AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN AGROCHEMISTRY AND SOIL SCIENCE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN AGROCHEMISTRY AND SOIL SCIENCE"

Átírás

1 61. kötet Supplementum 2012 Főszerkesztő: VÁRALLYAY GYÖRGY AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN AGROCHEMISTRY AND SOIL SCIENCE 2. ONLINE KIADÁS Szakkommentek az elmúlt 60 évfolyam nyomtatott Agrokémia és Talajtan szakfolyóiratban megjelent, az adott tudományterülethez kapcsolódó szakcikkek felhasználásával Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

2 AGROCHEMISTRY AND SOIL SCIENCE 2. ONLINE KIADÁS Szakkommentek az elmúlt 60 évfolyam nyomtatott Agrokémia és Talajtan szakfolyóiratban megjelent az adott tudományterülethez kapcsolódó szakcikkek felhasználásával. 61. kötet, SUPPLEMENTUM október Főszerkesztő / Editor-in-Chief VÁRALLYAY GY. Szerkesztőbizottság / Editorial Board A. ANTON, L. BLASKÓ, I. BUZÁS, E. FÜHRER, GY. FÜLEKY, Z. GYŐRI, M. JOLÁNKAI, I. KÁDÁR, J. KÁTAI, S. KOÓS, I. LÁNG, F. LIGETVÁRI, J. LOCH, E. MICHÉLI, A. MURÁNYI, T. NÉMETH, K. RAJKAI, K. SÁRDI, P. STEFANOVITS, L. VERMES MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI INTÉZET

3 A Supplementum szám a weboldalon jelent meg az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet támogatásával. A Szerkesztőbizottság köszönetet mond az Agrokémia és Talajtan Online (ATON) szakfolyóirat indítása (TÁMOP /1/KMR ) projekt keretein belül nyújtott támogatásért. A kiadásért felelős a MTA ATK TAKI Felelős szerkesztő: Várallyay György Megjelent az weboldalon ISSN

4 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) Supplementum 3 Tartalom Előszó (VÁRALLYAY Görgy és KOÓS Sándor). 5 BUZÁS István: Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok... 7 RAJKAI Kálmán: Talajfizika. 47 SZENDREI Géza: Talajásványtan, mikromorfológia. 93 LOCH Jakab: Agrokémia KÁDÁR Imre: Növénytáplálás, trágyázás, elemforgalom JOLÁNKAI Márton: Növénytermesztés KÁTAI János: Talajbiológia BLASKÓ Lajos: Talajdegradáció, talajvédelem, talajjavítás VERMES László: Talajszennyezés, remediáció VÁRALLYAY György: Talajtérképezés, talajtani adatbázisok

5 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) Supplementum 5 6 Előszó Az ATON, mint új színes egyénisége az elektronikus folyóiratoknak, a 61. évfolyamába lépő Agrokémia és Talajtannak, a mai kor igényeit kielégíteni kívánó modern változata. Úgy is mondhatnánk, egy régi Öreg új ruhája, hiszen a hagyományokkal rendelkező szakfolyóirat köré egy digitálisan is elérhető második dimenziót építettünk, ahol gyorsabbá, könnyebbé váltak a szerkesztéssel, terjesztéssel és a megjelentetéssel kapcsolatos teendők, illetve maga a benne megjelenő szakcikkek elérése, olvasása. Mindezt Az Agrokémia és Talajtan Online (ATON) szakfolyóirat indítása című pályázatunk tette lehetővé, melyet 2010 nyarán nyert el a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, valamint a MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet támogatásával valósul meg. A projekt kiindulási célja az volt, hogy az Agrokémia és Talajtan elektronikus (online) tudományos folyóirat változatának szerkesztéséhez, kereshetővé tételéhez, megjelenítéséhez és online kereskedelméhez a lehető legnagyobb mértékben automatizált, modern szolgáltató rendszer épüljön ki. A megvalósítás folyamán létrehoztuk a weboldalt, amelyen keresztül az elektronikus folyóirat modern környezetben, a kapcsolódó információkkal együtt, vonzó interaktív felületen jelenik meg a potenciális olvasók felé, illetve megjeleníti a kapcsolódó rendszerekből kinyerhető információkat. Az elmúlt 60 évfolyam összes cikkének digitalizálása, feltöltése és kereshetővé tétele mellett két nagyszerű kezdeményezést valósítottunk még (többek között). Az első a Szerkesztőbizottság által kiválasztott 21 magyar nyelvű szakcikk angol nyelvű megjelentetése. Az angol nyelvű megjelenés várhatóan növeli a publikációk ismertségét, valamint elismertségét, mellyel a tudományos eredmények és ismeretek hatékonyabb átadása-terjesztése valósul meg. A Supplementum tavaly decemberben megjelent, így a honlapon megtekinthető, letölthető, olvasható. A második elképzelésünk nagyobb feladatnak bizonyult, de hála a szakma legkiválóbb művelőinek sikeresen megvalósult. Indulásakor úgy ítéltük, hogy célszerű és főképp méltó lenne egy olyan szám közreadása, melyben a tudományterület kiemelkedő hazai szakemberei tudományos elemzéseket jelentő szakkommentárokban mutatják be és értékelik, hogy az Agrokémia és Talajtan hat évtizede miként tükrözi a tudományterületen bekövetkező történéseket. Miképp reagált a szakterülettel szemben megfogalmazott társadalmi elvárásokra; a tudományterület koncepció-váltásaira; a hihetetlenül gyors technikai fejlődésre; miképp használta e gazdag

6 6 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) Supplementum eszköztárat a felmerülő tudományos és gyakorlati problémák lehetséges megoldásainak tükröztetésére. Miképp sikerült összeegyeztetni a gyors, olcsó, mindent megoldó, minden kérdésre prompt fekete-fehér válaszokat kívánó/követelő/finanszírozó igényeket a tudomány lassúbb, költségesebb és igen nem válaszok helyett tudományosan megalapozott (az adott helyzetet és lehetőségeket felmérő, a várható következményeket bemutató), óvatos döntési alternatíváival összehangolni. Úgy véljük, az Agrokémia és Talajtan ezen törekvéseknek nyújtott tudományos fórumot és széleskörű nyilvánosságot. Lehetőség szerint kizárva, vagy minimálisra csökkentve a divatirányzatokat, vagy nem (mindig) időt álló (politikai) elvárásokat kiszolgáló kapkodást, de érvényesítve az új világ új elvárásaihoz történő rugalmas, de megalapozott és átgondolt igazodást a szűklátókörű, maradi konzervatizmussal szemben. Élénk tudományos viták zajlottak a folyóirat hasábjain olyan kérdésekről, mint a talajosztályozás; a talajtani információk iránti igény és ennek korszerű kielégítési lehetőségei; a talajtani/agrokémiai szaktanácsadás rendszere; szervestrágyázás vagy műtrágyázás preferálása a racionális növényi tápanyagellátásban; talajjavító anyagok és talajbiológiai oltóanyagok megítélése; talajdegradációs folyamatok megítélése; a talaj vízgazdálkodása és szabályozásának lehetőségei; a talajmintavétel dilemmája és a talajvizsgálati módszerek; a pontszerű és pillanatnyi talajvizsgálati eredmények kiterjesztése térben és időben; a növényi tápanyagfelvétel; talajszenynyezése és kezelése ; rekultiváció; a technikai fejlődés kínálta új lehetőségek (analitika, távérzékelés, számítástechnika rohamos fejlődése, térinformatika stb.) racionális hasznosítása és az adatbőség interpretációs korlátai, sőt esetleg veszélyei. Mindebből olvasható, hogy mindig is tükröződött a multidiszciplinaritás jelentősége, a társtudományokkal való kapcsolat szükségessége. Ha mindennek csupán kis hányadát is képesek a szakkommentárok bemutatni, az igen nagy segítség lehet a szakterület jelenlegi művelőinek céltudatos és racionális tevékenységéhez, jövőbeni célkitűzéseik megfogalmazásához, és az ennek realitását biztosító feltételek szükségességét bizonyító szakszerű tudományos érveléshez. Elvégre a projektben megszólított célközönség a magyar és idegen anyanyelvű szakterületi kutatók, oktatók, PhD és egyetemi hallgatók, valamint szakszolgálatok dolgozói, döntéshozók, agrárkörnyezetgazdálkodási tevékenységet folytatók. Összegezve, jelen Supplementum azon szakkommenteket tartalmazza, amely a Szerkesztőbizottság által kiválasztott témakörű archív cikkekből a felkért, a vonatkozó szakterület kiemelkedő személyiségei írtak meg. Munkájuk összegző jellegű feldolgozásokat adott az alábbi szakterületeken: Talajfizika; Talajbiológia; Talajásványtan; Talajdegradáció, talajjavítás, talajvédelem; Agrokémia; Növényi tápanyagellátás, trágyázás, tápanyagállapot, tápelemforgalom; Talaj-, trágya- és növényvizsgálati módszerek; Talajszennyezés és remediáció; Talajhasználat és agrotechnika. Ezek a feldolgozások tudománytörténeti szempontból is jelentős értéket képviselnek majd, illetve a szakterületi felsőfokú oktatást is segíthetik. KOÓS Sándor projekt menedzser VÁRALLYAY György főszerkesztő

7 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) Supplementum 7 46 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok BUZÁS István Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, Környezettudományi Intézet, Kecskemét Az Agrokémia és Talajtan című folyóirat 60 évfolyamának talaj-, trágya- és növényvizsgálati módszerekről szóló közleményeit tekintettük át. Természetesen elkerülhetetlen, hogy a talajfizikai, talajkémiai, talajásványtani és a talaj víz kapcsolatokról írt szemlékkel átfedések legyenek. Az agrokémiai, növényi tápanyagellátás trágyázás, talajszennyezés témájúak közül csak olyan szakcikkeket gyűjtöttük ki, melyek érdemben érintik a talaj-, trágya- és növényvizsgálati módszereket. Talajvizsgálatok 1951 óta óriási változások következtek be a talaj-, növény- és trágyavizsgálatok terén. A hetvenes évekig a cikkek tanúsága szerint a kutatók alapvetően a talaj szerves anyagának és különböző tápelem- (tápanyag-) formáinak vizsgálatára koncentráltak, és látszólag attól függetlenül, hogy a vizsgált elemet tartalmazó frakció mennyire alkalmas a talaj tápelem-szolgáltatásának jellemzésére. Az Agrokémia és Talajtan című folyóirat évfolyamait áttekintve kirajzolódik, hogy e vizsgálatok a termés mennyiségének növelése és minőségének javítása (FÁBRYNÉ, 1960a; HARMATI, 1989), majd később a gazdaságos tápanyag-felhasználás és a környezet védelme (SZILI-KOVÁCS et al., 2000; OSZTOICS et al., 2007b; HOFFMANN, 1989) terén egyre nagyobb jelentőséget kaptak, a napi mezőgazdasági tevékenység részévé váltak (ID. VÁRALLYAY, 1954; BOLDIS, 1986). Más országok talajvizsgálati gyakorlatáról az alábbi cikkekben olvashatunk: TÖRÖK (1971a), HARGITAI (1972), DARAB (1977). A talaj szerves anyagának vizsgálata A talajtani tudomány kezdeti időszakától a mai napig, a talaj szerves anyaga a humusz központi helyet foglal el a talajtant művelők érdeklődési körében. Sokáig a talajok termékenységét egymagában is meghatározó alkotórésznek tartották, és kémiai, valamint fizikai megismerésétől várták a talajtan tudomány legégetőbb kérdésének megoldását (BODOLAYNÉ & STEFANOVITS, 1956). Postai cím: BUZÁS ISTVÁN, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, Környezettudományi Intézet, 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér buzas.istvan@kfk.kefo.hu

8 8 B U Z Á S Az 1970-es évek végéig 38 közlemény jelent meg ebben a témában, majd nagyjából a műtrágyahasználat hazai fellendülésével egyidőben a dolgozatok száma lényegesen lecsökkent: 1977-től 2007-ig összesen 7 cikket találtunk. Újabban, a könnyen kivonható szerves frakciók vizsgálata kapcsán örvendetesen megszaporodtak. A DOM (FILEP, 2008; TAKÁCS & FÜLEKY, 2010) és a forró vízzel kioldható szerves anyag (BANKÓ et al., 2007; FILEP, 2008), a N-trágyaigény meghatározásánál előrelépést jelenthet. A közlemények egy része ténylegesen a humuszfrakciók vizsgálatával (BODOLAYNÉ & STEFANOVITS, 1956; BÉRES & KIRÁLY, 1956, 1957; STEFANOVITS, 1957; BÉRES & FLORIÁN, 1957; KABAR, 1957; SARKADI, 1957; DOBAINÉ & CSAPÓ, 1967; CSEHNÉ, 1969; OVCSARENKO et al., 1971b; PÁTKAI, 1971; CHATTERJEE & KUNAL GOSH, 1972; KUNAL GOSH & MUKHERJEE, 1972; FILEP & TATÁR, 1974a,b; FILEP, 1974; DASTIDAR & GHOSH, 1974; MÁDY et al., 1990; BUZÁS et al., 1990; SUJBERT, 1990; MICHÉLI et al., 1993), számos cikk viszont valójában a H%-kal, vagyis a talajok széntartalmának meghatározásával (H%=C%) foglalkozik (TÖRÖK, 1956; SZILI KOVÁCS & SZEGI, 1992; BANKÓ et al., 2007; FILEP, 2008; TAKÁCS & FÜLEKY, 2010; TÓTH & SZABÓ, 2003). A rutin talajvizsgálatok során ez utóbbit szintén humusztartalomnak hívjuk, de attól a vizsgálatának módjában és számértékében is lényegesen eltér, mivel tartalmazza a még nem humifikálódott szerves anyagok széntartalmát is. Külön figyelmet érdemelnek a talaj humusztartalmának infravörös spektroszkópos meghatározásával (TÖRÖK, 1972a; VINKLER et al., 1975), valamint az organominerális vegyületekkel foglalkozó munkák (BÉRES & KIRÁLY, 1957; OVCSARENKO & GORDIENKO, 1969; OVCSARENKO et al., 1971a; BRATASEVSZKIJ et al., 1971; SIPOS et al., 1974; VINKLER et al., 1975; LAKATOS et al., 1976; LAKATOS & MEISELNÉ, 1977; LAKATOS et al., 1977; MEISELNÉ et al., 1977). Mai szemmel irigylésre méltó az utóbbiak nyomán kialakult szakmai vita (HARGITAI, 1976a,b, 1977; LAKATOS, 1976; MÁDY, 1977). Az N, P és K tápelemek vizsgálata talajból Az ide sorolható dolgozatok túlnyomó része a három fő tápelemnek tekintett nitrogénnel, foszforral és káliummal foglalkozik. Az alapfogalmak tisztázása és a talaj-tápelemvizsgálatokkal kapott eredmények értelmezése fejezetekben elkerülhetetlen, hogy más tápelemek meghatározására is alkalmas kivonószerekre is hivatkozzunk. Az alapfogalmak tisztázása. A talajvizsgálati módszerekkel foglalkozó szakcikkekben az egyes fogalmak gyakran nem definiáltak, megnevezésük nem egységes. Sarkadi János a Műtrágyaigény becslésének módszerei c. könyvében hangsúlyozza az alapfogalmak tisztázásának, a tápanyagigény és a trágyaigény fogalmak szétválasztásának szükségességét, és ennek az összes talaj-tápanyagvizsgálat értelmezésére kiható alapvető fontosságát. Enélkül érdemben a talaj-, trágya- és növényvizsgálati módszereket nem tárgyalhatjuk. (A könyvről az Agrokémia és Talajtan folyóiratban, 1977-ben jelent meg ismertetés (DEBRECZENI, 1977). A korábbi

9 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok 9 közleményekben a két fogalom még gyakran keveredik, vagy nem egyértelmű (pl. FELKAINÉ, 1968). Mai megfogalmazásunk szerint a tápanyagigény az a tápanyag- (tápelem-) mennyiség, amelyet a növénynek fel kell vennie ahhoz, hogy az általunk tervezett mennyiségű és minőségű termés megteremjen. A tápanyagigény nem lehet nulla, mert akkor a termés is nulla. A tápanyagigény a növény élete során maximálisan felvett tápanyag mennyiségével becsülhető. (Megjegyzendő: amennyiben nem terveztünk termést, a növény akkor is felvesz tápanyagot, de ilyen értelemben vett igényről nem beszélhetünk). A talaj tápelemeinek vizsgálatával foglakozó szakcikkekben a hatvanas évekig gyakran nem tisztázott a vizsgálat célja, de később világosan kirajzolódik a törekvés, hogy olyan módszereket találjanak, melyek segítségével becsülni lehet a talaj tápanyag-ellátottságát, hogy abból a talaj tápanyag-szolgáltatására következtethessünk (SARKADI, 1963; VÍG et al., 2011; LAZÁNYI & LOCH, 2006; LESZTÁK, 1984; FILEP & TÓTHNÉ BÍRÓ, 1980). A talaj tápanyag-szolgáltatásáról kapott kép alapján becsülhető a trágyaigény. A trágyaigény (Sarkadinál még műtrágyaigény) az a tápanyag- (tápelem-) mennyiség, amelyet trágya formájában ki kell adnunk ahhoz, hogy a növény az adott talajon a tápelemigényét ki tudja elégíteni, vagyis megteremjen az általunk tervezett mennyiségű és minőségű termény. Értéke lehet nagyobb, mint a tápelemigény, de lehet nulla, vagy a talaj túlzott ellátottsága esetén akár negatív szám is. A tápanyagigény a növény tulajdonsága, a trágyaigény viszont emellett attól függ, hogy milyen a talaj tápanyag-szolgáltatása, tehát csak egy adott talaj növény rendszer viszonylatában létező fogalom. Sarkadi megfogalmazásából világosan látszik, a trágyaigény nem lehet a növény tulajdonsága, ennek ellenére a közlemények egy részénél a tápanyagigény és a trágyaigény érdemben nem különül el. (1990-ig még találkozhatunk a búza, kukorica, stb. növények termesztéséhez megadott műtrágyamennyiségekkel. A fogalomzavar a mai napig kísért. Birtokomban van professzorok által aláírt, 2010-ben keltezett olyan szakértői jelentés, amelyben egy fajta tulajdonosát elmarasztalják azért, mert nem adta meg az adott csemegekukorica hibrid műtrágyaigényét). A talaj tápelemvizsgálatokkal kapott eredmények értelmezése. Ha Sarkadi meghatározását elfogadjuk, tehát a trágyaigényt nem a növény tulajdonságaként kezeljük, akkor már nem szakszerű a növényeknek trágyareakció -járól (KOZÁK, 1971) beszélni, nem szakszerű a növényeket műtrágyázást megháláló, és a műtrágyázásra nem, vagy kevésbé reagáló, illetve trágyaigényes és nem trágyaigényes csoportra osztani, mert logikai ellentmondásba keveredünk. Ilyen, a talaj tápanyag-szolgáltatásától független csoportosítás nem lehetséges. A kétségkívül tapasztalható jelenség, hogy pl. a kukorica trágyázásakor általában termésnövekedés érhető el, míg a napraforgónál a termésnövekedés gyakran elmarad, a talaj tápanyagvizsgálatoknak abból a téves értelmezéséből adódik, miszerint a talaj tápanyag vizsgálati érték megmutatja a talaj által a növénynek szolgáltatott tápelemmennyiséget. A talajvizsgálatok során kapott szám azonban csak

10 10 B U Z Á S egy értelem nélkül való jel mindaddig, amíg nem nézzük meg, hogy az adott szám egy adott növény esetén milyen tápanyag-ellátottságot jelent. Mivel a növény által felvett tápanyag mennyisége a növénytől (pl. gyökérrendszerétől) is függ, nyilvánvaló, hogy egy talajminta vizsgálatakor kapott érték, pl. kukorica esetén gyenge, míg egy agresszív gyökérrendszerrel rendelkező napraforgó számára jó ellátottságot is jelenthet. A Mitscherlich törvény értelmében viszont minden növényre igaz, hogy a már jól ellátott növények trágyázás hatására a termésüket kevésbé, vagy már nem növelik. Vagyis a Mitscherlich törvényből adódóan a növények trágyázásakor kapott termésnövekedést nem azonos talajoknál, hanem azonos ellátottságú növényeknél szabad csak összehasonlítani. A trágyaadag számítására szolgáló szaktanácsadási módszerek ezt az egységes talajvizsgálati módszerből és a növények különbözőségéből adódó hibát úgy küszöbölik ki, hogy növényféleségenként más talajvizsgálati értéknél tekintik a talajt jó ellátottságúnak (IVÁNCSICS, 1989), vagy mint az ismert kék könyv módszernél teszik (LESZTÁK, 1984) a javasolt trágyaadagnál veszik figyelembe. Az 1990-es évekig a közleményekben gyakran olvashatjuk, hogy a talaj tápelemvizsgálatok célja a talaj felvehető tápelemtartalmának meghatározása. Egy talajminta felvehető tápelemtartalma definiálható fogalom: az a tápelemmennyiség, amely a talajban a növény által felvehető szervetlen ionokban [tehát foszfor esetén H 2 PO 4 -, esetleg HPO 4 2- ; nitrogénnél NO 3 -, vagy NH 4 + ; káliumnál K + ; kénnél SO 4 2- stb. formában] található. Megfelelő módszerekkel ezen ionok mennyisége a talajban meghatározható. A cikkek megfogalmazásából azonban kitűnik, hogy nem erről, hanem azon tápelemmennyiségről lenne szó, amelyet a növény élete során a talajból fel tud venni (KUTZ, 1958; SÁROSINÉ, 1958; JÁSZBERÉNYI, 1994; DARAB & ÁKOS, 1972; SOMANI, 1983; DEBRECZENI & SÁRDI, 1998; BUJTÁS et al., 1998; SÁRDI & NÉMETH, 1993; SÁRDI et al., 2006). Mivel nincs általában növény, hiszen a növények tápelemfelvételi időszakuk hosszában, dinamikájában, tápelemfelvevő képességükben stb. különböznek egymástól, a talajból a növény élete során felvehető tápelemmennyiség nem a talaj, hanem a trágyaigényhez hasonlóan egy talajnövény páros tulajdonsága. Az a tápelemmennyiség, amelyet a növény élete során a talajból fel tud venni, egy talajvizsgálati szempontból definiálhatatlan fogalom, talajmintából nem határozható meg, így erre alkalmas módszert sem érdemes keresni. (További fogalomzavarra utal, hogy a gyakran olvasható magyarázatok szerint a talajok ilyen értelemben vett felvehető tápelemtartalma azért nem határozható meg, mert a talajok hőmérséklete, nedvességtartalma stb. a növény élete során változik. Valójában, ez a definiálhatatlan valami talajmintából akkor sem vizsgálható, ha a külső paramétereket állandó értéken tartanánk.) A talajvizsgálati módszerekkel foglalkozó szakcikkekben napjainkig megtalálható a téves értelemben vett felvehető tápelemtartalom, és az ennek meghatározására való törekvés. A 60 év nem volt elég ahhoz, hogy a téves fogalmakat elhagyjuk. Szerencsére a 2000 után íródott cikkekben már csak elvétve találkozunk vele. A szakcikkekből és a cikkek szakirodalmi hivatkozásaiból érzékelhető, hogy a talaj foszforszolgáltatásának jellemzésére kidolgozott eljárások nagy számát

11 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok 11 (KÁDÁR, 1986; DEBRECZENI, 1977) részben az magyarázza, hogy a módszerek, általában vegyész alapképzettségű kimunkálói és a módszereket alkalmazni kívánó agrárszakemberek a felvehető tápelemtartalom fogalmát nem tisztázták. Az Agrokémia és Talajtan 60 évfolyamában található talaj-tápanyagvizsgálati módszerek döntő többsége ún. kioldásos módszer. [A legismertebb kivételek a Chaminade módszer (idézik: SÁRDI, 2001; SÁRDI & CSATHÓ, 2002), az infravörös spektroszkópos eljárás (TÖRÖK, 1972a), a röntgenindukciós analízis (PÁRTAY, 1980; PÁRTAY & SZENDREI, 1981), az algateszt módszer (ÖRDÖG & MÁTÉ, 2002).] A kioldásos módszerek lényege, hogy a talajmintát valamilyen oldószerrel öszszerázzuk, és a kivonatban található tápelem mennyiségét meghatározzuk. Hogy a kapott értékszámok, pl. a foszfornak milyen kötésformában levő részét adják, azt már Prjanyisnyikov 1940-ben tisztázta (idézi FÁBRYNÉ, 1960b): A különböző reagensek nem valamely meghatározott alakját oldják a vegyületnek, hanem különböző vegyületek meg nem határozott keverékét. Ezért a különböző reagensek adott viszonyok között a mozgékony foszforvegyületnek valamely részét adják meg, nem pedig ennek az elemnek a növények által hasznosítható vegyületeit. [SARKADI (1951), valamint BUZÁS és CZIKE (1968) a kivonás néhány módszertani újítását tárgyalta.] A így kapott érték valójában egy akár nagyságrendileg is a módszertől (kivonószertől) függő önmagában értelem nélküli szám, amelytől csak azt kívánjuk meg ( szükséges feltétel ), hogy jellemző legyen, vagyis nagyobb értéket mutasson akkor, ha a kísérletek és a gyakorlati ismeretek szerint a talaj a növényeket jól látja el a vizsgált tápelemmel, mint akkor, amikor gyengén. Ennek a számnak a műszeres analitikai eljárásoknál kapott jelhez hasonlóan az adhat értelmet, ha kalibráljuk (BUZÁS et al., 2006; VÍG et al., 2011; LAZÁNYI & LOCH, 2006), vagyis kísérleti úton megállapítjuk, hogy az adott tápanyagvizsgálati értékhez milyen növényi tápanyag-ellátottság, esetleg termés tartozik (MARTON, 1958). De van-e, várható-e összefüggés valamilyen tápanyagvizsgálati érték és a növény tápanyag-ellátottsága, a termés nagysága között (SCHÖNFELD, 1951). DWORAK (1951) szemlecikke nyomán, lényegében erről a kérdésről alakult ki ban manapság irigylésre méltóan élénk tudományos vita az Agrokémia és Talajtan oldalain (DWORAK, 1952, 1953; ID. VÁRALLYAY, 1953). Mely talajvizsgálatok esetén várható, hogy összefüggést találunk? Mi a feltétele annak, hogy a talajvizsgálattal kapott érték kalibrálható legyen? A szükséges feltétel definíciójából nem következik (és a talajvizsgálatok gyakorlata is azt mutatja), hogy nem csak akkor kapunk összefüggést a talajvizsgálati érték és a növény ellátottsága között, ha a vizsgált tápelem talajban található mennyiségét, vagy annak valamely frakcióját határozzuk meg. A talajvizsgáló laboratóriumokban pl. a talajok nitrogénszolgáltatásának becsléséhez és a nitrogén-trágyaigény kiszámításához, a humusztartalmat, vagyis a talaj széntartalmát mérjük (H%=C%), pedig a növények a szenet nem is a talajból veszik fel. Ezzel szemben az a N min -módszernél használt (FARKAS, 1989; HOFFMANN, 1989) KCl oldattal, vagy más vizes oldószerrel kivonható ammónium-nitrogén tartalom (BUZÁS et al., 2006; DOMBOVÁRI, 1960; KERESZTÉNY & CSÓK, 1960; FEKETE, 1961; VARGA & LATKOVICSNÉ, 1969; VARGA, 1969; VARGA & BECZNER, 1975; VARGA & SZŰCS, 1976; RAJKAI, 1976; FILEP & TÓTHNÉ

12 12 B U Z Á S BÍRÓ, 1980a,b; FARKAS, 1989; HOFFMANN, 1989; NÉMETH et al., 1993; JÁSZBERÉNYI, 1994; LATKOVICSNÉ et al., 1996; SZILI-KOVÁCS et al., 2000; LAZÁNYI & LOCH, 2006; BERÉNYI et al., 2009), a talajok N-ellátottságának jellemzésére nem alkalmas, pedig az ammóniumion az egyik felvehető nitrogénforma, sőt vannak kimondottan ammóniumion-kedvelő növények is. Ennek oka, hogy ez az érték nem mutat egyértelmű összefüggést a talaj nitrogénszolgáltatásával (nem kalibrálható), mert az így kivont ammónium-nitrogén mennyisége jobban függ a talajok adszorpciós képességétől, mint a talajok ammóniumtartalmától (BUZÁS, 1983; BUZÁS et al., 2006). Ha a kalibrációt egyetlen talajféleséggel végeznénk, vagyis olyan talajokkal, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy a vizsgált tápelemet különböző mennyiségben tartalmazzák, akkor minden ismert talajtápanyag-vizsgálati módszerrel, sőt egy elementár analízissel meghatározott összes tápanyagtartalom (pl. SINGH & SINGHAL, 1970; FÜLEKY, 1973) vagy a fenti módon kivont ammónium-nitrogén tartalom is összefüggést mutatna a növények tápanyag-ellátottságával. Egyetlen talajféleséget vizsgálva tehát minden, a talaj tápanyagtartalmával arányos talajvizsgálati érték kielégítheti az elégséges feltételt. Azonban nincs gyakorlati értelme egy olyan talajvizsgálati módszernek, amely csak egyetlen talajféleségnél használható. A talajvizsgálati módszerek kidolgozása során a kutatók arra törekedtek, hogy ha a módszerrel kapott érték valamely talaj esetén, pl. jó ellátottságot jelent, akkor a legkülönbözőbb talajféleségeknél is lehetőleg ugyanez az érték jó ellátottságot jelezzen, vagy fordítva. Az a talajvizsgálati módszerek jóságának elégséges feltétele, hogy a kapott talajvizsgálati érték több talajféleségre is kiterjeszthető legyen. A talajvizsgálati módszereknek az Agrokémia és Talajtan folyóirat cikkei nyomán követhető fejlődése azt mutatja, hogy az elégséges feltételt is kielégítő jó módszerek keresése empirikus úton, jórészt találgatással történt. Jelenlegi ismereteink lehetővé teszik, hogy viszonylag egyszerű elméleti megfontolások alapján kijelöljük a jó módszerekhez vezető kutatási irányt. Milyen talajvizsgálati módszerektől várható, hogy megfelelnek az elégséges feltételnek is? A válaszhoz a következőket kell végiggondolnunk. A talaj tápelemeinek mindegyike számtalan és nagyrészt ismeretlen vegyület formájában fordul elő (DINCSEV et al., 1965; FÁBRYNÉ, 1960a,b, 1969; VARGA, 1969; HAAS, 1964; FÜLEKY, 1983; STEFANOVITS et al., 1985). Minden tápelemnek egy (általában kisebb) része olyan ionokban található, melyeket a növények képesek a gyökereikkel felvenni. A talajok tápelemtartalmát így két részre oszthatjuk, úgymint nem felvehető, és felvehető formában található tápelemtartalom. A nem felvehető formák valamilyen sebességgel folyamatosan felvehetővé alakulnak (VARGA et al., 1971; LATKOVICSNÉ et al., 1973; FÜLEKY, 1973, 1984; FÜLEKY & VARGA, 1974; GHONSIKAR & MILLER, 1974; OSZTOICS et al., 2007a; GYŐRI et al., 1985), de a felvehető ionok, illetve az ilyen formában kiadott trágyák is átalakulnak nem felvehető vegyületekké (VARGA & LATKOVICSNÉ, 1969; LATKOVICSNÉ et al., 1996; SZILI-KOVÁCS et al., 2000; LÁSZTITY et al., 2010; BERÉNYI et al., 2009; FÁBRYNÉ, 1951; MÁTÉ & MOLNÁR, 1956; HAASNÉ, 1959; ADHIKARI & MAJUMDAR, 1973; LÁNG, 1979; ZSOLDOS, 1979; OSZTOICSNÉ, 1984; KÁDÁR & CSATHÓ, 1985; TOLNER et al., 1989; BICZÓK et al., 1989; MÁTÉ &

13 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok 13 MARKÓ, 1989; OSZTOICSNÉ et al., 2000; SÁRDI, 2001; VARRÓ et al., 1982; TOLNER et al., 1989; BICZÓK et al., 1989; SÁRDI & NÉMETH, 1993). A nem felvehető formák felvehetővé alakulásának sebességét jelöljük w 1 -el, valamely elem összes nem felvehető formában található mennyiségét pedig [A]-val, ahol a szögletes zárójel praktikusan kg ha -1 -ben kifejezett koncentrációt jelent a gyökerektől átjárt rétegben. A w 1 mértékegysége ennek megfelelően kg ha -1 nap -1. Ha első megközelítésben a hőmérséklet, a nedvességtartalom stb. változásától eltekintünk, a felvehetővé alakulás sebessége a nem felvehető formában található formák mennyiségétől és azok minőségétől függ, amit így írhatunk fel: A w 1 k 1, ahol: a k 1 a nem felvehető formában található elemforma minőségét kifelező állandó (értéke az az átalakulási sebesség lenne, amit akkor mérnénk, ha a nem felvehető forma mennyisége 1 kg ha -1, mivel w 1 = k 1 1 = k 1 ). A fentiek mintájára felírhatjuk, hogy a felvehető formák nem felvehetővé alakulásának w 2 sebessége is függ a felvehető formájú tápelem mennyiségétől és minőségétől: w k B 2 2, ahol: a k 2 a felvehető formában található elemforma minőségét kifelező állandó (értéke az az átalakulási sebesség, amit akkor mérnénk, ha a felvehető forma mennyisége 1 kg ha -1 lenne (w 1 = k 2 1 = k 2 ). A két ellentétes folyamat kiegyenlítődésre törekszik, így a nem felvehető és a felvehető formák látszólagos (dinamikus, kvázistacionárius) egyensúlyban vannak egymással (LATKOVICSNÉ, 1978; FINÁLY, 1953; MÁTÉ et al., 1960; FÁBRYNÉ, 1963c, 1966, 1967a; MÁTÉ & LATKOVICSNÉ, 1963a,b; TÓTH-SURÁNYI, 1974; FÜLEKY, 1979; OSZTOICSNÉ & VARRÓ, 1986; MÁTÉ & MARKÓ, 1989; SÁRDI et al., 2006). Ha nem feltételeznénk a nem felvehető és a felvehető formák között valamilyen, legalább időszakos egyensúly létét, a talajtápelemek vizsgálatával nem is szabadna foglalkozni, hiszen semmi értelme sincs egy olyan adatnak, amely a mérést követően már megváltozik. Elsősorban az izotópos módszerrel végzett mérések bizonyítják, hogy ez a dinamikus egyensúly létezik, a nem felvehető és a felvehető formák akkor is átalakulnak egymásba, amikor a két forma egymáshoz viszonyított mennyisége nem változik. Az ilyen kvázistacionárius egyensúlyok akkor jönnek létre, ha két ellentétes irányú folyamat sebessége megegyezik, vagyis esetünkben a w 1 = w 2. Mivel a növények tápelemigénye általában nagyobb, mint a talajok felvehető formában található tápelemtartalma, a növények tápelem-ellátottsága alapvetően a felvehetővé alakulás sebességétől függ. (Megjegyzés: Sarkadi János a foszforvizsgálatokról folytatott szakmai beszélgetések során figyelmeztetett, hogy a növényeknek nem sebességre, hanem foszforra van szüksége. Csak akkor igaz, hogy a növények tápelemellátását alapvetően a w 1 határozza meg, ha a talaj összes tápelemtartalma [A] + [B] nagyobb, mint a növény tápelemigénye, vagyis [C], tehát ha igaz, hogy [A] + [B] [C]. Ez a feltétel azonban gyakorlatilag mindig teljesül, hiszen még a szélsőségesen tápelemszegény talajok gyökerekkel átjárható

14 14 B U Z Á S rétegének tápelemtartalma is többszörösen meghaladja a növénykultúrák legfeljebb néhány száz kg ha -1 -os tápelemigényét). Az egyes formák átalakulási sebességének mérése olyan bonyolult feladat, hogy gyakorlati célokat szolgáló tápelemvizsgálatok céljára szóba sem jöhet. A kioldásos talajvizsgálati módszerekkel, beleértve az EUF módszert is (NÉMETH, 1971), nem sebességet, hanem elemmennyiséget mérünk. Sebességmérés helyett, valamely, az átalakulási sebességgel arányos, könnyebben megállapítható érték meghatározása célszerűbb. Mivel nem kérdőjeleztük meg a talaj tápanyagvizsgálatok végzésének értelmét, feltételeznünk kellett a w 1 = w 2 kvázistacionárius egyensúlyi állapotot. Ekkor viszont a w 1 = k 1. [A] mellett a w 1 = k 2. [B] összefüggés is igaz. Tehát a w 1 -et jellemezhetjük az [A] nagyságával (FÜLEKY, 1973), de akár a [B]-ével is, illetve valamely [A]-val vagy [B]-vel arányos kioldott mennyiséggel. Lényeges különbség azonban, hogy amíg [A] formaként minden talajféleségben más anyagot (pl. homoktalajoknál nagyrészt apatitot, meszes talajoknál trikalcium-foszfátot, savanyú talajoknál jelentős mértékben vas- és alumínium-foszfátot, szerves talajokban szerves foszfort stb.) kell értenünk, addig a [B] forma, talajféleségektől függetlenül mindig ugyanaz (tehát foszfor esetén H 2 PO 4 1-, esetleg HPO 4 2- ; nitrogénnél NO 3 -, vagy NH 4 + ; káliumnál K + ; kénnél SO 4 2- stb.). Ebből következik; ha a kivonószer által kioldott mennyiség a nem felvehető formák mennyiségével arányos, akkor a nem felvehető forma minőségét megmutató k 1 konstans minden talajféleség esetében más értéket jelöl. Az ilyen talajvizsgálati módszerekkel kapott szám egy talajféleségen jó, más talajon viszont gyenge ellátottságot is jelezhet, vagyis a módszer nem elégíti ki a talaj tápanyagvizsgálatok jóságának elégséges feltételét. Ha a módszerrel kivont mennyiség a felvehető formában (tehát foszfor esetén H 2 PO 4 1-, esetleg HPO 4 2-, nitrogénnél NO 3 -, vagy NH 4 +, káliumnál K +, kénnél SO 4 2- stb.) található tápelemmennyiséggel ([B] forma) arányos, akkor a felvehető forma minőségét megmutató k 2 konstans minden talajféleség esetében ugyanaz, mivel a növények talajféleségtől függetlenül mindig ugyanazokat a szervetlen ionokat képesek csak felvenni. Ha az ilyen talajvizsgálati módszerekkel kapott szám egy talajféleségen jó ellátottságot jelez, akkor feltételezhető, hogy más talajféleségeknél is ugyanekkora érték jelenti a jó ellátottságot, vagyis a módszer kielégíti a talaj tápanyagvizsgálatok jóságának elégséges feltételét. Mivel a felvehető formában található tápelemmennyiség az összes tápelemtartalomnak (FÜLEKY, 1973) csak nagyon kis része, az olyan módszerektől várhatjuk az elégséges feltétel kielégítését, amelyek a tápelemtartalomnak csak kis részét oldják ki, mert az így kivont mennyiségről még feltételezhető, hogy a felvehető formában található tápelemtartalommal arányos. A talaj tápanyagvizsgálatok fejlődése mutatja a következtetés helyességét. Az évek során a kevésbé agresszív kivonószerek egyre nagyobb hangsúlyt kaptak: Schachtschabel MgSO 4 +Na 2 SO 4 (GYŐRI & PÉTERFALVI, 1969); DTPA (AWAD et al., 1984); Lakanen és Erviö: EDTA+különböző sóoldatok (AWAD et al., 1984); Bremner, K 2 SO 4 (VARGA & LATKOVICSNÉ, 1969); Olsen NaHCO 3 és az FeO

15 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok 15 (SOMANI, 1983); műgyantás (FÜLEKY et al., 1980); Bray I és NaHCO 3 +NH 4 F (FÜLEKY, 1976a); Baker-Amacher NH 4 F és/vagy CaCl 2 (FÜLEKY, 1976b; LAZÁNYI & LOCH, 2006; BERTÁNÉ SZABÓ et al., 2009); EUF (GYŐRI et al., 1985); CaCl 2 (JÁSZBERÉNYI, 1994); DOM (FILEP, 2008; TAKÁCS & FÜLEKY, 2010); NH 4 NO 3 (RÉKÁSI & FILEP, 2010); forró víz (KERESZTÉNY, 1966; BANKÓ et al., 2007; FÜLEKY & BENEDEK, 2009; FILEP, 2008); víz (SINGH & SINGHAL, 1970). A kertészetben napjainkban pl. a vízzel kioldható foszfor mennyiségének meghatározása általánossá vált. A kertészetekben általában nincs lehetőség talajféleségenkénti korrekcióra, mert sokféle, és talajtanilag jellemezhetetlen talajkeverékkel, esetleg talajt valójában nem is tartalmazó anyagokkal dolgoznak. Így különösen fontos, hogy a talajvizsgálat eredménye a legkülönbözőbb termőközegek esetén is értelmezhető legyen. A talaj tápanyagvizsgálati módszerek összehasonlításával foglalkozó szakcikkek (FÁBRYNÉ, 1967b; FELKAINÉ, 1968; FÜLEKY, 1976a,b; BUJTÁS et al., 1998; AWAD et al., 1984; MOLNÁROS & GRÁCZOL, 2000a,b;_TÖLGYESI et al., 1979; OSZTOICS et al., 2007a,b; BERTÁNÉ SZABÓ et al., 2009; FÜLEKY & BENEDEK, 2009; MAGYAR et al., 2002) jól szemléltetik, hogy a kevésbé agresszív kivonószereket alkalmazó módszerek jobban megfelelnek az elégséges feltételnek, különböző talajokon jobb összefüggést mutatnak a növényi tápelem-ellátottsággal, mint az összes elemtartalmak, vagy a korábbi, hagyományosnak tekinthető talajvizsgálati eljárások. A kísérletek megmutatták, hogy a felvehető formájú tápelem mennyisége a talajban nagy időbeni dinamikát mutat (DOMBOVÁRI, 1960; KERESZTÉNY & CSÓK, 1960; FEKETE, 1961; FILEP & TÓTHNÉ BÍRÓ, 1980a; BUZÁS, 1983; FARKAS, 1989; HOFFMANN, 1989; NÉMETH et al., 1993; JÁSZBERÉNYI, 1994). A talaj tápelemvizsgálatoknál viszont egy adott időpontban vett talajmintában található tápelemtartalomból a növény teljes tápelemfelvételi időszakára jellemző tápelemszolgáltatásra kívánunk következtetni. Ezért kézenfekvő, hogy az oldószerrel, a talajmintában felvehető formában található tápelemmennyiségnél valamivel többet vonjunk ki. Tehát a ténylegesen felvehető formában található tápanyagon felül még azt a mennyiséget is, amelyről feltételezhető, hogy a növény tápelemfelvételi időszaka alatt felvehetővé alakul, hiszen a talajvizsgálatokat növénykísérletekkel kalibráljuk (BUZÁS et al., 2006; VÍG et al., 2011; LAZÁNYI & LOCH, 2006; BERÉNYI et al., 2009). Az a minimális elvárás, hogy a módszer a kísérletek tanúsága szerint nagyobb értéket mutasson akkor, ha a talaj a növényeket jól látja el a vizsgált tápelemmel, és fordítva. A talajvizsgálattal kapott számnak ezért nem a felvehető formájú tápelemtartalommal ([B]), hanem a talaj tápelem-szolgáltatásával, vagyis a talajban a növény tápelemfelvételi időszaka alatt felvehető formában lévő, és az ezalatt változó sebességgel felvehetővé válható tápelemmennyiség összegével kell összefüggést mutatnia (tehát [B]+T t w 1 -el, ahol T t a növény tápelemfelvételi időszakának hossza napokban, a [B] itt a B-formájú tápelemmennyiség növény tápelemfelvételi időszaka alatti változását, a w 1 pedig a felvehető tápelem képződési sebességének ezalatti alakulását leíró függvény). Az említett kevésbé agresszív kivonószerekkel dolgozó módszerek a felvehető formában találhatónál többet vonnak ki a talajból, de a kivont mennyiség még nem

16 16 B U Z Á S az összes tápelemtartalommal, hanem inkább a felvehető formában található tápelemmennyiséggel arányos. A talaj tápanyagvizsgálati módszereknek az a hibája, hogy a mérési eredmény a talajféleségektől függően más-más ellátottságot jelent, lényegesen csökkenthető a különböző korrekciós módszerekkel (LESZTÁK, 1984) illetve (FÁBRYNÉ, 1960b; THAMMNÉ, 1980; CSATHÓ, 2002; METWALLY et al., 1973). Ilyen eljárás az is, amikor a különböző talajféleségeket más értéknél tekintjük jó ellátottságúnak: pl. ugyanaz a humusztartalom (H% = C%) egy homoktalajon jó, egy kötött agyagtalajnál, pedig gyenge nitrogénszolgáltatást jelez (DOBAINÉ & CSAPÚ, 1967; LESZTÁK, 1984). A talajok NPK-tartalmának vizsgálatával foglalkozó további cikkek. RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok nitráttartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát, RAJKAI (1976) a nitrát- és az ammóniumtartalom ionszelektív elektróddal való meghatározását ismerteti. Nagyon érdekesek a nitrogén (DOMBOVÁRI, 1960; KERESZTÉNY & CSÓK, 1960; FEKETE, 1961), a foszfor és a kálium (VARRÓ et al., 1982) talajban való migrációjával foglalkozó közlemények. KROLL és munkatársai (1955) a fenilfoszfátos enzimanalízist használták a talajok és trágyák vizsgálatára. A foszfatáz-aktivitásnál felszabaduló fenol és anorganikus foszfát egyidejű mérése alkalmas lehet a talajok foszforszolgáltatásának finomabb megítélésére. TÖLGYESI és HARASZTI (1970), valamint TÖLGYESI és munkatársai (1979) a takarmánynövények ásványi összetételét befolyásoló tényezők között a talajok öszszes és mozgékony foszfortartalmát, és a 0,1 mólos HCl-oldható foszfortartalmát vették számításba. RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok HPO 4 - tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. A foszfortartalom öregedésének (KÁDÁR & CSATHÓ, 1985; OSZTOICSNÉ, 1984) vizsgálata rámutat arra, hogy a trágyával kiadott foszfor a talaj foszfortartalmához képest elenyésző mennyiségű, lényegében nem növeli sem a talaj foszfortartalmát, sem a felvehető foszfortartalmat. Azáltal hat, hogy a felvehető formában kiadott foszfor olyan nem felvehető foszforformákká alakul, melyek nagyobb sebességgel képesek felvehetővé válni, mint a trágyázás előtti, már elöregedett foszforvegyületei a talajnak. A kálium, Ca, Mg és Na egymásmelletti meghatározásáról KLIMES-SZMIK (1951) valamint PATAKI (1952a) közölt cikket. RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok K + -tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. TÖLGYESI és HARASZTI (1970) a takarmánynövények, SZALAY és munkatársai (1977) a hortobágyi legelők növényeinek, TÖLGYESI és munkatársai (1979) a homokpuszták, SÁMSON és munkatársai (1981) a mezőségi legelők növényeinek ásványi összetételét befolyásoló tényezők között a talajok káliumtartalmával számolnak.

17 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok 17 Mezoelemek vizsgálata talajból Kalcium és magnézium. A közlemények túlnyomó része a talaj adszorpciós ionegyensúlyával kapcsolatban vizsgálja e két tápelemet (KLIMES-SZMIK, 1951; PATAKI, 1952a,b; SZŰCS, 1953, 1955; DARAB et al., 1956; RÉDLYNÉ, 1958). RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok Ca 2+ - és Mg 2+ -tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. Feltűnően kevés cikk jelent meg e két elemnek a talajok Ca- és Mgszolgáltatásának becslését célzó vizsgálatáról. A közlemények közül kettő a hagyományos kalciméteres módszer technikai újításával foglalkozik (NAGYMIHÁLY & RAÁTZ, 1958; TERTS, 1958). A talajok kalciumszolgáltató képességének becslésére a kalciméteres módszernél alkalmasabb módszer keresését jelenti az EUF-ós (GYŐRI et al., 1985) és az ammónium-laktátos talajkivonat kalciumtartalmának meghatározása (BACZÓNÉ, ; IVÁNCSICS, 1989). ZENTAY és RISCHÁK (1983) reakciókinetikai kalciméteres kalciummeghatározásról tudósítanak. BELÁK és munkatársai (1970) a keszthelyi rétláp magnéziumtartalmát és a termesztett cirokfű valamint zab Mg-felvételét, TÖLGYESI és HARASZTI (1970) a talaj Ca- és Mgvizsgálati értékét, SÁMSONI és munkatársai (1971) a talaj Mg-vizsgálati értékét, SZALAY és munkatársai (1977) a talaj Ca-vizsgálati értékét és ezen elemek vadon termő, és takarmánynövényekben, SIMON és munkatársai (1999) a napraforgóban található mennyiségét hasonlították össze. TÖLGYESI és munkatársai (1979) a homokpuszták növényeinek elemi összetételét vizsgálva a 0,1 mólos HCl-oldható Ca- és Mg-tartalommal, SÁMSONI és munkatársai (1981) később a talaj elementár analízissel meghatározott összes Ca- és Mg-tartalmával számolnak. Rendkívül érdekes GYŐRI és munkatársai (1994) cikke, amelyben az 1856 óta folytatott rothamstedi örök gyepkísérlet talaja ammónium-edta oldható Ca- és Mg-tartalmának változásáról tudósítanak. Kén. A XVIII. század utolsó negyedében a növények tápelemszükségletének megállapítását célzó vizsgálatok kiterjedtek a kénre is. Az akkor használatos hamuvizsgálatból a növények csekély kénszükségletére következtettek, mivel a magas izzítási hőmérsékleten a kén jelentős része elillant. Az újabb analitikai módszerek megmutatták, hogy a növények kénigénye többszöröse a korábban feltételezettnek, ezt a mennyiséget, pedig már nem minden talajból tudja a növény felvenni (POTAPOV & FEJÉR, 1956a). Csaknem minden természetes aminosav ként is tartalmaz. A ként sokan a N-, P- és K-hoz hasonlóan a fő tápelemekhez sorolják. Ennek ellenére, különösen hazánkban, ritkán találkozunk kénhiánnyal. Talajvizsgálatra alapozott kéntrágyázási szaktanács sem ismeretes. Több olyan dolgozatot találtunk, amely foglalkozik a talajkivonatok szulfát-kéntartalmának meghatározásával (DARAB et al., 1956; komplexometriás: RÉDLYNÉ, 1958; KALOCSAI et al., 2003). RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok S-tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. SÁMSONI és munkatársai (1981) a talaj összes kéntartalmának elementár analízissel való megállapításával is foglalkoztak.

18 18 B U Z Á S Nátrium. A nátrium K, Ca és Mg melletti meghatározásáról KLIMES-SZMIK (1951), K és Ca melletti meghatározásáról PATAKI (1952) közölt cikket. A talajkivonatok Na-tartalmának vizsgálati módszereiről DARAB és munkatársai (1956) adnak összefoglalást, DI GLERIA és DARAB (1960) kidolgozta a Na-üvegelektróddal való Na-meghatározást, a T-értékkel összefüggésben DZUBAY (1960) ismertette a nátriumtartalom lángfotometriás vizsgálatát. RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok Na + -tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. A talajok termőképességének jellemzése céljából IVÁNCSICS (1989) fontosnak tartja az AL-kivonatból való Na-meghatározást. TÖLGYESI és HARASZTI (1970), rajtuk kívül még SZALAY és munkatársai (1977), TÖLGYESI és munkatársai (1979), illetve SÁMSONI és munkatársai (1981) a takarmány- és vadon termő növények ásványi összetételét befolyásoló tényezők között a talajok nátriumtartalmát is számításba vették. Mikroelemek, nyomelemek vizsgálata talajból Cink. Jó összefüggést találtak a talajok és a növények cinktartalma között (SÍK, 1951). A cink talajból való meghatározásának módszereiről értékes összefoglalót készített GYŐRI (1961), és az Agrokémia és Talajtan folyóiratban ő számolt be először hazai talajaink cinkkészletéről (GYŐRI, 1958). Erről további adatokat találunk a következő cikkekben: SZŰCS és ELEK (1962), PROHÁSZKA (1968), BELÁK és munkatársai (1970), SIX (1970, 1971a,b) KERESZTÉNY és MÜLLERNÉ BEÖTHY (1977), KOVÁCS és NYÁRI (1984), BUJTÁS és munkatársai (1998), MOLNÁROSI és GRÁCZOL (2000a), STEFANOVITS és FÜLEKY (2000), CSILLAG és munkatársai (2001, 2006). TÖLGYESI és HARASZTI (1970), SÁMSONI és munkatársai (1971, 1981), SZALAY és munkatársai (1977) valamint TÖLGYESI és munkatársai (1979) SIMON és munkatársai (1999) és D. TÓTH és munkatársai (2005) a talaj Znvizsgálati értékét és a cink növényekben található mennyiségét hasonlították össze. GYŐRI és munkatársai (1994) megvizsgálták a rothamstedi örök gyepkísérlet talajának cinktartalmát. Mangán. Néhány hazai talaj Mn-készletéről az Agrokémia és Talajtan című folyóiratban GYŐRI (1958), a szőlőtalajokéról (még ugyanabban a számban) SÁROSINÉ (1958) számolt be. További közlemények a hazai talajok mangántartalmáról: SZŰCS és ELEK (1962), CZOPF (1964), ELEK (1966), PROHÁSZKA (1968), BELÁK és munkatársai (1970), KERESZTÉNY (1972a,b), SZÉDELYI (1976), KERESZTÉNY és MÜLLERNÉ BEÖTHY (1977), MOLNÁROSI és GRÁCZOL (2000a), CSILLAG és munkatársai (2006), RÉKÁSI és FILEP (2010), valamint a Mnmeghatározás módszertani kérdéseiről (SZÉKELY, 1963; GYŐRI & PÉTERFALVI, 1969). A Mn talajból való meghatározásának módszereiről GYŐRI (1961) összefoglalót készített. TÖLGYESI és HARASZTI (1970), SÁMSONI és munkatársai (1971, 1981), SZALAY és munkatársai (1977) valamint TÖLGYESI és munkatársai (1979) a talaj

19 Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok 19 Mn-vizsgálati értékének tükrében a mangán takarmánynövényekben, SIMON és munkatársai (1999) pedig a napraforgóban található mennyiségét elemezte. GYŐRI és munkatársai (1994) megvizsgálták a rothamstedi örök gyepkísérlet talajának mangántartalmát. KERESZTÉNY és munkatársai (1979) a növények mangánellátottságának phfüggését figyelembe véve, mangán ellátottsági számot dolgoztak ki. Nagyon érdekes a Mn bentoniton való megkötődésének (METWALLY et al., 1973) és az egyiptomi talajok mangántartalmának (AWAD et al., 1984) különböző módszerekkel való vizsgálata. Réz. Néhány hazai talaj Cu-készletéről GYŐRI (1958) már az első számok egyikében tudósított. További közlemények a hazai talajok réztartalmáról az alábbi cikkekben találhatók: SZŰCS és ELEK (1962), CZOPF (1964), ELEK (1966), PROHÁSZKA (1968), BELÁK és munkatársai (1970), VARJÚ (1970), KERESZTÉNY (1972a,b), KERESZTÉNY és MÜLLERNÉ BEÖTHY (1977), KOVÁCS és NYÁRI (1984), MOLNÁROSI és GRÁCZOL (2000a), D. TÓTH és munkatársai (2005), CSILLAG és munkatársai (2006), BARNA és FÜLEKY (2007), RÉKÁSI és FILEP (2010). A réz talajból való meghatározásának módszereiről GYŐRI (1961) összefoglalót készített. TÖLGYESI és HARASZTI (1970), SÁMSONI és munkatársai (1971, 1981), SZALAY és munkatársai (1977) a talaj Cu-vizsgálati értékét és ezen elem takarmánynövényekben, SIMON és munkatársai (1999) pedig a napraforgóban található mennyiségét hasonlították össze. GYŐRI és munkatársai (1994) megvizsgálták a rothamstedi örök gyepkísérlet talajának Cu-tartalmát. RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok Cu 2+ -tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. Érdeklődésre tarthat számot a Cu bentoniton való megkötődésének (METWALLY et al., 1973) és az indiai talajok réztartalmának (SINGH & SINGHAL, 1970) különböző módszerekkel való vizsgálata. Bór. Néhány hazai talaj B-készletéről GYŐRI (1958) készített összeállítást. További adatok a hazai talajok bórtartalmáról az alábbi cikkekben találhatók: SZŰCS és ELEK (1962), ÁBRAHÁM és KOVÁCS (1968), KERESZTÉNY (1972a,b), KERESZTÉNY és MÜLLERNÉ BEÖTHY (1977), SÁMSONI és munkatársai (1981), RÉKÁSI és FILEP (2010). A bórmeghatározás módszertanával foglakozó cikkek: KERESZTÉNY (1966), RÉDLYNÉ (1976), SÁMSONI és MURÁNYINÉ SZELECZKY (1981). Különös figyelmet érdemel az aligarhi (indiai) talajok bórtartalmának különböző módszerekkel való meghatározása és a bór talajszelvényben való eloszlásának vizsgálata is (SINGH & SINGHAL, 1970). Vas. S. V. Zonn A vas a talajban c. fontos könyvéről SZABOLCS (1983) adott érdekes ismertetést az Agrokémia és Talajtanban. Komplexometriás vasmeghatározási módszert ismertetett STEFANOVITS (1955) valamint SZŰCS (1955). RÉDLYNÉ (1976) irodalmi összefoglalójában a talajok Fe-tartalma ionszelektív elektróddal való meghatározásának szakirodalmát ismerteti. BELÁK és munkatársai (1970) a keszthelyi rétláp vastartalmát tanulmányozták.

20 20 B U Z Á S A hazai talajok vastartalmáról GEREI (1956), STEFANOVITS (1956), valamint MOLNÁROS és GRÁCZOL (2000b) dolgozata alapján kaphatunk átfogó képet, míg a budapesti közterületek talajának vastartalmáról KOVÁCS és NYÁRI (1984) számolt be. Érdekesek a hazai talajok és a takarmány- illetve vadon termő növények (TÖLGYESI & HARASZTI, 1970; SÁMSONI et al., 1971, 1981; SZALAY et al., 1977; TÖLGYESI et al., 1979), valamint az aligarhi (indiai) (SINGH & SINGHAL, 1970), illetve egyiptomi (AWAD et al., 1984) talajok vastartalmával foglalkozó dolgozatok. SIMON és munkatársai (1999) a talaj vastartalmát a napraforgó által felvett vas mennyiségével hasonlították össze. Molibdén. A Mo talajból való meghatározásának módszereiről összefoglalót készített GYŐRI (1961) és az Agrokémia és Talajtan folyóiratban ő számolt be először hazai talajaink molibdén készletéről (GYŐRI, 1958). Erről további adatokat találunk az alábbi cikkekben: KERESZTÉNY és NAGY LEHEL (1960), SZŰCS és ELEK (1962), CZOPF (1964), PROHÁSZKA (1968), BELÁK és munkatársai (1970), KERESZTÉNY (1972a,b), KERESZTÉNY és MÜLLERNÉ BEÖTHY (1977), CSILLAG és munkatársai (2006). TÖLGYESI és HARASZTI (1970), valamint SÁMSONI és munkatársai (1971) a talaj Mo-vizsgálati értékét és a molibdén takarmánynövényekben található mennyiségét hasonlították össze. A Mo-meghatározás módszertanával KERESZTÉNY és MARTON (1959), valamint KERESZTÉNY (1968) foglalkozott. Kobalt. Számos hazai talaj Co-készletéről GYŐRI (1958) adott összeállítást és a kobalt meghatározásának módszereiről is értékes összefoglalót készített (GYŐRI, 1961). További közlemények a hazai talajok kobalttartalmáról az alábbi cikkekben találhatók: SZŰCS és ELEK (1962), CZOPF (1964), BELÁK és munkatársai (1970). Érdeklődésre tarthat számot az aligarhi (indiai) talajok Co-tartalmának különböző módszerekkel való vizsgálata és a Co talajszelvényben való eloszlásának kimérése is (SINGH & SINGHAL, 1970). Nem esszenciális és toxikus elemek vizsgálata talajból Alumínium. FEKETE (1989) közölte egy 1987-es országos felmérés eredményeit, amelyben a hazai talajok alumíniumtartalmának különböző módszerekkel való meghatározásáról is szó van. Hazai talajaink alumíniumtartalmával korábban GEREI (1956) foglalkozott részletesebben. A komplexometriás alumínium-meghatározási módszert STEFANOVITS (1955) valamint SZŰCS (1955), a talajok 5%-os KOH-os kivonata Al 2 O 3 -tartalmának fotometriás meghatározását SZABOLCS és SZEDER (1957) ismertette. MOLNÁROS és GRÁCZOL (2000b) különböző alumíniumvizsgálati módszereket hasonlított össze. Újdonságnak számít a 0,1 mólos HCl-os (TÖLGYESI et al., 1979) és az ammónium-nitrátos talajkivonatból történő Al-meghatározás (RÉKÁSI & FILEP, 2010).

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető: DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó

Részletesebben

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen

Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen mennyiséget tíz erdőgazdaság gyűjtötte be; valószínű, hogy Marjai Zoltánnak Az Erdő 1960. 2. számában közölt tanulmányában évi 1500 kg-ra becsült országos magszükséglet előállításához szükséges 234 q toboz

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM TÉZISEK A magyar számviteli rendszer hatása a számviteli politikára, elméleti modellalkotások, módszertani fejlesztések. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Tóth Márk Gödöllő

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA Az osztályhoz tartozó, doktori ügyekben eljáró bizottságok: Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottság

Részletesebben

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök (3. 19. o.) Tápoldat növényi tápanyagok vizes oldata Tápoldatozás tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatása; mikroöntözéssel fertilisation irrigation

Részletesebben

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2014

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2014 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2014 2013. december 16. A Pályázati felhívás és jelen Pályázati útmutató

Részletesebben

Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben

Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

1. sz. füzet 2001-2005.

1. sz. füzet 2001-2005. M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő

Részletesebben

A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása

A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása Konzulens: Kovácsné Nagy Emese Egyetemi docens Készítette: Kovács Tiborné Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV Testnevelési Egyetem Doktori Iskola 2014. 1 1. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája kiemelkedő professzorok, kutató-személyiségek körül

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Talajminőségi laboratórium vizsgálatainak végrehajtására vonatkozó eljárási utasítás

Talajminőségi laboratórium vizsgálatainak végrehajtására vonatkozó eljárási utasítás EU-M Kiadás: 2 Változat: 4 Érvénybelépés: 2013 10 18 Oldal: 1/19 EU-M Talajminőségi laboratórium vizsgálatainak végrehajtására vonatkozó eljárási utasítás Készítette: Dr Sisák István 20131018 laboratóriumvezető

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Szabó Péter János. Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval

Szabó Péter János. Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval Szabó Péter János Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval c. MTA doktori értekezés bírálata A 114. szövegoldalon 112

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Készült az Európai Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága számára

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin

Részletesebben

Az Agrokémia és Talajtan című folyóirat hat évtizede

Az Agrokémia és Talajtan című folyóirat hat évtizede Az Agrokémia és Talajtan című folyóirat hat évtizede Prof. Dr. Várallyay György az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor az Agrokémia és Talajtan főszerkesztője MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet,

Részletesebben

3.1.5 megint nincs megcímezve, a megfelelő négy al-alfejezet sav-bázis egyensúllyal és a vas ionok hatásával foglalkozik.

3.1.5 megint nincs megcímezve, a megfelelő négy al-alfejezet sav-bázis egyensúllyal és a vas ionok hatásával foglalkozik. OPPONENSI VÉLEMÉNY Kunsági-Máté Sándor Néhány aromás vegyület molekuláinak gyenge kölcsönhatása és ennek gyakorlati alkalmazása című doktori értekezéséről Kunsági-Máté Sándor aromás molekulák másodlagos

Részletesebben

Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis

Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Kiss Andrea, konpinty@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum Vitéz Gáborné, ildiko@swszl.szkp.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Egyetemi Számítóközpont

Részletesebben

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

A mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek meg kell felelnie a jövő kihívásainak! Az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés stratégiai szerepe

A mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek meg kell felelnie a jövő kihívásainak! Az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés stratégiai szerepe A mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek meg kell felelnie a jövő kihívásainak! Az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés stratégiai szerepe Hogyan profitálhat az EU az ökológiai gazdálkodási

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai és agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák alkalmazásának

Részletesebben

Elektromágneses terek

Elektromágneses terek Nem kötelező érvényű útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz Elektromágneses terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató Szociális Európa A jelen kiadványhoz az Európai

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november

Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti

Részletesebben

5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA

5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 5.10. Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.5-1 Bevezetés 5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 01/2008:51000 javított 6.5 Az Európai Gyógyszerkönyv gyógyszeranyag-cikkelyeit

Részletesebben

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2009 ÚTMUTATÓ. A 4. ÉVFOLYAM telephelyi koordinátorainak és felmérésvezetőinek

ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2009 ÚTMUTATÓ. A 4. ÉVFOLYAM telephelyi koordinátorainak és felmérésvezetőinek Oktatási Hivatal ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2009 ÚTMUTATÓ A 4. ÉVFOLYAM telephelyi koordinátorainak és felmérésvezetőinek 2009-ben 3-féle Útmutató készült a telephelyi koordinátorok és felmérésvezetők részére:

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Az 1996 év az 1. számú módszertani levél visszavonása óta eltelt 20 évnyi időben még a járműroncs fogalma sem került meghatározásra.

Az 1996 év az 1. számú módszertani levél visszavonása óta eltelt 20 évnyi időben még a járműroncs fogalma sem került meghatározásra. Mennyi a roncs értéke? (amit az igazságügyi szakértő meghatározhat!) A gazdaságosan nem javítható gépjármű értékének megállapítása (a roncsérték kiszámítása) kifejezést először az 1. számú módszertani

Részletesebben

NYF-GTFK Vezetés- és Humántudományi Tanszék mezőgazdasági mérnöki szak I. évfolyam. elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat 1. 14 2-28 - Összesen: 28 -

NYF-GTFK Vezetés- és Humántudományi Tanszék mezőgazdasági mérnöki szak I. évfolyam. elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat 1. 14 2-28 - Összesen: 28 - NYF-GTFK Vezetés- és Humántudományi Tanszék Tantárgy neve: AGRÁRTÖRTÉNET MM1102 Meghirdetés féléve: 1. félév Kreditpont: 1 Össz óraszám (elm+gyak): Félév Száma heti óraszám 1. 14 2-28 - Összesen: 28 -

Részletesebben

Útmutató a diplomamunka készítéséhez Geográfus mesterszakos hallgatók számára

Útmutató a diplomamunka készítéséhez Geográfus mesterszakos hallgatók számára 2. melléklet Útmutató a diplomamunka készítéséhez Geográfus mesterszakos hallgatók számára 1. A diplomamunka készítésének feltételei A diplomamunka elkészítésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) szerinti passzív

Részletesebben

III. KÖVETKEZTETÉSEK

III. KÖVETKEZTETÉSEK III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai Dr. Kováts László Dezső Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai BME 2008. Írta: Dr. Kováts László Dezső Műszaki szerkesztő: Fritzné Tószeczki Mária A kiadvány teljes terjedelmében megtalálható a www.gmf.bme.hu

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

JEGYZŐ KÖNYV az EOQ MNB Közgyű lésérő l

JEGYZŐ KÖNYV az EOQ MNB Közgyű lésérő l KÖZHASZNÚ TÁRSADALMI SZERVEZET Alapítva: 1972 http://eoq.hu 1026 Budapest, Nagyajtai utca 2/b. 1530 Budapest, Pf. 21 2128803, 2251250 Fax: 2127638 E-mail: info@eoq.hu JEGYZŐ KÖNYV az EOQ MNB Közgyű lésérő

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

Szent László Óvoda Kisvárda

Szent László Óvoda Kisvárda MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Szent László Óvoda Kisvárda TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 8 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI...

Részletesebben

Képzési terv. Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

Képzési terv. Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Képzési terv Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola célja, hogy a kémia és környezettudomány területén a Pannon Egyetem Mérnöki Karán nemzetközileg

Részletesebben

VÁROSI MÚZEUM ( CSIRIBIRI MÚZEUM )

VÁROSI MÚZEUM ( CSIRIBIRI MÚZEUM ) VERESEGYHÁZ, VÁROSI MÚZEUM ( CSIRIBIRI MÚZEUM ) ELŐZETES ÉPÍTÉSZETI PROGRAMJA TARTALOM AZ ALAPÍTANDÓ MÚZEUM A KORSZERŰ MÚZEUM AZ ÉPÜLET ÉS HELYE A MÚZEUM FUNKCIONÁLIS TÉRSTRUKTÚRÁJA 1. MÚZEUMI (KÖZÖNSÉG)

Részletesebben

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN Az érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos,

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013 Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013 2012. december 17. A Pályázati felhívás és jelen Pályázati útmutató letölthető az alábbi címen: http://www.otka.hu/palyazatok/aktualis-otka-palyazatok

Részletesebben

G yakorlati tapasztalatok

G yakorlati tapasztalatok G yakorlati tapasztalatok VERSENYKÉPESSÉG ÉS VERSENYESÉLYEK A GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉSBEN BESZÉLGETÉS LÖRIK LAMBERT TENYÉSZTŐVEL ÉS INTEGRÁTORRAL Bármely termék vagy szolgáltatás versenyképességét egy adott

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAINAK FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAINAK FELVÉTELI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAINAK FELVÉTELI SZABÁLYZATA (a módosításokkal egységes szerkezetben) 2005. március 24. Tartalomjegyzék I. rész Általános rendelkezések 3 1. 3 2. 3 3. 4 II. rész A férőhelyek

Részletesebben