Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Alapszak Levelező Tagozat KONZULENS: Professor Emeritus Dr. Prugberger Tamás Professor Emeritus MISKOLC 2015

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF AGRICULTURAL- AND LABOUR LAW The system and development of health insurance and maternity benefits AUTHOR: Bogár Ildikó Ba In Public Employment and Social Insurance Administration Part Time Course CONSULTANT: Professor Emeritus Dr. Prugberger Tamás Professor Emeritus MISKOLC 2015

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A szociális jog feladatának meghatározása A magyar szociális rendszer A szociális jogok nemzetközi védelme A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) minimálstandardjai A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény A szociális jogok védelmének európai rendszere A szociális biztonsági rendszerek koordinációja A társadalombiztosítás fogalma és rendszere A társadalombiztosítás nemzetközi történelme A bismarcki társadalombiztosítási rendszer A szovjet szociális ellátórendszer Az amerikai Social Security Act Az angol Beveridge-terv A svéd jóléti állam A magyar társadalombiztosítási rendszer történelmi fejlődése A társadalombiztosítás korai előzményei A kötelező társadalombiztosítás kialakulása Az egységes szabályozásra törekvés A társadalombiztosítás alakulása az I. világháború előtt és alatt A Magyar Tanácsköztársaság társadalombiztosítási intézkedései A gazdasági világválság és a II. világháború hatása a biztosításra és a szervezeti rendszer alakulására Az anyasági ellátások rendszerének fejlődése Az egységes társadalombiztosítás megteremtése Az évi II. törvény rendelkezései Az állami szerepvállalás megerősödése A társadalombiztosítás demokratikus irányítása az önkormányzatok útján A Társadalombiztosítási Alapok alakulásának hatása az anyasági ellátásokra A 80-as törvények és a szervezetet érintő változások

4 5. Az egészségbiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak köre A biztosítottak köre A csecsemőgondozási díj és a szülési szabadság kapcsolata és helye az egészségbiztosítás rendszerében A csecsemőgondozási díjra való jogosultság feltételei A csecsemőgondozási díjra jogosultág korlátja A csecsemőgondozási díj összegének megállapítása Átmeneti rendelkezések A gyermekgondozási díj helye az egészségbiztosítás rendszerében A gyermekgondozási díjra jogosultság feltételei A gyermekgondozási díjra jogosultság korlátai A gyermekgondozási díj összegének megállapítása Átmeneti rendelkezések A GYED EXTRA intézménycsomag Munkavégzés mellett folyósított gyermekgondozási díj Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása A gyermekgondozásra jogosultság időtartama ikrek esetében Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj diplomás gyed Méltányosság alkalmazása az anyasági ellátások tekintetében Családtámogatás az Európai Unióban Németország családtámogatási rendszere Az Egyesült Királyság családtámogatási rendszere Összegzés.70 Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék

5 Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország Alaptörvénye 1 Bevezetés A szociális biztonság megteremtése és fenntartása a világ minden országában jelen lévő probléma, mely alkalmazkodva a mindig változó szociális körülményekhez, folyamatos és állandó változásokon megy keresztül. A megfelelő szociális védőhálóhoz szorosan kapcsolódik a társadalombiztosítás rendszere. Elengedhetetlen, hogy egy állam az állampolgárai számára a bekövetkező kockázati események enyhítésére, védelmet nyújtson. Teszi ezt úgy, hogy a rendszerben való részvétel kötelező, a jogszabályban rögzített járulékok ellenértékeként pedig a társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehetőek különböző, az élethelyzetekhez igazodó pénzbeli és természetbeni juttatások. Dolgozatom témaválasztásában jelentős szerepet játszott a társadalombiztosítás szakterületén eltöltött közel 20 év. Az iskolapadból kikerülve szinte azonnal belecsöppentem e szakma rejtelmeibe, jelenleg is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél dolgozom. Az évek során tapasztalt változások, a szervezeti átalakulások és a folyamatosan változó társadalombiztosításról rendelkező jogszabályok mindinkább megszerettették velem e szakmát. Pályafutásomat társadalombiztosítási ügyintézőként kezdtem a pénzbeli ellátások szakterületén, mely a megyében székhellyel rendelkező foglalkoztatóknál jogviszonyban állók, valamint az egyéni vállalkozók pénzbeli és anyasági ellátásainak megállapítását és folyósítását biztosítja. Jelenleg ellenőrként dolgozom, a szakigazgatási szerv leterheltségét nagymértékben megkönnyítő társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók jogszabályban előírt feladatait ellenőrzöm hatósági és 1 Magyarország Alaptörvénye 1

6 felügyeleti ellenőrzés keretében. Az ügyfelekkel, illetve a foglalkoztatókkal való folyamatos kapcsolattartás során felmerült igények nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az egészségbiztosítási ellátások jogosultsági feltételeinek, illetve a megállapításával kapcsolatos rendelkezések folyamatos változását már nem csak szakemberként, hanem helyzetüket átérezve humánus emberként is tudom értelmezni. Ezen tapasztalatom bizonyítja, hogy a társadalombiztosítás alapelveként rögzített szolidaritás elve elengedhetetlen e szakterületen. A közigazgatás szolgáltató jellegét erősítve fontosnak tartom az igénylők által néha bonyolult jogszabályok rendszerében történő eligazodásban és az őket megillető pénzbeli ellátásokhoz való hozzájutásban történő segítségnyújtást. A társadalom alapvető érdeke, hogy olyan rendszert hozzon létre, mely szolgálja a kötelező járulékfizetésen alapuló rendszer minden tagját. Többek között arra is hivatott, hogy segítse az anyákat, a szülőket gyermekeik nevelésében, tekintve, hogy a gyermekvállalás átmenetileg a munka világából történő kieséssel jár. Ezen élethelyzet kiegyensúlyozására folyósítható ellátások jelenleg a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj. Dolgozatom fő célja a magyar társadalombiztosítási rendszer történeti fejlődésén keresztül a gyermekes ellátások, a kor és a társadalom változásainak bemutatása. Kiemelten foglalkozom a csecsemőgondozási díj mely korábban terhességigyermekágyi segélyként volt ismeretes -, valamint gyermekgondozási díj ellátások folyamatos átalakulásával, tekintve, hogy a törvényhozás mindig is kiemelten kezelte az anyák és a család védelmét. Kitérek egyes unió tagállamai által nyújtott családtámogatási ellátások ismertetésére, összehasonlítva hazánk segélyezésével. Dolgozatomban igyekeztem részletekbe bocsátkozóan bemutatni a társadalombiztosítás alapvető területeit, ismertettem a biztosításba tartozók folyamatos bővülését, valamint különös figyelmet fordítottam a jelenlegi anyasági ellátások igénybevételének jogosultsági feltételeinek ismertetésével. 2

7 1. A szociális jog feladatának meghatározása Az ember élete során gyakran találkozik olyan élethelyzetekkel, amikor mások segítségére van szüksége, különösen akkor, ha a megélhetéséhez szükséges javakat, valamilyen kockázati esemény bekövetkezte miatt nem képes előállítani. A kockázati események különfélék lehetnek: betegség, rokkantság, anyaság, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, öregség, munkanélküliség, hozzátartozó halála, és még sorolhatnánk. A szociális jog feladata, hogy az intézményrendszerén keresztül elhárítsa az állam polgárainak és a védelem alá vont további személyeknek az életük során a megélhetésüket fenyegető veszélyhelyzeteket. A szociális jog viszonylag fiatal jogágnak tekinthető, Magyarországon a rendszerváltást követően kezdett önállóvá válni. Ennél fogva a klasszikus szabadságjogokhoz képest viszonylag később kerültek rögzítésre az alkotmányban. Magyarország Alaptörvénye az alapvető emberi jogok körében nevesíti a szociális joggal összefüggő jogokat. Az Alaptörvény XIX. cikkben hat esetkört jelöl meg, amelyek bekövetkezése esetén jogosult az egyén állami segítségre. Ezen esetek az anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és a munkanélküliség. Ezen támogatást a szociális intézményeken és szociális intézkedéseken keresztül biztosítja, az állam vállalja a szociális ellátások megszervezését és finanszírozását. Az Alaptörvény értelmében a szociális intézkedés mértéke nem egyenlően illeti meg az állampolgárokat, azt a törvény az egyén által a társadalom számára végzett hasznos tevékenységhez igazodóan eltérően állapíthatja meg A magyar szociális rendszer Egy ország szociális arculatát alapvetően az állam által működtetett szociális intézmények tevékenysége határozza meg. 3 A szociális rendszert több aspektusból lehet megközelíteni. Meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy mely szerv, vagy szervezet szervezi a segítséget; az egyes 2 Gecse Istvánné-Jakab-Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán (továbbiakban:gecse-jakab- Prugberger-Tóth-Varga): Szociális jog Társadalombiztosítási jog Miskolci Egyetemi Kiadó oldal 3 Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Bp oldal 3

8 szociális intézményeket milyen módon finanszírozzák; illetve az ellátások igénybevételére vonatkozó jogosultsági feltételek is mérvadóak. Ezen szempontok alapján biztosítási típusú, állampolgári jogon járó és segélyezési típusú ellátások rendszerét különböztethetjük meg. A magyar szociális rendszer ún. vegyes jellegű. A biztosítási elemek mellett a segélyezési rendszerekre jellemző jegyek is jelen vannak, de a biztosítási elemek meghatározó jelentőséggel bírnak. Hazánkban a szociális jog intézményei által nyújtott ellátásokat négy nagy csoportba sorolhatjuk: a társadalombiztosítás ellátásai; a családtámogatások és a gyermekes ellátások egyéb ellátásai; a foglalkoztatáspolitikai eszközök és ellátások; és a szociális igazgatási rendszer által nyújtott ellátások. Magyarországon - a legtöbb európai állam jogrendszeréhez hasonlóan - az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A szociális jogok biztosítása érdekében az állam kötelezettségvállalása mellett szükséges az állampolgárok társadalmi szolidaritása, valamint az anyagi hozzájárulása is A szociális jogok nemzetközi védelme A XX. század második felére megerősödött a személyek államhatárokat átlépő szabad mozgása, mely részben a munkavállalásnak, részben a háborúk következtében kialakuló menekülési hullámnak volt köszönhető. Mindez szükségessé tette az a szociális jogi problémák nemzetközi szintű rendezését. A szociális jogok nemzetközi védelmét számos nemzetközi együttműködési szervezet igyekszik előmozdítani. A magyar szociális jogra gyakorolt hatásuk szempontjából az együttműködés különböző szintjei különböztethetők meg. Elsőként az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretén belül folyó együttműködést említhető, amelynek révén világméretekben igyekeznek előmozdítani a szociális jogok érvényesülését. A következő a regionális szint, ami Magyarország vonatkozásában az összeurópai intézmények szociális jogalkotásának vizsgálatát teszi szükségessé. A nemzetközi védelem legalsó szintjét az államközi (szociálpolitikai) megállapodások képezik. 4 4 Juhász Gábor-Tausz Katalin: Szociális Jog elektronikus kiadvány Bp, oldal 4

9 A nemzetközi szervezetek a szabályozással elérni kívánt célt, úgynevezett minimálstandardok meghatározásával és biztosításával, koordinációs rendelettel, valamint harmonizációt szolgáló megoldásokkal segítik elő. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az együttműködés egyik alapvető céljaként hirdette meg az emberi jogok és alapvető szabadságok mindenki részére történő tiszteletben tartását. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata a szabadságjogok mellett a gazdasági és szociális jogok széles körét is a minden embert megillető jogok közé sorolja (pl. a szociális biztonsághoz, a munkához, az egyenlő munkáért egyenlő bérhez, a tisztességes munkakörülményekhez, a pihenéshez, az egészség és jólét biztosítására alkalmas életszínvonalhoz stb. való jog). 5 Az ENSZ Közgyűlése 1966 decemberében fogadta el a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, melynek 9. cikke szerint Az Egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy mindenkinek joga van a szociális biztonságra, beleértve a társadalombiztosítást. E szociális biztonsági követelményeket sokkal részletesebben szabályozza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labor Organization, ILO) több egyezményében és ajánlásában A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) minimálstandardjai A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az ENSZ szakosított szerve, amit az I. világháború befejezését követően a békeszerződési rendszer részeként 1919-ben hoztak létre, mivel a szervezet alapokmányának preambuluma szerint egyetemes és tartós béke csak a szociális igazságosság talaján építhető fel. A két világháború közti időszakban a szervezet felhatalmazása a munkavállalói jogok nemzetközi védelmére szorítkozott; változást az ILO évi 26. Közgyűlésének döntése hozott, ami személyi és tárgyi értelemben is kibővítette a szervezet hatásköreit. A munkavállalók helyett a továbbiakban minden emberre, tárgyi vonatkozásban a biztosítási jellegű helyett a szélesebb értelemben vett szociális biztonság megvalósítását célul tűző védelem garantálására terjesztették ki hatásköreit. Fő célja így a szociális biztonság nemzetközi minimumstandardjainak kidolgozása lett, amelyek a csatlakozó országokra nézve 5 Juhász Gábor-Tausz Katalin: Szociális Jog elektronikus kiadvány Bp, oldal 6 Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Bp, oldal 5

10 kötelező erejű egyezmények és a kötelező erővel nem bíró egyezményeket csak iránymutatásul szolgáló ajánlások formájában hirdethetik meg A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény Az ILO 1952-ben elfogadott 102. számú egyezménye új fejezetet nyitott a szociális jogok nemzetközi védelmében, mivel a kockázatok széles körét átfogó, ellátási minimumokat rögzítő, rugalmas szabályozással a nemzetközi közösség különböző fejlettségű tagországai számára egyaránt vállalható normát teremtett. A korábbi, kizárólag egy-egy kockázatra koncentráló megállapodásokkal szemben a 102. számú egyezmény a kockázatok széles köre tekintetében határozza meg a védelem minimumát. Az idetartozó területek: az egészségügyi szolgáltatások, a keresőképtelenség esetén nyújtandó megélhetési források, anyasági ellátások, az időskorban, családfenntartó halála esetén, rokkantság esetén, munkahelyi baleset és a foglalkozási megbetegedések, munkanélküliség esetén nyújtandó ellátások, a családi támogatások. 7 Az egyezményhez csatlakozó tagállamnak a ratifikációt (a nemzeti jogba való beemelés) követő egy év elteltével kell vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről jelentést készítenie. A ratifikáláshoz első lépésként elegendő, ha csak három területre vonatkozó minimumszabályokat ratifikálnak, feltéve, hogy ezek közül legalább egy az úgynevezett kemény maghoz tartozó intézmény ratifikációját is tartalmazza. A kemény maghoz tartozó öt terület az időskor, a rokkantság, az eltartó hozzátartozó halála, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, illetve a munkanélküliség. 8 Magyarország nem ratifikálta az ILO 102. számú egyezményét. 7 Juhász Gábor-Tausz Katalin: Szociális Jog elektronikus kiadvány Bp, oldal 8 Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Bp, oldal 6

11 1.5. A szociális jogok védelmének európai rendszere Az Európai Szociális Kartát (továbbiakban Karta) az akkori tagállamok október 18-án fogadták el Torinóban. Mivel az Európa Tanácson belüli együttműködés keretében a tagállamok nem mondanak le olyan módon szuverenitásuk egy részéről, mint ahogyan azt a közösségi szervek jogalkotásra való felhatalmazásával az Európai Unió tagjai teszik, az Európai Szociális Karta rendelkezéseit csak az azokat ratifikáló országokban kell alkalmazni. A Kartát 2006 júniusáig az Európa Tanács 39 tagállama ratifikálta. Magyarország 1999-ben az 1961-ben elfogadott Európai Szociális Kartában meghirdetett 19 jogból 12-t ratifikált. Ez bevallottan az optimális minimum elvének alkalmazása alapján történt, ami azt jelentette, hogy az Országgyűlés csak olyan cikkeket ratifikált, amelyek teljesítésére teljes mértékben késznek vélte az országot, a nem teljesítésből fakadó következmények elkerülése végett ben került sor a Módosított Szociális Karta Magyarország általi aláírására, ezt 2009-ben ratifikálta az Országgyűlés. 9 Az alapvetőnek nyilvánított jogok közül a munkához, a szervezkedés szabadságához, a béralkuhoz, a szociális és egészségügyi, valamint a család szociális, jogi és gazdasági segítségre való jogának biztosítására vállaltunk kötelezettséget. Magyarország ugyanakkor nem ratifikálta a bevándorló munkások és családjuk védelemhez és segítséghez való jogát, és csak részben ratifikáltuk a társadalombiztosításhoz való jogot. A tagállamnak törekednie kell arra, hogy társadalombiztosítási rendszerét folyamatosan egyre magasabb szintre emelje. Így ellentétes a Kartában foglaltakkal minden olyan intézkedés, ami szűkíti a társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférést vagy a jogosultságok mértékét. Márpedig ilyenekre épp a ratifikációs eljárás ideje alatt az 1995-ös gazdasági stabilizációs program részeként sor került. E kötelezettség felvállalása tehát igen jelentős mértékben nehezítené a társadalombiztosítási rendszer átalakítását Juhász Gábor-Tausz Katalin: Szociális Jog elektronikus kiadvány Bp, oldal letöltve március 1-jén 10 Juhász Gábor-Tausz Katalin: Szociális Jog elektronikus kiadvány Bp, oldal letöltve március 1-jén 7

12 1.6. A szociális biztonsági rendszerek koordinációja A koordináció a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó akadályok elhárítását célozza, amely a gyakorlatban problémát idézhet elő. Az új tagállamok csatlakozásával együtt bekövetkező munkaerő-piaci átalakulás és a fokozott migráció szükségessé tette az Európai Unión belül mozgó munkavállalók szociális biztonságának folyamatos szabályozását. A szociális biztonsági ellátások területén az Európai Unió koordinációra törekedik. Az Európai Unió nem hoz létre egységes szociális védelmi rendszert, a tagállamok továbbra is maguk alakítják ki szociális ellátórendszerüket. A szociális biztonsági és ezen belül a társadalombiztosítási és családtámogatási rendszerek tagállamonként eltérőek. Minden ország saját hatáskörébe tartozik az igénybe vehető ellátások és az ellátásokra jogosultak körének meghatározása és a jogosultsági feltételek nemzeti jogszabályban történő rögzítése. 11 A koordinációs rendelkezések közös szabályokat és alapelveket fektetnek le, amelyeket a nemzeti jogszabályok alkalmazásakor minden tagállamnak be kell tartania. A koordináció célja, a tagállami rendszerek különbségéből adódó hátrányos helyzetek elkerülése és a megszerzett jogosultságok elismerése és megtartása. Az uniós rendelkezéseket az alábbi szociális biztonsági ágakat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni: - betegségi ellátások, - anyasági és apasági ellátások, - munkahelyi balesetek, - foglalkozási betegségek, - öregségi nyugdíjak, túlélő hozzátartozó számára nyújtott ellátások, - haláleseti juttatások, - munkanélküli ellátások, - családi ellátások és - előnyugdíjak Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga: Szociális jog Társadalombiztosítási jog Miskolci Egyetemi Kiadó oldal 12 Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga: Szociális jog Társadalombiztosítási jog Miskolci Egyetemi Kiadó oldal 8

13 1.7. A társadalombiztosítás fogalma és rendszere A társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező A biztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre. 13 A társadalombiztosítás az állam által szervezett szociális ellátási rendszer része. A hatálya alá vont tagokat mindaddig, amíg képesek önmagukról saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezi. Teszi ezt úgy, hogy a tagok által megtermelt javak egy részét, hozzájárulás formájában egy központi alapba vonja el. E forrásból betegségük, munkaképtelenségük idején, eltartójuk elvesztésekor, valamint a kockázatok előre meghatározott egyéb eseteiben jogosultak lesznek a törvényben meghatározott mértékű ellátásokat igénybe venni. 14 Ezen alapelvek mellett a társadalombiztosítás legfontosabb elve a szolidaritás elve. A társadalombiztosítási jog fogalmát a társadalombiztosítási jogviszonyban részt vevő feleket megillető alapvető jogokkal és kötelezettségekkel definiálhatjuk. A társadalombiztosítási jog azokat a társadalombiztosítási viszonyokat szabályozza, amelyekben a társadalombiztosítás szerv a biztosítottaknak meghatározott jövőbeni körülmények bekövetkezte esetén jogszabályban rögzített mértékű ellátásokat nyújt. A társadalombiztosítási jogviszonyban - szemben más jogágra jellemző kétoldalú jogviszonyoktól rendszerint három alany szerepel. A társadalombiztosítási szerv, a biztosított vagy ellátást igénylő, valamint a foglalkoztató áll egymással jogviszonyba. 15 A társadalombiztosítási jog szabályai számos más jogterület által rendezett életviszony közé beágyazódva fejti ki hatását. Szervesen kapcsolódik az alkotmányjoggal, a közigazgatási és pénzügyi joggal, a polgári joggal, illetőleg a családjoggal. Mindezek alapján megállapítható, hogy a társadalombiztosítási jog nem nevezhető egyértelműen különálló jogágnak. A társadalombiztosítási jogban az alapelvek jelentősége kettős. Egyrészt a jogalkotás során a szabályok segítik az egységes elvek érvényesülését, másrészt a vitás gyakorlati esetekben elősegítik a helyes alkalmazást. Jogrendszerünkben 1975 óta jogszabályban rögzített, alapelvként megfogalmazott rendelkezés van. Ezeknek két 13 Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga: Szociális jog Társadalombiztosítási jog Miskolci Egyetemi Kiadó oldal 14 Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Bp, oldal 15 Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Bp, oldal 9

14 nagy csoportját különböztetjük meg, alkotmányos, illetve törvényi szintű alapelveket. A kettő között alapjaiban az a különbség, hogy amíg az alkotmányos alapelvek a társadalombiztosításnak a mi társadalmi berendezkedésünk intézményei közötti elhelyezkedését írják elő, addig a törvényi alapelvek elsősorban a koherens szabályozási struktúra kiépítését és az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását szolgálják. 16 A társadalombiztosítás törvényi szintű alapelveit, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló évi LXXX. törvény tartalmazza. 16 Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Bp, oldal 10

15 2. A társadalombiztosítás nemzetközi történelme A hazai társadalombiztosítás történelmi fejlődésének részletes ismertetése előtt elengedhetetlen, hogy megemlítsük az egyes nemzetek társadalombiztosításának kialakulását meghatározó történelmi fejlődést. Az egyes országok eltérő finanszírozási rendszerei meghatározóak voltak a szociális rendszerek fejlődésében A bismarcki társadalombiztosítási rendszer Az első, állam által megszervezett, szociális ellátórendszer az egységes Porosz Királyság 1871-es megszervezése után született. A koncepció kidolgozása Otto Eduard Leopold von Bismarck kancellár nevéhez fűződik. Kialakulásának oka az erőteljesen iparosodó társadalom rohamosan növekvő létszámú városi proletariátus szegénysége, az 1874-es gazdasági válságnak köszönhetően Németország a szocialista eszmék fejlődésének fontos helyszínévé válása, valamint a szociáldemokraták nagyszámú bejutása a parlamentbe. Bismarck felfogása szerint az állam és a társadalom számára a legnagyobb veszélyt a szociáldemokrácia jelentette. A szociáldemokrácia veszélyét konkrét szociális reformokon keresztül próbálta elhárítani, azokat a rétegeket célozta meg, akik leginkább ki voltak téve a szocialista szabad szakszervezeteknek és ezzel együtt a marxi alapokon álló szociáldemokratáknak, illetve akiknek és családjaiknak a megélhetési biztonsága az iparosodás következtében rendkívüli mértékben függött keresőképességüktől. A társadalombiztosítási rendszer főbb alkotóelemei törvényekben jelentek meg: betegségi biztosítási törvény az üzemi baleseti biztosításról szóló törvény öregségi és rokkantsági biztosítási törvény A fenti három törvényt 1911-ben egyesítették és hatályukat a munkásokon kívül kiterjesztették az alkalmazottakra is (csak azokra, akiknek jövedelme nem haladott meg egy megadott szintet) munkanélküliség elleni biztosítás. Az ellátásra jogosultságnak feltétele volt, hogy a dolgozó valamelyik biztosítási ághoz tartozó ok miatt: betegség, baleset, öregség, munkanélküliség miatt nem 11

16 tud munkát végezni. A törvényekkel olyan intézményi struktúra jött létre, amely hatékony védelmet biztosított a munkavállalók növekvő rétegeinek. 17 A Bismarck-féle szolidaritás elvű társadalombiztosítási rendszerekben különböző módon érvényesül a kötelező és az önkéntes biztosítások viszonya. A köz- és magánfinanszírozás együtt van jelen. A bismarcki társadalombiztosítás két alapelve: szolidaritás a biztosítottak között és a munkáltatók hozzájárulási kötelességének bevezetése. A szolidaritás alapvető két irányának érvényesülése: horizontálisan gazdag szegény között, vertikálisan a generációk között. Két történelmi példa erre a rendszerre Németország és Ausztria, amelyek hatással voltak a hazai társadalombiztosítási rendszer kialakulására és fejlődésére. Előnyei közé tartozik, hogy széles körben hozzáférhető ellátásokat biztosít, a piac szerepe korlátozott, teljesítményarányos finanszírozás jellemzi és differenciáltabb igények kielégítésére is képes. Hátrányai, hogy nem terjed ki a teljes népességre, egyéni járulékfizetési nyilvántartás vezetését igényli, így nagyobb adminisztrációs teher és az ellenőrzés szükségességét vonja maga után. 18 A bismarcki modellt az 1800 évek végétől számos ország vette át és fejlesztette tovább, köztük Magyarország is A szovjet szociális ellátórendszer Szovjetunióban az állam által irányított rendszer 1917 után alakult ki. Az es októberi orosz forradalom jelentős áttörést hozott a szociális jogalkotásban: megjelent a termelés közben üzemi balesetet szenvedtek járadékáról szóló; az orvosi segítség szervezeti kereteiről szóló; és a munkanélküliek teljes állami támogatásáról szóló dekrétum; rendelkezéseket adtak ki a betegbiztosításról. Ezek a dekrétumok fektették le az elkövetkező évtizedekben használatban lévő szociális ellátórendszernek az alapjait, melyek meghatározták az egész keleti blokk szociálpolitikai mozgásterét, s melynek hatásai ma is érezhetők a Szovjetunió utódállamaiban. 17 hu.wikipedia.org/wiki/társadalombiztosítás letöltve március 1-jén 18 Dr. Karner Cecília: Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/2. 12

17 A rendszer főbb jellemvonásai a következők voltak: része volt egy tervszerű fejlesztést célzó társadalompolitikának, ingyen biztosította a betegellátást, a pénzügyi alapok a vállalatoktól és az államtól eredtek, a dolgozók nem fizettek semmilyen hozzájárulást Az amerikai Social Security Act Az as gazdasági világváltság szegénységi krízist okozott Amerikában. A krízis enyhítésére Franklin D. Roosvelt elnök elnökválasztási kampányában meghirdette a New Deal elnevezésű programját, mely számos gazdaságpolitikai intézkedés mellett a társadalombiztosítás reformjáról is szólt. A szociális rendszer alapjait lerakó törvényt 1935-ben alkották meg, melynek a legfontosabb elemi a következők voltak: munkanélküli ellátások tagállami megszervezése, erre szolgáló tagállami pénzügyi alapok létrehozása, adókedvezményekkel történő támogatása. öregek és özvegyek/árvák fogyatékosok számára kötelező biztosítás szövetségi szinten. két szövetségi segélyrendszer: ellátatlan öregeknek és gyerekes családoknak Az angol Beveridge-terv A Beveridge-tervet 1942-ben dolgozták ki, lord William Beveridge vezetésével. A terv javaslatai szerint bővíteni kell a kedvezményezettek körét. A cél az, hogy védelmet kapjon az egész munkaképes népesség. Az igénybe vevőket csoportokra osztották. Az egyes csoportok (munkavállalók, egyéb keresők, háztartásbeliek, gyerekek és öregek) az ellátási fajták különböző összetételű kombinációjára szerezhettek jogosultságot. A munkanélküli ellátások helyett átképzési programokat indítottak, ahol köteles volt a munkanélkülinek megjelenni. 19 hu.wikipedia.org/wiki/társadalombiztosítás letöltve március 1-jén 20 hu.wikipedia.org/wiki/társadalombiztosítás letöltve március 1-jén 13

18 A Beveridge-terv főbb irányelvei a következők: 1. Anglia szociális ügyeinek irányítására egy minisztérium felállítása, amelynek hatáskörébe utalnák a szociális biztosítást is. 2. A társadalombiztosítás kiterjesztése jövedelemkorlátozás nélkül minden állampolgárra, vagyis a szociális biztonságnak le kell válnia az úgynevezett munkáskérdésről és mint általános állampolgári jogot kell újraformulázni. 3. A járulékfizetés egységesítése, a befizetésekre olyan okmány rendszeresítése, amelyre a biztosított egyetlen heti járulék ellenében is megkapja az összes szolgáltatásokat. 4. Az ügykezelés egységesítése úgy, hogy a hivatalok minden biztosított részére elérhetők legyenek, vidéken a minisztérium helyi szervei intézzék a biztosítottak ügyeit. 5. Az igazságtalan jövedelemelosztás kiegyenlítésére legalkalmasabb erőteljes szociális biztosítás kiépítése és egy jelentős gyermeknevelési pótlékot nyújtó családi munkabér bevezetése. Beveridge, a kiadások fedezetére sajátos finanszírozási szerkezetet kívánt megvalósítani: a társadalombiztosítás közterheinek tripartit megosztását javasolta, aminek következtében az állam, a munkáltató és a munkavállaló fizetne hozzájárulást 50 százalék-, 20%- és 30% arányban. Szociális szempontból a modell úgynevezett népbiztosításnak nevezhető A svéd jóléti állam A svéd jóléti rendszert a fejlett szociálpolitikai intézményrendszert működtető országok mintájaként tartják számon. Kialakulása az as világváltság utáni időszakra tehető, amikor egy szociáldemokrata kormány került hatalomra. Ez a rendszer egészen 1976-ig volt érvényben. A jóléti rendszer főbb jellemzői: igyekszik a lakosság lehető legnagyobb körét átfogni; az ellátásokat rászorultsági vizsgálatok nélkül állapították meg; a rendszer a kockázatok széles körét átfogta; 21 hu.wikipedia.org/wiki/társadalombiztosítás letöltve március 1-jén 14

19 pénzbeli ellátások mellett természetbeni ellátást is biztosított; meglehetősen magas helyettesítési rátákat alkalmazott, ha a megélhetési zavart a kieső jövedelem okozta; A svéd rendszer számos előnye ellenére nagyon költségesnek bizonyult, a kiadások nagysága 1990-re elérte a nemzeti össztermék közel 35%-át. Napjainkban egy kevésbé költséges modellt alkalmaznak hu.wikipedia.org/wiki/társadalombiztosítás letöltve március 1-jén 15

20 3. A magyar társadalombiztosítási rendszer történelmi fejlődése Ebben a fejezetben szeretném ismertetni a magyar társadalombiztosítási rendszer történelmi fejlődését az egészségbiztosítás rendszerén keresztül. Tekintve, hogy dolgozatom fő témája az egészségbiztosítás által nyújtott pénzbeli ellátások közül kiemelten a gyermekes ellátások ismertetése, ezért fontosnak tartom ezen ellátások történelmi fejlődésének részletes ismertetését A társadalombiztosítás korai előzményei A társadalombiztosítás kialakulása Magyarországon több évszázados múltra tekint vissza. Kezdeti nyomaival a középkorban megjelenő bányaiparban találkozunk. Hazánkba az első bányászokat az Árpádházi királyaink telepítették be a XI-XII. században. A bányatelepek voltak az egyetlen olyan munkahelyek, amelyeken a kapitalizmusra jellemző feltételek között folyt a munka. A közös munkahelyen, tervszerű munkamegosztás mellett nagyobb létszámú állandó munkástömeg dolgozott együtt. A bányászat különös veszélyei, az egészségre káros körülményei, az egészségvédelem váltották ki a bányászokból az egymás támogatását célzó összefogást, az önsegélyezést. Az önsegélyezés abban nyilvánult meg, hogy a bányamunkások maguk között gyűjtött adományokkal siettek a megbetegedett vagy keresőképtelenné vált bányásztársaik segítségére. Az adományokból több helyen betegszobákat, kórházakat létesítettek. Így elsőként 1224-ben Selmecbányán, 1334-ben Besztercebányán, majd 1391-ben Újbányán építettek kórházakat, melyek működéséhez az egyház szegénygondozási tevékenységéből adódóan jelentős mértékben hozzájárult. 23 A bányamunkások esetenkénti önsegélyezéséből fejlődött ki az úgynevezett bányatársláda (Bruderlade) intézménye. Elnevezését valószínűleg arról kapta, hogy a befolyt adományokat erre a célra rendelt ládában helyezték el. A szakirodalom első társládaként a felvidéki bányagróf, Thurzó János bányájában alakult bányatársládát említi. Az önkormányzattal működő bányatárspénztárak a 23 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 16

21 bányászok munkabéréből levont járadékokból és a munkaadó hozzájárulásából fizették a segélyeket, betegség esetén a pénzbeli támogatást, az orvosi kezelést és a gyógyszert, valamint a temetési segélyt. 24 A XVIII. század közepéig a társláda alapszabályok csak általánosságban rendelkeztek a munkaképtelen bányászok és családjuk támogatásáról. A konkrét mértékre vonatkozó rendelkezések csak az év után alkotott alapszabályokban fordulnak elő. Pl.: a járadékszerű nyugbér (provízió), végkielégítés, várakozási idő, stb. A bányatársládákról az első jogszabályi rendelkezés az 1778-ban kiadott udvari kamarai rendelet, mely kimondta a társládák kötelező kincstári segélyezését, továbbá a bányászok járulékfizetési kötelezettségét és a bányatársládába az összes munkacsoportnak beleértve a napszámosokat is a kötelező belépést. A magyarországi és ausztriai kincstári bányatársládák között viszonosság állott fenn. Ez azt jelentette, hogy kölcsönösen fizettek nyugbért az olyan munkások részére, akik mindkét állam területén lévő kincstári bányákban öregségükig felváltva dolgoztak. A magán bányatulajdonosok a munkásaik megtartása érdekében a munkások hozzájárulási összegével azonos összeggel támogatták a társládákat től azonban az osztrák bányatörvényt kiterjesztették Magyarországra is, így a magántulajdonban lévő bányákban is meg kellett szervezni a társpénztárakat. 25 A bányatörvény a munkáltatókat meghatározott járulék fizetésére nem kötelezte, de ha a társláda deficittel zárt, a különbséget fedezniük kellett. A munkaadók érdekeltsége megkívánta, hogy a munkások minél nagyobb mértékű járulék fizessenek és a társláda kiadásait minél kisebbre csökkentsék. Ennek érdekében szabadulni igyekeztek a gyengébb, betegebb és idősebb munkásoktól. A társládák szolgáltatásai 1891-ig igen eltérőek voltak, bányatársládánként változtak, de általában a következő területekre terjedtek ki: - betegség esetében orvosi kezelés és gyógyszersegély, valamint pénzsegély, - munkaképtelenség esetében nyugbér vagy végkielégítés, - özvegyek és árvák ellátása - temetkezési segély dr Bérczi Éva: Az egészségügy és a társadalombiztosítás kapcsolatrendszere OTI Bp oldal 25 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 26 Dr Laczkó István: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története Táncsics Könyvkiadó Bp oldal 17

22 A XIX. század végéig hazánkban 133 bányatársláda működött, és mintegy ezer bányamunkás nyugbérezését látta el. A bányatársládák sem kialakulásuk idején, de még azután hosszú ideig sem töltik be a valódi társadalombiztosítás intézmény szerepét. Hazánkban az ipar fejlődése a XIX. század második felére felgyorsult. Egyre nagyobb számban alakultak céhek, majd manufaktúrák, ahol a gépek alkalmazása került előtérbe. Az ipari foglalkoztatottak száma jelentősen növekedett, ám a gépesítéssel nagymértékben romlottak a munkafeltételek. A kizsákmányolás egyre nagyobb méreteket öltött, ennek okán növekedtek az osztályellentétek is. A munkaidő hossza korlátlan volt, azt kizárólag a nőmunkások és a szakmunkások tekintetében korlátozták 12 órában. A munkásság sem a munkáltatójától, sem az államtól nem kapott szervezett segítséget, ha nehéz helyzetbe jutott (betegség, megrokkanás), ezért megpróbáltak saját magukon segíteni. Az ipari munkások önkéntes társuláson és a kölcsönös támogatás elvén alapuló segélyegyletek létrehozásában a céhek érdekvédelmi munkájának volt jelentős szerepe. 27 Ezt követően számos szakmai és területi alapon megszervezett segélyező egyesület alakult. Legrégebbi közülük a nyomdászok 1870-ben alapított Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkant Pénztára. A pénztár tagja lehetett minden év közötti férfi és nő, akiket életkoruknak és fizetésüknek megfelelően osztályokba soroltak. 28 A tagok betegsége esetén orvosi kezelést, gyógyszert, illetve 26 napra kórházi ápolási költséget térített, ha a segélypénz összege a kórházi ápolási díj összegénél nagyobb volt. Keresőképtelenséget okozó betegség esetén 26 héten át segélypénz járt, mely további 26 héttel, a segélypénz felének megfelelő összeggel meghosszabbítható volt. A szülő nő ugyancsak kapott segélyt, 10 hónapi egyleti tagság esetén egy hétig segélyezés illette meg. Amennyiben a szülésből kifolyólag megbetegedett legfeljebb 26 hét tartamára a segélypénz fele összege járt. A Pénztár 1871-ben kettévált Általános Munkásbetegsegélyező Pénztárrá és Általános Munkásrokkant Segélyező Pénztárrá. Ez utóbbi érdeklődés hiányában rövid időn belül megszűnt. A betegsegélyező pénztár erős fejlődésnek indult és országos méretűvé nőtt. A segélyező egyletbe beolvadtak a gyári pénztárak, valamint azok a gyárak is csatlakoztak, ahol nem működtek betegpénztárak. A jelentős fejlődés ellenére 27 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 28 dr Bérczi Éva: Az egészségügy és a társadalombiztosítás kapcsolatrendszere OTI Bp oldal 18

23 az önkéntes jellegénél fogva az ipari munkásoknak csupán a 40%-ára terjedt ki a biztosítás. Az Általános Pénztárat tekintjük a társadalombiztosítás első országos szervének A kötelező társadalombiztosítás kialakulása Az önkéntes segélyezéseken túl állami rendelkezések is születtek, melyek elősegítették a kötelező társadalombiztosítás kialakulását ben két törvény is kimondta, hogy a kereskedelemben és iparban alkalmazott segédek és munkások védelmében, azok megbetegedése esetén az orvosi ellátásáról a munkaadó köteles gondoskodni. Az 1875-ös törvény elrendeli, hogy a nyilvános gyógy- és betegápolási, továbbá a szülési esetekben felmerült költségeket amennyiben azokat az ápoltak vagyontalanságuk miatt megtéríteni nem képesek 30 napig a gyárak, vagy vállalatok tulajdonosai és a vasutak igazgatóságai kötelesek fizetni az alkalmazottai után. A magyar törvényhozás a társadalombiztosítás kérdéseivel először az I. ipartörvény, az évi XVII. törvény foglalkozott. A törvény kimondja a segélypénztárak felállítását és a segélypénztárba belépés kötelezettségét ott, ahol a segédek többségéből álló békéltető bizottság kötelezően vállalja, hogy hetibérük bizonyos százalékával a fenntartáshoz hozzájárul. A II. ipartörvényként ismertté vált rendelkezésben már megtalálhatjuk a kötelező társadalombiztosítás kezdeti csíráját. 30 A II. ipartörvény megszületését követően megindult a magyar gyáripar erőteljes kiépítése, melynek következtében a munkásság száma rohamosan növekedett. A munkások szervezetbe tömörülten követelték a szakszervezetek évi kongresszusán a kötelező állami betegségi, illetve rokkantsági biztosítás bevezetését. E nyomásnak köszönhetően született meg, az évi XIV. törvény, 31 mely a társadalombiztosítás történetének nagyjelentőségű törvénye. Németország és Ausztriát követően Európában harmadikként hazánk vezette be a kötelező betegségi biztosítást az ipari és gyári munkások számára. 29 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 30 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal április 1-jén lépett hatályba 19

24 Betegsegélyző pénztárhoz kell tartozniok, nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül mindazoknak, a kik a magyar korona országai területén, valamely az ipartörvény (1884:XVII. tc.) alá eső foglalkozásnál, oly fizetéssel vagy bérrel vannak alkalmazva, melynek egy munkanapra eső összege 4 frtnál nem magasabb és a kikkel szemben a munkaadó a munkába álláskor világosan ki nem kötötte, hogy az alkalmazás nyolcz napnál rövidebb időre terjed. 32 E törvény már európai színvonalon szabályozta a baleset és betegbiztosítást, garantálta a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A pénzbeli ellátások körében biztosította a táppénzt azon esetre, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és három napnál tovább tart, a megbetegedés napjától számítva a keresetképtelenség tartamára, de legalább húsz héten át. Biztosította továbbá gyermekágy esetében a gyermekágysegélyt, mely a táppénzzel egyenlő összegben járt nem lehetett több a járulék alapul vett összeg 75%-nál -, már a lebetegedés első napjától legalább négy hétig. Halálozás esetében temetkezési segélyt nyújtott, a járulék kiszámításának alapjául vett összeg a járulékalap 75%-os - húszszoros értékéig. A természetbeni ellátások körében húsz hetet meg nem haladóan ingyen orvosi segélyt, szülés esetében ugyancsak ingyen a szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést, valamint gyógyszereket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket biztosított. 33 A törvény hatálya nem terjedt ki az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatoknál véglegesen állandó fizetéssel alkalmazottakra, ha illetményeiket betegség esetén legalább húsz héten át megkapták, a mezőgazdasági munkásokra a törvény hallgatólagosan zárta ki a biztosítottak köréből -, valamint a tengeri hajózásnál, és tengeri halászatnál alkalmazottakra. A biztosítási kötelezettséget több tényező szűkítette, többek között a nyolc napnál rövidebb alkalmazás, a napi 4 forint, évi forintot meg nem haladó kereslet. 34 A biztosítottak eltartott hozzátartozói jogosultak voltak a táppénz felére, amíg a beteg kórházi ápolás alatt állt. 35 Ha a pénztári tag keresethiány miatt nem tudta fizetni a tagsági díjat, a jogszabályban rögzített jogait még hat héten át élvezhette. 36 A segélypénztárak kötelesek voltak tartalékalapról gondoskodni, amelybe a bevételek 1/10-ét kellett évi XIV. tv CompLex Kiadó letöltve március évi XIV. tv évi XIV. tv. 2., évi XIV. tv évi XIV. tv

25 berakni. A tartalékalap kezeléséről és elhelyezéséről a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel együtt egyhangúan, rendeleti úton szabályozott. 37 E törvény hatályba lépése után nagyon sok ipari- és gyári alkalmazott nagyobb biztonságban érezte magát a betegsége alatt, mert tudta, hogy a családja jólétéről majd az állam gondoskodik. Az évi XIV. törvény volt az első, amely kötelezően írta elő a betegbiztosítás megvalósulását Magyarországon. Ettől az időponttól vált intézményessé a társadalombiztosítás hazánkban. A törvénnyel azonban nem valósult meg öregségi és balesetbiztosítás Az egységes szabályozásra törekvés A biztosításba bevontak száma a évi XIV. törvény hatályba lépését követően megemelkedett, azonban 1898 után ez a növekedés megtorpant. Az as gazdasági világválság következményeként nagymértékű munkanélküliség volt az egyik oka annak, hogy 1906-ban a lakosságnak csupán 3,3%-a volt biztosított. A törvény továbbá elégtelen volt a szociális problémák megoldására, ezért a munkásság és képviselőig napirenden tartották a szociális helyzetük javítását. Különösen a balesetbiztosítás bevezetését szorgalmazták, de ezzel egyidejűleg követelték az öregségi rokkantsági biztosítás megvalósulását is. Ezen nyomásnak eredményeként a társadalombiztosítási törvény módosítására került sor, amely a évi XIX. törvényben 39 teljes mértékben megreformálta a korábbi szabályozást. Elsődleges lépésként - a korábbi törvény által felállított hat betegsegélyező pénztár egységesítésével - centrális szervezetet hozott létre, az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár néven, mely kerületi pénztárakra épült. Emellett fenntartotta a vállalati pénztárakat is, melyek a betegsegélyezés tekintetében közvetítő szervként működtek az országos biztosító pénztárnak, hatáskörük pedig egyáltalán nem terjedt ki a balesetbiztosításra. A központosítás mellett második fontos lépése, hogy a kötelező biztosítás mellett a kötelező balesetbiztosítást is bevezette. Érintetlenül hagyta azonban a bányatársládák és dohánypénztári pénztárak önállóságát. A törvény harmadik alapvető intézkedése volt, hogy a biztosítást ellátó évi XIV. tv Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal július 1-jén lépett hatályba 21

26 szervek önkormányzati alapon működnek, a biztosítottak és a munkáltatók egyenlő számú küldötteinek részvételével. Végül a felmerült vitás ügyek eldöntésére külön választott bírósági intézményeket szervezett. 40 Ezen reformok képezték a törvény négy alapelvét; a kötelező biztosítást, a biztosítás központosított és országos szervezetét, a pénztárak egységes, önkormányzati alapon történő működését. A törvény hatálya a betegségi biztosítás tekintetében kiterjedt az ipari és a kereskedelmi alkalmazottak egy részére, a balesetbiztosítás pedig csak az ipari munkásság egy részére. A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a jogosultsági feltételek, s az ellátások mértékei nem változtak, megegyeztek a évi XIV. törvényben meghatározottakkal. A fedezeti rendszerét tekintve a betegségi biztosítási járulék a tag átlagos napi bérének 2%-ánál kevesebb és 4%-nál magasabb nem lehetett. A járulékok fele részben a munkást, fele részben a munkaadó terhelték. 41 Az évi XIX. törvény rendelkezései tartalmazzák a társadalombiztosítás másik fontos ágát, a balesetbiztosítást. A törvény célja a biztosítottat az üzemi baleset által okozott keresőképtelensége vagy keresőképesség csökkenése fejében történő kártalanítás. Emellett a családtagokat az üzemi baleset következtében meghalt biztosított halálával okozott kár esetén történő kártalanítás. A balesetbiztosítás voltaképpen a korábban bírói úton érvényesített, és többségében a munkás javára megállapított munkaadó által fizetendő kártérítés helyett nyújtott kártalanítást. Ennek megfelelően a rendelkezés bevezetését a munkaadók is szorgalmazták. A kártalanítás baleseti járadék formájában nyilvánult meg, összege függött a munkaképesség csökkenés fokától és biztosított beszámítható jövedelmétől. 42 A törvény balesetbiztosítás tekintetében az előnyök mellett számos hiányossággal is rendelkezett. A törvény biztosítottak köréből kihagyta az egyik legveszélyesebb üzem, a bányaüzem dolgozóit. Kimaradtak a balesetbiztosításból a mezőgazdasági dolgozók és a háztartási alkalmazottak is. A baleset fogalmának meghatározása nem történt meg, így a baleset üzemiségének meghatározását a gyakorlatra bízta. Nem nyújtott továbbá kártalanítást a foglalkozási megbetegedések esetén. 40 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 41 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 42 Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 22

27 A biztosítás állami felügyeletét és ellenőrzését a Kereskedelemügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló Állami Munkásbiztosítási Hivatal látta el, amely egyúttal a legfelső munkásbiztosítási bíróság szerepét is betöltötte, így viszont munkája sokszor lassúvá, nehézkessé vált. Lényegében tehát a munkásbiztosítás intézménye állami felügyelet alá került, csorbult önkormányzati jellege. A kormány néhány év múlva tovább korlátozta, majd a háború kezdetén teljesen felszámolta a pénztárak autonómiáját A társadalombiztosítás alakulása az I. világháború előtt és alatt Az évi VIII. törvénycikk 43 a balesetbiztosításra jogosultak körébe bevonta a mezőgazdasági dolgozókat is. A baleseti segélyezés időtartamát 60 napról 10 hétre emelte. Önkéntes nyugdíjcsoportot állított fel, melyben 14. életévén túl minden földműves beléphetett, akik 10 év tagsági jogviszony után a 65. életévük betöltését követően nyugdíjat kaphattak. Az első világháborúra való felkészülés súlyos terheket rótt a bérből és fizetésből élő dolgozókra. Az uralkodóház az állami alkalmazottak megsegítése érdekében bevezette a családi pótlék rendszert. Az évi XXXV. törvénycikk 44 hatálya alá tartoztak az állami, vármegyei és államvasúti alkalmazottakra, akiket a családi pótlék szempontjából két csoportba sorolt. Magasabb fizetési osztályba tartozók a gyermekük 21. életévének betöltéséig, az alacsonyabb fizetési osztályba tartozók a gyermekük 16. életévének betöltéséig jogosultak ellátásra. A családi pótlékra való jogosultságából ki voltak rekesztve a napszámosok, munkások, munkásnők, azok, akik illetményeiket az államtól kapták ugyan, de nem álltak állami alkalmazásban, valamint az átmeneti alkalmazásban állók, és fizetéstelenek. 45 A világháború alatti infláció szükségessé tette az ellátások emelését. A munkásbiztosításban 1918-tól bevezetett változtatások fő célja, hogy a betegbiztosítás területén kielégítsék a legégetőbb szükségleteket. Ennek érdekében felemelték a betegségi biztosítási ellátás időtartamát 20-ról 26 hétre, a táppénz mértékét a biztosított átlagos napibérének 60%-ára 50%-ról -, valamint a gyermekágyi segélynek március 1-jén lépett hatályba CompLex Kiadó letöltve március június 11-én lépett hatályba CompLex Kiadó letöltve március Benczúr János: A magyar társadalombiztosítás története OTI Bp, oldal 23

TARTALOMJEGYZÉK A magyar társadalombiztosítás története...... 15 1. A magyar társadalombiztosítás gyökerei

TARTALOMJEGYZÉK A magyar társadalombiztosítás története...... 15 1. A magyar társadalombiztosítás gyökerei TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet A magyar társadalombiztosítás története...15 1. A magyar társadalombiztosítás gyökerei....15 1.1. A magyar társadalombiztosítás fejlődésére hatást gyakorló rendszerek... 15 1.1.1.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: NYEBEHAJ CSILLA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

Biztosítási orvostani ismeretek Az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásai

Biztosítási orvostani ismeretek Az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásai Biztosítási orvostani ismeretek Az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásai Rezidens törzsképzés 2015 Dr. Havasi Beáta SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet A társadalombiztosítás fogalma A

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon

SZAKDOLGOZAT. A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon Készítette: Tóth Krisztina Konzulens: Dr. Jakab Nóra Miskolc 2015. University

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról A törvényt az Országgyűlés a 2013.

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Az egészségbiztosítási ellátások

Az egészségbiztosítási ellátások Az egészségbiztosítási ellátások Biczók Gyöngyi 1 Tartalom Oldal 1. Ellátásokra jogosultság 2 2. A legfontosabb fogalmak meghatározása 2 2.1 Biztosítási jogviszony 2 2.2 Egészségbiztosítási ellátás 3 3.

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról

Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról 2007. október 16-án került megrendezésre az OMMF Együtt a foglalkoztatás biztonságáért

Részletesebben

V. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

V. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása Az V. Állami Számvevőszék fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 2 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009- ben is a jóváhagyott az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Horváth

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer történetének

A magyar nyugdíjrendszer történetének A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése és a nyugdíjrendszer 2010-es átalakításának egyes alkotmányos tulajdonvédelemmel összefüggő kérdései Andorkó Imre * Bevezető gondolatok nyugdíjrendszer

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Családpolitikai Szótár 2015 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati

Részletesebben

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY*

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a tudományos kutatás,

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV I. félév 1. A munkajogi szabályozás kialakulásának fő állomásai 2. A munkajogviszony fogalma 3. A megbízás fogalma 4. A

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté)

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 1 Készült: 2009 októberében, figyelemmel a tervezett 2010. január

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben Előadó: Némedi Erika Az eljárás megindítása A békés megyei Zsadány községben élő panaszos szociális ellátása ügyében kért segítséget.

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

MKTB (BA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2016. június. I. Témakör Egészségügy és családtámogatás

MKTB (BA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2016. június. I. Témakör Egészségügy és családtámogatás I. Témakör Egészségügy és családtámogatás Egészségbiztosítás 1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. hatálya, alapelvei. 2. Az egészségbiztosítás elemei. Társadalombiztosítás,

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2016. I.

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT. Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT. Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak 2016 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A KÖZALKALMAZOTTI

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5258/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5258/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5258/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 őszén Baranya megye intézményi rendszerének alapjogi szempontú

Részletesebben

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Az ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Tartalomjegyzék A szerkesztõ ajánlása............................................... 9 I. rész Az ellenõrzésrõl általában........................................

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

SZOCIOLÓGIAI SZEMLE EPŐDY-HARRACH BÉLA SZERKESZTI: V. ÉVFOLYAM 1943 FEBRUÁR 2. SZÁM.

SZOCIOLÓGIAI SZEMLE EPŐDY-HARRACH BÉLA SZERKESZTI: V. ÉVFOLYAM 1943 FEBRUÁR 2. SZÁM. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE SZERKESZTI: EPŐDY-HARRACH BÉLA V. ÉVFOLYAM 1943 FEBRUÁR 2. SZÁM. TARTALOM ÉRTEKEZÉSEK A BEVERIDGE TERV Tóth Béla Csáktornyai Ferenc - Vigh Győző Mihálffy Antal... 45 SZOCIÁLIS FIGYELŐ

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 183. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. december 3., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 183. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. december 3., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. december 3., péntek 183. szám Tartalomjegyzék 2010. évi CXXXIV. törvény A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény, valamint

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása

A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása Konzulens: Kovácsné Nagy Emese Egyetemi docens Készítette: Kovács Tiborné Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

Részletesebben

Tantárgyi tematika Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge

Tantárgyi tematika Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: JL4:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 7 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

A komáromi Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

A komáromi Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A komáromi Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata OM: 031821 A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 11. Jóváhagyta:. TARTALOMJEGYZÉK INTÉZMÉNYÜNK SZERVEZETI

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2008. év... 6 I. A pénztár szervezete, működése, gazdálkodása... 6

TARTALOMJEGYZÉK. 2008. év... 6 I. A pénztár szervezete, működése, gazdálkodása... 6 Felügyeleti állásfoglalások A Tisztelt Olvasó az alábbiakban a felügyelt intézményekre vonatkozó törvényeknek megfelelő feldolgozásban kérdéseket és válaszokat talál. A kérdéseket a felügyelt szervezetek

Részletesebben

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi

Részletesebben

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: SZABÓ NIKOLETTA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS 1 UNIVERSITY

Részletesebben

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben