SZAKDOLGOZAT. A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon Készítette: Tóth Krisztina Konzulens: Dr. Jakab Nóra Miskolc 2015.

2 University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department DEGREE THESIS Promotion of employment in Hungary Author: Krisztina Tóth Consultant: Dr. Nóra Jakab Miskolc 2015

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A foglalkoztatáspolitika történeti háttere Európai fejlődés A magyar út III. A foglalkoztatás elősegítése Miért van szükség rá? A foglalkoztatáspolitika eszközrendszere A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei Képzések Munkaerő-piaci szolgáltatások Munkaközvetítés Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások - bértámogatás Önfoglalkoztatás és vállalkozóvá válás támogatása Munkahelyteremtő és munkahelymegőrző támogatások Rehabilitációs hozzájárulás Munkaerő-piaci programok Bérgarancia Alap Csoportos létszámleépítés A foglalkoztatáspolitika passzív eszközei Álláskeresési járadék Nyugdíj előtti segély Költségtérítés Egyes, az általánostól eltérő foglalkoztatási formák, avagy az atipikus munkavégzés Határozott időtartamú munkavégzés... 44

4 Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka Munkaerő kölcsönzés Iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés Egyszerűsített foglalkoztatás Önfoglalkoztatás Megbízási szerződés alapján történő munkavégzés Közfoglalkoztatás IV. Magyarországi helyzetkép V. Összegzés Jogszabályjegyzék Irodalomjegyzék Internetes hivatkozások... 74

5 I. Bevezetés "Ha egy olyan foglalkozást választasz, amit szeretsz, akkor egy napot sem kell dolgoznod életed során." Vallja Konfuciusz, akivel egyet értek, hiszen akkor lehetünk igazán eredményesek, ha örömünket leljük a munkánkban, teljes odaadással dolgozunk a szakmánkban, és végezzük a mindennapi tevékenységeinket. Sajnos napjainkban keveseknek adatik meg ez, mert sokan kényszerülnek a képesítésüknek nem megfelelő, attól alacsonyabb szintű, vagy attól eltérő munkakörben dolgozni, illetve olyan munkát végezni, amelyre rákényszerülnek, mert nincs más lehetőségük, hiszen a gazdasági válság még ma is érezteti hatását, és ez megjelenik a foglalkoztatáspolitika területén is. A foglalkoztatáspolitika, mint szakpolitika fogalmát tekintve ahány oldalról vizsgálták, annyi féle fogalmat kaptak, ki-ki a maga tudományterületének megfelelően, tehát másként értelmezi a foglalkoztatáspolitikát egy jogász, egy közgazdász, és megint másként egy szociológus vagy társadalomtudománnyal foglalkozó szakember. Jelen esetben két oldalról vizsgálom a fogalmat, részletesen nem térek ki rájuk, hiszen nem ez a célom, hanem csak az, hogy képet adjak arról, mit is takar e szakpolitika. Egyrészről a foglalkoztatáspolitika a munka világát szabályozó jogi és közgazdasági dimenzió, amely számos jogággal kapcsolódik össze (munkajog, polgári jog, szociális jog, társasági jog, (köz) gazdasági jog). Másik aspektusból vizsgálva a foglalkoztatáspolitikát, az a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amely a munkaerő-piacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy, ezáltal rugalmasabb és harmonikusabb legyen annak működése, segítse elő a munkaerő-piaci egyensúly létrejöttét, vagy legalábbis annak lehető legteljesebb megközelítését, a "minél teljesebb" de racionális foglalkoztatást, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók. Célja, hogy minden munkaképes és munkát vállalni szándékozó személy számára, hajlandóságának és képességének megfelelő foglalkoztatást, a lehető legjobb feltételekkel biztosítson úgy, hogy lehetőség nyíljon a munka szabad megválasztására és az ahhoz kapcsolódó képzésekben való részvételre, mindezt fajra, nemre, bőrszínre, vallásra, politikai meggyőződésre és nemzeti vagy társadalmi származásra tekintet nélkül. Közösségi szinten új területnek számít, mivel sokáig a szociálpolitika részének tekintették és csak az 1997-es Amszterdami Szerződés emelte a közös politikák közé. Sajátossága a szabályozásban rejlik, miszerint az csorbítatlanul hagyja a tagállamok 5

6 kompetenciáját a foglalkoztatáspolitika alakításában, és nem jogi eszközökkel segíti a közös célok elérését. 1 Számos kapcsolódási pontot fedezhetünk fel a különböző szakpolitikákkal, úgy, mint a gazdaságpolitika, a (vállalati) humánpolitika, a szociálpolitika vagy az oktatáspolitika egyes területei. Mivel napjainkban a foglalkoztatás kérdése, ezen belül a foglalkoztatottság, a foglalkoztatás bővítése kiemelt jelentőségű mind tagállami, mind Közösségi szinten, dolgozatomban bemutatom azokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci eszközöket, amelyek a Lisszaboni Stratégia és az Európa 2020 Stratégia foglalkoztatást érintő céljainak megvalósulásához járulnak hozzá. A dolgozat első részében betekintést nyújtok a foglalkoztatáspolitika fejlődési útjába, hogyan vált a szociálpolitika árnyékából kiemelt jelentőségű önálló szakpolitikává. Milyen intézkedések zajlottak a keretein belül, mely dokumentumok alakították a mai formájára. A továbbiakban a magyar foglalkoztatáspolitika alakulására térek ki: a meghatározó jogszabályokra és eseményekre. A dolgozatom második részében foglalkozok konkrétan a munkaerő-piaci eszközökkel: azokkal az aktív és passzív eszközökkel, amelyek a Közösség céljaival összhangban működnek. Helyet kaptak még az egyes, az általánostól eltérő foglalkoztatási formák és a közfoglalkoztatás rendszere is, mint sajátos foglalkoztatási jogviszony, amelyek szintén hozzájárulnak a foglalkoztatás elősegítéséhez. 1 Dr. Frey Mária: Törekvések a foglalkoztatáspolitika egységesítésére az Európai Unióban In: 6

7 II. A foglalkoztatáspolitika történeti háttere A foglalkoztatáspolitika történetének ismertetése során, az Európai Uniós tagság révén, mindenképpen át kell lépni az ország határain, hiszen a csatlakozással részei lettünk egy közösségnek, ahol a tagság nem csak jogokkal jár, hanem azért, hogy ezen jogok birtokosai lehessünk, például hozzájussunk bizonyos támogatásokhoz, számos kötelezettségnek is eleget kell tenni, mellyel hozzájárulunk a Közösség megfelelő működéséhez és a kitűzött célok megvalósításához. Ahhoz, hogy átlássuk a mai foglalkoztatáspolitikai helyzetet, szükséges megvizsgálni, hogy hogyan vált ez a terület az Uniós és a magyar szabályozás fontos területévé, és melyek azok az intézkedések, amelyek a mai formájára alakították. 1. Európai fejlődés Az Európai Unió elődszervezete, az Európai Gazdasági Közösség az 1980-as évek közepéig nem foglalkozott a munkanélküliséggel és a foglalkoztatáspolitikával. Ennek oka elsődlegesen az volt, hogy a Közösség a tagállamok gazdasági fejlődését volt hivatott elősegíteni, amelyhez a foglalkoztatás alakulása nem tartozott közvetlenül. Meg kell jegyezni azt is, hogy ekkor a munkanélküliség még nem okozott problémát, mert Nyugat- Európa kontinentális részében a J. M. Keynes által kidolgozott szociális piacgazdasági rendszer, a "welfare society", volt érvényben, melynek legfőbb alapelve a teljes foglalkoztatás biztosítása volt. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy ezekben az államokban a regisztrált munkanélküliek száma a munkaképes lakosság 5%-át nem haladhatta meg. Ebben az időben a foglalkoztatáspolitikát a szociális jog, a szociálpolitika részeként kezelték, szociálpolitikai célok elérését pedig csak annyiban tekintették fontosnak, amennyiben azok a gazdasági célok elérését szolgálták. Éppen ezért nagyon kevés szociálpolitikai rendelkezést találunk, amelyek még kevesebb konkrétumot tartalmaznak. 2 Ennél fogva az EGK közösségi szinten nem szabályozta a foglalkoztatáspolitika területét, hanem a tagállamokra, azok intézményrendszerére bízta a munkanélküliség kezelését. 3 Az elkövetkezendő években, évtizedekben számos meghatározó dokumentum született, amelyek mind hozzájárultak a foglalkoztatás alakulásához. Az 1987-ben 2 KENDE Tamás - SZŰCS Tamás: Az Európai Unió politikái; Osiris Kiadó, Budapest, JAKAB Nóra - PRUGBERGER Tamás: A foglalkoztatás elősegítés és igazgatás joga; Bíbor Kiadó, Miskolc,

8 hatályba lépett Egységes Európai Okmány elsődleges célja az alapító szerződések revíziója volt, amelyre az integráció elmélyülése, a közös piac kialakítása végett volt szükség. Emellett hangsúlyozta az európai szintű szociális párbeszéd szerepét, valamint nagy hangsúlyt fektetett a szociális kohézióra, amely az elmaradt területek gazdasági fejlődését jelentette. Ez utóbbit az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Támogatási és Garancia Alap közötti koordináció javításával kívánták támogatni. 4 Az Okmány előírta, hogy a tagállamok a közösségi jogot csak szociális minimumnak tekintsék, szociális jogot belső jogrendszerükben fejlesszék tovább ezáltal javításokat ösztönözzön a munkakörnyezet tekintetében a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében. 5 A 80-as évek végére a tagállamokba begyűrűződő szociális problémák miatt szükségessé vált egy új szociális katalógus kidolgozása, hiszen az Európai Szociális Karta jogi katalógusnak minősült, nem bírt kötelező erővel decemberében Nagy-Britannia kivételével elfogadták a Közösségi Karta a munkavállalók alapvető szociális jogairól című katalógust, ami 12 fejezetben az alábbiak szerint csoportosítja a szociális jogokat: szabad mozgás, foglalkoztatás, bérezés, élet- és munkakörülmények javítása, szociális védelem, a társulás és a kollektív szerződés szabadsága, szakképzés, férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, a munkavállaló joga a tájékoztatásra, konzultációra, észrevételre, munkahelyi egészség- és biztonságvédelem, gyermekek és fiatalkorúak védelme, időskorúak és fogyatékos emberek. 6 A Közösségi Karta az Egyesült Királyság kormányának elutasító magatartása miatt nem válhatott kötelező érvényű dokumentummá, így az elsődleges jog részéve, hanem tizenegy állam "ünnepélyes nyilatkozata" maradt. A 90-es évek közepére világossá vált, hogy az EU-t mérsékelt gazdasági növekedés, magas szintű, állandósult munkanélküliség illetve erős verseny jellemez. Ennek főbb okai közé sorolhatjuk az egységes európai valuta, az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia kritériumok teljesítését, a merev munkaerőpiacot és az új technológiák alkalmazása révén az élő munkaerő kiváltását a különböző technológiai eszközökkel. Alapvető érdekké vált a munkanélküliséggel szembeni küzdelem: a munkahelyteremtés érdekében a nem tipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, 4 JAKAB Nóra: Az európai unió szociálpolitikájának alapjai az elsődleges és másodlagos jogforrásokban, avagy az európai unió szociálpolitikájának a fejlődése; Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/1. (2007), JAKAB - PRUGBERGER op. cit. 13. o. 8

9 távmunka, stb.) terjesztése, továbbá a foglalkoztathatóság kérdése, a munkavállaló versenyképességének, szakképzettségének javítása. 7 A probléma orvoslása végett született meg 1993-ban a szociálpolitikai "Zöld Könyv", amely egyrészről részletesen bemutatja az EU előtt álló legsúlyosabb problémákat és a problémák megoldásával kapcsolatos feladatokat, másrészről megoldási javaslatokat is tartalmaz. A problémák feltárása során kitér a foglalkoztatás krízishelyzetére, a leküzdésének lehetséges módjaira, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására illetve a női jogok védelmére. A következő évben megjelent "Fehér Könyv" (Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás) volt az első dokumentum, amely a közösségi foglalkoztatáspolitika kialakítását célozta. E dokumentum arra tett kísérletet, hogy megtalálja a munkanélküliség kezelésének közösségi szintű eszközeit, vagyis a lehetséges kitörési pontokat. 8 J. Delors kezdeményezésére megfogalmazta a szociálpolitika cselekvési programját, amelyben a munkahelyteremtés, a munkaerő kínálatot levezetni célzó befektetés, az európai munkaerőpiac kiépítése kapott prioritást. A Karta elfogadásának évében az Európa Tanács deklarálta a Szociális Jogok Európai Kartáját, amelyben a csatlakozó országok vállalták, hogy garantálják a munkavállalók, nők, fogyatékosok, idősek és gyermekek jogainak biztosítását. Ennek a dokumentumnak a továbbfejlesztett változata a Szociálpolitikai Jegyzőkönyv, amelyet Szociális Protokollként is emlegetnek, s amely a Maastrichti Szerződés mellékletét képezte. A szociálpolitika tekintetében a tényleges szociális jogi rendelkezéseket a Szociálpolitikai Megállapodás tartalmazza, és a benne foglalt célkitűzések jelentős eltérést mutatnak az EK korábbi céljaihoz képest. A fontosabb célok között található a foglalkoztatás előmozdítása, az élet- és munkafeltételek javítása, a szociális védelem és párbeszéd, a magas és tartós foglalkoztatási színvonal elérése és megtartása és végül, de nem utolsó sorban a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség. 9 Fontosnak tartom megemlíteni azt a sajátos jelenséget, amit Nagy-Britannia tartózkodó magatartása idézett elő azzal, hogy nem írta alá a Kartát, ami álláspontja szerint meggátolta volna a munkaerő piaci politikájának megvalósításában. A brit kormány 1991-ben elfogadta a maastrichti szerződést, de nem csatlakozott a Szociálpolitikai Megállapodáshoz, amely a Karta végrehajtása érdekében bővítette a Közösség szabályozó jogkörét, de azt is hangsúlyozta, hogy a közösségi jogalkotás 7 KENDE - SZŰCS op. cit. 86.o. 8 KENDE - SZŰCS loc. cit 102. o. 9 JAKAB - PRUGBERGER loc. cit o. 9

10 csupán kiegészíti és támogatja a tagállamok ez irányú tevékenységét, és tekintettel van a versenyképességre. 10 A britek a Szociálpolitikai Jegyzőkönyvhöz való csatlakozást is elutasították. A szociálpolitika fejlődése szempontjából a legfontosabb a Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és Megállapodás. Mindkét dokumentum a Római Szerződés részét képezi, ezáltal az elsődleges jog részét képezi, ugyanakkor ez a két dokumentum csak 11 tagállamra terjed ki (Nagy-Britanniára nem). Ezt nevezzük a szociális jog kettős jogi keretének, ami egyrészt a Római Szerződés szociálpolitikai rendelkezései, illetve az azok alapján alkotott jogszabályok jelentik, másrészt a Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és Megállapodás és az ezek alapján elfogadott rendelkezések. Azáltal, hogy a dokumentumok a közösségi jogba tartoznak, a végrehajtásuk és a kikényszerítésük is könnyebbé vált. A közösségi jog kettőssége 1997-ig, az Amszterdami Szerződésig áll fenn, amit megelőzően Tony Blair, brit miniszterelnök kijelentette, hogy Nagy-Britannia aláírja a Szociálpolitikai Jegyzőkönyvet. 11 Az Amszterdami Szerződés (1997. június) módosította a Római Szerződést, és a foglalkoztatáspolitikát első számú prioritásként kezelte. Ezzel és a Szociálpolitikai Megállapodással a foglalkoztatáspolitika a közösségi politika perifériájáról annak középpontjába került. Az Amszterdami értekezlet négy fő új fogalmat vezetett be a szakpolitikába. A Foglalkoztatási Irányelvek, az Európai Foglalkoztatási Stratégia, a Nemzeti Foglalkoztatáspolitikai Akcióterv, a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentés, és a Nyitott Koordináció mind megjelennek a foglalkoztatáspolitika eljárási szabályai között. Az Amszterdami Szerződés a Római Szerződést egy foglalkoztatáspolitikai fejezettel bővítette, amely e terület koordinációjának eljárásjogi szabályait tartalmazza. Az Európai Tanács minden évben Foglalkoztatási Irányvonalakat fogad el, amelyeket a tagállamoknak a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek kidolgozásával kell végrehajtani. Az irányvonalakat a Foglalkoztatási Irányelveknek megfelelően kell megfogalmazni, amelyek ezáltal az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljait valósítják meg. A Bizottság évente elemzi a tagállamok foglalkoztatási helyzetét és ennek tükrében határozza meg a következő évre szóló irányvonalakat. Minden tagállamnak meg kell küldenie a saját akciótervét a megvalósítás eszközeinek megjelölésével mind a Tanácsnak, mind a Bizottságnak. A tagállami törekvéseknek az Unió gazdasági és szociális céljait kell 10 KENDE - SZŰCS loc. cit o. 11 JAKAB: Az európai unió szociálpolitikájának alapjai az elsődleges és másodlagos jogforrásokban, avagy az európai unió szociálpolitikájának a fejlődése; Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1. (2007), pp o. 10

11 szolgálnia, úgy kell azokat meghatározni, hogy hozzájáruljanak a tudásalapú társadalom illetve gazdaság kialakulásához. Ez a folyamat az úgy nevezett nyitott koordinációs mechanizmus (open method of co-ordination). Az első, 1998-ra vonatkozó éves foglalkoztatási irányvonalról az évi Luxemburgi csúcs rendelkezett, amely az alábbi fő szempontok érvényesítését írta elő: a) a foglalkoztathatóság javítása, azaz újrakezdési támogatás felajánlása minden munkanélküli fiatal és felnőtt részére, mielőtt a munkanélküliség időtartama fiatal esetében a 6 hónapot, felnőtt esetén a 12 hónapot elérné, b) a vállalkozóvá válás ösztönzése: a cél a működőképes vállalkozások illetve a vállalkozások beindításának támogatása a költségek csökkentése révén, c) az alkalmazkodóképesség javítása a rugalmas munkaerő piaci koncepcióval összhangban, és végül d) a munkaerő piaci esély-egyenlőség javítása: nők foglalkoztatási arányának növelése, a nemek közti különbségek csökkentése, valamint a munkaerő piaci szegregáció leküzdése révén. 12 A 90-es évek foglalkoztatáspolitikai intézkedései átható eredményt ugyan nem hoztak (a foglalkoztatás csekély mértékben növekedett, a munkanélküliség csökkent valamelyest, de a számok a kitűzött céloktól messze elmaradtak), a konkrét, tételes jogi normaszabályok sem alakultak ki, de a törekvések kijelölték az utat a további fejlődéshez. Az Európai Foglalkoztatási Stratégiára a kilencvenes évek második felében a megjelenő foglalkoztatáspolitikai problémák - a tartós munkanélküliek megnövekvő száma - kezelése végett volt szükség. A Stratégia célja elsősorban a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának növelése az Unióban, ami már az első irányvonalakban is megjelenik, és amit a fentebb említett Luxemburgi csúcson fogadtak el. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretet biztosít az uniós tagállamoknak az információcseréhez, illetve a foglalkoztatáspolitikáik megvitatásához és összehangolásához, amely a már említett nyitott koordinációs módszerrel valósul meg. Eredetileg 5 évre terveztek, nagyjában és egészében azonos irányvonalak követésével, amelyek azt célozták, hogy a gazdaság élénkülése tartósan együtt járjon nagyszámú munkahelyteremtéssel és a makrogazdasági környezet stabilizálódásával. 4 cselekvési irányt, pillért jelöltek ki, amelyeknek mentén az intézkedéseket végre kellett hajtani. Az első pillér a foglalkoztathatóság javítása, amely alatt az emberek alkalmasságát és képességét kell érteni annak érdekében, hogy foglalkoztassák őket. A második és harmadik pillér a vállalkozások támogatását célozza a vállalkozásbarát környezet 12 JAKAB - PRUGBERGER loc. cit o. 11

12 kialakítása, valamint a vállalkozások és az alkalmazottak alkalmazkodóképességének fejlesztése révén. Végül a negyedik pillér a munkaerő-piaci esélyegyenlőséget hangoztatja, különösen a férfiak és a nők tekintetében ban megjelent a foglalkoztatási irányvonalak új generációja, amelynek szükségességére az az észrevétel vezetett, miszerint a foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat az átfogó gazdaságpolitikai irányvonalakkal összehangoltan kell megvalósítani. Az irányvonalak a korábbi évek tapasztalatain nyugszanak, elmozdulva az eddigi "horizontális céloktól" és a négypilléres struktúrától, új kihívásokra válaszolnak, és eleget tesznek az egyszerűsítésekkel kapcsolatos igényeknek, amely által kevesebb irányvonal kerül meghatározásra, a követelmények eredmény-orientáltabbá válnak és az öt helyett már csak három évre szól a tervezés. A három kiemelt cél a teljes foglalkoztatás megvalósítása, a munka minőségének és termelékenységének javítása valamint a társadalmi összetartozás erősítése volt. A Foglalkoztatási Stratégia nagy hatással volt az időszak uniós programjára, a Lisszaboni Stratégiára és a későbbiekben az Európa 2020 Stratégia is ennek szellemében került meghirdetésre ben az Unió vezetői újabb reformsorozat elindításáról döntöttek. Az úgynevezett lisszaboni folyamat az Európai Unió nagy jelentőségű, ambiciózus stratégiája és koordinációs mechanizmusa. A folyamatot, melyet lisszaboni stratégiának, illetve lisszaboni reformmunkatervnek is hívnak, 2000 márciusában az EU állam- és kormányfőinek lisszaboni csúcsértekezletén indították útjára. 14 A Lisszaboni Stratégia az EU legjelentősebb hosszú távú, közösségi kezdeményezése az Európai Monetáris Unió megteremtése óta, olyan folyamat, amelybe minden tagország, így a 2004-ben csatlakozottak is aktívan bekapcsolódnak. Az alapdokumentum megfogalmazza a kitűzött célokat, mely szerint az Unió "a világ legversenyképesebb és dinamikus, tudásalapú társadalma legyen, amely fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb minőségű munkahelyet, valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani". 15 A két fő részcél teljesítése érdekében, további részcélokat fogalmaztak meg a Közösség vezetői. A célok között kiemelt szerepet kapott a foglalkoztatás kérdése re a éves népesség foglalkoztatási rátája az EU átlagában az amszterdami 60%-os foglalkoztatáshoz képest elérje a 70%-t, ezen belül a nőké az amszterdami 50%-hoz 13 FREY Mária: Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája In: 14 GÁCS JÁNOS: A lisszaboni folyamat egy hosszú távú stratégia rejtélyei, elméleti problémái és gyakorlati nehézségei; Közgazdasági Szemle, LII. évf., március ( o.) 15 Lisszaboni Stratégia: Presidency Conclusions [2000] 5. pont 12

13 képest 60%, az időseké pedig a korábbi 36%-hoz viszonyítva 50% legyen. Utóbbi az elöregedő társadalom fenntartható gazdálkodása szempontjából volt kiemelkedő jelentőségű. A cél, törekedni a teljes foglalkoztatásra. Elrendelték az információs társdalom alapjául szolgáló eeurópa- akcióterv megvalósítását, amely többek között magában foglalja a szélessávú internet hozzáférhetővé tételét illetve az elektronikus közigazgatás kiépítését. Törekedni kell a vállalkozásbarát környezet kialakítására annak érdekében, hogy a kis-és középvállalatok könnyebben be tudjanak jutni az egységes piacra és működésük jövedelmező legyen, illetve azért, hogy lendületet kapjon a vállalkozói tevékenység, az induló vállalkozásokat, a vállalkozóvá válást támogatni szükséges. Kitértek még a Közös Piaci Stratégia a belső Közösségi piac fejlesztésére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacának megteremtésére, és a makrogazdasági politikák koordinációjára re előírták a 2010-es lisszaboni célok részarányos elérését. A foglalkoztatási rátát 67%-ra, a női foglalkoztatást 57%-ra állították be óta a gazdasági növekedés lelassult és a munkaerő-piaci folyamatok lendületes javulásának trendje is megtört márciusában ezért a Brüsszeli Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, egy speciális munkacsoport létrehozására annak vizsgálatára, vajon mennyire megalapozottak azok az aggályok, miszerint a tagállamok (a régiek, de főleg az újonnan csatlakozók) nem képesek eredményesen megbirkózni az előttük álló kihívásokkal. 16 A munkacsoport tagjai kiváló szakemberek, pártpolitikusok voltak, akiknek a feladata kiterjedt a jelenlegi és a leendő tagállamok gazdasági, szociális helyzetének vizsgálatára illetve ezen felül ajánlásokat és feladatokat írhattak elő a tagállamoknak, annak érdekében, hogy a lisszaboni célok megvalósítását tagállami szinten is elősegítsék. A 2004 novemberében napvilágot látott Wim Kok jelentés megfogalmazta, hogy bármennyire is ambiciózusak a lisszaboni célkitűzések, azok megvalósításáról Európa nem mondhat le. Ehhez azonban a tagállamoknak meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket; és az új tagállamoknak is arányos erőfeszítéseket kell tenniük. 17 A korábbi holland miniszterelnök jelentésében négy fő követelményt állít a tagállamok elé. Elsősorban javítani kell a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét ahhoz, hogy minél több potenciális munkavállaló tudjon a munkaerőpiacon jelen lenni és 16 Dr. FREY Mária: Törekvések a foglalkoztatáspolitika egységesítésére az Európai Unióban In: 17 BORBÉLY Tibor Bors: Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban; Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete, Szeged,

14 ezáltal biztosíthassák saját maguk és hozzátartozóik számára a tisztességes életfeltételeket. Másodszor pedig növelni kell a foglalkoztatottságot, amelynek révén a termelékenység is növekedő tendenciát mutat, hozzájárulva ezzel a gazdasági fejlődéshez. A vállalkozások és a foglalkoztatás problémájának javításának egyik megoldása lehet a humán tőkébe való beruházás, és az élethosszig tartó tanulás támogatása. A beruházások fokozása, eredményesebbé tétele azért fontos, mert ebben a rohamosan fejlődő világban jobb lehetőségeket biztosít a szellemi tőke felhasználása, a vállalkozások is e felé orientálódnak, amikor a tevékenységi kör meghatározása van terítéken, mindemellett ez a terület a mai napig számos lehetőséget tartogat. Az élethosszig tartó tanulás pedig elengedhetetlen az Unió állampolgára számára, amennyiben az lépést akart tartani a fejlődéssel. Az Unió társadalma elöregedő, amely számos problémát okoz a jövőre nézve, ugyanis folyamatosan nő az időskorúak száma, ezzel ellentétben pedig rohamosan csökken a munkavállalási korú lakosság száma, így felmerül a kérdés, hogy mennyiben valósítható meg a teljes foglalkoztatás, a dinamikus gazdasági fejlődés, mindezeken túlmenően pedig a tudásalapú társadalom hosszú távú fenntarthatósága. A követelmények megvalósítása tekintetében nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindez csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha uniós és tagállami szinten egyaránt jobb kormányzással találkozik. A célkitűzések tarthatósága érdekében rugalmasabbá kell tenni az Európai Unió munkaerőpiacát. ugyanakkor tekintettel kell lenni a költségevetési fegyelem támasztotta feltételekre. A jelentés új lendületet ad a lisszaboni folyamatnak, hiszen a foglalkoztatást a növekedés és szociális kohézió egyik kulcsfontosságú tényezőjeként, előmozdítójaként kezeli. 18 Ennek fényében hirdette meg 2010 márciusában az Európai Bizottság az Európa 2020 elnevezésű stratégiát, mely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgálja. A dokumentum konkrét célok formájában fogalmazza meg, mit kell még ebben az évtizedben megvalósítani a foglalkoztatás, az oktatás, az energiafelhasználás és az innováció tekintetében annak érdekében, hogy felszámoljuk a pénzügyi válság hatásait, és Európát visszavezessük a gazdasági növekedéshez vezető útra. 19 A továbbiakban a célok közül a foglalkoztatási-oktatási helyzetet és a kapcsolódó intézkedéseket mutatom be, ugyanis a többi célkitűzés nem szerves része ennek a dolgozatnak. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: intelligens, 18 BORBÉLY: op. cit o. 19 Európa 2020 In: (2014. július 08.) 14

15 fenntartható és inkluzív fejlődést vár el az Uniótól és a tagállamoktól. Intelligens fejlődés alatt a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítását célzó intézkedéseket értjük, úgy, mint a K+F tevékenységek fejlesztése vagy az élethosszig tartó tanulás. A gazdaság olyan jellegű fejlesztését, amely által az hatékonyabban használja fel az erőforrásait, ezáltal hatékonyabban működik és mindemellett még környezettudatos (CO2 kibocsájtás csökkentése) is, a gazdaság fejlődése fenntartható lesz. Végül, de nem utolsó sorban az inkluzív növekedés magában foglalja a foglalkoztatáspolitikai célok elérését, úgy, mint a minél bővebb foglalkoztatás, ezzel együtt a munkanélküliség, az inaktív népesség arányának csökkentését valamint a szociális és gazdasági kohézió jellemezte gazdaság kialakulásának ösztönzését. A Program meghatározza azokat az elérendő célokat, amelyeket az Uniónak 2020-ig el kell érnie, de legalább meg kell közelíteni. A célok alapvetően hasonlóak a korábbi célokhoz, ám itt azon van a hangsúly, hogy ezeket miként fogják megvalósítani. A foglalkoztatottság arányát a éves korosztályban további 5%-kal növelni kívánják (lisszaboni cél:70%) részben a nők és az idősek nagyobb mértékű foglalkoztatása, részben a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén. Csökkenteni kell a lemorzsolódók és az iskolából kimaradók arányát 10%-ra, valamint ezzel együtt arra kell törekedni, hogy az ifjabb generáció (a éves korosztály) 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. Aktívan részt kell venni a szociális kohézió megvalósításában: az elmaradott területek felfejlesztésére kell koncentrálni, valamint 20 millió fővel csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett népesség számát (ez kb. 25%-os csökkentést jelent). Az EU GDP-jének 3%-át a kutatásfejlesztés és innovációs tevékenységekre kell fordítani és teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 %-kal történő csökkentése az 1990-es szinthez képest, emellett a megújuló energiaforrások arányát 20 %-ra kell növelni a teljes energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság 20 %-kal történő növelése is szükséges. A K+F tevékenység tekintetében kiemelkedően fontos mind a magánjellegű, mind az állami beruházás, ezen belül is a magánberuházások feltételeinek javítása E célok kapcsolódnak egymáshoz, és az átfogó siker szempontjából döntő jelentőségűek. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra. Ezen célok szorosan és számos módon kapcsolódnak egymáshoz már csak azért is, mert nem szigorúan elkülöníthető problémák hatékony kezeléséről vagy megoldásáról van szó, hanem egyik terület kiegészíti a másikat, illetve hozzájárul annak sikerességéhez. A 15

16 kapcsolódási pontok közül csak a legfontosabbakat emelném ki. Minél magasabb végzettséggel és több kompetenciával rendelkezik egy uniós állampolgár, annál könnyebben képes alkalmazkodni a munkaerő-piaci változásokhoz. A foglalkoztatottság növelése egyrészt a szegénység csökkentését célozza, másrészről az inaktív népesség arányának redukálását az aktív népesség arányához képest. Fontos kapcsolat van még a K+F, az innovációs tevékenységek támogatása és az erőforrások hatékonysága között is, ugyanis ha ezeket a területeket támogatjuk, és nagyobb figyelmet szentelünk, akkor növeljük a versenyképességet az USA, Japán és az EU közötti versenyben, közvetve pedig még új munkahelyeket is teremtenek. Az üvegházhatást okozó gázok szintjének csökkentése tehermentesíti a környezetet, hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez melynek hosszú távú eredménye, hogy utódaink egy egészségesebb, környezetbarátabb világban élhetik majd mindennapjaikat. Rövidtávon pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségek nyílnak meg az ágazatban. Az Európa 2020 program megvalósításához erős szerepvállalásra és elkötelezettségre illetve hatékony megvalósítási mechanizmusokra van szükség mind a tagállamok, mind a közösség részéről. 20 Az, hogy ezen ambiciózus célkitűzések hogyan valósulnak meg, csak előzetes prognosztizációk vannak, eredményei váratnak magukra, hiszen a program napjainkban is zajlik. Az Európai Szociális Karta az egyik legrégebbi szociális tartalmú közösségi dokumentum. Elfogadása óta számos módosításon, kiegészítésen esett át, mai formájában egy 5 dokumentumot tartalmazó Karta-csomagról beszélhetünk, melynek részei: egyrészt maga az Európai Szociális Karta (1961), az 1988-as Kiegészítő jegyzőkönyv, ami a Karta modernizációját szolgálta, másrészt a Módosító jegyzőkönyv (1991), a Kollektív panaszok biztosításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv, amely az ellenőrző mechanizmus hatékonyabbá tételére szolgál, végül pedig a Módosított Európai Szociális Karta (1996). A Kartát szokták "Európa lelkiismeretének" is nevezni. Felépítését tekintve az I. rész politikai célként megfogalmazva tartalmazza a szociális jogokat, a II. rész a célok megvalósítása érdekében szükséges állami kötelezettségvállalásokról rendelkezik, amelyek nem teljesítésével a Kartát ratifikáló tagállam kötelezettségszegést követ el. A Karta, bár jogi katalógusnak minősül, nem rendelkezik kötelező erővel. Hatálya nem csak az EU tagállamaira terjed ki, hanem az egész Európai Gazdasági Térségre. A Módosított 20 Európai Bizottság: EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája; Brüsszel, In: (2014. július 08.) 16

17 Európai Szociális Karta nem helyezte hatályon kívül az Európai Szociális Kartát, viszont azonos tartalmú rendelkezések esetében a Módosított Európai Szociális Karta rendelkezései az irányadók. A Karta szabályozási koncepciója eltér a többi nemzetközi dokumentumtól, ugyanis lehetővé teszi, hogy egy állam maga rendelkezzen arról, mely kötelezettségeknek kíván eleget tenni. Vannak az ún. "kemény mag" cikkek, amelyekből ötöt kötelező vállalni, a többi cikk vállalása fakultatív. A speciális csatlakozási mód mellett jellegzetes a végrehajtás ellenőrzése is, ami független testületek segítségével történik jelentéstételi és petíciós rendszerben. Előbbi esetében a tagállamok 2 évente jelentést küldenek a Bizottságnak, utóbbinál pedig a Szociális Jogok Európai Bizottsága a munkavállaló és munkáltatók nemzetközi szervezeteinek, illetve bizonyos nemkormányközi szervezeteknek észrevételei alapján is eljárhat. Egy ellenőrzési eljárás átlagos tartama 4-5 év, amely során az alábbi észrevételek tehetők: "megfelelt", ekkor a bizottság nem tesz észrevételt, "pozitív következtetések", ha fejlődést mutat az adott állam és végül "negatív következtetések", amennyiben az állam nem felel meg a Karta elvárásainak. 21 Magyarország 1999-ben ratifikálta, a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a tisztességes munkadíjazáshoz való jog, a gyermekek, fiatal munkavállalók gazdasági és szociális védelemhez való joga, a társadalombiztosításhoz való jog, az egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jog, csak hogy a legfontosabbakat említsem, a magyar jogba történő integrálása révén. 22 A Módosított Európai Szociális Karta hatályba léptetéséről a évi VI. törvény rendelkezik. 21 JAKAB - PRUGBERGER: op. cit o. 22 Az Európai Szociális Karta Magyarország által való ratifikálásáról az évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről rendelkezik. 17

18 2. A magyar út Magyarországon a rendszerváltozásig a teljes foglalkoztatás elve érvényesült, bár az állományban lévők egy része alacsony hatékonyságú munkát végzett, ezt a korabeli szakirodalom kapun belüli munkanélküliségnek nevezte. A nyílt munkanélküliség a 80- as évek végén jelent meg a hazánkba is begyűrűző gazdasági válság egyik következményeként. Ismeretes, hogy a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele a rendszerváltozás időszakában a gyors ütemű privatizáció, a létszámleépítések, továbbá a gazdasági vállalkozások átalakítása, megszűntetése következtében gyökeresen átalakult, ami többek között a foglalkoztatottság csökkenésében, a munkanélküliség növekedésében nyilvánult meg. A munkanélkülivé váló állampolgár számára az állam pénzbeli (munkanélküli segély, átmeneti munkanélküli járadék, elhelyezkedési támogatás, újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne) és egyéb aktív formában - például a felmondási idő meghosszabbítása, átképzések támogatása, munkahelyteremtés támogatása, gyakornoki és közhasznú foglalkoztatás révén - biztosított támogatást a megélhetéshez és az újrakezdéshez. Kiemelten foglalkoztak azokkal a munkanélküliekkel, akik a munkáltató működési körében felmerült okból veszítik el munkájukat. A kidolgozott eszközök egyrészről arra irányultak, hogy a munkaviszony minél tovább fenntartható legyen, másrészről pedig, ha megszűnt a munkaviszony, a munka nélkül maradó állampolgárnak valamiféle támogatást, ellátást biztosítsanak, amelyből fedezni tudja megélhetését illetve újból munkát tud találni. 23 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény elfogadása és hatályba lépése mindenképpen egy új fejlődési szakasz kezdetét jelentette a foglalkoztatáspolitikai tárgyú jogi szabályozásban. Miért volt szükséges egy új, átfogó jogi katalógus, egy új szabályrendszer kialakítására a foglalkoztatáspolitika területén? A korábbi alacsony szintű, és elavult, az ellátásokat szabályozó jogszabályok helyett azért volt szükséges egy korszerűbb, a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítését tisztázó katalógus létrehozása, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a hazánkba is begyűrűzött gazdasági válság leküzdése csak szerkezetváltással és a munkanélküliség felvállalásával, kezelésével lehetséges, továbbá a felgyorsult privatizáció hatására a tulajdonviszonyok átrendeződtek, amelyben a munkáltatóék és a munkavállalók között a korábbihoz képest teljesen új típusú kapcsolatok jöttek létre. Az új törvény célja a munka 23 DR. BÁNSÁGI Györgyi: Jogszabályok és intézmények In: (2014. július 12.) 18

19 és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása, 24 emellett igyekezett követni a munkaerő-piaci feltételek módosulását oly módon, hogy garanciákat biztosított a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt a szerkezetváltás következtében szükségessé vált létszámcsökkentések lebonyolításában, továbbá a munkavállalóknak munkanélküliség esetére, hogy ezzel segítsék az újbóli elhelyezkedést. Mindezeken felül megszüntette a munkaerő közvetítés állami monopóliumát, ezáltal tehát bárki - megfelelő engedély birtokában - folytathatott munkaerő közvetítésre irányuló tevékenységet az állami közvetítés mellett. A törvény foglalta össze a korábban külön törvényekben szabályozott foglalkoztatáspolitika intézmény- és szabályrendszerét. Ezáltal tehát szabályozza a foglalkoztatási igazgatás szervezeti rendszerét, egységes jelleggel a munkaerő-piaci alapot, valamint a foglalkoztatás elősegítésének valamennyi aktív és passzív eszközét 25. Külön törvény szabályozza a munkavállalóknak a munkáltató fizetésképtelensége esetén a Bérgarancia Alapból finanszírozott bérkifizetést (1994. év LXV. tv. a Bérgarancia Alapról), a munkáltató működésével összefüggő ok miatti csoportos létszámleépítésre vonatkozó rendelkezéseket pedig a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Az Flt., amely a német megoldást vette alapul, és amelyre a Hartz - reform nagy hatással volt, az elmúlt több mint tíz évben számtalanszor módosították. Jelenlegi állapotában a főbb szakaszai a következők: általános rendelkezéseket követően, a foglalkoztatási érdekegyeztetéssel kapcsolatos szabályokat találjuk, majd ezt követően a munkaerő-piaci és foglalkoztatást elősegítő támogatások illetve a létszámleépítések hátrányos következményeit enyhítő támogatások, és az álláskeresők ellátására vonatkozó rendelkezéseket találjuk. Helyet kapott az új törvényben a munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete, avagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos szabályok, és az Állami Foglalkoztatási Szervre vonatkozó rendelkezések. A törvény utolsó részében az eljárási szabályok, az adatvédelmi rendelkezések kaptak helyet, majd a foglalkoztatási, közfoglalkoztatási adatbázis, és az uniós jognak való megfelelésről szóló két fejezet zárja ezt a jogi katalógust. A rendszerváltozástól a napjainkig terjedő időszakot tekintve megállapítható, hogy az elmúlt év kormányzati gazdaságpolitikájának hatására magyar foglalkoztatási rendszer súlyos problémákkal küzd. A gazdaságilag aktív népesség (azok, évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 25 JAKAB - PRUGBERGER: op. cit. 23. o. 19

20 akik munkaviszonyban állnak vagy munkát keresnek, mert épp nincs kereső foglalkozásuk) kb. fele dolgozik. Magas az inaktívak - akik nem munkanélküliek, de nem is dolgoznak, tehát a nyugdíjasok, a nappali tagozatos hallgatók és a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők - aránya az aktív népességhez képest, mi több, alacsony a bejelentett munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók száma (a "feketén" foglalkoztatottak száma továbbra is magas) és magas azoké is, akik létüket valamilyen szociális támogatásból tarják fenn. Ha a korosztályok szerinti arányokat tekintjük, láthatjuk, hogy a munkanélküli aktív népesség között magas az idős (50-60 éves) korosztályba illetve a fiatal (18-24 éves) korosztályba tartozók száma. Előbbi a koruknál fogva, hiszen szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de munka-alkalmasságukból az évek során sokat veszítenek, különösen,ha az egészségi állapotukra gondolunk, ez pedig nem vonzó a munkáltatók számára. Utóbbiak esetében a gyakorlat hiánya az, ami miatt egy friss diplomás belátható időn belül nem talál munkát. Ennek okát kereshetjük az oktatási rendszerben, amely elmélet-központú és csak elenyésző a gyakorlati oktatás valamint számos egyetem vagy főiskola nyújt olyan képzést, amellyel a gyakorlatban elhelyezkedni nehéz a szakma telítettsége vagy a nem megfelelő képzési struktúra miatt. A tartósan alacsony foglalkoztatási szint nyilvánvalóan több okra vezethető vissza: az örökölt gazdasági szerkezet, a rendszerváltás, demográfiai folyamatok, és a kormányzati politika is hozzájárulhatott. A 2008-ban kezdődött globális válság átmenetileg tovább rontotta a helyzetet az alacsony foglalkoztatás azonban inkább belső és jóval korábban kezdődött folyamatokra vezethető vissza. A rendszerváltás óhatatlanul együtt járt a munkanélküliség átmeneti növekedésével megváltoztak az árak, a külpiaci vevők köre és igényei, a technológia, és mindez kikényszerítette a termelékenység növelését és a munkakereslet drasztikus csökkenését. A kormány intézkedései révén az álláskeresők számának csökkentésére törekedett, és ennek érdekében az idősebb vagy képzetlen, alacsony termelékenységű munkavállalóknak különféle jóléti ellátásokkal lehetővé tette, hogy tartósan vagy végleg elhagyják a munkapiacot. Ez a politikai és társadalmi feszültségek kiéleződését egy időre ugyan tudta enyhíteni, de egyúttal ez volt az első lépés a mai rossz egyensúly kialakulásához is. Ördögi kör alakult ki, amelyben a kiterjedt jóléti ellátások magasan tartják az államháztartási kiadásokat, ez bevételi kényszert teremt, így az adók és járulékok is magasak. A magas járulékokkal terhelt minimálbér mellett a képzetlen munkásokat már nem éri meg legálisan alkalmazni, ezért alacsony a munkaerő-kereslet és a foglalkoztatás. A tartós munkanélküliség és inaktivitás viszont szegénységhez vezet, 20

21 és újabb szociális kiadásokra támaszt igényt ezzel bezárult a kör. A rendszerváltás elején választott feszültségenyhítő, bőkezű jóléti politika következtében a munkaképes korú lakosság közel harmadának ma is valamilyen jóléti ellátás munkanélküli-, anyasági vagy rokkantsági ellátás, illetve korai nyugdíj biztosítja a megélhetését. 26 A tartós munkanélküliség okai között kell említeni a munkavállalói hajlandóságot, mint befolyásoló tényezőt. A munkavállalók munkavállalási szándéka sok esetben nyilvánvaló. A munka világába való beilleszkedés mégis számos akadályba ütközik. 27 A beilleszkedés korlátja lehet a testi vagy szellemi fogyatékosság, amely esetében, míg előbbiek ha nagyon akarnak, találnak munkát, de utóbbiak esetében szinte lehetetlen állást találni, bár elvben a munkáltatóknak nyitni kell a leendő munkavállalók ezen csoportja felé. A hiányzó képességek - iskolai végzettség, számítógépes ismeretek, nyelvtudás - is akadályt jelenthetnek a munkaerő-piacon. De az egyén habitusa, személyisége is gátolhatja abban, hogy megtalálja a számára megfelelő munkahelyet. Ezen tényekből arra lehet következtetni, hogy alapvető változások szükségesek a foglalkoztatáspolitikai problémák rendezése érdekében. A foglalkoztatás növelése nem lehet sikeres a gazdaságpolitika és a munkakínálatot és keresletet ösztönző lépések összehangolása nélkül. A gazdaságpolitika legfontosabb feladata ezen a téren a kiszámítható makrogazdasági- és stabil üzleti környezet biztosítása, továbbá az adminisztratív terhek csökkentése, ami különösen a kisvállalkozások munkahelyteremtő képességét javítaná. A fekete- és szürkefoglalkoztatást inkább az ellenőrzések jobb célzásával, mint a befizetések minimumának emelésével érdemes csökkenteni. Az álláskeresés ösztönzése céljából nagyobb számú munkaügyi kirendeltségekre, ezen kívül az ezekkel való szorosabb együttműködésre, továbbá az aktív korúak ellátásait álláskeresési feltételekhez való kötése szükséges. Ahhoz, hogy ezek az elképzelések a gyakorlatban is megvalósuljanak, megfelelően működjenek és hozzák a várt eredményt, azokat egy időben, egymással összehangolva kell a kormányzatnak elindítania. Ez kétségtelenül komoly egyeztetési és végrehajtási erőfeszítést igényel, forrásigénye viszont nem feltétlenül nagy. 28 Az 1990-es évek második felétől egy új kihívás is megjelenik hazánk előtt: az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősége, amely még nagyobb erőfeszítést igényel 26 FAZEKAS - SCHARLE: A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, ; Budapest, 2012 In: (2014. július 14.) 27 CSOBA Judit: Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek? (2014. július 14.) 28 FAZEKAS - SCHARLE op. cit o. 21

22 annak érdekében, hogy különösebb akadály hárulna Magyarország elé a csatlakozással kapcsolatban. A csatlakozást megelőzően, mint számos más leendő tagállam esetében, Magyarországon is sor került a foglalkoztatáspolitikai helyzet feltérképezésére, amely eredményeként 57%-os foglalkoztatási rátát állapítottak meg, ami megegyezik napjaink helyzetével, és míg a munkanélküliség relatíve alacsony, 6-7% körüli, addig az inaktivitási ráta (39,8%) magas. Megállapításra került az is, hogy jelentős munkaerő-piaci egyenlőtlenségek mutatkoznak a vidék és a főváros, illetve Kelet- Magyarország és a Dunántúl területei között. A helyzet javítása érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a Wim Kok jelentés 2003-ban: erősíteni kell mind a munkavállalók, mind a vállalkozások alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat kiegyenlítődjön, vagyis beálljon a munkaerő-piaci egyensúly. Erre megoldás lehet a jelentés szerint a bérek magas közterheinek kezelése a munkahelyteremtés akadályainak csökkentése és a be nem jelentett munkavégzés érdekében. Mindenki számára elérhetővé kell tenni a munkavállalás lehetőségét, evégett rugalmasabbá kell tenni a munkavégzés feltételeit, továbbá szorgalmazni kell a részmunkaidős foglalkoztatást, mint lehetőséget a munkaerő-piacra visszatérő anyák részére és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell támogatni azokat, akik távol vannak a munkaerőpiactól. Ki kell dolgozni az élethosszig tartó tanulás megvalósítási stratégiát annak érdekében, hogy az aktív munkaerő alkalmazkodni tudjon az évek során jelentkező gazdasági és szakmai változáshoz és ezáltal egy hatékonyan működő munkaerőpiac jöjjön létre. Változtatásokat kell eszközölni az oktatás területén is, hiszen magas az iskolából kimaradók száma illetve jellemző, hogy főként elméleti képzés folyik és a gyakorlati oktatás nem számottevő, nem ad olyan tapasztalatot, amellyel egy munkáltató nyugodt szívvel alkalmazna egy képzést frissen elvégző alkalmazottat. Emellett ki kell terjeszteni a magasabb szintű képzési formákhoz való hozzáférést a hatékonyabb képzési struktúra érdekében. 29 A május elsejei csatlakozást követően a magyar foglalkoztatáspolitikai intézkedések az Európai Unió programjaival összhangban alakultak így, ebben az időben három nagyszabású uniós program határozta meg a hazai foglalkoztatáspolitikát. A Lisszaboni Stratégia, a PROGRESS program és az Európa 2020 stratégia. A Lisszaboni stratégiáról és az EU2020 programról már volt szó, céljaik hasonlóak, a teljes foglalkoztatás, gazdasági növekedés, versenyképesség előmozdítása. Ennek fényében 29 LAKY Teréz: A magyarországi munkaerőpiac 2005; Foglalkoztatási Hivatal Országos Foglalkoztatási Közalapítvány; Budapest,

23 törekedett Magyarország is az ambiciózus célok megvalósítására: foglalkoztatottsági ráta a korábbi 60,5%-ról a 75%-ra, a K+F tevékenységekbe a GDP nagyobb részének befektetése révén. A PROGRESS a költségvetési időszakra vonatkozó új integrált foglalkoztatási és szolidaritási közösségi program, ami 5 fő cselekvési területet foglal magába, így a foglalkoztatáspolitikát (az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósítását), a szociális védelem és befogadás területét, a munkakörülmények javítását, fellépést a megkülönböztetés ellen és törekszik a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására. Így született meg először a Széll Kálmán terv 1.0 (2010) majd a Széll Kálmán terv 2.0 (2012). Előbbinek fő célja az elmúlt szűk évtized során drasztikusan megnőtt államadósság (2010-ben a GDP 82%-a) csökkentése volt. Ennek elérése érdekében dinamikus gazdasági növekedésre van szükség, amely a vállalkozások támogatása által, az Új Széchenyi Terv keretében valósulhat meg. Ezen kívül meg kell akadályozni az államadósság újratermelődését, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek hatással vannak a társadalom szerkezetére, az állam működésére és intézményrendszerére, a munkaerő-piaci szerkezetre valamint a vállalkozási környezet feltételeire, hiszen ezen tényezők, mind-mind hatással vannak az államadósság növekedésére. 30 A növekedés és a foglalkoztatás bővülését illetve a költségvetési hiány csökkentését megalapozó intézkedéseket a Kormány a Széll Kálmán terv 2.0 névvel fémjelzett gazdaságpolitikai tervében mutatta be és küldte el az uniós szerveknek. Ez a konvergencia programot és a nemzeti reformprogramot tartalmazta. 31 A fő célterületek a foglalkoztatáspolitika, a K+F illetve az innovációs tevékenységek, klíma-és energiapolitika, oktatás és végül, de nem utolsó sorban a társadalmi felzárkóztatás Széll Kálmán Terv - Összefogás az adósság ellen In: (2014. július 16.) 31 Magyar siker a tartós hiánycsökkentésben (2014. július 16.) 32 Széll Kálmán terv 2.0 In: (2014. július 16.) 23