizsgált idıszakban. A kiírásokon belül az egy pályázatra adható maximális támogatás összege a vizsgált idıszakban 8 és 2 millió forint között volt meghatározva. A Népegészségügyi Programban a legnagyobb anyagi erıforrásokat a 4 év alatt a színtér programokra, azon belül is a Település és kistérségi egészségfejlesztı programokra fordították. Ennek mértékét a 25. ábra mutatja be. Itt is látható, hogy nem a teljes keret lett szétosztva, maradvány képzıdött. Ennek oka, hogy 23 és 24 években nagyon sok formai hibás pályázat érkezett, illetve a pályázatok tartalma és költségvetése sok esetben nem volt értékelhetı. Települési és Kistérségi Egészségfejlesztı Program Ft Ft Egészséget támogató társadalmi környezet Ft Ft Támogatás (Ft) Teljes keret (Ft) Népegészségügyi Program Ft Ft ábra Megpályázott és szétosztott támogatás mértéke években A költségvetési tábla összesítésébıl látható, hogy az igényelt összeg mindig legalább kétszer akkora volt, mint a szétosztható keret. A külsı források mértéke mindig csak alacsony részét fedezte a megvalósítandó program költségeinek. A saját forrás összegének kötelezı minimumát a kiírás mindig meghatározta. (26. ábra)

11 35 Ft 3 Ft 25 Ft 2 Ft 15 Ft 1 Ft 5 Ft Pályázat a települési egészségterv megvalósítására 23 Települési, térségi egészségfejlesztési programok 24 Települési, térségi egészségfejlesztési programok 25 Települési, térségi egészségfejlesztési programok 26 Ft Saját forrás összege Pályázatban igényelt támogatási összeg Szétosztott támogatás 26. ábra. Összesített pályázati forrás igények és a szétosztott támogatás mértéke években A költségvetés összeállítása az eddigi tapasztalatok alapján nem bizonyult egyszerő feladatnak a pályázatíróknak. Mivel a költségvetés a pályázat egyik leginformatívabb része, ezért azok a pályázók, akik nem elég átláthatóan és érthetıen készítették el nem sok eséllyel indultak a támogatásért. 23. évben csak költségvetési tábla kitöltését kérte a pályáztató, de a bizottság hiányolta, hogy a beállított pénzösszegek mögött nem látja a tényleges tartalmat, mire szándékozik azt költeni. A támogatott települések pályázataihoz áttekinthetı, a tervezett programok szerint bontott költségvetési terv volt csatolva. Folyamatosan dilemmát okozott a bizottságnak, hogy milyen mértékben adjanak támogatást. (27. ábra) Legtöbb esetben igyekeztek a teljes támogatási összeget odaítélni, illetve egy-egy fontosnak tartott és önmagában is megvalósítható programelemet kiemelve részbeni támogatást biztosítani a pályázók számára % % 35% 44% 56% Teljes Részben 65% 64% 65%

12 27. ábra. Szétosztott támogatás alakulása vizsgált években (%) Ahogy azt a 28. ábra mutatja az igényelt támogatást az országos megoszlását vizsgálva a legmagasabb igénnyel Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld élt. A legmagasabb támogatási összeget szintén Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl kapta Nyugat-Dunántúl 152,6 137, ,4 76,3 66,6 45,3 34,8 27,6 23,8 2,7 8,4 Észak-Mo Észak-Alföld Dél-Dunántúl Közép Magyarország Közép-Dunántúl Igény Támogatás 28. ábra. Igényelt és szétosztott összes támogatás a régiókban, években (millió Ft) Amennyiben az igény tekintetében a megyéket vizsgáljuk (29. ábra) kimagaslóan Csongrád, BAZ megye kérte a legtöbb támogatást és a megítélt támogatás is ebben a két megyében volt a legmagasabb. Megyei bontásban Fejér, Nógrád, Somogy, Budapest és Komárom megyék kérték és kapták a legkevesebbet.

13 14, 12, 1, , 6, 4, 2,, Csongrád BAZ Bács-Kiskun Pest Vas Gyır Szabolcs-Szatmár Veszprém Baranya Zala Tolna Békés Hajdú Heves Jász Komárom Budapest Somogy Nógrád Fejér Igény Támogatás 29. ábra. Igényelt és szétosztott összes támogatás a megyékben években (millió Ft) TRÉNINGEK Az OEFI az Egészségügyi Minisztérium felkérésére években megtartotta a Népegészségügyi Programhoz kapcsolódó Települési Egészségterv pályázati felkészítı tanácskozás címő rendezvénysorozatát (3. ábra). A rendezvény hosszú távú célja, hogy az egészségtervvel még nem rendelkezı települések kedvet és motivációt kapjanak annak elkészítésére, érezzék fontosságát és minden területen támogatást, kapjanak a megvalósításhoz. További cél, hogy a tréning üzenetei eljussanak az ország minden területére, hatékony együttmőködés megvalósításával elérjük a települési önkormányzatok vezetıit, önkormányzati társulásokat és szakmai felkészítést nyújtsunk a települési egészségterv megírása, a projektek összeállítása és megírása, valamint az értékelés és monitorozás kérdésének tisztázása vonatkozásában.

14 Év /Hónap Helyszín Szervezık Résztvevık száma Gyır Nyíregyháza OEFI, 47 Kisvárosi Önkormányzatok Székesfehérvár 91 Országos Érdekszövetsége, Miskolc ÁNTSZ regionális Pécs szervezetei Monor Makó Marcali OEFI, 32 Honvéd Kht., ÁNTSZ Jászberény regionális szervezetei, Csorna helyi önkormányzat Kazincbarcika Kaposvár Székesfehérvár OEFI, Szolnok ÁNTSZ regionális Tata szervezetei, 18 helyi önkormányzat Eger Nyíregyháza 23 Összesen ábra. A megtartott tréningek és az azokon résztvevık száma a vizsgált idıszakban A résztvevık választ kaphattak több, kapcsolódó kérdésre, úgy, mint a települési és a munkahelyi egészségterv megírásának módszerei, valamint az életmód programok tervezésbe illesztése. Az elméleti tudás átadása után csoportmunka keretében, a gyakorlatban megismerték a projektek sikeres megvalósításához szükséges lépéseket a tervezéstıl a kivitelezésig. A munka zárásaként lehetıség nyílt a felmerülı kérdések és vélemények megvitatatására egyéni, és csoportos konzultáció keretében. A Népegészségügyi Programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az OEFI továbbiakban is tervezi regionális és megyei tréningek megtartását.