Közlekedéstan. Gaál Bertalan. Közlekedéspolitika és szabályozás

Átírás

1 Közlekedéstan Gaál Bertalan Közlekedéspolitika és szabályozás 1

2 Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika: Az állami akaraton keresztül megvalósuló, szakmailag-tudományosan megalapozott, a társadalmi és politikai célokkal összhangban álló, a gazdaság befolyásolására irányuló döntések, cselekvések folyamata. 2

3 Közlekedéspolitika Közlekedéspolitika: A közlekedési ágazat teljes rendszerét átfogó, az általános politikai célokkal összehangolt, szakmailag, tudományosan megalapozott, maximális igénykielégítésre irányuló, a fő célokat és eszközöket rögzítő felső szintű irányítása. 3

4 Közlekedéspolitika Célja: maximális igénykielégítés Eszköze: Közvetlen befolyásolás Aktív (kötelező feladatok kijelölése /pl. fuvarkényszer/, műszaki paraméterek meghatározása) Passzív formák (tilalmak, engedélyezési korlátok) Közvetett befolyásolás (gazdasági szabályozás eszközei: adózás, támogatás, árszabályozás) 4

5 Állami beavatkozás szükségessége, okai Pálya és jármű elkülönülő használati-üzemeltetési viszonyai Pályák állami (önkormányzati) tulajdona Természetes monopóliumok, oligopol piacok Közhasznú feladatok ellátása (közszolgáltatások), regionális, honvédelmi és szociális szempontok Kapacitástartalékok szükségessége, versenyszabályozás szükségessége, externáliák hatása, figyelembevétele Tevékenység ellátásának biztonsági szabályozása (VESZÉLYES ÜZEM), (foglalkoztatás egészségügy, képzettség) Nemzetközi egyezmények, integrációs szabályozás, jogszabályi hierarchia Egységes információs rendszerek 5

6 Közlekedéspolitika A közlekedéspolitika az állam kezében levő egyik nagyon fontos struktúrapolitikai eszköz a termelési szerkezetváltás elősegítésében az innováció előmozdításában a külgazdasági politikában a foglalkoztatáspolitikában a regionális, területi, térségi fejlesztésekben a környezetgazdálkodási politikában a működőtőke bevonásban 6

7 Szabályozás elvi kérdései Szabályozáspolitikai eszközök Közvetlen intézkedések (ellátási felelősség, rendvéd.) Speciális adók és támogatások, állami költségvetés Jogi szabályozás Versenypolitika és fogyasztóvédelmi szabályozás Tevékenységi engedélyezések, követelmények Közlekedési szolgáltatások igénybevétele Erkölcsi meggyőzés, ráhatás, oktatás, nevelés Kutatás-fejlesztés Információk biztosítása Input folyamatokra irányuló politikák 7

8 Közlekedéspolitika Magyar közlekedéspolitika fejlődése 1848 Széchenyi István 1890 Baross Gábor pragmatikus közlekedéspolitika helyreállítás és konzerválás 1968 Csanádi-féle reform 1996 európai felzárkózás 2004 EU konform közlekedéspolitika 8

9 Közlekedéspolitika 1996-os közlekedéspolitika Célrendszer stratégiai irányok 1. EU-ba integrálódás elősegítése 2. Szomszédos országokkal a közlekedési együttműködés javítása 3. Kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés segítése 4. Az emberi élet és környezet védelme 5. Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás 9

10 Közlekedéspolitika Eszközrendszer Hálózat fejlesztése Járműgazdálkodás korszerűsítése Szolgáltatások átstruktúrálása Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Humánpolitika Elmaradások Vasúti reform, hálózatfejlesztés; gyorsforgalmi úthálózat; Duna hajózhatóság, kikötőfejlesztés; MALÉV-konszolidáció; városi közforgalmú közlekedés; környezetvédelmi célok; fejlesztésfinanszírozás, tarifarendszer 10

11 Közlekedéspolitika 2004-es közlekedéspolitika ( ) Stratégiai főirányok 1. Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és természeti környezet védelme 2. Az EU-ba történő sikeres integrációnk elősegítése 3. A környező országokkal való kapcsolatok javítása és ezen kapcsolatok bővítése 4. A területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása 5. A hatékony (fejlesztés) üzemeltetés és fenntartás feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével 11

12 Közlekedéspolitika Célok, prioritások Üzemeltetési-forgalmi: Személyszállításban: közösségi közlekedés előnyben részesítése Áruszállításban: vasúti és vízi közlekedés, kombinált áruszállítás előnyben részesítése Fenntarthatósági szempont: Jelenlegi modal-split megtartása, közúti részarány növekedési ütemének lassítása Fejlesztés: Helsinki folyosók (TEN-hálózat) Környezetkímélő infrastruktúra-fejlesztés Elérhetőség javítása 12

13 Közlekedéspolitika Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Horizontálisan ható tényezők 1. Növekvő teljesítmények ellenére a közlekedésbiztonság javítása 2. Környezetterhelés mérséklése 3. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése, megújuló energiaforrások 4. Intelligens technológiák 5. Közlekedés hatékony működését támogató intézményi környezet, szabályozás Egységes Alágazati Közlekedésfejlesztési Stratégia 13

14 Közlekedéspolitika 2014 Nemzeti Közlekedési Infrastruktúrafejlesztési Stratégia Társadalmi célkitűzések Környezetre gyakorolt negatív hatások csökkenése, klímavédelmi szempontok érvényesülése A gazdaság hatékonyságának, növekedésének elősegítése Egészség- és vagyonbiztonság javulása (balesetek áldozatainak jelentős csökkentése Foglalkoztatás javulása Lakosság jólétének és mobilitási feltételeinek javulása Területi egyenlőtlenségek mérséklése Társadalmi igazságosság, méltányosság javítása Nemzetközi kapcsolatok erősítése Gaál BertalanElőadó: Cím

15 Közlekedéspolitika Közlekedési célkitűzések Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítás Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése Társadalmi szinten előnyösebb személy- és áruszállítás erősítése Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése Szállítási szolgáltatások javítása Fizikai rendszerelemek javítása Gaál BertalanElőadó: Cím

16 nagy kockázattal megvalósítható korlátozottan megvalósítható megvalósítható biztonsággal megvalósítható Kiemelt hasznosságú - Szűk keresztmetszet felszámolás vasúti TEN-T korridoron - Budapest vasúti áteresztőképességének fejlesztése - Hiányzó közúti TEN-T átfogó hálózati elemek építése - A közforgalmú közlekedési szolgáltatások igény alapú tervezése - Vasúti szolgáltatások és ráhordás kis költségű fejlesztése nagyvárosok térségi forgalmában - Módváltó (P+R és B+R) rendszerek fejlesztése - Városi áruszállítás fejlesztése - Közlekedésbiztonsági beavatkozások Budapesten - Vasúthálózat közlekedésbiztonsági fejlesztése - Menedzsment eszközök megvalósítása (különösen a meglévő infrastruktúra felújítása) - Utazási körülmények javítása, közlekedési láncok összekapcsolása az elővárosi közlekedésben - Buszközlekedés indokolt fejlesztése elővárosban, ahol nincs vasút - Közlekedésbiztonsági beavatkozások nagyvárosokban Nagy hasznosságú - M0 hiányzó szakaszainak megépítése - Szűk keresztmetszet felszámolás országos vasúti hálózaton - Meglévő gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztése (beleértve az országhatárok és megyeközpontok gyorsforgalmi elérését) - Nagyvárosok elővárosi forgalmának vasúti fejlesztése - Intermodális infrastruktúra fejlesztése - Kötöttpályás rendszerek integráló fejlesztése - Hiányzó gyorsforgalmi út kapcsolatok építése megyeszékhelyekre - Hiányzó haránt irányú közúti elemek kiépítése - Összefüggő európai, országos kerékpárforgalmi hálózat hiányzó elemeinek kialakítása - A vízi TEN-T hálózati kikötők paramétereinek törzshálózati szintre való fejlesztése, áruszállító hajók korszerűsítése - Vasúti csomópont- és állomásfejlesztés - Meglévő utak, csomópontok közlekedésbiztonsági fejlesztése - Hiányzó közúti TEN-T törzs hálózati elemek építése - Elkerülő utak fejlesztése - Személyszállító vasúti jármű és autóbusz csere program Közepes hasznosságú - Vasúti TEN-T átfogó hálózati elemek TSI alapú fejlesztése - Szűk keresztmetszet felszámolása regionális vasúti hálózaton - Vasúti fővonalak korszerűsítése - Vízi TEN-T hálózati víziút, a Duna paramétereinek törzshálózati szintre való fejlesztése - Személyforgalmi kikötési pontok fejlesztése, létesítése, a hajójáratok parti kapcsolatainak kialakítása, személyszállító hajók korszerűsítése - Vasúti TEN-T törzshálózati elemek TSI szintű fejlesztése - Nemzetközi vasúti forgalom fejlesztése jelentős forgalmú relációkban Kis hasznosságú 16 - Versenyképes regionális repterek fejlesztése - A légi TEN-T törzshálózat fejlesztése - Alacsony forgalmú vasúti vonalak jelentős fejlesztése - Alacsony forgalmú vasúti vonalak szűk keresztmetszeteinek feloldása, szolgáltatásfejlesztés Gaál BertalanElőadó: Cím

17 Az EU közlekedéspolitikája Római Szerződés Egységes közlekedéspolitika Verseny kibontakoztatása Állami támogatások korlátozása (kiv.: közszolgáltatás veszteség-kiegyenlítés; előzetesen bejelentett támogatás) Piaci szereplők működésének szabadsága, piacra lépés, működés (szakmai képesítés, pénzügyi fedezet biztosítása, erkölcsi feddhetetlenség) Hálózatos infrastruktúra használata (szabad pályáralépés fokozatos kiterjesztése) Fejlesztések finanszírozása (társfinanszírozási konstrukció, fejlesztési alapok [Strukturális, Kohéziós]) Csatlakozási tárgyalások derogáció kérése 31 közlekedési kérdésben (8 került elfogadásra) 17

18 Az EU közlekedéspolitikája 1989 EK strassbourgi csúcsértekezlete Transeuropean Network (TEN-T, TEN-E, eten) 1991 Maastricht az EU pénzügyileg is hozzájárul a hálózatok fejlesztéséhez 1994 Christophersen-csoport korfui jelentése Prioritási feltételek Legyen az ország szempontjából kivételes fontosságú, ugyanakkor Uniós jelentőségű, amely hozzájárul az EU gazdasági és társadalmi kohéziójához; Legyen jól előkészített, gazdaságilag életképes, elősegítve a versenyképesség és a technológia fejlődését; Akadályozza meg az állami támogatási eszközök versenytorzító hatását, tegye lehetővé magánbefektetések bevonását; Legyen tekintettel a környezetvédelmi előírásokkal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1315/2013/EU RENDELETE [661/2010/EU határozat] 1994 Kréta, Páneurópai Közlekedési Konferencia (páneurópai folyosók) 1. Tallinn Riga Varsó 2. Berlin Varsó Minszk Moszkva 3. Berlin/Drezda Wroclaw Lvov Kijev 4. Berlin/Nürnberg Prága Budapest Konstanca/Thesszaloniki/Isztambul 5. Trieste Ljubljana (Rijeka Zágráb, Ploce Szarajevó) Budapest Pozsony Ungvár Lvov 6. Gdansk Varsó Zsolna 7. Duna mint víziút 8. Durres Tirana Skopje Szófia Várna 9. Helsinki Kijev/Moszkva Ogyessza/Kisinyov/Bukarest Plovdiv Gaál BertalanElőadó: Cím

19 Az EU közlekedéspolitikája Új közösségi közlekedéspolitika ( Fehér Könyv Az EU közlekedéspolitikája 2010-ig) Irányelvei: 1. Közlekedési munkamegosztás átrendezése 2. Szűk keresztmetszetek megszüntetése 3. A közlekedők a közlekedéspolitika középpontjában 4. A közlekedés globalizációjának kezelése 19

20 Az EU közlekedéspolitikája 1. Közlekedési munkamegosztás átrendezése Szabályozott verseny Azonos versenyfeltételek Vasút újjáélesztése A minőség javítása a közúti ágazatban (biztonság) A légi közlekedés ellenőrzés alá vonása A közlekedési módok egymáshoz kapcsolása Tenger-belvízi-vasút Intermodális szolgáltatások megkezdésének elősegítése (Marco Polo program) Kedvező műszaki feltételek kialakítása, fuvarintegrátorok Infrastruktúra használati díjak általánossá tétele (használó fizet elv) 20

21 Az EU közlekedéspolitikája 2. Szűk keresztmetszetek megszüntetése Akadályok megszüntetése a főútvonalakon Árufuvarozás előnyben részesítése (multimodalitás) Nagysebességű személyszállítási vasúthálózat Forgalmi viszonyok javítása (irányítás) Jelentős infrastrukturális projektek kezdeményezése Finanszírozás kérdés Állami költségvetés korlátjai PPP támogatása, közösségi alapok 21

22 Az EU közlekedéspolitikája 3. Közlekedők a középpontban Közlekedésbiztonság javítása (halálos áldozatok számának felére csökkentése) A használók költségeit befolyásoló tényezők Infrastruktúra használati díj kirovása Üzemanyagadók harmonizálásának szükségessége Emberarcú közlekedés Intermodalitás, egységes közlekedési rendszerek, szolgáltatók együttműködése A közlekedők jogai és kötelezettségei Városi közlekedés ésszerűsítése 22

23 Az EU közlekedéspolitikája 4. Globalizálódás Bővítés lényegi változásai Infrastrukturális kihívás Hajózás biztonságának új dimenziója (olcsó lobogók ellenőrzése) Vasúthálózat (kiterjedés színvonal) Kibővült Európa határozottabb fellépése a világban EU egységes fellépése Galileo program 23

24 Az EU közlekedéspolitikája 2011-es közlekedéspolitika (Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához) Alaptétele: A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak, ezért a cél a munkamegosztási arányok optimalizálása (komodalitás: A közlekedési ágak aktív együttműködése, egymásra épülő együtt dolgozása, a különböző közlekedési módok leghatékonyabb együttes alkalmazása. ) 24

25 Az EU közlekedéspolitikája A növekedési korlátok figyelembevételével (környezeti fenntarthatóság, energiafelhasználás, fejlesztési források) 2050-re egy fenntartható közlekedési rendszert kell kialakítani. A megvalósulást 10 teljesítménymutatón keresztül ellenőrzik 25

26 I. Hatékony és integrált mobilitási rendszer 1. Egységes európai közlekedési térség 2. Színvonalas munkahelyek és a tisztességes munkakörülmények előmozdítása 3. A közlekedés védelme 4. Emberéletek ezreinek megmentése a közlekedésbiztonságra vonatkozó fellépések révén 5. A szolgáltatás minősége és megbízhatósága Gaál BertalanElőadó: Cím

27 II. Innováció a jövő szolgálatában: technológiák és magatartásformák 1. Európai közlekedési kutatási és innovációs politika 2. Fenntarthatóbb magatartásformák ösztönzése 3. Integrált városi mobilitás Gaál BertalanElőadó: Cím

28 III. Korszerű infrastruktúra és intelligens finanszírozás 1. Közlekedési infrastruktúra: területi kohézió és gazdasági növekedés 2. Következetes finanszírozási keretek 3. A helyes árképzés és a piaci torzulások kiküszöbölése IV. Külső dimenzió Gaál BertalanElőadó: Cím

29 Az EU közlekedéspolitikája Végső soron egy egységes európai közlekedési térség megteremtése a cél 1. Egységes belső piac kialakítása Akadályok megszüntetése, egységes versenyszabályok, integrált mobilitási rendszer 2. Szociális feltételek, biztonság és szolgáltatási színvonal Közlekedési munkavállalókra vonatkozó szabályok egységesítése, közlekedés védelme (utasjogok, árubiztonság) 3. Innováció: a közlekedés fejlesztése 4. Infrastruktúra politika 5. Külső dimenzió 29

30 Közlekedés szabályozása A szabályozás folyamatokba történő beavatkozás kijelölt jellemzők (paraméterek) elérése célállapot megvalósítása 30

31 A szabályozás intézményrendszere A közlekedésért felelős: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (miniszter: Dr. Seszták Miklós) Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság (államtitkár: Tasó László) 31

32 152/2014 (VI.6.) Korm. rend (1) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti a) a közlekedés védelmére és biztonságára, b) a közúti, a légi, a vasúti és a vízi közlekedésre, c) a gyorsforgalmi utakra és az utakkal kapcsolatos szabályokra, a kombinált árufuvarozásra, a közlekedési szolgáltatásokra, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására, a veszélyes áruk szállítására, d) a gépjármű-vezető képzésre, e) a közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására és utánképzésére, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejére, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekre vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében irányítja, szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését, és ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat Gaál BertalanElőadó: Cím

33 I) Nemzeti fejlesztési miniszter A Kormány tagja által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek A B 1 A központi államigazgatási szerv neve A miniszter hatásköre 2 Közlekedésbiztonsági Szervezet irányítás 3 Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 4 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 5 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítás irányítás irányítás 6 Nemzeti Közlekedési Hatóság irányítás 7 Országos Atomenergia Hivatal felügyelet Gaál BertalanElőadó: Cím

34 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Nemzeti Közlekedési Hatóság 2006-ban hozták létre 2007-ben beleolvad a HM Katonai Légügyi Hivatal, 2008-ban pedig a Magyar Vasúti Hivatal - Valamennyi közlekedési alágazat hatósági és szakhatósági feladatát ellátja első- és másodfokon; - Központi Hivatal és szakmai/regionális szervezeti feladatok (közlekedési felügyelőségek a megyei kormányhivatalokban) 34

35 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (2007-) (korábbi Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság ) A Minisztérium háttérintézménye Az országos közúthálózat vagyonkezelője - Országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos koncepciók, kutatás-fejlesztés, finanszírozási források kezelése (szerződések NIF Zrt-vel, Magyar Közút Zrt-vel); - Közutak osztályba sorolása, díjköteles közutak használata, díjak beszedésének biztosítása szerződéssel, díjszedési rendszerek kialakítása, koncessziósok monitoringja (M5, M6); - Vasúthálózat stratégiai fejlesztése, projektek kialakítása és irányítása; - Hazai és uniós támogatással megvalósuló közúti, vasúti, vízi és városi közlekedési fejlesztési projektek összehangolása (KIKSZ Zrt (NAV)); - Egyes költségvetési előirányzatok kezelése. 35

36 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Közlekedésbiztonsági Szervezet - A vasúti, légi és vízi közlekedési balesetek és egyéb események szakmai vizsgálata törvényi felhatalmazás szerint; - A vizsgálatok elemzése, következtetések alapján feladatok kijelölése, biztonsági feltételek alakítása; /Közúti közlekedésben közlekedésrendészeti feladat, ágazati szakmai szervek részvételével/ 36

37 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Szakmai gazdasági társaságok Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. Feladata: gyorsforgalmi utak, országos közúthálózat, vasutak fejlesztése, Az ezekkel kapcsolatos beruházói feladatok ellátása (előkészítés, versenyeztetés, közbeszerzés, szerződéskötés, átvétel) Környezetvédelmi és régészeti feladatok (M3 Archeopark, Polgár) 37

38 Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Feladata: az országos gyorsforgalmi- és főutakon az E-matrica rendszerben díjszedési-, pótdíjazási-, és díjellenőrzési-, valamint az E-útdíj rendszerben díjszedési-, egyetemes útdíjszolgáltatói-, és díjellenőrzéstámogatói tevékenységet végez Gaál BertalanElőadó: Cím

39 EGYÉRTELMŰ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS!!! Használati díj = adott infrastruktúra-rész meghatározott időszakra történő igénybevételét teszi lehetővé Útdíj = két pont közötti távolság megtételéért fizetendő díj, a megtett távolság és a gépjármű kategóriája alapján Használati díj és útdíj nem vethető ki egyidejűleg adott járműkategóriára ugyanazon útszakasz használatáért Előadó: Cím

40 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. Feladatok: Magyarország légterében légiforgalmi szolgálat ellátása (légiirányítás) Légiforgalmi tájékoztatás, menetrendszerkesztés, résidőkiosztás Légiforgalmi szakszemélyzet képzése, kutatás 40

41 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Szakmai közhasznú szervezetek Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A minisztérium tudományos háttérintézménye Elsősorban kutatás-fejlesztéssel és koncepciók kidolgozásával, országos statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozik, melyek célja a közlekedéspolitikai döntések elméleti megalapozása Feladata még a közösségi közlekedés regionális szervezése, ez Regionális Közlekedésszervezési Irodák hálózatán keresztül történik 41

42 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Nonprofit Zrt. Feladatai: Országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása, kezelése, a hálózati szempont erősítése Műszaki szabályozás és engedélyezés Adminisztráció Országos Közúti Adatbank működtetése Információszolgáltatás, tájékoztatás, ÚTINFORM 42

43 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. Feladata: Rendkívüli és minősített helyzetek kezelése Védelem, szervezés, készletgazdálkodás 43

44 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Önkormányzat Helyi hatáskör Saját szervezet kialakítása Önkormányzati utak kezelése Helyi közforgalmú közlekedés szervezése 44

45 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Budapest Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Parkolás Taxi Közforgalmú közlekedés BKV, (VT- Transman Kft.)-VT-Arriva; T&J Busz Projekt Kft. Közútkezelés BKK Közút 45

46 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere A BKK feladatai saját megfogalmazásuk szerint közvetlenül a Fővárosi Önkormányzatnak alárendelve működik, Budapest Főváros Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll, előkészíti és végrehajtja Budapest közlekedési stratégiáját, érvényesíti a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontokat a budapesti közlekedés működtetésében és fejlesztésében, integráltan irányítja és felügyeli a budapesti közlekedési ágazatokat, különösen a közösségi és közúti közlekedést, megrendeli és a közös közlekedési kasszába befolyó állami és felhasználói forrásokból finanszírozza a közösségi és közúti közlekedési közszolgáltatásokat, fejleszti a város közlekedését, érvényesíti a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjait, megteremti az egyensúlyt a közlekedési rendszer működése és fejlesztése között, egységes finanszírozási rendszert működtet, ellátja a fővárosi tulajdonú közlekedési és közútkezelő szolgáltató cégek tulajdonosi felügyeletét, koordinálja a közúti és a közösségi közlekedést érintő kerületi önkormányzati, közmű és egyéb beruházásokat, aktív szerepet vállal a regionális és nemzetközi közlekedési együttműködés terén Budapest főváros képviseletében. 46

47 A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Általános önkormányzat Helyi közforgalmú közlekedés közszolgáltatási szerződéssel megbízott vállalkozás általában Volán társaságok (kiv.: MVK, DKV, SZKT, KT, Tüke Busz) Közútkezelés Városüzemeltetési Osztály település mérettől függően több vállalkozással 47

48 Közlekedési szervezetek Kiemelt közlekedési vállalatok Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Magyar Államvasutak Zrt. holding Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. MÁV-START Zrt. (2014. jan 1. MÁV-Trakció és MÁV-Gépészet) MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. MÁV Szolgáltató Központ Zrt. MÁV VAGON Kft. Záhony-Port Zrt. Vasútvállalat MÁV Nosztalgia Kft. Resti Zrt. MÁV FKG Kft. MÁV Vasútőr Kft. MÁV KFV Kft. MÁVTI Kft. MÁV KERT Kft. 48

49 Közlekedési szervezetek Volán társaságok Volánbusz Kisalföld Volán Vasi Volán Zala Volán Balaton Volán Bakony Volán Somló Volán Kapos Volán Pannon Volán Gemenc Volán Vértes Volán Alba Volán Agria Volán Nógrád Volán Mátra Volán Hatvani Volán Jászkun Volán Körös Volán Tisza Volán Bács Volán Kunság Volán Borsod Volán Szabolcs Volán Hajdú Volán 49

50 Miskolc Középnyugatmagyarországi Középkeletmagyarországi Észak-magyarországi Budapest Tatabánya Szombathely Északnyugat magyarországi Szolnok Békéscsaba Kaposvár Dél-alföldi Dél-dunántúli

51 Közlekedési szervezetek Városi közforgalmú közlekedés BKV Budapesti Közlekedési Zrt. VT-Arriva Kft. (VT-Transman) T&J Busz Projekt Kft. MVK Miskolci Városi Közlekedési Zrt. DKV Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. SZKT Szegedi Közlekedési Kft. KT Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. Tüke Busz Zrt. (Tatabánya???) 51

52 Közlekedési szervezetek Hajózás MAHART Passnave Személyhajózási Kft. Balatoni Hajózási Zrt. Légiközlekedés Budapest Airport Zrt. Hévíz-Balaton Airport Kft. Debrecen Airport Kft. Győr-Pér Repülőtér Kft. Pécs-Pogányi Repülőteret Üzemeltető Kft. 52

53 Gaál BertalanElőadó: Cím

54 Közlekedési szervezetek Szakmai érdekképviseletek Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége Közúti Közlekedési Szakszervezet Különböző vasutas szakszervezetek Társadalmi érdekvédelem Magyar Autóklub Levegő Munkacsoport Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület Magyar Kerékpárosklub 54

55 Tudományos szervezetek: Közlekedéstudományi Egyesület (Közlekedéstudományi Szemle) Budapesti Műszaki Egyetem Széchenyi István Egyetem Gaál BertalanElőadó: Cím

56 56 Köszönöm a figyelmet!