isi Elvállal lelkiismeretes és pontos kiszolgálás mellett szőnyefftisztitást, megóvást és javítást.

Átírás

1 30. szjm VASÁRNAPI ÚJSÁG. 640 ÉVPOLYAH. M <& -1 vianyerőre berendezett szőnyegporó, megóvó = és javító intézete. = Teep: T E, Nap-u. 10. Iroda: YIIL, Gyöngytyuk-u. 7, isi Eváa ekiismeretes és pontos kiszogáás meett szőnyefftisztitást, megóvást és javítást. Szőnyeg-megóvásra száraz és = szeős heyiségge rendekezem. Úgyszintén eváa abak-, akástisztitást, szobabeeresztést, vaamint akasok pormentesitését ós biztos fóregmentesitésót Teefonértesítésre (teefonsz ) azonna házhoz küdök. SL 31. SZ (56. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi iroda: IV. Beátanoda-ntoza 5. Kiadóhivata: IV. Egyetem-utcza 4. 5 KORONA ayí; utczai vászonczipö BÚTOR készpénzért és részetre. 3 szoba tejes berendezés 36O frt, mey á: háó, ebédő és szaonbó. 100 szoba áandóan készen raktáron a egegyszerűbb kivitető a egfinomabbig. Képes árjegyzék ingyen. Abum 50 fi. béyegekben. Féig ingyen! ELEKTRO" szürke és barna színben N A G Y I M R E akberendezési váaata, saját készitményü czipő áruházában Budapest, IV., Kecskeméti-u. 13. UJOOIVSAG! Budapest, Váczi-kőrut 9. sz. (Szerecsen-u. sarok.) Papek-fée törv. vádett pénztárcza erús zergebőrbü. Eőnyei: egy drb bőrbő készitte, : : minden pénznem küön van, apos és nem merev. :: Úrik résiére U cm. hossiu, 7Vi cm. szées 3 korona, högyek «11 «6V» «t 3 t Vidékre 2 darab megrendeésné portómentes küdés. PAPEK JÓZSEF bőröndös ésfinombőráru készítő Budapest, VIII., Rákóczi-nt 15 B. Árjegyzék bérm. aranyóra. Senkinek sem szüksé ges ma már vaódi aranyórái 200 koroná értvásároni, mióta az ide erajzot ki váó gyártmányn ((Eektronaranyórát (Gashüierendszerikészitik. Ezen óra szerkeze tének három fedee van és kizáróagosan vátozatan, aranyhasonó ércötvénybő és ezenkívü még egy vastag réteg vaódi arannya, mey viamos áram 'segítségéve esi rávezetve, úgy, hogy kiváó tartósságért tejes garantiát váaok. Az «Eektro»-aranyórá! senki sem tudja egy 200 koronát M aranyórátó megküönböztetni. Fontos járásért 5 évig írásban garan táok. Római vagy arabs számjegyekke. Ára csak K :: Kizáróag eredeti, egjobbaknak eismert :: író angya11 Páratan és csodás hatású arczszépitö és finomító a Födes-fée Margit-créme gramofon gépek és emezek. SCHMID NÖVÉREK-né Budapest, IV., Kígyó-tér 1. sz. Váasztékküdemányek, kedvező emezcsere fövéte. Ár- és emezjog-yzek ingyen és bérmentve. Muri korokban hasznát készítmény. Zsirtaan, ártamatan, rögtön szépít Az egész viágon kap ható és 2 koronás tégeyekben. Margit-szappan 70 f., Margit-pimder K 20 f. három színben kap ható. Tessék a záróvédjegyre ügyeni és csakis eredeti készítményt efogadni, meynek ártatuatanságáért éa kitűnő hatásáért feeősséget váa ::::: a készítő ::::: FÖLDES K E L E M E N gyógyszerész Aradon. S E R A L-A RCZKENÖCS, V egyi tisztítás, ruha- ~=BS? festés, gözmosás ozimtt ismertető füzetet bárkinek bérmentve küd Hatenberger Béa, Kassa. A..A..A..A..A..A.!!!!!!íi!!!!!!!!!!í!:«in!![!IIIIIIIIIO!irai!!«!!!!i!:i!!^ A egjobb és egocsóbb építőanyag a *z arczoi tisztítja, fehéríti ég barsonypnhava team. Eey tégey ára kor. 4O fi., ki* tégey Í r. 7O fi. Ser«,i-s*appan, Epe-Mappán kitűnő toüett szappa nok a kenőcs hasznáatához. Serai-crSme nappai hasznáatra, Serai-pouder kiváó finom arczpor há rom színben, fehér róieaazin és créme. Egy doboz ára kői. Készíti R O Z S H T A T H A T T A S gyógyszertár*. Aradon, Siabadiág-ter. 1W94 Ara csak 11,80 homokbó czementte vagy mészsze készüt faazótéga, tetőcserép, járda és padóap atb. dr. (íasuary rendsz. szerint eőáítva. Dr. Oaspary i ó z i vagy erőhajtásra berendezett gépein vagy formáin a egküönbözőbb árakban. A 228. számú ismertetési brosúra ingyen. Leveezés és nyomtatványok magyar nyeven. Leípíiger Cementindnstrie. Dr. Gaspary & Co. Markranstadt, Leipzig meett (Németország). Minden Eektro-aranyóra vásáró ajándéku egy szép eekro-aranyáncot is kap. Minden Eektro-aranyóra meé S évre szóó kezességi jegy van csa tova. Egyedüi árusítás utánvétte. Heinrich Kertész, Wien,., Wozeie 34 U. Tet kebe eérésére, BÚTOR ízéses és szoid kiviteben, Szép kebet szerezni. ma már nem ké pez titkot a högy pénz vagy részetre viág eőtt, a mióta SÁRKÁNY I. t ipues Őri butoriparosná, Budapest, en taes»(keeti abdacsok) csodáatos ha műhey és raktá. tása ismeretes. Ezek a pinák vaóban azon tuaj donságga Szép tet aakot, gyönyörű keb bírnak, et 6-8 hét aatt érhetni e a törv. védett tbnrteru* nevű _, hogy a arany éremme í P é n j J J? kebet kifejesztik, megsziárdítják Hamburg 1901, Berin 1903) kiés uijáaakitják, ép agy a nyak és tüntetett orientáis eroporuní váosontok öregeit megszüntetik hasznáata áta. 30 fontnyi b az áta, hogy a kebenek kecses zás biztosítva. Ártamatan. Fe tetséget köcsönöznek a nékü, téten reáis, nem szédegés. hogy a derekat kibővítenék. A Sok eismerőevél Dob--z hasz náati utasítássa 2 marka. k e e t i p i u á k főeg keeti nö Postautaványon v. utáuvette vénykivonatokbó készünek az fportó küön) Hyfrien»oi» ártamas arzéntő tejesen mente I n í t t u t D. Prani St»in«sek. Hatását nem szabad hasonó k Co Berin 57. Königgratzerczéú más küsó vagy beső hasz strasse 66. Budapesten kapható: náatra szozáó szerre összeté Török Józsefné, Kiráy-u. U. veszteni. Egy több mint 20 évi eredmény a P i u e s O r i e n t a e s hírnevét megerősítette annyi ra, hogy ágy a fiata eánynak, mint az asszonynak az egyedüi eszköze arra. hogy tet s sziárd kebere egyen szert. Könnyű és diskrét kezeés, tartós eredmény már 2 havi hasznáat után. Egy üvegecake hasznáati utasítássa 6.45 kor., utánvétte 6.75 kor. Fő raktár Budapesten Török József VL, Kiráy-utcza 1 1 Prágában Fr. Wittek & Co.Wasaergasse 19 (Frankin-Társuat nyomdája Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.) VII., Erzsébet-körűt 26. M. +Soványság. + SZERKESZTŐ HOITSY PÁL. Egyes szám ára 40 fiér. GRÓF ZICHY GÉZA. K i KE ISMERNÉ s tisztené ezt a nevet? Pedig viseője nem szeret szerepeni. Maga heyett műveit küdi a nagy nyi vánosság eé; de a szeemi termékeknek s épen az övéinek, az a sorsa, hogy szájró szájra, kézbői-kézbe menjenek s akkor is föfözendüjenek sokfeé, mikor akotójuk már rég egészen más eszmekörben é. A tejes visszavonutságban - - Pozsonyban, egy dunaparti bérházban - - éő gróf, az egy aránt jees vadász, kötő, zene szerző egyéniségét ma meg ke mutatnunk a nagy közönségnek, akárhogyan titakoznék is eene maga gróf Zichy Géza. Akanm szogá reá az, hogy júius 22-én tötötte be éete hatvanadik évét. Ez a dátum azonban nem jeent számára sem öregséget, sem nyugvó pontot. Szeemi üdeségéve csakúgy, mint déczeg, száas termetéve és derüt, fiataos arczáva, egész rugamas testi szervezetéve eczáfoja ko rát. Pékézze is könnyedén, moso yogva fetartóztatja útjában az éők eghatamasabb eenségét: az öregítő időt; mint a hogyan győze mesen megvívott sok eenséges akadáyya és kiküzdött sokfée szép diadat. Mikor serdüő korában, vadász szerencsétenség következtében, am putáták jobb karját, erős akarat ta, kitartás útján szerzett ügyes ségge annyira fejesztette ba kezét, hogy képes ett vee nemcsak írni (kótát is, a mi nehezebb), hanem fegyvert forgatni, sőt a egszeb ben meghámozni az amát vagy körtót... Kipróbáta, vájjon tudná-e bajáva kormányozni a gyepőt vagy óra száni? Más beérte vona ez ze a kiküzdött eredménnye; így iá bámuja a viág. A fiata gróf tovább harczot rósz sorsa een; a zongorát tejesen hatamába ej tette. Eragadtatva hagatta egész Ewópa; a ki nem tudta: pusz tán haása nyomán e nem hitte FŐMUNKATÁRS MIKSZÁTH KÁLMÁN. _ 16 korona. Etetési f J B S Í I _ 8 korona, fetéeek ( Negyedévre _... 4 korona. A f Vi/dgkron/td»-va negyedévenként 80 fiérre több. BUDAPEST, AUGUSZTUS 1. Küfödi eőfizetésekhez a postaiag meg határozott vitedíj is csatoandó. vona, hogy az erőve tejes, tömör összhangok vették, mint a magasra vágyó fiata művész s az egész bravouros játék mestere néküözi kaauzai a zenei tudásban. S hogy métó ett jobbját. De sokka nagyobb, szebb diadaa a iyen nagy tanítómestereihez: ez a egszebb nemes gróf öntudatos akaraterejének az, hogy diadaa. Természetes, hogy megvot hozzá az aap: ő ezt a bámuatossá fejesztett technikai kész séget nem tekintette oyan értéknek, oyan a nagy tehetség. De az épüetnek, ha csak egésznek, hogy befejeztéve nyugaomra térjen aapja van meg, sem hasznát nem vehetni, babérjaiva; becsvágya arra vitte, hogy esajá sem eszthétikai érdeme nincs. Gróf Zichy Géza tanuásra fogta fogékony títsa a zenének, mint művészetnek végteen így eégítette ki a zene iránti nemes ekét, finoman differeneziát törvényeit. A pozsonyi szenvedéyét; s megett jutama: a viág eg hírneves tempomi karnagyot, Mayrberger Ká szebb közönsége eőtt Liszt és más művé royt, Vokmann Róbert és Liszt Ferencz köszek, meg fejedemi högyek ós átaában a szeem arisztokratái eőtt - - aratta eső zeneszerzői si kereit művészi rögtönzéseive Az iy módon eröppent, pianatnyi hanguat szüte zenei műveken kí vü nagyszámú megrögzített, eirott szerzeményét is ismerjük: zongora darabjait, férfikarait, hangszer- és énekkarra írt műveit (Doores; A zene; Egy vár története); a Ber inben, Prágában, Boroszóban eő adott operákat (Aár 1896, Eoand mester 1899, a Eákóczi-triogia: Nemo 1905, II. Bákóczi Ferencz 1909, E. Eodostóban), s ne feejt sük a «tánczköteméay» új műfaját (Gemma 1903; próza, mimika és táncz, áandóan jeemző zenekari zenéve). S ha még ez minden vona! De a kötői ekű főúr egyszersmind hivatott kötő, (több nyeven í r ; de csak magyaru írott versei és opera- stb. szövegei jeentek meg), a Petőfi- és a Kisfaudy-társaság tagja: színpadi műveinek is maga irja meg szövegét. Vannak kisebb versein kívü (meyeknek eső gyűj teményét a Petőfi-Társaság adta ki), kötetnyi hosszú ebeszéők (A bo dogság útja, A eányváró boszor kány, Aár); sőt színművei is ke rütek színpadra. Az éremnek e két szép odaa közt ott van az egyén nemes je emének színaranya, a megbízható, a súyos, az értékes, igaz ember; a ki becsüetes művész és jószívű a nékü, hogy «bohém», könnyemű, GRÓF ZICHY GÉZA.

2 642 VASÁENAPI ÚJSÁG. duhaj vagy pazar enne. Jeemző, hogy mikor eérte nagykorúságát nem tartozott a gazdag mágnások közé; de okos, körütekintő gazdá kodása, s a csaádját egész szivéve szerető férfi pédás, puritán éetmódja - - meggyarapították vagyonát, ebbő a nemesen szerzett vagyonbó, a művészek közt oy gyakori irigy séget nem ismerve, istápoja az arra métó magyar tehetségeket, évente kitűzött páya díj stb. aakjában, mint a Nemzeti Zenedének harmincznégy év óta enöke. Hogy a sok megpróbátatáson átment M. Kir. Opera intendánsi tisztét ügyszeretette, tudássa és érdemes működésse tötötte be ( ) - - vagy hogy nagy hangverseny körútjain minden bevéteét jótékony czéoknak szentete - - ezeket a szép vonásait is min denki tudja és métányoja. A mindig csak tiszta eszményeinek éő, sok odaú művész most fejezi be Bákóczi-triógiájának utosó darabját az Opera számára. Bi zonyos, hogy teremtő és mindig szépet ámodó eke azután új meg új czéokat fog kitűzni és eérni. K. L A TEMPLOM-ROMBOLÓ. Basors veri vátig, bármibe kezd... Munkája hiába... a nyomor örök, Tűr, vár, Istenhez is könyörög, Tempomba csaja a hajna, az est. A székesegyház botívei aatt, Ho minden csupa márvány és arany, Ott á sápadtan, rongyban, komoran S ím egy nap az ajkán már ima sem fakad. A pap misézik, az orgona szó S mintha minden hang égbó' zengene De már csak ököbe szoru az ó' keze S úgy támoyog ki a botívek aó. Megy, megy... Ho annyit s hiába imádkozott, Ma már csak a kincses pompát átta itt, Fáradt ekében meghat ma a hit S úgy érzi, többé sohsem jár tempomot. «Isten! Mit ér nagy, czifra paotád?! Minek neked márványa, aranya? Százezredrésze engem megvátana... Hivakodó úr, hagyj pusztuni hát!»... S aznap sok átvirrasztott éj után Hogy végü á!om nyomja e, Ámában miió kodustársra e S rajt'ütnek minden kincses paotán. S rajt'ütnek a kincses tempomokon... S ő a vezér... Zúz márványt, aranyat... És orgona, botív romba szakad 8 egyszerre a viág ím csupa néma rom. S egyszerre óh miy rémes e némaság! Még eke úgy érzi sohsem vot iy sivár... Nyomort, basorsot tűrve-tűrne már, Csak enne megint a régi viág! S ím hogy ámábó nyögve föriad - Oh sohsem ébredt iy örömre még: A régi a föd, a régi az ég És eke újra csupa áhítat. Eohan... S már átja a tempomot... 8 benn égi zsozsmát búg az orgona S oy szép az otár márványa, aranya... S ő oy buzgón még sohsem imádkozott. Teekes Béa. SHAKESPEARE SZONETTJEIBŐL L Szemem szivemme harczban á a végett, Hogy kit iessen ényed birtoka? Szivem szememnek átni titja képed', S szemem azt mondja, ehhez nincs joga. Szivem szerint te most is benne akná Ki átott zárkán kristáyabakot? De meg nem á a szem a czáfoatná, S azt mondja, hogy csak ő ehet akod. ítéetet a súyos jogesetben Szivem akói mondtak régi jusson, S ítétek így, megáapítva egyben, Hogy szemnek, szívnek részéü mi jusson : Szemem továbbra is csak nézze képed', De szived benső ángja szivemé ett. II. Miy súyos utat rovok most hiába, S végét beátva, mit reméhetek? A végső pihenőné szó a tába : «Igy nő a távosíig közöttetek!» Súyos, nagy terhét hordván bánatomnak, Paripám aig, hogy eőbbre jut, Az ösztön súgta meg szegény baromnak, Hogy ovasának nem sürgős az üt. Sarkantyúm sem serkenti gyors futásra, Bár odaát véresre sebzi, tépi, S csak bús panaszsza fenyerít utána; Oh jobban fáj, mint a sarkantyú néki, Szivemnek az, hogy bú hónába jöttem, És minden üdv oy messze van mögöttem! Fordította: Zotán Vimos A FEKETE VÁROS. REGÉNY. Irta MIKSZÁTH KÁLMÁN. (Foytatás.) - Úgy esz, hogy nem fogják tudni, kinek a ánya. - Ne higyjünk áztat. Szászt nem ehet meg csani. Szásznak van száz szeme, száz füe, száz orra és két esze. Az mindent megtudja. Görgey fenyegetőn emete fe a két ujját. Akkor Quendenó asszony is megtudja, hogy Hii basa kicsoda. Fogat fogért, Quende uram. Mert az én titkom, ha nem én áruom e, csak kegyemed révén kerühet napfényre. - Inkább vágják engemet négy részre, pedig szeretek egy darabban enyi. - Akkor én is hagatok, mint a sír. - Csak tessék diktáni, mit tegyek. A mit ember megtehet, Quende megtesz. S a mit Quende megtesz, az tiszta munka, úgy értek, hogy azon még böcs Saamon kiráy se nem taáhat egyauni vaót. - Heyes. A ánykát e szerint eviszi Kröster kisasszonyhoz s beadja az intézetbe, mond juk, Otrokócsy Eozáia név aatt. - Uhum! Kezdek értenyi. Kifizeti érte a tartásdíjat féévenként, vaa mint eátja minden szükségesekke, a mit én természetesen megtérítek. Ha pedig Kröster kisasszony bővebb adatokat kívánna... - A hazudozást csak tessék én rám bízni. Egy kis évezet nekem is jussa. Hosszú út, unamas út, megérdemek. Csak az a kérdés még, mikor indujam? Mindjárt? Taán regge. Haj-haj, de roszkor van ez, mikor zabocskát keene összevenni, de nem bánok. Tehát regge. Vagyis hajnaban, mikor még senki se nincs ébren. Akkor szoktam. Hanem (Quende úr a homokára ütött) egy nagy baj van, bor zasztó baj jutotta eszembe. A zab? - Nem a zab, hanem az áspis kigyó, az enyim Zsofka. Kisasszonyka rám fogja ösmerai, hogy Hii basa vagyok, mert szeméyesen be szégettem vee. Emondja ányomnak, ányom emond feeségemnek s ott vagyok, a ho a faggyú terem. Görgey egondokozott. - Nem gondoja, hogy Varga uramat ke eie megbízni Eozái eviteéve? Becsüetes, derék embernek átszik. Mieőtt idejöttem, ő rá g on. dotam. - Nem hiszek, rázta a fejét QuendeL - Ezek az emberek iszen becsüetesek, de kényes doog, nagy doog, iyent mégis csak nemes ernbi'ite bízhatja okozs ember. - Úgy is ehetne, faragcsát odább a térven Görgey, hogy kegyemed evinnó Rozáit Lőcsére, de nem vinné e Kröster kisasszony hoz, hanem vaami meghitt emberére bizná. így aztán Eozái is beszéhetne az intézetben Hii basáró s a titkot mégis csak ketten tud nánk, mert ez az egy részet semmi kucsot se szogátat hozzá az iető meghitt em bernek. - Persze hogy persze, de engem ott senki se nem szeret. - Nem ösmeri Saitius Pétert, a ki a téen teepedett e Lőcsén? Ez úgynevezett fiskáis, Budán, Kassán, Pozsonyban már régóta vannak iyenek, a kik a mások pőréit viszik s minden egyéb ügyeikben ejárnak jó pénzért. Már ná am Görgőn is megfordut, beidézett peres feek képiben. - Ösmerek pernahajdert, fakadt ki Quen de apó. - - A minap megbíztam, hajtson be követeésemet Krumhoz Konrádon, kékfestőn, százhuszonnyoca aranj' forintot. Mondhatok, nagyon roszú festett, nem Krumhoz, de az enyim követeésem. Hát mondok Saitiusnak: Nem vaami biztos pénz, hajtson be carissime feibe, szorítsa meg övé nyakát jó, hátha ki izzad, kontraktust is odadtam kézibe, új irást is csinátunk fee részre nézve. Most pünkösd kor taákozók vee piaczon, kérdezek tőe: csi nát-e már vaamit? hát azt feei a szeme en: "Csinátam, a mit ehetet, a követeésbő az enyim feét behajtotam, de a kegyemed feét, áztat már nem birok behajtani, ám ássa, hogyan jut hozzá.» No, ezze az emberre én semmit se nem kezdek. Hanem van nekem, rogo humiime, egy szesztra, egy nőtestvér, özvegyasszony, a mienk Ancsura, Górafaván, ahhoz viszek kisasszonykát és megmondok: «Szesztiicska, ötözz fe szépen és gyere be ve em Lőcsére, ezt a kis ánykát, Otrokócsi Kuzáit (jó mondtam?) beviszed Kröster kisaszszonyhoz s fizetsz, a mit kívánják. Ancsurka ki nem áhatja feeségemet és már tizenöt éve nem szó hozzá, az bizony nem petykázhat ki semmit. Hát jó esz? Mi? Görgey megfogta a kezét s megrázta magya rosan. - Ez igazán jó esz. Küönben 'iszen meg magyarázom én Eozáinak is, hogy a csacskaság miy veszedemekke járhatna. Okos gyer mek. Biztosítom, megérti a saját heyzetét. Ke gyemed pedig oyat tesz értem, hogy sohase feejthetem e. Bárcsak meghááhatnám vaa mikor. - Azt bizony mingyárt most meghááhat, ha akar. - Én? Mive? Mit adhassak én kegyemed nek, a kinek mindene van? - Nagyon szeretnék vaamit, a mi még nem van, már régen vágytam erre? - Mire? kérdezte Görgey kíváncsian. - Hogy együnk egymássa per tű, monda Quende úr érzékenyen, csendesen. - - Meg teszi? Görgey ajka körü fitymáó mosoy jeent meg, szemeiben kevéy tűz gyűt ki, de csak hamar eküzdte s újóag kezét nyújtotta : - Miért ne tenném meg? feete bensőség nékü, komor hangon. Az ember szívesen meghoz a gyermekeiért minden ádozatot. ÉVFOLYAM. (No, ezt ugysm nem szívesen hozta meg.) A mi azonban egy csöppet se rontotta a Quen de kedvét. A siker embere vot. Hogy a siker miképen á eő, azza ő keveset törődött, mint s hogy nem törődik a növény, hogy a fűtés áta kicsikart meegtő, vagy pedig az önként ragyogó napfénytő éri e növekedését. Eögtön ét a jussa s vidáman rikkantva ütött a Görgey váára: öervus viczispán! Hunczut az úr! Most már remények, itt maradsz barátocskám egy kis vacsorára, szerényre. S ezze a nyakába borúit, átöete és se szó. se beszéd, két csattanós csókka pecsétete mo;; a nevezetes mozzanatot. Görgey megszeppenve hátrát s sietett kifo gást emeni. Azt már nem tehetem, a szegény Vargáék derék, jó emberek és az asszony már eőkészü, nem sérthetem meg őket; aztán a ányomma is beszéni ke, megmagyarázni neki egyetmást. Ejh, boondság! Csak te maradjá. Oyan muatságot csapjuk, hogy esztergomi érseg is megnyaná ujját. (Hamiskásan hunyorított a hiúz-szemeive.) Behívok őket, bruderkám... Kiket? -Hát az odaiszkokat, pajtás; fogják tánczoni bayadér-tánczot. Tyűh! Miyen gyönyö rűség! Vaami az! Megátsz. De Görgey mégsem engedett a csábítások nak, aáíratta a pestis-czéduát, meyet a rima szombati bírótó kapott s megáapodván még némey pontra nézve Quendee, ehagyta a kéjakot, egy fényes taér borravaót nyomva a kapun áó eunuch markába, a ki kieresz tette : - Aah rendeetébő tevén mehess a para dicsomba, háákodott az eunuch. A minek a magyarázatát abban adta meg hazamenet Varga uram, hogy a törökök szerint a paradicsomba vezető út napokig tart. Az útszéen nemes gyümöcsökke megrakott fák tar tanak árnyékot, de a gyümöcsük oy magasan van, hogy csak tevehátró ehet eérni. Een kezőeg egyőzheteten éhség töri pocsékká a eket. Gyaog tehát a török még a paradi csomba se szeret einduni. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 643 X. FEJEZET. (Otrokócsy Rozáia eadó ánynyá serdü.) Nagy körütekintésse és óvatosságga járt e az eutazásban Görgey, már pirkadáskor fe ket s eőre küdte Presztont a kocsiva a sza badkai korcsmához, mondván, hogy ő maga NAP- ÉS HOMOK-KÚRA A PARTON. egy gyaogsétát tesz odáig; «kinyújtóztatom egy kicsit a csontjaimat». A reggei után, mey keménymagos evesbő és sódarbó át, karon fogta Eózát, ki érzékenyen búcsúzott e Vargáéktó s megindutak gyaogszerre az ország úira kivezető ösvényen. Ezer meg ezer madár csipogott, harmattó csiámottak a füvek s a bóingató ombok sötétjén át vaami vöröses sáv kezdte magát átverni, a föbukkanó nap pirosó paástjának viszfénye. Varga uram utánok kiátott, hogy ájanak meg s feéjük futott. Vot egy ritkasága, egyeten kincse, egy körte nagyságú kövecske, a meyen termésaranybó egy oyan aak képződött a bányában, hogy egy kis fantáziáva Szűz Mária Miasszonyunknak ehetett tartnni, a gyermek is oda vot csöp- PIHENŐ. CZIRKVENICZAI KÉPEK. JefyGyuafövéteei.... " pentve az öébe; mikor az erdészetet tanuta Semeczbányán, akkor vette néhány garasért egy hevértő, azóta mint szemefényét őrizte a ádája aján. Most aztán eszébe jutott, hogy taán örömet okozna a ánykának, ha neki ajándékozná. Iyen végre is nem esz Görgőn. Aztán errő mindég megemékezik szegényke Vargáékró, a kik igazán szerették. Míg Varga uram átadta a követ, addig Zsuzsa asszony a kendőjéve integetett a pitvarajtó bó, ámbátor az nedves ett csakhamar s most, hogy megáott, a mint arra fordította kedves arczocskáját Eozái, újóag kiátozni kezdte: Csak írjá szivecském és irjá miné eőbb, azért, hogy én nem tudok ovasni, majd kiszedi annak a veejét Varga. Ezt ismétegette négyféeképen is, de biz' azt nem ehetett érteni az erdőben, a ho a fák fö fogják az emberi hangot és kieresztik a magu két a ombjaik zúgásában. így aztán mégis evátak, de csak a török oszopig mentek, Görgey ott eüt a taapzatra, Eóza pedig virágot szedett, vad székfűt, katona petrezseymet, kakasbóbitát rakott össze kis bokrétába, közben egy tinóru-gombát is taát, mikor végre eőkoczogott a Quende apó két ovacskája, meyeket maga az öreg hajtott, ko pott vitoiiavászon ruhába ötözve, egy háromgarasos kenóczi szaknakaapban. Az oszopná megáította ovait. - Jó regget, jó regget, viczispán barátocs kám. Hogy audtad magadat? Nem gondotam, hogy már itt vagy, azt hittem, még fexesz. De üjetek fe. Csücsüjön fe maga is, tekintetes hugocskám. Fürgén eugrott a fürhéczes kocsiró, deré kon kapta a kis eányt és a kocsiba emete: «Hopszahop.» Keze érezte a harmatos test üde meegét, a szív üktetését, orra a seyemhaj iatát, de azok a gerjedemek megszűntek, me yekke még tegnap tee vot. Nem vot egyéb érzés a szivében, csak a gyöngédség. A nagyúri eány, a ki ő rá van bízva, nem bírt többé ingerre reá nézve. A egmegrögzöttebb ako hoista sem érzi a szomját, mikor az otári szent kehey t tartja a kezében, bármiyen za matos, ínycsikandozó bor van is benne. Görgey a ánya meé kapaszkodott fe s kö zömbös dogokró beszégettek. Rozái fe vot mindenrő viágosítva s egészen úgy viseke-

3 644 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 31. SZAH ' f^" í I. Ferdinánd bogár kiráy és csaádja az idei nyarat a szentantai Coburg birtokon töti Semeczbánya közeében. Az ősi Koháry-kastéy, mey a kiráynak kedves vadászkastéya, egészen megujhodott. Máskor csöndes termei bezzeg hangosak most a bogár tisztek sar kantyúitó, az udvari környezet örökké sürgödett, mint egy nagy eány, a ki a mai nappa beép az éetbe. A szabadkai korcsmához köze edve, egy szemhatáron innen eszáóit az a ispán, ebúcsúzott eányátó és Quende uramtó. Ki tudja, mikor átak, monda a eányá nak, de a gondoatom mindig veed esz, s akárhová vet a sors, őrködök feetted, még ha a sírba jutok, onnan is. Légy jó és jeemes, gyermekem. Most pedig add nekem ezt a vi rágot. Rozáia szemébő kibugygyant a könny, át nyújtotta a néhány szá erdei növényt s apja nagy fejét magához vonva, ezt súgta a füébe: - Tudod, mit gondotam? Vidd e ezt a virágot apuczi annak az embernek a sírjára, a kirő az éjje beszété nekem, annak, a kit megőtté és a ki miatt most neked is, nekem is titkoózni és bujdosni ke. Úgy érzem, hogy az neked akkor meg fog bocsátani és minden jóra fordu. Egyébiránt neked adom a gom bát is. Görgey nem tudott feeni, némán átvette a virágokat, meg a gombát; ezek után ott hagy ván vesztegeni a kocsit, sietve ment a korcsma CSALÁDI FÜRDŐ. KIRÁNDULÁS CSÓNAKON.. CZIRKVENICZAI KÉPEK. JefyGyuafövéteei. AZ ÉLŐ KÖRHINTA. feé, a ho megtaáta Presztont. Szabadk' Hii basa eösmervénye meett minden nékü átbocsátották a pestis-őrök. - Most pedig ne kiméd a ovat, hajtsunk haza! De még e sem érték Rimaszombat széső házait, mikor már megeőzte őket a hátu m radt szekérke. - Gubó egyek, - - szót hátra Preszton, a kocsi áta fövert porban is megösmerve a eá dát, ha ez nem Quende úr. - Ugyan? ravaszkodott Görgey. p om. pás szemed van, ficzkó. És ki az ott meette? - Úgy nézem, a feesége. - Hm, csakugyan pompás szemed van. (Foytatása következik.) A BOLGÁR KIRÁLYI CSALÁD VIHNYÉN ődő embereitő. A minden odaró erdőkoszo rús bérczektő védett uradaom, háttérben az 1115 méter magas szikaóriássa, a Szitnyáva, honnan derüt időben eátni Visegrádig, rend kívü tetszik a kiráyi csaádnak, főként a szabad természetet kedveő kiráynénak, Eeo nórának. Jó időben mindennap rövidebb, hoszszabb kiránduást tesznek a gyönyörű vidéken. Automobijuk ismerős zakatoására - - mey eeinte sok gaibát okozott az effééhez nem szokott fausi szekerek közt a házak eé szaad a fau népe s iedemesen üdvözi a nyájasan integető feséges kiránduókat. A ki ráy és kiráyné gyakorta szóba áanak a munkásnéppe, küönös kedvteésse vásáro gatnak a fauzó szövöttes- és csipkeáruóktó. Egy zóyomi seyemhimzésű kötény- és asztafutó-árustó 90 korona értékű apróságot vásárot a minap a kiráyi pár a peszerényi utón. A kiráy 95 koronát adott a vásárosnak, a miért «maga húzza az egész botot a tayigáján». A furfangos tót atyafi a kisérő főhadnagy szavaibó azonban megértete, hogy bőkezű vásárója a Kra, a kiráy. Nagy bóongássa köszönte meg az öt korona ajándékot, de azért rendüetenü tartotta tovább is a tenyerét. A főhadnagy kérdésére azután azt feete, hogy éetében egyszer vot kiráyi kundsaftja, ke rekítse hát ki az összeget 100 koronára, mert neki is csak úgy számította árúját, mint* közönséges vevőknek. A kiráy és kiráyné jót 31 VASÁKKAI*! TJJSÁG. 64*5 nevettek ezen a poitikán és kikerekítették a kívánt összeget. Boris trónörökös és öcscse, Ciri herczeg néha órákig gyűjtik hangos jó kedvve a szénát a munkások közt és igazi passzióva hempergőznek az iatos petrenczéken. A Garam vögyének ankáin, főkép a revistyei várrom csaitjaiban meg édes atyjuk ka együtt kergetik a piangókat s bokrétát kötöző ánytestvéreiknek, a hajós Eudoxiának és Nadejdának, a kit küönös szeretette beczéznek vaamennyien, büszkén mutogatják a szivárványszínű vanessákat, a pávaszemet, az aranykardú fecskefark-epkéket. Be-bejárnak a murányi, pohoreai, semeczi bányákba és kohókba, nagy figyeemme kisérve a nehéz munka minden részetét. A mút napokban többször is átrándutak a gyönyörű vihnyei vögybe. Egyik regge a kis herczegek gyaogoták be a vadregényes fenyveseket Kusokjeff őrnaggya és Bogdanoff főhadnagygya. Ebéd után mit jó magyar muzsikaszó közt a fürdő terraszán kötöttek e meg érkeztek a szüőik is. Eőbb a vasöntőt, gép es sörgyárat nézték meg apróra a tuajdonos, Kacheman Károy kaauzoásáva. A kiráy vidáman magyarázta fiainak az öntő-kemenczék, a ventiátorok szerkezetét s az óriási mintákat, meyekbe a pohoreai bánya ércze hömpöygött izzó áradatban. Hogy eméke zetesebbé tegye átogatását: a munkások segéyző egyetének 200 koronát ajándékozott. Kisebb fiáva, a ki fáradt vot, a kiráy ent maradt a gyárban, a feséges asszony Boris trónörökösse, Bogdanoff főhadnaggya Kachemann Károy gyáros kíséretében fesétát a fürdőbe. A híres vihnyei hársak aatt nyári diszbe ötözött eánysereg és szép asszonyok tömött faai közt Horváth K. fürdőigazgató - se meczi pogármester és Décsey L fürdőorvos üdvözöte a föséges vendégeket, kiknek nevé ben a pogármester ifjú szép eánya, Kárika, pompás bokrétát nyújtott át a szíves fogadást nyájas jó kedvve köszönő kiráynőnek. Bőven jutott virág a kis trónörökösnek is, a ki tiszta magyar szóva köszönte meg a kedves figye met. Aztán bejárták a remek feső parkot, az étkező-ovasó-táncztermeket, az új (Rákóczi) és a régi (Nádor) fürdőházakat. Ez ütóbóiban a feséges asszonyt küönösen érdekete a szá zados vasüepedésse borított paatinus-medencze, meyet József nádor itt időzésérő neveznek így. Megnézett egy-két akást is : az igazgató szobájában kissé meg is pihent. Séta közben mosoyogva átak meg egy-egy esipuskás amatőr fotográfusnak. Az egyik eőtt a feséges asszony vidáman maga csopor tosította a környező vendégsereget, hogy - úgymond -- neki is kedves eméke maradjon errő a kiránduásró. A fürdő festői fekvése, gyönyörű vidéke, gondozott parkjai, tiszta utai, s a természetes meeg (28 C.) vasas víz gyó gyító erejérő kapott magyarázat vaóságga eragadták a feséges asszonyt s jó kedvve ígérte meg, hogy gyakori vendég esz itt. Jó másféórai időzés után mindnyájan két auto mobijukba ütek s a közönség ekes éjenzése között robogtak tova a semeczi országúton. S. NŐK A VADÁSZATON. Irta BÁRSONY ISTVÁN. Bocsánatot kérek a szépnemtő, ha a czikkemben egy kis inferioritás gyanújába kever»-m ezen a téren, hoott mai napság a femi nista jeszavaktó megszédüt véemény iyesmit efogadni és megengedni egyátaán nem bir. De hát, ha vaaho, úgy a vadászat terén vaó «eszoruás» nem eshetik roszu a nő nek; hisz' igazán nem tud róa a viág, hogy a nők a egutóbbi pár ezer esztendő foya mán nagyon törték vona magokat a vadászvérbei ség versenyében vaó részvevősért. Pe dig ha akad köztük, a kit az erre kedvező körümények beesodornak a vadászok szóra kozásába : akkor épen az teszi őket részint ennivaókká, részint evisehetőkké (par don!), hogy oyanok, a minők; azaz másokra terhessé, sőt károssá váható ambiczió nékü vaók s inkább vezettetni, semmint vezetni vágynak. ** Eeonóra kiráyné, Boris trónörökös. A BOLGÁR KIRÁLYNÉ A VIHNYEI HÁRSAK ALATT. He Lászóamatőrfevéteei. A "vadászó nő,» a ki tehát nem igazi va dász, hanem épen hogy egyebek közt eseteg vadászik is: még csak nem is típus. Nem más ő, mint több-kevesebb gondozásra szo ruó kiskorú, a ki meett a gondoskodó figyemes férfit az kárpótoja a maga vadász muatságáró vaó emondásáért, hogy az ér dekes pseudo-diánát ő minden kedves éhetetenségében megfigyei. A dvadászó nő»!... Ez bizony eég gyön gén hangzik; - - de hát se vadásznőt, se nővadászt nem mondhat az ember. Emez szoknyahőst jeent igazában: amaz eenben, - jó magyarán, nincsen. Hisz' a magyarnak szakácsnéja, varrónéja, taníónéja, inosónéja stb. «néja» fogakozik; a «nő» a magyarban csupán csak áapot; ép ezért nincsen is «vadásznénk»; mert a fogama hiányzik. Hisz' oyan nőnemű emberény, a ki áandóan fog akoznék vadászatta, vagy a vadászatot sóvár gott sportként úgy gyakoroná, a hogy a fér fiak : nincs Magyarországon. Eenben «vadászó nők» vannak; ha nem is vaami sokan. Hajh! Mert a vadászat, az igazi, minden feminizmus eenére bizony nem női muatság. Azaz hogy nem asszonynak vaó. Nem csak ethikai szempontokbó, hanem sok más egyébért is; a mik közü, hogy csak az akamának a körüményes és nehéz votát emítsem, ez is épen eég. Avagy meyik nő érhetne rá annyi rengeteg időpazarásra, a mive a vadászat áandó gyakorása fetét enü jár? Nem is szóva arró, hogy a vadá szat mai napság már mennyire megdrágut; s bizony a nő, a ki vadászgatni akarna, sok más mindenrő emondani kényszerüne; s e közt a minden közt okvetetenü szerepené nek a keréinagyságú-százkoronás (ocsó) kaa pok is. Minderre ráadásu mennyi gyötrődésse jár az ifjazi vadászat ; és még időszakonként bizony a tisztaságró vaó emondássa is, a mi a finnyás nőt kétségbeejtheti. Nincs mit csudáni, ha a eghevesebb feminista-aposto közönynye engedi át ezekben az esőséget nekünk, férfiaknak, fentartván evieg, hogy a nő, ha akarna, ép oy vadászszá váhatnék, mint akármeyik férfi. Egyeőre úgy van, hogy a mi vadász-hö gyeink, (nini, ez még a egt.aáóbb!) beérik azza, hogy a vadászatot a magok számára nem veszik túságos komoyan s a szerint is próbákoznak vee. Ámbár van egy főherczegasszonyunk, a ki már böénybikát is őtt s egy főherczegkisasszonyunk, a ki vaóságos vadkecs két ejtett e, goyóva. Igaz, hogy a böénynek szées út vot vágva az öes hóban, (itt, a mi Tátránkban,) a meyen egyenest a jó épített magas esáás eé keett jutnia, a ho a fen séges puskásasszony várta. De ezenkívü is vannak vadász-högyeink, a kik szívesen cser késznek szarvasra, őzre és dámvadra, (oyat, a ki vaddisznóra vagy még «fejebb* merész kednék, nem tudok); és van, a ki egy nap aatt száz fogyot is ő, ott, a ho van. Persze, hogy jó is ő; úgy, mint akármeyik jees férfivadász; a mi nem vaami ritka do og oyan asszonyokná, a kik ráadják mago kat a vadászatra. S hogy igy van, annak egy szerű oka, hogy a nők, puskáva a kezűkben, átag jóva kevésbbé szeesek, mint a szenve déyétő evakut férfinép. Az egyébképen ideges, könnyen izguó, nyugtaanságra hamarabb hajandó nő puská va a kezében nem teszi azt a hatást, hogy megbízhatatan; fötéve, hogy a puskáva bánás szabáyait már aaposan megtanaut. E né kü a eghidegebb vérű férfiember is kiszá míthatatan veszedemek okozója ehet, ha fegyverhez nyú. A hány nőt vadászaton áttam, mind szíve sen s engedemesen igyekezett követni min den tanításomat, a mive eseteg kibővítet tem fogyatékos jártasságát.

4 646 VASÁBNAPI UJSÁÖ. 8ZÍM. IMftjg.fon,., kor én már rég dupáztam, (mind a két csö ségge nem nyugtaanság, csak a megfeszített vet rásütöttem nagy szeesen a szárnyas vadra, figyeésre vaó akamatanság s a szórako a mey vigan szát tovább), ő csak akkor zottságra vaó hajam. Ha vad közeedik: izeg. emete a puskát és a egnagyobb nyugaom mozog, s a egkevesebb, a mire e ke ke ma «húzta e» az én megszégyenítőmet a e szününk, ha nő a szomszédunk, hogy pj sz. vegőbő. szegve, integetve figyemeztet bennünket arra Egyszer azután az történt, hogy a sósi a vadra, a meyet mink már régóta haunk pusztán (Szatmár megyében,) vadgaambásztam vagy épen átunk is. s a többi közt, sok hibázás után, (a vadga A könyörüetesség szeszéyesen szája meg ambot bizony jóröptében eég nehéz őni), őket néha. Egyszer egy menyecske, a kit az jött három gaamb a esheyem feé, sebesen, ura kivitt őzesre, úgy megsajnáta a közeedő mint a viám. Kettő eő, egy hátu, egaább bakot, hogy titokban eriasztotta fehér zseb is egy méterre hátrább. Én kapom a puská kendőjéve. mat s rádurrantok az eső kettő közü az Ámbár viszont azt is a magam szeméve egyikre, és ime, eesik a hanuaiik. A me áttam, hogyan «drukkot» egy másik aazyikre nem is gondotam vona. Akkor viá szonyka a rósz övő ura meett, és korhota, gosodott meg az emém, hogy iszen akár miyen gyors is a sörét, az aatt, a míg negy vaahányszor a hajtásban arra húzó fáczánt A REVISNYEI VÁRROM. ven-ötven épésnyire esüvít: a vad (a gaamb, ehibázta. Mintha vaóságos gyönyörűsége tet a sneff, a fogoy stb.) is megtett vaamennyi vona a vérengzésben, a haá osztogatásában. Oyan asszonyt eenben egyeten egyet sem utat, ha sokka rövidebbet is, néha aig egy Örömme és akamazkodva fogadtak szót, tudok, a ki tejes nyugaomma ne venné, ha kis arasznyit, néha taán még annyit sem, és könnyűségge rendeték aá a vadíiszatot is annak, nehogy visekedésűk korrektségében vagy pedig jóva többet is; tehát: eibe(!) a tervezett vadászat emarad, vagy ha ő neki ke őni, ha azt akarom, hogy «benne e azt már akkor abban ke hagynia, a mikor a hiba essék. Mondhatom, mindig bizonyosabb voam ab gyen a övésben», a hogy vacászosan mond társasága még tovább vadászik. Szenvedéyes ban, hogy a vadászatta próbákozó nő az juk. De minthogy egyes vadra csak úgy ka vadászt, férfit, ettő a hideg is kiene. Egyátaában mindegy a nőnek: vadászik-e, egyszer haott tanítást pontosan megjegyzi pásbó, rendkívüi türemeten gyorsaságga és pedánsu követi, mintha kezdő férfivadász- szoktam vot ődözni: nem vot akamam ezt vagy nem; sőt arra egyeten pédám sincs, sza vot dogom, a ki foytonos eenőrzésre megfigyeni, s csak búsutam azon sokáig, hogy mayában járna vadászni nő, ha mind hogy soha sem esz jó övő beőem. szorut. járt oyan heyen is, a ho, mint pédáu A nők eenben nemcsak hogy szépen meg a saját pusztáján, vagy erdejében, minden Ez egyrészt nagy dicséret; másrészt je hagatják a tanítást, hanem tanuásvágyuk nehézség nékü könnyen tehetné. Vizsáva emző is. Arra tudniiik, a mi ebbő a nő természet ban aaposan szeretik kifakgatni az embert. vadászó nőrő sem haani. Hisz' ehhez iá rajzára következtetés ehet, még pedig két Egy akaomma majdhogy össze nem zördüt vaamtyes férfi-eréy ke; küönben a vizsa, a miatt egy fiata házaspár, mert hogy a mi hacsak nem vaami vén mamiasz, fegyemetfeé is. kor az asszonykát a goyóövósben tanítgat- enségre szokhatik s nem «pariroz». (Az is Az egyik az, hogy a nőkbő, a mikor va tam, (sörétte már tejesen kész övő vot,) tehnikus terminus). dásznak, hiányzik vaami, a mi a nagy inge rek és vágyak mohóságáva teszen nyugta hirteen az ura eőtt termett s éénk szemre A nő a vadászatot a vadászaton is rögtön anná; s a mi nékü a fegyemezés már nem hányást tett neki a miatt, hogy ő (az ura) meékesnek tartja, miheyt akama van rá, nehéz feadat. A szt'iii'&éy az, a mi hiány sohasem fogakozott vee iyen aaposan. hogy inkább nő egyen, és nőkópen szerepe Hanem aztán a miy kedves átvány, a mi jen ; azaz: egy kicsit férfihódítássa foga zik! - - az a küönös, szinte othataan hév, a mi az embert, a vaamire szomjazót, a so- kor a csinosságáva is mindig törődő nő a kozzék. Jobban érdeki, hogy ki a szomszédja K fess» vadászkosztümben fogyászik s egymás és figyemes-e iránta, mint hogy van-e vad; várgót, gyakran vaóságga fékteenü hajtja, kergeti, űzi, kényszeríti. Ez a vadászatban után szedegeti e a fekeő fogyokat, közben s ha van: vájjon ő neki nyíik-e akama csakis a férfi tuajdona; és mért ne vaanók örökké csicseregve, átfuvoázva a szomszédjá övésre, vagy másnak. meg, hogy tuajdonképen jóformán minden hoz, minden övést megmagyarázva, dicsérve, Minden érzékét feajzva, a egfeszütebb ben és mindenne így van, a mi cseekvés, avagy mentegetve: oyan nehéz az ügy, ha figyeemme fáradni; keserves neki; pedig a a mihez erő és akarat ke. A nő, _az ő küön nagy vadró van szó, a mikor egy fööseges gépies fáradságot szinte bámuatra métóan gyöngéd ényéve, sokkata inkább az érzései szemrebbenés is sok, egy pisszenés is tönkre birja némeyik; órákhosszat, naphosszat rójja rabja, és a ho cseekszik, a ho az érzése teszi az eséyt, a a ho nem eég csak kedves augusztusi kánikuában, a sivár, árnyéktaan háttérbe szoru, a ho nem egyenesen érzés nek és bájosnak enni, eseteg jó is őni, ha tarót s a kukoriczásokat. De a hűs erdő mozgatja a tettét: ott nincsenek is túságo nem sok mindent ke tudni, a mi részben magányában ebágyad s egy szá virág job san erős hevítői; ott megepően nyugodt, hig természetrajz, részben egyéni tapasztaatok so ban érdeki, mint a sűrűségben fehangzó gadt tud enni, a mi ámbár érték, de ehet kasága. robaj, a mirő azt is hiheti, hogy feéje tart. vaameyes fogyatkozásnak is a jeentősége, Hiába oyan könnyű a nő, mint a piangó, Vadászázat a nők mindazonáta könnyen a mint hogy itt vaóságga az is. cserkészeten hakan, nesz nékü mozogni, kapnak. Egy uriasszonykára, erdei hajtásban, S a másik tuajdonság?... Az a nők ényé épni, nem bir. Nem váik vérévé a tudat, kétfeő két nyú ment. Mind a kettőt egyszerre ben önkényteenü is megevő hajam az enge hogy ámbár a nagy vad még messze van és áita meg. Esápadt, epirut, szivdobogást ka demességre s az akamazkodásra, önáót- se nem átja, se nem haja a feéje opódzót, pott. Jaj! - - mondta, és ráemete a puskát anságuk ösztönszerű érzetének következmé de azért már a szimatját érzi, vagy érezheti. az egyikre; az aatt a másik nyú még közenyeképen. Avagy nem igaz-e, hogy az igazán Akkor pedig szökik, még mieőtt a közesé ebbre jött. Jaj! kiátotta és ezt kezdte czénőies nő ényében ez a nagyértékű simuás gébe juthattunk vona. ozgatni. - - Addig «jaj» ide, addig «jaj» oda, A nő a hajtóvadászaton is sokkata moz a míg efutott mind a két nyú, s az aszbenne van? Hoott a férfi, kivát ha szenve déyes, azon szerené kezdeni, hogy ő mái- gékonyabb, semmint szabadna; pedig ez épen- szonyka, övés nékü, majd hogy e nem mindent tud, sőt mi több: jobban tud. Hány nehéz pianata az én immár hosszú vadász éetemnek tesz errő tanúságot, a mikor a szeméyes összetűzéstő magam sem tudom, mi mentett meg, minthogy az inkorrektü visekedő férfivadászsza szemben «eréyes* szoktam enni. A ho a szenvedéy nem ejt ázba, ott a nyugodtságnak a vadászat sikeréhez szükséges mértéke könnyebben meg ehet. - - S ám, ez a szenvedéyteen nyugodtság (rsofc a vadá szatró van szó,) egyszerű oka annak, hogy a egtöbb oyan nő, a ki egyátaában beesod ródik abba, hogy vadászszék: megehetősen, sőt néha kitűnően is ő. Náamná mohóbb, puskáért reszketőbb va dászgyerek taán még nem vot a viágon ; és ámbár a jó kasszisu vadásztuajdonságo kat már az édes apámtó örökötem: sokáig mégis a egkiszámithatanabb övő votam. Ti zenhárom éves koromban kaptam az eső pus kát, s még évek múva is megesett veem, hogy egy egy rósz napomon mindent ehibáz tam. A puska kezeését kifogástaanu meg tanutam ugyan, de más egyebet mindent a saját gyakoratomtó vártam, és nem vot tü remem azza törődni, hogyan őnek mások, a kik őni tudnak: pédáu az apám, a kit a ekem méyébő irigyetem azért, hogy a mi A VIHNYEI VÖLGY. A SZENT-ANTALON NYARALÓ BOLGÁR KIRÁLYI CSALÁD KIRÁNDULÓ-HELYEI VASÁBNAPI ÚJSÁG ELTOLTAM. 'iut Színházban ezt a jeenetet sokszor megujrázták vona. No de - - kivetekepen - - meg az a bizo nyos hév is konstatáható. Egy bájos barátnem fóczipöben járta egyizben ápriisi tavaszszá a gyönyörű góyahíres mocsár széét, a [ már sneffeztem. Sárga barázdabiegetőt akart őni, hogy kitömesse. (Iyen czéra még ez is szabad egy szép asszonynak.) Egyszer aztán haom, hogy pukkan a puskája. Az ér innenső partján, a ho én votam, egy kis biegető vergődött. Hiába kiabátam, hogy tessék nyugodtan várni, majd én odamegyek a nagy bagariámban s feemeem a szegény ádozatot", semmit sem hasznát az. Önagysága beeszaadt csak úgy féczipőben, a czuppogó sárba s ihegő ekendezésse maga ra gadta fe ártatan kis haottját. ' A mikor egyszer megkorhotam, mert a puskája csövét egy pianatra a kocsiba fogott ovak feé tartotta, ezze békített a ovak humoros tuajdonosa: «ej, egy sárgáva több vagy" kevesebb! hadd passziózzék őnagysága!» Füenteni? No, azt ők is tudnak: a va dászó asszonyok. Egy kezdőnek közüök meg vot titva, nehogy mind a két csövet meg tötse, minthogy egy tötött csőve sokka kevésbbé veszéyes a puska. Egyszer fetűnő eőtt Ígértem meg, hogy egközeebb ismét megátogatom őket. Taán épen a régi nóták hozták eszembe Prakovyókat... Vájjon mit csiná Prakovy bácsi? Termei még az óriási tököket? Hát a engyeé - - a büszkesége megvan-e még? És a kisasszonyok? Vaami magyar atyafiság révén rokonuknak tekintet tek a ányok és sokat eboondozgaitunk «anno dazuma», mint Prakovy bácsi mondaná a dátumra, a mey nem jut az eszébe. Másnap tehát kiutaztam Prakovyékhoz a viczináison, a mey azóta kiépüt és a kis fausi áomáson eszáva, már messzirő meg piantottam a jegenyefákat, a meyek sok mindent susogtak nyári estéken - - «anno da zuma.d A fau feé baagva, észrevettem, hogy a toronynak új bádog sisakja van. Meg hat tehát özvegy Simkóné, a ki egész éeté ben a haáa utáni időre ígérte a torony sisakot. A parasztházak garádjai mögött épen úgy ugattak a fausi kutyák, mint akkoriban és a botajtó csengetyűje megszóat. A Prakovyék kúriája sárga vot; nem régen mesze hették és a kapubávány meett, a ho azeőtt a engye szokott esekedni az átutazó isme rősökre, most is ádogát vaaki. Egy zömök, szürkeszakáas, magyarruhás férfiú, a ki hosszú szárú pipábó pöféket és a fején piros házi- Prakovy pedig még egyszer végignézett tetőtő tapig, mint a ki nem akar hinni a szemének. - Hát hogy van, Józsi bátyám? - - kér deztem. - Megvagyok... Már hogyne is vonék meg. üregnek se érzem magam vaami tú ságosan. Egészségem van, jó étvágyam v a n... Kutyabajom van, öcsém. Azaz hogy a köny vek... Azok az átkozott könyvek. No de most ne beszéjünk a bajokró. Isten hozott náunk. Kár, hogy nem irtai t-öiv. Csak egy kis czéduát. Eég ett vona egy kis czédua... Itt tartottuk vona nkkor Hajna Margitot, most már Bráczynét... A mút héten vot itt a gyerekeivi'... No, estik emékeze.a Mar gitkára? Prakovy József annyit sem vátozott a tiz esztendő aatt, mintha az a 1iz esztendő csak egy napig tartott vona. Nagy vidám szeme és totós metszésű nevető szája a régi. Csak a szürkés szakáában támadt egy ezüstfehér jó kora sáv. Mikor erre tréfás czézást tettem, Prakovy röviden váaszot: - A könyvek!... De hagyjuk a szomorúsá gokat. Hogy mért is nem irtai eőre? Margitka még most is emegette a tiszai kirán duást, a mikor a vizbe pottyantatok. Kicsit ehízott Margitka. No de ez asszony-szokás. KAMPÓ-ÁRUS A HORTOBÁGYON. Juszkó Béa rajza. sapka vot. Már messzirő figyeni kezdett reám Négy gyereke van, négy eány. De hát mért és a tekintetében az óvakodó gyanakvás egy nem irtai? Biztosan megvárt vona. A házban minden régiben. A Prakovy-csaád formán vátakozott a barátságos érdekődésse. tagjai, rokonai, ismerősei integettek feém a - Itthon van Prakovy úr? - - kérdeztem. fotográfiákró és bizonyára rám ismert a para - Itthon... Azaz hogy nincs itthon, feet féig ijedten, féig mosoyogva a szürke ván is a káyha eőtt, a meyet a kisasszo nyok béyegekke ragasztottak tee. A szekrény szakáas emberke. tetején a ádikó, a meybe a szivarvéget gyűj- Attó függ, hogy miyen ügyben métóztatik. Irodami vagy művészeti ügyekben nem Ík az öreg honvédeknek és a szaon-asztaon a «Moderné Kunst» kötete taán ugyanazon taáható, ezt eőre is bocsátom. a apon van kitárva, a ho tiz év eőtt abba - Eokoniag jövök, - - nyugtattam meg az öregecskét, a ki erre kivette a hosszú szárat hagytuk a képek nézegetését. A csibukok ka szájábó és fürgén, vidáman kezdett befeé tonásan tiszteegnek feém a pipatóriunró és biz' Isten, evendua-iat száong a evegő tessékeni a házba. ben. A sarokban a Prakovy nagyapjának a A nyitott ámbitusró, a ho idáig egy terje kardja és a födön egy kis kötőkosár, a mey demes szekrény mögé rejtőzködött a házi nek gomboyagjáva egy piros-szaagos kis gazda, vidám haó-zás haatszott: Oa,m pedig, - száz szó mint egy, czicza játszadozik. Egy-két perez múik e és Kutya a macskáva! Meg se ismerteek, már jönnek a Prakovy eányai is. (Mindig nem tehetek róa, - - de a ho nő is vadá kedves öcsém. Ejnye, disznó-teremtette, gyen híresek votak arró, hogy gyorsan ötöz szik a társaságga, ott egszívesebben ő benne günek már a szemeim. Pedig már színházi ködnek.) gyönyörködöm. üvegen is néztünk, a mióta az áomásró kileányféén inkább megátszik a vátozás, a Macska vigyen oyankor minden vadászatot. jöttél Mi van ma, Laczi bácsi? Mifée sátoros mit az idő okoz, de azért a. kisasszonyok eég ünnep van ma? Húsvét vagy pünkösd? Semmifée ünnepnap nincs ma, feet takaros, derék eányok votak még most is. A PRAKOVY-KISASSZONYOK örvendezve a furcsa öreg uracska. Miczi, az idősebb, Mária-Terézia-aakjáva, szen Szamár kend, Laczi bácsi, - - kiátozott vedéyes, obogó tekintetéve aaposan meghozománya. Prakovy és eőrő-háturó megöet és végig boondíthatna sok férfiembert, kár, hogy oyan Ebeszéés. Irta Krúdy Gyua. tapogatta a váamat, - sátorosünnep van, erősen rizsporozza az arczát. Anikó viszont a szomorúságra hajó férfiút bodogíthatná. Oyan Nemrégiben dogom akadt a Nyírségben és mert megátogatott az én kedves öcsém, Laczi karcsú, hogy szinte a dereka etörésótő fé az miután vaamennyi régi nótát végig hagat bácsi. Hamar csak, gyerünk csak... Azaz ember és kék szemében, merengő arczában egy tam Benczi Gyuátó a nyíregyházi Koroná hogy fusson eőre Laczi bácsi a kisasszonyok egész áomviág tükröződik. («Ugyan miért nem ban, eszembe jntott Prakovy és a Prakovy- hoz a jeentésse. is mentek férjhez ezek a eányok?* - - vetem A kis öreg eszágudott a ház besejébe, kisasszonyok, a kiknek ide s tova tiz esztendő gyors egymásutánban haok két övést a fák között. Odasiettem. - - Megkérdeztem: - Nagyságos asszony szót fogadott? Nem tötötte meg mind a két csövet? - Ó nem, dehogy! hogy is gondo oyat? métatankodott az én Dianám. Szó nékü nyútam a puskájáért, s fenyi tottam. Beenéztem a csövekbe. Mind a kettő be vot futtatva puskapor-koromma. - De iszen ebbő mind a két csőbő őt tek; itt a nyoma benne. Ott át eőttem szótanu, esütött szemme és piruva; még a kis ujját is szopta, mint a csínyen ért gyerek szokta. Iyen bizonyítékra persze nem is gondot.

5 648 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 31. szín Jv > O L T A tartottak. Kár, hogy nincs fiam. Mert annak is meghagynám, hogy mindig tartsa a engyet a házáná. Ne veszszen ki ez a szép magyar úri-szokás. No de majd hozományba adom vaameyik ányomnak. Hiszen Laczi bácsi nem is engye? vetettem közbe. - Az mindegy. A régi engyeem se vot már vaódi. Nem ehet már igazi engyet kapni. Epusztutak azok, mint a vitézkötés. De hát mégis csak engye Laczi bácsi, mert erre szegődtetem. - Hát azeőtt mi vot? - írnok vot a vármegyéné, de a keze reszketni kezdett, hát beáott hozzám. Jees ember, nagyon jees ember. Kár, hogy rit kán józan. De már épen ezért jó ő en gyenek. «Prakovy jó darabig magasztata még a en gyeét. Eőadta szokásait, mondásait, tréfáit. Jóizű nevetésse regéte egy nemrégen meg történt kereszteő efoyását, a ho a engye szakáiát az asztahoz pecséteték... S így tet csendesen az idő. Ekkor eszembe jutott nekem a fogadtatás a kapuná, a engye gyanakvása az irodaomra és művészetre és szóba hoztam ezt Prakovy eőtt. Prakovy nevető arcza ekomorodott. - A könyvek, mormogta szomorúan. A könyvek miatt ke megváogatnunk a ven dégeket. Eosz idők járnak Magyarországon, nem ehet mindenkit vendégü átni. A köny vek miatt. - Mifée könyvek miatt? - - kérdeztem. - Ej, hát az irók könyvei miatt. Az Írók nak mostanában nagyon roszú megy a do guk. A egtöbb éhezik, nyomorog. Haom, hogy még a egesőknek sincs rendes akása. Hát ezen a pédátan áapoton akarnak segí teni a szerkesztők, a kik a hazafias magyar közönséget fekeresik. Ok eadják az irók köny veit csekéy havi részeifizetésre, a nékü, hogy maguknak a egcsekéyebb hasznot ehúznák. Még az útikötséget is a saját zsebükbő fe dezik. - Nos és a szerkesztők eő bújt Józsi bácsi a szekrénybe? 'rakovy megzavarodva simogatta a szakáát. - Megvaom, hogy egy kicsit féek a szer kesztőktő... Igaz, a mi igaz, muatságos, jó kedvű fiúk egy tői-egyig. Én már csaknem vaa mennyit ismerem, mert azért, hogy itt a viág háta mögött akom, Prakovynak a híre meszszire ejut. Tudják azok a szerkesztők, hogy A PERZSA SAH TÖMÖR ARANYBÓL VERT TRÓNUSA. egy Prakovynak a nemes szivére, a hazafias ságára mindig ehet számítani, ha a hazai iro daom megmentésérő, az irók fesegéyezésófe magamban a kérdést. Aztán nyomban végig? Egy-kettő, az ebéd után nézzetek. Kér rő van szó. Egy Prakovy mindig tudja, mi eszembe jut a feeet i s : mindig másba vo dezzétek meg, hogy mit szeret az én kedves ve tartozik a nevének. Bár csak egyszerű tak szeremesek, nem abba, a ki megkérte öcsém, aztán oyan egyen az ebéd, hogy a köznemes vagyok, de a szerkesztők odavet őket Tragédia ez; szegény, szivükre hagató kiráy is megnyaja az ujját utána. ték a nevemet a főpapok és főurak neve eányok tragédiája.) - A mi konyhánkra még senki sem pa közé. - Szervusz, - - mondja a Miczi és férfia naszkodott, - - vetette oda gőgösen Miczi. Hát így vot ez sokáig. A szerkesztők jöt sán megrázza a kezem. Szép, hogy eszedbe Anikó ágy mosoyya sóhajtott fe: tek, mindig más szerkesztők jöttek és én segí jutottunk. - Én pedig igen jó emékezem, hogy ked tettem, a meddig ehetett a hazai irodamon. - Isten hozott, rokon, - - szót Anikó. ves rokonunknak mi vot a kedves étee. Megrendetem mindenfée könyvet, a mit csak Mi sokat gondotunk rád. - Hát csak okosan azza a kis észsze, eibém adtak. Igaz, hogy magam nem igen - Az úrfi a pesti kisasszonykák ovagja rendekezett Prakovy. Laczi bácsi pedig ovasgatok, gyengék a szemeim. De a szer ett, - - gúnyoódik Miczi, - a kivattázott, üssön csapra egy új hordót. kesztők erre azt feeték, hogy jók esznek kitömött högyeké. A kisasszonyok eviharzottak, miuán Miczi azok a könyvek még a ányaim hozományá Anikó bús mosoyya néz a szemembe: jeentőségtejesen megfenyegetett a mutató- nak is. No, mondtam, ez már igaz. Aztán oy - Hát igazán oyan semmit nem érők a újjáva, Anikó pedig a füembe súgta: csekéység az a részet. Havonkint aig egy fausi kisasszonyok, rokon? A tiszta szív, a - Ne hidd ám azért, hogy nekünk nincs pár korona. Egy Prakovy csak nem fog meg nemes gondokozás és az ideáizmus csak a divatos nagy kaapunk. rémüni néhány koronányi ádozattó! fausi eányok erénye manapság, a kik semmi - Abtretten! - - kiabát Prakovy és szivaés én nem is rémütem meg évekig. De roszat nem átnak maguk körü. ros-ádát vett eő a fiókbó. - - Tengersok ba most már nem merek a szerkesztők eé ke - A pesti nőknek csak a ruhájukra van jom van ezekke a eányokka, pajtás. Fefor gondjuk, - - véekedik Miczi. - - Egész nap a gatnák az egész házat, ha nem ánék a sar rüni. Annyi részetet ke fizetnem, hogy a kávéházban ünek és az ebédet a szogáó koty kamra. De hát mit is csinánék néküük? fejem beeszédü, midőn reá gondook. Pajtáskám, ha azok a könyvek nem vonának, bizony vasztja össze heyettük. Gyermekeiket az utcza Vájjon mit is csinánék? bodog ember vonék. Egy Prakovy is kidő, nevei. Jókedvűen pipázgattunk egy darabig. Pra a mikor nem bírja tovább... Pajtáskám, sze Anikó aranybarna hajában megigazítja a kovy néha nyugtaankodva nézegetett az üveg íd ember vagyok, de őszintén megvava, fésűt: ajtóra. kicsit haragot tartok a hazai Írókka. Sok ke - Igaz, hogy mi nem festjük a hajunkat - Soká jön az a Laczi bácsi! - - düny- emetenséget okoznak a könyveikke. Gyere, és egyszerűen ötözködünk. De vájjon van-e nyögte többször, míg végre megkérdeztem, megmutatom a könyveimet. iata a csinát virágnak? hogy ki égyen votaképen az a Laczi bácsi? Prakovy feáott és az ámbituson végig egy Prakovy, a ki egy perczig megdöbbenve ha - A engyeem! feet odavetőeg, de gatta a eányait, - - persze neki nem beszé igen nagy önérzette Prakovy. - - A régi en kamara-fée heyiségbe vezetett Ott votak gettek soha iyesmirő, hirteen összeszedte gyeem meghat, sokat ivott szegény. Hát új könyvek, szépen bepakkova, a mint a posta meghozta őket. Tee vot könyvekke az egész magát és harsány hangon fekiátott: engye után keett nézni. Nem maradhattam - Kutya a macskáva! Feázadnak a hö engye nékü. Hisz addig is az én házam kamara, a por beepte őket. Prakovy a egközeebb fekvő csomagra mu gyek? A Csokonai Dorottyáját csinájuk tán vot az utosó a vármegyében, a ho engyet tatott 31. VASÁRNAPI ÚJSÁG ÉVFOLYAM. 649 Ezt a mút hónapban rendetem. Bizony nem is i e n t u d o m ' n o S7 micsoda könyvek vannak benne. De hát az iró özvegye vot itt szeméyesen, tetőtő-tapig gyászruhában és azt mondta, hogy öt hozzám küdték. Csinos kis nenyecske vot küönben az özvegy, szép bár sonyos piantásának bizony nem tudtam eentáani. Hát ezt még nem is nagyon sajnáom... De a többi, a többi, az megharagít, ha átom. Vaami Mikszáth nevű köcsönkérte az ezüst fejű páczámat a heybei kutyák een. Jó vona, ha szóaná neki, ha Pestre mégy, hogy küdené vissza a páczámat... Anikó kipiruva közeedett feénk: A hozományt mutogatod, papa? Ugy-e, -szép hozományunk van, rokon? A eves az asztaon van. ' között bizonyára a egtökéetesebb tipus. Sze emi és erköcsi neveése nem vot küömb, mint bármeyik korabei pogári eányé. Tanut födrajzot, históriát, mennyiségtant, kevés köz jogot, de egesegtöbbet hittant. Beszét jóroszu vagy hat nyevet, pár szót magyaru is tudott, ovasmányai azonban egytő-egyig a egépüetesebb és egjámborabb könyvekbő áottak. Házi czenzorai kihúztak minden szót vagy apot még a bibiábó is, mey kétér temű magyarázatra vezethetett vona s hogy naivságát káros hatású iratok vagy pédák meg ne rontsák, nem vot szabad tudnia a nemek kétféeségérő s nem vot szabad átnie környezetében még az áatok és madarak kö zött sem mást, mint a női nem képviseőit. Masson áítja ezt egykorú forrásokra hivat kozva és az ő nyomán e források kiterjesztett anyagábó Mária Lujza kommentátorai még sokka kuriózusabb dokumentumokat is feturmária LUJZA. kátak. Közeedik már a Mária Lujza napja is. De az is pozitívum, hogy bármennyire ipar A históriai események százra forduó határ kodott Ferencz császár Mária Lujzát a viágtó pontjáná ezútta az ő aakja kerü eőre. Nem égmentesen ezárni, egyben nagyon iberáis nagy jeentőségű, az bizonyos, de oyan vo vot hozzá: t. i. a Habsburg hatami hege natkozások közé van keverve, meyek minden móniát fenyegető váságok közésében. Mária képen reá is kihatottak s jobban odaheyezték Lujza még gyerek-eány, mikor tudja, hogy ez érdekődés középpontjába, mintha mester az emberiségnek van egy gonosz szeeme, séges eszközök áta akarta vona ezt a szen- mey ezútta a födön jár és garázdákodásait zácziós hőfokú érdekődést eérni. Mária Luj küönösen a Habsburgokka szereti éreztetni. zát a bécsi udvarban egyszerű nyárspogár Ennek a gonosz szeemnek, ho az ördög, kisasszonynak neveték s ez a neveés, mey ho az Antikrisztus nevet adja eveeiben, úgy, egyezett az ő temperamentumáva és eki haj a miként atyjátó és az udvar beső tagjaitó andóságaiva, éete végéig harmóniában maradt haotta ben, mikor az udvar Napóeon jeeméve. És mégis, nincs éetének egyeten támadása miatt Bécsbő Magyarországra kény mozzanata házassága napjátó kezdve, mey teen meneküni, az itt időző Mária Lujzának ne keverné őt áandóan viágtörténeti jeen nincs forróbb vágya, minthogy bárcsak miné tőségű szituácziók közé. Ámde, ha ez így is hamarább tejesedne be az a jósat, mey Na van, ő nem hibás és nem részes semmiben. póeonnak a köni «Vörös rák» vendégőben Az ő szeméyisége sohasem vot irányító ha eendő közei haáát hirdette. A éekbúvárok tású az események aakuására, eenben az enné a pontná meg szoktak áapodni és eseményeknek vot az a hatásuk éetére, hogy szembeheyezik, mint rejtéyt azza a ténynye, dobáták ide-oda, a egküömbözőbb heyze hogy Mária Lujza e eveek és ezen átkok tekbe s ő, mint a forgószébe kerüt faevé, a megírása után nemsokára a Napóeon feesége náa hatamasabb erők játékszeróvó ett. ett. Hát az bizonyos, hogy Mária Lujzának Nem csoda, ha ezt a pogári szabású, min eme kiszóásai nagyon is őszinték és érzékeny den küönösebb kiváóság nékü, vaó egyszerű szeremi nyiatkozatoknak épenségge nem te női eket a franczia napóeoni historikusok kinthetők. De hjszen Mária Lujza nem is vot még mindig úgy búvároják, mintha tee vona szeremes Napóeonba s az a házasság, mey probémákka és titokszerűségekke, hoott az közöttük étrejött, nem az ő akaratábó, ha a keret, meyben eheyezkedett, vot oka ki nem Ferencz császárnak a parancsábó történt. záróag azoknak a ehetőségeknek, hogy a A wagrami csata után az osztrák dipomáczia Mária Lujza egyéniségében probémákat keres és maga Ferencz császár is ezze az expedisenek. Küönben is nőrő évén szó, a pozőrö- ensse véték egjobban a Napóeontó jövő ket a probéma-nyomozás egyenesen rácsábitja, veszedemek ehárítását s habár ez a házasság hogy itt is eképesztő bonczoásokat végez nem egyezett meg a Ferencz császár Ízéséve zenek. Pedig, ha vot vaaha egyszerűbb és és a Habsburg hagyományokka, de megegye ekieg minden raffinátság nékü vaó nő a zett azokka a poitikai érdekekke, meyek Habsburgok között, Mária Lujza vot ezek az ádozatot követeték. Mária Lujza, az en- KILOMETER PEHZSIA TÉRKÉPE. AHMED MIRZA, A TIZENÖT ÉVES ÚJ PERZSA SAH. gedemes, a jó és a parancshoz szokott gyer mek, így ett a feesége Napóeonnak, a kit ezideig szeméyesen nem ismert és sohasem átott s a kive, mikor mint törvényes neje Compiégneben végre taákozott, az eső átás, az eső szuviik után nem sokka vaóságga is nejévé ett. Lázadóbb egyéniségű nő, kinek ekét a csaádi eőítéetek hasonóképen etötőitek vona, erre a szerepre aigha váakozik, de Mária Lujzában effée erőtejes jeemvonások sohasem votak. Ő csakhamar beetaáta ma gát új éetviszonyaiba is s mive aapjában pogári éek akozott benne, semmi fogékony sága nem vot a Napóeon hatamas ángemé jének átértésére. Jó megfért meette és bodo gan ét vee azza a sohasem túzó, de min dig mértéket tartó érzésse, mey az átagos pogári vonzamak kísérője, de mikor úgy for dut a heyzet, hogy Napóeontó vánia ke ett s francziaországi tartózkodását a bécsive, majd az oaszországiva keett fecserénie, nagyobb eki rázkódtatások nékü megtette ezt is, mert végtére ő csak eszköz vot. De nemcsak az áta, hogy a poitikiai érdek öt erre kényszerítette, hanem jeemének sekéyes votáná fogva is. Napóeon ebai, majd szentionai száműzetése után épen úgy beetaáta magát az újonnan keetkezett viszonyokba, mint akkor, midőn nejévé keett ennie. Sőt eke méyén és Neipperg gróf odaán taán jobban meg vot eégedve, mint Napóeonna vaó házasságáva, mey foytonos nyugtaan ságot és ijedemet hozott számára. És enné a pontná ismét oyan probéma eé jutottunk, meyet száz év óta küönbözőképen kommen táva, küönböző megviágításokban tárnak fe, a nékü, hogy ebben a probémában a szemé yektő függeten természeti törvényeket keres nénk. A Napóeon-irodaom még ma sem tért napirendre a Mária Lujzának Neipperg gróf fa vaó házassága föött. Kutatják: mi ehe tett az oka, hogy a jeentékteen gróf méyebb vonzamakat tudott Mária Lujza ekében fa kasztani, mint a viághódító és az akarat-zse niaitásban páratan Napóeon. Kutatják száz év óta már és mindig vitáznak föötte, hoott ez a probéma csöppet sem indokotabb an ná, mikor azt a kérdést vetik fe, hogy a ter mészet viágában micsoda okok eredményezik, hogy a nőstény az egyik hímet a másiktó megküönbözteti. Mária Lujza pogári eiké-

6 650 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 31. BZÍM. 190!U>6. nek körübeü a Neipperg egyéniségében evő sajátságok tárták fe azt az eszményt, meyet minden nő a férfiben keres. Feeősségre ezért épen úgy nem vonható, mint bármey más nő vagy férfi, a ki a maga számára vaó érté keést a társadami értékek nagyságának me őzéséve cseekszi. Ez a probéma nem a Má ria Lujza kivétees esete, hanem a nemek vi szonyának örök probémája, meyek nékü a végteen sokaságu pédákbó nem tudnók meg érteni a Madách Imre, Petőfi, Vajda János, Csokonai szeremi tragédiáit sem, hoott ők is kiváó emberek votak s még sem taáták fe a nőben kiváóságuk métó eismerőjét. Z. MISS RANDOLPH UTAZÁSA. REGÉNY. Irta C. N. és A. M. Wiiamson. A SAH PALOTÁJA TEHERÁNBAN. (Foytatáí.) Ez az a hey, meyet bájos úrnőm már régóvá szeretne átni. Nem csodánám, ha egész mútját csak eőkészüetnek tekintené, mey nek egy a végczéja: Szirakuza megtekintése; t : í::_^:i>._.s * f^ ^j^asssa -= > A SAH TEHERÁNI PALOTÁJÁNAK KERTJEI. annyira efogata egész ényét a város me átogatásának gondoata. Kiráyi ehatározás!" hogy Szirakuzában időzik egy darabig és ehn^ reng a mutakon a kőbányákban, a ho hétez görög vitéz sínyődött szomorú rabságban éi a szirakuzai szépek piros napernyők aatt e átogattak hozzájok gúnyoódni vagy szégyenkezes nékü csodáni férfias magatartásukat A átnivaók jegyzékébe fevette Miss Eandoph a Dionysius Füét is, vaamint a görög és római színházakat, sőt megszerezte egy küönös, Dánt pokába iő, Hadeshez hasonító szirtódúnak fényképét, mey, eég heyteenü, II Paradiso enevezést nyert. Kiránduást tervezett a kia Anapo foyón, hogy annak forrásáná a papyrus-cserjéket ássa és a sötétkék tócsát, mey ben ékszerként ragyogó haacskák úsznakazonkívü küönfée gyaog- és automobi kiránduásra gondot, meyek szükségessé tet ték vona, hogy egaább egy hetet tötsön a Via Poitiben. Én azonban sziárdu ehatá roztam, hogy egy óráva sem fogja megtodani azt a két napot, meyet amúgy sem szívesen szabtam ki részére. Nem mondhatom ugyan hogy Szirakuza nem érdeket, sőt eenkezőeg á a doog; de még inkább érdeket és ér deke most is Miss Eandoph szeméye és saját titkos terveim kivitee, meynek sikerét egjobban az mozdíthatja eő, ha rokonszen vező anyám segítségére támaszkodhatom. Ne kem igyekeznem keett, hogy mentü eőbb ÉVFOLYAM. rüt MissBandoph figyemét az óhajtott irányba terenem- Négy óra vot, mikor végtére Szirakuzába értünk, de ekkor még a városba evittem úrnőmet'és nagynénjét egy piantást vetni Arethusa forrására; és csak ezután kocsiztunk a kertbe, meyné csodásabb nem ehet szées e viágon. A Via Poiti kettős kertjét értem. Kettős az, mert fönt, az erkéyes hote magassá"ában virágok díszenek és rengő oajfák huámzanak, míg ent, nagyon méyen ent a kí sérteties kőbánya fekszik, meynek tragikus arnyékú fáin csiagokként tündökönek a na rancsok aranyos gömbjei. A atomia födaatti kert. Midőn fent a szinpompában ragyogó virág ágyak a déi nap hevében tündökönek, ent a fehér virágú narancsfák aatt mindig hűvös fé homáy urakodik és zödes fény dereng, mintha a tenger méyén fekvő kertben vonánk. A kőbánya, meynek méy, repkénynye és biborszinű bougainvieákka befutott faai végig fehérek, óriási kiterjedésű, szabáytaanu kavei több vaóság rejik a mythoógiában, mint a történeemben. Hej, áttuk a szikákat, me yeket Uyssesre dobát Poyphemus; áttuk Acis szeremeinek színheyét, és a ho csak jártunk, mindenütt, jeezve a követendő irányt, az Etna fehér kúpja ebegett eőttünk. Végtére a tengerparton fekvő kis Giardini áomásra bukkantunk, mey egközeebb van Taorminához. Ez utóbbi néhány száz ábba nagyobb magasságban fekszik a hegyháton. Kitűnő út, meyet fokozatosan emekedő kanya ruatok képeznek, majd fejebb vezet a szika fa mentében, és a Napier azt mint rendes körümények között - - óránkénti tiz mértfödnyi sebességge futotta meg, minden erő ködés nékü, sőt gyorsabban is haadhatott vona, csak akarnom keett. Abban a mérték ben, a mint fejebb emekedtünk, mind tündériebbé ett a kiátás és a partvona éjszak déi irányban mindinkább kifejődött a tekintet eőtt. Aig három mértfödnyi út a város kapu ÚJSÁG. 651 sén iatozó virágokka, minők a paradicsomban fakadhattak. Most már száműzték a szerzetese ket, de megmaradt kertjök és egykori otthonuk, a ho oy érdekesek a szép keresztfoyosók, a hosszú homáyos korridorok, meyek faait szentek képei díszítik, a tégaburkoatú czeák és a méy abakok, most vendégszeretette tár kaput az idegeneknek. Mary néni e van ragadtatva a San Domenicótó, mert a tuajdonos igazi éő herczeg. Még bájos úrnőm is azt mondja, hogy ezen a heyen úgy érzi magát, mintha tündérviágban éne. Csak jönne honap a jótékony tündér is, hogy varázspáczájáva érintve Brownt, átvará zsoná oy hőssé, ki métó a tündérmesében szerepeni és képes megágyítani a kiráyeány szivét. Mit gondosz, be fog ez következni? Bármint fordujon ügyem, jó esett, hogy eze ket megírtam neked. Ha minden jó megy, majd sürgönyzök. Azt hiszem, ma éjje keveset fogok audni. Miheyt reméhető, hogy édes anyám megérkezik, emegyek Santa Marghe- A SAH TESTŐRSÉGE VÁRJA A REGGELI ISTENTISZTELETRE INDULÓ URALKODÓT A PALOTA NYÍLT UDVARÁBAN. A PERZSIAI FORRADALOM SZÍNHELYÉRŐL. Taorminába jussak e és már ott ehessek, a mikor a mama megérkezik. Nagyon természe tes, hogy a semmit sem számító Brown aka ratát nem érvényesíthettem Brown úrnőjének akaratáva szemben. Csupán czéozgattam arra, hogy áítóag nagyon sok fehér homok van Szirakuzában és a forróság is igen nagy. Odavetőeg feemítettem még, hogy a város né meyik hotejében egerek tanyáznak. Nagy csa pás vot haanom, hogy Miss Eandoph sze reti az egereket; de némieg febátorított Mary néninek iszonyodást jező «0h!»-ja, meytő reményem újra éedt. Hogy egy pianatnyi időt se veszítsünk, a szirakuzai útró etértem és oajfákka borított hamok között vezető fehéres meékúton a görögök hajdani erős vára, Euryeus feé tar tottam, mey vaamikor azt a nagy fensíkot, ho a gyönyörű Szirakuza emekedett, mint nyugati végpont védemezte. Te, ki náamná jobban ismered Thukydidest, vaószínűeg aa posan tudod mindazokat a nagyérdekű ese ményeket, meyek ott fent Krisztus eőtt négy száz évve végbementek; de bájos úrnőm kény teen vot az én ajkaimró esni a tudományos ismeret morzsáit és igen muattató vot átni, miyen tiszteő érdekődésse nézte a tökéetes jókarban fenmaradt éemiszerraktárakat, a föd aatti foyosókat és a titkos kaput, a honnan az ostromóit vár őrsége ki-kirohant, míg egy áruó ki nem nyitotta az eenségnek. Egy to rony tetejérő, mey egymásra hamozott kövek bő épüt, az Etna és a ábáná eterüő Taormina feé mutattam e szavakka: «0tt, ott fek szik Szicziia egszépségesebb heye!» így sike A PERZSIAI FORRADALOM SZÍNHELYÉRŐL. nyargó; itt-ott könnyű híd vezet e föötte, és a hote épen a széén emekedik. Messze távo ban fekszik Szirakuza, gyöngyös csíkként a ten ger sötét indigókékje eőtt. Leszátunk a ato mia méyébe és egtitkosabb rejtekeit bejártuk. De mikor egy koponyahamazra akadtunk, Mary néni vitézü meghátrát. A megkínzott görögök hazajáró eikéitő kezdett féni és hogy e ne tévedjen a kőbánya tömkeegében, követete, h gy kisérjem a haandók birodamába, A következő napon nagyon sokban eeget ettünk Miss Eandoph szive vágyainak, de nem mindenben. Taormináró oy csábító képet fesettem neki, hogy ott kárpótást vét taáni fokért, a miket nem nyújthattunk neki Szira- KUzában, és nem eenezte, hogy másnap ez utóbbi heytő eszakítsuk. Mai utazásunk a paradicsomban vaó kószáks vot. Narancsigetek között kanyargott az «, a tengert áttuk ábaink aatt csiogni, hepek meredeztek meettünk ég feé, minden ekedés tetejét romok koronázták, meyek >«szke épüetek votak hajdan, mikor még fia- 11 vot a viág. Úrnőm kijeentette, hogy csak mai regge foyamában ismerte fe, mennyijáig vitt bennünket. Taormina tuajdonkép egyeten hosszú utcza; egyik végén a Times, a másikon a San Domenico. Egyszerű szicziiai fau, normann kútta és düedező pao tákka, de története visszanyúik Görögország egvirágzóbb korszakába. Föötte pompás ma gasaton az ódon Casteo emekedik, még be jebb és magasabban a vadregényes Moa fau kandiká e a vögy föötti hegyszakadék széé rő. Húsz mértfödde odább az Etna imponáó kúpja fehérik. A vidék ebűvöő szépségű és a egékesebb drágakő benne az ó-kori görög szín ház. Fe ke tennem, hogy seho a viágon nem egyesüt a természet és a egnemesebb művészet, mey vaaha ékítette a födet, enné tökéetesebb képpé. Az a hey, meyet Miss Eandoph pihenőü váasztott, nem esik ezen a képen kívü, hanem egy része annak. Ötszáz esztendőn át kastromú szogát. Miyen jó értették azok a jó öreg barátok, hogyan éhet keemesen az em ber. Vaóságos tündérkertet teremtettek a ten ger föött fekvő fensíkon, honnan Szicziia eg szebb panorámáját tekinthetni át. Sűrűn tee ütették narancs- és czitromfákka és oy éde- A SAH HÁREME TEHERÁNBAN. ritába, Sir Eveyn Haines viájába és szivemé kitárom a mamácska eőtt. Kissé bohókás, de hű barátod, Jack. Miss Sybi Barrow evee iskoatársa és barátnője, Miss Minnie Hobsonhoz. (Edgbaston, Birmingham.) Santa Margherita, Taormina (Szicziia), január 28. Kedves Min! Czénéküi gunyorosság vot részedrő, hogy ennyit kötődté veem Honourabe Mr. Winston miatt. Egy cseppet sem törődtem azza, hogy megismerkedünk-e vagy nem. Mit bánom én? Ha megkapja is a czímet, mey meg fogja ietni, csak viscount esz, és Lord Brighthemston még évekig eéhet. Nem azért csatakoz tunk a viscountesshez, hogy fiáva taákoz zunk, azt azonban nem csodánám, ha kitűn nék, hogy a viscountessnek vaami küönös szándéka vot, midőn feszóított bennünket, hogy Cannesban taákozzunk vee. Bármi vot a szándéka, engem szörnyűmód megkedvet Eeinte rettentő jó fértünk össze, de mive

7 652.;VASÁRNAPI ÚJSÁG, 31. szam. i 31. szi* VASÁBNAPI ÚJSÁG. 653 római Grand Hoteben is rendezzünk pin g. pong-partiet, de az együgyűek nem átak rá Kaptam eveet Addie Johnsontó, a ki meghív a Kensington TWn Ha-ban rendezendő eő keő tánczmuatságra. Reményiem, keő idő ben ott ehetek és taán egy igen kedves gava ér kíséretében fogok megjeenhetni, a kirő azonban majd később esz akamam bővebben szóni. Nagyon izgamas jeteneteink votak az utosó napokban; csak így taáhattam tűrhetönek Szicziiát, mey küönben megehetősen unamasnak tetszenék, mert engem a termé szet szépségei, úgy otthon, mint küfödön, hidegen hagynak. Az is utáatos, hogy a na rancs és czitrom az ember fejére hu, éjje pedig kavicsokka ke dobáózni, hogy a ár más füemiék ehagassanak. Kényteen vo tam egész kavicskészetet tartani szobámban, hogy enémítsam őket. Emondtam már, mennyire boszús vot Lady B., mert «Jack», a mint ő nevezi, nem érke zett Cannes-ba, hanem csak Írogatott minden fée heyekrő és mentegetődzött, mígnem Papa is azt mondta az ő tréfás modorában: fogadni merne, hogy Jack a maga szakáára csiná vaamit. Ez a doog egyátaában nem vot Ínyére a adynak. Végtére, mikor én és Papa tejesen megundorodtunk Cannestó, mey Monte-Carótó nagj-on távo esvén, nem eheigen nehéz hozzá akamazkodni, csak az von zott körébe, hogy saon-féét tartott mindenütt, a ho megfordutunk, és fogadott mindennemű, úgy ango, mint küfödi gavaérokat, kik nem csak neki hódotak, de nekünk is bemutatkoz tak ; küönben nem tudom, nem kértem vona-e már rég a papát, hogy ejtse e az egész isme retséget. Derék öreg ady Mr. Winston anyja, de oykor, midőn egfeszteenebbü erezné ma gát az ember és egjobban muathatna, ő mintegy jégcsappá fagy és oyan furcsán néze get, mintha az áatkertben vaami újfajtájú emős ána eőtte. Ezt akarom kifejezni, mi dőn azt mondom, hogy nehéz hozzá akamaz kodni, és az utosó körübeü kéthónapi idő aatt több ízben nagyon sajnátam, hogy papa és én Ígéretet tettünk, iogy vee utazunk. Sokka jobban szerettem vona az utat náa nékü foytatni, teszem, oyan kaauz kísére tében, mint az a csinos egény, kit a yankeeánynya együtt efényképeztem Boisban (a képet neked e is küdtem). No de sebaj, most már úgyis véget ért a doog és egaább bemu tattak nekünk egy csomó disztingvát embert, tehát nincs mit sajnáni. Papáva honap vagy honapután vissza megyek Nápoyba és onnan haza Angiába. London után vágyódom. Éek-haók a ping pong játékért. Kértem, könyörögtem, hogy a ROHAM EGY VILLAMOS KOCSI ELLEN. SÜTEMÉNY-ÁRUSOK A NAGYMAROSI HAJÓNÁL. Isőben, míg meghívásunk időpontja be nem K -étkezik, Paermót és Szirakuzát akartuk ^Paermo eég évezetes vot. Soha éetemben n áttam annyi barna, nagy sötétszemű fia ta embert. Mindegyiknek kis bajusza és séta- áczája vot, az egyiket pödörte, a másikat <Tvre forgatta, miaatt nézegette és bámuta a épeket De Szirakuzát borzasztónak taátam. Meeengedem, hogy eég keemes tartózkodási heyéü szogát a zsarnoknak, ki evágathatta eensége fejét és magának arany szobrokat iíttathatott. De mai nap a zsarnokok már nem taának működési teret és Szirakuza az ő koruk óta óriásit hanyatott. Szinte sírtam, mikor azt áttam, hogy miyen nyomoiut fészekbe jutottunk, de Sir Eveyn Haynes meg hívása, mey már ott várt bennünket, nem erre a napra hanem a következőre szóott. Meg áapodtunk abban, hogy regge a egeső vo natta induunk; de ime sürgöny érkezett Lady B. számára, ki nagy izgatottságga kérte Papát hogy ő is ovassa e a táviratot és mond jon véeményt. Nápoybó jött a sürgöny, te jesen ismereten embertő, James Yan Wick Payne aáírássa, és a mennyire emékszem, ez vot a tartama: «Szíveskedj ék engem Szirakuzában fogadni. Rómábó jöttem ide, a mint megtudtam az ön tartózkodási heyét. Fiára vonatkozóag éetbevágó fontosságú dogokat ke közönöm.» A MARGITSZIGETI FELSŐ HAJÓ-ÁLLOMÁSNÁL. Lady B. szobájábó. Feugortunk és az abak hoz rohantunk, a ho már a ady is megjeent sírva, Mr. Payne-ne a háta mögött és behívott bennünket. Bementünk hozzá és meghagat tuk Mr. Payne igen bonyoódott eőadását. Annyit csakhamar megérthettünk, hogy Honourabe Mr. Winston gépkocsiját, úgyszintén óráját a saját ehauffeur-je eopta (az órát Mr. Payne a záogházban kivátotta és Lady B. eőtt fe is mutatta); sőt a ruhát is evette tőe a chauffeur és így vaószínűeg meg is gyi kota. Lady B. a fiátó már rég nem kapott eveet; ezt mindig azza magyarázta, hogy Honourabe John sok utazgatása aatt a eve ek ehányódtftk: most azonban átátta, hogy bizony vaami szerencsétenség is történhetett. Mindez irtóztató zavaros és izgató vot és mi aatt Papa Lady Brighthemstont megnyugtatni iparkodott, én Mr. Paynető követve, kiéptem a verandára, hogy nyugodtan megbeszéjük a történteket, mert én nem vesztettem e a feje met. Bámuatos detektivtehetséget fedeztem fe a fiata emberben és néhány adatbó, meyeket egy vee baráti viszonyban áó amerikai fiata eányró és ennek középkorú nagynénjérő, ki ket a chauffeur eámított, veem közöt, azt keett következtetnem, hogy arró az útitársa ságró beszé, meyet én is áttam Boisban, csakhogy akkor más kocsin jártak és ez a KIRÁNDULÓK A VISEGRÁDI HAJÓ FÖDÉLZETÉN. HOGY NYARALNAK A BUDAPESTIEK? tett éénk, mindannyian Rómába utaztunk. Épen ezt megeőzőeg írtam neked a egutosó eveet. Rómában foytonosan szakadt az eső és egyetenegy tempomot se nézhettem meg, még a Szent Péter-tempomot sem. Szándékunk vot «Jack» érkezését megvárni, de ekkor meg kaptam a te eveedet és attó kezdtem tartani, hogy ehet vaami igaz abban a tréfás meg jegyzésedben, hogy djacki) eőem igyekszik kitérni; ennéfogva óvakodnom keett annak átszatátó, hogy tán én ő utána vetem maga mat. Eég más ha van a tengerben oyan eány számára, ki úgy tud horgászni, hogy vaami jófajta pedzhesse. Mikor Lady B. neuragiája nagyon kínossá kezdett váni, Nápoyt ajánot tuk neki és ott igen jó éreztük magunkat, de az öreg adyye nagyon sok baj vot, mindig vee keett járni. Mive pedig fejébe vette, hogy Nápoy után Szicziiát is átnia ke, addig-addig hangoztatta ezt, míg oda mind annyian át nem rándutunk. Nekem ennyi mindenesetre eég ett vona, de Lady B.-nek most eszébe jutott, hogy van egy barátja, an go baronet, ki a sziget egy városában szép viában akik és mindig eőkeő társaságot gyűjt maga köré. Azt is emítette a ady, hogy ő sokszor kapott a bárótó meghívást, és ha mi is hajandók vagyunk vee tartani, pár napra mindnyájunkat meg fog hivatni. Gondotam, tán ott is taákozunk vaakive, a kive érde mes megismerkedni, tehát beeegyeztem. De KIRÁNDULÓK ÉRKEZÉSE EGY DUNAMENTI FALUBA. Lady B. e nem gondohatta, mit jeenthe tett mindez, de komoy aggodamak tötötték e és mi kíváncsiak votunk. Papa a adyve egybevetette a vonatok időpontjait és arra a fefedezésre jutott, hogy nem induhatunk az eső vonatta, mert küönben eszaasztjuk a titokzatos Mr. Paynet; ehatároztuk ennéfogva, hogy megvárjuk a egközeebbi vonatot és errő Nápoyba sürgönyértesítést küdünk. Regge, a miy korán csak ehetett, meg is érkezett Mr. Payne. Én a hote verandáján á tam, induásra készen, utazó ruhában, hogy azonna vonatra ühessek. Mikor egy idegen úr ferohant a épcsőn és Lady Brighthemston után kérdezősködött, képzeheted, hogy jó megnéztem őt, ámbár úgy tettem, mintha te jesen e vonék merüve Guy Boothby egy rend kívü érdekes könyvének ovasásába, mey ta gadhatatanu nagyszerű. Fiata ember épett be, kiben eső tekintetre amerikaira ismertem. De igen csinos és eőkeő megjeenésű. Szőke, magas, simára borotvát, okos kifejezésű arczcza és tengerméyséyű szemekke. Bebocsátották, de mive Lady B. szobájának egyik abaka a verandára nyíik és ennek függönye csak féig vot eeresztve, onnan, a ho ütem, ha hattam a beszéők hangját és megismertem úgy a adyét, mint a fiata emberét. Épen a midőn Papa hozzám épett éa tudakozódott, hogy meg jött-e a titokzatos úr, fojtott sikoy haatszott A SVÁBHEGYI FOGASKEREKŰN FÖLFELÉ. HOGY NYARALNAK A BUDAPESTIEK?

8 654 VASÁKNAPI ÚJSÁG. N Y Á R I M U N K A. ASZTAGRAKÁS. taákozásunk mint Mr. Payne-t figyemez tettem hamarább, már akkor esett, mikor semmi tragikus esemény nem történt. Mr. Payne is úgy véekedett, hogy a szeméyazonosságra nézve nem tévedek, mire én, hogy tejes bizo nyosságot szerezzek, fesiettem a épcsőn és egyik még nyitva áó ádámbó kiszedtem an nak a kodak-képnek a negativját, meyet Boisbó eküdtem neked. Együtt nézegettük a kodak-hártyát és mindketten fogtuk egy-egy végét, hogy össze ne kunkorodjék. Egyszerre 3VTr. Payne fekiátott: «Ime, ez itt az a gazember!» Annak idején az ietőt nagyon is jóképűnek taátam, de most egészen más benyomást tett rám a negatív kép és meg keett engednem, hogy bizony gyikosra is vahat az. Ajánottam, mu tassuk meg a fevétet Lady B.-nek; de ez már úgyis tejesen magánkívü vot és Mr. Payne úgy véekedett, hogy nem czészerű idegeit még jobban fekorbácsoni, mert ekkor tán kép teen enne útrakeni. Ő, Mr. Payne ha tudta vona, hogy Taorminába készüünk, bizo nyára nem Szirakuzában, hanem Taorminában csatakozott vona hozzánk, anná is inkább, mert értesüése szerint ugyanoda érkezett a mút éjje Miss Eandoph, az a fefuvakodott amerikai ány, nagynénjéve együtt, még pedig a Mr. Winstontó opott kocsin, meyet még mindig az a gonosz chauffeur kormányzott. Mr. Payne emondta még, hogy Rómábó megirta New-Yorkba a eány apjának, miyen aávaó csaó kezébe kerüt a miss, minek foytán az apa azon a napon, midőn a eveet vette, útraket, hogy mentse, a mit még menteni ehet, egyszersmind sürgönyzött Mr. Paynenek Rómába, de a sürgönyt Nápoyba keett továbbítani, így aztán ők ketten nem taákoz hattak és Mr. Payne csak annyit tud, hogy az öreg úr nyomró-nyomra követte ányát. Ná poyban haotta róa, hogy Paermóba ment, tehát most ő is edautazott. Ha itt azt mond ják neki, hogy ánya megint odább át, és megtudható a hote szeméyzetétő, hogy hová, vaószínűeg nem fogja megvárni a rendes vo natot, hanem küönvonatra ü. Mr. Payne őt erre képesnek tartotta, ép azért ajánotta, hogy a egközeebbi vonaton Lady B. is Taormi nába indujon, ho aztán vaamennyi érdek ődő szembesíthető a chniiffeur-re és ez egy szerre e esz áczázva. Érdekődők aatt ön magát, a adyt és azt a newyorki Mr. Randophot értette. Én ezt a dogot roppant érde kesnek taátam és jeen.-áthajtottam enni, mikor a vadat minden odaró körüfogják. Ez az óhajom úgy átszott - - Mr. Paynenek is ínyére vot, minthogy már nagyon összebarátkoztunk, hisz oyan rokonéek ő sok tekintetben és annyi eőkeő embert ismer min denho. A Duke of Burford kebebarátja, ép úgy a csinos Lord Lane, a ki után te boon dutá tavay és mégsem tudtá megismerkedni vee. De taán még megesz ez is. Ki tudja a jövőt? (Vége következik.) A HÉTRŐL. Bcriot. A kuturhistória föjegyezte és mindnyá jan tudjuk, hogy a könyvnyomtatást Gutenberg János taáta fö, a zsebórát Hee Péter, a puska port Schwarz Berthod, a gőzvasutat Stephenson, a gőzhajót Puton, a baonna vaó föszáást a Mongoftcri testvérek, a viámhárítót Frankin Benjámin, de vájjon tudni fogják-e száz esztendő múva az emberek, vagy esz-e módunk nekünk magunknak is fötéten bizonyosságga megtudni: kinek köszönheti az emberiség egy egész nevezetes csoportját azoknak a taámányoknak, a meyeket ez a mi korunk ad a fejődésnek. Közöttük oya nokét, a meyeknek az értéke bőven eegendő ára egy név hahatatanságának. Hogy csak a egnagy szerűbb dogot emítsük: Ki esz vájjon az, a kit az emberi repüés probémájának megodójáu fog nak megáapítani? Mert hogy maga a probéma már megodatott, ezt több jogga ehet áítani, mint tagadni. Vaóság ugyanis, hogy küönböző szerkezeteken már egész csomó ember utazgat sza bott irányban és meghatározott czéa a evegőben. És ha az instrumentumaik még nem akamasak is arra, hogy a evegőben vaó közekedés közkeetű szerszámai egyenek, a tejesítő képességük már ebben a mostani, primitív formájukban föümúja a Gutenberg eső nyomtatógépéét vagy a Futon eső gőzhajójáét. A mai vaóság tehát efogadható aapja ehet annak a megáapításnak, hogy a kor mányozható égi közekedés probémája már meg odatott. És ha ezt a megodást, megáapítást e fogadjuk : ki az, a kit a már csak fejesztésre váró gondoat atyja gyanánt tisztejen majd az emberi ség? Beriot franczia evegőjáró vot az eső ember, a kinek sikerüt átrepünie a La Manche csatorna föött az európai kontinensrő Angiába. Egyátaá ban nincs azonban kizárva annak a ehetősége, hogy egy második próbájáva kudarczot va, a minthogy igen könnyen megeshetik, hogy ango koégája, Latham, a ki kétszer is a vízbe zu hant, a jövő héten szerencsésen át'endü Doverbő Caaisba. Azt is tudjuk, hogy a két Wright meg Henry Fahrmun már jeentékenyen nagyobb, szabott irányú égi utakat megtettek, mint a mey most Beriotnak sikerüt. Meyiket ieti a babér? A ré gibb kor fetaáójának eég szerencse vot, ha fö taát vaamit. Ma még arra a küön szerencsére is szüksége van, hogy egy sereg hasonó képesítésű társa közü őt emeje ki a dicsőség I x Sírd kiráyok. A egegyszerűbb és a egeemibb nek átszó kérdések között is oy hihetetenü kevés van, a meyre tejes határozottságga tudnánk vá aszoni. A mi azonban nem az emberi tudás rop pant határozottságát jeenti, hanem csak azt, hogy ezen a födön szinte minden reatív: ekét, termé szetét, erköcsét a körüményektő kapja, ezek sze 655 VASÁENAPI ÚJSÁG. 31. szim. 1909^56^ FOLYAM ZÍM ÉVFOLYAM. rint rósz vagy jó, irigyendő vagy szánaomra métó. Van bodog sírás és van szomorú nevetés, van szerencse, a mey pusztít és van szerencséten ség, a mey föeme. Az ember nem kívánhat ma gának oyan jót, a mey a körümények aakuásá nak erejébő vesztét ne okozhatná és nem érhet bennünket oyan katasztrófa, a meynek a hatása végső eredményében az éetünk móregén a nyere ségek téteei között ne szerepehetne. A nagy bi zonytaanság, a mey vaamennyiünk sorsát födi és vaamennyiünk útjának végét homáyban tartja, igaz értékében ismereten mennyiséggé teszi az éetnek minden mozzanatát. Az események nagy szerű, a szó szoros értemében fejedemi pédákat áítanak eénk e borús igazság megbizonyítására. Kiráyyá enni bizonyára a egdicsó'ségesebb doog, a mit a sors embernek megadhat. Jeenti a egna gyobb eképzehető tejességét mindannak, a mit emberi vágy magának eámodhatik : fényt, gazdag ságot, hatamat, hódoatot, nevének hahatatansá gát. Hatamas ambicziók a vérnek egész tengerét ádozták ezért a egnagyszerűbb emberi sorsért és ime áthatunk embereket, a kik reszketve, sírva épnek a trón magasságába, tee igaz rémüette és őszinte fájdaomma. Aig néhány esztendő aatt a második síró trónfogaó jeenik meg a viág eőtt. Az eső vot a kis portugá kiráy, Mánue Ő Fe sége, a második az új sah in sah, a gyermek Ahmed Mirza, a ki szakadatanu zokogott és anyját hívta, miaatt nemzete küdöttjei a bóduatukat tomá csoták neki. Amaz megöt apját és testvérét siratta és emezt is minden árváná árvábbá tette a korona, a mey váratanu gyermek - fejére nehezedett. Kiráy ett mind a kettő, 'de nem vot-e vaóban ezer oka az egyiknek is, a miisikn-ik is arra, hogy sírjon keservesen? Van-e anya, a ki trónus nékü is küömb sorsot ne tudna kívánni gyermekének? A sors tud adni úgy is, hogy vesztes esz az ember, ha koronát kapott is tőe! * A connaughti herczeg. Edward kiráy unokaöcscse, a connaughti herczeg emondott az ango hajóhad főparancsnokságáró, azza a megokoássa, hogy nem akar oyan hivatat, a mey semmi mun kát se követe tőe. Szóva: a connaughti herczeg oyan ember, a ki meg is akar szogáni a dicsőség ért és a fizetésért. A természete nem veszi be a szinekurát. A mi nagyon szép és nagyon ritka tuajdonság. Az eset tehát a szokatanságáért is, az erköcséért is megérdemi, hogy egy kicsit emé kedjünk rajta. Anná is inkább, mert az az érzés, a mey a connaughti herczeg ehatározásának moz gató ereje vot, nem csupán fejedemi sarjak szá mára teremt konfiktusokat az ember és a sorsa még pedig a jó sorsa között. Az ango herczeg emondása ugyanis igazában nem egyéb, mint egy ekiismeretes és becsvágyó ember föázadása a sorsa een, a mey a maga érzett erejét nem engedi érvényesüni. A becsvágynak ugyanis nem az egyet en és taán nem is a egnemesebb fajtája a nagyra törés. Van ambiczió, a mey a maga erejéve har monikus eredményt érzi a czéjának és az ambiczió e fajtájának fötétenü megvan az a nemes tuaj donsága, hogy soha se másuhat át stréberséggé. Az iyen ambiczió tragikuma kétfée ehet. Az egyik és mindenesetre sokka sűrűbben eőfor duó az, ha a körümények mostohasága visszaveri az érvényesüésért vaó minden derék tövekvését. Az iyen tragédiák hemzsegnek az éet medrében és ekeseredett emberekke tötik meg a viágot. A má sik a ritkább eset az, mikor a maicziózusan kegyes sors nagyon is támogatja az embert és a szerencse szárnyán röpíti azt, a ki a maga ábán szeretne inkább járni. Eredményeket önt eébe, akarata eenére is fömentve őt az eredmény een értékének, a próbának és az érdemnek a beszogá tatása aó. A egtöbb iyen ember természetesen nem tekinti ezt tragédiának, sőt örü neki, a miben bizo nyára nincs semmi eiténi vagy megróni vaó. De vannak kényes ekek, a meyek a tövisét is érzik az aranyrózsának, meyet a szerencse ajándékozott nekik. Vannak gazdag ányok, a kiket a bodogság ró vaó emondásba taszított a fájdamas kétség, hogy nem magukért szeretik őket. A connaughti herczeg se birta e a sorsot, hogy ne magáért, a unkájáért, a rávaóságáórt kapja és viseje a reá ""hazott díszes mótóságot. Eég nagy úr hozzá, oey megtehesse, a mit tett, de hogy megtette, ez 'Jván bizonyítja, hogy a connaughti herczeg eő keő ember enne akkor is, ha kisebb úrienne. Itthonmaradók. Nem. ke hozzá a statisztika se gítségét igénybe venni, szinte szabad szemme is megáapítható, hogy az idén igen jeentékenyen kevesebb ember ment e Budapestrő nyarani, mint más esztendőkben, noha egészen bizonyos, hogy a főváros akossága az utosó évben sem fo gyott, hanem gyarapodott. Az okát keresve ennek a jeenségnek, egyenes ogikáva hamar megtaá hatjuk. Okáu ehet pédáu efogadni azt, hogy ki váóan keserves esztendőt éünk, a rettenetes drá gaság fötétenebbü szükséges dogokra szedte e az emberek pénzét, mint a miyen a hűsöés. Bizo nyára ez is eég komoy argumentum. De van más is. Az, hogy az időjárás egész a egutóbbi napokig egyátaában nem vot oyan, a mey okvetetenü meneküésre kényszeríthette vona az embereket. Az aszfat egész júius végéig nem kerüt abba a heyzetbe, hogy ovadásnak indujon és a feötő is sűrűbb hasznáatnak örvendett ha ugyan a fe ötő örvend annak, hogy viseik mint a napernyő vagy a egyező. De menné megokohatobb Buda pest népének e tömeges abszentáása a távoét tő, anná feötőbb és figyeemremétóbb. Mert a ki ismeri e város erköcsét, nagjon jó tudja, hogy az iyen motívumok, egaább ezeőtt, nem igen szoktak érvényesüni a cseekvésében. Ha Buda pestrő rendesen csak azok «menekütek» vona e nyáron, a kiknek a fürdőzés fötétenü szükséges, vagy a kik a nyári hűsöés kötséges szórakozását könnyen megengedhetik maguknak, akkor tavay vagy harmadéve se maradtak vona kevesebben itt hon, mint a mennyien most e nem mentek. De többen «menekütek», mert a nyaraást még pe dig miné messzebb és miné drágábban eőkeő köteességnek érezték, függetenü az időjárás aa kuásátó és egyéb aakuásoktó. Sőt menni vot muszáj, menné kevésbbé keett és ménné kevésbbé ehetett. Ha az idén ez már nincs így, ez azt jeenti, hogy nemcsak a nyár hűvösödött meg, hanem a város közszeemének a evegője is meg vátozott, a mi megér egy kis izzadást nyáron, mert taán megvát egy csomó embert a didergéstő té en. A hidegtő és a végrehajtótó vaó dider géstő. CSÉPLÉS. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Az én örökségem. Kárpáti Auré versei, meyek most jeentek meg egy csinos kiáítású kötetben, nagyon hasonítanak az oyan képekhez, meyek akonyati szürküetbe emerüt tájakat ábrázonak, a mikor etompunak a színek, febontódnak a tár gyak körvonaai és sejtető fotokba ovadnak a for mák. Fény nem reszket rajtuk, mozgás is aig mozzan, csak mintha messzirő vaami zsongás haatszanék, a mey meanchoikus, ernyedt han guatokró beszé. Iyesforma a Kárpáti Auré meanchoiája; csupa hakított ritmus, nem önmagá ban, hanem környezetéhez vaó viszonyában éedő szó, efogódások fátyo'án átszűrt érzés. «Örök ködök kodusa votam, vihartó vert, esőtő ázott. S csak vártam vaamit esengve, A mire hak, éjféi csendbe Egy rím, egy verssor ráhibázott.> Ez a strófa körübeü kifejezi az egész kötet tartamát. Vágyak, meyek sohase taának czét, mámorok, meyeket eőre megkeserít a betetség, szeremek, meyek csecsemőkorukban hatak meg, nagy, erős érzések, meyek hanguatokká vánnyadnak csakhamar. Bomantika ez, a mey átnyúik a mi napjainkba abbó az időbő, a meynek aaphangu atát Byron és Heine fejezték ki. A kötő egészen e van merüve önmagába, mintha nem is éne ebben a mi éetünkben, aig vesz tudomást a saját magán kívü eső dogokró. Ez, persze, tiszta íra, de meg van az a baja, hogy megfosztja a dogokat hátterük tő s nagyon is evonttá és vérteenné teszi őket. Iyen akotási mód meett szinte eheteten eke rüni, hogy egyfoytában ovasva a versek kissé egy hangúaknak ne tessenek, vaamint azt se, hogy édeskés ne egyen tőük a szánk ize. Négy-öt motí vum, megannyi vátozatban s vaamennyi egyazon hangnemben kidogozva egy egész köteten végig, vesztenek ezze hatásukbó még oyan versek is, meyek másküönben tetszenének. A kötet Major Henrik iusztráczióiva jeent meg, meyekben vátakozva taáunk érdekesfinomságokatés vergődő mesterkedést. Komáromi daiák a XVI. században. Pár év óta a XVI. századi magyar katona-éet, a törökökke viaskodó vitézek tettei, szokásai, sorsa, jeiemé egészen más, sokka hívebb és részetesebb -viágí tásban és eevenebb színezésben ának eőttünk, mint azeőtt. Ezt Takáts Sándor munkájának kö szönhetjük, a ki eddigeé egészen ismereten anyagot tárt fe, roppant bőségét hozta eő a kiaknázatan adatoknak,.figyeemme vot nemcsak a katonai ügyekre, hanem minden más szempontra, a mey érdekes ehet s könyveiben, tárczaczikkeiben oyan szeméetes, eeven képet tudott rajzoni a régi ma gyar katonai éetrő, a meynek párját keresni ke mai történetírásunkban. Most egy nagyobb tanu mányát adta ki, küön enyomatu a Budapesti Szem/é-bő; a Komárom várabei vitézek daiás éetét, vitézségét, szenvedéseit írja meg benne a maga jó bevát módszere szerint, ismét pom pás képet adva a XVI. századbei társadaomró s küönösen a katona-éetrő. Bessenyei György mint református föconsistoriumi titkár. Zoányi Jenő sárospataki thcoogiai tanár e czím aatt küön kiadta egy nagyobb egy házi munkájának azt a fejezetét, mey a benne tár gyat férfiú, Bessenyei György szeméyének iroda omtörténeti jeentőségéné fogva széesebb kör érdekődésére is számíthat. Bessenyei Györgynek Mária Terézia idejében a református egyház ügyei körüi szerepését ismerteti benne, egész 1779-ig, a kathoikus hitre vaó áttéréséig. Ugyané szerző nek egyidejűeg megjeent egy másik füzete is A reformáczió egyháza czímme. Ezt a Dávid Ferenczegyetben ovasta fe eredetieg szerzője. Új könyvek: Az én örökségem. Versek, írta Kárpáti Auré. Budapest, Singer és Wofner; ára 2'50 korona. Komáromi daiák a XVI. században. Irta Takáts Sándor, Budapest. Bessenyei György mint ref. főconsistoriumi tit kár. Irta Zoványi Jenő. Sárospatak; ára 2 korona. A reformáczió egyháza. Irta Zoványi Jenő. Sáros patak ; ára korona. HALÁLOZÁSOK. NYOMTATÁS. NYÁRI MUNKA. Ehunytak a közeebbi napokban: MIHAJJCS JÁNOS m. kir. posta- és távirófeügyeő, cs. és kir. t. száza dos, a bosznia-herczegovinai tábori posta- és táviró-csapat parancsnoka, a Ferencz József rend o vagja, a hadi érem tuajdonosa 48 éves korában Budapesten. HOBVÁT SÁNDOB a magyar kegyes tanitórend tagja, rendi kormánytanácsos, czírnzetes kir. főigazgató, nyitrai házfőnök és a gimnázium igazgatója 65 éves korában Budapesten. SZBKTTMBEI KÍBOLÍ MÁBTON a pannonhami szent Bene dek-rend tagja, kiérdemesüt főgimnáziumi tanár

9 VASÁRNAPI ÚJSÁGA B2JLM. A*. BIK KÁROLY rfg. ev. főgimnáziumi tanár 34 ^. korában Eozsnyón. WOHLBAB FLÓBIS dr., a buda pesti második kerüeti kir. kath. főgimnázium nyuir tanára Budapesten. FBIEDMANN BERNÁT maeán?' 76 éves korában Székesfehérvárott. CSAKÍD ABTUB nyűg. atábornagy, a Lipót-rend, a III 08Z. táyú vaskorona-rend és több kitüntetés tuaj donosa 55 éves korában Gráczban. BÁRKANY EMIL födbirtokos, az eperjesi izr. őrt. hitközség vot enöke, a Bárkány Emi és Fia nagykereskedó'-czés főnöke 68 éves korában Eperjesen. Tapoczafó KOMÁROMY IMRE székesfővárosi számtanácsos 59 éves korában Budapesten. CHYZER KOBNÉLNÉ szü. Mánn Joán, Chyzer Kor né beügyminiszteri tanácsos feesége, 59 éves korában Budapesten. Ozv. GORZALECZKY JÁNOSNÉ szüetett Podhraczky Zsuzsanna, a «Divat Ujsá"» munkatársa 78 éves korában Budapesten. Özv PADÁNYI LÁSZLÓ MIHÁLYNE szü. Borsai Boros Mária 80 éves korában P.-Hidvégen. LENÁRT JÓZSEJNÉ szü. Somogyi Irén 50 éves korában Magyaron. Özv. DUTKA SÁNDORNÉ szü., Kaponi Darabanth Gizea Nagyváradon. Dutka Ákos, fiata kötő any ját vesztette e benne. HORVÁTH KÁROLYNK szü Bónaky Mária 84 éves korában Pécsett. Kis oroszi MOCSY JÚLIA postamesternő Borsa község ben. - - SEBESTYÉN-KOVÁCS MIKLÓSNÉ szü. pókafai Lénárth Ika 52 éves korában Pozsonyban. Özv. JUNGFEB GYULÁNK szü. Niebing József 61 éves korában Budapesten. JÁRDEE IZABELLA 18 éves korában Budapesten. KIBCHLECHNEB IMRÉNÉ szü. Heszényi Ida 36 éves korában Budapesten. Özv. kisdobronyi IZAÁE DEZSŐNK szü. ekcsei Suyok LO-USZTATÁS. Berta 61 éves korában Nagyszekeresen. KAIZLEB GSÖRQYNE szü. Kiszey Andra, Kaizer György, Czedömökön. PADOS GABOB városi iskoai tanító, BÉLA. székesfővárosi pogári és női kereskedemi Sziágy vármegye főispánjának neje 31 éves korá ipariskoai igazgató, vot főgimnáziumi énektanár, iskoai igazgató 66 éves korában Budapesten. ban Ziahon. HANDZÓ PÁLNÉ szü. Murányi Má a szombathey-egy házmegyei rom. kath. tanító Idősb nemes BOROTVÁS KÁLMÁN ügyvéd és födbirto ria 25 éves korában Pohoreán. Özv. MILLNEB egyesüet aenöke, Kőszeg város képviseőtestüeté kos 80 éves korában Hódmezővásárheyen. Csiki ALAJOSNÉ szü. Mády Magdona 57 éves korában nek tagja, 62 éves korában Kőszegen. Adorján SEBESTYÉN KÁROLY Oraviczabányán. KBISMANITS Budapesten. Özv. JANECZ JÁNOSNÉ szü. Janecz házi MOLNÁR ÁBPÁD födbirtokos, megyebizottsági VILMOS nyűg. m. kir. honvédezredes, több érdem Appoónia 48 éves korában Budapesten. - FBOMM tag, 47 éves korában Bánk községben. HEBZ rend tuajdonosa 69 éves korában Nagyenyeden. ANTALNÉ, szü. Kiss Lujza 65 éves korában Ó-Tátra IONÁCZ dr., Szepesmegye tiszteetbei főorvosa, ubpuchói és mártonfavi MABKÓ ANTAI nyűg. déi füreden. ói járásorvos, a ubói takarékpénztár igazgatója és vasúti feügyeő, a koronás arany érdemkereszt az ottani izraeita hitközség enöke 76 éves korában tuajdonosa, 72 éves korában Nagykanizsán. Szerkesztői üzenetek. Lubón. NAGY JÁNOS az 1874-ben aakut debre- VOOEL ÁOOST EMIL ovag, udvari tanácsos, nyűg. ozeni függeten égi pártkörnek 32 éren át vot egyetemi tanár, a egfőbb egészségügyi tanács vot Nyári este. A etarot réten. Rontineos dogok, de enöke 78 éves korában Debreczenben. Bordog- enöke, hatvanhat éves korában Bozenben. DBAS- enné semmive sem többek: konvenczionáis üressé nai és vanigrai TAXIS JÓZSEF nyűg. atábornagy. KOVICH LAJOS gróf akonzu, a konstantinápoyi gek, a miyeneket minden vaamire vaó művet em Tiro örökös főpostamestere, a hadi érem tuajdo osztrák és magyar nagykövetség dragománja, Kons ber könnyen írhat, ha nem sajnája a fáradságot. Akonyi ég. Átformáva se jobb (igaz, hogy nem is nosa, 58 éves korában Budapesten. BANKÓ JÁNOS tantinápoyban. Iésfavi PAPP MIHÁLY nyűg. roszabb) eredeti formáná; semmi okunk sincs rá, 72 éves korában Budapesten. - - Gyuai GIÜLAT honvédszárados 56 éves korában Ziahon. SCHA- hogy mostaztöbbre tartsuk, mint eőbb. L E/jegyzési LakodamiDamast Eoienne - Seyem és «Henneberg»-sej-eni K 35 f.-tö féj. b e m e n t v e és vámmentesen Minta postafordutáva. Megren deések bármiy nyeven o t> intézendök:»» an Seidenfabrikt, Henneberg ín Zürich. egy pohár Eohitschi T e m p e fi>rrás-nak étvágygerjesztő, húgyhajtó és anyagcsere eőmozdító hatása van. A S t y riat'orrás-nat ugyaniyen hatásai vannak, csakhogy erős bb mértékben. Nagybani erakut Magyarországon : Reggei eőtt Hofimann Józsefné, Budapest, V., Báthory-ntcsa 8. sz. v Bor- és Lithion-tartamú Savatorfotrás kitűnő sikerre hasznátatik vesebajokná, «húgyhóyag bán tamainá és kösz vényné, a czukor betegségné,az emésztési és éeg zési szervek hurutjainá. SteckenpfsrdLiiomtejszappan = egenyhébb szappan SVAIGZI SELYEM A LÉGJOBB. Kérjen mintákat újdonságainkró feketében, fehérben és színesben: Eoienne, Cachemr e, Shanttmg-, Dnchesse, Crepe de Chine, Cóteé, Messaine, Monsseine 120 cm. szées, méterenként K 1.20 és fejebb ruháknak és búzoknak stb., úgyszintén hímzett bnzok és ruhák batisztban, szövetben, vászonban és seyemben. Bársony és pns. Csakis szavatotan szoid seyemszöveteket áru sítunk közveten a magán vevőknek bérmentve és már evámova. SCHWEIZER & Co LUZERN U. 23. (Svaicz.) Seyemszövet kivite. Kiráyi üdv. száító. 657 VASÁRNAPI ÚJSÁG. ÉVFOLYAM. Ha nem eszünk. Vágy és remény. Bizony iyen versek ovastára hajandók vagyunk mi is azt kér dezni hogy az «éet mire vot jó e tereken?* Néhány Atabotában odavetett szó nem vers és néhány kongó, tartamatan mondat nemfiozifia. Bá ntáni mámorbanguat a hod aatt. Ők ttek -k ketten. A két Ibsen-forditás megértésre vaó tö rekvésrő'tanúskodik, de nem eegendő kötői kész4erő a mey a fefogottakat igazi művészi formába tudná önteni. irnyékos eors. Ügyesen, kereken van irva, pereg is, jó nótára hatása is ehetne. Nekünk az'oíiban6 túságosan könnyű, mi ezt a parfütuös, meegházi temperaturájú romantikát nem kutivájuk. SAKKJÁTÉK. A számú feadvány A, Charich-tó (A tsydney Morning Herad» versenyén küön díjat nyert.) HŐTtT. Scbmid nővérek, IV., Kigyó-tér 1. szám aatti grammofon;kereekedés hirdetésére föhívjuk ovasóink figyemét. Ár- és emezjegyzék ingyen és bérmebtve Hg5-e7 2. Hc2-c4 t matt. Diana KÓsborszesz mint háziszer kapható az egész országban. Köztudomású, hogy bedörzsöésekre a egakamasabb. Nagyon keemes hűsítő Az összes fodrászüzetekben fejdörzsöésre és borotvákozás után arczfecskendezésre az urak hasznáják. A fájdamakat azonna csiapítja. Masszírozásra átaánosan minden házban csakis Diana súsborszeszt hasznának. Egy üveg 44 fitór. Mi a/, oka a gyermekek hasmenésének? * Júius Caesar hitees arczképe. Ambeh-ben, A míg a hűvösebb évszakok iitején a gyermek, k haegyptotnban értékes edényt taátak, a meyen iiyásoa ba>-mcnése aráuyai? ritkább é veszéyteenebb addig a nyár kezdetén mér gyakoribb, Júius Caesarnak hitees arczképe egfinomabb Megbetegedés, Bőt a Irgiueigi bb hónupokbun nagyon i-ürúen eőfor emai festésben átható. Az edény, úgy átszik, duó, gyors és veszéyes efoyású, eannyira, hogy ez magának Caesarnak meghagyásábó készüt. A rajta i időszakban a gye ruekhaandoi-ág ijesítő mértékben evő feiratok szerint ugyanis Juiiig Caesar az fokozódik. Ennek a szomor.u doognak, mt-y bár eg edényt Egyptom kiráynőjének, Keopátrának kü fetűnőbben a naxy városokbim Iá hátú, de a mey a dötte ajándékba, azon \ endégszerető barátságáért, fausi gye mekeket is észre'v ehetőén uzedei, két nagy jeentőségű doog adja meg a magyarázatát: a nagy meyben őt részesítette. (G. L.) hőségtő okozóit csökkenése a kicsinyek eenáóképességéiiek, másrészt a tehéptej bakttrumitaitamának roiamos inegkzapoiodása és a tej vsgji bomasa.^ Az utóbbi ártamaktó könnyen megóvhatja az anya Viáfjpatent. (D. R. P. 210,225.) gyermekét, ha annak tápáúsóra csupán a N e s t é g y e t m e k i s z t j é t hasznája, meynek kiváóságát Magyar Osztrák már csaknem fészázados m "tja igazoja, e a mey 371)53. Ango Franczia HK9701 mindig készen á a hasznáatra, ói tápá, nem s»és a égző vanyodik és nem bomik soha és e tuajdonságai révén szervek az tmésztőszeiveket is mindig rendben tartja. _ idüt (krónikus) hurutjai een orvosiag ajánott kiváóan hasznos gyógyitómód. A készüék hasznáatra készen zsebben hordható, ára 6 K. Kapható gyógytárakban és szaküzetekben, a ho nem vona, megküdi a Puiuogeii-váaat, Budapest, VII., Dohány-utcza 7. sz. Prospektus díjtaan. K i t ü n t e t é s e k egész sorozata érte a Kámán-fée Biborpaprikát, mert ez a egjobb. Árjegyzéket ingyen küd Kámán József paprikanagykereskedő, Szeged, Dugonics-tér 16. A főváros egyik eőkeő és ismert fogmüterme a dr. Edemann József fogorvos és Márfai Arthur vezetése aatt áó, Károy-körut 26. sz. aatti fogorvosi és fogtechnikai műterem, meyre föhívjuk ovasóink figyemét. Bővebbet a hirdetések között. A 27-ik számban megjeent képtaány megfej B ő r ö n d ö k b e n és egyéb szíjgyártó munkákban esőrendű speciaista a jó hírnévnek örvendő óv tése : Sok kemény fának ágy a gyümöcse. óta étező szíjgyártó-, nyerges- és bőröndösmester Obrich L. Budapest, Teréz-körut 6., kinek hirdeté Feeős szerkesztő: Hoitsy P á. sére fehívjuk az ovasó figyemét. Nagy Imre akberendezési váaatának (VácziSzerkesztőségi iroda : Budapest, IV., Reátanoda-n. E. körut 9) jeen számunkban megjeent hirdetésére fe Kiadóhivata: Budapest, IV., Egyetem utcza 4. hívjuk az ovasó figyemet. A sz. feadvány megfejtése Schuster Zsigmondtó. a. 1. HW-d5 Kd>c2 (a) 1. Kdxe2 2. Hd5-e3 t matt. 2. Hd5-c3 t matt. EGYVELEG. BELÉGZÉS sffimcí ij 3 KÉPTALÁNY. b e d e f YILÁSOB. g Viágos indu és a második épésre mattot ad. A EZ. feadvány megfejtése Miskoczy Antató. (E feadvány tévesen 627 szám aatt jeent meg.) 1. Bf4-d4 Ke5-d6(a.b) 1. Ke5«d4 2. f2 f4 t Kd4 e4 2 Va8-a3 t Kd6-e5 3. Í2-Í4 f matt. 3. d5-d6 f matt e6xf5 1. -f4 t Ke5 d6 3. VaSxfS f matt. A számú feadvány megfejtése Kintzig Eóberttő. 2. Hh7xi6 t matt. (a,b) Kd 2. Va4 c6 -)- matt Fát/ot borit arczára minden szepős és pattanásos nő, mert restei, hogy arcza tee van csúnya szepöve és pattanássa, hoott Európában több mint egy miió nő áítja, hogy a Diana-krém és a Diana-szappan emossa a szepőt és pattanást az arczró: V E G Yi szí BIZONYÍTVÁNY. Ezenne bizonnitom, hogy az Erényi Béa budapesti gyógyszerész úr á ta forgaomba hozott Diana-crémet és Diana-szappant niegi'izsgaam megaapítottam, hooy eret a bőrre semminemű ártamas akatrészeket nen tartamaznak. \ egyi összetéttürö ítéve, ügy az arcz- mint kézbőrre fino mító és tisztítószerü egjobban ajánhatom. Budapest, 1907 márczius 18. ^ ^ ^ JÁ^OS = : : a bőr részére. : : kir. keresk. és vátótörvényszéki hites vegyész. Húgyhajtó hatású! 'aimntti! 56. gzam. BIZONYÍTVÁNY. Aóirott ezenne bizonyítom, hogy az Erényi Béa gyógyszerész úr, buda pesti akostó bemutatott Ltiana-szappan, Diana-arczkrcmet megvizsgáva, azokban fémmérgeket, maró hatású iaoy küső hasznáatkor aitamas egye anyaqoka nem taátam, miért is nevezett szépítő-, bor- és hajapooszerek ártamatanok és így hasznáatuk een kijogás nem emehető. Ket Budapesten, 1905 márczius 15...,, Nyivános vegykisereti áomás Dr. NEUMANN ZSIGMOND m. p. kir. keresk. és vátótörvényszéki hites vegyész. Ktnnjn iménthetó T*UMta tiiztt! Budapesten, fdraktar Édiskaty. árná DIANA-PÚDER nevezetes hoqy az arczon egyenetesen tapad,.szabad szemme tejesen áhataan; fg9 teíjesefártamatan szerekbő van összeáítva ki van zárva a áhatósága a kekesamey szin oyan nők arczán átható, kik ártamas összetéteű púdert hasznainak. Nagyságos asszony, Ön részére itt egy csomag van! 0. éter kő z.me! itt van,, jk már ai én fr'.y-fée v-,ód, sodeni asváoy><h m.jd megátja, miyjgyorsan fogom mag.mat ismét SMszedm aigjss! csak a köhagese óét hau-haa-hw Ugyebár emetes? De tersei engem honap regge megnézni, ha majd egy do bói Fay-fee vaód, soueni á«vmy-p,s,iát ffogyasztottam Fogadást teswk, hogy egyatűjban nem fogok már köhögni és oy friss eszek mint. ha a vízben. Fay-fé't vaóii sodeni pasiái inná éuenségsre nincs jobb obb.. Tegyen Ön,s ki séraet veők,,d^ozoíkéot csak IÍ23f be k e n " o z o o csa nek és minden gyogyswrtárban, drosueriában és ástinyfiz ber, kaphatok, de U-sek gyeni, hogy a* adjanak homi unz Vexerk*pv1seosegAn'«ria-Magyarorsiág részére: W T Guntzert Wien IV/1, Grosse Neugasse 27. CHINA-BOR VASSAL Hy?enikns kiáítás 10O6. egmaffasaib kitűnt. Erösitószer gyengékedők, vérszegények é» ábbadoiók számára. Étvágygerjesztő, ideg126ti6 erősítő és vérjavitó szer. Kitűnő íz. BOOO-né több orvosi véemény. I. Serravaó, a. á kir. odnri iiáiiitó Trieste-Barcoa. \ ásároható a gyógyszertarakban féiteres üvegekben i K 2.60, egész iterei üvegekben á K ne tétovázzék, hanem hasznájon azonna mey 10 peroz aatt a egmakacsabb mioraint. Készíti B e r e t > - A» T a m á s gyógyszerész * * * * BLÚZOK--RUHÁK costum és pongyoák FALUDI LÁSZLÓ Bcrctvás pastiísat korona 20 - fiér. Orvosok áta ajánva. - _ minden gyógyszertárban. Kaphtó Három hozná ingyen poftai Egy üvegtégey Diana-crém (nappai és éjjei hasznáatra) kor. 5O fi. Egy üvegtégey Diana-crém (csak éjjei hasznáatra) kor. 5O fi. Egy nagy darab Diana-szappan kor. 5O fi. Egy nagy doboz Diana-púder szarvasbőrre együtt (fehér, rózsa, vagy sárga szinben) \ kor. 5O fi. Kaphatő egész Európában a gyógytárakban, drogériákban és parfümériákban. Aki nem tudja saját heységében beszerezni, az rendeje meg a központbó: ERÉNYI BÉLA gyógyszerész Budapest, Károy körút 5. (A egkisebb megrendeés is forduópostáva utánvétte eszközötetik.)

10 szia. IQMU. VASÁENAP1 ÚJSÁG szim ÉVFOLYAM. Ha őszü a haja, Papek-fée törv. védett Ki az éetét szereti, csak a pénztárcza ne hasznájon mást, mint a STELLA"-HAJVIZET, erős zergíbőriö. Eőnyei : egy drb bőrbő késiitve, '. : minden pénznem küön van, tapos és nem merev. ink restére 11 cm. hosszú, 7V«cm. szées 3 korona, högyek H < ÖVi t t 3 i mert ez nem hajfestő, de oy vegyi összetéteű szer, a haj eredeti színét adja vissza. Üvegje 2 K. ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, m e y Budapest, V/49, Szabadságtér, Sétatér-ntoia árkán. Vidékre 2 darab megrendeésné portómentes küdés. PAPEK JÓZSEF bőröndös ésfinombőráru készítő :: Kizáróag eredeti, egjobbaknak eismert :: Budapest, V I I I., Rakóczi-nt 15 B. Árjegyzék hérm 11 író angya gramofon ROPS ROPS Budapest, V., \ min m e hasz máét, * * egjobb 551 sz. H 4 r o m o s i t a y n bőrönd, finom disznóbőrbő, inóin zár, ecsatoó szíjakka, beii k.üőn rekesz fesí ruhának, fi-hernomünek és czipóknak_ c r o j M í t béeve, 7() cm. ké zárrt.. 60 ossza 65_ 70 cm. Í7TK = 6O 517. sz. Ü t i k o s á r, finom vessióhő. kot erós zár, Í5dee viorarászonna borítva, beü fiziatan kátrányozott vászonna kibóeve ős ecsao övve, oisza 80 '.'II 100 rm. Ára K Herknesz-koffer,vaódi orosz fournir-emeibő készfi ávány, rrős vioravászonna bevonva, uidjffstékke fe-vr, a éczek meeit barna sávok ka, inóm biztonsági zárak, erős bééses bfrfogó. 5O% s n r m e g t a b a r i t a s. U r a k r é s i e r e egy betétte J10 cm. IrTK 64^~e*^~7O. 78.Högyek részére i beéné és egy kaap rekesz. Magasabb aak. 80 f. 80 f., \ \ * IV \ ^ ~ A bor DÁVID KÁROLY ÉS FIA SZÁSZ COBUfG GOWAI fúlöp HERCEG doboz-, papíráru- és BÖRSZEKIPAR EZÜSTNEMÜEK Ango bőrbutor isknaeznst dísztárgyak gyári trón a eg-uj abb ango rendszer renováása sajftt műheyemben. Ebédő. székek, iroda-fote ok vaódi bőrre. Üőbútor á ványok kár pitozása. Székátaa kitások. kaczagásbaa törnek ki és a fenőtteket is nagyon muattatja. Majom vagy medve Utsiés szí Gőzerőre berendeve. A magyar kir. dohányjövedék száítója. :: :: Napi gyártás 150,000 doboz. :: :: részetfizetésre Sárga János ékszergyárostó Koozsvárit. - Képes nagy árjegyzék ingy. BÚTOR Ízéses és szoid kiviteben, tejes akbért ndezések kész pénz v agy részetre kapható SÁRKÁNY I. bntoriparosná, Budapest VII., Ensébet-körnt 26. sí műhey ás raktár. KWIZDA : FLUID : fé* Kizáróag természetes magyar ásványgyógyvizet hozunk forgaomba..egtudj" o^ I természetes ásványvíz g Fiúküzetek: IV., Esiii-iit 6, VI, AndraMT-ái 1<>. VIII, Józse-kOrúI 2, IX, Cavin-tér 9, V, Harmn raad-utcia 8, VI., Teréi-UBrút 39. ABYARMOM ELSŐ. LEfMAfYOBB ÉS LE6JOBB HÍRNEVŰ ÓBAUZIETL Upittitott - ORAIÍEKSZE^EK 10-évnoíáássa RÉSZLETFIZETÉSRE cm A n g o ruhabörönd, finom disznó bőrbő, ké íeks/.ir-zar. beü ojry bete, erős béés cm. Aía~K~ iB. sz. (Ugyanoyan forma, mini az 547. szám.) A n g o r u h a b ő r ö n d, barna vitoravászonna boriivá, vaódi disznóbőrre beszrgve, finom zár, ké zárvédő, beü egy beét, mom béés cm (rá K. 25.SO Üti áda, högyek és arak részére, viágos vizhaiao viorarászoniia beionva, egy bee HN) rm. Üti áda, högyek és urak részére, íiágos vagy barna vízhatan vioravászonna be vonva. erős börfugók és egy betét Hostza HU 90 1ÜÚ 1 10 cm ÍFTK O Kérem ezen arapnt (ötfirhasonitís néjabó is) meőriini és és eogem megnirgren megőriini eoge becses> megrendeésükke tiszteni. HELLER M. Utódabőröndös-mestcr rmeityg. avtá»ofc i forgami és kivitei részv.-társ. Budapest, V., Báthory-utcza 5. Egy i t e r viz a r a paaczkcsere m e e t t : B«mék Bodizsár, idüt gyomorbaross, vesebaj een 28 i Horgász, étvágygerjesiő baj een 34 fi Borhcgyi, bugyiajtó 28 Kaszoni-Fókut (Saiutaris) jód és Borszéki Fokút, az ásványvitek Bohoti, korona forrás üdítő viz 28 kiráya, kösivény een _,. 28 t ithiumararau 28 «Eópataki, sárgaság een 34 Borszéki Kossuth, vérszegény Mari*, iégctőhnrm Répáti, égvcnyes ásványvíz _ 28 «ség een _ 28 «Fesőrákos! een 28 Szekey-Seters, idúii gyomorbodoki Matid, akiis savánj urizjh «bajok een _ 28 «Hargitaigeti,üdítőiü 28 Sztojkai, czukorbetegség een 34 «nem ^^ a küföd majdnem összes pótohatok. paaczkot már házhoz száitunk * * * * Eseott KBONFUSZ. * * * * Ára K fe.te««et 18^7. Leftujabb játéksicronk, majom MifTV medte (26 cm. nagy) a egszebb szőrmé bő, a eggyönyörűbb jatéks?er, meyet e ehet képzeni. A kar bara vaó toása áu egy az áatka besejtben evő óramű huzaiik fe. amey, az áatkát födre (ietve az a egkomikusabb mozduatukat teszi, oyannyira, hogy a _ gyermekek hangos sak K 3.5U. 2 darab csak K 6. 5 O. Magyar ember csak magyar ásványvizet Így ék I LOHR MÁRIA C»tpke-, Kígyó-védje^. KERTÉSZ, Wien, L, Wozeie 34-U. Magyar ásványvíz fémkapocs-gyára Teefonszám Siirgönyczim: Cartonage. Eadás utánvétte az njdonsági áruházbó HEINRICH szab. Budapesten,...Mészáros-irtcza 58.sz. Kendi Anta Bpest, IV. Károy-n. 2. Medve vagy majom! A egt redetibb) új játészer! Bukfenczet hány! Fejtetőre á! Rendkívü tréfás!] Három térképpe gitja, mint a zsíros Ken ) k ' csök. Eenben íehériti, üdévé és birionysimi vi vátoztatja. Kapható min_jn drogériib»n. Pr óbatégey 50 f. n. üvegdoboz Biappan, púder K. Főrakt. Bp. Barjss-utcia 91. megtakarít Ledért. eatmda paragammi tennrrel Protpekusok, pakátok M rehreneuik ingyen. Kenő*. tók keresteuck.. TITAK A - MÜVE K W»n, Físí-Auaarit». sx. Gyarunak küöncgamgek gyanánt : mosógép«két, ukarmány-muesita**, Teögeo*ket, siínagerebyéket, sngteafeeskndftet, kuöniókf t stk sz. B a r n a v a g y f e k e t e tehénbőr bő, kn'.'<r-a zárható, sárstaréz-y.ár és éhnjókk.i. inóin béés és beü egy ndazseb. o-aia 4') Uö 70 cm. JraK í..fi. H ,.. 4,i.- «., :, ,,., -i A n g o t á s k a (ugyanoyan mint az E>20. sz.), barna i '... nyöstös vitorái ászonbo, nikke iar- és áthajtok, 55 cm. 50 tb Bécs város tervrajzáva 80 í. kristáyszerü ^ ^TV^ I L ^ ífcfietítnem massza, a ^ Q± \ * MW* ** ne"> «^f Bendeésekné szíves kedjék apunkra hivat:: :: kozni. ban á ktményfohengerr*!. minden írfekoutbcn 35K-tó fejebb, öt éri jótáás Karsbad. ^^* ROGATSY KÁLMÁN drogériája. Bnriapeat, V ti., kér., tt&koczi-út t ó. OLCSÓ de jó s ok neri üiemben és ngyan:: ennnyi az israeröevél : ew Próbára is. - * T U a n i a. mángoró. 17-fce Budapest, IV., Kigyó-tér 1. sz. J*.?*!,, növényekbő készüt Roeatsy-fee borax-orem K., borax-s«uppau 8O í. feorsvx-pousw K 2O f., borax-fogkrem 5U fiér. eiuimm Bécs. Két térképpe PUSZIAVACSJ FÓNTÉZÓSÉGt. meytoi rózsás, üde, seymes ai zbart nyer, etünteti ránozokat, szepőt, májfotot, pattanásokat, ntb. ; \ i / í t*/f íítíttfíi nem néküözhetjük, mert % f / C * f UUSfU egkeményebb taaj a vizet IB megpnhitja. Eváó náziszer torok-, szemgyuadás, izzadás és szájbnz een. A fogak fehérítése és épentartása tekintetében bámuatos hatássa bír. Mint uuiverz&ha h&ziszer gyermekápoásná és háztartás ban a egjobb ekiismerette ajánható. Eyy dobó* ára HÓ én 7ő jtter. { Inrnn minden mosogékurreneziahoz Urtoizék (oya nokat is, meyek nagy ármiva és piacri rskamma hirdettotnek); m na!" 0 ' enet * harmad sniyi " "» idfiben, mint azeőtt; k í m é i * f e ' é r n e m i i eddig **»"** *1»MB írt módos ; SCHMID NÖVÉREK-né Akkor Rosáhf-fée magyar pipere-boraxot. gyorsgfizmosóyép í r T K ^ 6 3 ^ 6O.- ;tí:i. íz. P u h a k é z i t á s k a, bírna teiénbórbó kukirsa ráriató zár. ké uózár, fenéié ránczoa, ripszbéés és eü egy odazseb. :tii :t!» í i t:> 48 cm «'». Ár K A jeenkor egkiváóbb bőrfinomitó ^ taámánya a ^^^V enni? A Titania" 531. sz. K e t t é n y i ó ú t i t á s k a, barna tehén bőrbő, dnuin., kucscsa zárható zár. ké toózár, átkötő szíjakka, ripsz béés, beü eváasztó rekesz iroiiiánváskava és ecsatoó szijakka..ossza 4H 55 UH 88 71) cm. érán és Arco. Fémáru Részvény-Társaság Váczi-út _/> Dr. Kapitány Kámán uikönyvei: 11 térképpe és 6 városi tervrajzza. Kötve 6 K Víasztékküdemények, kedvező emezesére fövéte. Ár- és emezjegyzék Ingyen és bérmentve. Tűzveszéy kizárva. Ha feboru, easzik. Szesz ki nem foyhat. Szeszfogyasztásban igen takarékos. Tartós, szoid kiviteben, :.' :: ónozott vasbó :; ;; ára Budapesten 4 kor. Kapható minden jobb vasára-üzetben Budapesten és vidéken. Ha vaaho nem kapható, szíveskedjék hozzánk forduni. Képes prospektus ingyen és bérmentve. +Soványság. Szép tet aakot, gyönyörű keb et 6 8 hét aatt érhetni e a törv. védett <Bnstera> nevű arany éremme (Pári«'.IUO Hamburg 1901, Berin 19OT) kituiitetett orientáis eröponink hasznáata áta. 30 fontnyi hízás biztosítva. Aramata n. Ke eten reáis, nem szédegés. Sok eismerőevé. Dob^z hasz náati utasítássa 2 marka. Postautaványon v. utánvétte (portó küön) Hyg-ieuische* usttnt D. Franz Steiner * Oo Berin 57. Köniegrátzerstrasse66. Budapesten kapható Török Józsefné, Kiráy-u. 12 Az osztrák császárság. gépek és emezek. biz tonsági gyorsíözőt hasznája. 659 _VkSÁBNAPI ÚJSÁG. B u d a p e s t, V I I., K á r o y - k ö r u t 3. Sűrgönyczm: «BŐRÖND* Budapest Reg bevát aromatiktm bedörzsöés az inak és W mok erősítésére és edüésére. Tnribták, kerékpározók, vi dáazok és ovasok ita aiierre hasznáva eő- és ntoerösitésre nagyobb tnrak otm Egész üveg áxa X a. Pé üveg ára K» Kwzda-iée F»/II> Vaódian kapható a gyógys"**" rákban. Fóraktir: T ö r ö k J ó z s e f M<mstt!*%; né, Budapest, Kiráy-uU-u g Andrássy-út Í6..Sc, ÉS VA8ÖNTŐ ÉS Gí PGYAR R.-T. BUDAPESTEN. «beni ÉTÍS- stógaz- é* kohóg«*-üiemr». Kösnt hengerőgépek Oözmótor'o. némeyisató vs*nt kocsik kit- ét nagyvasatok aamara. enfé, vasnti koosrtk szeméy- és teherszáításra. Vosuri feszereések. KeretionUi t'k (Oriffin rendszere). Hengerszékek mamok számára kére^öntetu_.-'!«maomqépek. Egész mamok berendezése és feszereése. Turb k az ei "«o teffnoovoob hátaitok bia-ntínsáva Tranzmsszók. Qyár berendeések. é g ftttx éu kíaprtó-gépek. Árjegyzékekke ét köuégvetéiekke izmeten tzoaaunk Ganz-fée Viamossági R.-T. Budapesten, I I. kerüet, Lttvffház-utcza. " ktoomob váfftó és r6átvte ber«nd.zések eqytn- é* vátakom áronra. *?** impak rekdmctéokra Eektromos úiemek berende«e uradamakbaa. Me t>trendetr»ek átaakítágn Eektromos üzemű sivattyitk. tejgaidcuayi béren e*""*, m,, mezei vauták.»«mfi-. oépó-. aprító-. é» B kis- e. a»»^tasntak. B4nyavarat.t. - Arjegy tekékke ét tokka itiveten izogáunk. KNUTH KAROLY mérnök és gyáros Cs. és kir. fensége József főherezeg üdv. izaitőja. Gyár és IrodaBudapest, VII. kér., Garay-utcza IO. Központi viz- ég gözffttések, egazeas- é vievexetéknk. esatomisisok, szeőztetések, azivattyak, vizerfmüvi emeőgépek stb. Ttrrek, kötsigtetásek, jhedem eőirinjutok gjorstn kéuttetmk,

11 31. SZÁM VASÁRNAPI ÚJSÁG. 600 vianyerőre berendezett szőnyegporó, megóvó = és javító intézete. = Teep:TOL,ffap-n.10. Iroda: VIII., Gyöogytyuk-u. 7. Eváa ekiismeretes és pontos kiszogáás meett szőnyeíjtisztitást, megóvást és javítást Szőnyeg-megóvásra száraz és^= szeős heyiségge rendekezem. Úgyszintén eváa abak-, akástisztitást, szobabeeresztéat, vaamint akások pormentesitését és biztos fóregmentesitését. Teefonértesítésre (teefonsz ) azonna házhoz küdök. OLBRICH L. nyerges é s Tbőröndös Bpest, VI., Teréz-körút 6. Dús raktár ovagó-, iajtóvadász-, utazási és sport::: czikkekben. ::: BÚTOR 32. SZ (56. ÉVFOLYAM.) készpénzért és részetre. Anyát, ÓTJátofc gyermekeiteket a hátgerinczegörbüéstö!! 3 szoba tejes berendezés 36O frt, mey áu : háó, ebédő és szaonbó. 100 szoba áandóan készen raktáron a egegyszerűbb kivitető a egfinomabbig. Képes árjegyzék ingyen. Abum 50 fi. béyegekben. NAGY IMRE Nincs többé egörbüt test! akberendezési váaata, Budapest, Yáczi-kőrut 9. sz. (Szereosen-u. sarok.) Aapítva IS75. Árjegyzék ingy. Ás eőkeő högyek csak a CREMZ :: :: ILLAT :: :: :: POUDER :: SZAPPANT Ha az én átó nem ért, a egismertebb orvosok áta ajáii őtt Orthopád-támasztó fűzőmet hasznája. Mesésen köny nyü és bygienikus! Ynttázás nékü efodi az egész egörbüést. Ferdén növésre hajandó iskoás gyermekeknek néküözheteten mentő- és óvóeszköze! 30 éve fennáó testegyenészeti műíntézetemben a egtökéetesebb technikai UíMben és mérsékeit ára'k meett késznuek, továbbá: Főraktár B A Y E R A N T A L gyégytjri Buda pest, Andrá.«sv-ú 8 i. sz. Kapiató azonfeü] KarschmiroT,,ín, Nrrniíi. Monár és Mnser és (Hasi ntí'ii 'Iniíiicnikhan. egyenestartók, járókészüékek, müábak és mükezek, cs. és kir. szab. KELETI-fee sérvkőtók, haskötök Új! Gummi - görcsérharisnyák Rozsnyay vasas china bora, varrat nékü, vaamint a betegápoáshoz szükségei esz közök. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve KTTTT'T orvos sebészi műszerek és ** * ** * * * * V, gnmmi4rnk-gyára :::t Budapest, IV., Koronaherczeg-ntcza 17. szám. Igen hatásos vérszegénység, sáp kor, nenrasthenia eseteiben. Egy '/«iteres üveg ára 3.5O kor. A Rozanyay-fée china bor i'aratan és csodás hatású arczszeptő és finomító a Födes-Iée egyike a egeterjedtebb ée ég hatásosabb gyógyboroknak. A küfödi készítményeket feü nanja. Vérszegényeknek küönö Ben ajánható Kapható : minden gyógyszertárban. Margit-créme Mari körökben hasznát készítmény. Zsirtaaa. ártamatan, rögtön szépít. Az egész viágon kap ható és 2 koronás tégeyekben. Mar Ít-gzap ian 70 f., Margit-pouder K 20 f. három színben kap ható. Tessék a záróvédjegyre figyeni és osakip eredeti készítményt efogadni, meynek ártamatanságáért és kitűnő hatásáért feeősséget váa ::::: a készítő ::::: FÖLI>KS K E L E M KN gyógyszerész A r a d o n. Továbbá a készítőné : Kozunyay M á t y á s gyógyszer árában A r a d o n, Scabariság-tér Fogorvosi- és fogtechnikai műterem Uudapest, IV., Károy-kőrút 26., I. emee t m f * M %M ^ tejes (og MA HK sorok száj^j V I Ük i m padás néu. Arauyfogkoronák, aranyhidat és mindeiinemii kaucmik. nap aai kiengittenek, megvárhatják....-,,... Dr. EDELMANN JÓZSEF és MÁRFAI néhai dr. Xeufed D. fogorvos vot techn. assisteos*. A kebe fejődése. A miitésirt. meyve szép keb'et ehet eérni. Pa ris asszonyai é* minden nrszág eegáns högyei eőtt, a kik a P i n e s - O r i e n t a e s - (keeti pináka) hasznáják jó ismert. Csak a b e s ő kezeés fejt ki eőnyös befoyást a kebe fejődé sére és erődítésére és ebben a tekintetben a P i I n e s - O r i e n t a e s oy hírnévre tettek síért, a mey kizárja, hogy ezeket más praparátnmokka. mint: púder, iszt stb. hasonó megkísértett szerre összehasonítani ehetne. Kívürő aka mazott szerek, mint: bazsam, pomadé, frottirorás és mindennemű készüékek hatástaanoknak BHk ^ ^ M biioimiak ; a szükséges ingert eő nem idézték mert ért a kebe íejwé-e eg}es-eg\edü a ápscjtek küönös beső fitnttiotói fnfrg. A P i n e s - O r i e n t a e s hasznáata áta, ezeknek játó sajátszeni növényanyagu következtében, a meyet tartamaznak, J r..7.ii...,...i.. i i,-~--i- nak p*di(j. hot!\ kciuk etsését megszerezzék, wgy visszaszerezhessék. A P i n e i - O r i e n t a e s küönös háássa Tannak a kebe szép for májának eőidézésére és tejesen etiinietik a vii- Tagy nyak csuíteő- het akamazni. Könnyű, diszvrt kezeés Egy üvegecske hasznáati uusítissa 6 kor. i'i i. franco ; niánvéue 6 kor. 75 i. J. R A T I E, gyógyszeiész. 5 Passage VerJean. Paris. Utániatoktó megkíméendő, kérjünk határozottan franciia bé>e.íz«íe«union d e s f a b r i c a n t s eátott dobozt. Budapesti ráki ár: Török József gyógyszerész Kiráv::: utczi. Prigii rakur: Fr. VVitek & Co., Wtsnrgasse 19. :':: Tennis-raketek, Ttitra-Lomnicz m. kir. kincstári gyógyfürdő és üdüőteep. Esőrangú száodák. Kitűnő konyha. Viamos viágítás. Vízvezeték. Csatornázás. Gondozott park. Kényemes sétantak. Bérehető fogatok és automobiok. Lóversenyek. Tennisz. Gof. Gaamb övészet. Vadászat. Haászat. Zene. Hangver senyek. Eőadások. Modern wizgyógyintézet. If agy fedett uszócsarnok. Vasútáomás. Fosta. Távirda. Internrban teefon. Kimerítő prospektussa és feviágosí tássa készségge szogá a fürdőigazgatóság Tátra-omnicz Gumiéi Károy (Szepes m.) igazgató. sport-, utazásiés turista-czikkek nagy váasztékban, a megszokott finom kivi teben és szoid árak meett ' :: :: egújabb Brort&rjegyzék megjeent. HuzeaM, BUDAPEST, IV., Váczi-atcza 28. (Frankin-Társuat nyomdája Budapest, IV., Egyetem-ntcza 4. szám.) :: " Szerkesztőségi iroda: IV. Beátanoda-utoza 5. Kiadóhivata: IV. Egyetem-ntcza 4. SZERKESZTŐ HOITSY PÁL. Egyes szám ára 40 fiér. BtfuM í feteeek ( Negyedévre FŐMUNKATÁRS BUDAPEST, AUGUSZTUS 8. MIKSZÁTH KÁLMÁN. 16 korona. 8 korona, 4 korona. A t Viágkronkát-va negyedévenként 80 fiérre több. Küfödi eőfizetésekhez a postaiag meg határozott vitedíj is csatoandó. ceonátó északra eső részen az oajfák és paratögyfák urakodnak. Az ipar is eginkább fejett Caaaniábari s így ezt a tartományt az ország eggazda gabb részének ke tartani, eentétben Ó- és Új-Castiia szikás, kopár taajáva. * Ezeőtt öt esztendőve, 1904 ápriis 6-ikán érkeztem Barceonába, körübeü egy időben Afonz kiráyya. A kiráy egyenesen Madrid bó jött cataán népének megátogatására. Az ifjú spanyo kiráy nagy népszerűségét épen a néppe vaó érintkezésének köszönhette. Ott vot és van még a kisebb nemzeti ünnepeken is népe között s küönösen nagyra vették, hogy a kubai háború egyik közegény hősének, Eoy Gonzaónak Madridban emet szobrát is ő ep ezte e. A hős önkényt váakozott egy puska poros toronynak kanóczcza vaó ferobbantá sára s ez természetesen éetébe kerüt. A SZÉPMŰVÉSZETEK PALOTÁJA BARCELONÁBAN. Két napot tötöttem Barceonában s, tanuja votam a kiráy fogadására rendezett ünnep termékeny, hogy azt a vidéket a spanyo ségnek. Láttam a kiráy akása eőtt homok HÁROM SPANYOL VÁROS Huerta de Vaencia (Vaencia kertje) néven ka tet zsákokbó és ágyúkbó L tartomány Spanyoországnak min- emegeti. Itt már kezdődnek a sik födön ü meyet díszőrség vett körül A " denkor egnyugtaanabb terrénuma vot. tetett narancserdők, vannak datoyafák és szent \J Most is itt viharzik eghevesebben a nép jánoskenyérfák (A szentjánoskenyér azonban engtek. Votak szerűten marokkói háború miatt kitört for hústaan, sovány, csak az áatok eszik). A Bar rongás s a tartomány három nagy városa, Barceona, Vaencia és Zaragoza a mozgamak föfészkei. Itt van még Barceonához köze Gerona és Tarragona is, a ho szintén erősen forrong a nép, de mindkettő kisebb város évén, a veszedeem nem oyan féemetes bennük. Az a terüet, meyet mi egy szóva Cataaniának nevezünk, a spanyo födrajzi köny vek szerint három poitikai kerüetbő á : Catauna herczegségbő, fővárosa Barceona, Vaencia kiráyságbó, hasonónevű fővárossa és Aragon kiráyságbó, meynek fővárosa Za ragoza. Jóformán ugyanazt a nyevet beszéik mind a három territóriumon, t. i. a cataánt, a mey az irodaminak efogadott castiiai nyevtő annyira küönbözik, hogy a madridi és barceonai ember meg sem érti egymást. De érzüetük sem egyezik. A három részbő áó Cataániának minden pogára egy érzésű s erősen köztársasági szeemű. Andaúzia után Cataania egtermékenyebb födje az országnak. Itt maga a födmíveés is egészen modern. A mezőn egyik öntöző-kút a másikat éri. Vaencia környéke meg annyira A PLAZA CATALUNA, BARCELONA FŐ TERE. SPANYOLORSZÁGI KÉPEK.