ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 8. szám 129. évfolyam május 23. TARTALOM

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 8. szám 129. évfolyam 2014. május 23. TARTALOM"

Átírás

1 8. szám 129. évfolyam május 23. ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások oldal oldal 22/2014. (V.23. MÁV Ért. 8.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról 721 Egyéb közlemények MÁV vállalati szabvány módosításának kiadása 782 Utasítások 22/2014. (V.23. MÁV ÉRT. 8.) EVIG SZÁMÚ EL- NÖK-VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÉS A MÁV ZRT. PORTFÓLIÓJÁBA TARTOZÓ KIJELÖLT TÁRSASÁGOK KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévô társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelôs gazdálkodás erôsítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és mûködtetni. Jelen utasítás célja ennek megfelelôen a kockázatok tudatos kezelését és kontrolálását lehetôvé tevô kockázatmenedzsment szabályozása (azaz az ERM rendszer 1 mûködtetése), és ezen kockázatmenedzsment mûködtetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási struktúra kockázatmenedzsment eljárásrend fenntartása, amely hosszú távon hozzájárulhat a vállalatcsoport üzleti értékének növeléséhez a társaságok számára jelentôséggel 1 Enterprise Risk Management = Vállalatszintû Kockázatmenedzsment bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén. Jelen utasítás a MÁV Zrt. konszolidációba teljes körûen bevont leányvállalatai esetében egyben mintaszabályzatnak tekintendô. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) valamennyi szervezeti egységére, illetve a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámolójába teljes körûen bevont társaságokra (MÁV Zrt., MÁV Vagon Kft., MÁV Kert Kft., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV IK Kft., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV Vasútôr Kft., MÁV Vagyonkezelô Zrt., ZÁHONY-PORT Zrt. és MÁV-START Zrt.), valamint a MÁV Nosztalgia Kft.-re (a továbbiakban együtt: tagvállalatok). Jelen utasítás a kockázatok kezelését illetôen nem terjed ki a deviza-, kamat- és árukockázati kitettséggel összefüggô kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, valamint

2 722 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám a vagyoni kockázatok kezelését célzó biztosítási típusú kockázatáthárításra. A fenti kockázatok kezelését külön EVIG utasítások és MÁV Zrt. Igazgatóságának határozata alapján 2 a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezeti egysége (a továbbiakban: Kockázatkezelés szervezet) végzi, de az ebbe a körbe tartozó kockázatok felmérése és ezek jelzése a Kockázatkezelés szervezet felé a tagvállalatok feladata. Ugyancsak nem tárgya a jelen utasításnak a kockázatmenedzsment keretében végzett kockázatbeazonosítás során már fennálló negatív állapotok / körülmények (azaz a problémák) kezelése Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a tagvállalatok kockázatmenedzsment munkafolyamataiban feladatot ellátó összes munkavállalójára és vezetô tisztségviselôjére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pénzügyi Igazgatóság vezetôje felel. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban foglalják a tagvállalatok stratégiai és operatív céljaira kihatással lévô kulcskockázatok, illetve a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati eseményeknek a beazonosítását, a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes módszertan alapján, a szükséges válaszlépések meghatározását és a válaszlépések eredményének a nyomon követését. 3.2 Kockázatkezelés A kockázatkezelés a kockázatmenedzsment keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosítását, kockázati események értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus mûködését magában foglaló tevékenységek összessége. 2 43/2010. sz. EVIG utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról; 44/2010. sz. EVIG utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról; 45/2010. sz. EVIG utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról; a MÁV Zrt. Igazgatóságának 141/2008. (X.14) sz. határozata a MÁV Csoport Biztosítási Stratégiájáról. 3.3 Kockázatértékelés A kockázatértékelés a beazonosított kockázati események értékelését jelenti nettó hatás, nettó bekövetkezési valószínûség és az alkalmazható kontrolleljárások alapján (lásd: pont). 3.4 A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve (a továbbiakban: Irányelv; lásd: 1. sz. melléklet) bemutatja a MÁV Zrt. legfôbb célkitûzéseit a kockázatmenedzsment kialakításával kapcsolatban, valamint a kockázatmenedzsment folyamathoz, illetve kockázatokhoz való hozzáállását, azaz a kockázatmenedzsment alapelveit és eljárásait. Az Irányelvben képviselt kockázatkezelési filozófia a MÁV Zrt. Igazgatósága által központilag felügyelt kockázatmenedzsment alapja, módosítására alapvetô szervezeti változások, vagy a kockázatmenedzsment eljárásrend lényeges változása esetében kerülhet sor. Az aktuális Irányelvet a MÁV Zrt. honlapján közzé kell tenni. 3.5 Kockázat csoportok, kockázat kategóriák, kulcskockázatok, kockázati események A kockázatok négy jól elkülöníthetô szinten jelentkezhetnek a tagvállalatoknál: stratégiai, megfelelôségi, pénzügyi és a mûködési kockázatok szintjén. Ezek a különálló, de egymást átfedô kockázat csoportok különbözô szervezeti igényekre mutatnak rá és különbözô vezetôk felelôsségi körébe tartozhatnak. 3 Kulcskockázat Az egyes kockázat csoportok tovább bonthatóak kockázati kategóriákba a tagvállalatok fôbb (alap és funkcionális) tevékenységi folyamatai mentén. A kockázati kategóriákon belül részletezett kockázatok alkotják a tagvállalatok ún. kulcskockázatait (a Kockázati univerzum 22 db kockázatkategóriát és 84 db 3 A stratégiai-, a megfelelôségi- és a pénzügyi kockázatok az összes tagvállalatánál felmerülhetnek, egyes mûködési kockázatok azonban csak értéklánc-specifikusan rendelhetôk hozzá a különbözô tagvállalatokhoz.

3 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 723 kulcskockázatot tartalmaz). Egy-egy kulcskockázathoz tartozóan több kockázati eseményt is be lehet azonosítani. Kockázati esemény A kockázati események olyan, egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódó potenciális jövôbeni események, amelyek bekövetkezése veszélyeztetheti a tagvállalatok rövid- (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan tagvállalatonként, illetve tagvállalaton belül szervezeti egységenként akár egymástól különbözô kockázati események is beazonosíthatóak. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosított kockázati eseményekkel kell szükség esetén foglalkozni. 3.6 Kockázati regiszter A Kockázatkezelés szervezet által nyilvántartott adatbázis, ahol tagvállalatok kockázati eseményei, azok értékei és felelôsei rögzítésre kerülnek (pontosan lásd 4.3.6). A különbözô tagvállalatok által az azonos kockázatokkal összefüggésben beazonosított kockázati eseményeket a Kockázatkezelés szervezet a kockázati regiszterben, lehetôség szerint azonos összefoglaló néven szerepelteti (pl. kockázat csoport: mûködési kockázatok; kockázat kategória: eszközmenedzsment; kulcskockázat: karbantartás menedzsment; kockázati esemény: (1) a karbantartási tervek nem készülnek idôre, (2) a karbantartási tervek összeállítása során nem megfelelôen priorizálják az elvégzendô feladatokat, stb.; kockázati regiszterbeli összefoglaló név: karbantartások tervezési kockázata; azaz a karbantartások tervezésével összefüggésben felmerült összes kockázat e gyûjtô néven kerül nyilvántartásra a regiszterben). Az egyes tagvállalatok esetében a kockázati esemény specifikumai (a kockázati esemény tagvállalatra vonatkozó egyedi ismérvei) a regiszter magyarázat oszlopában szerepelnek (lásd pont). 3.7 A kockázat és a lehetôség fogalma Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon jövôbeni, bizonytalan események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a tagvállalatok által kitûzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint lehetôség definiáljuk (ilyen lehetôség lehet pl. egy vételi opció lehívása). A lehetôségek esetében a pontban foglaltak szerint kell eljárni. Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom negatív értelmében használja. 3.8 Kockázati univerzum A Kockázati univerzum egy olyan adatbázis, amely kiindulópontja a kockázatok beazonosításának. A Kockázati univerzum azokat a kulcskockázatokat tartalmazza kockázatcsoportok és kockázat kategóriák szerint bontásban, amelyekkel a tagvállalatoknak a mûködésük során potenciálisan szembe kell nézniük. A Kockázati univerzumban az egyes kulcskockázatok leírásánál példálózó felsorolásként nem teljes körûen lehetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerülnek annak érdekében, hogy a kockázatbeazonosítást végzô munkatársak munkáját elôsegítse, orientálja. A Kockázati univerzumban szereplô kockázati kategóriák és kulcskockázatok az iparági (szektor) specifikus benchmark adatok, valamint a kockázatmenedzsment eddigi tapasztalatai felhasználásával kerültek meghatározásra. A Kockázati univerzum akkor tölti be a szerepét, ha a tagvállalatok potenciálisan elôforduló kockázatait felöleli. A kockázatmenedzsment munkafolyamatok végzése során az egységes kockázatmenedzsment gyakorlat biztosítása céljából a Kockázati univerzumban szereplô kulcskockázatok alkalmazása kötelezô. Az utasítás kiadásának idôpontjában érvényes Kockázati univerzumot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.9 Tagvállalati kulcskockázati listák A tagvállalati kulcskockázati listák a Kockázati univerzumból leszûrt kiindulási listák, amelyek alapul szolgálnak az adott évi kockázatfelméréshez. A tagvállalatok azon kiemelt kulcskockázatait tartalmazzák, amelyek az adott üzleti (pénzügyi) évben a tagvállalatok üzleti és stratégiai célkitûzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A MÁV Zrt. tagvállalati kulcskockázati listáját a MÁV Zrt. Igazgatósága, a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok tagvállalati kulcskockázati listáit a Kockázatkezelés szervezet vezetôjének ajánlásait figyelembe véve az adott társaság menedzsmentje hagyja jóvá Bruttó kockázat, nettó kockázat Kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele nélkül fennálló kockázati kitettséget bruttó kockázatnak hívjuk. Kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével fennálló kockázati kitett-

4 724 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám ség a nettó kockázat. Jelen utasítás alapján a kockázatokat nettó szemléletben kell vizsgálni Kockázatértékelési eszköz A kockázatértékelési eszköz a pontban bemutatott pontozás alapján, 1-tôl 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedô skálán értékeli a kockázati eseményeket a meghatározott kockázatértékelési kritériumok, illetve a tagvállalatok kockázati tûréshatára szerint. A kockázatértékelés egységes rendszerét tagvállalati szinten a kockázatértékelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetôvé. A MÁV Zrt. szintû kockázatértékelési eszköz lehetôvé teszi a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek kockázati eseményekkel kapcsolatos kitettségeinek aggregálását. A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatértékelési eszközei a társaságok vasúti értékláncban elfoglalt helye, az üzemi mérete, a mérlegfôösszegének nagysága, illetve az éves árbevételének figyelembe vételével kerül meghatározásra. Az utasítás kiadásának idôpontjában érvényes háromféle kockázatértékelési eszközt összevontan a 3. sz. melléklet tartalmazza Kockáztatott érték A kockázathoz tartozó kockáztatott érték jelen utasításban a kockázat hatás- és valószínûségi értékeibôl számított forintban kifejezett várható értéke: a kockázati esemény forintban becsült hatásának és a bekövetkezés %-os valószínûségének a szorzata Tagvállalati és csoportszintû kockázati tûréshatár A tagvállalati kockázati tûréshatár a tagvállalatok kockázatokhoz való általános hozzáállását szemlélteti. Megmutatja, hogy a tagvállalatok milyen mértékben kívánnak bizonytalan kimenetelû, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A csoportszintû kockázati tûréshatár a nettó kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, amely felett a tagvállalatoknak, azon belül a szervezeti egységeknek a kockázatkezelés költségeinek figyelembe vételével válaszintézkedéseket kell tenniük a felmerülô kockázatokra. A tagvállalati- illetve a csoportszintû kockázati tûréshatár közötti értékek esetében a tagvállalat menedzsmentjének döntésétôl függôen kell a kockázati eseményekkel foglalkozni (azaz a kockázati eseményeket lehet, de még nem kötelezô kezelni). A tagvállalatok a tagvállalati kockázati tûréshatáraikat szabadon választhatják meg, azonban ezek az értékek nem haladhatják meg a csoportszintû kockázati tûréshatár értékét (azaz 9-es pontértéknél nem lehetnek magasabbak) Jelentésköteles limit A jelentésköteles limit a tagvállalatok szintjén értelmezett tagvállalati és csoportszintû kockázati tûréshatárnak megfelelôen rögzíti azokat a nettó kockázat-kitettségi értékeket, amelyek elérése esetén idôszakos, illetve eseti beszámolási folyamat kezdeményezése indokolt. A jelentésköteles limitek a csoportszintû kockázati tûréshatárt elérô, illetve azt meghaladó kockázati kitettségeket jelentenek. A jelentésköteles limitek az egyes tagvállalatokra külön-külön kerülnek megállapításra annak figyelembe vételével, hogy egy-egy adott kockázat a vasúti értéklánc felsôbb szintjén kisebb fenyegetettséget jelent, mint ugyanaz a kockázat az értéklánc alacsonyabb szintjén. A jelentésköteles limitek értékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A tagvállalati- és a csoportszintû kockázati tûréshatárok, valamint a jelentésköteles limit közötti összefüggéseket az 5. sz. melléklet szemlélteti A kockázatmenedzsment alappillérei A kockázatmenedzsment alappillérei: MÁV Zrt. kockázatmenedzsment irányelve; kockázatmenedzsment eljárásrend (Kockázatkezelési szabályzat); Kockázati univerzum; csoportszintû kockázati tûréshatár; jelentésköteles limit értékek és a kockázatértékelési eszközök Kockázatfelelôsök Kockázatfelelôsök a tagvállalatok munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetôje delegál meghatározott kulcskockázatok / kockázati események tekintetében a kockázatkezelési feladatok elvégzésére. A delegálás tényét a kockázat koordinátorok felé a szervezeti egység vezetôjének jeleznie kell. Egy-egy kockázatfelelôs több kulcskockázat (vagy kockázat kategória) vonatkozásában is kijelölésre kerülhet Csoportszintû kockázat koordinátorok A Csoportszintû kockázat koordinátorok a Kockázatkezelés szervezet vezetôjének szakmai irányítása mellett koordinálják a tagvállalatok kockázatmenedzsment munkáját, illetve

5 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 725 a MÁV Zrt. pályavasúti területein kívül ellátják a Tagvállalati kockázat koordinátori feladatokat is Tagvállalati kockázat koordinátorok, pályavasúti kockázat koordinátor A Tagvállalati kockázat koordinátorok az adott tagvállalat menedzsmentje által kijelölt munkavállalók, akik a tagvállalat vonatkozásában koordinálják a kockázatmenedzsment munkát, illetve a Csoportszintû kockázat koordinátorok munkájának támogatójaként közremûködnek a kockázatmenedzsment eljárásrend alakításában. A MÁV Zrt. üzleti folyamatainak összetettségére tekintettel az Általános vezérigazgató-helyettes részérôl a pályavasúti területekre a Pályavasúti üzemeltetési fôigazgatóság, Fejlesztési és beruházási fôigazgatóság, Projektiroda, Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés, VMMSZK egy önálló Pályavasúti kockázat koordinátort kell kinevezi, aki a teljes pályavasúti folyamatokat (fejlesztés, mûködés, üzemeltetés) jól átlátja. A 3.16 pont értelmében a MÁV Zrt. funkcionális területeinél a Csoportszintû Kockázat Koordinátorok látják el a tagvállalati kockázat koordinátori feladatokat. A kockázatfelelôsöknek és a kockázat-koordinátoroknak a neve és elérhetôsége a Csoportszintû kockázatmenedzsmenttel megbízott szervezetnél naprakész nyilvántartásban szerepel. A felelôs szervezeti vezetôk kötelesek a változások azonnali bejelentésére Kockázatösszesítô A tagvállalati kockázatfelelôsöknek féléves rendszerességgel kockázatösszesítô formájában (6. sz. melléklet) kell beszámolniuk a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor felé azokról a kockázati eseményekrôl, amelyek elérik az idôszakos jelentésköteles limiteket, illetve limit alatti esetekben amelyeket az adott tagvállalat menedzsmentje, illetve a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos beszámolásra kijelölt Intézkedési terv Az intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek következetes megvalósítása lehetôvé teszi / teheti az adott kockázat eredményes kezelését. Az intézkedési terv elrendelésérôl a tagvállalat menedzsmentje, illetve szervezeti egységek vezetôi dönthetnek, kijelölve az azok kidolgozásáért és végrehajtásáért felelôs személyeket, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidôt. Az intézkedési terv mintáját a 7. sz. melléklet tartalmazza. Az intézkedési terveket a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor terjeszti jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére Tagvállalati kockázati beszámoló A Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor a hozzájuk beérkezett kockázatösszesítôk alapján féléves rendszerességgel tagvállalati kockázati beszámoló formájában számolnak be a8. sz. mellékletben meghatározott tartalommal a Kockázatkezelés szervezet felé azokról a kockázati eseményekrôl, amelyek elérik az idôszakos jelentésköteles limit értékét Csoportszintû kockázati beszámoló A Kockázatkezelés szervezet vezetôje félévente csoportszintû kockázati beszámoló (elôterjesztés) formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója számára a tagvállalatok kockázati eseményeinek alakulásáról, valamint a kockázatmenedzsment mûködésének tapasztalatairól, valamint ezen elôterjesztés keretében tesz javaslatot a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a kockázatmenedzsment alappilléreinek meghatározására / módosítására Eseti kockázatösszesítô, eseti tagvállalati / csoportszintû kockázati beszámoló Eseti kockázatösszesítôt kell készíteniük a szervezeti egységek vezetôinek a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor közremûködésével abban az esetben, ha a tagvállalatnál történt legutóbbi kockázatértékelés óta olyan új információk merültek fel, amelyek eddig be nem azonosított kockázati esemény(ek) bekövetkezését valószínûsítik, illetve már beazonosított kockázat(ok) kockázatkitettségi értékeit jelentôsen növelik, s ezzel a kockázat kockázatkitettségi érték alakulása megfelel a pont 3.) bekezdés harmadik franciabekezdésében foglaltaknak. Az eseti kockázatösszesítô alapján készül az eseti tagvállalati / csoportszintû kockázati beszámoló a tagvállalat menedzsmentje részére. Az eseti kockázatösszesítôt és az esetlegesen szükségessé váló intézkedési tervet az számú mellékletek alapján kell összeállítani, illetve elkészíteni Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés A Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor negyedévente állítja össze a tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentést a tagvállalati menedzsment részére, amelyben röviden összefoglalja az aktuális negyedévben elfogadott és a már folyamatban lévô intézkedési tervek státuszát, valamint a lezárt intézkedési tervek eredményeit (lásd 9. számú melléklet). A tagvállalati

6 726 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám kockázatkezelési státuszjelentés összeállítása során a kockázati események újraértékelése nem kötelezô. A tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentést tájékoztató jelleggel a Kockázatkezelés szervezet részére is meg kell küldeni Éves kockázati térkép Az éves kockázati térkép a kockáztatott értékek alapján a kockázatösszesítôkben szereplô legfontosabb 20 kockázatot a hatás-valószínûség mátrixban együttesen ábrázolva mutatja meg. Az éves kockázati térképeket a tagvállalatoknak a II. félévi tagvállalati kockázati beszámoló, illetve a Csoportszintû kockázati beszámoló keretében kell összeállítaniuk. A kockázati térkép mintáját a 10. sz. melléklet tartalmazza Tagvállalati-, illetve szervezeti egység vezetôk A tagvállalatok munkaviszonyban álló vezetô tisztségviselôi, továbbá az Mt a alapján egyébként vezetônek minôsülô munkavállalói. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a kockázatmenedzsment mûködésének szabályozásán keresztül elôsegíti a tagvállalatoknál a kockázattudatos gondolkodás kialakulását és e gondolkodásmód napi munkafolyamatokba történô beágyazódását, valamint támogatja a tagvállalatok menedzsmentjét a kockázattudatos döntéshozatalban. 4.1 A kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei A kockázatmenedzsment eljárásrend a következô alapelvekre épül: A kockázatmenedzsment eljárásrend alapvetôen valamilyen céltól való eltérést elôidézô tényezôk feltárására irányul. A kockázatmenedzsment munkafolyamat lényege, hogy annak eredményei felhasználása kerüljenek a döntéshozatalban. A kockázatmenedzsment egy szabályozási, irányítási és ellenôrzési feladat; míg a kockázatkezelés egy operatív, naponkénti ismétlôdô végrehajtói feladat. A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig annak a szervezeti egységnek a vezetôje felel, ahol a kockázat felmerül, illetve ahol a kockázat beazonosításra kerül. Minden esetben törekedni kell az egy kockázati esemény egy kockázatfelelôs elv érvényesítésére. A szervezeti egység vezetôje a kockázatok kezelését magasabb vezetôi szintre kizárólag abban az esetben helyezheti, ha a kockázatkezelés érdekében meghozandó intézkedés az érvényben lévô Döntési és Hatásköri Lista (a továbbiakban: DHL) vagy Alapító Okirat alapján magasabb döntési szinthez tartozik. A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok az összes kockázatuk kezeléséért felelôsséggel tartoznak, de a csoportszintû koordinációt igénylô kockázatkezelési eljárások esetében a Gazdasági Bizottsághoz fordulhatnak. Az elôzô bekezdésben említett esetben is a tagvállalatoknak delegálniuk kell egy-egy kockázatfelelôst a beazonosított kockázati események mellé. A szervezeti egység vezetôk, illetve a tagvállalatok menedzsmentje felelôsek azért, hogy a kockázatfelelôsök által elôkészített, magasabb vezetôi / döntéshozói szintek elé kerülô anyagok alkalmasak legyenek a vezetôi döntések meghozatalára. A Csoportirányítási Bizottságok kockázatmenedzsment tárgyában hozott állásfoglalásai a tagvállalatokra nézve irányt mutatóak. Kockázatkezelés tekintetében is a MÁV Zrt.-én belül a különbözô szervezeti egységek együttmûködésrôl a MÁV Zrt. és Szervezeti Szabályzatának I. kötet 7.2 pontjában elôírt együttmûködési kötelezettségek és szabályok -ban foglaltak az irányadóak. A tagvállalatoknak minden olyan kockázattal foglalkozniuk kell, amelyek elérik a csoportszintû kockázati tûréshatárt. Ezen belül a jelentésköteles limiteket elérô kockázati eseményekre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A kockázatkezelés fókuszában elsôsorban azon kockázati eseményeknek kell állniuk, amelyeknél a tagvállalatnak közvetlen beavatkozási lehetôsége van a kockázati kitettsége csökkentésére. A kockázatok kezelésének a költsége nem lehet nagyobb, mint a kockázati kitettségek csökkentésébôl / megszüntetésébôl eredô haszon, illetve költségmegtakarítás. A tagvállalatok esetében a jelen utasítás nem helyettesíti az egyes kockázati események kezelésére kialakított belsô (kockázatkezelési) szabályzatokat, utasításokat, azonban ezen belsô szabályzatoknak, utasításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a kockázatmenedzsment elôírásaival. A kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülô kockázatmenedzsment folyamatokat évrôl-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek megfelelôen. A felülvizsgálatot a Tagvállalati / Pályavasúti és Csoportszintû kockázatkoordinátorok javaslatai alapján a Kockázatkezelés szervezet vezetôjének kell kezdeményeznie. 4.2 A kockázatmenedzsment résztvevôi A kockázatmenedzsment résztvevôit és a rendszerben érvényesülô alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 11. sz. melléklet mutatja be. A folyamatábrán bemutatott mûködési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a kockázatmenedzsment mûködtetése önmagában sem a MÁV Zrt.- nél, sem a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leányvállalatok esetében nem indokolhatják új szervezeti egységek létrehozását, csak a kockázatmenedzsment munkafo-

7 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 727 lyamatában érintett munkatársak jelenlegi feladatai (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírásaik) egészülnek ki a kockázatmenedzsment teendôikkel. A kockázatmenedzsmentnek biztosítania kell, hogy a tagvállalatok szervezeti egységei által beazonosított kockázati események a legtöbb információval rendelkezô felelôsökhöz (döntéshozói szintekhez) legyenek hozzárendelve a tagvállalatoknál érvényben lévô DHL figyelembe vételével, valamint a kockázatmenedzsment folyamat eredményei a döntéshozatal támogatása érdekében megfelelôen jóváhagyásra és idôben kommunikálásra kerüljenek az erre kijelölt döntési szintek felé. Amennyiben a rendszer alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, véleményekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a kockázatmenedzsment felsôbb szintjén lévô döntéshozó élve döntéshozói felelôsségével nem ért egyet, úgy az elôterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, javaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljából a beszámoló készítôje részére. A visszaküldött anyagokat az elôterjesztônek soron kívül át kell dolgoznia és ismételten megküldenie a rendszer felsôbb szintjén lévô döntéshozó számára. A Csoport kockázatmenedzsment a mintaszabályzatnak megfelelô mûködést és beszámolást ellenôrzi, a csoport kockázati beszámoló összeállíthatósága szempontjából véleményez Kockázatmenedzsment operatív szereplôi A kockázatmenedzsment operatív szereplôi: Kockázatfelelôsök ( pont), Szervezeti egységek vezetôi ( pont), Tagvállalati kockázat koordinátorok ( pont), Pályavasúti kockázat koordinátor ( pont) Tagvállalat menedzsmentje ( pont), Csoportszintû kockázat koordinátorok ( pont), Kockázatkezelés szervezet vezetôje ( pont), Pénzügyi igazgató ( pont), Csoportirányítási Bizottságok ( pont), MÁV Zrt. vezetô tisztségviselôi ( pont) MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója ( pont) és a MÁV Zrt. Igazgatósága ( pont) Kockázatfelelôsök A kockázatfelelôsök kijelölése, a kockázatfelelôsök együttmûködése A kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfontosabb alapelve, hogy minden szervezeti egység felelôs a saját területén felmerülô kockázati események beazonosításáért, értékeléséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különbözô szervezeti egységek vezetôinek a szakterületükre vonatkozóan a beazonosított kockázati eseményeikhez kockázatfelelôsöket kell kijelölniük a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor javaslatainak a figyelembe vételével. A kockázatfelelôsök a kockázatmenedzsment hierarchiájának alsó szintjén állnak (lásd 11 sz. melléklet), de az egész folyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel nekik van elsô kézbôl a legtöbb információjuk, illetve közvetlen rálátásuk arra nézve, hogy egy-egy potenciális jövôbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a szervezeti egységükre, illetve a tagvállalatukra nézve. A kockázatfelelôsök lehetnek a különbözô szervezeti egységek azon vezetô állású munkavállalói illetve kiemelt szakértôi, akik a legtöbb információval és a legnagyobb rálátással rendelkeznek az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a szervezeti egységüket érintô kockázati esemény felett. Egy-egy kockázatfelelôs munkakörébôl adódóan több kulcskockázatért (kockázat kategóriáért) is felelôs lehet. Amennyiben a tagvállalatok olyan kockázati eseményt azonosítanak be, amelyek a tagvállalaton belül több szervezeti egységet és / vagy több tagvállalatot is érintenek, akkor a kockázati eseményhez delegált kockázatfelelôs a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor közremûködésével köteles egyeztetni a kockázatkezelési feladatairól a másik szervezeti egységgel, illetve tagvállalattal. Konszenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és felelôsségek egyértelmû megosztásán, konszenzus hiányában javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendôen beazonosító terület kockázatfelelôsének kell megfogalmaznia a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátorral és / vagy a Csoportszintû kockázat koordinátorokkal együtt. Tagvállalaton belül kezelendô kockázati esemény esetén a tagvállalat menedzsmentje dönt a kockázatkezelési feladatok megosztásáról. Több társaságot érintô kockázati esemény tekintetében a Kockázatkezelés szervezet vezetôjének javaslata alapján a Csoportirányítási Bizottságok elnökei tesznek javaslatot a kockázatkezelési feladatok megosztására. A javaslatok megfogalmazása során törekedni kell az egy kockázati esemény egy kockázatfelelôs elv érvényesítésére. Az ilyen kockázatok kezelésével kapcsolatban felmerült problémákat is az illetékes Csoportirányítási Bizottság elé terjeszthetik a tagvállalatok vezetôi. A több tagvállalat számára is feladatot tartalmazó kockázat-

8 728 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám kezelési intézkedési tervek végsô jóváhagyásának és nyomon követésének annál a tagvállalatnál kell történnie, amely tagvállalat regiszterében szerepel az adott kockázat A kockázatfelelôsök kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai 1.) A kockázatfelelôsök alapvetô feladata a felelôsségi körükbe tartozó kockázati események kezelése a pontban leírtaknak megfelelôen, továbbá errôl a pont szerinti státuszjelentések negyedévenkénti elkészítése. 2.) A felelôsségi körébe tartozó kockázati események folyamatos nyomon követése és félévenkénti újbóli értékelése a pont szerint a kockázatértékelési eszköz segítségével. 3.) Az elôzô pontban említett félévi kockázatértékelések után kockázatösszesítô formájában jelentés a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor felé, a szervezeti egység vezetôjén keresztül. Amennyiben az adott kockázati esemény kockázati megítélésében a félév folyamán változás nem állt be, úgy a következô félévi érékelésig a kockázati esemény a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül további megkülönböztetett feladatot nem igényel; eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi érték a csoportszintû kockázati tûréshatár alá esik és / vagy a kontrollkörnyezeti érték is csökken, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény kockázati regiszterbôl történô törlésére (kivezetésére), de az adott kockázati esemény értékelését ettôl függetlenül a következô félévben ismét el kell végezni. Ha két egymást követô félévben ugyanolyan kockázatértékelési eredményt kapunk (azaz a második mérés is megerôsíti az elôzô félévi eredményeket), akkor amennyiben a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor, illetve a tagvállalat menedzsmentje ettôl eltérôen nem intézkedik a következô félévtôl az adott kockázati esemény értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetôségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a tagvállalat látómezejében maradjon, azaz a kockázati esemény kockázati érékelése félévrôl félévre ismételten megtörténjen. 4.) Amennyiben a kockázati események folyamatos nyomon követése során azt tapasztalja, hogy a kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték a oly módon romlik (a pontértékek emelkednek), hogy ezzel a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értéke eléri a jelentésköteles limit értékét, vagy a jelentésköteles limit értékét az elôzô félévben már elérte, de a mostani mérés során legalább két egységgel magasabb értéket kap és / vagy eléri a skála maximumát 4, úgy az adott kockázati eseményrôl tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetôjét, akinek eseti kockázati beszámoló keretében kell a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátoron keresztül tájékoztatnia a tagvállalat menedzsmentjét. Amennyiben a kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott félévben tovább romlik, de az elôzô bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben 5, illetve nem éri el a jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt figyelmet kell fordítani, de a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül eseti kockázati beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetôségét, hogy az adott kockázati eseményt a tagvállalat a saját kockázatkezelési szabályzatának elôírásai értelmében megkülönböztetett figyelemmel kísérje tovább. 5.) Az érintett szervezeti egység új kockázati eseményeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor, a szervezeti egység vezetôk, illetve a tagvállalati kockázatkezelési utasításban elôírt felsôbb vezetôi szintek felé Szervezeti egységek vezetôi A szervezeti egységek vezetôinek a kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A kockázati események értékelésének aktualizálása, a kockázatfelelôsök kockázatmenedzsment teendôinek nyomon követése, valamint szakmai támogatása és kontrollja. 2.) Vezetôi felelôsségvállalási nyilatkozat kiadása. 3.) Eseti kockázatösszesítôk és a féléves kockázati beszámolók készítése a Tagvállalati menedzsment részére. 4.) A szervezeti egység kockázatfelelôse(i) által elkészített kockázatkezelési státuszjelentések ellenôrzése 4 Azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az elôzô negyedévinél a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázatkitettségi érték pl. 11-rôl 13-ra, vagy 14-rôl 15-re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-rôl 5-re. 5 Pl. a nettó kockázat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról 4-re változik.

9 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 729 és jóváhagyása, valamint a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor által összeállított tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentések véleményezése. 5.) A tagvállalati kulcskockázati listában szereplô kulcskockázatok Kockázatkezelés szervezet vezetôjének ajánlása melletti évenkénti felülvizsgálata. 6.) Döntés a tagvállalati- és a csoportszintû kockázati tûréshatár közé esô kockázatok kezelésének módjáról (lásd pont). 7.) A tagvállalatnál adódó lehetôség esetén javaslattétel a tagvállalat menedzsmentje részére a megteendô további lépésekrôl Tagvállalati kockázat koordinátor A Tagvállalati kockázat koordinátor az adott tagvállalat esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felsô szintjén áll, összefogja és koordinálja a tagvállalat kockázatkezelési munkáját, valamint részt vesz a kockázatmenedzsment alakításában. A Tagvállalati kockázat koordinátor kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A Tagvállalati kulcskockázati listában szereplô kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosításának, értékelésének és kockázatfelelôsökhöz történô rendelésének a támogatása. 2.) A kockázatfelelôsök tevékenységének összehangolása és támogatása a kockázatkezelésben. 3.) Az idôszakos kockázatösszesítôk összeállítása és elemzése félévente. 4.) Tagvállalati kockázati beszámoló elkészítése félévente a kockázatösszesítôk alapján, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továbbítása a Csoportszintû kockázat koordinátorok felé. 5.) Az Intézkedési tervek státuszának figyelemmel kísérése. Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés összeállítása negyedévenként a tagvállalat menedzsmentje, valamint a Csoportszintû kockázat koordinátorok részére. 6.) A szervezeti egységek vezetôi által készített eseti kockázati beszámolók soron kívüli elemzése és a kockázatkezelésre vonatkozó javaslatokkal ellátott beszámolók továbbítása a tagvállalati menedzsment részére. 7.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomására jutott kockázati információk folyamatos nyomon követése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje, illetve a Csoportszintû kockázat koordinátorok felé. 8.) Javaslattétel a Kockázatkezelés szervezet felé a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálatára / módosítására. 9.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a szervezeti egységek vezetôi felé. 10.) Közremûködik a kockázatok beazonosításával foglalkozó munkamegbeszélések megszervezésében, a beazonosításhoz szükséges munkaanyagok elkészítésében, összeállítja az értékeléshez szükséges kérdôíveket, majd azok kitöltése után összesíti azokat és ezek összesítése után összeállítja az értékelendô kockázati esemény listát. 11.) Támogatja a tagvállalat által a MÁV Zrt. vezetôi fórumai (MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói értekezlet, MÁV Zrt. Igazgatóság, MÁV Zrt. Felügyelô Bizottsága) elé kerülô elôterjesztések kockázatelemzési fejezeteinek az összeállítását. 12.) Közremûködik a tagvállalati üzleti tervek, valamint a negyedéves és féléves kontrolling beszámolók kockázatelemzési fejezeteinek az összeállításában. 13.) A tagvállalat kockázatainak pontos, naprakész nyilvántartása Pályavasúti kockázat koordinátor A Pályavasúti kockázat koordinátor feladatai a pályavasútra (Pályavasúti üzemeltetési fôigazgatóság, Fejlesztési és beruházási fôigazgatóság, Projektiroda, Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés, VMMSZK) nézve megegyeznek a pontban foglalat Tagvállalati kockázati koordinátorok feladatával Tagvállalat menedzsmentje A tagvállalat menedzsmentjének azaz a tagvállalatok elsô számú vezetôinek és azok közvetlen helyetteseinek kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatmenedzsment eljárásrend mûködésének támogatása, az eljárásrend következetes alkalmazásának biztosítása, valamint a kockázatmenedzsment folyamat felügyelete és irányítása a tagvállalat szintjén. 2.) Tagvállalati kulcskockázati lista jóváhagyása. 3.) Annak biztosítása, hogy a kockázatmenedzsment munka során beazonosított kockázatok összhangban

10 730 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám legyenek a tagvállalat által készített kontrolling beszámolók és üzleti tervekben bemutatott kockázatokkal. 4.) A kockázattudatos gondolkodás támogatása a tagvállalat szintjén. 5.) A Tagvállalati kockázat koordinátor kinevezése. 6.) A Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor által félévente összeállított tagvállalati kockázati beszámoló véleményezése. 7.) A Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor által szükség esetén összeállított eseti kockázati beszámoló véleményezése. 8.) Szükség esetén intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelôs vezetô(ke)t, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidôt. 9.) Az összeállított intézkedési tervek véleményezése. Az 6.) 9.) pontokban említett dokumentumokat, valamint a tagvállalati kulcskockázati listát és a tagvállalat szintjén értelmezett tagvállalati kockázati tûréshatárt a tagvállalatok kockázatkezelési szabályzatában megnevezett felsô vezetô(k) hagyja (hagyják) jóvá. A MÁV Zrt.-nél a 6.) 9.) pontokban említett dokumentumok esetében 3.25 pontban foglalt személyek a jóváhagyó vezetôk, míg a kockázatmenedzsment alappilléreit a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. 10.) Tagvállalaton belül a kockázatfelelôs kijelölése, amennyiben a szervezeti egység vezetôk errôl konszenzus hiányában nem tudtak dönteni. 11.) Döntés a tagvállalatnál adódó lehetôség kihasználásáról Csoportszintû kockázat koordinátorok A Csoportszintû kockázat koordinátorok kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) Kockázatmenedzsment munkafolyamatok végrehajtásának összehangolása, csoport szinten a kockázattudatos magatartás támogatása. 2.) Közremûködés a kockázatmenedzsment csoport szinten egységes módszereinek és eszközeinek kidolgozásában, bevezetésében és idôszakos karbantartásában. 3.) A tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök kidolgozása a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor együttmûködésével; a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor támogatása a kockázatmenedzsment teendôik ellátásában, valamint a kockázatmenedzsment egységes módszereinek és eszközeinek következetes alkalmazásában. Több tagvállalatot érintô kockázatok esetében a kockázatfelelôsök kijelölésére javaslattétel a Kockázatkezelés szervezet vezetôje felé. 4.) Javaslattétel a Kockázatkezelés szervezet vezetôje részére a kockázatmenedzsment alappilléreinek idôszakos felülvizsgálatára / módosítására. 5.) A tagvállalati kockázati beszámolók összegyûjtése, azok kockázatmenedzsment szakmai kontrollálása, a kockázati kitettségek csökkentése érdekében meghozott menedzsment intézkedések kockázatmenedzsment szempontból történô véleményezése. 6.) Csoportszintû kockázati beszámolók elkészítése a tagvállalati kockázati beszámolók aggregálását követôen. 7.) Tagvállalati kockázat koordinátorként eljárva (lásd 3.17 pont) eseti csoportszintû kockázati beszámolók összeállítása és benyújtása véleményezésre a Kockázatkezelés szervezet vezetôje részére. 8.) Éves kockázatmenedzsment értekezletek megszervezése a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátorokkal együttmûködésben. 9.) Felkérés esetén a tagvállalatoknál az éves kockázatfelmérések és a félévenkénti -értékelések támogatása. 10.) Felkérés esetén a Csoportirányítási Bizottságok által kiemelt kockázati események vonatkozásában részvétel az intézkedési tervek kidolgozásában. 10.) A kockázati események csoportszintû naprakész nyilvántartása a kockázati regiszterben. 11.) A MÁV Zrt. pályavasúti területein kívüli szervezeti egységek vonatkozásában a Tagvállalati kockázat koordinátor feladatainak az ellátása. A Csoportszintû kockázat koordinátorok, mint a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek Tagvállalati kockázat koordinátorai, a Kockázatkezelés szervezet vezetôjének számolnak be a pontban foglalt feladataik ellátásáról. 12.) Közremûködnek a Gazdasági vezérigazgató-helyetteshez beérkezett elôterjesztések kockázatelemzési fejezeteinek a véleményezésében, illetve kiadás elôtt álló utasítások kockázatmenedzsment szempontból történô komplex vizsgálatában.

11 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Kockázatkezelés szervezet vezetôje A Kockázatkezelés szervezet vezetôjének mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehatójának meghatározott feladatai: 1.) A Pénzügyi igazgató szakmai munkájának a támogatása, a Csoportszintû kockázat koordinátorok szakmai munkájának a felügyelete. 2.) Javaslattétel a kockázatmenedzsment alappilléreinek módosítására. 3.) Javaslattétel a tagvállalatok menedzsmentje részére a tagvállalati kulcskockázati listák összeállítására. 4.) Az intézkedési tervek kockázatmenedzsment szempontból történô értékelése, szükség esetén azok visszaküldése átdolgozás / kiegészítés céljából. 5.) A tagvállalati kockázati beszámolók szakmai véleményezése és ez alapján visszacsatolás a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátorok részére, illetve a csoportszintû kockázati beszámoló elkészítése. 6.) Több tagvállalatot érintô, illetve csoport szinten kezelhetô, újonnan beazonosított kockázat esetében javaslattétel a Csoportirányítási Bizottságok részére a kockázatfelelôs személyére. 7.) A MÁV Zrt.-én belül a kockázati események beazonosításához szükséges munkaanyagok jóváhagyása. 8.) Éves kockázatmenedzsment értekezletek szakmai irányítása. 9.) A Belsô ellenôrzési fôosztály tájékoztatása a kockázatmenedzsment munka eredményeirôl az éves kockázatfelmérések után Pénzügyi igazgató A Pénzügyi igazgató kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatkezelési utasítás kidolgozása és karbantartása. 2.) A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának, mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának szakmai támogatása. 3.) A Kockázatkezelés szervezet vezetôjének, mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehajtójának a szakmai irányítása. 4.) Több tagvállalatot, illetve a MÁV Zrt.-én belül több szervezeti egységet érintô kockázati esemény tekintetében megegyezés hiányában javaslat tétel a kockázatfelelôs(ök) kijelölésére a szakmailag illetékes Csoportirányítási Bizottságok felé Csoportirányítási Bizottságok A Csoportirányítási Bizottságok kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A Gazdasági Bizottság felügyeli a csoport szintû kockázatmenedzsment mûködését, csoportszintû koordinációt igénylô kockázatkezelési esetekben állást foglal. 2.) Több tagvállalatot, illetve a MÁV Zrt.-én belül több szervezeti egységet érintô kockázati esemény tekintetében a tagvállalatok, szervezeti egységek megegyezésének hiányában a Csoportirányítási Bizottságok állást foglalnak a kockázatfelelôs személyérôl és a feladatok megosztásáról MÁV Zrt. vezetô tisztségviselôi (vezérigazgató-helyettesek) A MÁV Zrt. vezetô tisztségviselôi hagyják jóvá a MÁV Zrt.-én belül a fôtevékenységi kör vezetôk által elôzetesen jóváhagyott kockázatfelmérés és -értékelés eredményeit MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának, mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának a feladatai: 1.) Az Irányelvben lefektetett alapelvek alkalmazásának biztosítása. 2.) Javaslattétel a kockázatmenedzsment alappilléreire, valamint a MÁV Zrt. vonatkozásában a tagvállalati kockázati tûréshatár jóváhagyása. 3.) A Csoportszintû kockázat-, illetve eseti beszámolók jóváhagyása, a szükséges intézkedések elrendelése a beszámolókban foglaltak figyelembevételével. 4.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv kidolgozásának elrendelése a tagvállalatok menedzsmentje, szervezeti egység vezetôk, illetve kockázatfelelôsök felé MÁV Zrt. Igazgatósága A MÁV Zrt. Igazgatóságának a feladata: a csoportszintû kockázatmenedzsment munka felügyelete és irányítása, a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreinek jóváhagyása, valamint a MÁV Zrt. esetében az éves kulcskockázati lista jóváhagyása.

12 732 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám A kockázatmenedzsment egyéb résztvevôi A kockázatmenedzsment egyéb résztvevôi nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat mûködésében (annak irányításában és végrehajtásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kockázatmenedzsment eredményes és hatékony mûködéséhez Belsô ellenôrzés A MÁV Zrt. Belsô ellenôrzési fôosztályának, valamint a tagvállalatok belsô ellenôrzési egységeinek feladata a kockázatmenedzsment- és a kockázatkezelés folyamat független nyomon követése. Amennyiben a tagvállalatoknál a Tagvállalati kockázat koordinátor szervezetileg a belsô ellenôrzési egységhez tartozik, úgy az összeférhetetlenségi elôírások betartása érdekében az adott tagvállalatnál a kockázatmenedzsmenttel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos ellenôrzési feladatokat a MÁV Zrt. Belsô ellenôrzési fôosztályának kell ellátnia ellenôrzési tervében meghatározottak szerint. A kockázatokra vonatkozó információk minél teljesebb tagvállalati szintû áttekintése érdekében a belsô ellenôrzés és a kockázatmenedzsment szoros együttmûködésére van szükség. Ennek keretében a Belsô ellenôrzési fôosztálynak meg kell kapnia a kockázatmenedzsment eredményeit, hogy azokat figyelembe vehesse az éves audit tervének összeállításakor; ugyanakkor a Belsô ellenôrzési fôosztálynak a vizsgálatai során feltárt lényeges kockázatokról információt kell adnia a Kockázatkezelés szervezet számára. A fentiek teljesülése érdekében mind a Belsô ellenôrzési fôosztály, mind a Kockázatkezelés szervezet kölcsönösen megküldik egymásnak az általuk készített beszámolókat (elôterjesztéseket). A MÁV Zrt. Belsô ellenôrzési fôosztálya, valamint a tagvállalatok belsô ellenôrzési egységei az éves belsô audit tervükben meghatározottak szerint auditálják a MÁV Zrt. és a leányvállalatai kockázatkezelési feladatainak végrehajtását, vizsgálják, hogy a kialakított belsô kontroll rendszerek alkalmasak-e a kockázatok hatékony kezelésére,a kockázatmenedzsmenttel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos észrevételeikrôl (javaslataikról, hiányosságokról) rendes beszámolási folyamat keretében tájékoztathatják a MÁV Zrt., illetve a tagvállalatok Felügyelô Bizottságait A MÁV Zrt. és a tagvállalatok Felügyelô Bizottsága A tagvállalatok felügyelô bizottságainak általános felügyeleti jogköre kiterjedhet a kockázatmenedzsment munkafolyamatok vizsgálatára is. 4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egymásra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelô egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata négy fô lépést tartalmaz: a kockázatok beazonosítását (4.3.1 pont), a kockázatok értékelését (4.3.2 pont), a kockázatokra adott válaszlépéseket (4.3.3 pont), és a kockázatok felülvizsgálatát (4.3.4 pont). Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadhatnak, átfedik egymást A kockázatok beazonosítása A kockázatok beazonosításának elôfeltétele A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a tagvállalatok célkitûzéseinek és tevékenységeinek, mûködési folyamatainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintû (stratégiai) célokkal, lefelé, egészen a napi mûködés céljainak szintjéig. A hatékony kockázatmenedzsment mûködtetése érdekében amennyiben ez lehetséges, a mérhetô célkitûzéseket kell figyelembe venni. Ez megkönnyíti a célkitûzésekhez tartozó alapvetô kockázatok azonosítását és azok elemzését. A kockázatok beazonosításának folyamatában külön figyelmet kell fordítani a következô szempontokra is: a kockázatok beazonosításánál nem a kockázatok hatását, hanem még csak a kulcskockázathoz tartozó kockázati eseményt kell meghatározni, a kockázatok beazonosításának idején fennálló problémák kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsmentnek; a beazonosítás idején fennálló ilyen negatív hatású események a kockázatmenedzsment szempontjából csak akkor érdekesek, ha stratégiai idôtávon belül az ismételt bekövetkezésük valószínûsíthetô, nem kell beazonosítani a célkitûzéseket nem érintô kockázati tényezôket, (pl.: ha a vizsgált cél az IC vonatok menetrendszerûsége, akkor kockázatként nem lehet

13 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 733 megfogalmazni azt, hogy a vonatok büfé kocsi nélkül közlekednek, mert ennek nincs következménye (hatása) a célkitûzésre; ellenben tárgya lehet ez az esemény egy utas-megelégedettségi vizsgálatnak), a kulcskockázatok-, a kockázati események- és a kockázati regiszterbe kerülô összefoglaló elnevezések esetében kerülni kell az olyan megfogalmazásokat, amelyek tulajdonképpen a célkitûzések el nem érését fejezik ki (pl.: ha a vizsgált cél a menetrend idôbeni összeállítása, akkor helytelen az olyan kockázat kategóriai besorolás, hogy a menetrend nem készül el idôre, mert ez pont a célkitûzésünk / elvárásunk ellentettje, a lehetséges egyik helyes kockázati megnevezés (kategória) ebben az esetben: a menetrend összeállítása ; s a kockázat leírásánál példálózó felsorolásként már szerepelhet a menetrend nem készül el idôre megfogalmazás) A tagvállalati kulcskockázati listák meghatározása A Kockázati univerzumban szereplô kulcskockázatok közül kerülnek kiválasztásra a tagvállalati kulcskockázati listák, melyek az adott üzleti (pénzügyi) évre vonatkozóan, az üzleti év célkitûzéseinek figyelembe vételével tartalmazzák a tagvállalatok kiemelt kulcskockázatait. A tagvállalati kulcskockázati listákat a Kockázati univerzumból minden év I. negyedévében kell összeállítani (kiválasztani) és a Kockázatkezelés szervezet vezetôjével véleményeztetni, illetve az érintett tagvállalat menedzsmentjével jóváhagyatni. Törekedni kell arra, hogy tagvállalatonként maximum kulcskockázatnál több kulcskockázat ne kerüljön egyszerre kiválasztásra, mert ennél több kulcskockázat a kockázatmenedzsment munka elaprózódásához vezethet. Célszerû évrôl-évre olyan kulcskockázatokat is kiválasztani, amelyet eddig a tagvállalat még nem vizsgált. Az állami vagyon védelme érdekében a Kockázati univerzumban szereplô 23-as (visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemû magatartás, illetve ezek megelôzése és felderítése), a 27-es (általános és specifikus szabályozások, elôírások betartása) és a 42-es (könyvelés, jelentéskészítés és közzététel) számú kulcskockázatokat minden tagvállalatnak kötelezôen ki kell választaniuk, és különös gondot kell fordítaniuk az ezekhez tartozó kockázati események beazonosítására, illetve a hozzájuk kapcsolódó kontrollrendszerek megfelelôségi vizsgálatára. Az elôzôeken túl a MÁV Zrt. esetében a 84-es számú (vasútbiztonság) kulcskockázat kiválasztása is minden évben kötelezô A kockázatok (a kockázati események) beazonosításának eszközei A kockázatkezelés stratégiai szemléletû megközelítésének kulcsa a kiválasztott kulcskockázatok alapján a konkrét kockázati események meghatározása a tagvállalatok fô célkitûzéseinek tükrében. A kockázatok beazonosításánál alapkövetelmény, hogy a tagvállalatok vezetése világosan lássa, és képes legyen meghatározni a tagvállalat / szervezeti egység fô céljainak elérését fenyegetô fontosabb kockázatokat, és a bekövetkezésükhöz vezetô alapvetô tényezôket. A kockázatkezelés feltétele tehát, hogy ismertek legyenek azok a szervezeti célok és tevékenységek, amelyekre vonatkozóan a releváns kockázatokat meg lehet állapítani, mérni, és a válaszlépéseket meghatározni. A kockázati események beazonosításánál kétféle megközelítés alkalmazható: a kockázatvizsgálat, és a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a a tagvállalat vezetô munkatársai, valamint a Kockázatkezelés szervezet (a MÁV Zrt.-n kívüli tagvállalatok esetén igény szerinti) részvételével. A munkacsoport feladata, hogy felmérje a tagvállalat kiválasztott kulcskockázataihoz tartozó összes releváns tevékenységének kapcsolatát a fô célkitûzésekkel és meghatározza ezek alapján a kapcsolódó a célkitûzéseket veszélyeztetô kockázati eseményeket. A munkacsoport alapvetô módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, illetve a belsô szabályzatok, utasítások, eljárásrendek áttekintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapítani a tagvállalat minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhetô kockázatokat. A kockázati önértékelés során a tagvállalat valamennyi vezetô állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez két módon történhet: a Kockázatkezelés szervezet és a tagvállalat menedzsmentje által összeállított kérdôívek segítségével, vagy a Kockázatkezelés szervezet által kezdeményezett munkamegbeszélések során. Bármely módszert is választják a tagvállalatok, egy-egy kulcskockázathoz több kockázati eseményt is beazonosíthatnak. A tagvállalatok szabadon választhatnak a kockázatok beazonosításának fentiekben bemutatott különbözô módjai közül. Informatikai támogatottság esetében a vezetôk a kérdôíveket elektronikusan is kitölthetik. A kitöltött kérdôívekhez csak a Kockázatkezelés szervezet munkatársai és az adott tagvállalat Tagvállalati / Pályavasúti kockázati koordinátora férhet hozzá. A kitöltött kérdôívek feldolgozását, az esetleges duplikációk összevonását és a problémák kiszûrését a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátoroknak kell elvégezniük annak érdekében, hogy az értékelés-

14 734 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám re kiválasztott kockázati események jól körülhatárolt, a regiszterbe illeszthetô, értékelésre alkalmas módon megfogalmazott, valódi kockázatok legyenek. Az így keletkezô kockázati esemény listát a szervezeti egység vezetôk hagyják jóvá A kockázatok értékelése A kockázati események beazonosítását követôen kerülhet sor a kockázatok értékelésére. Míg a legtöbb kockázati esemény hatása forintban számszerûsíthetô, addig néhány kockázati esemény értékelése forintalapon nem, vagy csak nehezen értelmezhetô (pl. hírnevet érintô kockázati események értékelése). A kockázati események összehasonlíthatósága érdekében ezért szükséges, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínûségét, mind azok hatását figyelembe vegye, az értékelés eredményeit olyan módon rögzítsék, hogy az lehetôvé tegye a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését, az értékelés során válasszák szét a még kezdeti, nem kezelt, és a már egy kockázatkezelési folyamat után visszamaradt kockázatokat Kockázatértékelési kritériumok A tagvállalatoknak a kockázati listákban szereplô kockázati eseményeket nettó hatás, nettó bekövetkezési valószínûség és az alkalmazott kontrolleljárások hatékonysága hármas szempontrendszere szerint kell értékelniük. Egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték (lásd és a pontokat) az összes értékelô által adott értékek egyszerû, egész számra kerekített számtani átlaga Nettó hatás A nettó hatás azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény bekövetkezése milyen hatással van a tagvállalat cash-flowjára vagy eredményére, illetve milyen mértékben befolyásolja a tagvállalat céljainak elérését, eredményességét. A nettó hatás értékét meg kell határozni amennyiben az értékelés idôpontjában a kockázati esemény következménye hozzávetôlegesen számszerûsíthetô az éves cash-flow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt forintban kifejezett hatása szempontjából, illetve számszerûsíthetôség hiányában a tagvállalat stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minôségi tényezôk alapján). A kockázat nettó hatásának értékelését az utasítás 3. sz. mellékletében szereplô tagvállalati kockázatértékelési eszközök A1) A2) táblái által meghatározott 1 5 fokozatú skálán kell elvégezni: 1 = a kockázati esemény hatása minimális a tagvállalat életére, a tagvállalat stratégiai céljai csak minimálisan érintettek; 2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a tagvállalat stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak; 3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhetô szintû, a tagvállalat stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek; 4 = a kockázati esemény hatása jelentôs / lényeges, a tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni; 5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitûzések nem teljesíthetôek. Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind mennyiségileg és minôségileg, míg más kockázatok csak minôségi ismérvek segítségével értékelhetôek (pl. közszolgáltatás színvonala). Az értékelés során törekedni kell a vizsgált kockázat hatásainak számszerûsítésére. Jól definiált (helyesen beárazott ) kockázatértékelési eszköz esetén, valamint felelôs kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer segítségével ugyanolyan eredményre (a hatás skálán ugyanolyan kockázati kitettség megállapítására) kell jutni. Számszerûsíthetô nettó hatás esetében az 1-es értékhez felülrôl, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt forintértékek tartoznak, míg a 2-es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól ig határok (értékek). Ezért a kockázatok értékelése során különösen fontos, hogy a pontskálán 5-ös hatás értéket kapott kockázatok esetében a becsült hatás amennyiben ez lehetséges forintban is meghatározásra kerüljön. Egy-egy szinthez rendelt, forintban számszerûsített nettó hatás értékek tagvállalatonként eltérnek / eltérhetnek egymástól, az adott tagvállalat üzleti méretéhez (mérlegfôösszegéhez, árbevételéhez, EBIDTA mutatójához, stb.) viszonyítva. A jelen utasítás értelmében háromféle értékelô eszközt alkalmazunk (lásd 3. sz. mellékletet). A forintban kifejezett nettó hatás értékek mind az eredményre, mind a cash-flow-ra tekintve megegyeznek Nettó valószínûség A nettó valószínûség azt az értéket mutatja, hogy mekkora az adott az elôzô pontban értékelt és megállapí-

15 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 735 tott nettó hatással bíró kockázati esemény bekövetkezési valószínûsége a stratégiai idôtávban (általában 3 5 éven belül) a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével. A kockázati események nettó valószínûségét a tagvállalati kockázatértékelési eszközök B) táblája alapján (3. sz. melléklet) egy 1-tôl 5-ig terjedô skálán kell értékelni, mely skála mindegyik fokozata megfeleltethetô egy %-os valószínûségû intervallumnak: 1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínûsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a tagvállalat életében; 10 % alatti valószínûség, 2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínûsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 3 5 évben már egyszer-kétszer elôfordult; 10 és 30 % közötti valószínûség, 3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínûsége várható / feltételezhetô, a kockázati esemény már párszor elôfordult az elmúlt 3 5 évben; 30 és 60 % közötti valószínûség, 4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínûsége megalapozottan állítható, a kockázati esemény már többször elôfordult az elmúlt 3 5 évben; 60 és 90 % közötti valószínûség, 5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínûsége majdnem biztos / egyértelmû, a kockázati esemény rendszeresen elôfordult az elmúlt 3 5 évben; 90 % feletti valószínûség. Amennyiben a kockázati esemény bekövetkezésének valószínûsége 100 %, akkor már nem bizonytalanságról, hanem bizonyosságról (problémáról) beszélhetünk. Az ilyen események kezelése a pont értelmében kívül esik a jelen utasításon Nettó kockázatkitettség A nettó kockázatkitettség azt az értéket mutatja, hogy mekkora a tagvállalat adott az elôzô két pontban értékelt kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége (3-tól 15-ig terjedô skálán) a kontrolleljárások figyelembevételével. A nettó kockázatkitettség = 2 * hatás + valószínûség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maximális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás értéke 4 és a valószínûség értéke 3, akkor a nettó kockázatkitettség = 2 * = 11). A nettó hatás értékét a képletben azért vesszük kétszeres értéken figyelembe, mert tapasztalati tények támasztják alá azt, hogy a vezetô munkatársak a kockázat hatását nagyobb pontossággal tudják elôre megbecsülni, mint a kockázat bekövetkeztének valószínûségét. Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen utasítás alapján csoport szinten kockázati tûréshatárként a 9-es pontértéket kell figyelembe venni. A tagvállalatok a tagvállalati kockázati tûréshatárt ezen vagy ennél alacsonyabb szinten határozhatják meg (lásd 5. sz. melléklet). Egy-egy kockázati esemény megítélése akkor értékelôdik fel a kockázatmenedzsment szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a csoportszintû kockázati tûréshatárt eléri, vagy meghaladja; illetve akkor kerül ki a kockázatmenedzsment látókörébôl, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke két egymás utáni értékelés során a 9-es pontérték alá kerül, függetlenül az adott kockázati esemény kontrollkörnyezeti értékétôl Kockáztatott érték A kockáztatott érték a kockázatok hatás és valószínûségi (becsült) értékeibôl számított (becsült) várható érték, amelynek meghatározásával a cél felhívni a tagvállalat menedzsmentjének figyelmét a gazdálkodásra ható jelentôsebb kockázatokra és azok mértékére. A kockáztatott érték a kockázati esemény forintban becsült hatásának a kockázati esemény bekövetkezése %-os valószínûségének szorzata (pl. ha a kockázati esemény bekövetkezése esetén az eredményre gyakorolt hatás 2 Mrd Ft, a kockázati esemény bekövetkezésének valószínûsége 4-es pontérték (75%) 6, akkor a kockáztatott érték 2 Mrd Ft * 0,75 = 1,5 Mrd Ft). A kockáztatott érték alapján lehetôség és szükség is van az azonos kockázat-kitettségi pontértékkel rendelkezô kockázati események rangsorolására is. Az így kapott sorrend eltérhet a nettó kockázatkitettségi érték alapján kapott sorrendtôl. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt kiemelt figyelmet fordítani azokra a kockázatokra is, amelyeknek ugyan kicsi a bekövetkezési valószínûségük, de a forintban kifejezett hatásuk nagy Alkalmazott kontrolleljárások (a kontrollkörnyezet értéke) A kontrollkörnyezet értéke (1-5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan mûködnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kontrolleljárások a tagvállalatoknál, milyen lehetôség van a kontrolleljárások (alapvetôen a megelôzô és az utasítás 6 Kockáztatott érték számításnál egyszerûsítésképpen a valószínûségi skála értékek számtani osztályközépértékét vesszük figyelembe (1-es valószínûség = 5 %, 2-es valószínûség = 20%, 3-as valószínûség = 45%, 4-es valószínûség = 75% és 5-ös valószínûség = 95%).

16 736 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám jellegû kontrollok esetében azok) mennyiségi és minôségi elmélyítésére a kockázatfelelôs, illetve a menedzsment oldaláról: 1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt; 2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlôdési lehetôség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhetô eredményekkel; 3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhetô eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erôsíteni kell; 4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentôs fejlôdési / elôrelépési lehetôség van, a kockázat-felelôsöknek késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása); 5 = a kontrolleljárások tekintetében a kockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatfelelôsök részérôl a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejû tájékoztatása mellett. Azonos nettó kockázatkitettséggel, illetve kockáztatott értékkel rendelkezô kockázatok közül a magasabb kontrollkörnyezeti értékekkel bíró kockázatok kockázatkezelésére kell nagyobb figyelmet fordítani, mivel annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak kontrollkörnyezeti értéke Kockázatok értékelése és dokumentálása A kockázatok értékelése szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés idôpontjában az értékelést végzô szervezeti egység / tagvállalat a rendelkezésre álló információk, valamint szakértelme és szakmai gyakorlati ismeretei alapján kell, hogy elvégezzen. A kockázatok értékelése minden esetben a szervezeti egységek vezetôi vagy kijelölt munkatársai, illetve a kockázatfelelôsök által egyénileg történik a kockázatértékelési munkaértekezlet keretében az ún. kockázatértékelô lapok kitöltésével (lásd: 12. sz. melléklet). Amennyiben egy-egy kockázati esemény vonatkozásában a kockázatértékelés eredménye szignifikáns eltérést mutat (3 vagy annál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Csoportszintû- és/vagy a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátorok moderátori irányítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelôzôen célszerû az eltérô álláspontokat ütköztetni, röviden indokolni az érékelés során figyelembe vett szempontokat. Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelô vezetôk között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérô szakmai álláspontokat a Csoportszintû- és/vagy a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátoroknak tudomásul kell venniük. Egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték az összes értékelô által adott értékek egyszerû, egész számra kerekített számtani átlaga lesz (lásd pontban foglaltakat). A kockázatértékelô lapon egyszerre több kockázati esemény is értékelhetô. A kockázatértékelô lapok összesítése, feldolgozása a Csoportszintû- és a Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátorok feladata. A kockázatértékelés eredményét a MÁV Zrt.-nél az MSZSZ szerinti fôtevékenységi kör vezetôk hagyják jóvá elôzetesen. Azon kockázati eseményeket, amelyeket a MÁV Zrt.-nél munkaviszonyban álló vezetô tisztségviselôk nem hagynak jóvá (nem validálnak), nem kerülhetnek a kockázati listába (regiszterbe), kockázatmenedzsment szintjén a továbbiakban nem kell ezekkel az eseményekkel foglalkozni. A vezetô tisztviselôk a fôtevékenységi kör vezetôi által jóváhagyott kockázati események vonatkozásában a kockázatértékelés eredményeit is módosíthatják. A kockázatmenedzsment munka során keletkezett dokumentumokat az általános ügyirat kezelési szabályok szerint [az 58/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata alapján] kell a tagvállalatoknak megôrizniük (jelenleg ez 10 év) Kockázati prioritások A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a tagvállalat számára a legjelentôsebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható, illetve minél inkább elkerülendô egy kockázati esemény bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A kockáztatott érték alapján a menedzsment által kiemelt kockázati eseményekre és azok kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani A kockázatokra adott válaszlépések (kockázatkezelés, intézkedési tervek) A kockázati események beazonosítása és kiértékelése tulajdonképpen csak a kockázatok tényleges kezelésének elôkészítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentô kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetôségeket. A kockázatokra adott válaszlépések négy alapvetô formáját lehet alkalmazni a tagvállalatok részérôl.

17 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A kockázatok megtartása / elviselése Kockázatok megtartása / elviselése akkor áll fenn, ha a szervezeti egység ugyan azonosította és felmérte a kockázatait, de nincs lehetôsége azok kezelésére, illetve ha a kockázatok elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredô haszonnál. A kockázat megtartásáról / elviselésérôl a kockázatkezelési intézkedési tervek jóváhagyására jogosult vezetô dönt A kockázatok kezelése A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó válaszlépés a kockázatok kezelése, mert döntô többségében a kockázatos tevékenységek nem szüntethetôek meg, illetve nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belsô kontrollrendszerek célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázati térképen (a kockázatkezelési mátrixban) jobbról balra, illetve fentrôl lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezkedését, azaz a kockázattal szembeni kitettségünk a kockázatok kezelése révén csökken. Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különbözô típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg (a kontrolleljárások alatt itt azoknak a megteendô intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínûsége csökkenthetô, illetve a kontrollfolyamatok erôsödhetnek): a megelôzô kontrollok célja a nem kívánatos események bekövetkezési lehetôségeinek korlátozása. Minél fontosabb egy kedvezôtlen esemény megelôzése, annál lényegesebb a megfelelô preventív kontrollok beépítése a folyamatokba (pl. feladatkörök egyértelmû elhatárolása, egyes mûveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.). a helyrehozó kontrollok célja a realizált, nem kívánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítô megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendô a biztosítás is). az utasítás jellegû kontrollok célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, idôbeli ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendôek pl. a munkavédelmi szabályok, elôírások kiadása). a feltáró kontrollok célja a létrejött kedvezôtlen eredmények okainak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után fejtik ki a hatásukat, ezért kizárólag abban az esetben használhatóak, amennyiben lehetôség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jövôbeni megelôzésében játszanak szerepet. Fenti kontrolleljárások közül bármelyiket is alkalmazza a tagvállalat / szervezeti egység, fontos, hogy a válaszintézkedése arányban legyen a kockázat mértékével. Mivel minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga szükséges költségei, ezért lényeges, hogy ezek a költségek ne haladják meg a kockázat elhárításából származó eredményt. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tûréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok teljes megszüntetése. A tagvállalatoknak a csoportszintû kockázati tûréshatárt elérô, illetve azt meghaladó (9-es pontérték) kockázati kitettséggel rendelkezô kockázati eseményekkel foglalkozniuk kell. Ez a következôket jelenti: a kockázathoz kockázatfelelôs kijelölése, kockázat csökkentési lehetôségek, illetve ezek költséghatékonyságának a vizsgálata, a javasolt válaszlépésre vonatkozó döntés megfelelô szinten történô meghozatala és ennek dokumentálása, a döntés szerinti intézkedések végrehajtása. A jelentésköteles limitet elérô illetve meghaladó kockázatok kiemelt figyelmet igényelnek. Külön hangsúlyt kell fordítani a kockáztatott érték alapján kiemelten kezelendô kockázati eseményekhez kapcsolódó intézkedési tervek összeállítására. A Csoportirányítási Bizottságok által kiemelt kockázati események vonatkozásában a megfelelô intézkedési tervek kidolgozásába a Csoportszintû kockázat koordinátorokat is be lehet vonni. Az intézkedési tervek elkészítése során a kockázatfelelôsök értékelik a számukra kijelölt kockázati események tekintetében aktuálisan alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások értékelése lehetôvé teszi a kockázatfelelôsök számára, hogy átgondolják, a tagvállalatnál kialakították-e a megfelelô kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan mûködnek-e, illetve megállapítsák, van-e lehetôség fejlôdésre az alkalmazott kontrolleljárások ismeretében. Az intézkedési tervek elkészítésénél azt is figyelembe kell venniük a kockázatfelelôsöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költséghatékonyan elkerülhetôk, csökkenthetôk vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplôkre. A tagvállalat menedzsmentje által jóváhagyott intézkedési terveket a Kockázatkezelés szervezet részére meg kell küldeni.

18 738 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám Felhatalmazást kap a Kockázatkezelés szervezeti egység vezetôje, hogy a hozzá beérkezett intézkedési terveket kockázatmenedzsment szempontból értékelje. Csak olyan intézkedés tervek fogadhatóak el, ahol az elvégzendô feladatokat felelôsökkel és határidôkkel is ellátták. Azoknál az eseteknél, ahol a Kockázatkezelés szervezet vezetôje nem látja a jelen szabályzatnak megfelelôen kezelni az adott kockázatot, ott lehetôsége van a kifogásai és a javaslatai megadása mellett az anyagokat kiegészítés illetve átdolgozás céljából visszaküldeni a beküldô szervezeti egység részére. A kockázatfelelôsök ennek alapján kötelesek még egyszer végig gondolni a kockázatkezelésre tett javaslataikat / terveiket. A MÁV Zrt.-n kívüli tagvállalatok esetében ezekben az esetekben a Kockázatkezelés szervezet vezetôje korrekciós javaslatot tehet A kockázat áthárítása / átadása A kockázatok áthárítása / átadása révén a kockázat bekövetkezésének valószínûsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselô személye megváltozik (az egy külsô személy lesz). Ilyen tipikus kockázat átadási konstrukciók pl. a szerzôdésben átadható felelôsségek: tervezôi-, illetve kivitelezési felelôsség elôírása a szerzôdésben, stb A kockázatos tevékenységek befejezése Egyes kockázatok nem csökkenthetôek elfogadható szintre, csak megszüntethetôek az adott tevékenység felhagyásával (felszámolásával). A tagvállalatok esetében ez csak nagyon korlátozottan alkalmazható kockázatkezelési válaszlépés lehet A lehetôségek kihasználása A lehetôségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sokkal inkább egy eshetôség, amelyet érdemes figyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak és a kedvezô körülményeinek a kiaknázása (pl.: egy újonnan felmerülô kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetôséget feltáró mozzanatai). Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a lehetôségek (mint pozitív hatású kockázatok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmû kockázat beazonosítása után a tagvállalati menedzsmentnek kell dönteni a további lépésekrôl. MÁV Zrt.-nél fellépô lehetôség esetén a szervezeti egység vezetôknek kell javaslatot adni a menedzsment részére a megteendô további lépésekrôl A kockázatkezelési tevékenységrôl történô beszámolás Tagvállalati / csoportszintû kockázati beszámoló A Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátorok tagvállalati kockázati beszámoló formájában számolnak be a tagvállalati menedzsment és a Kockázatkezelés szervezet felé azokról a kockázati eseményekrôl, amelyek elérik a jelentésköteles limitet (a mintadokumentumot lásd a 8. sz. mellékletben). A tagvállalati kockázati beszámoló a kockázatösszesítôkben jelentett kockázati eseményekre adott értékelések szintjén mutatja be a tagvállalat nettó kockázatkitettségét. A beszámolóban rövid szöveges értékelést kell adni a kockázatkezelés költségeirôl és eredményeirôl. A tagvállalati kockázati beszámoló a tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követôen terjeszthetô elô csoport szintre. A jóváhagyás rendjét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell elôírni. A II. félévi kockázati beszámolónak tartalmaznia kell a tagvállalat éves kockázati térképét is. A Csoportszintû kockázat koordinátorok feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott tagvállalati kockázati beszámolók teljesítik-e a jelen utasításban elôírtakat, azaz a kockázatfelmérés és -értékelés egységes módszertana következetesen került-e alkalmazásra. A Kockázatkezelés szervezet csoportszintû kockázati beszámoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatója számára a kockázatfelmérések és -értékelések I. félévi összesített végeredményérôl. A II. félévi beszámoló a pontban foglalt elôterjesztés keretében történik a MÁV Zrt. Igazgatósága felé. Az elôterjesztésnek tartalmaznia kell a csoportszintû éves kockázati térképet is Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés A tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés negyedévenkénti összeállításának célja az, hogy a tagvállalat menedzsmentje a félévenkénti beszámolások közötti idôben is pontos információkkal rendelkezzen arra nézve, hogy az elrendelt feladatok végrehajtásában az elmúlt negyedévben milyen változások történtek, illetve szükséges-e a folyamatokba beavatkozniuk. A menedzsment vizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy az adott negyedévben a kockázati események kezelését az elôírtaknak megfelelôen végezték-e a kockázatfelelôsök, milyen változások következtek be, illetve, hogy a kockázatkezelés kellôen hatékony és eredményes volt-e. Az intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akciók / utasítások végrehajtásáért a tagvállalati menedzsment által kijelölt felelôs vezetô(k) felel(nek), míg az intézkedési tervek végrehajtásának a nyomon követése a

19 8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 739 Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor feladata, melynek keretében figyelemmel kíséri a folyamatban lévô intézkedési tervek státuszát, megállapítja, hogy milyen intézkedési tervek kerültek lezárásra az elmúlt negyedévben, vannak-e lejárt határidejû intézkedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határidôre várható azok megvalósulása, illetve a kockázati események újraértékelése. A Tagvállalati / Pályavasúti kockázat koordinátor az intézkedési tervekben rögzített feladatok végrehajtásának státuszát (a megállapított tényeket) a tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentésben rögzíti (lásd 9. sz. melléklet), amit a tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követôen juttat el a Csoportszintû kockázat koordinátor részére Eseti beszámolás A szervezeti egységek vezetôinek a kockázatfelelôsök segítségével folyamatosan nyomon kell követniük szûkebb értelemben az egységükben felmerülô (már beazonosított és értékelt) kockázati eseményeket, tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat, valamint a közeljövôben a szervezeti egységüknél potenciálisan fellépô kockázati eseményeket. A szervezeti egység vezetôjének eseti kockázatösszesítôt kell készítenie, amennyiben a pont 4.) bekezdésében említett eset áll fenn illetve olyan új kockázati esemény merül fel amely a szervezeti egység aktuális kockázatösszesítôjében eddig nem szerepelt, és a kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázatkitettség eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott jelentésköteles limitet. Az eseti kockázatösszesítô alapján kell készíteni az eseti csoportszintû- és tagvállalati kockázati beszámolót Vezetôi felelôsségvállalási nyilatkozat A tagvállalatok munkaviszonyban álló vezetô tisztségviselôi, továbbá az Mt a alapján egyébként vezetônek minôsülô munkavállalói aláírásukkal hitelesítik azt a nyilatkozatot (13. sz. melléklet), hogy a legjobb tudomásuk szerint az irányításuk alatt álló szervezetnél az éves kockázatfelmérés során az összes releváns kockázat beazonosításra került, a kockázatértékelés során a pontban foglaltak szerint jártak el, valamint hogy a kockázatfelelôsök kijelölése a részükrôl a Kockázatkezelési utasítás elôírásai szerint történt. A vezetôi felelôsségvállalási nyilatkozat egy aláírt példányát elektronikus úton a Kockázatkezelés szervezet vezetôje részére kell megküldeni. Azoknál a leányvállalatoknál, ahol nincs több vezetô állású munkavállaló, ott a tagvállalat elsô számú vezetôje a társaság egészére nézve adja ki a felelôsségvállalási nyilatkozatot. A tagvállalatok munkaviszonyban álló vezetô tisztségviselôi, továbbá az Mt a alapján egyébként vezetônek minôsülô munkavállalói munkajogilag felelôsek a felelôsségvállalási nyilatkozatban foglaltakért. Vezetôi felelôsségvállalási nyilatkozat nélkül a szervezeti egység / tagvállalat beszámolóit a Kockázatkezelés szervezeti egység nem fogadhatja be A kockázatok és a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata A kockázatfelmérést úgy kell tekinteni, mint egy adott idôpontban elkészült pillanatfelvételt. Ebbôl következôen a felmérés elvégzését követôen olyan új információk láthatnak napvilágot, amelyek a korábbi elemzés eredményét alapvetôen befolyásolhatják. Ezért feltétlenül szükséges rendszeres idôközönként figyelemmel kísérni a kockázati kitettségek alakulását, és errôl a menedzsment számára jelentést készíteni. A már egyszer beazonosított és értékelt kockázati események rendszeres, félévente visszatérô újbóli kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínûségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek, tagvállalatok kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége, illetve a kockáztatott értékek és a nettó kockázatkitettségek félévrôlfélévre történô változása. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a kockázatkezelést az elôírtaknak megfelelôen végezték-e, milyen változások következtek be, a kezelés kellôen hatékony és eredményes volt-e. A rendszer mûködésének korszerûsítéséhez az egyedi kockázatok felülvizsgálata alapján lehet általánosítható, a kockázatmenedzsment egészére vonatkozóan javaslatokat megfogalmazni. Amennyiben a felülvizsgálat során olyan kockázat merül fel, amely több tagvállalatot is érint és a tagvállalat által nem kezelhetô, illetve a kockázat kezeléséhez több tagvállalat együttmûködése szükséges és / vagy nem egyértelmû a kockázatfelelôs személye, úgy eze-

20 740 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám ket a vitás kérdéseket a szakmailag illetékes Csoportirányítási Bizottságok elé kell vinni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az esetlegesen felmerülô vitás esetek folyamatának szabályozására is, megjelölve, hogy amennyiben a kockázatkezelés (intézkedési tervek) végrehajtása akadozik, kinek a feladata az eszkaláció elindítása, és ki dönt annak tárgyában A kockázatok felülvizsgálatának céljai és kritériumai Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandóan változik, ezért a kockázatkezelési folyamat fontos eleme a kockázatok folyamatos és rendszeres felülvizsgálata, amelynek alapvetôen két célja van: A változások megfigyelése a tagvállalatok kockázati portfoliójában: a felülvizsgálat során fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezôk még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezôk, változott-e az egyes kockázati események bekövetkezésének valószínûsége, illetve azoknak a tagvállalatokra gyakorolt hatása. A változások megfigyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások, illetve a tagvállalatok tagvállalati kockázati tûréshatárának újbóli meghatározására. A tagvállalatokon belül mûködô kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a felmérése: meg kell vizsgálni, hogy a tagvállalatokon belül mûködô kontroll tevékenységek megfelelôen tudják-e csökkenteni a felmerülô kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínûségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévôk kibôvítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll folyamat. Vizsgálni kell továbbá az elrendelt intézkedési tervek végrehajtását is. A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felülvizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés elsô három lépésének megismétlésérôl van szó, amelyek közül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési mûködése érdekében. A kockázatok beazonosítása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgálata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kockázatkezelés eredményeképp milyen változások figyelhetôek meg a tagvállalat kockázati portfoliójában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a tagvállalaton belül mûködô kockázatkezelési folyamat hatékonyságáról. Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tudja e célok elérését, szükséges, hogy: a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön, a beazonosított kockázatok féléves gyakorisággal átértékelésre kerüljenek, az újonnan jelentkezô kockázatok beazonosításáról, vagy a már ismert kockázatok kockázatkitettségi, illetve kockáztatott értékének emelkedésérôl szóló információk a megfelelô kompetenciával rendelkezô vezetôi szint tudomására jussanak annak érdekében, hogy intézkedések születhessenek a kockázatkezelés elrendelésérôl. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra, amely egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapasztalatok figyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, beépítése a kockázatmenedzsment munkába a felülvizsgálat alkalmával kapott kockázati tényezô ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti / csökkentheti a kockázat negatív hatását, az ismételt elôfordulásának esélyét A kockázatok felülvizsgálatának eszközei és felelôsei A felülvizsgálat eszközei megegyeznek a kockázat beazonosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosításánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatában is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehetôség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmérséklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelôs személyek (kockázatfelelôsök) beszámoltatására is. A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelôs személyek, szervezeti egységek látják el. Munkájukhoz segítséget nyújthatnak a tagvállalatok belsô ellenôrzésért felelôs szervezeti egységei is, de fontos kiemelni: a belsô ellenôrzés munkája sem a menedzsment kockázati felelôsségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelési folyamatban résztvevô munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti Kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata (lásd még a pontot) A kockázatmenedzsment eljárásrendnek (azaz a Kockázatkezelési szabályzatnak) a célja, hogy az Irányelvben lefektetett elvek mentén biztosítsa, hogy a MÁV Zrt. és a leányvállalatai a felelôs vállalatirányítás részeként hatékonyan mûködtetni tudják a kockázatmenedzsment folyamataikat. Az eljárásrendnek elô kell segítenie, hogy a tagvállalatok a számukra jelentôséggel bíró kockázatokat idôben felismerjék, kezeljék és kontrollálják. A Kockázatkezelési utasítás felülvizsgálata során arra kell törekedni, hogy ennek a hármas követelménynek az eljárásrend minél jobban megfeleljen. A Kockázati univerzum felülvizsgálata során azt kell megvizsgálni, hogy az tartalmazza-e mindazokat a

3. Az Ajánlások 1.3.2. pontjához Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készült, és határozataik dokumentálásra kerültek.

3. Az Ajánlások 1.3.2. pontjához Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készült, és határozataik dokumentálásra kerültek. kojhigjyh MŰANYAGIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1225 Budapest, Nagytétényi út 216. Tel.: (1) 207-1936, 207-1928 Fax: (1) 207-1525 E-mail: pplast@plast.datanet.hu www.pannonplast.hu NYILATKOZAT a vállalatirányítási

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2013. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2014. május 14. a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet

Részletesebben

Szabályzat. A Fővárosi Vízművek Zrt. Beszerzési szabályzata. 2013. április 26.

Szabályzat. A Fővárosi Vízművek Zrt. Beszerzési szabályzata. 2013. április 26. Szabályzat A Fővárosi Vízművek Zrt. a 2013. április 26. Beszerzési Szabályzat 2/15 Tartalom 1 A szabályzat hatálya... 3 1.1. Személyi hatály... 3 1.2. Tárgyi hatály... 3 1.3. Időbeli hatály... 3 2 Alapelvek,

Részletesebben

MKB Életbiztosító Zrt.

MKB Életbiztosító Zrt. BIZTOSÍTÓ MKB Életbiztosító Zrt. Különös Szerzôdési Feltételek MKB KINCSTÁR ÉLET- ÉS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS Hatályos: 2014.03.15-tôl Az MKB Életbiztosító Zrt. MKB Kincstár Élet- és nyugdíjbiztosításának Különös

Részletesebben

Általános szerződési feltételek és tájékoztató a Leier Autó webáruházban történő vásárláshoz

Általános szerződési feltételek és tájékoztató a Leier Autó webáruházban történő vásárláshoz Általános szerződési feltételek és tájékoztató a Leier Autó webáruházban történő vásárláshoz Üzemeltetői adatok Cégnév: Leier Autó Kft. Székhely: 9024 Győr, Baross Gábor út 42. Adószám: 11302179-2-08 Cégjegyzékszám:

Részletesebben

BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL 2013. december 31. CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4 14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423

Részletesebben

Intézményirányítási modell

Intézményirányítási modell 2. fejlesztési elem: A támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ÁROP-3.A.2-2013-2013-0003 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés Érd

Részletesebben

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám I. Fõrész Törvények 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról Az Országgyûlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2015. július 23. napjától 1 BEVEZETŐ A MagNet Bank Zrt. (továbbiakban: Bank) az ügyfelek panaszainak kezelése során a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, az

Részletesebben

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. TARTALOM

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. TARTALOM 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások 15/2013. (III. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS

PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS a.takarékszövetkezet Székhely: Számlaszám: Cégjegyzékszám: Adószám: Telefonszám: Elektronikus levélcím: Postacím: mint megbízó (a továbbiakban:

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSŐ SZABÁLYZAT

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSŐ SZABÁLYZAT A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSŐ SZABÁLYZAT Kiadta:. Kelt: Jóváhagyta: Magyar Kereskedelmi

Részletesebben

2015/4. SZÁM TARTALOM. Egyéb közlemények

2015/4. SZÁM TARTALOM. Egyéb közlemények 2015/4. SZÁM TARTALOM Egyéb közlemények oldal 1/2015. (II. 02. MÁV-START Ért. 4.) sz. vezérigazgatói munkautasítás a beszerzési folyamatok gyorsításáról... 2 Egyéb közlemények ÉRTESÍTŐ 1/2015. (II. 02.

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program 1 Ikt. sz: 2007/306 -OM azonosító: 034720- Készítette: Soós Jánosné óvodavezető Közreműködők : Sulyokné Smidéliusz Marianna vezetője Süveg Miklósné tagja Aláírás: Dátum: Készítette: Soós Jánosné. 2007-02-28.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal értékelése az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága részére. Néhány aktuális felvetés a hírközlés árszabályozásáról

A Gazdasági Versenyhivatal értékelése az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága részére. Néhány aktuális felvetés a hírközlés árszabályozásáról A Gazdasági Versenyhivatal értékelése az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága részére Néhány aktuális felvetés a hírközlés árszabályozásáról Gazdasági Versenyhivatal Budapest, 2003. február 3 Néhány aktuális

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Csalás megelőzési szabályzat

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Csalás megelőzési szabályzat UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Csalás megelőzési szabályzat Jelen dokumentum az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Kuratóriumának jóváhagyásával jött létre 2014. December 4-én Cél: 2.1. A célja a csalás

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Nyilvántartásba vételi szám: Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola 20-0071-06 Akkreditációs lajstromszám: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Zalaszentgrót, Jóváhagyta: Varga István

Részletesebben

BHP- 9 ZRT SZABÁLYZAT A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL, A PANASZOK INTÉZÉSÉRŐL

BHP- 9 ZRT SZABÁLYZAT A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL, A PANASZOK INTÉZÉSÉRŐL BHP- 9 ZRT SZABÁLYZAT A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL, A PANASZOK INTÉZÉSÉRŐL Tartalomjegyzék 1. Bevezetés és általános rendelkezések... 3 1.1. A szabályzat célja... 3 1.2. A szabályzat hatálya... 3 1.3. A szabályzat

Részletesebben

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,

Részletesebben

Erste Lakástakarék Zrt. 1 / 15 Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2014.04.30. Az Erste Lakástakarék Zrt. javadalmazási politikája.

Erste Lakástakarék Zrt. 1 / 15 Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2014.04.30. Az Erste Lakástakarék Zrt. javadalmazási politikája. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 1.1. A szabályozás célja... 2 1.2. A szabályozás kialakítása, végrehajtása és ellenőrzése... 2 1.3. Alanyi hatály:... 2 1.4. Tárgyi hatály:... 2 1.5. Kapcsolódó jogszabályok,

Részletesebben

Támogatási Szerződés

Támogatási Szerződés Támogatási Szerződés amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró Oktatási és Kulturális

Részletesebben

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM Utasítások: TARTALOM Oldal 1/2011. (2011. IV. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a mérési és ellenőrzési célból történő díjtalan utazásról szóló NFM engedélyről...

Részletesebben

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM 12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési

Részletesebben

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ Á L T AL Á N OS SZAB Á L Y O K Jelen termékismertetőben részletezett feltételek az FHB Jelzálogbank Nyrt. (továbbiakban: FHB) valamennyi hitelkonstrukciójára egyaránt

Részletesebben

MGV MAGYAR GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

MGV MAGYAR GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MGV MAGYAR GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2014.09.02. napjától 1 TARTALOMJEGYZÉK Alapelvek 3 1. Fogalmak 5 2. Panasz felvétele..6

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Kertész Attila főépítész, Bényei Gyula köztisztviselő, Boros Csaba NTG-Nonprofit Kft. főkönyvelő

JEGYZŐKÖNYV. Kertész Attila főépítész, Bényei Gyula köztisztviselő, Boros Csaba NTG-Nonprofit Kft. főkönyvelő JEGYZŐKÖNYV Készült: 2015. december 03-án du. 14,00 órakor a Nádudvari Polgármesteri Hivatal tanácstermében a Városi Önkormányzat Képviselőtestületének rendkívüli ülése alkalmából. Jelen vannak: Beke Imre

Részletesebben

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITM-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika MAGÁN ÁGAZAT. Módosítás dátuma

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITM-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika MAGÁN ÁGAZAT. Módosítás dátuma PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITM-51 SZABÁLYZAT Befektetési Politika MAGÁN ÁGAZAT Sorszám 1.0 1.1 1.2 MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Módosítás dátuma Módosította Jóváhagyó Pénztári ágazatok szétválasztása,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 127/2014. (IX. 15.) számú h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 127/2014. (IX. 15.) számú h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

20. szám 124. évfolyam 2009. június 19. TARTALOM

20. szám 124. évfolyam 2009. június 19. TARTALOM 20. szám 124. évfolyam 2009. június 19. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 46/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási

Részletesebben

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt.

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt. 2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2012.12.31-i állapotot tükröznek 1. Általános információk... 2 1.1. Bank neve... 2 1.2. A számviteli és

Részletesebben

a 93/2015. (V. 22.) határozat 1. melléklete

a 93/2015. (V. 22.) határozat 1. melléklete a 93/2015. (V. 22.) határozat 1. melléklete A BARCIKA Szolg Kft. vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagjai javadalmazásának, a jogviszonyuk megszűnése esetére biztosított juttatások módjának,

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség. Szervezeti és Működési Szabályzat

Magyar Labdarúgó Szövetség. Szervezeti és Működési Szabályzat Magyar Labdarúgó Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzat 2/2013 TARTALOM Általános rendelkezések... 3 1. Általános rendelkezések... 3 Testületek és szervek... 3 2. Elnökség... 3 3. Fegyelmi Felügyelő

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2008. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2008. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2008. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI A Számviteli törvényt ( 2000. évi C. tv.), annak összesen 29 szakaszát érintıen, több mint ötven helyen módosították és egészítették ki az alábbi jogszabályok:

Részletesebben

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF)

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) 2. oldal GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) 8. oldal GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCAKF) 21. oldal

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 21. szám 129. évfolyam 2014. november 21. TARTALOM

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 21. szám 129. évfolyam 2014. november 21. TARTALOM 21. szám 129. évfolyam 2014. november 21. ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Utasítások TARTALOM oldal oldal 48/2014. (XI. 21. MÁV Ért. 21.) EVIG sz. utasítás A MÁV Magyar

Részletesebben

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A 215. december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről, a tőkemegfelelésről és a javadalmazási politikáról Az Európai

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek

Vállalkozói ismeretek 2 Vállalkozói ismeretek 1. A vállalkozásról általában A vállalkozói és a vállalkozási tevékenység jellemzői. A vállalkozások és a vállalkozói döntések. A vállalkozások működési formái. A vállalkozási ötlet

Részletesebben

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat Budapest Lízing Zrt. Pénzügyi lízingtevékenységre vonatkozó Üzletszabályzat Hatályos 2009. augusztus 1-jétől www.budapestlizing.hu 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...3 1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 3 1.2. Az

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség. Szervezeti és Működési Szabályzat

Magyar Labdarúgó Szövetség. Szervezeti és Működési Szabályzat Magyar Labdarúgó Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzat 1/2011 TARTALOM Általános rendelkezések...3 1. Általános rendelkezések...3 Testületek és szervek...3 2. Elnökség...3 3. Fegyelmi Felügyelő Testület...4

Részletesebben

TERVEZÉSI SZERZÕDÉS amelyet

TERVEZÉSI SZERZÕDÉS amelyet TERVEZÉSI SZERZÕDÉS amelyet egyrészrõl: Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, mint Megrendelõ (továbbiakban: Megrendelõ) székhelye: 1033, Budapest, Fõ tér 3. másrészrõl: DÓM Építészmûterem

Részletesebben

7/2014. sz. vezérigazgatói utasítás a Diákhitel Központ Zrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályzata

7/2014. sz. vezérigazgatói utasítás a Diákhitel Központ Zrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályzata 7/2014. sz. vezérigazgatói utasítás a Diákhitel Központ Zrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályzata A Diákhitel Központ Zrt. (a továbbiakban DK Zrt.) Felügyelőbizottságának 81/2012. (XI.21.) sz.

Részletesebben

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról...

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2013/22. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2 26/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzata

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Nonprofit Kft. (a városrehabilitációs projekt lebonyolításával megbízott Városfejlesztő Társaság) PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Nádudvar

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesterétől 4181. Nádudvar, Fő út 119. Tel.: 54/529-010 Fax.: 54/480-256, e-mail: nadudvar@nadudvar.hu Iktató szám: 16-21/2016. ELŐTERJESZTÉS Nádudvar Város Önkormányzat

Részletesebben

AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA hatályos: 2014. január március 10-jétől A Horizontz AXA Magánnyugdíjpénztár (korábbi nevén: AXA Magánnyugdíjpénztár, a továbbiakban:

Részletesebben

PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS (Előtakarékossági Program - Rendszeres befizetés alapján történő portfóliókezeléshez)

PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS (Előtakarékossági Program - Rendszeres befizetés alapján történő portfóliókezeléshez) Ügyfélazonosító: PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS (Előtakarékossági Program - Rendszeres befizetés alapján történő portfóliókezeléshez) amely létrejött egyrészről az (székhelye: 1054. Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés

Felelős Társaságirányítási Jelentés Felelős Társaságirányítási Jelentés Az ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot

Részletesebben

BEVEZETÉS... 2 I. A PANASZ... 2 II. A PANASZOS... 2 III. A PANASZÜGYINTÉZÉST ELLÁTÓ SZAKMAI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA... 3

BEVEZETÉS... 2 I. A PANASZ... 2 II. A PANASZOS... 2 III. A PANASZÜGYINTÉZÉST ELLÁTÓ SZAKMAI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA... 3 Panaszkezelési szabályzat NN Biztosító Zrt. Érvényes 2016. január 1-jétől Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. A PANASZ... 2 II. A PANASZOS... 2 III. A PANASZÜGYINTÉZÉST ELLÁTÓ SZAKMAI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Program EOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című konstrukcióhoz érvényes: 2013. január 9 -től Tartalom A. A

Részletesebben

Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás Könyvvezetésre kötelezett szervezetek számára Hatályos: 2016. január 1-tôl Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató... 3 Preambulum... 9 Fogalmak... 10

Részletesebben

felcím felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére ALCÍM AHE-10267/2 1/7

felcím felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére ALCÍM AHE-10267/2 1/7 Tabellio felcím felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére ALCÍM 1/7 A szerzõdés alanyai 1. Az Allianz Hungária Biztosító Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ számú törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 0 2013. évi törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe című kiemelt projekt támogatásához

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ZRT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014. 03. 01.

A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ZRT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014. 03. 01. A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ZRT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014. 03. 01. Szabályzat 2/47 Tartalom 1. Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései... 4 1.1. Igazgatósági jóváhagyáshoz vagy

Részletesebben

Otthon Biztosítás 2.0

Otthon Biztosítás 2.0 Otthon Biztosítás 2.0 Hatályos: 2014. november 1-tôl Tartalomjegyzék 1. Otthon biztosítás 2.0 Ügyféltájékoztató... 3 Fogalmak... 10 Preambulum... 15 Általános feltételek... 16 Épületbiztosítás különös

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Kapuvár Városi Önkormányzat

Kapuvár Városi Önkormányzat Kapuvár Városi Önkormányzat Korszerű település-üzemeltetési és - fejlesztési (TÜF) program 2009. szeptember 30. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 6 2 A Települési Értékközpont rendszer bemutatása... 8 2.1

Részletesebben

EASY I. ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁS-BIZTOSÍTÁS

EASY I. ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁS-BIZTOSÍTÁS EASY I. ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁS-BIZTOSÍTÁS Hatályos: 2016. január 1-tôl Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató... 2 Fogalmak... 8 Preambulum... 12 Általános feltételek... 13 1. Biztosító, szerzôdô,

Részletesebben

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Van Hool gyártmányú autóbuszok időszakos műszaki felülvizsgálatra való felkészítése és műszaki vizsgáztatása, eseti hibajavítása (Eljárás száma: T-197/15) AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ 2015. A. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (2011. évi CLXXXIX. törvény 46. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS Budapest Főváros XII. kerület

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés KPMG Magyarország 2015 KPMG.hu 2 Átláthatósági jelentés 2015 Tartalom A vezérigazgató bevezetője 3 1. Kik vagyunk 4 2. Felépítés és irányítás 5 3. A minőség-ellenőrzés rendszere

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

I/2. Az ERSTE Bank Hungary Rt. számviteli politikája

I/2. Az ERSTE Bank Hungary Rt. számviteli politikája I/2. Az ERSTE Bank Hungary Rt. számviteli politikája A bank számviteli politikája a számviteli törvény, illetve a hitelintézetek vonatkozásában ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet beszámolási

Részletesebben

Válságban még fontosabb a kamarai tagság. Új utak keresése, a partneri együttmûködés hozhat eredményt. 10. évfolyam 5. szám. 2009.

Válságban még fontosabb a kamarai tagság. Új utak keresése, a partneri együttmûködés hozhat eredményt. 10. évfolyam 5. szám. 2009. Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 10. évfolyam 5. szám A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja 2009. május Válságban még fontosabb a kamarai tagság Nagy érdeklõdés övezte a

Részletesebben

Otthon Biztosítás Hatályos: 2013. január 1-tôl

Otthon Biztosítás Hatályos: 2013. január 1-tôl Otthon Biztosítás Hatályos: 2013. január 1-tôl Tisztelt Tagunk! A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület 1996. szeptember 24-én alakult, egyesületi, társadalmi szervezeti formában mûködô biztosító.

Részletesebben

2001. évi LVIII. törvény. a Magyar Nemzeti Bankról. I. Fejezet A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA

2001. évi LVIII. törvény. a Magyar Nemzeti Bankról. I. Fejezet A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA 2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi

Részletesebben

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. Tartalom A Szabályzat hatálya 4 I. fejezet: A Szent Pál Akadémia szervezete és működése 4 A Szent Pál Akadémia alapítása és fenntartása; székhelye,

Részletesebben

LOGO CLIENT. Befektetési alapok könyvvizsgálata. 2012. október 16.

LOGO CLIENT. Befektetési alapok könyvvizsgálata. 2012. október 16. LOGO CLIENT Befektetési alapok könyvvizsgálata 2012. október 16.. Befektetési alapok és alapkezelők legfontosabb adatai Megnevezés 2009. 12. 31. 2010. 12. 31. 2011. 12. 31. 2012. 03. 31. 2012. 06. 30.

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

Monor Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Monor integrált városközpont-fejlesztése városrehabilitációs projekt

Monor Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Monor integrált városközpont-fejlesztése városrehabilitációs projekt Monor Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Monor integrált városközpont-fejlesztése városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektek támogatására

Részletesebben

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Intézmény neve: Napraforgó Művészeti Óvoda 1039. Budapest, Pais Dezső u. 2. Hétszínvirág Művészeti Tagóvoda 1039 Budapest Medgyessy Ferenc u. 1. Készítette: Somodiné Kiss

Részletesebben

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám Az eljárási költségek, a költségek viselése és a költségmentesség szabályai a hatósági eljárásban 2 A közigazgatási hatósági eljárásban, így az adóigazgatási eljárásban, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA a svájci frank alapú CIB-Fundamenta Duett Hitelprogramra vonatkozóan. Jelen Kondíciós lista vonatkozik az alábbi szerződésekre:

KONDÍCIÓS LISTA a svájci frank alapú CIB-Fundamenta Duett Hitelprogramra vonatkozóan. Jelen Kondíciós lista vonatkozik az alábbi szerződésekre: Jelen Kondíciós lista vonatkozik az alábbi szerződésekre: 1. 2015. február 1. előtt svájci frank alapú (deviza alapú) kölcsönszerződésre, amely 2015. február 1- jétől HUF alapú kölcsönszerződésre módosul,

Részletesebben

VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Ügyféltájékoztató VICTORIA Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Általános Feltételei Bellis Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás

Részletesebben

Otthon Biztosítás 2.0

Otthon Biztosítás 2.0 Otthon Biztosítás 2.0 Hatályos: 2016. január 1-tôl Tartalomjegyzék 1. Otthon biztosítás 2.0 Ügyféltájékoztató... 3 Fogalmak... 10 Preambulum... 14 Általános feltételek... 15 Épületbiztosítás különös feltételei...

Részletesebben

Kozák Tamás s. k. vezérigazgató

Kozák Tamás s. k. vezérigazgató 1. szám MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 1/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról... 2 2/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt.

Részletesebben

2015. október 21. Miben új az új Kbt.? Szakmai nap és konzultáció

2015. október 21. Miben új az új Kbt.? Szakmai nap és konzultáció Szakmai nap és konzultáció 2015. október 21. az Új Kbt. szabályozásában Dr. Miklós Gyula Ötödik Rész XX. Fejezet - A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK HATÁLY - Kiterjesztett hatály, egyértelműsítés,

Részletesebben

Az Erste Befektetési Zrt. javadalmazási politikája - rövidített változat

Az Erste Befektetési Zrt. javadalmazási politikája - rövidített változat Az Erste Befektetési Zrt. javadalmazási politikája - rövidített változat Jelen utasítás az Erste Befektetési Zrt. Javadalmazási politikáját tartalmazza A befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról,

Részletesebben

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére)

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére) PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére) mely létrejött alulírott napon és helyen egyrészről Szervezet neve: Rövidített név: Székhelye: Magyarországi levelezési cím:

Részletesebben

Nagyhalász Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÉAOP-5.1./A-12-2013-0006 azonosítószámú Nagyhalász szociális célú

Nagyhalász Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÉAOP-5.1./A-12-2013-0006 azonosítószámú Nagyhalász szociális célú Nagyhalász Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÉAOP-5.1./A-12-2013-0006 azonosítószámú Nagyhalász szociális célú városrehabilitációja című városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS TERVEZÉSI FOLYAMATOK KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS TERVEZÉSI FOLYAMATOK KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI ÉS -ELHELYEZÉSI PROJEKTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS (KEOP-7.9.0/12-2013-00 09) SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0003 azonosítószámú szociális célú városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben