A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről szóló negyedik jelentés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről szóló negyedik jelentés"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 353 final PART 2/2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről szóló negyedik jelentés {SWD(2014) 186 final} HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről szóló negyedik jelentés Tartalomjegyzék 3.5. Vasúti szállítási szolgáltatások minősége A vasúti és egyéb szolgáltatások összehasonlítása A szolgáltatások minősége Gyakoriság Pontosság Közszolgáltatási kötelezettségek alapján működtetett vasúti szállítási szolgáltatások Közszolgáltatási kötelezettségek és vasúti szakaszok A közszolgáltatási kötelezettségek finanszírozása A közszolgáltatási kötelezettségek versenyeztetése Vasúti vállalkozások engedélyeztetése A piacnyitás mértéke A tagállamok közötti harmonizáció Foglalkoztatás és szociális feltételek alakulása Vasúti foglalkoztatás A vasúti munkaerőpiac szocio-demográfiai felépítése Képzési tevékenységek Egyéb munkakörnyezeti szempontok Az uniós hálózat állapota és az infrastruktúra korlátai Az infrastruktúra változásai A pályahálózat működtetése Villamosítás Vonatok mozgása A hozzáférési jogok felhasználása Vasúti áruszállítás Vasúti személyszállítás regionális és elővárosi szegmensek... 78

3 Vasúti személyszállítás összes szegmens Regionális és elővárosi szegmensek Nagysebességű és hosszú távú szegmensek Vasúti személyszállítás nemzetközi szolgáltatások A hatékonyabb vasúti szolgáltatásokat akadályozó tényezők Következtetések E jelentés mellékleteit az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum tartalmazza

4 3.5. Vasúti szállítási szolgáltatások minősége A vasúti és egyéb szolgáltatások összehasonlítása A vasúti szolgáltatások továbbra is meglehetősen rosszul szerepeltek a fogyasztói piacok eredménytábláján, amely a belső piacon nyújtott számos szolgáltatástípust hasonlít össze. A vasút 2012-ben a 27. helyen végzett az egyéb belső piaci szolgáltatásokhoz képest a fogyasztói piaci teljesítménymutató alapján 41 ennél rosszabb eredményt csak az ingatlan-, jelzálog- és befektetési termékek értek el, míg a légitársaságok, a postai szolgáltatások és a városi közlekedés sokkal jobban szerepelt a vasútnál A szolgáltatások minősége 7. SZÖVEGDOBOZ AZ UTASOK JOGAINAK SZABÁLYOZÁSA MINIMÁLIS SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK A vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelet 42 III. melléklete a következő minimális szolgáltatásminőségi előírásokat tartalmazza: - információk és menetjegyek; - a szolgáltatások pontossága és a szolgáltatás zavarainak kezelésére vonatkozó általános elvek; - a járatok törlése; - a gördülő állomány és az állomás létesítményeinek tisztasága; - az utasok elégedettségének vizsgálata; - panaszkezelés, visszatérítés és kártérítés a minőségi előírások be nem tartásáért; - segítségnyújtás a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére Általános elégedettség A fogyasztói piacok eredménytáblája szerint a vasút 30 belső piaci szolgáltatás közül a 27. helyen áll általános elégedettség tekintetében (a fogyasztók 15%-a 0 és 4 között értékelte a vasúti szolgáltatásokat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán) 43. A 2013-as Eurobarométer felmérés szerint, amelyben uniós polgárt kérdeztek meg (tagállamonként mintegy 1000 interjú), úgy tűnik, az uniós polgárok mindössze 58%-a nagyon vagy meglehetősen elégedett a vasúti szolgáltatásokkal A fogyasztói piacok eredménytáblájának piaci teljesítménymutatója egy összetett mutató, amely a fogyasztói élmény 4 alapvető elemét veszi figyelembe (szolgáltatások összehasonlíthatósága, a fogyasztó bizalma a tekintetben, hogy az eladó mennyiben tartja be a fogyasztóvédelmi törvényt, felmerülő problémák és általános fogyasztói elégedettség). HL L 315., , 14. o. Fogyasztói piacok eredménytáblája, 2012, 27. oldal belső piaci átlagok: 9% 0 4 közötti értékelés, 37% 5 7 közötti értékelés (a vasút esetében az utóbbi 40%). 49

5 31. diagram Vasútállomásokkal és vasúti utazásokkal kapcsolatos elégedettségi mutatók (2013) Forrás: 382a Eurobarométer gyorsfelmérés az európaiak vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségéről (telefonos interjú év feletti uniós polgárral) Az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 12. melléklete Az általános elégedettség tekintetében az elégedettségi index listavezetői Finnország és az Egyesült Királyság, ahol a felhasználói elégedettség meghaladja a 75%-ot, míg Bulgáriában és Észtországban kevesebb mint 30% az elégedett felhasználók aránya. Olaszország elégedettségi mutatója is rendkívül alacsony (36%). A válaszadók több mint 50%-a elégedett Németországban és Svédországban, bár ők már az uniós átlag (55%) alatt vannak. A legtöbb mutató vonatkozásában el kell mondani, hogy a legalacsonyabb elégedettségi mutatók Olaszországban és Közép-/Délkelet-Európában figyelhetők meg A lakossági ügyletekkel való elégedettség 44 Az európaiak 68%-a elégedett a vasúti menetrendekkel kapcsolatos tájékoztatással (16%-os elégedetlenségi arány). Ami a hagyományos vonatokat 45 illeti, 2011 óta az További információkért lásd az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 12. mellékletét is. A 2013-as, a vasúti szolgáltatások minőségével kapcsolatos Eurobarométer gyorsfelmérés egy hasonló, 2011-es felmérést követett, ám a 2011-es Eurobarométer gyorsfelmérés nem vizsgálta az elővárosi szolgáltatásokat. Ezért a két felmérést csak a nemzeti, nemzetközi és regionális ( hagyományos ) szolgáltatások vonatkozásában hasonlítjuk össze. 50

6 elégedettség némileg javult (3 százalékpont); a legnagyobb ugrás Lengyelországban és Hollandiában volt megfigyelhető (itt az elégedettség 16, illetve 12 százalékponttal nőtt). Az európaiak 67%-a elégedett az állomásokon történ jegyvásárlás egyszerűségével (17%-os elégedetlenségi arány ám ugyanez Németországban 37%). Az elégedettségi mutató óta stabil (78%-os elégedettség), jelentős ugrásokkal Ausztriában és Görögországban (14 és 10 százalékpontos növekedés), ám aggasztó romlással Olaszországban, Dániában és Szlovéniában (mindegyikben 10 százalékpontot meghaladó csökkenés). Az elégedetlenség valamivel nagyobb a falvakban (19%-os elégedetlenség), mint a városokban (14%-os elégedetlenség). Az akadálymentesítési problémák által érintett európaiak (pl. a csökkent mozgásképességű személyek) szintén valamivel elégedetlenebbek (20%-os elégedetlenség). Az európaiak mindössze 36%-a elégedett a panaszkezelési mechanizmusokkal (18%-os elégedetlenség ám ugyanez Olaszországban eléri a 31%-ot). A panaszkezeléssel való elégedettség 2011 óta 10 százalékponttal javult ami az 1371/2007/EK rendelet hatályba léptetésének első eredményeit mutatja. Az elégedettség több mint 20 százalékponttal nőtt 4 tagállamban (Franciaország, Lettország, Finnország és Spanyolország), illetve százalékponttal további 7 tagállamban. Az elégedettség csak Csehországban, Olaszországban és Észtországban csökkent 5 százalékpontnál nagyobb mértékben. Fontos megjegyezni, hogy a vonatokkal kapcsolatban problémákat tapasztaló fogyasztók 54%-a nyújtott be panaszt a vasúti vállalkozáshoz vagy harmadik félhez, ami elmarad az összes szolgáltatásnál mért 70%- os aránytól. 47 A legtöbb európai elégedett az átszállójegyek rendelkezésre állásával (58%); a legjobb arányok Franciaországban, Belgiumban és Finnországban születtek (mind 70% felett), de jól szerepelt az Egyesült Királyság és Németország is. A többi elégedettségi mutatóhoz hasonlóan Olaszország/Közép-/Délkelet-Európa tagállamai az átlagnál rosszabbul teljesítenek (de Svédország és Ausztria is) A fedélzeti szolgáltatásokkal való elégedettség 48 Az utazás közbeni tájékoztatással való elégedettség, különösen késés esetén változatlan, de továbbra sem kielégítő (50%-nál alacsonyabb elégedettség). A legmagasabb elégedettségi mutatók az Egyesült Királyságra (70%), Finnországra és Írországra jellemzők. A legmagasabb elégedetlenségi mutatók ugyanakkor Franciaországban (47%) és Németországban (42%) mérhetők. A hagyományos vonatok tekintetében 2011 óta jelentős előrelépés történt Finnországban, Lengyelországban és Hollandiában (mindegyikben 9 százalékpontot meghaladó növekedés). A személyzet rendelkezésre állásával való elégedettség: Az európaiak 58%-a elégedett saját tagállamában a személyzet rendelkezésre állásával. A legmagasabb elégedettségi szint Belgiumra, Finnországra és Luxemburgra jellemző (mind 70% felett), míg Németország (32%), Írország és Franciaország a legelégedetlenebb (mind 28% felett). A tisztasággal és a gördülőállomány karbantartásával való elégedettség továbbra sem megfelelő. Az európaiak kevesebb mint fele (48%) elégedett a vasúti kocsik beleértve az illemhelyeket tisztaságával. Finnország, Írország és az Egyesült Királyság a legelégedettebb (68% felett), míg Olaszország, Románia and Bulgária a legelégedetlenebb e tekintetben I. m. Fogyasztói piacok eredménytáblája, 2012, 24. oldal. Vö. az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 12. melléklete. 51

7 (Németországgal és Közép-/Délkelet-Európával együtt) óta a hagyományos vonalakon jelentős volt a javulás Ausztriában, Lengyelországban és Csehországban (mindegyikük több mint 10 százalékpontos növekedés), ugyanakkor komoly csökkenés történt Olaszországban, Portugáliában és Lettországban (mind több mint 10 százalékponttal csökkent). A vonatokon való kerékpárszállítással Dániában (47%) és az Egyesült Királyságban (44%) a legelégedettebbek. A legmagasabb elégedetlenségi mutatók Romániában (28%), Franciaországban (24%) és Németországban (20%) mérhetők Gyakoriság A gyakorisággal (járatsűrűséggel) kapcsolatos elégedettség kulcsfontosságú az utazók vasútra csábításához, hiszen az ár mellett az idő a másik olyan kritikus tényező, amely befolyásolni tudja a fogyasztók döntéseit 49. Az Eurobarométer felmérés szerint összességében az európaiak 59%-a elégedett a járatok gyakoriságával. E tekintetben a legalacsonyabb elégedetlenségi mutatók az Egyesült Királyságra, Svédországra és Hollandiára jellemzők. A legnagyobb elégedetlenség Olaszországban és Közép-/Délkelet-Európában tapasztalható (akárcsak a korábbi felmérésekben). Franciaországban és Németországban polarizáltak a vélemények a gyakorisággal való elégedettség és elégedetlenség egyaránt átlagon felüli. Forrás: 382a Eurobarométer gyorsfelmérés az európaiak vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségéről Az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 12. melléklete Ami a fontos nagysebességű járatok gyakoriságát illeti, jelenleg óránként 4 vonat közlekedik az olasz nagysebességű hálózatban, amelynek előnye, hogy az egy tengelyen található legfontosabb nagyvárosokon halad keresztül. A Párizs-Nantes, Párizs-Lyon és Frankfurt-Köln vonalak szintén legalább 3 vonat/óra gyakoriságot értek el. Ugyanakkor más jelentős 49 Bár a középpontban a gyakoriság áll, más, idővel kapcsolatos változók így a várakozási idő, az állomástól mért távolság, a járműben töltött menetidő, az átszállások stb. is fontos szerepet játszanak az utazók döntéseiben. 52

8 vonalakon, például a Párizs-London vonalon (amely az EU két jelentős városát köti össze egymással) továbbra is csak 1,5 vonat közlekedik óránként. Mindent egybevetve a vizsgált hálózatokban (vö. A viteldíjak elemzése) a legnagyobb gyakoriságot a több működtetővel üzemelő vonalak érik el, ilyenek például az olasz nagysebességű hálózat, a Bécs-Salzburg, valamint a Prága-Ostrava vonal 2,5 vonat/órás járatsűrűséggel. A Párizs-Benelux/Németország közötti gyakoriság ugyanakkor 1 vonat/óra alatt van (átlagosan). 53

9 Forrás: Európai vasúti menetrend, nyári kiadás Pontosság Az Eurobarométer felmérés szerint a pontossággal és a megbízhatósággal való elégedetlenség 50 a legnagyobb Franciaországban (47%), Németországban (42%) és Olaszországban (38%), a legkisebb pedig az Egyesült Királyságban, Észtországban és Litvániában. Ezzel szemben a pontossággal kapcsolatos elégedettség Írországban, Lettországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban a legmagasabb (73% felett). 50 vagyis azok a válaszadók, akik meglehetősen vagy nagyon elégedetlenek a pontossággal és a megbízhatósággal nincsenek benne azok a válaszadók, akiknek nincs véleménye. 54

10 Forrás: 382a Eurobarométer gyorsfelmérés az európaiak vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségéről Az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 12. melléklete A helyi és a regionális vonatok nagyon pontosak voltak Lettországban, Portugáliában, Ausztriában és Litvániában míg Belgium és Magyarország két fontos ingázó piac az átlagnál rosszabbul teljesít 51. Svédország és Olaszország is a 90%-os pontossági szint alá esnek. A hosszú távú vonatok nagyon pontosak voltak Finnországban, Dániában és Olaszországban, míg Lengyelország és Litvánia az átlagnál rosszabbul teljesít. Németország és Portugália pontossági mutatója azért alacsonyabb, mert azoknak a mérése egy 5 perces küszöbérték figyelembevételével történt, jóllehet a német utazók jelentős elégedetlenségüknek adtak hangot. 51 Írország, Csehország és Észtország nem szolgáltatott adatot. 55

11 Források: RMMS-kérdőívek és Svédország esetében a Trafikverket (nem tartalmazza az elővárosi szolgáltatásokat) Németország és Portugália adatai csak a 6, illetve 3 perc feletti késéseket tartalmazzák (vö. az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 14. melléklete) 56

12 Források: RMMS-kérdőívek és Svédország esetében a Trafikverket Németország és Portugália adatai csak a 6, illetve 5 perc feletti késéseket tartalmazzák Az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 14. melléklete A pontossági mutatókban érdekes kontrasztok figyelhetők meg. Svédországban és Olaszországban a hosszú távú vonatok eltérően a helyi vonatoktól nagyon pontosak voltak. Portugáliában és Litvániában a helyzet éppen fordított volt. Egyetlen mutató sem látszik indokolni a pontossággal és a megbízhatósággal kapcsolatos franciaországi elégedetlenséget. Végül a nagysebességű szolgáltatások vonatkozásában a spanyolországi AVE-k pontossági mutatója 99,2%, míg Franciaország zsúfoltabb hálózataiban a TGV-k csak 91%-ot értek el (a belga Thalys szolgáltatás pedig 85%-ot). Ami pedig a kombinált áruszállítást illeti, a pontossági mutató 2011-ben 67% volt úgy, hogy a vonatok 19%-a még mindig több mint 3 órát, 4%-uk pedig több mint 24 órát késik 52. Bár az adatsorok hiányosak, megbízhatóság tekintetében Magyarország teljesít a legrosszabbul itt a járatok mintegy 14%-át törlik. Dániában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában a helyi vonatok 2 3%-át törlik. Az Egyesült Királyság és Norvégia hasonló arányokat produkált a hosszú távú szolgáltatások terén is. A nagysebességű szolgáltatások rendkívül megbízhatónak tűnnek: Franciaországban és Olaszországban a törlési arány nem érte el a 0,2%-ot. 52 UIRR, vasúti-közúti szállítás: új folyamatok és bevált gyakorlatok, 55. Az ENSZ EGB intermodális közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjának ülése, november 6 7., elérhető: ezeket az adatokat megerősíti a CER (2013) által a vasúti áruszállítás helyzetéről készített 2013-as jelentés, amely szerint a közötti időszakban a tehervonatok kevesebb mint 70%-a érkezett meg a menetrend szerinti időpontjához képest 15 percen belül. 57

13 3.6. Közszolgáltatási kötelezettségek alapján működtetett vasúti szállítási szolgáltatások Közszolgáltatási kötelezettségek és vasúti szakaszok A közszolgáltatási kötelezettségek ben az EU utaskilométereinek 62-65%-át, a vonatkilométereknek pedig mintegy 74%-át fedték le. A közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó utaskilométerek száma módosult Franciaországban (a Trains d'équilibre du Territoire vonatok felvétele miatt, az összes belföldi utaskilométer 31%-áról 43%-ra) és Finnországban (ahol a 2010-es 14%-ról 2012-re 45%-ra nőtt). Forrás: RMMS-kérdőívek az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 15. melléklet A közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó vasúti szolgáltatások és a kereskedelmi szolgáltatás relatív részaránya az egyes piaci szegmensekben változó. Az Egyesült Királyságban, ahol a vasúti szolgáltatások többsége ingázó járat (vö. 4. diagram), a közszolgáltatási kötelezettségek az összes belföldi utaskilométer 99%-át lefedik. A helyzet éppen ellentétes Franciaországban, amely elsősorban nagysebességű piac, ahol a közszolgáltatási kötelezettségek az összes utaskilométernek csak 38%-át teszik ki. Az összes európai elővárosi és regionális szolgáltatás (ami az összes utaskilométer 49%-ának felel meg) a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozik. A nagysebességű szolgáltatások, amelyek az összes uniós utaskilométer 27%-át teszik ki, láthatóan egyetlen tagállamban sem tartoznak a közszolgáltatási kötelezettségek alá, kivéve talán néhány holland és osztrák (pl. a Salzburg és Innsbruck közötti) belföldi vonalszakaszt. Ennek eredményeképpen feltételezhető, hogy a hagyományos hosszú távú szolgáltatások kétharmada a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozik. Végül a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozhat a teljes belföldi hálózat akár egy, akár több közszolgáltatási szerződéssel olyan kisebb tagállamokban, mint Hollandia, Belgium, Magyarország, Dánia vagy Írország, illetve néhány nagyobb tagállamban, például az Egyesült Királyságban. 58

14 Forrás: RMMS-kérdőívek, saját kutatás, állami támogatási értesítő; a lengyel helyzet némileg eltérhet, mivel egyes kereskedelmi szolgáltatások regionális vonalakon működnek A közszolgáltatási kötelezettségek finanszírozása között a vasúti közszolgáltatási kötelezettségekre mintegy 18 milliárd euró 53 állami támogatás jutott az Unióban, ebből kb. 6 milliárd euró Németországban, 4,5 milliárd Franciaországban és 2 milliárd Olaszországban. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában a közvetlen állami támogatás nagyon alacsony mértékű, mert ezek a tagállamok veszteséges szolgáltatásaikat az ugyanazon közszolgáltatási szerződés alá tartozó nyereséges szolgáltatásokból és az utasok által fizetett viteldíjakból származó bevételekből keresztfinanszírozzák (vö. infra). Ez részben megmagyarázza, hogy Luxemburg vagy Franciaország miért ad EUR/vonatkilométer 54 támogatást, míg az Egyesült Királyságban és Hollandiában az állami támogatás mindössze 0,1-0,2 EUR/vonatkilométer. Franciaországhoz hasonlóan a nettó támogatás Németországban is változó 55. Végül Európaszerte eltérő a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó vonatokat használó utasok száma is: Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban vonatonként 120 utas jellemző, míg Csehországban, Litvániában és Luxemburgban kevesebb mint 60 utas ül egy vonaton ben 17,8 milliárd (Szlovéniáról és Finnországról nem állnak rendelkezésre adatok), 2012-ben 18,4 milliárd (Hollandiáról nem állnak rendelkezésre adatok) Egy 140 tonnás franciaországi elővárosi vonat nettó állami támogatása becslések szerint csak 7,1 EUR/vonatkilométer, mivel a pályahasználati díj önmaga 10,9 EUR/vonatkilométer összeget tesz ki. Egy 140 tonnás németországi elővárosi vonat nettó állami támogatása becslések szerint csak 4,8 EUR/vonatkilométer (a pályahasználati díj levonása után). 59

15 Forrás: RMMS-kérdőívek, saját kutatás, állami támogatási értesítő, az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 15. melléklete A közszolgáltatási kötelezettséggel járó költségeket az utasok által fizetett viteldíjak is fedezték, amelyek összege az Unióban legalább 21 milliárd euró volt. Ahogy elmondtuk, az Egyesült Királyságban és Hollandiában az utasok által fizetett viteldíjak a közszolgáltatási kötelezettséggel járó költségek 99%-át fedezik, míg Bulgáriában, Németországban, Olaszországban és Csehországban az adófizetők e költségek több mint 70%-át biztosítják. 60

16 41. diagram Ki fizet a közszolgáltatási kötelezettségekért? (2012) Forrás: RMMS-kérdőívek, saját kutatás, inkumbens szolgáltatók éves jelentései 8. SZÖVEGDOBOZ PÉNZMOZGÁSOK A VASÚTI ÁGAZATBAN A tagállamok által az RMMS-kérdőíven megadott információk és a vasúti vállalkozások és pályahálózatműködtetők pénzügyi beszámolói alapján feltérképezhetők a főbb becsült pénzmozgások (az alábbi diagram ezek évi mértékét mutatja milliárd euróban). Az utasok mintegy 38 milliárd euró értékben vettek igénybe személyszállítási szolgáltatásokat a vasúti vállalkozásoktól, a vállalatok pedig milliárd értékű vasúti áruszállítási szolgáltatást vásároltak. A vasúti vállalkozások mintegy 15 milliárd euró pályahasználati díjat fizettek a pályahálózat-működtetőknek, amelyek 18 milliárd euró állami támogatást kaptak. A közszolgáltatási kötelezettségekkel járó költségek ellentételezése milliárd euró volt. Végül, de nem utolsósorban a pályahálózat-működtetők 4 milliárd euró egyéb bevételre (villamos áram, ingatlan ) tettek szert. 61

17 42. diagram Pénzmozgások a vasúti ágazatban (milliárd EUR) Utasok Állam Áruszállítás VV 15 PM 4 Egyéb Forrás: Éves jelentések, RMMS-kérdőívek A közszolgáltatási kötelezettségek versenyeztetése Számos tagállam pályázatokat ír ki a vasúti szolgáltatásokkal kapcsolatos közszolgáltatási szerződésekre. Közülük néhányan nagymértékben élnek ezzel az eszközzel (Egyesült Királyság, Németország, Svédország), míg mások csak néhány szerződés esetében (Lengyelország, Olaszország, Dánia, Portugália, Hollandia, Csehország és Szlovákia) ben az Egyesült Királyság 5 franchise-szerződés megújítását kezdeményezte, míg Németország és Szlovákia 18, illetve 1 közszolgáltatási szerződés versenyeztetéséről számolt be, igaz, kisebb összegben. Érdekes módon úgy tűnik, a közszolgáltatási szerződéseknek kialakulóban van egy belső piaca. Más közbeszerzési szerződésekhez hasonlóan egyre több vasúti közszolgáltatási szerződés kerül meghirdetésre az EUHL-ben (TED weboldal). A közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szerződési hirdetmények száma ben elérte a 41-et, ami 2006 óta megkétszereződött mennyiséget jelent azóta összesen 205 közszolgáltatási szerződést tettek közzé. Ezek túlnyomó többsége (mintegy 113) német pályázat volt, de ezt a szerződések mérete is okozhatta, és úgy tűnik, majdnem minden német közszolgáltatási szerződést az EUHL-ben tettek közzé 58. A közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények és az előzetes önkéntes hirdetmények közzététele óta megduplázódott, ami javítja az átláthatóságot A szerződésekre egy adott tagállamban kiírt pályázatok száma a szerződések volumenétől is függ. Az Egyesült Királyságban csak 19 franchise-szerződés létezik, míg Németországban a Mofair jelentése alapján legalább 31 vasúti vállalkozás vesz részt egy vagy több közszolgáltatási szerződésben. A szerződési hirdetményeket a szervezetek nem pusztán az átláthatóságot növelő hirdetményként (mely célra az előzetes önkéntes hirdetmények és közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló hirdetmények a legmegfelelőbbek), hanem versenyfelhívásként kezelték. A német RMMS-kérdőív adatai alapján ben 49 közszolgáltatási szerződést pályáztattak meg, míg ugyanebben az időszakban 45 közszolgáltatási szerződés jelent meg az EUHL-ben/TED-en. A vasút tekintetében a közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló hirdetmények száma a tárgyalásos és az előzetes közzététel nélküli gyorsított eljárások, valamint az előzetes önkéntes hirdetmények esetében 2009 óta megduplázódott: között átlagosan 12 közzététel volt, míg között már

18 6. táblázat Az EUHL-ben közzétett közszolgáltatási szerződések 2012-ben tagállamonként BG CZ DE DK IT NL PL SE UK Összesen Szerződési hirdetmények Forrás: EUHL-adatbázis, TED Forrás: EUHL-adatbázis, TED Az EUHL-ben közzétett közszolgáltatási szerződések az ilyen szerződések érdekes mintáját jelentik az Unióban. Ebben az összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a közzétett közszolgáltatási szerződések 76%-ánál a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat 60 volt az odaítélési kritérium, és csak 23%-nál volt kizárólag az ár a döntő. Az európai vasúti szociális partnerek felmérése alapján úgy tűnik, hogy munkavállalók áthelyezésére van szükség Csehországban, Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Norvégiában, illetve opcionálisan Ausztriában, Bulgáriában, Németországban, Írországban, Lengyelországban és Svédországban 61. Ezenkívül Ausztriában, Dániában, Németországban, Hollandiában és Svédországban, ahol ágazati megállapodások vannak érvényben, nem feltétlenül szükséges társadalmi kritériumokat is előírni az ajánlattételi dokumentációban, mert a társadalmi normák valamennyi működtetőre vonatkoznak Az esetleges társadalmi kritériumok statisztikailag ezen odaítélési kritériumok alá vannak besorolva. CER-ETF (2012), Szociális szempontok és a munkavállalók védelme a vasúti szolgáltató megváltozása esetén: a jelenlegi helyzet, o. egyes tagállamok rendelkeznek a munkavállalók városi közlekedésbe való áthelyezéséről (ez magyarázza, hogy miért van felsorolva néhány olyan tagállam is, amely nem pályáztatta meg a közszolgáltatási kötelezettségeket). 63

19 3.7. Vasúti vállalkozások engedélyeztetése Továbbra is messze Németország adta ki a legtöbb engedélyt 417 engedéllyel, őket Lengyelország követi. Érdekes, hogy míg a német és holland engedélyek közül valamennyit bejelentik az Európai Vasúti Ügynökségnek (ERA), az Egyesült Királyságban több engedélyt jelentenek be a nemzeti hatóságok, mint az ERA felé (vélhetőleg azért, mert a vasúti tevékenység javarészt az Egyesült Királyságra korlátozódik, hiszen kevés a határon átnyúló áruszállítási forgalom, és ez idáig csak az Eurostar kínál határon átnyúló személyszállítási szolgáltatásokat). Az Egyesült Királyság másik sajátossága a végső eszközként igénybe vett működtetők (operator of last resort) részére kibocsátott engedély a franchise-szolgáltatók 62 csődje vagy a pályáztatási eljárása elhúzódása esetén. Az engedélyek száma nyilvánvalóan igen alacsony azon tagállamokban, amelyekben az inkumbens szolgáltató továbbra is monopolhelyzetben van a belföldi személyszállítási szolgáltatások terén. Források: Európai Vasúti Ügynökség (ERADIS adatbázis), tagállamok által kitöltött RMMS-kérdőívek az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 16. melléklete Az ERA felé bejelentett engedélyek többsége (51%) áruszállításra vonatkozik különösen Németországban és Lengyelországban. Az ERA szerint mintegy 200 engedélyt jelentettek be vasúti személyszállításra, míg nagyjából 550 csak áruszállításhoz kapcsolódik 336 pedig mindkettőre. 62 A franchise-szerződések az Egyesült Királyságban közszolgáltatási szerződések. 64

20 Források: Európai Vasúti Ügynökség (ERADIS adatbázis) az SWD(2014) 186 számú szolgálati munkadokumentum 16. melléklete 3.8. A piacnyitás mértéke Az uniós jogszabályok alapján a vasúti áruszállítási szolgáltatások piaca 2007, a személyszállítási szolgáltatásoké pedig 2010 óta nyitott. A nem nyitott vasúti piacok esetében fontos aláhúzni, hogy jelenleg nincs uniós szintű kötelezettség a belföldi személyszállítási piacok megnyitására, valamint hogy ezek a piacok az összes utaskilométer 94%-át teszik ki az Unióban. A 4. vasúti jogszabálycsomag hatásvizsgálata kapcsán a bizottsági szolgálatok úgy becsülik, hogy 2010-ben az EU belföldi vasúti személyszállítási piacának mintegy 40%-a állt nyitva az új belépők előtt. Mindössze két tagállam (Svédország és az Egyesült Királyság) nyitotta meg teljesen kereskedelmi és a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó szolgáltatásait, és Unió-szerte az összes utaskilométer 40%-án ki volt zárva a verseny. A vizsgálat 2012-es megismétlése, amely a 2010-es feltételezéseken alapult, 63 ugyanezeket az eredményeket hozta. 46. diagram A vasúti piac szerkezete (2012) 63 Ezek a feltételezések elsősorban a CER (2010) Public service in rail transport in the European Union: an overview (Áttekintés a vasúti szállítási közszolgáltatásról az Európai Unióban) című jelentésén alapultak. 65

21 Forrás: RMMS-kérdőívek, hatásvizsgálat, 4. vasúti jogszabálycsomag, CER (2010), saját becslések 10 tagállam (a diagramon csillaggal jelölve), amelyek az összes utaskilométer 20%-át teszik ki, úgy nyitotta meg a piacait, hogy a nyílt hozzáférésű kereskedelmi szolgáltatások a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések mellett nyújthatók. Az általános versenyeztetést előíró Bundesgerichtshof 64 -döntés alapján Németország már nem fog ebbe a csoportba tartozni. Észtországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában a teljesen nyílt hozzáférés és a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések egymás mellett léteznek, lefedve minden vasúti szolgáltatást. E tagállamokban a közszolgáltatási szerződéseket de jure versenyeztetni kellene, de facto azonban csak az inkumbens szolgáltatók vesznek részt azokban. Ez a százalékos arány nem változott jelentősen, mivel további nyitásról nem számoltak be, kivéve a vasúti turisztikai szolgáltatásokat Spanyolországban. Fontos kiemelni, hogy sajtóbeszámolók 65 szerint Csehország a közszolgáltatási szerződések versenyeztetésének fokozását mérlegeli, Spanyolország pedig azt fontolgatja, hogy egyes kereskedelmi szolgáltatásait is megnyissa a verseny számára. Azt is fontos megjegyezni, hogy Németországban a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó megversenyeztetett vonatkilométerek száma elérte az 51%-ot. A fennálló helyzet ellenére folytatódott az európai vasúti vállalkozások nemzetközivé válása. A legnagyobb európai vasúti csoportok külföldi értékesítéseinek részaránya az évek során egyre jelentősebbé vált: 2012-ben a DB forgalmának 42%-a Németországon kívül keletkezett (hiszen az irányítása alá tartozik egyebek mellett az Arriva, továbbá a legnagyobb vasúti áruszállítási vállalkozások az Egyesült Királyságban, Dániában és Hollandiában); Az SNCF forgalmának 24%-a Franciaországon kívülről származik (jóllehet a francia piac teljesen zárt a külföldi verseny előtt), mindenekelőtt leányvállalata, a Keolis (elővárosi vonatok), valamint az NTV-ben, a Westbahnban, az Eurostarban és a Thalys-ban meglévő részesedése révén. Az NS, amely a verseny előtt gyakorlatilag teljesen elzárt holland személyszállítási piacon működik, forgalmának 38%-át Hollandián kívül generálja leányvállalata, az Abellio jóvoltából Bundesgerichtshof Beschluss X ZB4/10 vom 8. Februar 2011 S-Bahn Verkehr Rhein/Ruhr. Railway Gazette (2013), Czech passenger market opening in sight (A cseh személyszállítási piac tervezett megnyitása),

22 A Trenitalia Olaszországon kívül is aktív (a Netinera, a Trenitalia német leányvállalata a társaság forgalmának mintegy 5%-át adja) A tagállamok közötti harmonizáció Vasúti piaci eredménytábla 2000 óta 17 vasúttal kapcsolatos irányelv került elfogadásra. Ezek közül 15-nek 2013 novemberében lejárt az átültetési időszaka, míg kettő esetében (2012/34 és 2013/9 irányelvek) az még folyamatban van. Az átültetési elmaradások mutatója, amelyet az egységes piaci eredménytáblához 66 dolgoztak ki, azon irányelvek százalékos arányát mutatja a határidőig (november 10-ig vagy április 10-ig, mivel az egységes piaci eredménytáblát évente kétszer teszik közzé) átültetendő irányelvek teljes számához képest, amelyeket valamely tagállam még nem ültetett át a Bizottság felé megfelelően bejelentett nemzeti intézkedésekkel. A vasúti irányelvek átültetési elmaradása lényegesen nagyobbnak tűnik a belső piac általános átültetési elmaradásához képest. Forrás: Európai Bizottság A vasúttal kapcsolatos átültetési elmaradás eleinte 56% volt, ami az első vasúti intézkedéscsomag nemzeti jogszabályokba való pontos átültetésének alacsony fokát mutatja (határidő: április). A 2004-es csatlakozók belépéskor átültették a jogszabálycsomagot, ami csökkenéshez vezetett, akárcsak az a tény, hogy 2004 és 2005 novemberéig nem kellett újabb irányelveket átültetni. A 2006-os és 2010-es két csúcs a második és a harmadik vasúti jogszabálycsomag alacsony fokú pontos átültetéséből adódik. Bár az elmaradás 2013-ra gyakorlatilag megszűnt, a 2008/57 irányelvet módosító 2013/9 irányelv átültetési határidejének lejártával (2014. január) az ismét megnőhet november végéig mindössze nyolc tagállam jelentett be nemzeti intézkedéseket (BG, HR, IE, GR, IT, LV, PL, SE). 66 Egységes piaci eredménytábla: 67

23 Forrás: Európai Bizottság A határidőre történő átültetés szintje összességében alacsony óta a vasúti irányelvek mindössze 32%-át ültették át időre, 6% esetében pedig több mint két éves csúszással történt ez meg. Ha az egyes tagállamokat nézzük, Románia teljesít a legjobban 60%-os határidőre végrehajtott átültetési aránnyal. Másfelől Ausztria és Portugália 2000 óta még egyetlen irányelvet sem ültetett át határidőre. A lejárt határidejű irányelvek átlagos késedelme azt mutatja, hogy négy tagállamban átlagosan 18 pluszhónapot vesz igénybe az irányelvek átültetése (NL, LU, DE, UK). Ha csak a piaci irányelveket nézzük, két évnél is hosszabb időre van szüksége egy tagállamnak (NL). Forrás: Európai Bizottság; ** a 67. lábjegyzetben található magyarázat szerint az átlagos belső piaci késedelem általános tendenciát tükröz 68

24 Bár az adatokat némi óvatossággal kell kezelni, az összes belső piaci irányelv általános tendenciáival való összevetés 67 arra utal, hogy 21 tagállam a vasúti piaci irányelvek területén rosszabbul teljesít, mint más területeken. Ez a szám csak 13 abban az esetben, ha csak a vasúti interoperabilitásra és a biztonságra vonatkozó irányelveket vesszük figyelembe. A vasúti és az általános késedelmek közötti különbség különösen fontos a fent említett négy tagállamban (NL, LU, DE, UK), de SE, SI és GR esetében is. Ezzel szemben öt tagállam (EE, SK, FI, RO, BG) jobban teljesít a vasúti irányelvek terén, mint általánosságban a belső piacon. 50. diagram A vasúti jogszabályok megszegése Forrás: Európai Bizottság A Bizottság 134 kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett a vasúttal kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában: 130-at irányelvek, 4-et pedig rendeletek kapcsán. Témáját tekintve 32% a vasúti piaci rendelkezésekhez, 68% pedig az interoperabilitáshoz és a biztonsághoz kapcsolódik. A kötelezettségszegés típusa szerinti vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a piaci rendelkezések aránytalan módon az összes meg nem felelési és helytelen alkalmazási kötelezettségszegés 56%-át teszik ki. Ezzel szemben a tájékoztatás elmaradásából adódó kötelezettségszegések 95%-a interoperabilitási és biztonsági irányelvekhez kapcsolódik. Lengyelország, Németország és Franciaország azok a tagállamok, amelyek ellen késedelmes vagy helytelen átültetés miatt a legtöbb kötelezettségszegési eljárás indult. Ugyanakkor Bulgária és Luxemburg ellen kezdeményezték a legkevesebb eljárást. Másrészről Franciaország és Olaszország esetében a legjellemzőbb az átültetési intézkedések meg nem felelése vagy a vasúti vonatkozású irányelvek nem megfelelő alkalmazása miatti kötelezettségszegés. Az irányelvek átültetésében leglassabb három tagállam, Hollandia, Luxemburg és az Egyesült Királyság ellen csak egy-egy meg nem felelési/helytelen alkalmazási kötelezettségszegési eljárást kezdeményeztek. 67 Mivel a vasúti irányelvek száma (15) a belső piaci irányelvekéhez képest (több mint 1500) igen csekély, az átlagos átültetési késedelmek számítási módszere is eltérő. Míg a belső piaci eredménytábla az átlagos késedelmet minden évben egy adott határidőhöz képest számítja, a vasúti statisztikák a 15 vasúti irányelv átlagos nettó késedelmét mutatják (vagyis az átültetési időszak vége és a tagállam általi tényleges bejelentés között). Ezért a diagram inkább egy általános trendet mutat, semmint egy statisztikailag pontos összehasonlítást. Források: belső piaci eredménytábla n 12,14a, 15,16,20,21,22,23,24. A mutatóban csak az időben át nem ültetett irányelvek szerepelnek (volt egy eset, amikor egyáltalán nem történt meg az átültetés, ám ott az át nem ültetett irányelvet időközben hatályon kívül helyezték). 69

25 51. diagram Kötelezettségszegések tagállamonként és témánként Forrás: Európai Bizottság (*) nem tartalmazza az Európai Bíróság által elutasított kötelezettségszegési eljárásokat Forrás: Európai Bizottság (*) nem tartalmazza az Európai Bíróság által elutasított kötelezettségszegési eljárásokat Foglalkoztatás és szociális feltételek alakulása Vasúti foglalkoztatás A tagállamok által az RMMS-kérdőíveken megadott adatok alapján mintegy személy van alkalmazásban vasúti vállalkozásoknál ( ) vagy pályahálózat-működtetőknél ( ) 68. A vasúti szervezetek e két típusa általi foglalkoztatás 2012-ben 4%-kal csökkent 2011-hez képest. Érdekes módon ahogy azt az alábbi diagram is mutatja a pályahálózatműködtetésben dolgozó munkavállalók százalékos aránya általában magasabb Dél- és Kelet- Európában és alacsonyabb Észak-Európában. 68 Legalább mintegy további személy dolgozik vasúti szolgáltatási létesítményekben, ám a számok nem kellően megbízhatók ahhoz, hogy uniós szintű becslést adjunk. 70

26 Forrás: RMMS-kérdőívek **/*Franciaországnál a pályahálózat-működtetésben meglévő munkahelyek részaránya a (**) alatt tartalmazza az SNCF Infrastructures és a Réseau Ferré de France munkavállalóit is, a (*) esetében azonban csak a Réseau Ferré de France munkavállalóit. Ezen túlmenően az új belépők mintegy személynek (21%) adnak munkát. Továbbá mozdonyvezető (az összes munkavállaló 21%-a) dolgozik Unió-szerte, az inkumbens szolgáltatókat és az új belépőket is figyelembe véve. Végül az egy kilométernyi infrastruktúrára jutó munkahelyek száma alapján az 5 legmunkaerő-igényesebb pályahálózat-működtető (LU, AT, BE, SE, SK) közül 4 kisméretű hálózatot üzemeltet, így a kiszervezés különféle szintjei (infrastruktúra-építés és - karbantartás) és a különböző tevékenységi körök nem jöhetnek szóba. Forrás: RMMS-kérdőívek, RFIREFER/RFF éves jelentések 71

27 A vasúti munkaerőpiac szocio-demográfiai felépítése 69 A vasúti ágazatban dolgozó férfiak aránya valamennyi európai tagállamban meghaladja a férfiak teljes aktív népességen belüli arányát. Ez a felülreprezentáltság a dél-európai tagállamokban a legnagyobb (GR, ES és IT), de ide sorolható LU és BE is. GR és LU tagállamokban a dolgozók több mint 90%-a férfi. Egy, a vasúti ágazat szociális partnerei által az uniós vasúti vállalkozások körében készített felmérés 70 szerint a nők becsült részaránya 19,5%, de a felmérés megemlíti, hogy a nők erősen alulreprezentáltak egyes szakmákban, így a mozdonyvezetők körében, ahol a munkaerő mindössze 1,4%-a nő (a céges vezetői pozíciókban a munkaerő 18%-a nő). A felmérés szerint a helyzet valamivel jobb Kelet- Európában (Lettországban a mérnökök 58%-a nő). 100% 55. diagram - Vasúti munkavállalók összetétele nemek szerint 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% AT EE SE LV LT PL CZ SK SE* RO HU BG NL FR UK* PT FI SI DE IT ES BE LU EL Nők részaránya a teljes aktív népességben Férfiak részaránya a teljes aktív népességben Nő Férfi * Forrás: EUROSTAT A vasút által foglalkoztatottak körében ezen túlmenően a fiatal (30 év alatti) munkavállalók jelentős alulreprezentáltsága jellemző. Minden olyan tagállamban, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre, a 30 év alatti munkavállalók részaránya (kék sáv a diagramon) jelentősen elmarad a fiatalok teljes aktív népességen belüli arányától (világosszürke terület a diagramon). A 30 év alatti személyek százalékos aránya a déli tagállamokban (GR, ES and Más megjegyzés hiányában az ebben a részben szereplő adatok mindegyike az UIC által kiadott évi nemzetközi vasúti statisztikákon alapul. Ebben nem szerepelnek átfogó adatkészletek IE, DK, UK és SE vonatkozásában, amelyek ilyenformán nem voltak bevonhatók a korszerkezeti és szenioritási vizsgálatokba. A nemek szerinti felépítéssel kapcsolatos adatokat SE és UK esetében az Eurostat szolgáltatta, IE és DK esetében azonban nem. Ily módon e két tagállam egyáltalán nem szerepel ebben a részben. Ezenkívül egyes tagállamok esetében az UIC adatkészletei jelentősen eltérnek a közvetlenül a tagállamok által kitöltött és az Európai Bizottság szolgálatainak elküldött RMMS-kérdőíveken megadott számoktól. E tagállamok esetében az ebben a részben megjelenő mutatókat kellő óvatossággal kell kezelni. Ezek a tagállamok: DE (az UIC statisztikáiban a DB Schenker is szerepel), NL (az UIC adatai nem tartalmazzák a ProRail pályahálózat-működtetőt), AT, BE, PL, RO (töredékes UIC-adatkészletek). CER (2014), A nők európai vasúti ágazatban való alkalmazásának alakulásáról szóló 2013-as kérdőív eredményei, kiadás dátuma: Ezt a felmérést közösen végezték az európai vasúti szociális partnerek: munkáltatók (az Európai Vasutak Közössége, a CER által képviselt vasúti vállalkozások) és dolgozók (képviselőjük az ETF, az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége). 72

28 PT) a legalacsonyabb, de ebbe a körbe tartozik PL és CZ is. Másrészről FR, LV és LU esetében figyelhető meg a fiatal vasúti dolgozók legmagasabb aránya, habár az itt is elmarad a nemzeti átlagoktól. Ezzel szemben az 50 év feletti vasúti munkavállalók részaránya (rózsaszín és piros sávok a diagramon) RO kivételével minden tagállamban magasabb, mint a teljes aktív népességen belüli részarány (sötétszürke terület). GR és FI esetében a vasúti munkavállalók több mint fele 50 év feletti. További 13 tagállamban (AT, BE, BG, CZ, DE, EE,IT, LT, LV, NL, PL, PT, SK) az 50 év feletti munkavállalók az összes dolgozó több mint egyharmadát teszik ki. Franciaországban a részarányuk csak némileg haladja meg a nemzeti átlagot (27,5% a vasúti ágazatban és 26,8% országosan). Bár hiányoznak az adatok néhány olyan országból (pl. SE vagy UK), ahol a vasúti ágazat különösen dinamikusan fejlődik, ebből a részből általánosságban a vasúti dolgozók elöregedése olvasható ki, ami a jelenlegi dolgozók nyugdíjazása után munkaerőhiányt eredményezhet. Forrás: UIC (2010) A legtöbb megvizsgált tagállamban alacsony az utóbbi időben felvett munkavállalók aránya, amit a dolgozói létszám más ágazatokhoz hasonló leépítése okoz. A kevesebb mint 5 év tapasztalattal rendelkező munkavállalók részaránya csak 3 tagállamban (LT, LV és RO) haladja meg a 30 évnél régebb óta a vasútnál dolgozókét. Ezzel szemben 4 tagállamban (BE, FI, DE and LU) szenioritás alapján a legnagyobb csoportot a 30 évnél régebben ott dolgozók alkotják. GR, PL és ES esetében a munkavállalók több mint 80%-a 20 évnél régebb óta dolgozik a vasútnál. További 10 tagállamban (SI, BG, PT, AT, DE, CZ, SK, HU, BE, FI) ez az arány 50% felett van. A munkaerő általános elöregedéséből adódóan az alacsony mértékű személyzeti feltöltődés káros hatással lehet az ágazatra, ami a leépítések szükségességére utalhat. E fejlemények alapos statisztikai ellenőrzést követelnek meg mindenekelőtt annak meghatározására, hogy mely szakmák a leginkább érintettek ebben az elöregedésben. 73

29 Forrás: UIC (2010) Képzési tevékenységek Az RMMS-kérdőíveken BG, DK, FI, GR, HU, LT, NL, PT és UK jelezte legfontosabb képzési tevékenységeit. A képzési tevékenységek a legtöbb tagállamban mozdonyvezetői és biztonsági területre összpontosítanak. A következő rendszerek érdemelnek említést: Dániában a vasúti vállalkozások és a pályahálózat-működtetők közös képzési programot dolgoztak ki a kompetenciák munkáltatók közötti jobb elismerése érdekében. Hollandiában az Oktatási Minisztérium 2011-ben akkreditált egy új, a vasúti vállalkozásoktól teljesen független mozdonyvezető-iskolát tavaszán 37 diák végzett az intézményben. Az Egyesült Királyságban a Network Rail, a legnagyobb pályahálózat-működtető elindított egy, a teljes vasúti ágazatra kiterjedő fizetős továbbképzési programot Track and Train címmel, amelynek keretében frissdiplomásokat helyeznek el 3-szor 6 hónapra a Network Rail különböző területein és vasúti vállalkozásoknál Egyéb munkakörnyezeti szempontok Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért egyik felmérése 71 a bérek, az ideiglenes szerződések és a rugalmas munkavégzési formák alakulásáról ad tájékoztatást. Úgy tűnik, Németországban nőttek a béregyenlőtlenségek az idős és fiatal alkalmazottak között, ugyanakkor tényleges béremelésekre került sor Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Litvániában és Svédországban. Ugyanez a felmérés azt is jelzi, hogy az ideiglenes munka csupán marginális jelenség a vasúti ágazatban, kivéve Szlovéniát, ahol a 71 Foglalkoztatás és ipari kapcsolatok a vasúti ágazatban, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért felmérése,

30 legtöbb szerződés ideiglenes, és azok kollektív szerződés hatálya alá tartoznak. A rugalmas munkaidő terén Szlovákiában, Spanyolországban és Csehországban indítottak útjára kezdeményezéseket. 4. AZ UNIÓS HÁLÓZAT ÁLLAPOTA ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KORLÁTAI 4.5. Az infrastruktúra változásai 2009 és 2011 között az EU vasúti infrastruktúrája 882 km-rel nőtt (+0,4%), és így km-es hosszúságot ért el. Ez a növekmény elkendőz bizonyos különbségeket a tagállamok között: Franciaországban és Spanyolországban vasúti infrastruktúrája 981, illetve 602 km-rel egészült ki, míg Ausztriában, Bulgáriában és Németországban 335, 203, illetve 138 km vasút szűnt meg. Arányaiban a növekedés Hollandiában (+130 km, +5%), a csökkenés pedig Észtországban (-127 km, 14%) volt a legnagyobb. Forrás: Az EU közlekedése számokban, 2013, Statisztikai zsebkönyv 1995 óta 72 mintegy km-nyi vasúti infrastruktúra szűnt meg, amelyből a legnagyobb csökkenés a keleti tagállamokban (Lengyelország, Lettország, Észtország), illetve Németországban következett be (-8412 km, 20% csökkenés), a legnagyobb növekedésre pedig Szlovéniában/Horvátországban (+18%), valamint Spanyolországban (+1624 km, +11%) került sor. 72 Az első TEN-döntést 1996-ban hozták meg. 75

31 Forrás: Az EU közlekedése számokban, 2013, Statisztikai zsebkönyv 4.6. A pályahálózat működtetése A pályahálózat működtetési szerkezete a közötti időszakban nem változott, kivéve Belgiumot, ahol megszüntették az NMBS-SNCB Holdingot. Az Infrabel és az SNCB-NMBS jelenleg két különálló szervezet, amelyek humánerőforrás-feladatait egy közös leányvállalat látja el Villamosítás 2011-ben az EU vasúti infrastruktúrájának összességében csak mintegy 53,2% volt villamosítva. E tekintetben is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között: a villamosítás mértéke alacsony az Egyesült Királyságban, Csehországban (a hálózat 33%-a) és rendkívül alacsony Görögországban (17%) és a balti tagállamokban (6%) Vonatok mozgása A vonatok TEN-szakaszokon való mozgásának vizsgálata 73 alátámasztja a vasúti áruszállítási forgalom várható jelentőségét a városok, azok rendező pályaudvarai és kikötői körül ben a több mint vonat/év teherforgalmat 74 (több mint 164 vonat/nap) bonyolító 56 uniós vasúti szakasz közül 44 Németországban volt, 7 pedig Ausztriában (valamennyi a Bécs-Salzburg tengelyen). Németországban a legfontosabb szakaszok Maschen (Hamburg), Seelze (Hannover) és Oberhausen (Duisburg) rendező pályaudvarai körül találhatók. Lényeges tehervonatmozgások tapasztalhatók ezenkívül Köln, Varsó, Krakkó és Innsbruck környékén is. A vonatmozgások vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a jelentős németországi teherforgalom Hamburg kikötőjét látja el, Antwerpen és Rotterdam ugyanakkor le van maradva a vasúti áruszállítási kapcsolatok tekintetében. A rotterdami kikötő körüli vasúti áruszállítás csak A TEN-infrastruktúrák és a legtöbb esetben a nem a TEN hálózathoz tartozó infrastruktúrák adatait az Eurostat gyűjti össze a 91/2003 rendelet G melléklete értelmében 5 évente (2005 és 2010, ezt nemrégiben tették közzé) re hiányoznak a belga és görög adatok, Bulgáriában és Romániában pedig 2005-ben még nem rögzítettek adatokat, mivel még nem voltak uniós tagállamok. Szakaszirányonként vagyis vonat a két irányban együttvéve. 76

32 vonat/év mértéket ért el (89 vonat/nap) 75 így Rotterdam vasúti áruszállítása csak 25%-át tette ki a hamburgi mennyiségnek, ahol mintegy vonat/év (383 vonat/nap) forgalom jellemző. A vasúti áruszállításra specializálódott betuwei vonal ugyanakkor csak mintegy vonat/év (50 vonat/nap) forgalmat ér el. Ezeket a következtetéseket támasztja alá az UIC egy felmérése is, amely szerint a hamburgi hátországi szállításon belüli vasúti részarány 36,8% volt, szemben Rotterdam és Antwerpen 11, illetve 12%-ával 76. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a vasúti személyszállításban: a legfontosabb vasúti személyszállítási mozgások a jelentős ingázó vasúti hálózatokkal rendelkező fontos központi állomások, például London és Párizs környékén találhatók, de számos német városban (Berlin, Frankfurt, Köln, Stuttgart) és más jelentős európai városokban (Amszterdam, Barcelona, Helsinki, Stockholm és Bécs) is, amelyek mindegyike vonat/év (kb. 550 vonat/nap) forgalmat bonyolít. Érdekes módon a Róma és Madrid körüli szakaszok forgalma csupán vonat/év, míg Luxemburg város vonat/év forgalmat bonyolít, annyit, mint egy 2 milliós nagyváros, például Budapest. Ez arra utal, hogy a vasúti infrastruktúra egyéb részeivel átfedésben lévő, jelentős elővárosi vasúti hálózattal rendelkező városok szűk keresztmetszetet jelentenek vagy azzá válhatnak, akár a nagysebességű szolgáltatások 77, akár a teherforgalom 78 tekintetében. Hasonlóképpen, a vasúti áruszállításra vonatkozó adatok szerint a Ruhr-vidékről Hollandia (és valószínűleg Belgium) felé tartó forgalom jelentősen elmarad a Hamburg felé tartó forgalomtól, ahol történetesen Európa legnagyobb rendező pályaudvara található. Bizonyára érdekes lenne megvizsgálni ennek az észak-déli irányú vasúti áruszállítási forgalomnak a német hálózat általános túlzsúfoltságára gyakorolt hatását, különösen annak fényében, hogy a német oldalon be kellene fejezni néhány csatlakozást Belgium és Hollandia felé. 5. A HOZZÁFÉRÉSI JOGOK FELHASZNÁLÁSA 5.5. Vasúti áruszállítás A vasúti áruszállítási piacot 2007-ben nyitották meg a verseny előtt. Azóta 3 tagállam (Finnország, Írország és Litvánia) kivételével mindenhol új piaci szereplők jelentek meg, és 2012-ben az áruszállítás területén az új belépők teljes becsült részaránya 79 28% volt. A DB, a német inkumbens szolgáltató jelenleg a legnagyobb vasúttársaság Dániában és Hollandiában is. Végül az Egyesült Királyságban és Romániában az elsődleges vasúti vállalkozás piaci részesedése nem éri el az 50%-ot Antwerpenhez nem állnak rendelkezésre adatok 2010-re. UIC (2012): 2012 Report on Combined transport in Europe (Jelentés az európai kombinált fuvarozásról), december, 80. o. Ahogy azt a szolgáltatási minőség témakörénél már jeleztük, a nagysebességű szolgáltatások gyakoriságában (Franciaország kivételével) még van javítanivaló. A vasúti áruszállítással foglalkozó svéd vállalkozások a vonat/év forgalmú Koppenhágát jelölték meg a leginkább problémás keresztezési pontként. Németországban a pályahasználati díjak a regionális vonalaknál emelkedtek a legnagyobb mértékben. Mivel az áruszállítási ágazatnak már nincsenek közszolgáltatási kötelezettségei és jogilag teljesen nyitott piac, az elsődleges vállalkozástól eltérő vasúti vállalkozások részarányával jól megbecsülhető az új belépők piaci térhódítása (hiszen a piacvezető szinte minden esetben az inkumbens szolgáltató). Az Egyesült Királyságban a British Rail megszüntetése után azt lehet mondani, hogy minden vasúti áruszállítási vállalkozás új belépő. 77

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. október 3. (OR. en) 14424/13 TRANS 512

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. október 3. (OR. en) 14424/13 TRANS 512 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. október 3. (OR. en) 14424/13 TRANS 512 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2013. szeptember 23. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.14. COM(2012) 659 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 907 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HU HU Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a makrogazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december Távközlés, internet, kábeltelevízió, 214 Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 2.1. Vezetékestelefon-szolgáltatás...2

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon M a g ya r S z a b a d a l m i H i v a t a l 2 1 TÉNYEK ÉS ADATOK A HAMISÍTÁSRÓL MAGYARORSZÁGON Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. A magyar fogyasztók

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.9. COM(2013) 617 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL HU HU A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Részletesebben

A KORMÁNY. rendelete

A KORMÁNY. rendelete A KORMÁNY./2006. ( ) rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.)

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final}

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.10. COM(2013) 505 final 2013/0244 (NLE) C7-0255/13 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.17. COM(2016) 151 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biocidoknak a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása A LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezet 2010. évi költségvetésének végrehajtása 2011. június hó Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtása Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.30. COM(2013) 33 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a vonaton

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Magánnyugdíjrendszerek

Magánnyugdíjrendszerek Magánnyugdíjrendszerek A magánnyugdíjrendszerek szerepe a megfelelő mértékű és fenntartható nyugdíjak biztosításában Európai Bizottság Ezt a publikációt a foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 337 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (6a) bekezdése szerinti

Részletesebben

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú 21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

16509/1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 1 DG G 2B

16509/1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 1 DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. december 3. Intézményközi referenciaszám: 2008/0193 (COD) 16509/1/10 REV 1 (hu) SOC 772 SAN 255 CODEC 1296 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Állandó Képviselők

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41

1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41 1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS ANNAK TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről - A Magyar Földgáztároló Zrt. részére NEA kompresszor alkatrészek beszerzése II.

Tájékoztató az eljárás eredményéről - A Magyar Földgáztároló Zrt. részére NEA kompresszor alkatrészek beszerzése II. Tájékoztató az eljárás eredményéről - A Magyar Földgáztároló Zrt. részére NEA kompresszor alkatrészek beszerzése II. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/34 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa:

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendi koncepciója 1 1. Cél- és helyzetfeltárás Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

ZA5598. Eurobarometer 77.2. Country Questionnaire Hungary

ZA5598. Eurobarometer 77.2. Country Questionnaire Hungary ZA5598 Eurobarometer 77. Country Questionnaire Hungary A Projekt témaszáma (0-05) EB77. A B Ország kódja (06-07) EB77. B C EOS témaszáma (08-0) EB77. C D Kérdőív sorszáma (-6) EB77. D EB077HUXTRA /9 8/0/0

Részletesebben

5. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez

5. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez 5. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében Horváth Klaudia 2015 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

BAKKER AKCIÓS SZABÁLYZAT

BAKKER AKCIÓS SZABÁLYZAT BAKKER AKCIÓS SZABÁLYZAT M3 katalógus (komplett kerti öntöző 10 méteres tömlő, csatlakozó és szórófej) 1. RÉSZ: A KAMPÁNY SZERVEZŐI ÉS A HIVATALOS AKCIÓS SZABÁLYZAT 1.1 A nyereményjáték a hollandiai Bakker

Részletesebben