Gyermekliget ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013/14 tanév

Átírás

1 Gyermekliget ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013/14 tanév - 1 -

2 PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 2 I. INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐ ADATAI 5 II. KÜLDETÉSNYILATKOZAT, PEDAGÓGIAI ALAPELVEK 5 III. HELYZETELEMZÉS 5 1. Az iskola rövid története 5 2. Az intézmény földrajzi adottságai 6 3. Az iskola tárgyi feltételei 6 4. Az iskola személyi feltételei 7 5. Az alapítványi iskoláról 7 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 8 1. Pedagógiai - általános fejlesztési alapelvek 8 2. Az oktató-nevelő munka pedagógiai céljai 9 V. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI 11 Alapkészségek 11 Szociális kompetenciák 11 Kulcskompetenciák 11 Kiemelt fejlesztési feladatok 12 VI. KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAMJA Az iskolai egészségnevelés A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 13 Mérési módszerek 13 Általános mérési szempontok 13 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 14 A testnevelő által elvégzendő faladatok A környezeti nevelés 15 VII. A KÉPZÉS RENDJE 16 A képzési rendszerünk sajátos eleme az integráció Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Mozgáskorlátozott tanulók Látássérült tanulók Hallássérült tanulók Pszichés fejlődési zavar Alkalmazott eszközök, eljárások A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói jogviszonyról 18 VIII. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT 19 Tanulásszervezés 19 Tanítási szerkezet 19 Az iskolai élet- és munkarendje 19 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Megelőzést szolgáló tevékenység Feltárás 21 IX. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Preventív tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézség megszüntetését szolgáló feladatok 21 X. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGITŐ PROGRAM 22 XI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHITÉSÉT SEGITŐ TEVÉKENYSÉG

3 XII. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGITŐ TEVÉKENYSÉGEK Tevékenységek Tanórán kívüli foglalkozások, hagyományaink 24 XIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 25 A diákok közéleti szerepei és fórumai az iskolában 26 A szülők közéleti szerepei és fórumai az iskolában 26 XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Alkalmazott jogszabályok A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 27 HELYI TANTERV 28 I. BEVEZETÉS 29 Az alapfokú nevelés-oktatás ( 1 8. évfolyam ) Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza ( 1-2. évfolyam) 29 Általános célok és feladatok 29 Magyar nyelv és irodalom 29 Matematika 29 Környezetismeret Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (3-4.évfolyam) 30 Általános célok és feladatok 30 Magyar nyelv és irodalom 30 Matematika 31 Környezetismeret 31 Élő idegen nyelv Az alapfokú oktatás alapozó szakasza (5-6. évfolyam) 32 Általános célok és feladatok 32 Magyar nyelv 33 Magyar irodalom 33 Történelem 33 Matematika 33 Élő idegen nyelv Az alapfokú nevelés fejlesztő szakasza 34 Általános célok és feladatok 34 Magyar nyelv 34 Magyar irodalom 35 Történelem 35 Matematika 36 Élő idegen nyelv 36 II. ÓRASZÁMOK 37 Az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök 38 kiválasztásának elvei III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 39 A nem szakrendszerű oktatás minimumkövetelményei 39 (a továbblépés feltétele az adott évfolyamról) - 3 -

4 IV. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Értékelés, ellenőrzési tevékenység 40 Az igazgató illetve helyettese értékeli 41 A munkaközösség-vezetők, szaktanárok illetve osztályfőnökök értékelik Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 41 Az értékelés formái A magatartás és szorgalom értékelése 43 A magatartás értékelése 43 Az értékelés módja 44 A szorgalom értékelése 44 Az értékelés módja 44 A kiemelkedő teljesítmények elismerése 44 Az iskolai jutalmazás formái 44 Fegyelmező intézkedések és azok formái 45 V. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A tanulás külső feltételei A tanulás belső feltételei Házi feladatok 47 VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS KOMPLEX TEENDŐK 47 Látássérült tanulók 48 Gyengénlátó tanulók 50 Hallásfogyatékos tanulók 52 Enyhén értelmi fogyatékos tanulók 55 Beszédfogyatékos tanulók 70 Autizmus spektrum zavarával küzdő tanulók 70 Részképesség zavarával küzdő tanulók 73 Hiperkinetikus zavarok 75 Magatartás zavarok 75 Legitimációs záradék

5 I. INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény jogállása Az iskola hivatalos elnevezése: Montessori Általános Iskola 2112 Veresegyház, Gyermekliget Telefon: 28/ A fenntartó neve: LURKÓ OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY 2112 Veresegyház, Gyermekliget Telefon: 28/ Az engedély kiállítója: Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Az iskola székhelye: Veresegyház város Az iskola földrajzi működési területe: Veresegyház város és vonzáskörzete II. KÜLDETÉS NYILATKOZAT, PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Célunk tanítványaink harmonikus fejlődésének biztosítása, az egyéni igényeik maximális figyelembevételével. Ennek érdekében sokrétű tanítási, oktatási stratégiát alkalmazunk. Igyekszünk iskolánkban olyan pozitív környezetet teremteni, amelyben tanár és diák egyaránt jól érzi magát. Legfőbb ars poeticánk a folyamatos fejlődés. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Közvetlen kapcsolatban vagyunk a Hangvár óvodával, ezzel is segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda iskola, alsó tagozat közötti átmenet megvalósulását. III. HELYZETELEMZÉS 1. Az iskola rövid története szeptember 1. Az önkormányzati fenntartású, veresegyházi Fabricius József Általános Iskola Montessori tagozataként kezdte el működését augusztus 31. Montessori tagozatként működött szeptember 1. Önálló, alapítványi fenntartású intézmény, Montessori Általános Iskola szeptember 1. Önálló, alapítványi fenntartású intézmény, Gyermekliget Általános Iskola - 5 -

6 2. Az intézmény földrajzi adottságai Veresegyház Pest megyében, a Gödöllői-dombság völgyében, a Gödöllő-Vác és a Budapest Galgamácsa országos közutak találkozásában, Budapesttől 23 km-re található. Területe: 28,56 km 2, a lakosság száma meghaladja a 20 ezer főt. Az itt élő emberek foglalkozásszerkezetét tekintve ma már elsősorban az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban dolgoznak, a mezőgazdaság, mely korábban meghatározó volt háttérbe szorult. A város azon települések egyike, ahol a mai napig élő néphagyományról beszélhetünk. (Hagyományőrző együttesek, Tájház) A település a dombok által körülölelt Sződ-rákosi patak vízgyűjtő területe. A város idegenforgalmi vonzerejét többek között a természeti adottsága, három tóból álló tórendszere, természetvédelmi területei, különleges növényzete (úszóláp), gazdag állatvilága (jégmadár, gyurgyalag, vidra), a termálvíz, a MEDVE PARK és ÁLLAKERT adja. A Gyermekliget Általános Iskola a település Csomád felé eső északnyugati oldalán, a Ligetekben található. Mint az elnevezés is mutatja, egy növényzettel gazdagon borított ligetes, parkos terület központi részén helyezkedik el, távolabb a város központi részétől, az átmenő forgalomtól. Az önkormányzat 2004 tavaszán megkezdte a Gyermekliget területének bekerítését, így az itt működő óvodai csoportok és az iskola tanulói számára még biztonságosabb feltételeket teremtett. A park központi részén igényesen kialakított, környezet- és gyermekbarát játszótér található, melynek karbantartási munkáit, virágosítását rendszeres iskolai programként végezzük. Az intézmény kérésére az önkormányzat megfelelő számú, környezetbe illő szeméttárolók kihelyezéséről is gondoskodott. A füves terület mérete lehetőséget nyújt a szabadtéri játékok, sportfoglalkozások lebonyolítására, ugyanakkor az udvar hátsó részén megfelelően felszerelt és karbantartott kézilabda pálya található. (Mindezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználjuk a mindennapos testnevelés és a napközi foglalkozások során.) A parkot félkörívben veszik körül a kívül-belül igényesen kialakított, a helyi építészeti hagyományok jegyeit magán viselő, gyönyörű épületek. A Gyermekliget Általános Iskola az épületegyüttesből két épületben kapott helyet. A központi épület tornatermét az óvodával közösen használjuk. Itt kerülnek megrendezésre közösségi- és egyéb programjaink is. 3. Az iskola tárgyi feltételei Az épület kivitelezésénél fontos szempontként jelent meg a természetes anyagok túlsúlya és a tájjellegű építészet hagyományai. A tetőszerkezet és a belső építészeti kialakításoknál a fa, mint természetes építő- és díszítőelem jelenik meg. A termek méretének növeléséhez falbontásokra volt szükség, így sikerült a tanulói létszámoknak megfelelő tantermeket kialakítanunk. A tanulók a termekben váltócipőt használnak. (Egészségügyi és higiéniai szempontok) A padlófűtés kiegészítve radiátorokkal, még a leghidegebb télen is biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A közösségi teremben fatüzelésű kemencénk is van, amelyet inkább a családi, meghitt programok estén üzemelünk be. A bejáratnál helyeztük el az iskolai hirdetőtáblát, amelyre minden fontos információt kifüggesztünk. Az intézmény technikai felszereltsége közepes, de folyamatos bővítéssel szeretnénk korszerűsíteni. A vizesblokkok higiénikusak, zuhanyzókkal, folyékonyszappan-adagolóval, papírkéztörlővel felszereltek. Az öltőző szekrények az előtérben találhatók. A szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat támogatásával igyekszünk megoldani. Az étkezést a Misszió Egészségügyi Központtal kötött szerződéssel, szervezett formában valósítjuk meg. Az egészségügyi intézmény a gyermekétkeztetés elvárásainak megfelelően friss zöldség, gyümölcs, sovány húsok felhasználásával figyel az ételek minőségére

7 4. Az iskola személyi feltételei Iskolánk tantestületének létszáma fő között változik, a nevelő-oktató munkát speciális szakemberek is segítik az iskolaintegráló jellegéből adódóan (pszichológus, logopédus, mozgásterapeuta). Pedagógusaink nagy része több diplomás szakember, akik elhivatott képviselői szakmájuknak és az integrációnak egyaránt. 5. Az alapítványi iskoláról Hagyományos szerkezetű, nyolc osztályos általános iskola vagyunk, évfolyamonként általában egy osztállyal. Bár vannak olyan tanévek, amikor - a gyermeklétszám alacsony volta miatt - osztályok kerülnek összevonásra. Intézményünkben 80 gyermek nevelését-oktatását végezhetjük a hatályos engedélyek és jogszabályok alapján. Jelenleg több mint 30 gyermek jár hozzánk, de a beiratkozás folyamatos. Iskolai életünk aktív részese, támogatója és partnere az Iskolai Szülői Közösség. Anyagi és erkölcsi támogatásukkal segítik munkánkat. Iskolánkban a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeinkkel gyógypedagógus- logopédus foglalkozik, és - terveink szerint - az idei tanévtől dolgozik iskolánkban pszichológus kollega is. Fejlesztő pedagógus is segíti a rászorult tanulókat az egyéni fejlődésükben. Napközis csoportjainkban a tanulás mellett sokszínű szabadidős programok várják gyermekeinket. Nagy figyelmet fordítunk gyermekeink testedzésére. Az alsó tagozaton korcsolya és úszás oktatását tervezzük. A tehetséges és az érdeklődő gyermekeink különböző sporttevékenységet végeznek a veresegyházi városi sportegyesületben. Hagyományainkat igyekszünk évről évre bővíteni. A tanév az során tavasszal rendezzük meg a Gyermekliget-napokat. Ennek keretében pályázatokat hirdetünk, vetélkedőket, kiállításokat szervezünk. A tanév lezárásaként Juniálist tréfás, játékos városi szintű rendezvényt tartunk. A tanév végén a 7. és 8. osztályos tanulóink házi vizsgát tesznek matematikából (írásbeli), magyar nyelvtanból (írásbeli), magyar irodalomból (szóbeli) és 8. évfolyamon informatika tantárgyból. Diákjaink a vizsgákkal átismétlik, rendszerezik és összegzik a megszerzett tudásanyagot és így lépnek a választott középiskolába. Immár hagyományosnak mondható az erdei iskolák szervezése is. Törekszünk arra, hogy tanítványaink az általános iskolai tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal eljussanak erdei iskolába. Az oktató-nevelő munkánk eredményességét a továbbtanulási mutatók is jelzik számunkra. Az iskolánkban dolgozó pedagógusaink nyitottak, fogékonyak az új módszerek, eszközök iránt. Követelnek tanulóinktól, de szeretetet is adnak számukra. Iskolánk rangját, értékét és szellemiségét humanizmusa, határozott követelményei adják

8 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI, ELJÁRÁSAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI 1. Pedagógiai - általános fejlesztési - alapelvek Gyermekközpontúság elve Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb). Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás elve A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. Képesség- és személyiségfejlesztés egységének elve A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, érzékeny, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd érvényesítésének elve Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség elve Differenciált tanulásszervezést alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Rendszeresen dolgozunk heterogén összetételű csoportokban, melyeket összevont tanulócsoportok alkotnak. Fokozatosság és folyamatosság elve Előnyben részesítjük azokat a módszereket, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. A tananyag egymásra épülésének és variálhatóságának elve Az elsajátítandó tananyag az alapozó és a felső évfolyamokon egymásra épül hiszen a gyermekek képesség struktúrája változatos szükséges a megbízható alkalmazható tudás elsajátításához a tananyag évfolyamonkénti ismételhetősége, újragondolása. A kulcskompetenciák fejlesztésének elve Az oktatásunkban alapvető szerepe van annak, hogy mindenki megszerezze azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 2. Az oktató-nevelő munka pedagógiai céljai - Az eredményes oktatás, nevelés alapfeltételének tekintjük a nyugodt, tanulást segítő osztálytermi légkör megteremtését, amelyben a pedagógusnak segítő szerepe van. A gyerek - 8 -

9 elfogadása, problémái iránti érzékenység, a humanitás, a tolerancia alapvető jegye kell, hogy legyen az oktatásunknak. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. - Iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. - Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire. - Nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, valamint korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bővítésére. - Testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedék kinevelését fontos feladatnak tartjuk. Olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni. - Diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket. - Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, a városi önkormányzattal, a városi EGYMI intézményeivel, úgy mint a Nevelési Tanácsadóval, Szó-fogadó Általános Iskolával, Logopédiai Szakszolgálattal, Kincstár Általános Iskolával, a budapesti Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal és a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. - Tanáraink figyelmet fordítanak a tanulói közösségek megszervezésére, ami nem csak az osztályfőnöki órákon, hanem kirándulásokon, beszélgető körök keretein belül történik. - Az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása tanórai keretek között valósuljon meg, de megszervezzük a tanórán kívüli foglalkozásokat is szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) segítségével. - A délutáni foglalkozások, szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. - A tehetséges tanulók továbbfejlesztését a szaktárgyi, sport, művészeti versenyeken való megmérettetés segíti. Tanulóinkat felkészítjük a versenyeken való részvételre. - A szülők, pedagógusok, együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási nap (közös rendezvények, programok). - Tantestületünk jól felkészült, szakmai megújulásra kész, innovatív pedagógusok közössége. - Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink a munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni. Az iskolánk olyan tanulásszervezést tervez, amely a tanuló egyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára. Maximálisan törekszik az önállóság, a cselekvésbe ágyazott oktatás kialakítására, és az ehhez szükséges önismereti képességek és készségek valamint a tanulási technikák kialakítására. Kiemelten kezeljük a magas színvonalú oktatás mellet a gyermekek nevelését, személyiségük harmonikus fejlesztését. Ezek megszervezése a mindennapi oktatás keretin belül a játék, a munka, a kommunikáció tanításának területén realizálódik. A fentiek teszik iskolánkat alkalmassá a speciális nevelési igényű gyermekek fogadására, oktatására és nevelésére. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők is együtt munkálkodnának a gyermekek sikeres integrációján. Ennek érdekében az iskolában un. szülő körök indítását tervezzük, amelyen szakmai előadásokkal, eseti probléma megbeszélésekkel segítjük a szülők - 9 -

10 munkáját. Iskolánk pszichológusa heti rendszerességgel vesz részt az iskola mindennapjaiban és havonta fogadóórán van lehetőség találkozni vele a tanároknak és szülőknek egyaránt. Közösen kialakított iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemléletelterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stressz mentesebb körülmények között tanulnak, valamint számos nyári táboroztatási lehetőségből választhatnak. Célunk tanítványaink következő tulajdonságainak, képességeinek fejlesztése: becsülje a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást legyen képes a problémák érzékelésére és megoldására tudjon eligazodni szűkebb és tágabb környezetében törekedjen jó eredmények elérésére (játékban, munkában, tanulásban) legyen reális elképzelése a jövőjét illetően ismerje a tanulás helyes és hatékony módszereit, aktívan vegyen részt a tanulásban önállóan szerezzen ismereteket tudását folyamatosan gyarapítsa, bővítse legyen képes az értő olvasásra, gondolatainak helyes és szabatos megfogalmazására ismerje, tisztelje, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet, a környezet értékeit más népek értékeit, hagyományait az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit tartsa be a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat viselkedése udvarias, beszéde kulturált legyen szüleit, pedagógusait, társait tisztelje tartsa tiszteletben a másságot, a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészségesen éljen megjelenése és személyes környezete legyen tiszta, ápolt, gondozott Az iskola mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett -, az általános emberi és nemzeti értékek átadása, elfogadtatása alkotja. Az iskola pedagógusai a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elősegíteni különféle módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. Célunk a tanulási nehézségek enyhítése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség biztosítása. Az iskolában az oktatást sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyerekek egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Prioritást kap a versenyképesség és az elvárásoknak való megfelelés. Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolában, a szakiskolában a későbbiekben megfeleljenek. Alapfeladatunknak tekintjük, hogy diákjainkat felkészítsük az élethosszig tartó permanens tanulásra

11 V. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt az iskola olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre segíteni kell a diákoknak észrevenni s értékelni a jót; megelőzni, felismerni a rosszat törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására kívánatos a tanulókat megismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet Alapkészségek Olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. Az 5., 6. évfolyamokon több figyelmet kell fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. Szociális kompetenciák A szociális kompetenciák fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi területekre: tolerancia, szolidaritás, önállósság, cselekvési hajlandóság, identitás, szabálykövetés és szabályalkotás. Kiemelt feladatunknak tekintjük a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Digitális kompetencia A hatékony önálló tanulás

12 Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a társadalmi életre Az iskola a szülők bevonásával folyamatosan részt vesz a lakóhely életében. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel. Ennek alapján a szülők, a pedagógusok alapvető együttműködési formái a szülői értekezletek, a szülői fórumok, a fogadóórák, az Iskolai Szülői Közösség értekezletei, a családlátogatások, az iskolai és osztályrendezvények és ünnepségek, továbbá a nyílt órák, a kirándulások, a színházlátogatások, nyitott hétvégi programok. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. A pedagógusok eddigi hagyományainkhoz híven részt vesznek a tanulók számára szervezett városi szintű rendezvényeken, közreműködnek a szervezésben és a lebonyolításban. VI. KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAMJA 1. Az iskolai egészségnevelés Az iskolai egészségnevelés tartalmát az alábbiak képezik: Egészségvédő ismeretek átadása, egészségfejlesztő készségek és képességek kimunkálása a megelőző (preventív) testi egészségvédelem területén: a személyes higiénia fejlesztése a környezethigiénia új követelményeinek teljesítése a balesetek megelőzésére felkészítés A megelőző lelki egészségvédelem területén: a stressz elviselése, feldolgozása a szexuális nevelés a munka, tanulás egészségvédelme a tömeghírközlés, számítógép-használat és szabadidő eltöltés egészségvédelme A kiemelt egészségvédő feladatok területén: a dohányzás megelőzése az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése az aktív testmozgás elterjesztése egészséges táplálkozásra nevelés idősekkel való kapcsolat erősítése

13 A hátrányos helyzetű gyermekek egészségvédelme. 1.1 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. A fizikai állapot legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejleszthető ki. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása tanulóink körében. minőségellenőrzés: a fizikai állapot és teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése minőségbiztosítás: differenciált terhelés, felzárkóztató programok alkalmazása az iskolai évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Mérési módszerek 1.) Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (12 perc futás) 2.) Erő, erő-állóképesség mérése: a) Helyből távolugrás az alsó végtag dinamikus erejének mérése b) Hasonfekvésből törzsemelés a hátizom erő, erő-állóképességének mérése c) Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) a csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérése d) Fekvőtámaszban karhajlítás a vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére Általános mérési szempontok 1) A fizikai teljesítmény mérésében az Oktatási Minisztérium által elkészített Mérési útmutató az irányadó. 2) A mérés megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 3) Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. 4) A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 5) A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 6) Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni. 7) Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 8) A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik

14 9) A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 10) A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1) A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2) A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3) Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4) Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5) Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6) A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7) Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: 8) - a kitűzött cél elérése ( vagy el nem érése), 9) - az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. 10) Összehasonlítási, viszonyítási lehetőségre ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 11) A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. 12) A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. ( Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyekben a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) 13) Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal - különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is - szorgalommal, kitartással eljuthat, akár az éjvonal szintjéig is. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket

15 A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés A tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mérési eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával - a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek - törekedni kell az egészséges életmód kialakítására, megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.) A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével az élsport felé irányíthatjuk. Az adatok nyilvántartása Az Egyéni adatlapokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Megjegyzés: az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját, útját, (a változás/fejlődés nyomon-követelésével, az esetleges hiányosságok feltárását és annak felszámolási módját, a megtervezett edzésprogram hatására bekövetkező fejlődés 2. A környezeti nevelés A környezeti nevelés célja, hogy segítse a tanulókat környezettudatos, megfelelő készségekkel, ismeretekkel rendelkező felnőttekké válni, akik készek és képesek egyénileg vagy csoportosan a környezet minőségének védelmén, javításán, fenntartásán dolgozni a Föld élőlényeinek érdekében. Teremdekoráció, az igényes környezet kialakítása Tisztasági versenyek, felelősök Udvartakarítás (rendszeres és akció jelleggel) Elem-, papír- és telefonkönyv-gyűjtési akciók Állatkert látogatás, foglalkozások, tanórák szervezése Múzeumlátogatások múzeumpedagógusi vezetéssel rendezvények, versenyek, pályázatok Igényes környezet kialakítása (iskola épülete, udvara, környezete) akció jelleggel Előre tervezett, témájában a tananyaghoz kapcsolódó osztálykirándulások szervezése Szabadidős sportversenyek, túrák Szabadidős kézműves foglalkozások (természetes anyag felhasználása) Ünnepkörökhöz kapcsolódó kulturális rendezvények, kézműves foglalkozások hagyományok felelevenítése, őrzése Erdei iskolák szervezése (tervezett, igényes természet- és környezetvédelmi programokkal) Nyári táborok szervezése (néphagyomány, sport)

16 VII. A KÉPZÉS RENDJE Iskolánk a későbbiekben is megőrzi hagyományos, osztályokra épülő, nyolc évfolyamos struktúráját. Ezzel a döntésünkkel igazodunk a fenntartó, a szülők elvárásaihoz, valamint a személyi és tárgyi feltételekhez. Az alapfokú oktatás nevelés szakasza az első osztályban kezdődik és a nyolcadik osztályig tart a következő rendben: a képzés négy részre tagolódik: Az első két évfolyam a bevezető, a harmadik és a negyedik évfolyam végéig a kezdő, az ötödik és hatodik évfolyamon tartó alapozó és a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakaszra. A nevelő-oktató munkát az iskolában egy vagy több szakképesítéssel rendelkező pedagógusok végzik. 2013/14-es tanévben a hatályos jogszabályok értelmében első és ötödik évfolyamon bevezettük az etika- erkölcstan oktatását. Az órákon a tanmenetben előírt tananyag mellett általános, morális kérdések is megbeszélésre kerülnek. A tantárgy témái (család, iskola, milyen vagyok, közösség, stb) közel állnak a gyermekekhez, könnyen megnyílnak, szívesen beszélgetnek. Ezt a kötetlen légkör is segíti. Reményünk szerint a gyermekek egymáshoz és a felnőttekhez való viszonyában a mindennapi életben felmerülő probléma megoldások keresésében pozitív változást hozhat ez a tantárgy. 2013/14-es tanévtől minden évfolyamon bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés, amelyet a hiányos infrastrukturális helyzetünk miatt részben táncórákkal váltjuk ki. A képzési rendszerünk sajátos eleme az integráció Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógiai eljárásaink minden szakaszban az életkori sajátosságokhoz igazodva biztosítsák a tanulók számára a tapasztalatszerzés örömét. Ez különösen fontos az iskolában tanuló SNI gyermekek számára, ahol is a fejlesztésük egyénre szabott, a tanulók közötti különbségeket maximálisan figyelembe vesszük. Szoros szakmaközi kapcsolatot alakítunk ki a fejlesztő szakemberek és a tanítók között, mely nyitott tanítási folyamban valósul meg. Az SNI tanulók beilleszkedésének megvalósításánál az alábbi gyakorlatot követjük: Pedagógusaink céltudatosan felkészülnek az SNI gyermek nevelésére oktatásárára SNI típusához megfelelő módszereket választunk szoros együttműködésben a szakemberekkel Az SNI tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos általános célok és feladatok - esélyegyenlőség alapjainak megteremtése - önálló életvitelre való felkészítés - reális énkép, önbizalom - kudarctűrő képesség növelése - önállóságra nevelés - segítségnyújtás a reális pályaválasztáshoz 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az alapfokú nevelés bevezető részében nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási, viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az alapozó és fejlesztő szakaszban hangsúlyossá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás területén előtérbe kerül a verbális szint, de a tanuló fejlettségének megfelelően jelen van a manipulációs ill. a képi szint is. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyisé formálására kell törekedni erkölcsi nevelés

17 2. Mozgáskorlátozott tanulók A mozgáskorlátozott tanulókat segítjük a sérülésükből adódó hátrányok kompenzálásában ill. legyőzésében. Biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret. kiemelt feladat a mozgásbiztonság kialakítása 3. Látássérült tanulók Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk arra, hogy részt vegyenek egyéni fejlesztésben, a személyiségfejlesztésnek itt speciális feladatai vannak. 4. Hallássérült tanulók A speciális feladatot a nyelvi kommunikáció alapozása jelenti. A kezdeti és bevezető szakasz megnövelt időtartama lehetővé teszi ennek a feladatnak az ellátását. anyanyelvi készség intenzív fejlesztése 5. Pszichés fejlődési zavar A tanulók iskola fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Az ott leírt feladatok az irányadók, de az egyes műveltségi területhez leírt tartalmak és fejlesztendő képességek módosulhatnak. az egyéni sajátosságokhoz igazodó tanulási technikák alkalmazása a fejlődés gyakori pozitív visszajelzése családdal és speciális szakemberekkel való együttműködés Mindezekhez természetesen szükség van a pedagógiai kultúra minőségének emelésére. Fontos a közös döntések előkészítése, a team-munka erősítése, az együttműködésen alapuló feladat- és munkamegosztás, az élethosszig tartó tanulás tudatosulása. 6. Alkalmazott eszközök, eljárások Az alapkészségek fejlesztését lehetőség szerint minden tantárgy tanításánál kiemelt feladatként vesszük figyelembe. Az alkalmazott tevékenységek között meghatározó eleinte a játék, és tapasztalatszerzés, a sokoldalú érzékszervi kapcsolat útján. Célja a megfigyelés képességének fejlesztése. A második szakaszban ez kibővül vizsgálatok tervezésével, végrehajtásával. A diákok egyszerű vizsgálati módszereket alkalmaznak, adatokat gyűjtenek. Méréseket végeznek, adataikat vagy más vizsgálatok eredményeit bemutató táblázatok, grafikonok olvasását gyakorolják. Feltételezéseket fogalmaznak meg, összefüggéseket ismernek fel. Ezen eszközök segítségével fejleszthető képességek a figyelem, az összefüggések keresése, felismerése, csoportosítása, a rendszerszemlélet, a vizuális és verbális emlékezet, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Az alapkészségek kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkülözhetetlen feltétele a fejlesztő munkának. 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermek nemcsak tárgya, hanem aktív alanya is nevelésének, saját személyisége fejlesztésének. a) Tesztek alkalmazása. Ezeket elsősorban pszichológusok alkalmazzák, akik a különböző módszerek eszközeivel, értékelésének ismeretével is rendelkeznek

18 b) Megfigyelés A pedagógiai szituáció rendkívül sok szálból összetevődő, komplex jellegű. Így alapvető módszer a megfigyelés. Megfigyelhetjük a tanuló viselkedését a tanítási órákon; érdeklődését, aktivitását, az új anyag elsajátításában való részvételének milyenségét. Szünetekben, órákon kívüli foglalkozásokon társas viselkedését. c) Az explorációs módszerek (kikérdezés, irányított beszélgetés) a családlátogatás, környezettanulmány-készítés alkalmával hasznosíthatók. Az explorációs módszer írásos formái:: kérdőív tematikus dolgozatok kívánságlisták szociometriai felmérések d) A tanuló tevékenységének értékelése: írásbeli dolgozatok házi dolgozatok szakköri munkák pályázati munkák A folyamatos, rendszeres adatgyűjtő munka megközelítően reális alapot biztosít a személyiség megismeréséhez, jellemzéséhez, fejlesztéséhez. 8. A tanulói jogviszonyról Iskolánk első évfolyamába lépés feltétele az iskolaérettség, melyet az óvoda illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján állapítunk meg. A beiratkozás rendjét a hatályos törvényi szabályozás szerint alakítjuk ki. Az első évfolyamon induló osztály egyéni arculatát a fenntartói elvárásokhoz, a helyi lehetőségeinkhez és a szülői igényekhez igazítjuk. Továbbhaladás az iskolában a tanulói jogviszony fenntartásával: Amennyiben a tanuló az első tanévben nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, abban az esetben az első évfolyamot előkészítő évfolyamnak tekintjük. A nyolcadik életévét betöltött első évfolyamos diákunk, ha nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, akkor engedélyt kaphat egyéni továbbhaladásra (pl. SNI-s tanuló). Számára az iskola olyan fejlesztő foglalkozásokat szervezhet a kötelező óráin felül, melyeken a tanuló köteles részt venni. Szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyak értékelése alól. Az évfolyamon a délutáni választható foglalkozások szakköri jelleggel, az ezeken való részvétel nem feltétele a tanulmányi követelmények teljesítésének. A negyedik évfolyam végétől kezdve az évfolyamokon való előrehaladás feltétele az óratervbe épített valamennyi kötelező és választható tanórai (modul) foglalkozás tantárgyi követelményeinek legalább elégséges szinten való teljesítése. Ez természetesen nem vonatkozik az osztályfőnöki foglalkozások tantervi követelményeire. Az iskola nem elsős évfolyamaira az adott osztályba iratkozáshoz szükséges bizonyítvánnyal lehet jelentkezni. Ha olyan tanuló iratkozik iskolánkba, aki más tanterv, más oktatási rendszer szerint haladt korábban, vagy előzetes tájékozódó felmérés alapján az iskolánk adott évfolyamának minimumkövetelményeit az egyes kötelező tantárgyakból nem képes teljesíteni, akkor őt automatikusan a megfelelő évfolyam osztályába helyezzük. Ezeket a tanulókat egyéni felzárkóztatással segítjük, hogy megfeleljen az adott évfolyamon a továbbhaladáshoz szükséges követelményeknek, s erről különbözeti vizsgán tesz tanúbizonyságot az iskola tantárgyi rendszerének

19 megfelelően. Diákjaink tanulói jogviszonya akkor szűnik meg az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha a szülő gyermekét a hatályos jogszabályoknak megfelelően másik iskolába íratja át. Magántanulói státusz A hatályos jogszabályok alapján az iskola tud fogadni magántanulókat is abban az esetben, ha az előírásoknak megfelelő feltételek fennállnak a gyermek esetében. Magántanulói szabályzat rögzíti a jogokat és kötelességeket. A nyolcadik évfolyam végén a diákok nyolcosztályos általános iskolai bizonyítványt kapnak. Az iskola segítséget nyújt a pályaválasztásban Pályaválasztási Tanácsadó közreműködésével, amennyiben azt a szülő írásban igényli. További részleteket lásd a helyi tantervben! VIII. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT Tanulásszervezés Az alsó tagozaton az induló osztályok szervezését a szülői igények, a gyermekek adottságai, valamint a törvény által előírt létszámhatárok alapján tervezzük. Az első évfolyamon kialakult osztályok lehetőség szerint a nyolcadik évfolyam végéig együtt maradnak. Iskolánkban a csoportbontás elsősorban osztályokon belül történik az egyéni bánásmód és az esélyegyenlőség tiszteletben tartásával, pedagógiai megfontolások alapján. Ezen csoportbontások alapelveit egyrészt a tantárgyi sajátosságok, másrészt a felzárkóztatás és tehetséggondozás elvei határozzák meg. Tanítási szerkezet Idő- és térszerkezet Alsó tagozaton a nagyfelmenő rendszert próbáljuk megvalósítani, de e törekvésünk a személyi feltételeinktől is függ. Általában egy vagy két tanító foglalkozik osztályonként a 6-10 éves gyerekekkel, a tehetséggondozás érdekében egyes készségtárgyakat megfelelő képesítéssel rendelkező, szakos pedagógusok tanítják. Az idegen nyelveket szükség esetén törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkező nevelők oktatják. Felső tagozaton önálló tantárgyi rendszerben oktatunk. A NAT műveltségi területeinek megfelelő egyes hagyományos és új képzési területek az egyes tantárgyakba beépülnek, mások (lásd modulok) önállóan alkotnak külön tantárgyat. Alsó és felső tagozaton osztálytermi rendszerben zajlik a tanítás, a napközis csoportok foglalkozásai az osztálytermekben vannak. Az iskolai élet- és munkarendje A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter évente rendeletben határozza meg, valamint az iskolai SZMSZ és az éves munkaterv szabályozzák. A tanulók értékelése, osztályzása az első félév végén, valamint a tanév végén történik. A tanév ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel záródik. A tanév időtartamát indokolt esetben az igazgató meghosszabbíthatja. A mindenkori tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület határoz az aktuális év helyi szervezeti rendjéről, éves munkatervéről, valamint a tanítás nélküli munkanapok pedagógiai célra való felhasználásáról. A heti és napi életrendet a mindenkor érvényes iskolai SZMSZ, valamint a Házirend tartalmazza. Az iskolai foglalkozások általános rendje évfolyamonként: délelőtt (reggel 8-12 óra között) tanórai tantárgyi tanulás óráig ebéd, szabadidős tevékenység óráig tanulás egyéni vagy kiscsoportos fejlesztések /30 óra között szabadidő, játék

20 Az iskolában világnézetileg semleges nevelés és oktatás folyik, de tanítási időn túl teret és időt biztosítunk az ún történelmi egyházak által szervezett hitoktatáshoz. Az iskola egészségügyi szolgáltatás helye is, melyet az iskolaorvosi és védőnői hálózat szervez az iskolavezetéssel egyeztetve. A tanév rendjében egy napot önköltséges osztálykirándulásra is fordítunk,és lehetőség van a szorgalmi időben önköltséges erdei iskolában történő komplex képzésre. Az erdei iskola programja egyes tantárgyak, tantárgyi programjához kapcsolódik. Azok a tanulók, akik az erdei iskola programjában nem vesznek részt kötelesek az iskolában szervezett tanítási órákon részt venni. Erdei iskola a tanulócsoport legalább 80%-nak részvételével szervezhető. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem minden iskolánkban dolgozó pedagógus kötelessége. A gyermeki jogok megilletnek minden iskolánkban járó diákot. A pedagógust a mindenkori törvényi és adatvédelmi szabályozás szerint titoktartási kötelezettség terheli minden olyan információt illetően, amelynek hivatása ellátása közben szerzett tudomást. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy segítse a pedagógust gyermek- és ifjúságvédelmi munkájában. Ezen belül a feladatai közé tartozik: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni, tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A gyermekvédelmi tevékenység három területre kell, hogy kiterjedjen: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. 1. Megelőzést szolgáló tevékenység Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell: fejlődéséhez szükséges feltételeket családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. Biztosítani kell, hogy a rászorulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. Biztosítani kell, hogy a nevelés és oktatás biztonságos, egészséges környezetben folyjon. Pihenőidő, szabadidő, sportolási, étkezési lehetőség az életkornak, fejlettségnek megfelelő legyen. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban illetve napközis ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését