20. szám 124. évfolyam június 19. TARTALOM

Átírás

1 20. szám 124. évfolyam június 19. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 46/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről... 47/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkakör-elemzési, értékelési és besorolási rendszerének működtetéséről, a személyi alapbér megállapítás szabályairól... 3/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról... Oldal Utasítások 46/2009 (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai éves szinten összesen mintegy 3-4 Mrd Ft közötti összeget fordítanak káresemények miatti helyreállításokra, különféle kártérítések kifizetésére. A magas ráfordítások és költségek miatt, illetve a vasúti piac változásait követően több irányból is megfogalmazódott az az igény, hogy egyértelműen meg- határozható legyen, mennyibe kerül összességében a MÁV Csoportnak egy-egy káresemény. Ennek érdekében egy új kárnyilvántartási rendszer kialakítása vált szükségessé. Jelen utasítás célja a szervezeti struktúra változását követően a MÁV Zrt., valamint a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó, kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok (a továbbiakban: kijelölt leányvállalatok; ld.: 3.1 pont) egészére vonatkozó, egységes elvek alapján működő kárnyilvántartási rendszer vezetéséhez szükséges adatszolgáltatási rend kialakítása, valamint az adatok tartalmi és formai követelményeinek meghatározása. A kárnyilvántartási rendszer átalakítása révén a MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai (ld.: 3.2 pont) vonatkozásában egy olyan társaságonkénti és vállalatcsoporti központi adatbázis létrehozása a cél, amely támogatja és lehetővé teszi a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatások teljesítését; egy-egy káresemény esetén alkalmas a teljes kárhelyreállítási és kárrendezési folyamattal összefüggő költségek, ráfordítások és bevételek nyomon követésére;

2 1590 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám alkalmas a kincstári és az azt működtető eszközök vonatkozásában a tulajdonos felé a vagyonban bekövetkezett károk, a kár összegének, a káreseményt kiváltó okok, stb. bemutatására; a MÁV Vállalatcsoport vállalatirányítási rendszerének szerves részeként megfelelő információt szolgáltat a Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika kidolgozásához és karbantartásához, valamint az egyes kockázatkezelési módok, fedezetek illetve biztosítási konstrukciók közötti választáshoz; továbbá alkalmas a káreseményekkel kapcsolatban a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések (felelősségbiztosítás révén befolyó összegek és harmadik fél által megtérített összegek) nyilvántartására (azaz a kárenyhítés megtörténtének az ellenőrzésére). Jelen utasítás a Pályavasúti Üzletág és a kiemelt leányvállalatok esetében egyben egy mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján a Pályavasúti Üzletág és minden kiemelt leányvállalat külön-külön köteles elkészíteni a saját maga specifikációjának megfelelő kárnyilvántartási szabályzatát. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, ezen belül Pályavasúti Üzletágára (beleértve a Térségi személyszállítást is) a Központi irányítás és a Központi végrehajtás egységeire (a továbbiakban: Központi szervezeti egységek), valamint a kijelölt (és jelen utasítás alkalmazására alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozattal kötelezett, a 3.1 pontban foglalt) leányvállalatai (Pályavasúti Üzletág, Központi szervezeti egységek és kijelölt leányvállalatok a továbbiakban együttesen: Adatgazdák) kárstatisztikai tevékenységére. A Központi szervezeti egységek felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Jelen utasítás nem érinti a kártérítési folyamatokról, kártérítési eljárásokról, és ezen folyamatok számviteli elszámolásáról szóló érvényben lévő utasításokat és előírásokat; a káresemények költségének, ráfordításának és bevételének elszámolásáról szóló 51/1996. (MÁV Ért. 25.) Számv. F. utasításban meghatározott káresemény fajtákat; a Humánerőforrás Igazgatóság által kiépített IHIR rendszerben történő, kártérítésekkel kapcsolatos adatlekérdezéseket, valamint a Jogi Igazgatóság által a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített peres ügyek rögzítését Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed az Adatgazdák pénzügyi-számviteli és kontrolling területen dolgozó valamennyi munkavállalójára, valamint azon a nem pénzügyi-számviteli és kontrolling területen dolgozó munkavállalóira, akiknek a kárstatisztikához szükséges adatokat szolgáltatni kell, vagy munkakörük ellátása keretében hivatalból ilyen adatok birtokába kerülnek. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes felelős. 2.3 A kárstatisztikai nyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért felelős A MÁV Zrt.-nél A kárstatisztikai nyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért a MÁV Zrt. Központi szervezeti egységei esetében azon főtevékenységi kör vezetője felel, aki az adott káreseményhez, illetve kártételhez kapcsolódóan a kárösszeg tekintetében a költségviselő nyilatkozatot aláírja. (A főtevékenységi körök listáját a 23/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog Vezérigazgatói utasítás tartalmazza.) A Pályavasúti Üzletág esetében az adatok valódiságáért az Üzletág vezetője felel. A számviteli bizonylatokat előkészítő, illetve kiállító szervezeti egységek és azok alkalmazottai felelősek azért, hogy a bizonylat kiállításával egyidejűleg a kárstatisztikai nyilvántartáshoz előírt adatszolgáltatást a valóságnak megfelelően teljesítsék A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében az adatok valódiságáért az adott társaság statisztikai rendjéért felelős vezetője felel. 2.4 A kárstatisztikai nyilvántartásokért felelős A MÁV Zrt.-nél A kárstatisztikai nyilvántartások egészéért, a nyilvántartásokon alapuló, jogszabályok alapján elrendelt kárstatisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás működtetéséért a statisztikai rendet szabályozó általános eljárásrendnek megfelelően a Kontrolling Igazgatóság felel.

3 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1591 Az egységes kárnyilvántartási és kárstatisztikai rendszer kialakításáért és működtetéséért csoport szinten a Pénzügyi Igazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: TPF) felel A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatoknál a kárstatisztikai nyilvántartások egészéért, a nyilvántartásokon alapuló, jogszabályok alapján elrendelt adatszolgáltatásért az adott társaság statisztikai rendjéért felelős vezetője felel. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok Kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok: a bázis portfolióba tartozó leányvállalatok: a MÁV- START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., a MÁVGÉP Kft., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a ZÁHONY-Port Zrt.; valamint a szabad portfolióba tartozó társaságok közül: a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. 3.2 Kiemelt leányvállalatok Jelen utasítás értelmében kiemelt leányvállalatok a bázis portfolióba tartozó társaságok közül: a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 3.3 MÁV Vállalatcsoport Jelen utasítás értelmében MÁV Vállalatcsoport a MÁV Zrt. és a 3.1 pont szerinti kijelölt leányvállalatok összessége. 3.4 Kárnyilvántartási tevékenységek Vállalatcsoport szintű irányítása A MÁV Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika részeként a kárnyilvántartási tevékenységekért a MÁV Zrt pontban leírt szervezetei felelnek. Az adatszolgáltatás teljesülése érdekében a MÁV Zrt. a kijelölt leányvállalatok esetében alapítói-, taggyűlési-, közgyűlési határozatokba foglalt előírások kiadásával biztosítja a kárnyilvántartási és kárstatisztikai rendszer összhangját. A mindenkor hatályos társaságirányítás általános szabályai alapján (l.: a Portfoliókezelési szabályzatról szóló vezérigazgatói utasítást) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság feladata a Jogi Igazgatósággal történt egyeztetés alapján az alapítói-, taggyűlési- és közgyűlési határozatok kiadásához szükséges tulajdonosi döntések előkészítése és a döntés végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése. 3.5 A kárnyilvántartási statisztikák alapja és forrásrendszere A kárnyilvántartási statisztikák a társaságok könyvelési rendszerein és az analitikus nyilvántartásain alapulnak. A statisztikai módszerekkel gyűjtött, és a számviteli nyilvántartások szerinti kárhelyreállítási és kártérítési összegeknek meg kell egyezniük A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. kárnyilvántartásainak az alapadat bázisa (forrásrendszere) a kárszám nyilvántartások, a számviteli bizonylatok mellett kötelezően előírt kárnyilvántartási adatlapok és az 1. sz. mellékletben szereplő Excel alapú kárnyilvántartási táblázatok (analitikus kárnyilvántartások) összessége, valamint a kárnyilvántartás adatainak ellenőrzéséhez a főkönyvi könyvelés adatai, továbbá műszaki szakmai naturáliák esetében a Területi Vasútbiztonsági Osztályok jelentéseiben foglaltak A kiemelt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében a kárnyilvántartási statisztikák forrásrendszerét a kárstatisztikai utasításban kell megnevezni. 3.6 Kár, káresemény, kártérítés Általános értelemben a kár minden olyan hátrány, amely természetes vagy jogi személyt valamely károsító esemény folyamán vagyonában (vagyoni kár) vagy személyében (nem vagyoni kár) ér. A káresemény számviteli értelemben a MÁV Vállalatcsoport valamely eszközében bekövetkezett váratlan, esetenként visszafordíthatatlan, tartós értékcsökkenés, amelyet az eszközérték csökkentésével kell a számviteli nyilvántartásokban érvényesíteni (a káresemény lehet elemi kár, a MÁV Vállalatcsoport által okozott kár [beleértve a Vállalatcsoporton belüli károkozást is], illetve harmadik személyek által okozott kár). Jelen utasítás szempontjából az is káreseménynek minősül, ha a MÁV Vállalatcsoportba tartozó valamelyik társaság kárt okoz harmadik személynek (vagy a csoport egy másik tagja számára). Ebben az esetben általában a károkozónak megtérítési kötelezettsége, ráfordítása keletkezik a jövőben. A kártérítés alapvetően két forrásból származhat: a kár okozójától (a kárért felelőstől), vagy pedig a károkozó biztosítójától (esetleg valamilyen arányban mindkettőtől).

4 1592 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám Nem tartozik jelen utasítás hatálya alá az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatbevételtől elszámolt amortizációs értékvesztés, és a rendeltetésszerű használatból adódó meghibásodás. 3.7 Káreseménnyel kapcsolatos összegek elszámolása A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. esetében kárnyilvántartást kell vezetni az alábbi főkönyvi számlacsoportokhoz tartozó főkönyvi számlákon elszámolt valamennyi költség, ráfordítás és bevétel esetében: Káresemények miatti perköltségek Ügyvédi irodák számlázott költségei káreseményekkel kapcsolatban 5253 Kártérítések munkabaleset esetén 8613 Hiányzó tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 8614 Megsemmisült tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 8615 Megrongálódott tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 8632 Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek 8637 Kártérítések 9632 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek A főkönyvi számla csoportok főkönyvi számlánkénti bontását a MÁV Zrt. számlarendje, a főkönyvi számlák tartalmát a számlamagyarázatok írják elő A kijelölt leányvállalatoknál A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknál a főkönyvi számlák bontása a számviteli előírások betartása mellett a társaság számviteli szabályzatában foglaltaknak megfelelően eltérhet a MÁV Zrt.-nél alkalmazottól. 3.8 Káresemények elszámolása a MÁV Vállalatcsoporton belül MÁV Vállalatcsoporton belüli káresemény elszámolásakor a csoport egy vagy több vállalata a károkozó, míg egy vagy több vállalata a károsult. Minden vállalatnak a 4.2 pontban foglaltak szerint kell a saját kárát rögzítenie. A káresemény lezárását követően MÁV Vállalatcsoport szinten a társasági kárnyilvántartásoknak konzisztensnek kell lenniük, a kárnyilvántartások ellentmondást nem tartalmazhatnak. Amennyiben a nyilvántartások közötti összhang nem áll fenn, úgy a 3.4 pontban foglaltak alapján ennek biztosítása a TPF és a Kontrolling Igazgatóság közös feladata. 3.9 Káresemények fajtái és típusai a MÁV Vállalatcsoporton belül Jelen utasítás értelmében a káresemények fajtáit illetve típusait (azaz a káresemények osztályba sorolását) az 1. sz. melléklet, illetve az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutató tartalmazza. A káresemények típusba történő besorolása és azok káresemény fajták szerinti megkülönböztetése az egységes kárstatisztikai nyilvántartás felállítását szolgálja. A káresemények elszámolására szolgáló főkönyvi számlák újbóli klasszifikálása során biztosítani kell az egységes, statisztikai és számviteli elvárásoknak egyidejűleg megfelelő kártipizálást. A tipizálás megtörténtéig egy-egy káreseményhez egy-egy kártípust és egy-egy kárfajtát is hozzá kell rendelni A káresemények helyszíneinek földrajzi beazonosítása A MÁV Zrt.-nél A káresemények beazonosítására az alábbiak szerint kerülhet sor: 1. Ha a káresemény a MÁV Zrt. vasúti pályái mentén történt, a káresemény földrajzi helyét a pályaszakasz szegmens értékkészlete egyértelműen azonosítja. 2. A MÁV Zrt. területén, de a MÁV Zrt vasúti pályáin kívül történt káresemény esetében a földrajzi helyszínt ha a káresemény a költségviselő szervezet területén történt, akkor a költségviselő szervezet MÁV Zrt. számlarendjében szereplő kódjával kell megadni, ha a káresemény a költségviselő szervezet területén kívüli MÁV Zrt. területen történt, akkor az adott terület szervezetének MÁV Zrt. szolgálati hely törzsadat kódjával kell megadni. 3. Ha a káresemény a MÁV Zrt. területén kívül történt, akkor a földrajzi helyszín tényleges megnevezése mellett a költségviselő szervezet MÁV számlarendjében szereplő kódját kell megadni. A kárnyilvántartásban a földrajzi helyszín adatainál a helység megnevezését is fel kell tüntetni. Egy-egy szegmens értékkészlete, illetve szervezeti egység kódja (a saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesetén kívül) egyértelműen beazonosítja kárügylet helyszínét (pl az ÜDSZSZ Területi Csoport Debrecen esetén történt káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). Saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesete esetén amennyiben a baleset nem a szolgálati helyen

5 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1593 történt (üzemi- és munkabaleset, közúti baleset) a szervezeti egység kód a költségviselő szervezeti egység azonosítására szolgál, míg a földrajzi hely beazonosítására egy másik szervezeti egység kód vagy pályaszakasz szegmens értéke, illetve káresemény helyének pontos meghatározása szolgál. Szolgálati helyen történő baleset esetén a szervezeti egység szolgálati kódja a baleset helyszínét is adekvát módon meghatározza A kijelölt leányvállalatoknál A leányvállalatok esetén a káresemény pontos természetbeni helyét, illetve az adott Társaság által alkalmazott egyéb azonosítót kell megadni A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységek A MÁV Zrt.-nél Központi szervezeti egységeknél A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért az adott főtevékenységi kör vezetője felel Pályavasúti Üzletágnál A Pályavasúti Üzletágnál a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységet/egységeket az üzletági kárnyilvántartási szabályzatában kell megnevezni A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatoknál a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységet a leányvállalati kárnyilvántartási szabályzatban kell meghatározni, míg a többi leányvállalatnál ezért a statisztikai rendért felelős vezető felel Kárszám A kárszám egy-egy káreseményhez kapcsolt egyedi azonosító, amelyet a 3.11 pont szerinti szervezeti egységek, valamint a kijelölt leányvállalatok rendelnek a káreseményhez. Az Adatgazdáknak a kár bekövetkezését követően haladéktalanul gondoskodniuk kell a kárszám meglétéről. Konzekvens kárnyilvántartási adatbázis összeállítása érdekében egy-egy káreseményhez (a kárügyintézés teljes spektrumában) csak ugyanaz a kárszám tartozhat. A Vállalatcsoport több társaságát érintő kár esetén társaságonként külön-külön kell kárszámot rendelni az eseményhez. A nagyobb, több szervezeti egységet, az adatszolgáltatásra kötelezettek körében több társaságot is érintő károk esetén az adatok összekapcsolásáról a Kontrolling Igazgatóság gondoskodik a jelentések beérkezését követően A MÁV Zrt.-nél A Központi szervezeti egységek, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot kivéve a TPF-től kapnak kárszámot. A MÁV Zrt. esetében a kárszám kilenc helyi értékből álló alfanumerikus karakter, melynek első két karaktere a Pályavasúti Üzletág esetében a Területi központot, a Központi szervezeti egységek esetében az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot, illetve a TPF-t jelöli (BP = Budapesti Területi központ; MS = Miskolci Területi központ; DB = Debreceni Területi központ; SG = Szegedi Területi központ; PS = Pécsi Területi központ; SM = Szombathelyi Területi központ, IG = Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, TP = Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály), a harmadik-hatodik karakter a kártételhez tartozó sorszámot (évente 0001 sorszámmal kezdődően, emelkedő számsorrendben), a hetedik karakter egy törtvonal (/), míg a nyolcadik-kilencedik karakterek az adott év utolsó két évszámát jelölik (pl. a TPF évi első kártételének kárszáma az előzőek értelmében: TP0001/09). A Központi szervezeti egységek közül az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság a saját maga által a jelen pont szerint képzett kárszámokat használja (pl. az Igazgatóság évi első kártételének kárszáma: IG/0001/09) A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében a kárszám szintén kilenc helyi értékből álló alfanumerikus karakter, ahol az első két karakter a leányvállalat azonosítója (ST = MÁV- START Zrt.; TR = MÁV-TRAKCIÓ Zrt.; GÉ = MÁV- GÉPÉSZET Zrt., MG = MÁVGÉP Kft., MF = MÁV FKG Kft., MI= MÁV Informatika Zrt., IK = MÁV Ingatlankezelő Kft., MV = MÁV Vagyonkezelő Zrt., MK = MÁV KFV Kft. és ZP = ZÁHONY-Port Zrt.), míg a további karakterek képzése megegyezik az előző bekezdésben foglaltakkal (pl. a MÁV-START Zrt évi első kártételének kárszáma: ST0001/09) Kártételeket kísérő adatlap A MÁV Zrt.-nél A kártételeket kísérő adatlap (a továbbiakban: Adatlap) a kártételek egyértelmű beazonosítására szolgáló bizonylat (2. sz. melléklet), amelyet a Pályavasúti Üzletág Területi központjai és a Központi szervezeti egységek kárnyilvántartásért felelős személyei állítanak ki a káresemény bekövetkezése után a 4.1 pontban rögzített adattartalommal, a 4.2. pontban foglaltaknak megfelelően. Az Adatlapot vagy annak másolatát minden, az adott kárté-

6 1594 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám telhez tartozó bizonylathoz mellékelni szükséges. Az Adatlapra a káreseményhez kapcsolódó bizonylatok azonosító adatait fel kell vezetni. Amennyiben a bizonylatok felsorolásához nem elegendő az Adatlap, úgy a felsorolást egy újabb Adatlapon kell folytatni. Az Adatlapon fel kell tüntetni a számviteli bizonylaton lévő kontírozás adatait is A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében az Adatlapok használata kötelező, de a saját kárnyilvántartási szabályzatukban azok használatát az Üzletági specialitásokat figyelembe véve egyedileg szabályozhatják; míg a többi leányvállalatnál az Adatlapok használata ajánlott, de nem kötelező. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasításban foglaltak teljesülése érdekében minden főtevékenységi kör vezetőjének ki kell jelölni egy felelőst, aki az adott szervezethez tartozó káresemények esetében a kapcsolattartó szerepét tölti be a főtevékenységi kör és a Kontrolling Igazgatóság, valamint a TPF között. A felelősök elérhetőségét (név, beosztás, telefonszám, cím) jelen utasítás megjelenésétől számított 15 napon belül kell megadni a Kontrolling Igazgatóság és a TPF vezetője részére. A kárnyilvántartási rendszer struktúrája és működési logikája összhangban van a számviteli szabályok jelenlegi rendszerével, amely ily módon lehetővé teszi az adatok gyors és egyszerű lekérdezését A károk (káresemények/kártérítés folyósítását eredményező események) azonosítása a MÁV Vállalatcsoportnál A MÁV Vállalatcsoporton belül minden egyes kárt az alábbi három adat egyértelműen beazonosít: a kár keletkezésének ideje; a káresemény bekövetkeztének pontos földrajzi címe, illetve a kárhoz rendelt, a pont szerinti szervezeti egység kódja, illetve pályaszakasz szegmens értékkészlete. Az adott kárhoz az előbbi három azonosító adat megadása után a 3.12 pont szerint képzett kárszám egyedileg hozzárendelhető. A káresemények és kártérítések kárnyilvántartásban történő rögzítésekor a fentiektől eltérő adattartalmú azonosítók nem alkalmazhatóak. A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknak amennyiben a pontban említett szegmens értékek nem rendelhetőek hozzá a káresemény helyszínéhez az 1. sz. melléklet szerinti kárnyilvántartási adatlap káresemény helye / helység megnevezése (g,h) oszlopában kell megadniuk a káresemény helyszínét. Ugyancsak ezen oszlopok kitöltésével kell megadniuk a káresemény helyszínét a főtevékenységi körök vezetőinek a saját munkavállaló személyi sérülésével járó balesete esetén. 4.2 A kártételek rögzítésének menete a MÁV Zrt.- nél Teendők a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során Az Adatgazdáknak a kártérítési folyamatokról és kártérítési eljárásokról szóló érvényben lévő utasítások és előírások szerint kell eljárniuk azzal a különbséggel, hogy a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során az 1.sz. mellékletben foglalat Excel alapú nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) is el kell kezdeniük vezetni Adatlap és kárszám hozzárendelése a káreseményhez A Nyilvántartás b.) oszlopába és az Adatlap 1. pontjába a 3.12 pont szerinti kárszámot kell beírni: a Pályavasúti Üzletág esetében az üzletági kárnyilvántartási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően a Területi központok, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság esetében az Igazgatóság kontrolling szervezete, míg a központi szervezeti egységek esetében a TPF Kockázatkezelési és Kontroll Osztálya adja meg a kárszámot és tölti ki az Adatlapot. A Központi szervezeti egységek esetén a károsult szervezet a káresemény bekövetkeztét követően kitölti az Adatlapot a rendelkezésre álló adattartalommal (dátum, hely, szervezeti egység kód, pályaszakasz szegmens), amelyet -en megküld a TPF részére. A TPF az Adatlapra rávezeti a kárszámot, majd visszaküldi azt a kárszám igénylőjének elektronikusan és/vagy faxon. A TPF a kiadott kárszámokról folyamatos sorszámozással nyilvántartást vezet. Harmadik féltől beérkezett kártérítési igény esetében meg kell vizsgálni, hogy a beérkezett kárigény hozzákapcsolható-e egy korábban bekövetkezett káreseményhez, a kárnyilvántartási adatbázisban a káresemény időpontjára illetve helyére rákeresve: amennyiben a kárnyilvántartás már tartalmazza a kapcsolódó káreseményt, akkor a beérkezett kárigényhez is a meglévő kárszámot és adatlapot kell csatolni (pl. vasúti balesetben sérült utas később nyújtja be kárigényét), amennyiben a kárigény a kárnyilvántartási táblázat alapján egy káreseményhez sem kapcsolható, úgy azt új káreseményként kell kezelni, s a 3.12 pont szerinti kárszámot a jelen pontban leírtaknak megfelelően kell az

7 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1595 eseményhez hozzárendelni. (pl. utas elesett a peronon, s a sérülésről nem készült jegyzőkönyv, de a későbbiekben kárigényt nyújt be valamelyik MÁV Vállalat felé). A MÁV Zrt. bármely szervezeti egységeihez harmadik féltől beérkezett kártérítési igények esetében minden szervezeti egység köteles megvizsgálni hatáskörét. Amennyiben a kártérítési igény elbírálása más szervezeti egység határkörébe tartozik, akkor a kérelmet a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasításában (A.3, A.4) foglalt módon kell továbbítani az illetékes szervezeti egység felé. Miután a kártérítési igény a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez továbbításra került, az illetékes szervezeti egységnek a káreseményt kísérő Adatlapot a kárszámmal együtt csatolnia kell a kárigényhez. A kártérítés kifizetését csak a megfelelően kitöltött Adatlap csatolása után lehet lekönyvelni illetve kifizetni A kártételek rögzítése Az Adatlap kitöltésével egy időben a káreseménnyel kapcsolatos információk rögzítését a kárnyilvántartási táblázatban is el kell kezdeni. A káresemény kivizsgálását követően a kárnyilvántartási táblázatban a becsült kárösszeget meg kell adni, a káreseményekhez kapcsolódó újabb adatokat, információkat folyamatosan rögzíteni kell. A MÁV Zrt. illetve a MÁV Vállalatcsoport szintjén egy-egy káreseménnyel kapcsolatban a kárnyilvántartás akkor válik teljessé, ha a MÁV Zrt. összes szervezeti egysége és a kijelölt leányvállalatai az adott káreseménnyel kapcsolatban a Nyilvántartást teljes körűen kitöltötték. A Nyilvántartások összevezetése (a 4.1 pontban foglalt azonosítók alapján) ebben az esetben a Kontrolling Igazgatóság feladata. Az adatszolgáltatási kötelezettségüket az Adatgazdáknak a kitöltött Nyilvántartásoknak a statisztikai rendért felelős Kontrolling Igazgatóság részére történő megküldésével kell teljesíteniük. A kárnyilvántartás megküldésének határideje a negyedéves főkönyvi zárást követő 10. munkanap. A kárnyilvántartás megküldésével egyidejűleg az Adatgazda szervezet vezetőjének (vagy az Adatgazda szervezet vezetője által kijelölt személynek) teljeskörűségi nyilatkozatot (l.: 3. sz. melléklet) kell adnia arról, hogy az általa megküldött Nyilvántartás a szervezeti egységénél (illetve társaságánál) az adott negyedévben lekönyvelt összes kártételt, illetve az újonnan felmerült káreseményeket és kártérítési igényeket együttesen tartalmazza. A Nyilvántartásokat az Adatgazdáknak elektronikus formában, a teljeskörűségi nyilatkozatot elektronikusan és papír alapon is meg kell megküldeniük. Az adott negyedévet követő beszámolási időpontban azokról a kártételekről is be kell a tárgynegyedévben számolniuk az Adatgazdáknak, ahol a MÁV Vállalatcsoport káreseményekkel és kártérítésekkel kapcsolatos főkönyvi számláin a kárral kapcsolatban könyvelés még nem történt (újonnan felmerült kártételek). Az ilyen, a negyedév során fellépő, költség és ráfordítással még nem járó eseményekkel kapcsolatban is értelemszerűen ki kell tölteni a Nyilvántartás azon oszlopait (a-r), amelyeknek a kitöltéséhez az adatok rendelkezésre állnak. Az Adatgazdáknak a nemleges jelentést is meg kell küldeniük. Az Adatgazdák által megküldött Nyilvántartások öszszesített adatait a Kontrolling Igazgatóságnak a negyedéves főkönyvi zárást követő 15. munkanapig kell megküldenie a TPF részére. 4.3 A kárnyilvántartás vezetése a MÁV Zrt.-nél A káresemények költségeinek, ráfordításainak, valamint bevételeinek elszámolásakor az adott kártételhez tartozó számviteli bizonylat számviteli szervezet részére történő megküldése mellett az Adatlapot is mellékelni szükséges. A számviteli szervezet a számviteli bizonylat alapján a pont szerinti főkönyvi számlákra történő elszámolást a számviteli bizonylathoz mellékelt kitöltött kárkísérő Adatlap megléte esetén végezheti el az Adatlapon lévő kontírozásnak megfelelően. Amennyiben hiányzik a kitöltött Adatlap, úgy annak pótlását a számviteli szervezetnek az Adatgazda szervezettől haladéktalanul meg kell kérnie. Az Adatgazda szervezet a tárgynegyedévi főkönyvi zárást követő 10 munkanapon belül: összeállítja a számviteli bizonylat és az adatlap alapján az év elejétől a tárgynegyedévvel bezáródó időszakra vonatkozó kárnyilvántartási kimutatást az 1. sz. melléklet szerinti adattartalommal, biztosítja, hogy a kimutatás adatai főkönyvi számlánként megegyezzenek a könyvelés adataival, megküldi a kárnyilvántartási kimutatást a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága részére. A Nyilvántartás azaz a táblázat kitöltésének az alapja a MÁV Zrt. esetében, a GIR analitikus moduljaiból kigyűjtött tényadatok. A Nyilvántartás Kárhelyreállítási költség/ráfordítás (r-v oszlopok), a Fizetendő kártérítés összege (w-ag oszlopok) és a Káreseményekkel kapcsolatos bevételek/kapott kártérítés összege (ah-ao oszlopok) oszlopaiban a becsült összegeken kívül ( becsült kár és a becsült/várható kártérítés oszlopokat leszámítva) csak a főkönyvi számlákon lekönyvelt összegek jelenhetnek meg.

8 1596 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám A Nyilvántartás beküldése előtt az Adatgazdáknak az 1. sz. mellékletben leírt módon ellenőrizniük kell, hogy a kárnyilvántartásban rögzített tényadatok a lekönyvelt adatokkal megegyeznek-e. Az ellenőrzés hiányában a Kontrolling Igazgatóság az adatszolgáltatást nem fogadja el. A Központi szervezeti egységek adatszolgáltatásai esetén az ellenőrzést a Kontrolling Igazgatóság végzi el. 4.4 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek elszámolása a MÁV Zrt.-nél A károsult szervezetek felelősek azért, hogy az egyes káresemények kapcsán nyomon kövessék és nyilvántartsák a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések befolyását. A MÁV Zrt.-nek a kárt okozó harmadik fél részére megküldendő kárigényt alátámasztó bizonylatán fel kell tüntetnie a kárszámot, s jeleznie kell a kártérítést megtérítő fél felé, hogy utaláskor a közlemény rovatban a kárszámot azonosítóként szíveskedjék megadni. A 963,2 főkönyvi számlára bevételt elszámoló számviteli szervezetek az elszámolt tételekről az 1. sz. melléklet szerinti adatszolgáltatást végzik. A káreseménnyel kapcsolatos bevételek kárnyilvántartásban történő rögzítésekor csak a táblázat azonosításra és bevételre szolgáló oszlopait kell kitölteni (kárszám (b), káreseményekkel kapcsolatos bevételek/kapott kártérítés összege (ah-ao)). A Gy /2007. Sz. F. körlevél alapján a Biztonsági Igazgatóság által vizsgált káresemények MÁV Zrt.-t illető kártérítések bekövetelése érdekében a Szegedi könyvelő egység jár el, ezért a SZKE felé megküldendő bizonylatokon felül az adott káreseménnyel kapcsolatos, 3.13 pont szerinti Adatlapot is meg kell küldeni. 4.5 Kárnyilvántartások egyezősége a MÁV Zrt.-én belül Az Excel alapú kárnyilvántartásoknak és a számviteli nyilvántartások szerinti kárösszegeknek MÁV Zrt. szintjén meg kell egyeznie. Az egyezőség alapja az az összefüggés, hogy a számviteli szervezetek csak a Pályavasúti Üzletág Területi központjai és a Központi szervezeti egységek feladásai alapján könyvelhetnek a kártételekhez kapcsolódó főkönyvi számlákra, illetve, hogy az Adatgazdák a kár-helyreállítási költségekről/ráfordításokról, a fizetendő kártérítésekről, illetve a káreseménnyel kapcsolatos bevételekről csak a MÁV Zrt. könyveiben már szereplő kártételek kapcsán jelenthetnek a 1. sz. melléklet szerinti Nyilvántartás megküldésével. A fentiek teljesülése érdekében az adatszolgáltatási kötelezettségüknek a Pályavasúti Üzletág és a Központi szervezeti egységek csak az Üzletágon, illetve a központjukon belül leegyeztetett, hiánytalanul kitöltött Nyilvántartások megküldésével lehet eleget tenniük. A Pályavasúti Üzletág, illetve az adott Központi szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy az irányítása alá tartozó Üzletág, illetve szervezeti egység a jelen utasításban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének megfelelő időben és minőségben tegyen eleget. A Kontrolling Igazgatóság a hiányosan, hibásan kitöltött jelentéseket javítás, illetve kiegészítés céljából visszaküldi az Adatgazdáknak. A visszaküldött bizonylatokat a Pályavasúti Üzletágnak és a Központi szervezeti egységeknek soron kívül kell helyesbíteniük. A TPF a negyedéves jelentések alapján a Kontrolling Igazgatóság által összesített adatokat főkönyvi számlánként egyezteti a könyvelés adataival. Amennyiben az adatszolgáltatás és a főkönyv adatai között jelentős eltérést talál, úgy visszaküldi azt javítás/hiánypótlás céljából a Kontrolling Igazgatóság részére. 4.6 A kárnyilvántartási adatbázisok összeállítása A Kontrolling Igazgatóság felelős azért, hogy a beérkezett adattáblák alapján negyedévente összeállítsa a MÁV Zrt. és a MÁV Vállalatcsoport szintjén a kárstatisztikai kimutatásokat; a TPF felelős azért, hogy a kárstatisztikai kimutatásokból kinyerhető legfontosabb üzenetekről a negyedévi Üzleti Jelentésekben a MÁV Zrt. menedzsmentje részére beszámoljon, valamint a Pályavasúti Üzletág vezetője felelős azért, hogy a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló, 4.1 pontban hivatkozott jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a MÁV Zrt. nevében helyt álljon, mind az általános, mind az un. katasztrófa-balesetek tekintetében. 4.7 Átmeneti rendelkezések A január 1-je után, de a jelen utasítás hatályba lépését megelőzően bekövetkezett káreseményekhez a kárszámot a 3.12 pontban leírtaknak megfelelően, időrendi sorrendben kell megadni, a jelen utasítás hatálybalépését megelőzően hatályban lévő kárnyilvántartási rendszer segítségével. Az 62/2004. sz. Vig. utasítás szerint a kárnyilvántartó táblázatban feltüntetett adatokat az 1. sz. melléklet táblázatába kell beilleszteni ben a jelen utasítás megjelenéséig az utasításban előírt főkönyvi számlákon elszámolt költségeket és bevételeket szervezeti bontásban meg kell vizsgálnia az érintett szervezeteknek. Az elszámolt tételeket be kell azonosítania és a káreseményekhez kárszámot kell hozzárendelni, és azokat a kárnyilvántartási táblázatban rögzíteni. Amennyiben egy január 1-je előtt bekövetkezett káresettel kapcsolatban történik a MÁV Zrt. jelen utasítá-

9 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1597 sában előírt főkönyvi számlákon adatrögzítés, úgy az csak a 3.12 pontban meghatározott kárszám megadásával történhet és az adatok ellenőrizhetősége miatt ezeket a kárköltségeket, ráfordításokat illetve bevételeket is rögzíteni kell a kárnyilvántartási táblázatban. Ismételt adatrögzítés esetén a pontban foglaltak szerint kell eljárni. A kárnyilvántartásra vonatkozó adatszolgáltatást először a I. félévre vonatkozóan kell teljesíteni. 4.8 Mintaszabályzatok jóváhagyása Annak érdekében, hogy a kiemelt leányvállalatok szabályzata összhangban legyen a jelen utasítás előírásaival, a szabályzatok alapján összeállítandó beszámolók/jelentések minél jobban ki tudják szolgálni a MÁV Vállalatcsoport kárnyilvántartásokat érintő kontrolling beszámolási igényeit, ezért az 1.0 pontban foglaltak szerint elkészítendő kárnyilvántartási szabályzat tervezetét a 3.4 pontban foglalt alapítói, illetve taggyűlési, közgyűlési határozat kiadását követő 60 naptári napon belül véleményezésre, illetve jóváhagyás céljából meg kell küldeni a TPF vezetője részére. A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság az alapítói-, a taggyűlési- és a közgyűlési határozat kiadásáról tájékoztatja a TPF vezetőjét. A véleményezésre/jóváhagyásra beérkezett kárnyilvántartási szabályzatokat a TPF vezetője 15 munkanapon belül köteles véleményezni, illetve a szabályzat rendben léte esetén a kiadását engedélyezni. A kiemelt leányvállalatok a jelen utasításban foglaltaktól eltérően a saját szabályzatukban bővebb adattartalommal is meghatározhatják az Adatlap és a Nyilvántartás adattartalmát, de a MÁV Zrt. felé történő adatszolgáltatásnak a 4.2. pontban foglalt tartalmi és formai előírások betartásával kell eleget tenniük, úgy hogy visszamenő hatállyal minden január 1-jétől bekövetkezett kártételről a Nyilvántartás megküldésével jelenteniük kell. 4.9 A Pályavasúti Üzletágra vonatkozó külön rendelkezés A Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti operatív kontrolling szervezeti egységének a Pályavasúti Üzletág önálló társasággá történő átalakítására tekintettel a jelen utasításban foglaltak figyelembe vételével el kell készítenie a Pályavasúti Üzletág önálló kárnyilvántartási szabályzatát. A szabályzat elkészítésére és jóváhagyására a 4.8 pontban foglaltak az irányadóak Kapcsolattartó felelősök elérhetősége: A Kontrolling Igazgatóságon: Sánta István kontrolling szakértő ( : , cím: santai@mav.hu). A Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályon: Kerekes-Héver Tímea pénzügyi szakértő ( : , cím: kerekes-hevert@mav.hu). 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével a kárbejelentésekről szóló 62/2004. (MÁV. Ért. 48.) VIG. számú utasítást hatályon kívül helyezem. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, de előírásait a január 1-jétől bekövetkezett káresemények, kártérítések nyilvántartására is alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Kárnyilvántartás (Excel tábla) és kitöltési útmutató 2. sz. melléklet: Kártételt kísérő adatlap (Adatlap) 3. sz. melléklet: Teljeskörűségi nyilatkozat minta 4. sz. melléklet: Kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezetek Heinczinger István s. k. Vezérigazgató

10 1598 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám 1. sz. melléklet Kárnyilvántartás (lásd külön lapon) Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A kitöltési útmutató a../2009. VIG számú utasításban előírt kárbejelentési adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megkönnyítésére készült, melyben az egyes mezők kitöltésére vonatkozóan adunk folyamatleírást. A jelen táblázat kitöltése felváltja a 62/2004. VIG sz. utasítás által előírt kártábla kitöltését. 1.1 Beviteli lehetőségek A szükséges adatok kitöltése kétféle módon lehetséges: 1. a billentyűzet segítségével kell az adatot beírni, ha az adat előre nem meghatározható, 2. legördülő menü segítségével. Utóbbi esetben a legördülő menüből kell a megfelelő választ kiválasztani. A legördülő menüben feltüntetett adatokon kívül más adat ez esetben nem rögzíthető. 1.2 Kulcsfontosságú mezők A károk azonosítása a kár dátuma a káresemény helye és a kárszám alapján történik, így ezek rögzítésének pontossága különösen fontos a kitöltés során. A kárral kapcsolatos információk általában időben nem egyszerre jelentkeznek. A kár felmerülését követően több adat még nem áll rendelkezésre (pl.: tényleges károkozó, kár oka, kárral kapcsolatos pénzügyi adatok, kártérítési igények) ezért egy káreseménnyel kapcsolatban a táblázat több sorában is szerepelhet adat, információ, melyek összesítése a kárszám alapján történik. 2 A KÁRRAL KAPCSOLATOS ADATOK RÖG- ZÍTÉSE A tábla tartalmazza a kárral, és a felmerüléssel kapcsolatos minden lényeges információt. A rögzítő nevét és telefonszámát minden sorban meg kell adni. Egy káreseményhez több sorban is tartozhat adat. Amennyiben egy káreseményhez később kerül rögzítésre adat akkor azt egy új sorban kell/lehet rögzíteni az alapadatok kitöltésével. Egy káreseményhez tartozó összes információ a kárszám szűrésével tekinthető meg. 2.1 Az alapadatok rögzítése Sorszám: Folyamatos sorszámozással kell ellátni ezt a mezőt. Minden egyes kitöltött sor új sorszámot kap. Mivel egy káreseménnyel kapcsolatban több sorban is szerepelhet adat, egy káreseményhez több sorszám tartozhat. Kárszám: Táblázatonként az utasítás 3.12 pontjában részletezett módon, folyamatos sorszámozással kell ellátni ezt a mezőt. Ügyiratszám/Gy. szám: A rögzítendő káreseménnyel kapcsolatban a rögzítendő információhoz tartozó ügyirat vagy levél száma. Amennyiben a tétel rögzítéséhez ügyiratszám vagy Gy. számos levél nem tartozik rögzítése elhagyható. Abban az esetben, amikor a rögzítendő káreseménnyel kapcsolatban ügyiratszám és Gy. szám is rendelkezésre áll, az ügyiratszám prioritást élvez, azaz az ügyiratszámot kell berögzíteni. Káresemény dátuma: A kár keletkezésének dátumát az alábbi módon kell beírni év.hó.nap, (pl ). Amennyiben a káresemény keletkezésnek az időpontja nem ismert, úgy a káresemény észlelésnek időpontját kell megadni. Káresemény helye: a kárhoz rendelt, az utasítás 3.10 pontja szerinti szervezeti egység,vagy pályaszakasz szegmens értékkészlete (maximum öt numerikus karakter, pl az ÜDSZSZ Területi Csoport Debrecen esetén történt káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). A szervezeti egység kód és a pályaszakasz szegmens értékkészlet közül csak az egyik tölthető ki. Szervezeti egység kód megadására akkor és csak akkor kerülhet sor, ha a káresemény bekövetkezési helyéhez pályaszakasz szegmens nem rendelhető hozzá. A káresemény földrajzi helyének megnevezését is be kell írni a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Nyílt pályán azt a két állomást (megállót) kell feltüntetni, amely között az esemény történt, nyílt pályán kívüli káresemény esetén a helységnév mellett a pontos címet is meg kell adni. Kocsi sérülés esetén, amennyiben nem állapítható meg, hogy hol történt a káresemény, első helyen azt az állomást kell feltüntetni, ahol még nem volt probléma a kocsival, második helyen, ahol a kárt észrevették. Kár oka: Itt minden olyan lényeges dolgot fel kell röviden sorolni, ami a káresemény bekövetkezéséhez hozzájárult. Amennyiben a Biztonsági Igazgatóság vizsgálatot folytatott az ügyben, a vizsgálati jelentésben megjelenített okokat kell beírni. Kár fajtája: A kár fajtája a számviteli nyilvántartásokban használt csoportosítást alapul véve sorolja be a káreseményeket. Minden egyes kárfajtához a megfelelő kártípust is ki kell választani.

11 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1599 Legördülő menü tartalma: KÁR FAJTÁJA 01 FÖLDRENGÉS, FÖLDCSUSZAMLÁS 02 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VIHAR, FELHŐSZAKADÁS, VILLÁM, BEÁZÁS 03 HÓFÚVÁS, JEGESEDÉS, ÓNOS ESŐ, JÉGVERÉS 04 CSŐTÖRÉS, BEÁZÁS 05 EGYÉB TERMÉSZETI KÁR 06 RENDKÍVÜLI HŐSÉG, ROBBANÁS 10 SÍNTÖRÉS 11 TŰZESET, TŐZEG ÉGÉS, FÜST 12 SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS (LOPÁS, RONGÁLÁS, RAB- LÁS, VANDALIZMUS, GRAFFITI) 13 VESZÉLYES ÁRU OKOZTA KÁR 14 GONDATLANSÁGBÓL EREDŐ KÁR 15 FORGALMI BALESET 21 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 22 ÜZEMI BALESET 23 VASÚTI KOCSIK KÁRAI 24 NEM BALESETTEL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍTÉSEK 31 EGYÉB NEM TERMÉSZETI KÁR Kár típusa: A káreseményt a kárfajtán belül a felsorolt kártípusokba kell besorolni. A felsorolt kártípusok önálló eseményeket képeznek, de egyes esetekben okok, illetve következmények is lehetnek. A kár okát az arra szolgáló mezőben külön kell feltüntetni. Amennyiben vasúti baleset vagy tűzeset történt, úgy kártípusként ezt kell rögzíteni, de ha a baleset következményeként keletkezett tűz, akkor a kárfajta meghatározásánál a balesetet kell rögzíteni, de a kártípusnál a tűzesetet is fel kell tüntetni. Egy káreseményhez egy kárfajtát kell hozzárendelni, de egy kárfajtához esetenként több kártípus is tartozhat. A kár típusánál a megadott legördülő menüből kell kiválasztani a megfelelőt, ahol az alábbiakban megadott események vannak,felsorolva. Ha az esemény nem sorolható be egyik kategóriába sem, az egyéb opciót kell választani, és a megjegyzés rovatban az eseményt röviden nevesíteni kell. A kártípusokhoz hozzárendeltük a kárfajták kódját, segítve ezzel azt, hogy az egyes kárfajtákon belül milyen kártípusokat lehet feltüntetni. Legördülő menü tartalma: KÁR TÍPUSA 1 fö ldrengés 2 árvíz 2 belvíz 2 felhőszakadás 2 vihar 2 villámcsapás 3 hófúvás, hó nyomás 3 ónos eső, jegesedés 3 jégverés 4 beázás 4 vízvezetéktörés 5 omlás 5 őrizetlen állatok által okozott kár 05; 14 tőzeg- égés 6 rendkívüli hőség 10 síntörés 11 füst 11 tűzeset 12 betörés 12 grafiti 12 kábellopás 12 lopás 12 betöréses lopás 12 rablás 12 rongálás, vandalizmus 12 üvegtörés 02, 14,15 csapórúd törés (sorompókár) 15 váltófelvágás 21 környezetszennyezés 14;15 forgalmi baleset 22 munkabaleset 22 üzemi baleset 23 géptörés 31 csalás 31 közúti baleset 31 technológiai berendezés lyukadása 31 technológiai csővezetékek törése 31 terrorcselekmény 01;02 csuszamlás (föld) 05;31 egyéb károk 05;31 robbanás, összeroppanás 14;15 siklás 14;15 utas-baleset (csak az utas, vagy az utas poggyásza sérült) 14;31 személyi baleset ingatlanoknál 05;31; elektromos hálózat sérüléséből eredő kár Káresemény rövid leírása: Az esemény lényegre törő, pontos, rövid leírása. Károkozó megnevezése: Annak a magánszemélynek vagy társaságnak a megnevezése, akinek hibájából a baleset bekövetkezett. Több károkozó is felsorolható. A károkozó szervezet megnevezésekor a károkozó társaság szervezeti egységét (MÁV Zrt. esetén pl. Pályavasúti Üz-

12 1600 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám letág, TÁSZ, stb.), vagy a felsoroltak között nem található társaság pontos megnevezését kell beírni. Amennyiben a káreseménnyel kapcsolatban a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága vizsgálatot folytatott le, a BI által készített vizsgálati jelentésben megjelölt károkozót kell feltüntetni. Amennyiben a vizsgálati jelentésben meghatározott károkozó személye vitatott, a megjegyzés rovatban hivatkozni kell erre a tényre. Pl. a Vállalkozó vasút a vizsgálati jelentésben meghatározott 30%-os felelősségét nem ismerte el, a felelősség kérdésének eldöntéséről peres eljárás van folyamatban. A esetleges peres eljárás lezárása után a tényleges, elismert károkozót meg kell nevezni. Legördülő menü tartalma: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁVGÉP Kft. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. ZÁHONY-Port Zrt. MÁV Informatika Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Egyéb MÁV Zrt. tulajdonú társaság Utas Egyéb vasútvállalat Egyéb idegen fél Ismeretlen Nem hibáztatható senki (vis major) Károsult megnevezése: Annak a magánszemélynek vagy társaságnak a megnevezése, aki a káresemény során károsult. A károsult szervezet megnevezésekor a károsult társaság szervezeti egységét (MÁV Zrt. esetén pl. Pályavasúti Üzletág, TÁSZ, stb.), vagy a felsoroltak között nem található társaság pontos megnevezését kell beírni (több károsult is felsorolható). Az egyes károsultaknak kifizetésre kerülő kártérítési összegeket károsultanként (ha kell kártételenként) külön sorban kérjük feltüntetni. Legördülő menü tartalma: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁVGÉP Kft. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. ZÁHONY-Port Zrt. MÁV Informatika Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Egyéb MÁV Zrt. tulajdonú társaság Egyéb vasútvállalat Utas Egyéb idegen fél A káreseményben rongálódott eszközök megnevezése: A sérült eszköz(ök) típusát kell kiválasztani a legördülő menüből (pálya, gördülőállomány, stb.). Az eszközök leltári számmal történő azonosítása nem szükséges. Legördülő menü tartalma: Pálya Mérnöki létesítmény Vontató jármű Vontatott jármű Motorvonat Egyéb vasúti jármű Nem vasúti jármű Sorompó Felsővezetéki berendezés Ingatlan Biztosító berendezés Informatikai eszközök Egyéb bérelt eszközök Épület Építmény Bútor Szerszám Térvilágítási berendezés Épülettartozék (épületgépészeti, épületvillamosság) Távközlő berendezés Erősáramú berendezés 2.2 Eszközökben keletkezett kár értéke Becsült kár: A kárfelméréskor meghatározott/becsült kárösszeg. Az eszközök helyreállítása az esemény előtti állapotuknak megfelelően, valamint a káresemény felmérésével, helyreállításával, elhárításával összefüggésben keletkezett költség forintban kifejezve. Ennek megfelelően a helyre nem állított eszközök esetén a becsült káröszszegnek kell tükröznie azt az összeget, amelyet arra kellett volna fordítani, hogy az eszköz az esemény előtti állapotának megfelelően működjön. A becsült kárösszeget a Balesetvizsgálati utasításban foglaltaknak megfelelően kell megadni. A helyreállítás tényleges ráfordítását a káresemény helyreállításának ráfordításai táblában kell megadni. A becsült összegnek abból a szempontból van nagy jelentősége, amennyiben a kárrendezés még függőben van az adatközlés idejében, és nem derül ki mekkora a tényleges kár. A becsült kár összegét minden esetben forintban kell megadni. Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt

13 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1601 a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Káresemény helyreállításának ráfordításai: Itt kell a kárhelyreállítással kapcsolatos ráfordításokat megadni. A helyreállításra vonatkozó ráfordításokat tételesen kell szerepeltetni, feltüntetve a sor elején a megfelelő kárazonosítót. A káreseményhez kapcsolódó egyéb költségek: Itt kell a káresemény bekövetkezése utáni egyéb járulékos költségeket feltüntetni. A költség típusai pl. alábbiak lehetnek: Üzemszüneti veszteség: Az üzemszünet miatt elmaradt bevételek és azon plusz költségek összege, amelyek az üzemszünet elhárításával kapcsolatban felmerülnek. (pl. visszaváltott IC pótjegyek összege, baleset esetén vonatpótló autóbuszok indításának költsége) Ügyvédi költség: A kár rendezésével kapcsolatos ügyvédi költség, amelyet külső ügyvédi iroda részére fizet a Társaság. Szakértői költség: A kár felmérésével és rendezésével kapcsolatos költség, amelyet külső szakértő részére fizet a Társaság. Bírság: a kár következtében kirótt bírság. Egyéb: fentebb nem említett, de a kárral kapcsolatban felmerült költség. (pl. műszaki mentés, segélynyújtás, vegyi elhárítás) Főkönyvi számlaszám: Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelésben melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi számlaszámot (5-ös vagy 8-as számlaosztálybeli) értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a felmerült ráfordítást, költséget. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő költségek, ráfordítások összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön sorban kell feltüntetni. 2.3 Fizetendő kártérítés összege Az az összeg, amelyet a Társaság külső felek vagy saját munkavállalója részére fizet a károkozás következtében. A táblázat ezen részének kitöltése különösen fontos, mert ezeket az adatokat az illetékes Vasútügyi szerv részére minden évben meg kell adniuk a Vasútvállalatoknak. A kárigény benyújtásakor a véglegesen fizetendő kártérítés összege nem mindig ismert, így a kártérítés tényleges kifizetéséig, vagy a teljesített részkifizetésekig a statisztikák összeállításához a becsült kárt vesszük alapul, ezért ennek az adatnak a megadása különösen fontos. Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Személyi kár: ha a természetes személy meghal, egészségkárosodást, egészségromlást vagy testi sérülést szenved. Dologi kár: ha valamilyen dolog megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Környezeti kár: környezetszennyezés miatt az utasokat vagy más harmadik személyeket ért károk miatt kifizetett kártérítés összege. Nem itt, hanem a káreseményekhez kapcsolódó egyéb költségek között kell feltüntetni a környezeti elemekben okozott kárral összefüggésben felmerülő közigazgatási jogi kármentesítési költségeket. Főkönyvi számlaszám: Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelésben melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi (5-ös vagy 8-as számlaosztálybeli) számlaszámot értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a felmerült ráfordítást, költséget. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő kártérítések összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön sorban kell feltüntetni. Biztosító által megfizetett kártérítés: A Társaság felelősségbiztosításának terhére a biztosító által kifizetett kártérítés összege. 2.4 Káreseménnyel kapcsolatos bevételek, kapott kártérítések összege A bevételeket rögzítése esetén is ki kell tölteni a kár azonosítóját, tehát meg kell adni a kárszámot, valamint a káresemény dátumát és helyét, mellyel azt a célt kívánjuk elérni, hogy az egyes káreseményekkel kapcsolatban pontosan meghatározható legyen a megtérülés összege. Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Biztosító által megtérített kárösszeg/biztosítótól kapott bevétel: Azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Társaság rendelkezik saját biztosítási szerződéssel (pl. vagyonbiztosítás), és ez alapján történik kártérítés.

14 1602 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám Harmadik fél által megtérített kár: A ténylegesen befolyt kártérítési összegek kell feltüntetni, külön megjelölve azt, hogy ha a kárt a Társaság alvállalkozója (pl. MÁV Zrt. alvállalkozója lehet a MÁV Kert Kft.), vagy egyéb idegen fél (a Társasággal szerződés viszonyban nem álló, pl. idegen gépjármű) okozta. Kártérítést fizető partner/fél megnevezése: A beérkezett kártérítési összeg kifizetőjének megnevezése. Amennyiben a kártérítést biztosító társaság fizeti meg a Társaság részére, fel kell tüntetni azt is hogy kinek a biztosítása alapján fizetett (vagyis a kár tényleges okozóját). A kapott kártérítési összeget mindig a kártérítés fizető fél besorolása szerinti megfelelő oszlopba kell beírni: Dolgozótól kapott kártérítés összege MÁV Csoporton belüli kártérítés Alvállalkozó által okozott és megtérített kár összege Idegen fél által megtérített kár Főkönyvi számlaszám: Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelésben melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a 9-es számlaosztálybeli számlaszámot értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a bevételt. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő bevételek, kapott kártérítések összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön sorban kell feltüntetni. Biztosítással fedezett: A kárnyilvántartási táblázatban fel kell tüntetni, hogy az adott káreseményre, illetve kárigényre a Társaság rendelkezik-e biztosítási (vagyonvagy felelősségbiztosítás) fedezettel. Biztosító kárrendezésének státusza: Amennyiben az adott káresemény/kárigény vonatkozásában a Társaság érvényes biztosítási szerződéssel rendelkezik a táblázatban jelölni kell a biztosítóval történő kárrendezés státuszát is a listában megadott lehetőség kiválasztásával. 3 AZ ADATOK ELLENŐRZÉSE Az adatok ellenőrzéséről az adatgazda szervezeteknek kivéve a Kontrolling Igazgatóság által ellenőrizendő adatszolgáltató szervezeteket az alábbiak szerint kell gondoskodniuk. A teljeskörűségi nyilatkozat mellé az adatellenőrzésre szolgáló alábbi táblázatot is csatolni kell kitöltve. Főkönyvi számla szervezet kárösszeg [Ft] kárnyilvántartás főkönyv eltérés [Ft] összesen: összesen: összesen: 0 Mindösszesen: 0 4 KÉRDÉS, INFORMÁCIÓ, ELÉRHETŐSÉG MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Kockázatkezelési és Kontroll Osztály 1062 Budapest, Andrássy út Jókai Miklós osztályvezető Tel.: 01/ jokaim@mav.hu Kerekes-Héver Tímea Tel.: 01/ kerekes-hevert@mav.hu

15 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője FÜGGELÉK 5.1 Kárfajták értelmezése KÁR FAJTA LEÍRÁS 01 FÖLDRENGÉS, FÖLDCSUSZAMLÁS Ld. kártípusok 02 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VIHAR, FELHŐSZAKADÁS, Ld. kártípusok VILLÁM, BEÁZÁS 03 HÓFÚVÁS, JEGESEDÉS, ÓNOS ESŐ, JÉGVERÉS Ld. kártípusok 04 CSŐTÖRÉS, BEÁZÁS Ld. kártípusok 05 EGYÉB TERMÉSZETI KÁR Minden olyan természeti kár, ami máshová nem sorolható be. 06 RENDKÍVÜLI HŐSÉG, ROBBANÁS Ld. kártípusok 10 SÍNTÖRÉS Ld. kártípusok 11 TŰZESET, TŐZEG ÉGÉS, FÜST Ld. kártípusok 12 SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS (LOPÁS, RONGÁ- Ld. kártípusok LÁS, RABLÁS, VANDALIZMUS, GRAFFITI) 13 VESZÉLYES ÁRU OKOZTA KÁR Ld. kártípusok 14 GONDATLANSÁGBÓL EREDŐ KÁR Ha a kár bekövetkezését az elvárható gondosság mellett el lehetett volna kerülni, és a kár azért következett be, mert a kár okozója ezt a gondosságot elmulasztotta. 15 FORGALMI BALESET A nem gondatlanságból bekövetkezett forgalmi baleseteket kell a kárnyilvántartásban ide sorolni. 21 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Ld. kártípusok 22 ÜZEMI BALESET Ld. kártípusok 23 VASÚTI KOCSIK KÁRAI Minden olyan kár ami a vasúti kocsikat éri. 24 NEM BALESETTEL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍ- TÉSEK Egyéb nem balesetből adódó kártérítések (pl. vonatkésések miatti kárigények, az utas ruházatát ért kár miatti kárigény) 31 EGYÉB NEM TERMÉSZETI KÁR Minden olyan egyéb, nem természeti kár, ami máshová nem sorolható be. 5.2 Kártípusok definíciói Tűz: olyan esemény, amelyet a Balesetvizsgálati Utasítás tűzesetként definiál. Füst- vagy koromszennyeződés: tűzkár nélküli füst vagy koromszennyeződés, amely a vagyontárgyban kárt tesz. Robbanás, összeroppanás: tűz nélküli hirtelen energia felszabadulással és akusztikai hatással együtt járó rombolás. Vihar: csapadék nélküli heves szélmozgás, amely a vagyontárgyakban kárt okoz. Villámcsapás: olyan nagyfeszültségű villamos kisülés, a felhő és a föld vagy a földi tárgy között, amely rombolóhatással, vagy a vele együtt járó indukált feszültséggel károsít. Felhőszakadás: olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű csapadékvíz vagyontárgyakat károsít. Árvíz: természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók magas vízállása következtében fellépő romboló hatás. Belvíz: esőzés folytán felgyülemlett csapadék, vagy feltörő talajvíz, amely vagyontárgyakat károsít. Földrengés: olyan folyamat, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő és a vagyontárgyakban kárt okoz. Jégverés: a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

16 1604 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám Hónyomás: a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor megill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá emiatt az épületbe az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár. Csuszamlás: lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon valamilyen külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamit földanyag a természetes lejtés irányába leomlik, lezúdul. Omlás: üregek beomlása, ahol a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnik, és talajelmozdulás történik. Tőzegégés: tőzeges területek, tőzeglápok meggyulladása. A talajban lévő tőzeg (gyenge fűtőértékű szén fajta ) valamilyen hatás miatt meggyullad és a talajból füst szivárog. Az égés nagyon lassú lefolyású, akár több hónapon keresztül is tarthat az izzás, mivel oxigénnel közvetlenül nem érintkezik. Az égés után a talaj beroskadhat. Okozhatja: elemi esemény (öngyulladás) gondatlanság (pl. égő cigarettacsikk eldobása) szándékos gyújtogatás Vízvezetéktörés: vezetékes vízkár, amelyeket az épületen belüli, valamint az ingatlanon lévő, épületen kívüli használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető vezetékeiből és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből bármilyen okból kilépő víz vagy gőz okoz. Hófúvás: havazás közbeni vagy utáni heves szélmozgás, amely akadályt állít, ezzel gátolja a vasúti közlekedést, valamint az eszközökben kárt okoz. Rendkívüli hőség: olyan magas hőmérséklet, amely az eszközökben bármilyen módon kárt okoz. Technológiai csővezetékek törése: a folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, armatúráinak, edényzeteinek törése, repedése, melynek következménye a folyadékok ill. porszerű anyagok kiáramlása által okozott kár. Technológiai berendezés lyukadása: a folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt berendezéseinek lyukadása, melynek következménye a folyadékok ill. porszerű anyagok kiáramlása által okozott kár. Környezetszennyezés: telephelyeken a környezetre veszélyes folyadékok, porok, egyéb környezetkárosító anyagok környezetbe jutásával keletkező váratlan, balesetszerű és folyamatos kár, amely az előzőeknek nem felel meg. Lopás, betörés, rongálás: Jogtalan eltulajdonítás, behatolás, vagy bármilyen erőszakos esemény során vagy azt követően okozott vagyoni kár (bővebben: évi IV. törvény 316. és 324. ). Betöréses lopás: olyan esemény, ha az elkövető a lopás során a vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe: a nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az előző pontokban foglaltak szerint távozott eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a kulcsokhoz az előbbi pontok szerinti egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Rablás: olyan esemény, ha az elkövető a vagyontárgyakat jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez (bővebben: évi IV. törvény 321. ). Terrorcselekmény: olyan esemény, amely során valaki(k) a Társaságot vagy alkalmazottját arra kényszeríti(k), hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a Társaság működési rendjét, üzembiztonságát megzavarja(ák), illetve a saját céljai elérése érdekében robbantással fenyeget vagy robbantást hajt végre, és ennek során a Társaság eszközeiben kár keletkezik (bőv ebben: évi IV. törvény 261. ). Üvegtörés: az épületek és járművek szerkezetileg beépített, valamint a külső és belső nyílászárók egyrétegű síküvegei, katedrál- és drótüvegei, hőszigetelő üvegezései illetve minden egyéb üvegezéseinek sérülése. Forgalmi baleset: olyan esemény, amelyet a Balesetvizsgálati utasítás balesetként vagy veszélyeztetésként definiál. Közúti baleset: saját (nem vasúti) jármű idegen járművel történt ütközése, vagy bármilyen okból bekövetkezett rongálása, személy vagy állat elütésével okozott kár. Elektromos hálózat sérüléséből eredő kár: Elektronikus berendezésekben keletkezett meghibásodás, amely az elektromos hálózat nem megfelelő működéséből adódik. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása: olyan esemény, amelyet a Balesetvizsgálati Utasítás veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásaként definiál.

17 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1605 Ónos eső (jegesedés): túlhűlt vízcseppekből álló csapadék, amely a talajra hullva azonnal megfagy, jégbevonatot képez. Graffiti: bármilyen köz-, vagy magántulajdonba/-ra karcolt, vésett, festett vagy más módon készített rajz vagy írás. Vandalizmus: vagyontárgyak fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedet. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Üzemi baleset: A munkabalesetek közé be nem sorolható munkavállalót ért baleset. Géptörés: a vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. A törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következő deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás. Csalás: Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz Váltófelvágás: Valamilyen utasítás ellenes cselekmény miatt a vasúti jármű a haladásának nem megfelelően beállított kitérő váltószerkezetére a gyök felőli oldalon behalad és a nem megfelelő állásban álló váltószerkezetet az elálló csúcssín feszítésével átállítja. Ilyenkor csúcssín, az állító-, ellenőrző-, reteszelő szerkezet, illetve a váltó rudazatai sérülhetnek. Síntörés: A vasúti sín részben vagy teljes keresztmetszetben valamilyen hiba miatt (lehet ez repedés, sínhiba, mozdony lapos kereke által) eltörik ezáltal a sín folytonossága megszakad. Két vagy több darabra szétválik, vagy a sínből egy darab kitörik, amelynek a következtében a futófelületen 50 mm-nél hosszabb és 10 mm-nél mélyebb hézag keletkezik. Hézagnélküli vágányban a ragasztott szigetelés mindkét heveder törése is síntörésnek minősül. Kábellopás: A MÁV Zrt. saját vagy kincstári tulajdonú üzemi,- táp-, vezérlő-, távközlési- és adatátviteli kábel, illetve vezeték eltulajdonítása. Az elkövető ezzel a cselekedetével elkövetheti a közüzem megzavarása, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeket is. Csapórúd törés (sorompó rongálás): A közlekedő vonat jelzőkezelésének vagy a sorompókezelő őr tevékenységének hatására záródó sorompó csapórúdja külső behatás miatt letörik, az útsorompó vagy annak egyik szerkezete megrongálódik, de vasúti járművel való ütközés nem következik be. Okozhatja: KRESZ szabályszegés (közlekedő gépjármű jármű letöri, ezzel a cselekmény elkövetője megvalósítja a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt is), szabálytalan sorompókezelés, elemi esemény (szélvihar) egyéb ok (műszaki hiba)

18 1606 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám 2. sz. melléklet KÁRTÉTELT KÍSÉRŐ ADATLAP Az adatlapot kiállító szervezeti egység megnevezése:. Az adatlapot kiállító szervezeti egység ügyintéz jének: Neve:.. Telefonszáma:.. címe:.. A kártétel azonosítására szolgáló adatok: 1.) Az adott kárhoz rendelt kárszám: / 2.) A kár keletkezésének ideje: 3.) A káresemény földrajzi helye:... 4.) A kárhoz rendelt szervezeti egység, illetve pályaszakasz szegmens értékkészlete: A szervezeti egység szegmens értékkészlete: A pályaszakasz szegmens értékkészlete: Az adatlaphoz mellékelt bizonylatok felsorolása: Bizonylat típusa Bizonylat összege F könyvi számla száma/kontírozás A bizonylat típusa lehet: bírósági határozat, beérkez (szállítói) számla, TEV jegy, költségmentesít bels számla, kártérítés bizonylata, kapott kártérítés banki/egyéb bizonylata, 20. hónap nap aláírás

19 20. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet Teljeskörűségi nyilatkozat minta Szervezeti egység / társaság megnevezése: iktatószám: el adó: TELJESKÖR SÉGI NYILATKOZAT Alulírott, mint a.. adatgazda szervezet vezet je ezúton nyilatkozom, hogy az általam -án megküldött kárnyilvántartás a szervezeti egységnél/társaságnál az adott negyedévben lekönyvelt összes kártételt, illetve az újonnan felmerült káreseményeket és kártérítési igényeket tartalmazza. A kárnyilvántartásban szerepl tényleges összegek (a becsült kár és a becsült várható kártérítésen kívül) megegyeznek a f könyvi számlákra könyvelt összegekkel., 20. hónap nap aláírás

20 1608 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám 4. sz. melléklet A MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásában érintett szervezetei Belső ellenőrzési főosztály Stratégiai igazgatóság Kommunikációs Igazgatóság Jogi Igazgatóság Humánerőforrás Igazgatóság Pénzügyi Igazgatóság Társasági szolgáltatási Igazgatóság Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság Kontrolling Igazgatóság Infokommunikációs Igazgatóság Biztonsági Igazgatóság EBK osztály Pályavasúti Üzletág 47/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkakör-elemzési, értékelési és besorolási rendszerének működtetéséről, a személyi alapbér megállapítás szabályairól 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkakör-értékelésen alapuló besorolási rendszerének működtetésére vonatkozó, egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHA- TÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság Szervezetmenedzsment vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum: A 6-17 MÁV Munkaköri Kategóriákba besorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének meghatározása az adott MMK kategóriaminimum és kategóriamaximum értéke között, a MÁV munkaviszony időtartamának figyelembe vételével. Besorolás: Egyrészt az általános munkakörök besorolása a munkakörcsaládok szintjeire, másrészt a pozíciók (illetve a munkavállalók) besorolása a megfelelő általános munkakörbe, ill. a MÁV Munkaköri Kategóriába. FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere): a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza a foglalkozásokat az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban. FEOR-szám gyűjtemény: a MÁV Zrt-nél alkalmazható, 6-17 MMK-ba sorolt munkakörök FEOR szám szerinti felsorolása, kiegészítve a munkakörcsalád megnevezéssel és a MÁV Munkaköri Kategóriával. Aktuális változata elektronikusan a html címen és a SAP rendszerben található. Kategória maximum: adott MÁV Munkaköri Kategóriához tartozó legmagasabb személyi alapbérek értéke