A közösségi közlekedés finanszírozása Szentgyörgyi Tamás okl.közgazda

Átírás

1 A közösségi közlekedés finanszírozása Szentgyörgyi Tamás okl.közgazda 1

2 Igazi vagy terepasztal? 2

3 A közösségi közlekedés finanszírozása 1. Közösségi közlekedés finanszírozásának elvi kérdései 2. A közösségi közlekedés finanszírozásának forrásai, módjai 3. Tipikus szervezeti és finanszírozási megoldások az EU tagországokban, az externáliák kezelése 4. A közösségi közlekedés finanszírozása Magyarországon 5. A közösségi közlekedés finanszírozásának alternatív megoldásai és jövője 3

4 Közösségi közlekedés finanszírozásának elméleti kérdései Miért kell közpénz a közösségi közeledés finanszírozásához? 4

5 Mit vagy kit is kell finanszírozni (közpénzből)? Esélyegyenlőséget szolgáló létesítményeket? Gépkocsiját letevő utast? Kitüntetett helyzetű munkavállalót? (pl. közalkalmazott, rendőr, katona, stb.) A környezetvédelmet? Munkába járót? Nyugdíjast? Sérült emberek utazását? Szolgáltató vállalkozást? Tanulót? Turistákat? Vasúti infrastruktúrát? SENKIT! 5

6 Köforgalmú közlekedés egyensúlyi piacon 6

7 A különleges réteg-utas kiszolgálása

8 Tömegigény megjelenése és kiteljesedése 8

9 Kell közpénz a közösségi közlekedés finanszírozásához? Piaci szolgáltatásból közszolgáltatás Postakocsi Kompközlekedés Vasúti utazás Bérkocsi/Taxi Omnibusz Fogaskerekű Villamos Autóbusz-közlekedés Elővárosi vasút, metró Egyéni igények Réteg igények Tömeg igények 9

10 kapacitás A közösségi szolgáltatatás iránti kapacitásigény munkanap Finanszírozandó kapacitás maximum Nappali kapacitás minimum Éjszakai kapacitás

11 kapacitás A közösségi szolgáltatás iránti kapacitásigény pihenőnapon Finanszírozandó kapacitás maximum Nappali kapacitás minimum Éjszakai kapacitás

12 Költségelemek és a finanszírozás kapcsolata (1) Szolgáltatás előállításához szükséges költségek viselkedésük szerint: Állandó (fix) (leginkább eszközköltségek) Saját közlekedési infrastruktúra eszközköltsége Időben állandó (egyedi/csoportos amortizációs ktg.) Kapacitáshoz kötődően állandó (pl. karbantartási kapacitások) Teljesítménnyel változó (proporcionális) költségek Lineárisan változó (pl. pályahasználati díj) progresszíven változó (pl.sebességtől függő energiafogyasztás, hűtés/fűtés költségei) Degressziven változó (pl. irányítás költségei) 12

13 Költségelemek és a finanszírozás kapcsolata (2) Szolgáltatás előállításához szükséges költségfajták, költségnemek: Anyag Energia Humán erőforrás Igénybe vett külső szolgáltatások Eszköz költség (amortizáció) Egyéb ráfordítások (közvetlen adók) 13

14 költségek A finanszírozandó költségek ábrán Bevétel 1 Progresszív Degresszív Bevétel 2 Lineáris Fix teljesítmény 14

15 Nemzetgazdasági érdekek a közösségi közlekedés fenntartásában (fontossági sorrend nélkül) Munkaerő munkahelyre való eljuttatásának biztosítása Városfejlesztési célok elérése Befektetések ösztönzése Turizmus kiszolgálása, ösztönzése Területi fejlődési különbségek mérséklése Környezetszennyezés csökkentése Társadalmi mobilitás (minimumának) biztosítása Szociális integráció (kizáródás megakadályozása) 15

16 A közösségi közlekedésnek, mint szolgáltatásnak a megrendelői A közösség szervezetei (állam, önkormányzatok, munkáltatók) mint megrendelők Az állam, mint megrendelő A munkaerő munkahelyre való eljuttatásának feltételeit biztosítja A közösség életvitelét biztosító, a célhoz való eljutás törvényi lehetőségét biztosítja (alkotmány) Infrastruktúra megépítése, fejlesztése és fenntartása Kapacitásfinanszírozók (veszteségfinanszírozás) Egyéb társadalmi célok szolgálata 16

17 A közösségi közlekedésnek, mint szolgáltatásnak használói (1) Egyéni és közös utazást igénylők, a közösségek szervezetei Munkába járók (vállalakozói- és nemzetgazdasági érdek) Iskolába járók (családi és nemzetgazdasági érdek) ügyet intézők (egyéni és állami [közösségi] érdek) Szórakozás, turizmus (egyéni- családi, kisközösségi vállalkozói és nemzetgazdasági érdek) 17

18 A támogatott közösségi közlekedés (ki-)használói (2) Egyéb előnyöket élvezők Lakosság - tisztább, élhetőbb városok Vállalkozások biztosabb beszállítói piac Politika - demonstrációs eszköz 18

19 A közösségi közlekedés közgazdasági szempontú finanszírozói (1) Az utasok, mint használók, és mint finanszírozók Munkábajárás Oktatási intézménybe járás Egészségügyi intézmények elérése Üzleti szolgáltatások elérése Kulturális és egyéb szabadidős programok, célok elérése 19

20 Finanszírozás technikai támogatása Utasok, mint finanszírozók 20

21 Finanszírozás technikai támogatása Utasok, mint teljes finanszírozók 21

22 Finanszírozás technikai támogatása Utasok, mint finanszírozók 22

23 A jegy, amit az utas fizet. Fizeti vagy megfizeti? A jövő technológiája? A jövő technológiája! 23

24 Kik az igazán kedvezményezettek A szolgáltatást igénybevevő utas, amennyiben nem fizeti ki a szolgáltatás teljes (piaci) árát A szolgáltatást nem üzletpolitikai (szociális helyzetére tekintettel adott) kedvezménnyel veszi igénybe A közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevevő munkavállalók profittermelésük révén a munkaadók számára termelnek többlethasznot. A kereskedelmi központok, mert vásárlók könnyebb megközelítése révén az eladók számára (többlet)hasznot hoznak 24

25 A közfinanszírozás (közösségi) szereplői, jogcímei és struktúrái (1) Az állam: Állami költségvetés (makro és ágazati gazdaság-, foglalkoztatás-, energiapolitikai, környezetvédelmi és szociális szempontok) Regionális hatóságok (ellátási és koordinációs szerep) Helyi közösségi szervezeteken keresztül ellátási kötelezettsége, gazdasági- és foglalkoztatáspolitikai, környezetvédelmi, szociális, egyéb szempontú (mint idegenforgalmi, turisztikai) érdekek megtestesítői 25

26 A közfinanszírozás (közösségi) szereplői, jogcímei és struktúrái (2) Önkormányzat mint finanszírozó A társadalmi szolidaritás érvényre juttatása az elérhetőség biztosításával A közösség gazdasági érdekét szolgáló szolgáltatás finanszírozása Munkáltató, mint finanszírozó A vállalkozás folytatásához és fejlődéséhez közvetlen hozzájárulással Közösségi, a vállalkozás tevékenységéhez kötődő adókon keresztül Kereskedelem, mint finanszírozó A vevők tömegesen érjék el a vásárlási helyeket 26

27 A közösségi közlekedés közgazdasági szempontú finanszírozásában egyéb érintettek Civil (párt-) szervezetek a szolgáltatás megrendelésében és finanszírozásban betöltött szerepe A társadalmi prioritások érvényre juttatása, a közösségi, de elsődlegesen nem gazdasági érdekek artikulálása Rétegigények megjelenítése A finanszírozás szükségességének bizonyítása A szolgáltatás szakmai egyéni szempontok szerinti minősítése, problémafeltárás PÁRTOK szaktestületei:

28 Példák és érdekességek Az ingyenes közösségi közlekedés közgazdasági vitája A közösség (a politika) értékrendjének élén áll a tiszta levegő a csend és a zöld területek védelme Ingyenessé teszi a közösségi közlekedést Ingyenes tömegközlekedés A megrendelő a közösség (város) Használó a városi lakosság és a turisták Finanszírozó a közösség (adóbevételből) A kedvezményezett fizesse meg a kapott közlekedési szolgáltatásának árát A városlakók élvezik a közösségi közlekedés adta előnyöket Igazságtalanság, hogy azok támogatják a városlakókat, akik a városi lét semmilyen előnyét nem élvezik 28

29 A közösségi közlekedés finanszírozásának elvi alapjai, módja és tipikus szervezeti megoldásai az EU tagországokban, az externáliák kezelése 29

30 Vezérlő elvek a közösségi közlekedés közfinanszírozásához (1) Használó mindent fizet elv: A használó/igénybe vevő a szolgáltatás díját (költség+haszon) piaci alapon veszi igénybe 30

31 Vezérlő elvek a közösségi közlekedés közfinanszírozásához (2) A mindenki fizet elv a nemzeti költségvetésen keresztül az általánosan beszedett adókon keresztül (magyarországi gyakorlat is) A szennyező fizet elv: Akik a közlekedésük-kel a problémákat okozzák kompenzálják a közösségnek okozott veszteségeket (német ásványolaj adó) A kedvezményezett fizet elve: Mindazok akik hasznot húznak a szolgáltatásból hozzá kell járuljanak annak költségeihez (francia közlekedési adó, LVC) GYAKORI AZ ELŐBB FELSOROLT ELVEK KOMBINÁCIÓJA! 31

32 szociális preferencia Az alapelvek összefüggései - preferenciák = Döntéshozó Mindenki fizet (általános teher) = Prioritások irányai Szennyező fizet Kedvezményezett fizet 32

33 Az externáliák internalizálása és a közösségi közlekedés finanszírozásának összefüggései Mi indokolja az externális költségek figyelembe vételét a finanszírozásban 33

34 Összes externális költség közlekedési módok szerint 2008 Belvízi hajózás Légiközlekedés Vasúti áruszáll. Vasúti személyszáll. Nagyteljesítményű tehergk. Kisteljesítményű tehergk. Motorok és mopedek Buszok és kisbuszok személygépkocsi 34

35 Összes externális költség externáliák szerint 2008 Torlódás Egyéb költségkategóriák: terlmészet és táj biodiverzitás veszteség, talaj és vízszennyezés Zaj Klimaváltozás Légszennyezés Balesetek 35

36 A személyközlekedés átlagos externális költsége (a torlódást kivéve) az EU 27 országában Torlódás Egyéb költségkategóriák: terlmészet és táj biodiverzitás veszteség, talaj és vízszennyezés Zaj Klimaváltozás Légszennyezés Balesetek 36

37 Személyszállítási korridor eredmények egy utasra és 100 korridor-kilométerre Városi hatás Talaj és víz Biodiverzitás veszt. Természet és táj Zaj Szgk. Vasút (HST) Párizs-Brüsszel Légi közl. Szgk. Berlin - Varsó Vasút (HST) Légi közl. Klimaváltozás Levegő szennyezés Balesetek 37

38 Az externális hatások internalizálása A közlekedés által generált környezeti hatások internalizálása olyan eszközök alkalmazását jelenti, amelyeken keresztül a közlekedési eszközt használók döntési folyamatait befolyásolni tudjuk Az externáliák internalizálásálás történhet: Közvetlen szabályozó eszközökön keresztül utasítások és ellenőrző szabályozások vagy közlekedés-technikai megoldások alkalmazásával Közvetetten a használók ösztönzésével, nevezetesen Piaci alapú eszközökkel (pl. adók, díjak, CO kvóta-kereskedelem A fenti eszközök kombinációjával 38

39 szociális preferencia Az alapelvek összefüggései finanszírozás irányai Mindenki fizet (általános teher) Szennyező fizet Kedvezményezett fizet 39

40 Az EU finanszírozási alapelvei Közpénzt átláthatóan, a lehető leghatékonyabban kell felhasználni A közszolgáltatók közszolgáltatáson keletkezett veszteségeit csak a fenti alapelv betartásával lehet kompenzálni Közpénzt csak átlátható módon és/vagy versenyeztetés útján lehet felhasználni A közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás finanszírozás alapja a közszolgáltatási szerződés vagy Koncessziós szerződés lehet 40

41 A közösségi közlekedés finanszírozásának elemei (1) Közlekedési infrastruktúra (kizárólagos/közös) Vasúti pályák Kötöttpályás közlekedés speciális infrastruktúrája Alagutak, hidak Állomások, egyéb műtárgyak Az infrastruktúra finanszírozás formái Megvalósítása (beruházás) Felújítása Karbantartása (működési kategória) Közösségi közlekedési szolgáltatás működtetése (működési támogatás) Járműbeszerzés támogatása (pl. Magyarországon) 41

42 A közösségi közlekedés finanszírozásának elemei (2) A támogatás struktúrája függ az adott ország külső és belső jogi gazdasági szabályozásától (pl. EU tagállam) a szolgáltató tulajdonosi szerkezetétől (domináló köz- vagy magán tulajdon) a megkötött közszolgáltatói szerződés tartalmától az adott ország adó- és számviteli szabályaitól (az EU-ban jelentősége csökken) 42

43 A közösségi közlekedési szolgáltató szervezetek Ellátásért felelős közösség saját vállalatával (in house) A szolgáltató közvetlen odaítélés útján kap üzemeltetési jogot (koncessziós jog) Versenyeztetéssel kiválasztott szolgáltató(k): Szolgáltató kiválasztása versenyeztetéssel (tenderezés) Koncessziós jog versenyeztetéssel 43

44 Versenyeztetés Nyílt tender, koncesszió Szolgáltatás mennyiségi és minőségi előírása a közlekedési ágazatok eltérő megítélése a megrendelő akaratának érvényesítése a szolgáltatási és finanszírozási szerződésben a vállalkozó befektetésének megtérülési garanciája a szerződéses idő hossza (8-15 év) Bruttó finanszírozás ármeghatározás a megrendelőnél szolgáltató vállalkozói ráfordítását fedező díj - nincs bevételi kockázat Nettó finanszírozás ármeghatározás részben vagy teljesen szolgáltató feladata (árbevételi kockázat a szolgáltatónál) A díj a szolgáltató vállalkozói ráfordítása a szolgáltatói által beszedett árbevétellel csökkentve 44

45 Különféle támogatási formák Tőke-támogatások a gördülő állományt is beleértve (pl. Németországban) ÁFA kedvezmények a közösségi közlekedési szektor számára (pl. Nagy-Britannia) Alacsonyabb jármű és üzemanyag adók (pl. Nagy- Britannia) Infrastruktúra -kedvezményes igénybevétel (pl. Hollandia) Helyi adó kedvezmények (pl. Magyarország) 45

46 A finanszírozás elméleti megoldásai, modelljei Konzervatív, állami, önkormányzati modell (osztrák, német) Saját szolgáltató Finanszírozás kerete önkormányzati tulajdonú holding struktúrában Alvállalkozók bevonása liberális modell (nagy-britanniai) Koncessziós szerződések (30 éves) szabályozott piaci modellek (svéd, dán, nagy-britanniai) Üzemeltetők (tendereztetés/koncesszió) vegyes modell: Önkormányzati vegyes-vállalat versenyeztetett alvállalkozókkal (magyar) 46

47 A közösségi közlekedés finanszírozása Magyarországon 47

48 BKV Zrt évi bevételi struktúrája Menetdíjbevételek Árkiegészítés 13% 25% 4% 5% 2% 1% 12% 38% Aggl. és kerületi tömegközlekedési bevételek Szerződéses és egyéb szolgáltatás bevétele Egyéb tevékenység bevétele Egyéb üzemi bevételek Fővárosi működési támogatás Vissza nem térítendő állami támogatás Állami normatív támogatás 48

49 A működtetés törvényi, hatósági és szervezeti háttere Működést meghatározó és finanszírozást előíró törvények Vasúti törvény Autóbusz-közlekedési törvény Személyszállítási törvény Önkormányzati törvény Szolgáltatók és Hatóságok Közúti Vasúti Hajózási Regionális/Városi (helyi) (módosult) (megszűnt) (módosult) 49

50 A finanszírozás törvényi háttere Finanszírozási forrásokat meghatározó törvények/rendeletek Államháztartási törvény Az állam szervezete és gazdálkodásának rendje kutatás-fejlesztés Költségvetési törvény adott év(ek) központi közösségi közlekedés kiadásainak (árkiegtészítés/beruházás) tervezete Önkormányzati törvény az önkormányzatok feladatai és azokhoz rendelt források Régiók? Árkiegészítési- és adótörvények Önkormányzatok vagy ezek társulásai által közösen finanszírozott közösségi közlekedési szolgáltatások (csak lehetőség, nincs szabályozott formája) 50

51 Az új személyszállítási törvény (2012. évi XLI törvény a személyszállítási szolgáltatásokról) Célja, hogy olyan egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer jöjjön létre, amely elősegíti a közösségi közlekedés társadalmi és gazdasági elsőbbségének érvényre jutását, a közösségi közlekedés elsőbbségének biztosítását az egyéni közlekedéssel szemben, a közszolgáltatási szerződés szakmai követelményeit teljesítő szolgáltató előre tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozását, az országos, az elővárosi, a regionális és a helyi személyszállításra vonatkozó európai uniós követelmények kielégítését, a személyszállítási közszolgáltatások díja és költségei, valamint a társadalom teherviselő képessége közötti egyensúly fokozatos megteremtését és fenntartását, 51

52 Az új személyszállítási törvény (1) (Célja, hogy olyan egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer jöjjön létre, amely elősegíti) a személyszállítási rendszer - mind közlekedésszervezői, mind szolgáltatói oldalon - azon szervezeti keretének kialakítását, amelyek biztosítják a hatékonyan működő, folyamatosan javuló szolgáltatást megtestesítő, egységes menetrendi és hálózati szerkezet kialakítását és fejlesztését. 52

53 A személyszállítási törvény kiterjed Belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, Saját számlás személyszállításra, Kompközlekedésre, a menetrend szerinti hajóközlekedésre, amely helyi, vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások részét képezik, Iskolabusszal, vagy közösségi busszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra. 53

54 A kormány feladata a közlekedéspolitika személyszállítást érintő koncepció jóváhagyása, a személyszállítási közszolgáltatás és eszközrendszer fejlesztése, az engedélyezési tevékenység szabályozási és intézményi kereteinek kialakítása; az utazási kedvezmények mértékének meghatározása, bevételkiesés szociálpolitikai utazási támogatással történő ellentételezése; 54

55 A közlekedésért felelős miniszter feladata a személyszállítást érintő közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése, a gazdasági és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomonkövetése; országos, regionális és elővárosi személyszál-lítási közszolgáltatások a megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, 55

56 A közlekedési miniszter feladata (1) a személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a szolgáltatások végzésével megbízott közlekedési szolgáltató kiválasztása, a személyszállítási közszolgáltatások megrendelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése; egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása, 56

57 A közlekedési miniszter feladata (2) a személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségek miatt a közlekedési szolgáltatónál felmerülő, bevétellel nem fedezett és indokoltnak elismert költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítése, 57

58 A közlekedési miniszter feladata (3) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra elemek üzemeltetésére, fejlesztésére vonatkozó egységes fejlesztési koncepciójának elkészítése, egységes jegy- és bérletrendszerére, díjakra és díjalkalmazási feltételrendszerére, valamint egységes jegyellenőrzési folyamatokra és módszertanra vonatkozó koncepció kidolgozása és elfogadása, 58

59 A közlekedési miniszter feladata (4) szolgáltatási szintjének és mennyiségének, valamint a közszolgáltatások teljesítésével összefüggő gazdálkodó tevékenység ellenőrzésére és felügyeletére egységes módszertan kialakítása, az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása. 59

60 A települési önkormányzatok feladatai a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó az országos, az elővárosi és a regionális közforgalmú személyszállítással, valamint az épített és természeti környezet védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése, a gazdasági és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomonkövetése; 60

61 A települési önkormányzatok feladatai (folyt.1) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként a helyi személyszállítási közszolgáltatások a megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a szolgáltatások végzésével megbízott közlekedési szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelése, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése; 61

62 A települési önkormányzatok feladatai (2) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető helyi közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetése Az felsorolt feladatok a képviselőtestület (közgyűlés) hatáskörébe tartoznak 62

63 Önkormányzatok finanszírozási kötelezettségei A feladatfinanszírozási rendszer keretében az államháztartásért felelős miniszter és az önkormányzatokért felelős miniszter meghatározza a kötelező feladatainak kiadási szükségletét. A működési célú bevételek körét, valamint ezen belül a helyi adókból működési célra figyelembeveendő bevételek körét és mértékét külön törvény határozza meg. Az önkormányzat felvállalhatja a területén a közösségi közlekedési szolgáltatás megszervezését és finanszírozását. 63

64 Szociálpolitikai célú árkiegészítés (A fogyasztói árkiegészítésről szóló évi LXXXVII. Törvény) Szociálisan rászorulóknak Nyugdíjasok Diákok Mozgásukban korlátozott személyek Munkát keresők A teljes árú menetjegy meghatározott százalékát fizetik A különbözetet (a különbözet egy részét) az állam kiegészíti Története kulcsos, majd egyösszegű 64

65 Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása és feltételei Helyi közforgalmú közlekedéssel rendelkező önkormányzat igényelheti, amelyik: közlekedési szolgáltató szervezetet tart fenn közszolgáltatási szerződést kötött a helyi közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval közszolgáltatási szerződésnek megfelelő szerződést, vagy a koncessziós szerződést kötött önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződés keretében időlegesen átengedte 65

66 Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának feltételei (1) a közigazgatási határon kívül autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó megállapodás alapján a szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést kötött. az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a helyi közlekedés működtetéséhez és/vagy fejlesztéséhez vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járul hozzá, a helyi közlekedést a tárgyév január 1-jétől december 31- éig folyamatosan fenntartja. 66

67 A finanszírozott közösségi közlekedés gazdasági szervezetei A szolgáltatók és finanszírozási helyzetük Magyarországon Vasúti elővárosi és regionális - állami MÁV/Raberbaan (GySEV) Közúti elővárosi és regionális állami Volánok és alvállalkozóik Helyi közlekedés (városok) - önkormányzati (6 város saját, Volán vállalatok, magánvállalkozók pl. VT-Transman) 67

68 A közösségi közlekedés finanszírozásának alternatív megoldásai és jövője 68

69 A közösségi közlekedés finanszírozási megoldások (példák) Németország, Ausztria, : Közműszolgáltatói holdingok Quer Verbund Belgium/Hollandia: veszteségfinanszírozás csökkentése, bevétel növelés új jegykategóriák/zónadíjszabás bevezetésével Nagy-Britannia: konstans általános finanszírozás de növekvő nyomása növekvő bérek és üzemanyagárak miatt Ausztria/Franciaország : Konstans finanszírozás a növekvő szolgáltatási szint mellett A támogatási szint több nagyvárosban csökkent, így Párizsban, Zürichben, Bernben, Koppenhágában, Münchenben A támogatás megszünt! (Portugália 2012) 69

70 A nagyvasúti és városi villamos támogatások Európában és Japánban Működési támogatás Beruházási, fejlesztési támogatás Forrás Francia -ország Nagy- Britannia Németország Költségvetés O O O Célirányos adók O Japán Költségvetés O O O O Célirányos adók O O

71 Egyéb támogatási csatornák (1) Forgalomirányítási politikák: Elsőbbség biztosítása más közlekedőkkel szemben, buszsávok, elsőbbség biztosítása közlekedési lámpák rendjével Parkolási rendszer Korlátozott közlekedési területek növelésével (sétáló övezetek stb.) Költségvetési politika eszközei: A közösségi közlekedés használóinak jövedelemadó alap csökkentés (Havi bérlet munkaadó általi SZJA mentes juttatása) A magán-gépkocsikon megjelenő adó mértékek és a használat adózása 71

72 Behajtási díj (dugó-díj); egyik működő példa London 72

73 Egyéb támogatási csatornák (2) Kedvezményes jegyek: diákok, és azok kompenzációja (üzleti alapon) Útadók általános útadó (Szingapúr) behajtási adó, dugó-díj : London, Stockholm, Milánó stb. - deklaráltan közösségi közlekedés fejlesztésére parkolási díjak a bevétel-transzfer a közösségi közlekedéshez 73

74 Példa a közlekedés-szervezőre 74

75 A finanszírozás innovatív módszerei) A szolgáltatási tevékenység által generált plusz források bevonása: Egyedi, személyre szabott közösségi közlekedési szolgáltatások nyeresége (keresztfinanszírozás) Car-sharing, bike-sharing A szolgáltató vállalkozási vagyonának egyéb hasznosítása (speciális szolgáltatások, bérbeadás, reklám-felületek) Turizmusra épített különleges szolgáltatások 75

76 A vagyon egyéb hasznosítása 76

77 Party Tram Üzlet arculat! 77

78 Külső források bevonása a finanszírozásba Az externális hatások megfizettetése az indirekt adók: Üzemanyag adók, behajtási díj, parkolási rendszer bevételeinek költségvetési transzfere útján A PPP, köz- és magán finanszírozók együttműködése a közösségi közlekedési projektekben (PTP) Kizárólag a projekt magvalósításához szükséges pénz biztosításához címkézett adó kivetése Earmarked Tax) A közösségi közlekedés által generált haszonból való részesedés ( lefölözés ) Közlekedési adó (Franciaország; Versement tax ) Értékalapú, címkézett ingatlanadó: Land value capture Speciális helyi adók, differenciált mértékű iparűzési adó 78

79 Public-Private Partnership PPP PPP PPP Hiányzó közpénz kiegészítése a magántőke megtérülési érdekének figyelembe vétele Megosztott felelősség és kockázatok A kezdeményező nem mindig a köz A projekt egész életét kell figyelembe venni (infrastruktúra projektek!!) Egy nagyon kiérlelt jogi, szervezeti és szerződéses struktúrát igényel P= közfinanszírozás P= magánszektor finanszírozása P= együttműködés 79

80 Koppenhága: egy új településrész fejlesztésének forrásai metróépítésre 80

81 PPP japán példa a Toyama város Light Rail Transit (LRT) projektje

82 A helyi közösség, a köz- és magán-finanszírózók támogatása LRT projektben városlakók Adományok Finanszírozó Alap toyamai vállalkozások Tőke Toyama Light Rail (társaság) Alapjuttatás Toyama város Tőke Támogatás Infrastruktúra. építéshez Japán kormány és a prefektúra

83 Verseny a közösségi közlekedés és egyéb társadalmi célok finanszírozási forrásaiért Mobilitás Magasan fejlett nagyvárosok pl. EU Volt szocialista országok Európai Unió Recesszió Köz. közlekedés támogatása életszinvonal 83

84 Gazadasági válság = Verseny a finanszírozási forrásokért. (a közösségi közlekedés érdekeinek érvényesíthetősége) (Fenntartható) gazdasági növekedés Energiapolitika Környezetvédelem Élhetőbb városok Szociálpolitika Egészség megőrzés Turizmus A közösségi közlekedés a válságkezelés eszköze Európa a legérintettebb 84

85 A finanszírozás prioritásainak jövőbeni irányai Mindenki fizet (általános teher) Szennyező fizet? Kedvezményezett fizet 85

86 Következtetések A közösségi közlekedés finanszírozásának megoldása = Adekvát társadalmi prioritás Érintettek (stakeholders) = Mindenki érintett (nem csak politikailag ) Trendek Utas a középpontban. Stratégiai gondolkodás és tervezés Taktikai után hosszú távon fenntartható finanszírozás Környezetvédelem fenntartható fejlődés - élhető nagyváros, Alacsonyabb közfinanszírozás, a használó- és szennyező fizet elv (internalizálás!) előtérbe kerülése Megtalálni a (legjobb) finanszírozási megoldások kombinációit 86

87 A stúdiumuk dilemmája: Köszönöm a figyelmüket és további jó tanulást kívánok! 87

88 Előadó: Szentgyörgyi Tamás okleveles közgazda Curriculum vitae: Közösségi közlekedéssel összefüggő megbízatások: MÁV 1979-től 1991-ig szamárlétrán Pénzügyi Főov.-h MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettes BKV gazdasági vezérigazgató-helyettes Tanácsadó 2006-tól, meghívott előadó UITP (Union Internationale des Transports Publics) Közlekedésgazdasági Bizottságának tagja1999-től, alelnöke Publikációk Városi közlekedés 2002/1. szám Városi közlekedés 2002/5. szám Városi közlekedés 2003/augusztus A Széchenyi Egyetem Közlekedési Tanszékén előadások a közösségi közlekedés finanszírozása témakörben