PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budafoki Herman Ottó Általános Iskola

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Budafoki Herman Ottó Általános Iskola

2 2018. május 31. 2

3 Tartalom 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az iskola adatai Az iskola rövid története Az iskola arculata ÖKO program Idegen nyelvek oktatása IKT - eszközök használata az oktatásban Hagyományőrző program Erdei iskolák Herman Ottó Napok Tanórán kívüli tevékenységek Beszélgetőkör Önálló munka Szakkörök Ügyelet Sportfoglalkozások Különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkozásai Etika, hit- és erkölcstan oktatás Művészeti foglalkozások Udvari játékok Étkezés Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat Hagyományos iskolai rendezvényeink: Az iskola személyi feltételei Nevelőtestület Tanulóközösség Tárgyi feltételek Könyvtár Informatika terem Tornaterem, sportudvar Technika, játszóház szaktanterem

4 2.6.5 Természettudományi előadó AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja: A személyiségfejlesztés feladatai Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy az egészségfejlesztő tevékenységek megszervezése során a tanulóknak: A megfelelő tárgyi környezet biztosítása: Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása A lelki egészség fejlesztése A személyi higiénére való odafigyelés A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása A balesetek megelőzése Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Testi nevelés- és sporttevékenység Sport- és egészségnap A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások, programok közösségfejlesztő feladatai A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai: Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök-helyettesek feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Különleges bánásmódot igénylő gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

5 3.6.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákparlament A diákvezetőségi megbeszélés Az iskolagyűlés Az osztályközösség megbeszélései Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő együttműködési formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák Kapcsolattartás az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanulók felvételének, átvételének szabályai AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE Az iskola tantárgyi rendszere A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A fejlesztési területek nevelési célok által meghatározott feladatok Iskolánkban a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Mindennapos testnevelés Néptáncoktatás Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 109 5

6 4.10 Az otthoni és iskolai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés általános alapelvei: Az egészségnevelés általános alapelvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A szorgalom értékelésének elvei A jutalmazás, elmarasztalás elvei A településen élő német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskola pedagógiai programjának hatályba lépése A pedagógiai program nyilvánossága A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programjának véleményezése és elfogadása

7 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Törvények: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVIII. törvény az iskolák állami fenntartásba vételéről évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Kormányrendeletek: A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Nemzeti Alaptanterv 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. r. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről Miniszteri rendeletek: Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 7

8 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2.1 Az iskola adatai Az iskola elnevezése: Budafoki Herman Ottó Általános Iskola OM: Székhelye: 1222 Budapest, Pannónia u. 50. (BV2701) Telephelye: 1222 Budapest, Dévény u. 62. (BV2702) Az intézmény feladatellátásának helyszínei: 1222 Budapest, Pannónia u. 50. telefon: fax: Budapest, Dévény u. 62. telefon: és URL: hermanisk.hu Facebook: devenypannonia Instargram: devenypannonia Fenntartó: Dél-Budai Tankerületi Központ, 1116 Budapest, Fehérvári út Jogi státusz: Az intézmény a Dél-Budai Tankerületi Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működik. 8

9 2.2 Az iskola rövid története Iskolánk két épülete /Pannónia u. 50. és Dévény u. 62./ a XXII. kerület központja fölé emelkedő dombtetőn található. Többségében családi házas övezetben illetve két kisebb lakótelep közelében fekszik. Mindkét épület általános iskolai képzésnek ad helyet. A külső és belső rendezettség és felszereltség /bútorzat, taneszköz/ az átlagosnak megfelelő. A tanulók az iskola körzetéből jelentkeznek, de jellemző a más körzetből való beíratás is. A szülői közvélemény alapján iskolánk OTTHONOS légkört nyújtó, jól ALAPOZÓ és TEVÉKENYGAZDAG programot kínáló intézmény. A Pannónia utcai épület több mint 80 éve működik általános iskolai oktatás céljából. A kerület egyik legrégibb, jó hírnevű iskolája mind a mai napig ban egy felújítás kapcsán az akkori kerületi Tanács összevonta a közelben működő Dévény u-i Általános Iskolával. Indoka a gazdaságos működtetés, mivel az új iskola belépésével 1970-től a 100 %-os feltöltés a közelség miatt nem valósult meg. Ettől kezdve a Pannónia épületben az alsó tagozatos képzésre rendezkedtünk be. A 10 éves együttműködés kapcsán a távolság és a tagozati elkülönülés miatt sok mindenben /gazdasági és pedagógiai/ felerősödtek azok a hátránynövelő tényezők, amelyek az újra önállóvá válás gondolatát élesztgették. A rendszerváltás kapcsán az 1991/92-es tanévben újra megkért és engedélyezett önállóságot mindkét iskola megkapta. A Pannónia Utcai Általános Iskola től önálló gazdálkodói jogkört kért és kapott a képviselőtestülettől szeptembertől a felső tagozat kiépítését is engedélyezték. A két közeli iskola között egy 4 éves közmegegyezés alapján biztosítottnak látszott a 8 évfolyam kiépítése áprilisában / a Pannónia u. a 8. osztály előkészítése közben, a Dévényi az alsó tagozat kiépítése közben / ismét összevonták a két iskolát, így a megkezdett szerkezetépítés külön épülethez és iskolához kötöttsége hirtelen megváltozott. Jelenleg az alsó tagozat a Pannónia utcai épületben működik. 9

10 A Dévény utcai épület 1971-ben típusterv alapján épült, hivatalosan 8 osztályos általános iskolaként. Az akkori terveknek megfelelően tornaterem, előadó, konyha és tágas folyosói megoldással. Az U alakú épület egy zárt belső udvarral ill. egy elkülönülő sportudvarral még ma is korszerűnek minősíthető. 10 évig önálló általános iskolaként működve erős, jó hírnevű iskolájává vált a kerületnek tól 1991-ig felső tagozatos képzésre rendezkedett be. Az iskolaszerkezeti változások és a szabad iskolaválasztási jog a tanulólétszám csökkenését eredményezte től ismét önálló intézményként működve az alsó tagozat kiépítését 1994-től kezdte meg. A két iskolát 1996 áprilisában újból összevonták. Az összevont Pannónia Dévényi Utcai Általános Iskola neve 1999 szeptemberétől Herman Ottó Általános Iskola lett. A Pannónia u. 50. telephelyen az alsó tagozat, a Dévény u. 62. alatt a felső tagozat működik. Mindkét épületünk biztonságos, nyugodt környéken, jól megközelíthető helyen van. Tanulóink az iskolába gyalogosan és kerékpárral is járhatnak. Pedagógiai programunkban vállaljuk a biztos alapokat adó, tevékenykedtető, otthonos hangulatú és színes programokat nyújtó iskolai élet szervezését. A tevékenység-központúságon a cselekedtető és munkáltató módszerek alkalmazását értjük. Fő célunk olyan alapokat adni, amelyekre a későbbiekben jól lehet építeni. Kiemelt fejlesztési területünk: a kommunikációs készségek, a gondolkodás, a mozgás- és viselkedéskultúra megalapozása. Az angol és német nyelv oktatása kezdetben játékos módszerekkel, később az előírt helyi tantervnek megfelelően magas óraszámban folytatódik. 2.3 Az iskola arculata Iskolánk kiemelt programja a környezetvédő ÖKO program ÖKO program A környezetvédő program keretében a szűkebb és tágabb környezet összefüggéseinek megismerését hangsúlyozzuk. Célunk olyan szemlélet kialakítása, amely a tanulók viselkedését környezetbaráttá teszi. Tagja vagyunk a Madárbarát 10

11 Iskolahálózatnak. A Madárbarát iskola alprogram a madárvédelem mellett egyedülállóan jó lehetőségeket kínál az iskola környezeti nevelési programjának bővítésére, a szabadidő hasznos megszervezésére. Tanítványaink madárodúkat készítenek, az osztályok felelősek télen a madarak etetéséért. Az egész iskolaévet átfogó ÖKO programunk szolgálja a természet szeretetére való nevelést /víz világnapja, autómentes világnap, állatok világnapja, egészségügyi világnap, takarítási világnap, felvilágosító programok, rejtvények, vetélkedők, teadélutánok, túrák stb./. Az ökológiai nevelés érdekében tanulóink a helyi programokon ismerkednek meg szűkebb környezetükkel, Budafok és Budapest természeti adottságaival /Háros-sziget, a Duna budai partja, Tétényi-fennsík, a város víztárolója, a budai hegyek, kerületi séták stb./. Az iskolai akváriumban élő halak etetése, gondozása a megválasztott felelősök dolga. Nagy figyelmet fordítunk a szelektív hulladékgyűjtésre, a takarékos energiafelhasználásra. Iskolánk környezetét folyamatosan rendben tartjuk, amiben a gyerekek is segítenek szemétszedéssel, fák, virágok ültetésével, gondozásával. A felső tagozaton a tanulók tantárgyközi keretben foglalkoznak ökológiai kérdésekkel. A természettudományos tárgyak oktatásánál arra törekszünk, hogy minél gyakorlat közelibb problémákkal találkozzanak a tanulók, végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket, vegyenek részt terepgyakorlatokon óta örökös ÖKO iskola vagyunk! Idegen nyelvek oktatása Az első idegen nyelv oktatása az iskolánkban már 1. osztályban megkezdődik. Német és angol nyelvet tanítunk csoportbontásban a 3-8. évfolyamon, fokozatosan emelkedő óraszámban. Az 1. és a 2-os gyerekek számára is biztosítjuk a nyelvtanulás lehetőségét tanóra keretében. Az óraszámokat, a tananyagot és a követelményeket a helyi tantervünk részletesen tartalmazza. Alsó tagozaton a játékos, kommunikációra épülő nyelvtanítás célja a beszédértés, beszédkészség fejlesztése. A felső tagozaton feladatunk, hogy az adott nyelvet beszélők kultúrájával is megismerkedjenek tanítványaink. A korszerű, sikeres nyelvoktatásunk során változatos módszereket használnak pedagógusaink. Az infokommunikációs oktatást, az IKT-eszközök használatát beépítik a tanórák folyamatába. 11

12 2.3.3 IKT - eszközök használata az oktatásban Iskolánkban fontos szerepet kap az informatikai eszközök használata. Folyamatos fejlesztéssel egyre szélesebb körben használjuk az infokommunikáció kínálta lehetőségeket, alkalmazkodva ezzel korunk kihívásaihoz. Az IKT eszközök motivációs szerepük mellett színesítik a szemléltetést, ezáltal könnyebbé teszik a tanulási folyamatot. Az online, felhőalapú felületek használata, közösségek anyagainak bevonása támogatja a pedagógus mindennapi tevékenységét. A médiaismeret, a kommunikáció sem választható el az informatika tárgykörétől. A digitális világ negatív következményeit szűrve, tudatos és tájékozott tanító és tanári alkalmazás mellett, a diákjaink korszerűbb, nagyobb látóterű, sokoldalú fejlesztésében és fejlődésében vehetünk ezáltal részt. A mai táblagépekkel, mobileszközökkel elhalmozott környezetben pedagógusaink számára ez nem is különösebb feltétel. Testületi tagjaink együttműködve, együtt tanulva hatékonyan, átfogóan és modern módszerekkel hajtják végre egyik legfontosabb célkitűzésünket, a tanulók nevelésének és oktatásának minél magasabb szinten történő megvalósulását. Az informatika oktatás heti 1 órában 5-8. osztályban szerepel a helyi tantervünkben. Célunk, hogy tanítványaink minél több tanórán, szakkörön ismerkedjenek a számítógépek nyújtotta lehetőségekkel. Az egyre szélesebb infokommunikációs alkalmazások az új pedagógiai szemléletnek is megfelel, hiszen a hagyományos tanár szerep helyett a pedagógus az órán mintegy irányító szerepet kap, a tanulók saját maguk fedezhetik fel a megtanulandó tananyagot, gyakorolhatnak és online teszteket végezhetnek. Felső tagozaton a természettudományi előadóban, az informatika teremben és az nyelvi teremben van interaktív táblánk, amit egyre több tanítási órán használnak kollégáink. Tanítványaink körében ez rendkívül népszerű motiváló eszköz. Arra törekszünk, hogy az iskolánkat még több ilyen IKT eszközzel, valamint tablettel, notebookkal és laptoppal szereljük fel. A Promethean ActivIskola Hálózat (digitális táblát használók) tagjai vagyunk 2013 óta. 12

13 2.3.4 Hagyományőrző program Évek óta kipróbált hagyományőrző programjaink keretében megismertetjük a gyerekekkel a magyar nép kultúráját, szellemi és tárgyi hagyományát. Az oktatásban több tantárgy (ének, magyar, néptánc, technika, rajz) foglalkozásain belül ismerkednek meg tanulóink a népi kultúra egyes elemeivel. A betlehemezést hagyományoknak megfelelően adják elő, miközben megtapasztalják a közös felkészülés, előadás és élménynyújtás örömét. Célunk a hagyomány megőrzése a városi kultúrában és a hagyomány tiszteletére nevelés. Büszkék vagyunk a hagyományos játszóházi foglalkozásainkra. Az alsó tagozatos gyerekek már első osztálytól néptánc oktatásban részesülnek, ahol megismerkednek a magyar népzenével, tánckultúrával, a népi gyermekjátékokkal, mondókákkal. Olyan iskolai programokat szervezünk melyekkel az a célunk, hogy a hagyományaink iránti megbecsülést, tiszteletet és kedvet felébresszünk. Minden tanév elején megrendezzük a Szent Mihály-napi vásárt a kerületi Szent Mihály Napok nyitó rendezvényeként, ahol a szülők, gyerekek, pedagógusok összefogásával igazi vásári forgatagban vehet részt minden érdeklődő. Lehet kézművesedni, ki lehet próbálni a régi népi játékokat, aki vásárolni szeretne, válogathat a felnőtt és gyerek árusok szebbnél szebb portékáiból. A nagyközönség láthat gólyalábasokat, vásári bábjátékot. A nyári Csudajó táborhoz minden évben más helyszínt keresünk, mert célunk Magyarország természeti, társadalmi értékeinek, hagyományainak megismertetése Erdei iskolák az iskola lehetőségei szerint Ahhoz, hogy a felnövekvő generáció képes legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására, olyan interaktív, képességfejlesztő pedagógiai módszerekkel kell az iskolában a tanulókat nevelni és oktatni, hogy cselekvőképes, környezettudatos polgárrá váljanak. A környezeti nevelés nemcsak a természettudományokkal foglalkozó tantárgyak feladata, hanem az erdei iskoláé is. 13

14 Az erdei iskolák különböző helyszínei a környezeti feltételekhez való igazodást kívánják a tanulóktól, a tanulás forrása a tankönyv helyett maga a természet és a társadalmi környezet. Az erdei iskola olyan többnapos tanulásszervezési mód lehet, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanulás folyamata tartalmilag szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Iskolánkban többéves hagyománya van az erdei iskolák megszervezésének. Lehetőség szerint (pl. finanszírozás) visszük el tanítványainkat az ország különböző hagyományőrző, természeti kincsekben gazdag területeire az iskola profiljának megfelelően. A többi évfolyamon egynapos osztálykirándulásokat szerveznek az osztályfőnökök. Az erdei iskolák megszervezését komoly előkészítő munka előzi meg. Pedagógusaink a helyszínek és a foglalkozások kiválasztásában elsősorban a szakmai szempontokat veszik figyelembe. Azokban az osztályokban tudunk erdei iskolát szervezni, ahol a szülők többsége vállalja a táborozás költségeit. Az iskola alapítványa támogatást nyújt a rászoruló tanulóknak Herman Ottó Napok Minden tanév májusában, a Madarak és fák napjához kapcsolódva szervezzük meg az egy vagy több napos Herman Ottó Napot (Napokat). Már a tanév elejétől folyamatosan szervezzük programjainkat, ami a májusi rendezvénysorozatban csúcsosodik ki. Év elején meghirdetjük azt a témát, amiben alaposabban elmélyülhetnek tanítványaink. Készítenek pályamunkákat, részt vesznek levelezőversenyben, iskolai csapatversenyben, kirándulásokon, múzeumi foglalkozásokon, teadélutánokon. Nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy iskolánk névadóját alaposan megismerjék a gyerekek. Tanítási órákon, versenyeken, filmvetítésen, interaktív faliújság segítségével járják végig Herman Ottó kiemelkedő életútjának, munkásságának legfontosabb állomásait. Születésének, halálának kerek évfordulóit nagyobb iskolai rendezvény megszervezésével ünnepeljük. 14

15 15

16 2.4 Tanórán kívüli tevékenységek Beszélgetőkör Minden tanítási napot beszélgetőkörrel kezdünk, ami egy kötetlen beszélgetés, a szabad önkifejezés módja. A gyerekek ilyenkor megoszthatják az előző napi, ill. a hétvége élményeit, örömeit a többiekkel. Van, akinek jól esik ilyenkor újra átélni a vele történt eseményeket, van, aki kis ideig félre tudja tenni a szorongásait, félelmeit, így jobban tud a nap további részében koncentrálni. Mindeközben a gyerekek megtanulnak odafigyelni társaikra, megtanulnak beszélgetni, és mi pedagógusok is jobban megismerjük őket. Alsó tagozatban a beszélgetőkörhöz a tanterem egy sarkát úgy alakítjuk ki, hogy az melegséget, biztonságot sugározzon. Szőnyegre, párnákra ülnek a gyerekek, hogy jól lássák egymást. Az alsó tagozaton felváltva kezdi a napot a két tanító néni egy kötetlen beszélgetéssel, a felső tagozaton az osztályfőnökkel indul a nap. A felső tagozatos tanulók életkori sajátosságaikból adódóan kezdhetik a napot kötetlen beszélgetéssel, de ha a gyerekekben nincs erre igény, akkor felhasználhatják az időt fontos teendők, feladatok megbeszélésére is Önálló munka A tanulók önálló munka keretében oldják meg házi feladataikat. Elmélyítik a tanórán megszerzett ismereteiket, fejlesztik képességeiket a különböző tanulási technikák alkalmazásával, fejlődik munkafegyelmük, önállóságuk. Pedagógusaink segítséget nyújtanak a lemaradó tanulóknak. 16

17 2.4.3 Szakkörök A szabadidős tevékenységek gazdag kínálatával színesítjük iskolai programjainkat. Fő törekvésünk, hogy tanulóink a kultúra minél szélesebb körében próbálhassák ki magukat, kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket. Legnépszerűbb szakköreink: az informatika, rajz, dráma, kézműves, média, sakk, stb Ügyelet Iskolánkban a szülői igényekhez igazodva reggel 7 órától a tanórák megkezdéséig, ill. délután 4-5 óráig összevont ügyeletet biztosítunk a gyerekek számára. Jó időben az udvaron, rossz időben a kijelölt ügyeleti teremben játszhatnak tanítványaink Sportfoglalkozások Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók minél többet legyenek a levegőn, aktívan mozogjanak. Az iskolai sporttevékenységeket (foci, röplabda, atlétika) kiegészítik a különböző sportegyesületek által szervezett edzések (karate, akrobatikus rock and roll, sakk, foci). Ezekhez mindkét épületünkben nagyon jó feltételeket tudunk biztosítani a tornatermeinkben és a sportudvarokon Különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkozásai A Knt. előírásainak megfelelően a szabadidős sávban lehetőséget biztosítunk az SNI-s, BTM-es, tehetséges tanulók egyéni és kis csoportos foglalkoztatására. Szülői kérelemre az intézmény vezetője részleges felmentést adhat tanórai foglalkozás alól, 17

18 egyéni, kiscsoportos fejlesztés céljából. A lemaradó tanulóinkkal igény szerint folyamatosan foglalkoznak pedagógusaink. A tehetséges tanulók lehetőséget kapnak kiemelkedő képességeik további fejlesztésére, versenyekre való felkészülésre. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy tanítványaink minél több iskolai, kerületi, budapesti, országos versenyen összemérhessék tudásukat Etika, hit- és erkölcstan oktatás Az egyházakkal történt egyeztetés, a szülői igények és a jogszabályi előírások alapján szervezzük meg iskolánkban a hitoktatást. Az egyházak képviselőivel a jó együttműködésre törekszünk. A köznevelési törvény előírása alapján a es tanévtől a gyerekek az 1-8. évfolyamon felmenő rendszerben a kötelező etika óra helyett részt vehetnek a hit- és erkölcstan órán. A korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is lehetőség van fakultatív hitoktatásra. A kötelező tanórai foglalkozások (etika, hit- és erkölcstan órák) megszervezésével kapcsolatos tudnivalók A szülők beiratkozáskor, ill. átiratkozáskor nyilatkoznak arról, hogy gyermekük etika vagy hit- és erkölcstan oktatásban vegyen részt. Ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, akkor a tanuló etika órákon sajátítja el az előírt tananyagot. Ha a szülő olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását igényli, aki nem tartott tájékoztatót az iskolában, akkor erről az iskola igazgatója értesíti a megjelölt egyházat. Minden év március 1. és 14. között az egyházak képviselői tájékoztatást tartanak a szülőknek, tanulóknak, pedagógusoknak arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást hogyan szervezik meg az iskolában. Az iskola honlapján, - beiratkozáskor, átiratkozáskor írásban is - az érintettek tájékoztatást kapnak a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházak nevéről és az egyház illetékes képviselőjének nevéről, címéről. Az egyházak által rendelkezésre bocsátott tantervek, tananyagok, tankönyvek és az egyéb dokumentumok az iskola könyvtárában kerülnek elhelyezésre. 18

19 Ha az egyház képviselője a hit- és erkölcstan órát nem tudja az etika órával azonos időpontban megtartani, akkor a szülők egyetértésével más időpont és helyszín is kijelölhető. Ha a szülő a választását a következő tanévre vonatkozóan meg szeretné módosítani, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-ig írásban közölheti az igazgatóval Művészeti foglalkozások Az alsó tagozaton a mindennapos művészeti nevelés szinterei a művészeti tantárgyakon kívül az iskolai játszóház kézműves foglalkozásai, a kiskórus próbái, stb. A szabadidős tevékenységek változatos megszervezése, a művészeti tevékenységek beépítése a mindennapokba tanítóink feladata. A felső tagozaton szakkörök formájában biztosítjuk a művészeti foglalkozásokat. Rajz szakkörön, játszóházban, dráma szakkörön próbálhatják ki magukat tanulóink. A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola művészeti képzései (zenei előképző, szolfézs, néptánc, klasszikus és népi hangszeroktatás) helyben hozzáférhetőek a gyerekek számára Udvari játékok Mindkét iskolaépület jó adottságokkal rendelkezik, nagy sportudvarral, tágas játszótérrel. Tanulóink a nagyszünetben, ill. az időjárástól függően több szünetben is az iskola udvarán játszanak. Az alsó tagozatos gyerekek az iskolához közeli játszóteret is igénybe tudják venni. Az osztályok napirendjüktől függően a szabadidő sávban az udvaron játékos- és sportfoglalkozásokon vesznek részt osztálytanítójukkal, felső tagozaton a kijelölt pedagógussal Étkezés 19

20 Mindkét épületben ebédlő biztosított a kulturált étkezéshez. Tanulóink naponta többszöri étkezést is igénybe vehetnek. Célunk, hogy a gyerekek elsajátítsák a kulturált étkezés szabályait, szépen megterített asztalnál fogyasszák el az ebédjüket. Azoknak, akik otthonról hoznak szendvicset, a tízórainál a tanteremben tudunk helyet biztosítani. Az uzsonnát a tanteremben fogyasztja el minden osztály. A felső tagozaton ételautomata felállításával egészítjük ki tanítványaink étrendjét. ÖKO iskolaként csak egészséges ételeket kínálunk az automatában Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat Mindkét épületünkben található könyvtár. Célunk, hogy délelőtt a tanítási órákon minél többször eljussanak a gyerekek a könyvtárba, könyvtárismereti órákon elsajátítsák a könyvtárhasználathoz szükséges ismereteket, jártasságokat. Délután elsősorban az önműveléshez szükséges háttértudás megszerzésére van lehetőség. PC-k és egyéb digitáls eszközök használatát is szorgalmazzuk a termekben. Fontosnak tartjuk a digitális kép, hang és videó anyagok őrzését, megismertetését diákjainkkal. 20

21 Hagyományos iskolai rendezvényeink: tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, nemzeti ünnepek, / okt. 23., márc. 15./ megemlékezések, az iskola alapításának, fennállásának kerek évfordulói, Szent Mihály-napi vásár, az iskola névadójához kapcsolódó kerek évfordulók, Herman Ottó Napok, Magyar költészet napja, alapítványi bál, farsang, egészségnap, iskolai versenyek, játszóházak, az ÖKO programhoz kapcsolódó jeles napok, a hagyományőrző programhoz kapcsolódó jeles napok. A rendezvények szervezésébe és lebonyolításába bevonjuk az iskola tanulóit és a szülőket is. 21

22 2.5 Az iskola személyi feltételei Nevelőtestület A nevelőtestület szellemiségére a gyermekszeretet, hivatástudat, az egyén tisztelete jellemző, melynek feltétele az otthonos, jó légkörű iskolai élet megszervezése. Pedagógusaink tanítványaikkal jó kapcsolatot építenek ki. Következetes, határozott normarendszerrel az iskola céljainak megfelelően végzik munkájukat. Az egyéni bánásmód elve alapján fejlesztik a tehetséges és lemaradó tanulókat. A pedagógus modellszerepét hitelesen, egyéniségének megtartásával közvetíti. A családokkal jó kapcsolatot igyekszik kiépíteni, amely a megértésen, a problémaérzékelő és konfliktusmegoldó képességen alapszik. Kollégáink értékítéletében jelentős szerepe van a biztos szakmai tudásnak, az önművelő, alapos, precíz, pontos munkának. Folyamatos önképzéssel szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, előadásokon, bemutató órákon igyekeznek megismerkedni a koraszerű pedagógiai felfogásokkal, módszerekkel. A nevelőtestület számára minden tanévben két alkalommal, ősszel és tavasszal egyegy szakmai továbbképzési napot tartunk az iskolában, ahol az adott tanév kiemelt nevelési, oktatási feladatával foglalkozunk. Meghívott előadó, gyakorlati foglalkozás, bemutató órák és azok elemzésének segítségével járjuk körbe alaposan az adott témát. Az intézmény szakmai munkaközösségei: alsó tagozatos munkaközösség, felső tagozatos munkaközösség, ÖKO munkaközösség, önértékelés média és hagyományőrző munkaközösség. 22

23 2.5.2 Tanulóközösség Iskolánk tanulói alapvetően a XXII. kerületben élnek, nem jelentős azoknak a száma, akik a főváros peremterületéről járnak hozzánk. A családok között egyre nagyobb számban található csonkacsalád. Tanulóink jelentős részének a testvérei, esetleg szülei is az iskola tanulói voltak korábban. Iskolánkat nagyon sokan azért választják, mert a megbízható tudást, képzést biztosító alsó tagozatunkról sok tanuló nyer felvételt a nyolcosztályos Kempelen Farkas Gimnáziumba. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Optimális lehetőség a két épületbe való tagozódás, a Pannónia utcai épületben az alsó tagozat, a Dévény utcai épületben a felső tagozat kapott helyet. Az alsó tagozat / 1-4. osztály/: egyetlen tanítási, tanulási szakasz, ahol a különböző alapkészségek, képességek megalapozása folyik, differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva, az életkori sajátosságok alapján játékosan, oldott hangulatban szervezzük meg a tanulási és szabadidős tevékenységeket, az első osztályában az elemző hangoztató szótagoló olvasási módszerrel történik az anyanyelvi jártasságok, készségek és képességek fejlesztése, minden osztályában kéttanítós rendszer működik. A tantárgyakat a tantárgyfelosztásban rögzített módon oktatják. Mindketten, felváltva részt vesznek a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, 23

24 napirendjét úgy alakítottuk ki, hogy a tanórákat elosztottuk a délelőtti és a délutáni időszakra, a óráig tartó idősávba osztjuk el a tanórán kívüli tevékenységeket, a délutáni tevékenységek 13 óra után valósulnak meg. a XXI. század környezeti ismeretét a digitális technika alkalmazásával, az infokommunikáció széles tárházával szemléltetjük. Az alsó tagozat részletes napirendjét az iskola házirendje tartalmazza. A felső tagozaton / 5-8. osztály/: kiemelten kezeljük az idegen nyelv (angol, német) emelt óraszámú oktatását, tanulóink elsajátítják az önálló tanuláshoz szükséges tanulástechnikai eljárásokat, az infokommunikációs eszközök hatékony és biztonságos használatát, ÖKO iskolaként nagy hangsúlyt fektetünk a természettudományos, ökológiai képzésre, tovább folytatódik az egyéni adottságokhoz igazodó képességfejlesztés, fontos feladat a pályaorientációs tevékenység / 7-8. évfolyam/, a szabadidő hasznos eltöltésére ösztönözve változatos tanórán kívüli tevékenységeket kínálunk, melyeket a tanórákat követő délutáni időszakban tartunk. A felső tagozat részletes napirendjét az iskola házirendje tartalmazza. A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, saját SZMSZ-szel rendelkezik. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A DÖK fórumain (diákparlament, iskolagyűlés, diákönkormányzati vezetők megbeszélései, osztályközösségek megbeszélései) a diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában. Az osztály és iskolai szinten kialakított felelősi rendszer értéke az önként vállalt vagy megbízással kapott feladatok elvégzése iránti felelősségtudat kialakítása. 24

25 2.6 Tárgyi feltételek A két épületben lévő tantermek: osztálytermek, szaktantermek (idegen nyelvi, informatika, játszóház, természettudományi, technika, rajz), 2 könyvtár, 2 tornaterem Könyvtár Iskolánk nyitott polcrendszerű könyvtárainak alapterülete 50 m 2 és 37 m 2. Mindkét épületben van számítógép internet kapcsolattal. Az állomány egy része szépirodalom, nagyobb része szakirodalom, kb. 15 %- a kézikönyvtári állomány. A könyvtárakban helyeztük el a pedagógusok és a tanulók számára a folyóiratokat. Az itt elhelyezett infokommunikációs eszközök, digitális anyagok segítik a nevelő-oktató munkát Informatika terem Mindkét iskolaépületben kialakítottunk számítástechnikai szaktantermet, ahol az informatika órákon túl, számítástechnikai szakkörök, más tantárgyak tananyagának média/interaktív oktatására, illetve a tantárgyakkal kapcsolatos ismeretek önálló megszerzésére, az internet használatára is lehetőség van. Laptopok és interaktív tábla a felső tagozat több termében található, ahol a gyerekek rendszeresen használják ezeket különböző feladathelyzetekben. 25

26 2.6.3 Tornaterem, sportudvar Iskolánk speciális helyzete: a két épület, két tornaterem, kertvárosi környezet nagyon kedvező feltételeket biztosít a testi neveléshez, ill. sporttevékenységek folytatásához. A tornatermek alapterületei 163 m 2 és 162 m 2. A sportudvarokon 2 kézilabdapálya, 1 kosárlabdapálya, 1 távolugrógödör, 1 teniszpálya, 2 focipálya áll rendelkezésre. A sportszereket minden évben pótoljuk és javíttatjuk. Gyógytestnevelés mindkét épületben folyik, amihez a speciális eszközigény biztosított. A gyógytestnevelés órákat heti 1 alkalommal gyógy-úszással egészítik ki a kerületben található tanuszodában. Az alsó tagozaton a 3. osztályosok számára, felső tagozaton 5. évfolyamon szervezzük meg az úszás oktatását a mindennapos testnevelés keretében. 26

27 2.6.4 Technika, játszóház szaktanterem A technika tantárgy oktatásához a Dévény utcai iskolaépületnek van önálló szaktanterme és szertára. A Pannónia utcai épületben a játszóház termei alkalmasak a technika órák megtartására, ezekhez két szertár tartozik. Ezek a helyiségek egyben a játszóházi foglalkozások helyszínei is, ahol a 3 teremben megoldható a sütés-főzés, fazekasság, gyöngyfűzés, szövés-fonás, bőrmunka, játékkészítés, csipkeverés, fafaragás stb Természettudományi előadó A természettudományi előadó a Dévény utcai iskolaépületben található, ami elsősorban a kémia, fizika, matematika oktatásához biztosít megfelelő helyszínt. A teremben infokommunikációs eszközök működnek. Az előadó szertárának felszereltsége bővítésre szorul. 27

28 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: az élet tisztelete, védelme, az ember testi és lelki egészsége, az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye, az erkölcsös, önálló életvitel, felelős döntések meghozatala, felelősségérzet mások sorsa iránt, fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete, kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben, a személyközi valós és virtuális térben egyaránt, a világ megismerésének igénye, a virtuális világ reális megközelítése, igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és az önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása, a szülőföld, a haza megismerése, szeretete, megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a gyermek a felnövekvő nemzedék tagjaként legyen a haza felelős polgára, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás, a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre, törekvés a demokrácia érvényesítésére. 28

29 Iskolánk alapozó iskola, melynek fő feladata a sokoldalú személyiség- és képességfejlesztés, melynek során a tanulókat segítjük abban, hogy egészséges, boldog és produktív életet éljenek. Ismereteik és készségeik a tanulmányi, művészeti, sport- és kulturális tevékenységek során fejlődjön. Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, mely a humanista értékrendre épül. Az iskola nevelőtestülete magáénak vallja, és közvetíti a legfontosabb törvényi előírásokban megfogalmazott értékeket, különösen: az alapvető emberi jogok, a másság tiszteletét, a lelkiismereti és vallásszabadságot, a gyermeki jogok tiszteletben tartását, a demokrácia értékeinek felismertetését, az európai polgári és nemzeti értékrend integrációját. Az iskola nevelőtestülete egységes szemlélet és eljárásrendszer alapján szervezi meg a nevelési oktatási folyamatot, melynek célja: az általános műveltség megalapozása, tanulóink sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé fejlesztése, testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges, harmonikus személyiségű, a természetet, hagyományokat tisztelő fiatalok nevelése, a tanulóinkkal való együttműködésre törekvés, a pedagógus-gyermek kapcsolata a másság elfogadásán, a bizalmon, a szereteten, az empátián alapuljon, a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása, a tudás elismerésének, a munka tiszteletének, a kitartó, igényes munkavégzés képességének kialakítása, szakmai igényesség, korszerű, XXI. századi, nemcsak nyomdai ismereteken, hanem infokommunikációs, média által támogatott lehetőségeken alapuló módszerek alkalmazása, 29

30 biztosítani az egyénre szabott tanulási tempót, a kiegyensúlyozott ismeretszerzés lehetőségét az egyéni bánásmód elvét alkalmazva, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók differenciált fejlesztése, színvonalas oktatással a szilárd alapműveltség kialakítása, a tanítás-tanulás folyamatában nagy hangsúlyt fektetve a képességfejlesztésre, a tanulók alapkészségeinek megfelelő kialakítására, a kompetenciaalapú oktatásra, a természeti, társadalmi, kulturális jelenségek, folyamatok megismerésére, megértésére, az önálló tanulói szokások kialakítása, tanulási technikák elsajátítása, tanulóink legyenek motiváltak a tanulásban, felelős állampolgárok nevelése, akik a magánérdekeiket tudják összeegyeztetni a köz érdekeivel, tanulóink tudatosan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszük konfliktustűrő képességeiket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak, a továbbtanulást megalapozó biztos ismereteket nyújtása, hogy tanítványaink legyenek képesek céljaik elérésére, tanítványaink ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére, saját egészségükre, kerüljék a káros szenvedélyeket, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára. Nevelési eljárásaink során a helyzetnek megfelelő közvetlen és közvetett módszereket használjuk fel annak érdekében, hogy a tanulók személyisége, közösségi élete minél sikeresebben alakuljon: a tanulói szokásrendszer kialakítása során, a magatartási modellek közvetítése során, a meggyőződés, tudatosítás folyamatában. A nevelő-oktató munka eszközeinek kiválasztásában célunk: 30

31 a tanítási-tanulási folyamatban leghatékonyabban alkalmazható eszközök kiválasztása, a tanulási aktivitást, önálló ismeretszerzést lehetővé tevő eszközök alkalmazása, a pedagógiai és a tantárgyakhoz kötődő módszertani kutatások figyelemmel kísérése alapján a folyamatos innováció. Feladatunk: az egyes tantárgyak tantervében megjelölt belépő tevékenységformákhoz szükséges eszközök alkalmazása, a munkaközösségek keretein belül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközök karbantartása, az új eszközök beszerzéséhez listák összeállítása, a továbbképzéseken megismert új eljárások megismertetése a munkaközösségek tagjaival, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése Iskolánk nevelőtestülete nyitott és vállalkozó szervezet, a szakmai és társadalmi változásokra, a problémák megoldására igyekszik gyorsan reagálni. Munkáját az alábbi kritériumoknak megfeleltetve tervezi és szervezi: gyermekközpontú pedagógia alkalmazása, a tanulók érezzék jól magukat az iskolában, a megfelelő komfort-élménnyel kapcsolatos szükségletek kielégítése, a szülők többsége legyen elégedett az iskolával, az iskolát igényes magatartás és környezetkultúra jellemzi, az iskolában lehetőséget biztosítunk a tehetséges, alkotás iránt érdeklődő tanulók egyéni fejlesztésére, az iskola eredményesen oldja meg a szociálisan lemaradó gyerekek felzárkóztatását, célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása, sokféle, igényes, szabadon választható programokat kínálunk a tanulóknak, az iskola pedagógusai nyitottak a szakmai innovációs tevékenységekre. 31

32 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja: az általános műveltséget megalapozó, a társadalmi és természeti környezettel harmonikus kapcsolatban élő ember fejlesztése, alakítása, a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése, az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, aktív tanulói szerep kialakításával a nevelés-oktatás folyamatának megszervezése. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik számára a tanulás megerősítő tevékenység, akik felnőttként önállóan akarnak tanulni, céltudatosan tudják magukat irányítani és van önbecsülésük. A modern, információ alapú világ eszközeivel is szeretnénk velük megismertetni nemzetük kultúráját, tárgyi és szellemi hagyományait. Út mindehhez a helyi nevelési rendszer, amely az iskolánkba bekerülő tanulókat olyan folyamatos hatásrendszerrel szembesíti, amely korszerű tudást, fejlett erkölcsi és magatartási kultúra igényét alakítja ki.. Tanítványaink rendelkezzenek olyan pozitív személyiségjegyekkel, melyek segítségével képesek lesznek a társadalom alkotó, együttműködésre képes tagjaiként megállni a helyüket. A tanuló: - legyen érdeklődő, nyitott személyiség, - képességeihez mérten teljesítsen, - legyen kitartó és igényes, - jusson el a kreatív és önálló tanulási tevékenység birtoklásáig önműveléssel is, - tudja magát folyamatosan értékelni ill. másokat reálisan nézni és ezt kultúráltan megfogalmazni, 32

33 - kapcsolatait az udvarias és tisztelettudó viselkedés jellemezze, megfelelő hangnemben mondja el véleményét, - valós és virtuális térben egyaránt tudjon kommunikálni társaival, a felnőttekkel korának megfelelő kulturált formában, - legyen megbízható, felelősséget vállaló, - egyformán ismerje kötelességeit, jogait, - a kulturált emberek értékrendje szerint éljen. A személyiségfejlesztés feladatai Feladat Olyan tulajdonságok alakítása, melyek segítségével a tanulók képessé válnak a kapcsolatteremtésre, az önkifejezésre és a másokkal való együttműködésre. Célunk az anyanyelv igényes használatára való nevelés, az önismeret, önbecsülés erősítése, saját vélemény alakítása önmagunkról, ill. másokról. Fejlődjön tanulóink ítéletalkotása, tanulják meg jogaikat érvényesíteni. Eszköz, eljárások, tevékenységek A kommunikációs készség fejlesztése: - könyvtárhasználat során az olvasás megszerettetése, kutató munka, nyelvművelő tevékenység, - szabadidős programok során, vers- és prózamondó versenyek, irodalmi teadélutánok, jeles napokon való szereplés, - a reggeli beszélgetőkör alkalmával, - diákönkormányzat működése során a véleményalkotás gyakorlása, részvétel diákújság szerkesztésében. Pedagógiai módszerek: - bíztatás, motiválás, - sikerek elismerése, - értő együttműködés /tanulók véleményének elfogadása és kikérése/ - példaadás. 33

34 Az alapvető érzelmi szükségletek iránti igény kialakítása a legfontosabb emberi értékek /szeretet, biztonság, elfogadás, elismertség, bátorság, együttműködés/ megbecsülésére való neveléssel. A felelősségvállalásra, tetteink következményeinek vállalására nevelés. Érzelmek fejlesztése a közösségi tevékenységek: - iskolai és osztályrendezvények, - diákönkormányzati programok, - ÖKO programok, - hagyományőrző programok, - tanítási órák során. A pedagógus és tanuló együttműködésében a szeretet és fegyelem között az egyensúly megteremtése /dicséret, bátorítás, ösztönzés, ráfigyelés, elvárás/. A számonkérés formáinak a megteremtése: - osztályfőnöki és más tanórán a kötelező és az önként vállalt feladatok ellenőrzése, - csoportmunka, páros munka során és a kooperatív technika alkalmazásával, - tanulópárok kialakításával, online munkák során. Az esztétikus és otthonos környezet megóvására nevelés. A szép környezet, a rendezettség értékként való kezelése. A tanulói tevékenykedtetés során a fantázia, képzelet, konstrukciós képesség felhasználásával az önismeret, önbecsülés építése. Kreativitás, alkotóképzelet fejlesztése: - kiállítási és bemutatási lehetőség biztosítása a tanulók munkáiból /képek, alkotások, tanulmányok állandó és alkalmi kiállítások/, - faliújság-dekorációs verseny az osztályok között, - interaktív iskolai faliújságok létrehozása, virtuális térbeli munkák. Otthonos iskolai körülmények megőrzése: - tisztasági versenyek, - terítési versenyek, - virágültetés, kertszépítés során. Játszóházi foglalkozásokon a tevékenységek választhatóságának a biztosítása. 34

35 Erkölcsi meggyőződés és cselekvés összhangjának megteremtése. Szocializációs folyamatok elősegítése: - a gyermekközösség, csoport erejét a pedagógus pozitív eszközként használja /példaadás, együttműködés, értékelés/, - a közösségben szerzett élmények pozitív hatásainak kihasználása /közösségi programok, ünnepélyek, közös tanulási formák/, - ösztönző módszerek alkalmazása /bíztatás, elismerés, határozott-egységes elvárás/. Az alapműveltség folyamatos továbbépítése, önművelésre nevelés, a tanulás tanítása. Digitális írás-olvasás. Mentális képességek továbbfejlesztése, a tanulást segítő részképességek erősítése /figyelem, memória, önállóság, akarat, időbeosztás, türelem, kitartás stb./: - tanórákon, önálló munka, - kiscsoportos és egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások során. 35

36 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az utóbbi évtizedben, iskolánkban is szaporodtak a tanulóifjúságunk testi fejlettségére, teherbíró és állóképességére, egészségi állapotára, helytelen életmódjára utaló intő jelek. Célunk a tanulók iskolai napirendjében az egészséges életmódra nevelés tevékenységrendszerét mindennapi szokássá tenni. Az egészséges életmód, a sport és a mozgás jelentőségének tudatosítása csak a tanulók, szülők és az iskola együttműködésével oldható meg. A gyerekek testi és lelki egészségének megőrzése és védelme fokozott odafigyelést igényel a felnőttek részéről. Tanítványaink érezzék át az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások megszilárdítása konkrét tevékenységgel alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, viselkedéskultúra lényeges területei épüljenek be az iskolai napirend teljes tevékenységrendszerébe: önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, megőrzése az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete / Ép testben, ép lélek /, a barátság, a társas kapcsolatok szerepe az egészség megőrzésében, a tanulás szerepe, tanulási technikák alkalmazása, tanulási környezet alakítása, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a munkatevékenységekhez megfelelő, egészséges és biztonságos munkakörnyezet jellemzői, a takarékosság, a munka közbeni célszerű rend és tisztaság, egészséges életmód, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, higiénia, az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, az élelmiszerek kezelésének, tárolásának szabályai, tudatos élelmiszerválasztás, egészség- és környezettudatos vásárlás és fogyasztás, fogyasztóvédelem, a betegségek megelőzése, kialakulása és a gyógyulási folyamat, 36

37 osztályfőnöki órák kiemelt színterei a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében, a modern információszerzés és kommunikáció személyiségromboló hatása és veszélyforrásai. szenvedélybetegségek-megelőzése, a fogyatékkal élők segítése. Az egészséges életmódra vonatkozó házirendben előírt szabályok betartása mindenki számára kötelező. Tanulóinkat arra neveljük, hogy egészségükkel törődjenek, az egészséget meghatározó környezetet változtatni, felügyelni tudják, saját és közösségük szemléletét képesek legyenek helyesen formálni. Iskolánk tanulói számára biztosítani kívánjuk az egészséges környezetben való tanulást és szabadidő eltöltését. Az egészségnevelési programban együttműködünk a témában érintett és feladatot ellátó szervezetekkel. Célunk, hogy az egészségfejlesztő tevékenységek megszervezése során a tanulóknak: - legyen igényük az egészséges életmódra, - a helyes táplálkozási szokások kialakítására, - a testmozgásra, az életkori sajátosságoknak megfelelően, - személyi higiénére, - legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, - készüljenek fel a tanulók a betegségek megelőzésére, - a szabályok betartására a közlekedésben, - a baleset-megelőzésére és elsősegélynyújtásra, - a váratlan helyzetek kezelésére, - legyenek motiváltak a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében a valós és virtuális térben egyaránt A megfelelő tárgyi környezet biztosítása: az osztálytermek tágasak, déli tájolásúak, 37

38 rendezettséget, nyugalmat árasztó tantermi környezet, a bútorzat korosztálynak megfelelő, alsóban pihenősarok, tárolásra megfelelő szekrények, az alsó tagozatos osztályok felszereléseiket a hétköznapokon bent tartják az iskolában, a tisztálkodáshoz szükséges felszerelés a tanteremben, illetve a mosdóban rendelkezésre áll, a tantermek szellőztetése rendszeres tanulói feladat, az udvari környezet lehetőséget biztosít a szabadban töltött játékos, sport tevékenység megszervezésére, mindkét ebédlő berendezése megfelel az egészségügyi előírásoknak, célként tűzzük ki a teljes WiFi lefedettséget Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása Az iskolában a mindenkori gyermekétkeztetési vállalattal kötött szerződés alapján bonyolódik az élelmiszerszállítás. Törekszünk az együttműködésre, célunk, hogy az ételek mennyisége és minősége legyen jó, és a gyerekek megfelelő arányban kapják meg a szükséges tápanyagokat. Iskolai programjainkban a kulturált és egészséges étkezés szokásainak erősítése érdekében tisztasági versenyeket, asztalterítési akciókat, felszolgálási napokat, ill. ételbemutató napokat szervezünk. A rossz táplálkozási szokások ellen az akarati tényezők erősítésével és a meggyőzés módszerével próbálunk fellépni. A felső tagozat épületében elhelyezett ételautomata egészséges ételeket kínál a gyerekeknek. Minden alsó tagozatos tanuló naponta részesül a gyümölcsprogram keretén belül - a szerződésben rögzített ciklusonként - friss gyümölcsben, zöldségben, vagy 100%-os gyümölcslében. 38

39 3.3.3 A lelki egészség fejlesztése Tanulóink egy része egészségügyi, szociális szempontból zaklatott, bizonytalan életvitelű családban él. Az életvezetési problémák okozta feszültség miatt a tanulók tűrőképessége csökken, ez kihat a teljesítményükre illetve viselkedési és szociális kapcsolataikban problémák adódnak. A kamaszkori tulajdonságok, viselkedési módok megváltozása növeli a konfliktusok számát. Ezért fontos: - a lappangó konfliktus mielőbbi felismerése, - a konfliktusok veszteség nélküli feloldása. A közösségeknek a mindennapi életünkben meghatározó szerepük van, ezért az osztályfőnöki órákon a közösségformálás és az egyén közösségben elfoglalt helye című témakörrel kiemelten foglalkozunk, és beépítjük a Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című programjának oktatását. Feladatunk az egészségnevelésben, egészségmegőrzésben a külső közreműködőkkel - iskolaorvos, védőnők - való együttműködés, akik a jogszabályokban rögzített gondozó és egészségvédő szerepük mellett felvilágosító és megelőző tevékenységet folytatnak. A Nevelési Tanácsadó, a családsegítő szakemberek munkájával segítséget kapunk a testi és lelki egészséggel kapcsolatos torzulások kezeléséhez. Tanórák keretein belül visszatérő témaként dolgozzuk fel a testi-lelki egészség, elsősegélynyújtás, balesetek megelőzése és egyéb egészséget érintő problémákat /kiemelten a biológia, egészségtan, természetismeret és osztályfőnöki órákon/. A éves korosztálynál a káros szenvedélyek megelőzése érdekében a családi házzal igyekszünk a kapcsolatot erősíteni /TV, videózás, korlátlan számítógép- és mobiltelefonhasználat, dohányzás, céltalan szabadidő eltöltés/. Az éves munkatervben több alkalomra elosztottan szakemberek segítségével előadásokat, vitanapokat, beszélgetéseket szervezünk. Igyekszünk az iskola programjaiba bekapcsolni azokat a tanulókat is, akik nem érzik fontosnak a szabadidő célirányos eltöltését, Ilyenek pl. sport, a DÖK programjai, játszóház, szakkörök, vetélkedők, teadélutánok stb. 39

40 3.3.4 A személyi higiénére való odafigyelés Az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnők rendszeresen végeznek egészségügyi vizsgálatokat, pl. oltások, testi fejlettség állapotának szűrővizsgálata, fogorvosi szűrések és kezelések, a helyes fogápolás bemutatása, felvilágosító tevékenység, a könnyített- és gyógytestnevelésre járók kiszűrése. A testi higiénia, a fogápolás, a mozgásban gazdag életmód jó szokásainak alakítása érdekében felvilágosító tevékenységgel az önnevelés, önmegismerés és elfogadás technikáit tanítjuk. Mindezek a tanórákon és a tanórán kívüli programjaink során is megvalósulnak A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Fontos a gyermekeket veszélyeztető bántalmazások megelőzése otthon és az iskolában is. A gyermekvédelmi felelőshöz bizalommal fordulnak a szülők és a tanulók is. Az osztályfőnöki órákon, mindennapi helyzetekben nagy hangsúlyt fektetünk a konfliktuskezelésre. Ha szükséges, külső szakembereket is bevonunk a megoldási folyamatba Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása Az iskola környéke csendes, közlekedés szempontjából biztonságos. A tanulók autóval, gyalogosan vagy kerékpárral érkeznek az intézménybe. Mindkét épületben biztosítunk kerékpártárolót. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés szabályaival környezetismeret-órán ismertetjük meg a gyerekeket. Bekapcsolódtunk az Iskolarendőr programba, melynek keretében a rendőrség szakemberei tartanak ifjúságvédelmi előadásokat, közlekedésbiztonsági gyakorlatokat, drogmegelőzési előadásokat, és egyéb rendezvényeket. Minden évben megvizsgálják a tanulók kerékpárjait. ellenőrzik az állapotukat közlekedésbiztonsági szempontból. 40

41 3.3.7 A balesetek megelőzése Lehetőség szerint mindent megteszünk, hogy elkerüljük a baleseteket. Minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt a tanulók. A belépő új osztályokkal megismertetjük az épületet és az udvart, felhívjuk a figyelmet a veszélyekre. Egyes tantárgyaknál kiemelten szükség van az ilyen szempontú oktatásra a balesetek elkerülése miatt (pl. testnevelés, technika, kémia), ezeket a szaktanárok végzik el. A gyerekekkel megismertetjük még az iskolán kívüli gyakori veszélyforrásokat, melyekkel otthon, a közlekedés, a sporttevékenységek és a kirándulások során találkozhatnak. A megelőzés érdekében fontos a veszélyt időben felismerni Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegély ismereti oktatás célja, hogy a tanulók a baj jellegének, a bajbajutott tüneteinek felismerésével, a pontos segélyhívással életkoruknak és tudásuknak megfelelően képesek legyenek segíteni embertársaikon. Az elsősegélynyújtással az alsó tagozaton környezetismeret, felső tagozaton természetismeret, biológia órákon és a délutáni szabadidőben, szakköri tevékenységek során és az egészségnapon ismerkednek a gyerekek. Tanítási órákon a szaktárgyat tanító pedagógusok, tanórán kívüli tevékenységek során a védőnő és meghívott előadók tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek. Céljaink az alsó tagozaton A tanulók ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait, illetve elemi elsősegélynyújtási ismereteket szerezzenek a leggyakoribb balesetek ellátására vonatkozóan. A tanulók tanév elején a balesetvédelmi tájékoztatón, környezetismeret órán megtanulják: hogyan kerüljék el a baleseteket otthon, iskolában és a közúton /tűz, elektromos áram, mérgek, füst, gázok, közlekedés, stb./ mit tegyenek baj /nyugodtság, segélykérés felnőttől, mentőhívás, alapvető teendők égés, vérzés, fulladás, eszméletlenség/ esetén, 41

42 miért fontos az elsősegélynyújtás, hogyan viselkedjenek veszélyhelyzetben, hogyan segítsenek másoknak, mit tegyenek saját biztonságuk érdekében, a leggyakoribb sérülések ellátását. Céljaink a felső tagozaton A 8. osztály végére képesek legyenek a tanulók a laikusok által elsajátítható elsősegélynyújtásra és újraélesztésre. A felelősségérzet és a megfelelő tudás életet menthet! A tanulók megismerkednek az elsősegélynyújtás céljával, alapvető szabályokkal. Megtanulják a gyerekek, hogy a baleset helyszínén hogyan viselkedjenek: - vigyázzanak saját biztonságukra, - feladatuk a sérült állapotának felmérése, - betegvizsgálat, - szükség esetén mentőhívás. Az elsősegélynyújtás teendőinek megismerése, gyakorlása: - elsősegélynyújtás menete /eszmélet-, légzés vizsgálat, újraélesztés/, - sérülések fajtái és ellátásuk /kötözés/, - teendők hirtelen megbetegedés, rosszullét, mérgezés esetén, - teendők elektromos áram okozta balesetek, vízbefulladás esetén Testi nevelés- és sporttevékenység A mindennapos testmozgásra szükségük van a tanulóknak. A mozgás szervrendszer egészsége érdekében kiemelt feladat: - a testtájak arányos terhelése, - az egészséges testtartás elsajátítása, - a helyes napirend összeállítása, - napi 1-1,5 órás intenzív mozgás a szabadban, - a rendszeres sportolás megkezdése. 42

43 Színterei: - a testnevelésórák, - az iskolai sportcsoportok, - a szabadidős foglalkozások, - a sportegyesületek iskolában működő csoportjai. Testnevelésóra A tanmenet készítésénél figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A szenzibilis fázisok a képességek fejlesztéseinek legoptimálisabb időszakai-, elmaradásuk ill. rossz időben történő alkalmazásuk maradandó hiányosságokhoz vezethetnek. A testnevelésórák feladata a helytelen életmód okozta hiányosságok ellensúlyozása. Törekszünk az alap-állóképesség (aerob) fejlesztésére, ill. szinten tartására. Tartásjavító gyakorlatokat rendszeresen alkalmazunk. Iskolai sportcsoportok Tevékenységrendszere és versenyrendszere is a tanórák gyakorlat anyagára épül, de magasabb szintű tevékenységformát feltételez. Minden tanévben arra törekszünk, hogy minél több sportcsoportot tudjunk működtetni, pl. futball, röplabda, kosárlabda, atlétika. Elsődleges célja a rendszeres testedzés biztosítása és ezzel párhuzamosan, ill. erre építve a tehetségek kiválasztása és gondozása. Később az egyesületekbe, ill. szakosztályokba áramoltatni a tehetséges gyerekeket, ezzel megteremtve az élsport utánpótlás bázisát. Ennek érdekében együttműködünk a BMTE atlétikai szakosztályával. Tanítványaink használhatják az egyesület sportlétesítményeit, illetve a téli időszakban az edzések helyszínét biztosítjuk a BMTE atlétika utánpótlás csoportjainak. A testnevelő tanárunk szakorientáltsága miatt kiemelten foglalkozunk az atlétika oktatásával. Köztudott, hogy az atlétika alapsportág, ill. legfőbb bázisa a sportági átjárhatóságnak, úgy érezzük, ezért érdemes erre kiemelt figyelmet fordítani. 43

44 Az összes sportági eredményeket összegezve iskolánk kerületi szinten, budapesti és országos bajnokságokon általában jó eredményeket, érmes helyezéseket ér el. Tömegsport A foglalkozások tartalmukat tekintve szorosan kapcsolódnak az óratervi órák anyagához és a foglalkozások szervezésénél elsődleges szempont a sport iránti érdeklődés felkeltése, a tanulók sport és mozgásigényének kielégítése a rendszeres testgyakorlás szervezett keretek között történő biztosítása. Ide főleg azokat a gyerekeket szeretnénk megnyerni, akik nem vesznek részt a különböző diákversenyeken, de itt sikerélményhez jutva talán később a sportolás igénye, életmódjuk részévé válhat. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés A tanulót, ha egészségügyi állapota indokolja, a szűrővizsgálat után könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órára osztjuk be. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskola nyilvántartást vezet. Az iskola által szervezett különfoglalkozásokat úgy biztosítjuk, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha a szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem Sport- és egészségnap Iskolánk hagyományai közé tartozik az évente megrendezésre kerülő sportnap, amit májusban, a HON utolsó napján szervezünk meg, és az őszi időszakban tartott egészségnap. Ezeken a napon arra törekszünk, hogy a gyerekek és a felnőttek (szülők, pedagógusok) tartalmas programok közül válogathassanak, mindenki jól érezze magát. Választható tevékenységek: sportágválasztó (spotágak bemutatása, kipróbálása), szakemberek egészséges életmóddal, prevencióval foglalkozó előadásai, 44

45 sportversenyek (sorverseny, zsinórlabda, asztali tenisz, röplabda, foci stb.), egészséges ételek készítése, elfogyasztása, egészséges táplálékok, gyógynövények megismerése, egészségügyi szűrővizsgálatok stb. 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. (Hankiss Elemér) Céljaink: a közösségfejlesztés folyamatának megszervezése az egyén és a közösség kapcsolatának humánus alakítása, az egyéni képességek kibontakoztatása, a tanulókban alakuljon ki a közösségért érzett felelősségtudat, az az érzés, hogy tud tenni valamit a közösségért, minél több olyan iskolai program szervezése, ahol a két épületes iskola tanulói megtapasztalhatják az összetartozás érzését A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órákon alkalmazott pedagógiai módszerek: a szituációs játékok, a riportkészítés, a vita segítségével a kritikai gondolkodásmód, kommunikációs és szociális képességek (érvelés, meggyőzés, empátia, együttműködés) fejlesztése. Különböző változatos munkaszervezési formákkal (csoportmunka, páros munka) és a kooperatív tanulás módszerek alkalmazásával az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Az egészséges versenyszellem, az együttműködés különböző formáinak elsajátítása a testnevelés órákon. 45

46 Osztályfőnöki órákon az életvezetési ismeretek elsajátításával az érzelmek felismerésének, a feszültség kezelésének, az önbizalom, magabiztos fellépés, céltudatosság, konfliktuskezelés készségeinek a kialakítása. A szociometriai mérés elvégzésével, kielemzésével a közösség és az egyének osztályközösségen belül betöltött szerepének alaposabb megismerése. A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi- és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követelményeivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja Az egyéb foglalkozások, programok közösségfejlesztő feladatai Iskolánk hosszú éveken át a figyelem középpontjába helyezte a hagyományőrző programok közösségfejlesztő feladatait. Ezt fontosnak tartjuk az infokommunikációs, idegen nyelvi és ÖKO profilunk hangsúlyozása mellett.. Az ÖKO program közösségfejlesztő feladatai Az egységes szemléletmód alakításával a természeti folyamatok összefüggéseinek felismertetése. A közvetlen tapasztalatszerzés révén a környezet megóvására nevelés. Közvetlen környezetünk alakításával, védelmével a közös felelősségtudat kialakítása. A saját és mások munkájának, tulajdonának megbecsülésére nevelés. A természet és a környezet iránti felelősség érzésének elmélyítése a tanulmányi séták, kirándulások segítségével. Az iskolai programok közösségfejlesztő feladatai 46

47 Hazaszeretetre, nemzeti öntudatra nevelés. A közösség erejébe vetett hit érzésének erősítése, a közösségi szellem erősítése A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az együttgondolkodás, az összefogás szükségességének felismertetése, egymás sikerének elismerése, empatikus készségek fejlesztése, egészséges versenyszellem kialakítása. Az erkölcsi érzék fejlesztése a pozitív magatartásformák erősítésével, a negatívak elutasításával. A demokratikus iskolai élet megszervezése, a helyi demokrácia szintereinek biztosítása, diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása. Jogok és kötelességek megismertetése és alkalmazása. Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok megfogalmazása, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket. A meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. A felelősi rendszer működtetésével a közösség iránti felelősségtudat alakítása, fejlesztése A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai A szabadidő kulturált eltöltésére nevelés. Jó kapcsolatot kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel. Az ehhez tartozó virtuális kapcsolatok figyelemmel kísérése. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret, az önfegyelem, az együttműködés fejlesztése. Olyan csoportok kialakítása, amelyek pozitív irányú együttműködésének elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 47

48 3.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e-napló vezetése különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, digitális eszközök bevonása a kapcsolattartás eszközrendszerébe (pl. zárt csoportok, PADLET, közös hírcsatornák, levelező rendszerek, hálózati szakmai fórumok, stb) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 48

49 iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnök feladatai A tanulók személyiségével, közösségi és tanulmányi munkájával kapcsolatos teendők: ismerje meg osztálya tanulóinak személyiségét, képességeit, s ezek figyelembe vételével kövesse tanulmányaik alakulását, segítse fejlődésüket, mérje fel és kísérje figyelemmel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, érdekükben működjön együtt a gyermekvédelmi felelőssel, mérje fel osztályában a magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, az osztályban tanító pedagógusok segítségével készítsen egyéni fejlesztési tervet fejlődésük elősegítésére, érdekükben tartson rendszeres kapcsolatot a tanulót fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal és a Nevelési Tanácsadóval, kezelje az osztályban előforduló egyéni és közösséggel kapcsolatos problémákat, konfliktushelyzeteket, végezzen szociometriai vizsgálatot az osztályközösség alakításához, az egyének közösségbe történő beilleszkedésének segítése érdekében, alakítsa osztálya életét, neveljen közösségi életre, működjön együtt az osztály diák bizottságával, segítse és irányítsa osztálya tanulóinak tanítási órán kívüli tevékenységét, szervezzen programokat az osztályközösség kialakítása és a kulturális igény fejlesztése érdekében, vegyen részt osztály és iskolai szintű ünnepségek, megemlékezések szervezésében. lehetőség szerint: segítse a közösség virtuális térben levő csoportjainak munkáját, figyelje a kommunikációs csatornák etikus és jogszerű használatát (közösségi oldalak, megosztott csoportok, fájlmegosztás). Az osztályban tanító pedagógusok munkájával kapcsolatos teendők: 49

50 koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, lehetőség szerint látogassa óráikat, javaslataival segítse munkájukat, vegyen részt a munkaközösségek munkájában. A tanulók szüleivel, a szülői munkaközösséggel kapcsolatos teendők: tartson kapcsolatot a szülőkkel, értesítse őket gyermekükkel kapcsolatos tanulmányi vagy magatartási problémákról, a szülői munkaközösség tagjait vonja be az osztály életének szervezésébe, ügyeinek intézésébe, szervezzen és tartson szülői értekezletet, koordinálja a fogadó órákat. Adminisztrációs feladatok: végezze el az osztályával kapcsolatos adminisztrációs teendőket, (osztálynapló vezetése, törzskönyvek, bizonyítványok kitöltése stb.) készítse el az osztállyal kapcsolatos statisztikákat, a féléves és éves osztályértékeléseket, állapítsa meg az tanulók magatartás, szorgalom jegyét az osztályban tanító pedagógusok javaslatainak figyelembe vételével, végezze el a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációs teendőket, kísérje figyelemmel a tanulók hiányzásait, mulasztásait és a Házirend előírásainak illetve a jogszabályoknak megfelelően járjon el ezek kezelésében, tegyen javaslatot az iskolában illetve az osztályban kiemelkedő munkát végző tanulók jutalmazására, kísérje figyelemmel az egyes tanulókkal kapcsolatos fegyelmező intézkedéseket, ügyeljen a fokozatok betartására, végezze el az osztállyal kapcsolatos egyéb szervezési, adminisztrációs feladatokat (hirdetések, ügyeleti munka koordinálása stb.) Az osztályfőnök-helyettesek feladatai Iskolánkban az alsó tagozaton két tanító tanítja minden osztályban a tantárgyak nagy részét, és mindketten felváltva szervezik a tanulók tanórán kívüli 50

51 tevékenységeit. Kettejük szoros együttműködése hatékony pedagógiai munkát eredményez. A felső tagozaton is szükségesnek tartottuk, hogy két pedagógus feleljen egy-egy osztályközösség alakításáért. Az osztályfőnök-helyettesek az osztályfőnökökkel együttműködve irányítják az osztály tanulmányi és közösségi munkáját. Az osztályfőnök hiányzása esetén az osztályfőnök-helyettes felel a naplóban aktuális adminisztrációért, s a gyerekekkel kapcsolatos egyéb ügyintézésekért, feladatokért: naplók beírása, igazolások összegyűjtése, hirdetések kiosztása, stb. Az osztályprogramokban részt vesz, s ezek szervezése során segítséget nyújt az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök-helyettes is elkíséri az osztályt a kirándulásokon, erdei iskolákban és egyéb programokon. Alkalmanként osztályprogramot szervez, az osztályfőnökkel egyeztetve. A féléves és éves dokumentációkat, értékeléseket együtt végzi az osztályfőnökkel: félévi és év végi bizonyítványok megírása, az ezekkel kapcsolatos teendők, dokumentációk elvégzése, segítség a statisztikák elkészítésében, napló összevetése az ellenőrzővel. Minden osztályfőnök és helyettese saját igényei szerint alakíthatja a feladatok elosztását. 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, 51

52 - a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Különleges bánásmódot igénylő gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánkban integráltan oktatunk enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulásifigyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyerekeket. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, tágabb keretek megjelölése, sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmak kialakítása, a tanuló számára legmegfelelőbb kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába, a tanulók értékelése önmagukhoz mért fejlődésükhöz képest történik. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő szakemberrel, gyógypedagógussal együttműködünk, aki: segít a pedagógiai diagnózis értelmezésében, segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására, 52

53 figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz eredményeik értékelésében, javaslatot tesz a szükségletekhez igazodó módszerváltásokra, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, javaslatait, észrevételeit. Az SNI-s tanulókkal való foglalkozás szempontjai: - tanítási órákon integrált oktatás az egyéni fejlesztési tervek alapján, - a tanulók fejlesztése és értékelése A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján történik, mely a helyi tanterv része, - a tanulókat az egyéni fejlődési tempójuknak és képességeiknek megfelelően értékeljük. Az értékelés alóli felmentés esetén szöveges értékelést kap a tanuló. Az SNI-s tanulók integrált oktatásához elkészítettük az SNI programot a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján, mely a pedagógiai program és 6. mellékletében megtalálható. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Célunk az eredményes tanuláshoz szükséges képességek feltárása, fejlesztése, valamint a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók segítése hatékony megoldások és módszerek alkalmazásával. Feladatunk: differenciált tanórai foglalkoztatás, 53

54 rendszeres korrepetálást biztosítása a tanuló számára szükséges tantárgyakból, együttműködés és kapcsolattartás a pedagógus, a család, a hátrányok felszámolását segíteni tudó pszichológus, logopédus, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember valamint a szakszolgálatok között, iskolai szabadidős programokba való bekapcsolódás segítése (pl. sport és művészeti tevékenység), érzelmi kapcsolatok erősítése, segítő kapcsolat feltételeinek megteremtése (bizalom, együttműködés a diákok és a pedagógusok valamint a gyermekvédelmi felelős között), a pályaorientáció, a képességeknek megfelelő iskolatípus, szakma választásában segítségnyújtás. Kiemelten tehetséges gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja a tehetség felkutatása. A tanulók egyéni ambícióiknak és képességeiknek megfelelő fejlesztés. Helytállásuk és egyéni boldogulásuk segítése. Feladatunk: a tehetségek felkutatása, fejlődésük figyelemmel kísérése; adottságok keresése a sokféle tevékenykedtetés során, a sokoldalú képességfejlesztés biztosítása a tanítási órákon, ismeretszerzési technikák megismerése, bővítése, differenciált foglalkoztatás biztosítása, az informatika, idegen nyelvi tantárgyak, a matematika és az anyanyelv csoportbontásban történő oktatása, tanulmányi-, sport és művészeti versenyekre való felkészülés, önképzőkörök, szakkörök szervezése, 54

55 együttműködés a tehetségek fejlesztéséért iskolán kívül családdal, szaktanácsadókkal, művészeti és egyéb irányultságú iskolákkal, pályaorientáció; a továbbtanulási szándék és adottságnak megfelelő képzés kiválasztása, valamint az előkészítő foglalkozások megszervezése, a kiváló teljesítményt nyújtó tanulók ösztönzése, díjazása a tanulói ösztöndíjjal, jutalomkirándulással Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel kapcsolatos feladatok Szociális hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések Tanulóink szociokulturális helyzete igen különböző. Sokan élnek kulturálisan ingerszegény környezetben, amit befolyásol a szülők alacsony iskolai végzettsége, esetenként igénytelensége. Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek, és segítségre szorulnak. A hátrányos helyzetű tanulók magas száma fontos feladatunkká teszi az esélyegyenlőség biztosítását az iskola lehetőségeihez mérten. Ezért felelős iskolánk vezetősége, az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős, de a problémák jelzése mindannyiunk feladata. Kötelességünk azon hátrányok diszkrét felfedése, melyet a szülő szeméremből eltakar, a gyermek azonban segítségre szorul. Szokásosan előfordul, hogy a szülő szégyelli a hátrányos helyzetet, nem fordul az iskolához, takarja a problémát. Az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember felderíti azokat a tanulókat, akik valamilyen ok miatt e csoportba sorolhatók, majd a probléma jellegének megfelelően segíti (javaslat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra; tanácsadás, stb.) a gyermek családban való nevelkedését. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység iskolai színterei: 55

56 tanórán kívüli foglalkozások, DÖK, korrepetálás/tehetséggondozás, osztályfőnöki és egyéb tanítási órák, szülői értekezlet/fogadó óra/családlátogatás, könyvtár, mentálhigiénés foglalkozások, diáksportkör, iskolaorvos és védőnői szolgálat. Az iskola az alábbi módokon segíti a szociális hátránnyal küzdő gyermekek felzárkózását: reggeli és délutáni ügyelet biztosítása, tanórán kívüli foglalkozások működtetése, nyugodt körülmények biztosítása a tanuláshoz, segítségnyújtás a feladatok megoldásához, helyes szokásrend kialakítása, kulturális értékek közvetítése a különféle és változatos foglalkozásokon, iskolai étkeztetés biztosítása, az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, felzárkóztató és tehetséggondozó órák biztosítása, év közben érkező tanulók beilleszkedésének segítése, közreműködés a tankönyvtámogatás, étkezési támogatás és kiránduláshoz nyújtott támogatás igénylésében, az egészséges életmód és életvitel széleskörű terjesztése, pályázatok figyelése, az Erzsébet táborokban a gyerekek táboroztatása, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember koordinálásával jelzőrendszer működtetése. Mindezek mellett szülői értekezleten, fogadóórákon, ill. hirdetmények segítségével tájékoztatást adunk a szülőknek a szociális juttatások iskolai és kerületi lehetőségeiről. 56

57 Külön figyelmet fordítunk a többszörösen hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére. Támogatások, anyagi természetű hátrányok enyhítésére: Tankönyvtámogatás: normatív támogatás, ingyenes Étkezési támogatás: Törvény szerint normatív alapon a jogosultaknak biztosítható Anyagi természetű segélyek: az illetékes önkormányzat adhat. A táborozás, színház-, múzeumlátogatás, osztálykirándulás támogatására, a költségek csökkentésére az iskola alapítványához, a Kristályforrás Alapítványhoz írásban fordulhatnak a szülők, illetve a pedagógusok. Pályázatok: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szociális hátrányok enyhítését célzó pályázatokat, részt veszünk azokon A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünket a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján végezzük. A gyermekvédelem a különleges segítséget igénylő gyermekcsoportok részére kialakított speciális gondoskodási forma. Tágabb értelemben a gyermekvédelemnek minden gyermek alanya, szűkebb értelemben pedig a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tartósan beteg, fogyatékos, nehezen nevelhető, szociálisan inadaptált és deviáns viselkedésű gyerekek. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelőtestület valamennyi tagjára nézve kötelező. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért az intézmény vezetője a felelős, de kötelessége ebben közreműködni a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember mellett minden pedagógusnak. 57

58 Az osztályfőnök feladata, hogy jelezze a veszélyeztető okokat az intézmény gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakemberének, és működjön közre azok elhárításában. Az iskolai gyermekvédelem hármas feladata: a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű tanulók felismerése, segítségnyújtás. prevenció azaz megelőzés. Az iskolai gyermekvédelem szempontjából a megelőzést tartjuk elsődleges feladatunknak, ezért szorosan együttműködünk a szakemberekkel, és mindazon felnőttekkel, akik e munkában számunkra segítségünkre lehetnek. Legfontosabb feladataink: az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember a tanév elején szociális helyzetelemzéseket végeznek a tanulók között az érintett családok személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, naprakészen nyilvántartják a csonka családban, a hátrányos és veszélyeztető körülmények között élő tanulókat, nyomon követik a családok egzisztenciális helyzetét a munkanélküliség vonatkozásaiban, az egészségügyi körülmények vizsgálatával a szülői háttér emberi teherbírásáról kapnak képet, családlátogatások, egyéni elbeszélgetések / gyerekekkel, szülőkkel, közösen/. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: egyéni bánásmód, személyes egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), differenciált foglalkoztatás, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, egészségügyi szűrővizsgálatok, tehetséggondozó foglalkozások, a pályaválasztás segítése, 58

59 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), szülőkkel való együttműködés (a kapcsolattartás formái: fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt nap, családlátogatás, szülök tájékoztatása, tanácsadás), tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. Sikeresnek akkor tartjuk a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységünket, ha minden rászoruló tanuló megfelelő segítséget kap. Iskolánkban részmunkaidőben pedagógus, vagy gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakember fogja össze ezt a munkát. A fentieken kívül feladatai közé tartozik: a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, személyekről, akikhez, és ahová fordulhatnak problémáik megoldása érdekében, tájékoztatást nyújt a gyermekeknek a szabadidős programokról, veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti központot, segíti annak munkáját, kérésükre a gyermekekről pedagógiai vélemény megírásában segíti az osztályfőnökök munkáját, részt vesz esetmegbeszéléseken, figyelemmel kíséri a törvényi előírások betartását és betartatását. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együtt kell működnünk mindazokkal, akik ebben segítséget tudnak nyújtani: iskolavezetés, iskolaorvos, védőnő, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógusok, osztályfőnökök, szaktanárok, diákönkormányzat, 59

60 megbízott kolléga, szülők. Segítő kapcsolatok intézményen kívül: Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat, Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodája, Budapest Főváros Kormányhivatala XXII. Kerületi Hivatala, Szociális Szolgálat, XXII. Kerületi Rendőrkapitányság Vöröskereszt Civil szervezetek 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók a döntési folyamatban különböző módokon vehetnek részt. Munkájukat támogatja, koordinálja a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. Együttműködésük során a tanulók megismerik, gyakorolják jogaikat, a demokrácia működésének formáit A diákparlament Iskolánkban minden tanév elején megalakul a diákönkormányzat, melynek tagja az iskola összes tanulója. Osztályonként két diákönkormányzati képviselőt választanak meg a tanulók, akik képviselik az osztályt a Diákparlamenten és a havonta megtartott diákgyűléseken. A demokratikus választás felsőben, osztályfőnöki óra keretében, alsóban, szabadidőben zajlik. Az iskolai Diákönkormányzat elnökét a szeptemberi Diákparlamenten szavazással választjuk. Új elnök jelölésére a következő tanévben van lehetőség A diákvezetőségi megbeszélés 60

61 A havonta megtartott megbeszélésen tájékoztatást kapnak a képviselők az aktuális eseményekről, teendőkről. Kéréseiket, kérdéseiket megfogalmazhatják, s a diákönkormányzat munkáját segítő pedagóguson keresztül eljuttathatják az iskola nevelőtestületéhez és vezetéséhez. Gyakorolják a döntési jogkörüket a jogszabályok által előírt esetekben. Az első összejövetelen megismerik az éves munkatervet és amennyiben egyetértenek vele, elfogadják azt. Megismerhetik a diákönkormányzat működésére fordítható anyagi források felhasználásának módját és területeit. Javaslatot tehetnek más területek finanszírozására is. A tanulók a diákönkormányzati képviselőkön keresztül véleményt nyilváníthatnak az iskola valamely tanulóját érintő fegyelmi eljárás során Az iskolagyűlés Havi rendszerességgel tartunk iskolagyűlést, ahol a versenyeken résztvevő gyerekek megjutalmazásán kívül aktuális eseményekről, az iskolai élettel összefüggő problémákról is szó esik Az osztályközösség megbeszélései Alsó tagozaton a szabadidőben, felső tagozaton az osztályfőnöki-órákon tájékoztatja a diákönkormányzati vezető a társait az aktuális feladatokról, eseményekről. A gyerekek osztályszinten dönthetnek az őket érintő kérdésekről. A kialakult álláspontokról, kérésekről a diákönkormányzati vezető tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőségét. A házirend megalkotásakor illetve módosításakor a tanulóknak- a diákönkormányzaton keresztül- egyetértési joguk van. Az iskolai házirend tanulókra vonatkozó szabályainak megismertetése a megfelelő fórumon (osztályfőnöki óra) az osztályfőnök feladata. 61

62 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő együttműködési formák A tanulókat az iskola életéről, munkatervéről illetve a tanév aktuális feladatairól, az intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök, szaktanárok kötelesek tájékoztatni: igazgató: diákparlamenten / évente /, diákönkormányzat vezetője: diákparlamenten / évente /, iskolagyűlésen és faliújságon, vagy hivatalos iskolai közösségi oldalon /havonta ill. alkalmanként/, osztályfőnökök: folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Az ÖKO és egyéb programjainak a megvalósításába folyamatosan bevonjuk tanítványainkat. Pl. Szent Mihály-napi vásár, leendő 1. osztályos gyerekek és szüleik fogadása, Sulivár, iskolai farsang, Herman Ottó Napok, stb. Lehetőségük van a programokra vonatkozóan javaslatokat tenni, a szervezésben, lebonyolításban részt venni. A diákoknak az iskolaújságban, közösségi oldalon megjelennek cikkeik, eredményeik, az iskolai honlap, (instagram, PADLET stb) osztályfelületének alakításában - nem adminisztrátori jogosultság mellett - közreműködhetnek. A tanulóknak lehetőségük van a folyamatos kommunikációra a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szakemberrel, akihez bátran fordulhatnak, ha segítségre van szükségük A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánkban a szülők a jogszabályokban és az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon képviselik és érvényesítik a családok érdekeit, melynek fórumai az osztályok szülői munkaközösségének csoportjai, ill. az Iskola Szülői Szervezet. 62

63 A tájékoztatás formái: szóbeli / szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok, családlátogatás, stb./ írásbeli / iskolai honlap, FB, fájlmegosztók, , üzenő, ill. tájékoztató füzet, hirdetőtábla, szórólapok, szülőknek szóló levelek és kiadványok, stb./ A tanulási nevelési folyamat résztvevőjeként a szülőkkel való együttműködést alapvető értéknek tartjuk. A pedagógus szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalom, őszinteség, megbecsülés és megértés az alapelve. Ennek érdekében: tájékoztatjuk a szülőket az iskola pedagógiai programjában meghatározott célokról, feladatokról, és alkalmazott módszerekről, törekvésünk megismerni és kikérni a szülők véleményét az iskola működéséről, alkalmat kívánunk biztosítani közreműködésükhöz. A szülő jogszabályban meghatározott keretek között kérheti: étkezési hozzájárulás mérséklését, a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, a gyermek- és ifjúságvédelmi segítséget. A szülő, mint a nevelési tanulási folyamat segítője: tevékenykedhet az iskola esztétikai arculatának alakításában, részt vehet a szabadidős programok lebonyolításában, a tárgyi és környezeti feltételek jobbításában. kezdeményezhet a nevelés oktatás feladatainak sikerességét erősítő és jobbító eljárásokat, rendszeresen tájékoztatást kap gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, kérésére a gyermeke neveléséhez szakmai tanácsot, segítséget kap, az intézmény vezetőjének engedélyével részt vehet iskolai foglalkozásokon A szülők és a tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban; egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel és a nevelőtestülettel. 63

64 3.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel Nevelő-oktató munkánk során iskolánk minden kínálkozó lehetőséget igyekszik kihasználni a szakmai munka színvonalának emelésére, sokszínűségének elősegítésére. Ezért folyamatosan tárja fel azoknak a partnereknek a körét, amelyek a fenti célok elérésében segítségünkre lehetnek. / magánszemélyek, szolgáltatók, múzeumok, tananyaghoz, ill. arculatunkhoz illeszkedő programszervezők stb./ A választott partnereiken túl az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében állandó munkakapcsolatban állunk a következő intézményekkel: a fenntartóval, a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal, (részvétel kerületi ünnepségeken, ünnepélyeken az iskola tanulóinak szereplése, stb.) a gyermekjóléti-és családsegítő szolgálattal, (esetmegbeszélések, jogszabályi előírásokból adódó kötelezettségteljesítések stb) az EGYMI-vel és annak tagintézményeivel, (folyamatos együttműködés az utazó gyógypedagógusokkal, konferenciákon, szakmai továbbképzési napokon való részvétel) Hófehér Fóka Úszóiskolával, (úszásoktatás a 3. és 5. évfolyamon, kerületi úszóversenyeken való részvétel) Klauzál Gábor Művelődési Házzal (alapítványi bál, iskolai farsang lebonyolítása, a művelődési ház programjain való részvétel) a kerület valamennyi köznevelési intézményével. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, a BMTE sportegyesülettel, (utánpótlás atlétikai edzések megtartása, a sportegyesület programjain való részvétel, helyszín biztosítása iskolai programokhoz), 64

65 a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskolával, (előképző, szolfézs, népi és klasszikus hangszeres játék, néptánc oktatása az iskolában), a média kerületi képviselőivel (Promontor TV, Téma, Városházi Híradó, Önkormányzati honlap). A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében rendszeres kapcsolatban állunk a Dél Budai Egészségügyi Szolgálat Kht. házi gyermekorvosával és a védőnői szolgálattal, kiknek segítségével megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát a védőnő által készített éves munkaterv alapján. 3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Iskolánk vizsgaszabályzata a pedagógiai program 1. számú melléklete. A vizsgakövetelmények leírása részletesen szerepel az iskola házirendjében Az iskolaváltás, valamint a tanulók felvételének, átvételének szabályai A tanulók átvételére, felvételére vonatkozó szabályok és a különleges eljárás szabályai az iskola házirendjében kerültek kidolgozásra. 65

66 4. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 4.1 Az iskola tantárgyi rendszere Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. H2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített 2008 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. H2013 = a 2013-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített szeptember 1-jétől 1. és 5. évfolyamon érvényes helyi tanterv. Tanév ÉVFOLYAM H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2004 H2004 H2004 H2013 H2007 H2007 H2007 H2013 H2007 H2004 H2004 H2013 H2013 H2007 H2007 H2013 H2013 H2007 H2004 H2013 H2013 H2013 H2007 H2013 H2013 H2013 H2007 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H

67 4.2 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tantervünket a évi Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet mellékletében található kerettantervek alapján készítettük el a nevelőtestület jóváhagyásával: 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Technika, életvitel és gyakorlat Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat A változat A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: 67

68 Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető 2 órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/hon- és 1 népismeret* Informatika Technika, életvitel és 1 gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető 2 órakeret Rendelkezésre álló órakeret

69 4.3 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Pedagógiai programunk kiemelten kezeli, és a nevelőtestület a hatáskörébe tartozó lehetőségeit kihasználva a következő területeket preferálja: idegen nyelv, informatika, anyanyelv, matematika, természet- és környezetismeret, fizika, kémia, ezért: Alsó tagozatban - az idegen nyelvet már első évfolyamtól tanítja, s a negyedikben emeli a kötelező óraszámot heti háromra. - Minden évfolyamban az anyanyelvi óraszámot növeli heti egy-egy órával. - Lehetőséget ad a harmadik és negyedik évfolyamban, hogy a tanító a huszonegyedik század valós és digitális környezetének bemutatásakor emelt óraszámban használhassa az infokommunikációs eszközöket környezetismeret órákon heti plusz egy-egy órában. Felső tagozatban - Minden évfolyamban heti egy órával növeli az idegen nyelv óraszámát, - Már ötödik évfolyamban lehetővé teszi az informatika oktatását. - Minden évfolyamban négy órában tanítja a magyar nyelv és irodalom tárgyat és a matematikát. - ÖKO iskolaként hangsúlyossá teszi a természettudományos órákat, ezért hatodik évfolyamban emeli a természetismeret óraszámot heti háromra, és - heti 2-2 órában oktatja nyolcadik évfolyamon a fizikát és kémiát. A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról az iskola nevelőtestülete úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése, a képességek fejlesztése, ismétlés céljából. A tantárgyakhoz kapcsolódó tantervek az 2. számú mellékletben találhatóak. A továbbhaladás feltételeit a 3. melléklet tartalmazza. A választott kerettanterv tantárgyainak óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyaknál emeljük meg, ill. egészítjük ki az alábbi óraszámokkal: 69

70 Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés/úszás/ néptánc Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5+0,5 Kémia 1,5 1,5+0,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret 1 Informatika Technika, életvitel és 1 gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

71 4.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az emberi erőforrások minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nevelők szakmai munkaközösségei szakmai szempontok és a jogszabályi előírások figyelembe vételével döntenek az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásáról. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a kiválasztott tankönyv igazodjon a kerettantervhez, helyi tantervhez, az intézmény nevelési programjához, csak olyan tankönyvet, munkafüzetet lehet rendelni, amelyik a tankönyvjegyzéken megtalálható, a több tantárgyat tanítók közös tapasztalatai, szakmai, módszertani elvárásai alapján a legmegfelelőbb tankönyv kiválasztása, a tankönyv feleljen meg a didaktikai követelményeknek, tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna, a kiválasztott tankönyv (kivéve a matematika tankönyv), mivel több évig használják a tanulók, feleljen meg a tartós tankönyvvel szemben támasztott követelményeknek, újabb taneszközt csak indokolt esetben, az oktatás minőségének jelentős javítása reményében, felmenő rendszerben vezetünk be. 71

72 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tanításához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több digitális taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják a nyomtatott és digitális taneszközöket. 72

73 4.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A fejlesztési területek nevelési célok által meghatározott feladatok Az iskolában a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamatok egészét, beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmába, meghatározóak az egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiaiszakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés Nevelési célok A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása. Intézményi szintű megvalósulás Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. A fő műveltségterületek közül kiemelten a Magyar nyelv- és irodalom, ember és társadalom, életvitel és gyakorlat valamint a művészetek, testnevelés és sport fejlesztési követelményei és közműveltségi területei irányadóak. Az általános iskola 1-8. évfolyamán felmenő rendszerben bevezetésre került heti 1 órában az etika tantárgy. 73

74 Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása-az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig- kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Elsősorban etika órákon fog megvalósulni, szerepjátékok, csoportmunkák keretében megvitatott témakörökön belül. Az osztályfőnöki óráknak kiemelt feladata az életvezetési ismeretek elsajátítására és a mindennapok során felmerülő konfliktushelyzetek kezelésére megtanítani tanítványainkat. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. A tanórákon a kooperatív technika, csoportmunka segítségével megtanítjuk tanulóinkat az együttműködés szabályaira. A tanórán kívüli tevékenységek, pl. népszokásjátékok, a versenyek, az iskolán kívüli programok megszervezésével (osztálykirándulás, erdei iskola, nyári táborok) fontosnak tartjuk a közösségfejlesztéssel, együttműködésre neveléssel kapcsolatos feladatokat. Minden tanórát úgy terveznek meg pedagógusaink, hogy érdekeltté tegyék a tanulókat az ismeretek önálló megszerzésében. Az órákon a munkáltatás, tevékenykedtetés, IKT használat prioritást élvez. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva tanáraink teljesíthető kihívások elé állítják tanulóinkat, különféle kutató munkákat, 74

75 projektfeladatokat adhatnak a diákoknak. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nevelési célok A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományit. A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei Intézményi szintű megvalósulás A néptánc tantárgyat a mindennapos testnevelés részeként tanítjuk a gyerekeknek. A tanórán kívüli programok célja, hogy a tanulók megismerjék a hagyományos kultúra értékeit, és részt vegyenek a hagyományok megőrzésében pl. népszokásjátékok bemutatásával, az egyes néprajzi csoportok táncainak megtanulásával. Feladatunk a helytörténeti ismeretek, a főváros, az egyes néprajzi csoportok, tájegységek, a haza kulturális értékeinek megőrzése. Ezek a célok minden egyes tantárgy részterületeivé válva megjelennek a nevelés-oktatás folyamatában. Nemzeti ünnepeink, jeles napjaink, megemlékezéseink, a Herman Ottó Napok egyik kiemelkedő feladata, hogy a jeles személyiségek munkásságával, alkotásaikkal megismertessük tanítványainkat. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. Az ismeretek elsajátításának elsődleges megvalósulási formái a tanórák és az ezekhez kapcsolódó iskolai versenyek, 75

76 megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki tanítványainkban a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg a gyerekek történelmét, sokszínű kultúráját. pl., vers- és prózamondó verseny. A szülőföld megismerésének egyik legfontosabb lehetőségei az iskolai osztálykirándulások, erdei iskolák, az iskolai kézműves tábor. A közösségi tevékenységek közül kiemelkednek amelyeket egy-egy osztályközösség mutat be. Minden osztályprogram, iskolai rendezvény erősíti a közösséghez tartozás érzését. A hazaszeretetre nevelés átszövi az iskola teljes életét. Elsősorban a történelem, a magyar irodalom és a művészeti tárgyak tanórái adnak lehetőséget az európai kultúra megismertetésére. A tanulók tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Az iskolai ÖKO programokon célunk többek között a globalizáció, a környezet megóvásának, fenntarthatóságának a sokoldalú megközelítése. Minden tanórának feladata, a tananyaghoz kapcsolódóan az egyetemes eredmények és a hozzájuk kapcsolódó ismeretek elsajátítása. 76

77 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Nevelési célok Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési Intézményi szintű megvalósulás Az iskola működését a Házirend szabályozza, mely tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit. Ennek megismerése és betartása alapvető kötelessége minden tanulónak. Az első osztályos tanulók kézbe kapják a Házirend kivonatát. Minden tanév első napján a tanulók tájékoztatást kapnak a Házirendről. Feladatunk a történelem és magyar tanórákon a honvédelemmel kapcsolatos tények, szövegek megismertetése a tanulókkal. Minden tanév elején történik a diákönkormányzat képviselőinek demokratikus megválasztása, a tanulók véleményének összesítése és továbbítása, az osztályok érdekeinek képviselete a diákparlamentben. Felelősi rendszer működtetése, ellenőrzése és értékelése. Minden tantárgy feladata kialakítani a kulturált érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. A tanítási órákon a tanulók sokszor dolgoznak csoportban, alkalmaznak kooperatív technikákat. Iskolánkban projekt munka is folyhat, ami leggyakrabban az ÖKO program köré 77

78 eljárások. szerveződhet, de tanórákon is lehetőség adódik erre. Kiemelt programunk a Szent Mihály- napi vásár, a Kicsik Karácsonya és a Herman Ottó Napok. Önismeret és társas kultúra fejlesztése Nevelési célok Az önismeret képességének fejlesztése, a tanuló kedvező szellemi fejlődése, készségeinek optimális alakulása, tudásának és kompetenciáinak kifejezése, valamennyi tudásterület kiművelése. A tanuló tudja érzelmeit kifejezni, mások helyzetébe beleélni magát, képes legyen a kölcsönös elfogadásra. Intézményi szintű megvalósulás Kompetencia alapú oktatás valamennyi évfolyamon, valamennyi tantárgy keretein belül. Kooperatív technikák, változatos tanulási technikák alkalmazása, tanulás tanítása. Lehetőség szerint ezek megjelenése délutáni foglalkozásokon is. Kompetencia alapú tankönyvek, segédeszközök használata. Infokommunikációs és IKT-eszközök használata a tanórákon. Többféle lehetőség biztosítása az egyéni képességek fejlesztésére, szakkörök, egyéni, kiscsoportos fejlesztő foglalkozások keretében. Reális énkép fejlesztése rendszeres, következetes, életkori sajátosságnak megfelelő önértékeléssel. Tanórákon a teljesítmény szóbeli önértékelése, magatartás-szorgalom, felelősi munka önértékelése, viszonyítás a többiek teljesítményéhez. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. Drámajátékok, szituációs játékok, helyzetek elemzésével a tanulók megtanulják az 78

79 Az elsajátított készségekre, tudásra alapozva megfelelő énkép kialakítása, annak tudatosítása, hogy pályájukat, sorsukat maguk alakítják. Kulturált egyéni és közösségi élet, mások megértése és tisztelete, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása. érzelemnyilvánítás megfelelő módját, fejlesztjük kudarctűrő és empatikus képességeiket. Többféle lehetőség biztosítása az egyéni képességek fejlesztésére szakkörök, differenciált oktatás, tehetséggondozás, felzárkóztatás biztosításával. Ösztönzőrendszerek kidolgozásával érdekeltté válik a tanuló a jobb teljesítmény elérésére, pl. tanulmányi ösztöndíj, év sportolója, év tanulója díj, jutalomkirándulás megszervezésével odaítélésével. Pályaorientáció segítésére szakemberek meghívásával, iskolalátogatások lehetőségének biztosításával. Osztályok közösséggé formálása iskolai és iskolán kívüli közös programok szervezésével. Ezek között szerepelhetnek úgynevezett érzékenyítő programok. Nemzeti és iskolai ünnepek megfelelő színvonalú ünneplése, ahhoz méltó öltözettel, viselkedéssel, műsorral. Minden tantárgy tanulása és az iskolán kívüli programok során lehetőség van az adott tudomány, művészet, sport jeles képviselőivel, híres emberekkel való megismerkedésre, pl. rendhagyó irodalomóra, énekóra, író-olvasó- művész találkozó, stb. keretén belül. Családi életre nevelés 79

80 Nevelési célok Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. Segítségnyújtás a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Intézményi szintű megvalósulás Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. A családi és közösségi ünnepek kultúrájával való ismerkedésre a tanév folyamán több lehetőség is nyílik. Technika és életvitel-, etika-, osztályfőnöki óra keretén belül a tanulók megismerkedhetnek a család életének és tevékenységének szervezésével, a családon belüli mindennapi teendőkkel, a családok életmódjával. Több tantárgy keretében találkozhatnak a családok működéséhez szükséges praktikus ismeretekkel. A családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családokkal való szoros együttműködést, amiben kiemelt feladata van a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Elsősorban az etika órák feladata, de felső tagozaton az osztályfőnöki órák anyagába be kell építeni a kölcsönös felelősségvállalást, a párkapcsolati kultúra megalapozását. Az érzelmi intelligenciáról, az empátiáról, az önismeret fejlesztéséről, vagy a szülői-, gyermeki-, női-, és férfiszerepekről szerepjáték keretében szerezhetnek ismereteket és tapasztalatokat. Ehhez hozzásegítenek irodalomórákon az irodalmi olvasmányok, filmek, digitális 80

81 Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. képanyagok is. Elsősorban a biológiaórákon van lehetőség a témával foglalkozni. Ebbe a feladatba bevonjuk a védőnőt, illetve nőgyógyász szakorvost is, akik egészségnapon tartanak előadást a témával kapcsolatban. A tanulók ismereteket és értékorientációt kapnak a tudatos párválasztással, a felelős szexuális élettel kapcsolatban. A testi és lelki egészségre nevelés Nevelési célok A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Intézményi szintű megvalósulás Az iskolában fontosnak tartjuk ezeknek a céloknak a megvalósulását: osztálykirándulások, HON- kirándulások, gyümölcshét, fogászati hét, kézmosás hete, egészségnap, autómentes világnap, kerületi egyesületi sporttevékenységek, sportágválasztó, mindennapos testnevelés, kerékpártúrák, környezetismereti, osztályfőnöki órák keretében. A programok megszervezésében és koordinálásában a szabadidőszervező sokat segít. 81

82 A tanulók legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, és a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség megelőzésére, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az iskola együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A konfliktuskezelés módszereinek a megtanítása alsó tagozaton a környezetismereti órákon, felső tagozaton az osztályfőnöki órák keretében valósul meg elsősorban, szerepjátékok segítségével. A gyermekvédelmi megbízott pedagógus kulcsfontosságú személy, akihez bizalommal fordulnak a tanulók és a szülők egyaránt. A védőnő és az iskolaorvos a pedagógusokkal együttműködve valósítják meg ezeket a célokat. Ezek további színterei a környezetismeret, technika, természetismeret, kémia, biológia tantárgyak. Az iskolarendőr program keretében minden évben megszervezzük a kerékpárok átvizsgálását, az iskolarendőrt megkérjük rendhagyó tanítási órákon a közlekedési és egyéb ismeretek közvetítésére. Biztosítjuk a drogprevenciós előadásokat a felső tagozaton a tanulók és a szülők számára egészségnapokon, rendhagyó osztályfőnöki órákon, előadásokon. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 82

83 Nevelési célok A tanulókban alakuljon ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti érzékenység, segítő magatartás. Az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás képességének fejlesztése fontos a felelős állampolgárrá váláshoz. Intézményi szintű megvalósulás Iskolánkban a hátrányos helyzetű tanulókkal kiemelten foglalkozunk a gyermekvédelmi felelőssel együttműködve. A közösségbe való beilleszkedésüket fontos osztályfőnöki feladatként kezeljük. A közös iskolai- vagy osztályprogramokon (pl. kirándulásokon, erdei iskolákban) való részvételükhöz számukra az alapítványunk nyújt segítséget. Az osztályközösségekben tanuló BTM-es és SNI-s tanulókkal szemben a gyerekekben kialakítjuk a toleráns, segítő magatartást. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. A kooperatív technikák, a tudatosan összeállított páros munka alkalmazásával biztosítjuk a tanulók problémamegoldó, szociális képességeinek fejlődését. Az intézményünkben működő felelősi rendszerben, a diákönkormányzat tevékenységében valósul meg az önkéntes feladatvállalás képességének fejlesztése. 83

84 Fenntarthatóság, környezettudatosság Nevelési célok Intézményi szintű megvalósulás A tanulóknak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Fokozatosan meg kell értenie a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggéseket ezen a területen. Meg kell tanulnia a természeti erőforrásokat tudatosan és takarékosan használni. Felelős gondolkodás kialakítására kell törekedni. A környezettudatosság kialakítására kell törekedni minden területen. Kiemelt feladatként kell kezelni hazánk, Magyarország természeti értékeinek megismerését és megbecsülését: a termőföld, az erdők, a vízkészlet, a biológiai sokféleség (különösen a honos növény- és állatfajok) megőrzését. A környezettudatos gondolkodás kialakítását tanórán kívüli programokkal segítjük. Ezeket elsősorban az iskola tantestületén belül kialakított öko-munkaközösség szervezi, a feladatok, programok megvalósításába bevonja a diákokat, ezért a diákönkormányzatban minden osztálynak öko-felelősei is vannak. Iskolánk 2005-ben, 2008-ban és ben is elnyerte az "Ökoiskola" címet ben pedig az "Örökös Ökoiskola" címet. Ennek megfelelően iskolánk életét átszövik az egész évre kiterjedő ökoprogramok. Ezek a célok elsősorban a természettudományos tantárgyak részterületeibe ágyazva jelennek meg a nevelés-oktatás folyamatában. A tananyag részét képezik Magyarország Nemzeti Parkjai, azok legfontosabb flóraés faunaelemei. Iskolánk kiemelt programja a Herman Ottó Napok keretében meghirdetett pályázatok is minden évben ennek jegyében kerülnek kiírásra. E napok keretében a tanult ismereteket élményszerűen bővíthetik a diákok. Ezeken a napokon igyekszünk az 84

85 Egyéni és közösségi tevékenységek megalapozzák az otthon, lakóhely, szülőföld megismerését és megbecsülését, a közösséghez tartozás kialakulását, a felelősségérzetet. A környezettudatos gondolkodás kialakításához új szemléletű életvezetési szokások kialakítását kell ösztönözni. A Föld eltartó képessége véges, az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében át kell alakítsuk gondolkodásunkat. A fogyasztói magatartást fel kell váltsa a tudatos vásárlás, az energiatakarékos szemlélet, az alternatív energiák használata, a hulladék-megelőzés. Végső soron a saját felelősségünk a mi és a környezetünk egészsége. iskolai keretek között meg nem valósítható programokat, osztálykirándulást szervezni. A személyes kapcsolat a természettel minden esetben az ahhoz való kötődést, a felelős magatartás kialakulását erősíti. Iskolánk éves öko-programjának gerincét alkotják a "Zöld jeles napok. Ezeket mindkét tagozaton a korosztálynak megfelelően dolgozzuk fel. Megvalósulásuk igen változatos: iskolarádió, faliújság, interaktív feladatok, kirándulás, barkácsolás. Ezek a következők lehetnek: Autómentes világnap, Állatok világnapja, Ne vásárolj semmi nap, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja. Ezeket egyéb a környezet megóvásával kapcsolatos programok megvalósításával egészítjük ki: madárvédelem az iskolakertben, akvárium és iskolakert rendben tartása, biciklis és gyalogtúrák szülőkkel. Iskolánk több környezetvédelmi civil szervezettel tart kapcsolatot. Elsősorban a kerületünkben működő egyesülettel keresi az együttműködést. A felnövekvő társadalomnak részt kell vállalnia ezen feladatokból, hogy lakóhelye egészségéért később felnőtt korban is ki tudjon állni. Kerületünkben található védett területek meglátogatása minden évfolyamunkban feladat: 85

86 Tétényi-fennsík, Hunyadi-sziget. Globális gondolkodás kialakítása ezen a területen A környezeti problémák nem csak lokális problémák. Az ökoszisztéma egy nagy rendszer. Ennek megértetése érdekében meg kell ismertetni a tanulókkal az ezt szabályozó nemzetközi normákat, egyezményeket. Kiemelten kell foglalkozni a Natura 2000-es területekkel a Ramsari egyezménnyel, a széndioxid-kibocsátást csökkentő egyezményekkel. 86

87 Pályaorientáció Nevelési célok Az iskola adjon a tanulók számára - életkoruknak és lehetőségeiknek megfelelően - átfogó képet a munka világáról. Intézményi szintű megvalósítás Osztályfőnöki órán, osztályprogramok keretén belül a foglalkozások széles körének megismeréséhez olyan tájékoztató jellegű, felvilágosító előadásokat, filmvetítéseket, személyes jellegű beszélgetéseket biztosítunk, melyek során a tanulók pályaismeretüket bővíthetik. Ilyen a Szakma Kiváló tanulója Verseny, melyen a osztályos tanulók az egyes szakmák legjobbjaival ismerkedhetnek meg szakmai bemutató filmek kíséretében. Iskolánkban végzett diákok meghívásával segítjük tanulóinkat a helyes döntés kialakításában. Kerületi adottságként a szőlőtermesztés, borászat munkafolyamatával ismerkedhetnek meg a tanulók a kerületi tangazdaságban. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, melyek során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területen. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. A tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében arra törekszünk, hogy minél több területen kipróbálhassák képességeiket tanítványaink. Elsősorban a szakkörök, kézműves foglalkozások, iskolaújság szerkesztése, látogatás az ELTE kémiai előadásaira, stb. biztosítják ezt a lehetőséget. 87

88 A tanulókat segítsük abban, hogy megtalálják hivatásukat, kiválaszthassák a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, s képesek legyenek az ehhez szükséges erőfeszítések megtételére. Fejleszteni kell a tanulókban a segítéssel, az együttműködéssel, s vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A diákokban, különösen 14 éves korig ritkán alakul ki a munkatevékenységre vonatkozó differenciált érdeklődés. Ezért elsősorban a tantárgyi érdeklődés felkeltése az elsődleges feladatunk, mely a középiskolában alakulhat át pályaérdeklődéssé. Azoknak a tanulóknak a számára, akiknek gondot okoz a megfelelő középiskola kiválasztása, javasoljuk pályaválasztási tanácsadó szakmai segítségét a pályaválasztásban. Ösztönözzük diákjainkat, hogy Nyílt napok keretében ismerkedjenek meg leendő iskolájukkal és annak képzési kínálatával. Ennek érdekében szorgalmaznunk kell a közös tevékenységek kialakítását, akár osztályprogram szintjén, akár a tanórai foglakozások keretében. Kiváló színterei lehetnek mindennek a kooperatív technikával, csoport- vagy páros munkában megoldható tevékenységek. A tanulmányi, művészeti és sport versenyeken elért sikerek további ösztönzői lehetnek a megfelelő szakma kiválasztásának. 88

89 Gazdasági és pénzügyi nevelés Nevelési célok A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A tanulók ismerjék fel a saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. A diákok tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. A tanulók lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Intézményi szintű megvalósulás Történelem és földrajz tanórákon foglalkoznak a tanulók a gazdasági folyamatok megismerésével. Iskolánk Ökoiskola. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos szemlélet kialakítására, az energiatakarékosságra való ösztönzésére, a tudatos vásárlói szokások kialakítására. Hagyományőrző programunk keretében, a tanulók a Szent Mihály-napi vásáron saját készítésű portékákat árulhatnak. A diákparlamenten a gyerekek is javaslatot tehetnek a diákönkormányzat bevételeinek felhasználására. Tanulmányi ösztöndíjrendszer működik a felső tagozaton. Tanulmányi eredményeik javítására jutalomkirándulással ösztönözzük a gyerekeket. Évente a papírgyűjtésből befolyó összeg egy részével az osztályok gazdálkodhatnak. 89

90 Médiatudatosságra és kulturált információhoz jutásra való nevelés A médiatudatosság és kulturált infokommunikációs kompetencia olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan tudják használni: a médiát, Internetet, hálózati információt, a média, elektronikus hírközlő eszköz működésének ismeretét, a média-, digitális üzenetek helyes és kritikus értelmezését, felismerni a műsorok, videók, animációk, befolyásoló tényezőit, technológiai ismereteket, a hozzáférés lehetőségét, a médiaüzenetek, honlapok létrehozásának lehetőségét. Nevelési célok A tanulók a digitális, mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Intézményi szintű megvalósulás Iskolánkban minden egyes tantárgy oktatása során a gyerekek olyan tananyagot sajátítanak el, amelynek segítségével el tudnak igazodni az őket érő kommunikációs üzenetek világában, felismerjék annak valóságtartalmát. Az oktatási-nevelési programunk célja, hogy a kisiskolásoknál elkezdődjék a médiaértés, a médiaműveltség kialakítása, fejlesztése; a gyerekek megtanulják kezelni az infokommunikációs eszközöket, és a más által létrehozott információk széles 90

91 palettáját. Ez az új tudáskompetencia jelenti a XXI. század műveltségét. A honlap, elektronikus felületek és az iskolaújság szerkesztése lehetőséget ad tanulóinknak, hogy a média aktív, felelős résztvevői legyenek. A szülők, a pedagógusok és a tanulók tájékozottan és kreatívan használják iskolánk honlapját, FB-ot, stb. mint információs és kommunikációs eszközt. Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenységközpontúsága révén készítse fel a tanulókat a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas Az értelmező, kritikai beállítódás és a tevékenységközpontúság beépül az anyanyelvi órák, a történelem, a környezetismeret, a művészeti órák és az osztályfőnöki óra, tananyagába. Minden egyes tantárgy feladata a véleménykifejtés, az érvelés, a kritikus szemlélet, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A kritikus gondolkodás fejlesztésével a gyerekek megtanulnak értékelve viszonyulni a média által közvetített tartalmakhoz. Informatika órán, informatikaszakkörön a tanulók: - képet kapnak a tévéműsorok, a videóés számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról 91

92 érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. és céljáról, - megtanulják felismerni és ellenőrizni az információforrásokat, a hirdetések és a reklámok trükkjeit, - megbeszélik a médiajellemzők jogi, etikai hátterét. Szülői értekezleten a szülők részletes tájékoztatást kapnak a túlzott infokommunikációs játékok használati veszélyeiről. Ebbe bevonjuk az iskolapszichológust is. Az Egészségnap keretén belül a számítógép használatának kultúrája kiemelt szerepet kap. A gyerekeket érő káros hatásokkal, melyek közvetlen, vagy közvetett okai a médiában és virtuális (digitális) térben kereshetők, kiemelten foglalkozik a gyermekvédelem. A tanulás tanítása Nevelési célok A pedagógus feladata a tanulás iránti érdeklődés felkeltése és a tanulók tanulási sikerhez juttatása. Meg kell ismertetni a gyerekekkel a tananyag elsajátításának célszerű módszereit, ki kell fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeiket. Intézményi szintű megvalósulás Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. 92

93 Az önművelés, önnevelés képességének kialakítása, könyvtári és más információforrások használata. Az egyénre szabott és csoportos tanulási módszerek megtanítása. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása. A tanulók a könyvtárhasználati órákon megtanulják, hogy a könyveket hogyan lehet az önálló ismeretszerzés eszközeként alkalmazni. Informatika és más tanórákon az IKTeszközök, mint az ismeretszerzés modern eszközei segítik a tananyag feldolgozást, képességfejlesztést. Önművelési feladatokkal a tanulmányi versenyekre való felkészülést segítjük elő. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása, kiemelten a kooperatív technika, csoport- és páros munka alkalmazásával. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni, kiscsoportos fejlesztő foglalkozásai jó lehetőséget nyújtanak az egyéni tanulási technikák kialakítására. Minden tantárgynak feladata ezeknek a céloknak a megvalósítása a kompetenciaalapú oktatás szemléletének megvalósításával. 93

94 4.5.2 Iskolánkban a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az emberek egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. Az iskolai nevelő-oktató munkában kiemelt szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésének. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képességek fejlesztése átszövi a teljes nevelési-oktatási folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára, ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, a megfelelő szókincs, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. A tanulók legyenek képesek a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni, illetve új ismereteket, tudást létrehozni, megkülönböztetni a különböző típusú szövegeket, azokból információkat keresni, feldolgozni és közvetíteni. Az alsó tagozaton a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése. A tanulási kudarcok alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy a tanulók az olvasás értékeit és hasznát ismerjék 94

95 meg. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával, ismeretterjesztő könyvek népszerűsítésével. Tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. Az olvasási szokások erősítése érdekében minden évben több könyvtári órát tartunk. Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése. A szókincsbővítés, hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban, a nyelvtan biztos használatának elsajátítása, stb. tevékenységi formák segítik a tanulókat ahhoz, hogy az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alapnyelvtudáshoz jussanak. Ennek érdekében: 95

96 Magasabb osztálylétszám esetén a nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják az angol és német nyelvet. Lényeges szempont az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése változatos, játékos módszerek alkalmazásával. Minél több infokommunikációs, IKT, szemléltető és segédanyagot szeretnénk beszerezni a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Testvériskola keresésével, levelezéssel, külföldi utak megszervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét, más kultúrák megismerését, megértését. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és a német nyelv oktatását. Matematikai kompetencia fejlesztése Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: biztos számolási készség kialakítása, problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése, gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése, adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése. 96

97 Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A legtöbb gyereknél csak a felső tagozaton tudjuk elérni a matematikai fogalmak kialakítását és az elvonatkoztatási készségek fejlesztését. A matematika készségek fejlesztése nem csak a matematikaóra feladata. Ennek az alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyekre készítünk fel, a Bolyai Matematika Csapatversenyre, a Zrínyi Ilona Matematikaversenyre, kerületi versenyekre, levelezőversenyekre stb. Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. ÖKO iskolaként a környezetvédelem lehetőségeire, a természet megóvásával kapcsolatos közös feladatinkra helyezzük a hangsúlyt. 97

98 A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Mindezeknek a céloknak az eléréséhez igyekszünk olyan tankönyvet választani tanulóink számára, melyek a természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazását tartják fontos szempontjuknak. A természettudományos tárgyak korszerű oktatásában a tanári és tanuló kísérletek elengedhetetlenül fontosak. Ez a cél vezérelt bennünket, amikor úgy döntöttünk, hogy a 8. évfolyamon a kémia tantárgyat osztálybontásban tanítsuk Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek 98

99 eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik az eszközök (okos telefon, laptop, notebook, PC, stb készség szintű használatát. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása iskolánkban már az alsó tagozatban nemcsak a környezetismeret órákon kezdődik. Így nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában kifejezetten tanulhatják a diákok, használhatják órai szinten a digitális eszközöket pedagógus irányítás mellett. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Ma már elenyésző az a család, ahol nem rendelkeznek digitális infokommunikációs eszközzel. De gondolni kell arra a néhány tanulóra is, akinek otthon nincs lehetősége a gép használatára. Az iskolai könyvtárakban és számítástechnikai termekben több számítógép áll a gyerekek rendelkezésére. A játékos oktató programok, interaktív tananyagok, amelyek közé az Oktatási Hivatal szoftverei is beletartoznak, segítséget jelentenek a különböző tantárgyak, fejlesztő foglalkozások vagy délutáni szakkörök keretén belül az ismeretek, képességek egyéni fejlesztésére. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. A gazdag osztályprogramok, az 99

100 ezekre történő közös felkészülés, az osztályfőnöki órákon és az élethelyzetekben gyakorolt konfliktuskezelés sokoldalú lehetőséget biztosítanak a szociális kompetencia fejlesztésére. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Felső tagozaton a történelem órákon történik kiemelten ennek a kompetenciának a fejlesztése. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző helyi, nemzeti és európai szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A tanulóknak ezt a képességük fejlődik, amikor a diákönkormányzat tagjaként részt vesznek annak döntéshozatali folyamatában. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. Ezek az elvek 100

101 érvényesülnek a hagyományőrző programjainkban. A gyerekek megismerik saját nemzetük kultúráját, szembesítjük őket azzal a ténnyel, hogy ez a kultúra része az európai kultúrának. Hagyományaink megismerésével és ápolásával hozzájárulunk a nemzeti identitás kialakításához. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. A tanórákon alkalmazott pedagógiai módszerek, pl. kooperatív tanulási technika segítségével tanítványaink megtanulják az együttműködés alapvető szabályait. Általános elvárásunk a normakövető, kulturált magatartás kialakítása. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. A kommunikációs képesség, ezen belül a vitakészség fejlesztését, az érvelés technikájának elsajátítását elsősorban a beszélgetőkörökön, a kooperatív technika segítségével, tanítási órákon az oktatási módszerek közül a vita alkalmazásával érjük el. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést 101

102 és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és - vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. Az osztálykirándulások megtervezése közös feladat, a tanulók részt vesznek az osztályprogramok, egy tanítás nélküli munkanap (őszi túra) megszervezésében. A Szent Mihály-napi vásárra készített termékek árusítása jó alkalom arra, hogy a gyerekek megtapasztalják a befektetett alapanyag, munka milyen eredménnyel, kockázattal jár. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a tanulmányi és közösségi munkában. Esztétikai-művészeti kompetencia fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével. A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de Budafok kulturális adottságai is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. 102

103 A művészeti nevelés területei az iskolában: rajz szakkör, rajzversenyek képgaléria a gyerekek munkáiból, irodalmi estek, vers- és prózamondó versenyek, ének-zene órák rendhagyó énekórák, táncházak, koncertek, zenei estek, népi játszóház, kézművesség könyvtári órák, néptánc oktatás, rajz- és vizuális kultúra, iskolai média órák, pályázatok. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési 103

104 lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A tanulási technikák elsajátításával, az önképzésre alkalmas feladatokkal, a pályaorientációs felkészítéssel, a tanulók munkájának folyamatos értékelésével többek között a reális önismeret kialakítása a célunk. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint a digitális írástudás. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Jó alapozó iskolaként a legfontosabb készségek, képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A pozitív attitűd a tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. A tananyag feldolgozásánál olyan feladatokat oldanak meg tanítványaink, melyek a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazására adnak lehetőséget. 4.6 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés célja a napi testmozgás biztosítása évfolyam: heti 5 testnevelés órából 1 óra néptánc 3-4. évfolyam: heti 5 testnevelés órából 1 óra néptánc és ½ óra úszás 5. évfolyamon: heti 5 testnevelés órából ½ óra úszás 7-8. évfolyam: heti 5 óra testnevelés 104

105 4.6.1 Úszásoktatás A Hófehér Fóka Úszóiskolával évek óta jó a kapcsolatunk. A és az évfolyamos tanulók járhatnak a kerület uszodájába úszásoktatásra a helyi tanterv alapján évi 18 órában. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeknek biztonságérzetük legyen a vízben. Az úszásnak jelentősek az élettani hatásai. A légzésre, légzőszervekre, dinamikus egyensúlyozás szervére pozitív hatást gyakorol, erősíti a tartóizmokat, ízületkímélő, kiváló az asztmás, túlsúlyos, keringési zavarokkal, gerincproblémákkal küszködő gyerekek számára. Funkcionálisan mozgósító sportág, fejleszti az állóképességet, az akarati koncentrációt Néptáncoktatás A néptánc oktatását azért szorgalmazzuk, mert általa harmonikusan fejleszthető a mozgás- és tánckultúra, a zenei képességek (ritmusérzék, éneklési készség), szemmel láthatóan javul a gyerekek testtartása, ritmusérzékük és a mozgáskoordinációjuk, fellépésük határozottabb lesz. A mozgásanyaggal eredményesen oldható meg az értelmi képességek, a térérzék, a kombinatív készség, az alkalmazkodó képesség fejlesztése a gyerekek esztétikai érzékének kialakítása, érzelmi életének gazdagítása. A zene és tánc érzelmekre ható ereje a tanulók egymás közti magatartását is pozitívan befolyásolja, személyiségüket a zene, a tánc, fegyelmező, ugyanakkor serkentő ereje is formálja. Sok-sok értéke közül kiemelnénk még, hogy a hagyományok megismerésével, ápolásával a tanulók közelebb kerülnek történelmi értékeinek megbecsüléséhez. A mindennapos testnevelés részeként heti egy órában tanítjuk 1-4. évfolyamon a néptáncot. A sokoldalú képességfejlesztés mellett arra törekszünk, hogy minél több fellépési lehetőséget biztosítsunk tanulóink számára, pl. Szent Mihály-napi vásár, alapítványi bál, március 15-i ünnepély stb. A fellépéseken a népviselet is a hagyományőrzés része lehet, ill. esztétikai élményt nyújt. 105

106 4.7 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az ismert didaktikai módszerek (előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, megbeszélés, strukturálás, kérdezés, vita, szemléltetés) kiválasztásánál figyelembe vesszük az oktatás céljait, feladatait, az adott tantárgy sajátosságait, a tanulók életkori, felkészültségbeli sajátosságait, a tárgyi feltételeket. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk az adott tananyag elsajátíttatásához, a tanulók képességfejlesztéséhez leginkább megfelelő módszereket, figyelembe véve az adott tanulóközösség összetételét. Pedagógusközösségünk nyitott az új, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására. Iskolánkban fontos szerepet kap az informatikai eszközök használata. Folyamatos fejlesztéssel egyre szélesebb körben használjuk a technika kínálta lehetőségeket, alkalmazkodva ezzel korunk kihívásaihoz. Az IKT eszközök motivációs szerepük mellett színesítik a szemléltetést, ezáltal könnyebbé teszik a tanulási folyamatot. Kooperatív oktatási módszerek Iskolánkban már az alsó tagozaton megismerkednek a gyerekek a kooperatív módszerekkel. A tanulók 4-6 fős kis csoportokban és páros munkában dolgoznak a tanítási óra egészében vagy csak egy-egy feladat erejéig. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési, kommunikációs képességek kialakításában, a gondolkodás fejlesztésében. A kooperatív tanulás során diákjaink megtanulnak kérdéseket feltenni, bátran vitatkozni, érvelni, véleményt nyilvánítani. Szerepjáték és a játék A játék erősen motiváló hatását főként alsó tagozaton, de a nagyobb gyerekeknél is alkalmazzuk. A szerepjáték során a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be. E módszer ad lehetőséget a drámapedagógia elemeinek alkalmazására a különböző 106

107 tanítási órákon. A felső tagozaton dráma szakkör működik, ahol a gyerekek egy-egy színdarab bemutatására készülnek fel. A gondolattérkép (mind map) A gondolattérképezés egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátosságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a hagyományos módszerek. Gondolattérképet készítenek a gyerekek, amikor új témakör bevezetésére kerül sor. Ilyenkor eredményesebb a tanulás, ha az új anyagot eddigi ismereteik rendszerébe illesztik be. A módszer alkalmas a tananyag önálló feldolgozására, lényegkiemelésre, a megtanult ismeretek rendszerezésére. A Herman Ottó Napok keretében meghirdetett ÖKO pályázatok, a levelező tanulmányi versenyek egyedülálló lehetőséget kínálnak a tanórákon alkalmazott módszerek kiegészítésére: modellezés /hatásvizsgálatok/ riport /fotó, kérdőív, elbeszélgetés/ terepgyakorlat /megfigyelés, adatgyűjtés/ önálló munkavégzés / témafeldolgozások / művészi kifejezés / rajz, zene, fotó, tánc, irodalom / 4.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézkedések célja, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége, az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. Legfontosabb feladataink: az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, 107

108 a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésioktatási hiányainak kompenzálása, a SNI és BTM-es tanulók integrált oktatásának megvalósítása, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, az iskolánkban tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, együttműködés a szülői házzal. Iskolánk elkészítette az Esélyegyenlőségi programját, melynek alapvető célja, hogy intézményen belül biztosítsuk: a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az intézmény szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférésben, az esélyteremtésben, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósításában a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételnél, - tanításban, ismeretközvetítésben, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - az értékelés gyakorlatában, - a tanulói előmenetelben, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Integrált oktatás keretében történik a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása. A tanulók a többi tanulóval együtt vesznek részt a tanórai és egyéb foglalkozáson. A hátrányok ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének 108

109 kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Célunk, hogy megteremtsük az esélyt a felzárkózásra, könnyítsük a beilleszkedést. Nevelési, oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátrányt kompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása: a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén, szakemberek igénybe vétele a problémáknak megfelelően: logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus, kapcsolattartás az EGYMI-vel, a fővárosi és a tankerületi szakértői bizottsággal a szakemberekkel, a tanulók beutalása vizsgálatra, fejlődésük nyomon követése, javaslatok beépítése a mindennapi munkába. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal foglalkozó intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. 4.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 109

110 Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, értékelik. A tanév kezdetén a fejlesztő munka feladatainak megtervezéséhez diagnosztikus mérést végeznek a pedagógusok, melyet érdemjeggyel nem értékelnek. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban, év végi felmérőben is tanúbizonyságot tesznek. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A pedagógusok a témazáró dolgozatok kiértékelt eredményei alapján tervezik és folytatják a fejlesztő munkát. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében a tanulók szóban is számon kérhetőek: egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül a témazáró dolgozaton kívül egyszer kerül sor írásbeli számonkérésre, és a tanév során minden tanulónak lehetőleg legalább egyszer kell felelnie szóban; az ének-zene, rajz, az informatika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik az értékelés; a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrzik a testnevelő tanárok. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 110

111 A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése, minősítése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk, az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KÍVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A második évfolyam félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgynál érdemjeggyel értékeljük. A második évfolyam végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon negyedévenként, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével szövegesen értékeljük. A második évfolyam év végi és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Etikából évközben érdemjegyekkel értékelünk, év végén szöveges értékelés kerül a bizonyítványba megfelelően teljesített, jól teljesített, kiválóan teljesített szöveggel. Etikából a tanuló évismétlésre nem utasítható. A hit- és erkölcstan oktatás értékelését az egyházak hitoktatói végzik, az osztályfőnök ezt az értékelést jegyzi be a tanuló bizonyítványába. A szöveges minősítés megegyezik az etika tantárgy értékelésekor használttal. 111

112 Akit a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesített az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, annak a félévi értesítőjébe és év végi bizonyítványába szöveges értékelés kerül: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul bejegyzéssel. Tanév közben a tanuló témakörönként bővebb szöveges értékelésben részesül. A mentesítés nem érinti a tanórán való részvételt. A tanulási nehézségekkel küzdők (sajátos nevelési igény, tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdők) esetében az egyéni fejlesztési tervhez igazodó követelmények szerint határozzuk meg a továbbhaladás feltételét. Az SNI-s tanulókat alsó tagozaton évközben szövegesen értékeljük, és év végén is szöveges értékelés kerül a bizonyítványba kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul bejegyzéssel. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli értékelés kíséri. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a gyerekeknek minden tantárgyból havonta legalább két érdemjeggyel kell rendelkezniük. Heti egy órás tantárgy esetén legalább havi egy érdemjegyet kell kapniuk. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül, digitális napló esetén online módon. Az értesítő könyv, e-napló bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 112

113 4.10 Az otthoni és iskolai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladat meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, a tanuló a házi feladatot az iskolai önálló munka során a délutáni időszakban végzi el, a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni, a házi feladat adásában is szükséges a differenciálás, a különböző képességű tanulók házi feladatai különbözzenek mennyiségben és minőségben is, a lemaradó tanulók esetében a felzárkóztatást, gyakoroltatást szolgálja, a jó képességűeknél tehetségük kibontakoztatása az elv, a házi feladatokat jól elő kell készíteni, hogy az önálló munkavégzésnél már ne jelentsen gondot a feladatok megoldása, a házi feladat ellenőrzése és értékelése lehetőleg a következő órán történjen meg, otthoni felkészülést igénylő feladatok típusai: önálló anyaggyűjtés, házi dolgozat, szorgalmi feladat, versenyekre való felkészüléshez szükséges feladatok, melyeket érdemjeggyel is értékelhetünk, a hosszabb szóbeli (kötelező olvasmány, verstanulás, kiselőadásra való felkészülés) vagy írásbeli (házi dolgozat, írásbeli pályázat) otthoni felkészülést igénylő feladat elkészülését a szaktanár nyomon követi, segíti a tanulót a különböző szakaszokban. 113

114 Az írásbeli házi feladatot a délutáni tanulás során kell elkészíteni, de a gyermeknek kötelessége pótolni, ha az adott időben szabadon választott programja miatt erre nem volt ideje A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontások, egyéb foglalkozások megszervezésénél figyelembe vesszük a következő szempontokat: az iskola arculatát meghatározó programok, a pedagógiai program fő célkitűzései, a pedagógusközösség adottságai, pedagógiai kultúrája, sokszínűsége, megfelelés a szülői igényeknek, társadalmi elvárásoknak, az iskola tárgyi felszereltsége, adottsága, a tanulók adottságai, életkori sajátosságai, érdeklődése. A csoportbontással az a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Iskolánkban a csoportbontásban történő oktatást különböző szempontok indokolják. Idegen nyelvek oktatása csoportbontásban Az idegen nyelv eredményes oktatásához szükséges, hogy minél kevesebb tanuló legyen egy csoportban. A szülői igények alapján a gyerekek német és angol nyelven tanulnak 1-8. osztályig. Az 1-2. osztályban a heti 2x25 perces foglalkozásokat csoportbontásban tanítjuk, mivel elsősorban a kommunikációs képességek fejlesztése a célunk. Alsó tagozaton a csoportok kialakításánál elsősorban az osztályközösségeket vesszük alapul. A felső tagozaton képességek alapján alakítjuk ki a csoportokat a tanév elején elvégzett felmérés alapján. A csoportok átjárhatóak. Matematika és anyanyelv oktatása osztálylétszámtól függő csoportbontásban Két épületes iskolaként a legnagyobb problémánk 4. osztály után a jó képességű gyerekek itt tartása. Az alapműveltség megszerzéséhez, a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen a tantárgyak képességek szerinti csoportbontásban történő oktatása. 114

115 A technika, informatika órák oktatása (létszámfüggő) csoportbontásban A tárgyi feltételek - a fél osztály létszámának megfelelő számítógép - indokolják az informatika csoportbontásban történő oktatását a felső tagozaton. A technika tantárgyat elsősorban balesetvédelmi okok speciális eszközhasználat - miatt oktatjuk csoportbontásban. 115

116 Iskolánkban a tanórán kívüli tevékenységek változatos kínálatát biztosítjuk: a különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkóztató, ill. tehetséggondozó foglalkozásai, szakkörök, sportfoglalkozások, ebéd, önálló munka, udvari játék, hittan, különórák stb. Arra törekszünk, hogy a gyerekek szabadidejét tartalmasan, egyben az egészséges életmód szempontjait és a jogszabályi előírásokat figyelembe véve alakítsuk A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 1997 óta iskolánkban a Hungarofit vizsgálati és értékelési rendszert használtuk a fizikai teljesítőképesség mérésére. Ezek az alábbi felméréseket tartalmazták: Cooper teszt, helyből távolugrás, 5-ös sorozatugrás, egykezes labdalökés, kétkezes labdadobás hátra, felülés és törzsemelés. A motoros próbák elvégzése és pontokra történő átszámítása után a diákok minősítése az igen gyenge és a kiváló között került meghatározásra. A gyermekük aktuális fizikai állapotáról, illetve ennek változásairól, az érdeklődő szülők tájékoztatást kaptak. A 2014/2015-ös tanévtől országosan új mérési és értékelési módszer került bevezetésre. A mérési eredményeket nem lehet osztályzattal értékelni. Ennek köszönhetően most már minden érintett iskolában a NETFIT rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a felső tagozatos diákok (5-8. osztály) fittségi állapotát a január 5. és május 27. közé eső mérési időszakban. A NETFIT program és a HELP filozófia A NETFITa Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. KÜLDETÉSE: 116

117 Népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT program egészségközpontúsága révén az úgynevezett HELP filozófiát tekinti sajátjának. A HELP (segítség) angol kifejezés, egyben mozaikszó. A mozaikszó minden betűjének fontos jelentéstartama van. Magyar nyelvre úgy fordíthatjuk, hogy az egészség (Health) mindenki számára (Everyone) élethosszig (llifetime) elérhető és személyes (Personal). CÉLJA: A fizikai állapot és fittség mérés területén az országosan egységes módszertan létrehozásának célja egy olyan új mérési-értékelési tesztrendszer kifejlesztése, amely megfelel a törvényi elvárásoknak és idősorosan képes követni a gyermekek fizikai állapotát, egészségközpontú, fittségi sztenderdekhez viszonyítottan. A tesztrendszer sztenderdjei a következő mért paraméterek alapján kerülnek meghatározásra: kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás) vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság) testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index) A tesztrendszer alkalmas a pozitív megerősítésre (attitűdformálásra) és a személyre szabott visszacsatolásra. Segítségével a testnevelésben dolgozó pedagógusok könnyen és egyszerűen tájékoztatni tudják a gyermekeket és szüleiket a tanulók aktivitási és fittségi szintjéről-állapotáról. A projekt keretében kidolgozott mérésiértékelési rendszer online felületen is lehetővé teszi az állandó kommunikációs kapcsolatot a pedagógusok és az érintett közvetlen és közvetett partnerek között. Az eredmények digitalizált kezelése korszerű és folyamatos visszajelentést ad a gyermekek számára, ezzel is segítve az egyéni és önálló mozgásprogramok tervezését, és a testnevelés oktatási hatékonyságának növekedését. A NETFIT-re azért van szükség, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent. 117

118 Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot, amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi, hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk. Összességében az egészségközpontú fittség azon képességeket jelenti, amelyeknek közvetlen befolyásuk van az egyén egészségi állapotára A MÉRÉST ALKOTÓ TESZTEK: A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú tesztet tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképességi) profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet, míg a hajlékonysági profil 1 db tesztet tartalmaz. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem 118

119 A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) teszttől függően további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz ( fejlesztés szükséges és fokozott fejlesztés szükséges zóna). A MÉRÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: A megújult mérési módszerhez és tartalmakhoz természetesen szükséges, hogy a vizsgálatokat támogatóeszközök is a pedagógusok rendelkezésére álljanak. mérési útmutató, hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, oktató DVD tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor FELHASZNÁLÁSI MÓDJAI: A NETFIT helyes felhasználásakor az alábbi alapelveknek kell megfeleltetni. Fizikai és érzelmi szempontból egyaránt biztonságos környezet megteremtése. A tanmenet tervezett része, amelyre megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre. Év közbeni alkalmazással folyamatközpontú értékelési lehetőséggé válik. A felmérések előtt fontos a diákok felkészítése az éles teszthelyzetre. Nem szabad elfelejteni, hogy a teszteredményeket a testnevelésórán végzett munka mellett számos genetikai és környezeti tényező befolyásolja, amelyre a diákoknak nincs ráhatásuk. Az egyes felmérések alkalmával (kivéve a kötelező mérést) nem szükséges minden egyes NETFIT tesztelemet elvégeztetni a diákokkal. A folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására, amely kiváló tanulást támogató eszközzé formálja azt. 119

120 A TANULÁSSZERVEZÉS LEHETŐSÉGEI: egyénenkénti pedagógusi felmérés; felmérés tanulópárokban, együttes formában; felmérés tanulópárokban, csoportos formában, felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan; felmérés vegyes tanulásszervezési eljárásokkal; felmérés projektszerűen, a teljes intézményt érintő módon (NETFIT projektnap) A NETFIT TESZTEK LEÍRÁSA: Testösszetétel és tápláltsági állapot A testösszetétel jellemzése a testtömeg-index (body mass index - BMI), a testzsír-százalék (percent body fat - PBF) és a derék-csípő arány (waist-hip ratio - WHR) mérése során kapott adatokra épül. A vizsgálatot a testtömeg és a testmagasság mérésével célszerű kezdeni, ami szükséges a testtömegindex kiszámításához. Ezt követheti a derék és a csípő kerületének mérése és a derék-csípő arány számítása. Végül a MDSZ által biztosított bioimpedanciaanalizátor segítségével a testzsír-százalék mérését végezzük el. Ütemezett hasizom teszt Cél: A hasizmok erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, szőnyeg, mérőcsík. Ismétlések száma: maximum 75 db. Kiinduló helyzet: A tanuló hanyattfekszik egy szőnyegen, térdeit kb. 140º-os szögben behajlítja, talpait a talajon tartja kissé nyitott helyzetben, karjai a törzse mellett vannak, tenyere a talaj felé néz, az ujjai nyújtva, feje a talajon. A kiinduló helyzetet felvétele után a társa egy mérőcsíkot helyez el a tanuló behajlított lábai alatt úgy, hogy ujja éppen érintse a mérőcsík hozzá közelebbi szélét. 120

121 Feladat: A tanulónak a lehető legtöbb szabályos hasprést kell végeznie a hanganyag által diktált ütemben (1 db hasprés / 3 mp) hajlított térdekkel úgy, hogy lapockáit a talajról elemelve, ujjait a talajon előre csúsztatva érinti meg a mérőcsík távolabbi szélét, miközben sarkai folyamatosan érintik a talajt. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (75 db), vagy már nem képes több hasprést teljesíteni a helyes technikával, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. Tipikus hibák a teszt végrehajtása során az ágyéki gerinc szakasz felemelkedik a talajtól sarok nincs érintkezésben a talajjal fej nem érinti a talajt ujjak jóval túl haladnak a távolságjelző csíkon tanuló kiesik a hanganyag által diktált ütemezésből a végrehajtás nem követi a hangjelzés tempóját, lemarad Törzsemelés teszt Cél: A hátizmok erejének mérése. Eszköz: centiméteres beosztású mérőrúd, szőnyeg, jelölőpont. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló hason fekvésben helyezkedik el egy szőnyegen úgy, hogy a lábujjai a talajon vannak, kezeit pedig a combjai alá teszi. Feladat: A tanuló lassú ütemben megemeli a törzsét, és miközben folyamatosan a szemével egy vonalban elhelyezett jelölőtárgyat nézi, tehát fejét egyenes vonalban tartja a törzs meghosszabbításaként. A törzs emelt helyzetét egészen addig megtartja, amíg társa le nem méri egy vonalzó vagy mérőrúd segítségével talaj és a tanuló álla közti távolságot. Ügyelni kell arra, hogy a hátrahajlítás ne legyen túlzott mértékű! 121

122 Értékelés: A tesztet kétszer kell végrehajtani és a jobbik eredményt kell feljegyezni centiméteres pontossággal. (A 30 cm-nél jobb eredményt is 30 cmként kell rögzíteni!) Tipikus hibák a tesztvégrehajtása során a fej nincs neutrális helyzetben (tekintet előre néz) a mozgás gyors,ballisztikus 30 cm-es maximális távolság fölé emelt a törzs lábfej felemelkedik a talajról Ütemezett fekvőtámasz teszt Cél: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz. Ismétlések száma: maximum 86 db. Kiinduló helyzet: A tanuló vállszélességű fekvőtámaszban helyezkedik el, kezei előre néznek, ujjai nyújtottak, lábai egyenesek és kissé nyitottak, lábujjain támaszkodik. (A teszt hanganyagának indításáig térdelőtámaszba ereszkedhet!) Feladat: A tanuló maximális számú karhajlítás-nyújtást igyekszik végrehajtani a hanganyag által diktált ütemben (1 db karhajlítás-nyújtás / 3 mp), törekedve arra, hogy teste folyamatosan egyenes vonalban maradjon, és a karhajlítás mélysége minden ismétlésnél kb. 90 -os legyen. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (86 db), vagy már nem képes több karhajlítás-nyújtást helyes technikával végrehajtani, magáll, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. Tipikus hibák a teszt végrehajtása során a törzs nem feszes és rögzített,ezért lóg a csípő nem történik meg a kar 90 -os hajlítása, illetve kinyújtása 122

123 a végrehajtás nem követi a hangjelzés tempóját, lemarad túl széles vagy túl szűk a kartámasz Kézi szorítóerő mérése Cél: Az alkar izmainak maximális erejének mérése. Eszköz: állítható markolatú kézi dinamométer. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló az ügyesebbik kezébe veszi a kézi dinamométert, karját mélytartásba engedi úgy, hogy a kézfej és az alkar egyenes vonalban legyen. Feladat: A tanuló az ügyesebbik kezével megpróbálja összeszorítani a kézi dinamóméter markolatát maximális erőkifejtéssel és megtartani két másodpercig. A tesztet egyenes csuklóval és egyenletes, határozott mozdulattal kell végrehajtani, gyors rángató mozdulatok nélkül, illetve nem szabad a teszt végrehajtása közben a kart felemelni a és/vagy a mérőeszközt a testéhez szorítani. A tesztet kétszer kell végrehajtani az ügyesebbik kézzel, a két kísérlet között egy rövid szünettel, majd ugyanilyen módon az ügyetlenebbik kézzel is. Értékelés: A két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni 1 kg-os pontossággal. Tipikus hibák a teszt végrehajtása során markolat nincs jól beállítva (túl közel vagy túl távol van) csukló megtörik (a lkar és kézfej nincs egyenes vonalban) a tanuló a kézi szorító erő mérőt a testéhez szorítja gyors, rángatózón mozgás kíséri az erőkifejtést Helyből távol ugrás teszt Cél: A láb dinamikus erejének mérése. 123

124 Eszköz: mérőszalag. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló a kijelölt vonal mögött áll, térdei hajlítottak, a karjai a test előtt, párhuzamosan a talajjal, a lábujjak éppen érintik az elugró vonalat. Feladat: A tanuló a kar hátra majd előrelendítésével vegyen lendületet és rugaszkodjon el arra törekedve, hogy a lehető legmesszebb érjen talajt. Értékelés: A tanuló két kísérletet tehet és a jobbik eredményt kell rögzíteni az elért távolságot centiméterben megadva. Az ugrás távolságát az elugró helyhez közelebb eső sarok talajra érkezési pontjáig mért legrövidebb távolság adja. Tipikus hibák a teszt végrehajtása során zárt a láb, vagy túl nagy a terpesz lendületvételkor a térdhajlítás és a karlendítés nem egyszerre történik nem, vagy alig hajlított a térd az előfeszített helyzetben nincs karlendítés, vagy nem a lendítés indítja az elugrást ütemkülönbség van az elugrás és/vagy a talajra érkezéskor a két láb között leérkezéskor nem fékező a térdhajlítás ezért összecsukódik a láb és a törzs az elugrás íve túl nagy vagy túl kicsi telitalpas a leérkezés hátraesik, hátratenyerel, vagy hátralép a tanuló Hajlékonysági teszt Cél: Az ízületi mozgásterjedelem és a térdhajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata. Eszköz: mérőskálával ellátott stabil mérőeszköz. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló nyújtott ülésben helyezkedik el a mérőskálával ellátott stabil mérőeszközzel szemben úgy, hogy egyik térdét behajlítja és a 124

125 talpát a talajon tartja, másik lábának talpát pedig a mérőeszköz oldalához illeszti. Feladat: A tanuló három előrehajlítást követően, kezét a mérőeszköz tetején lévő mérőskálán előrecsúsztatva maximális mértékű előrenyúlást végez az előírt testhelyzet megtartásával. A tesztet lábtartáscserével az ellenkező oldalra is meg kell ismételni. Értékelés: Mindkét oldali végrehajtás eredményét 0,5 cm pontossággal kell rögzíteni. A teszt abban különbözik a hagyományos sit and reach" teszttől, hogy a tanulót egy időben csak az egyik oldalt méri, így könnyebben kiszűrhető a két oldal közötti eltérés. Tipikus hibák a teszt végrehajtása során törzsdöntés helyett törzshajlítást végez a tanuló csípő oldalirányba elmozdul nyújtott láb térde behajlik Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter Cél: Az aerob kapacitás mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, jelzőbóják. Ismétlések száma: maximum 147 hossz (21 szint). Kiinduló helyzet: a tanulók felsorakoznak a számukra kijelölt pályák rajthelyeinél, párjaik pedig mögöttük helyezkednek el törökülésben, és figyelik társaik teljesítményét. Feladat: A tanulóknak maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekedniük a futás sebességét a hanganyag által diktált iramhoz igazítva. A tesztet a progresszív intenzitás jellemzi, azaz a teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik. A teszthez kapcsolódó hanganyagban percenként emelkedően 21 szint különül el: az első szinten 9 másodperc áll rendelkezésre 125

126 a 20 méteres táv teljesítésére, ami szintenként 1,5 másodperccel csökken. Az egyes szintek közötti váltásra háromszori hangjelzés figyelmezteti a tanulókat, jelezve hogy gyorsabb tempóra kell váltaniuk. Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló legkésőbb a hangjelzéssel egy időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta. Ha a tanuló a hangjelzés előtt éri el a vonalat, meg kell várnia a jelzést, és csak a jelzés elhangzása után indulhat el visszafelé. A teszt akkor ér véget, ha a tanuló a második hibáját véti, azaz nem éri el a vonalat a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást. Értékelés: A tesztet a teljesített szakaszok alapján értékeljük, egy táblázat segítségével megállapítva, hogy a tanuló hányadik szintet érte el, és méterben is megadhatjuk a tanuló által megtett távolságot. Tipikus hibák a teszt végrehajtása során a végrehajtás nem követi a hangjelzés tempóját, siet, lemarad az első szint végét jelző eltérő hangjelzés után a tanulók megtorpannak 4.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés általános alapelvei: - a fenntartható fejlődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; 126

127 - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátítatni az ehhez vezető technikákat, módszereket Az egészségnevelés általános alapelvei Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének a védelmét. Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiségtulajdonságává váljon. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet. Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében. 127

128 Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását. Célkitűzéseink Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körű feltárása. Gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről, világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről. Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A betegségek kialakulásának megelőzése A barátság, a párkapcsolatok szerepe az egészségmegőrzésben, A tanulás és a tanulás technikái Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése Az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás megvalósulása A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése Az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzésére 4.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei 128

129 A tanuló magatartás érdemjegye az életkori sajátossághoz igazodva fejezi ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát /felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem/. A magatartás értékelésekor a tanuló életkori sajátosságaihoz mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaival, tanáraival való kapcsolatát vesszük figyelembe. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során tanúsított viselkedést, hozzáállást és az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is beszámítjuk az értékelésbe. Az értékelés során figyelembe vesszük a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását. A magatartás minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. Tanulóinktól megköveteljük a házirend, az iskola követelményeinek ismeretét, azok betartását, betartatását. A magatartás minősítésének szempontjai: a közösség érdekeivel való azonosulás mértéke, a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a közösségbe való beilleszkedés, mások beilleszkedésének segítése, a közösség érdekében végzett tevékenység, aktív szerepvállalást a közösség előtt álló feladatok megoldásában, az iskolába járási fegyelme, a házirend szabályainak betartása, a tanuló társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.), a tanáraival, az iskola dolgozóival szemben tanúsított magatartása (udvariasság), beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában, a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás, magaviselet a tanórákon, a szünetekben, egyéb szabadidős tevékenységek, iskolai programok során(a fegyelmezettség szintje), 129

130 A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve a tanulmányi munkához való viszonyt fejezi ki /rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat/. A szorgalom értékelésénél a tanuló életkori sajátosságaihoz mért teljesítményét, a tanuláshoz, feladatainak ellátásához való viszonyulását minősítjük. Az értékelésnél törekedni kell a realitásra és a körültekintő megalapozottságra. Az értékelés segítőszándékú, előremutató. A szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. A szorgalom minősítésének szempontjai: tanuláshoz való hozzáállás, aktív tanórai részvétel, egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, tanórán kívüli információk felhasználása, szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyeken, iskolai programokon való részvétel, többletmunka. a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége, rendszeressége), a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat), a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), A magatartás és szorgalom minősítésének követelményeit és formáit az iskola házirendje tartalmazza. 130

131 Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. 131

132 A jutalmazás, elmarasztalás elvei A tanulmányi és közösségi munkáért kapható jutalmak célkitűzései, elvárásai mindig reálisak, teljesíthetőek legyenek. A jutalmazásnak a tanuló személyiségfejlesztésében is nagy szerepe van, soha ne legyen öncélú. Tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy példamutató magatartásukkal, kiváló tanulmányi eredményükkel pozitív példát mutassanak társaik számára. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében figyelembe vesszük az egyéni adottságokat, az esélyegyenlőség elve alapján járunk el. Tanulóinkkal a jutalmazás szempontjait megismertetjük. Minden esetben tudatosítjuk bennük, hogy milyen teljesítményért kapták az adott jutalmat. A jutalmazott tanuló eredményéről minden esetben tájékoztatjuk az osztály - ill. iskolaközösséget (faliújság, iskolagyűlés, honlap, iskolaújság stb.). Az iskola azt a tanulót jutalomban részesíti, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez. A fegyelmező intézkedések elvei Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A büntetésről a szülőket a megfelelő indoklással értesíteni kell. A büntetésnek mindig nevelő célzatúnak kell lennie. A gyermek felelősségtudatának elmélyítése érdekében fontos, hogy tanulja meg vállalni tettei következményét. 132

133 A büntetés kiszabása után lehetőséget adunk a tanulónak arra, hogy helyrehozza az általa elkövetet hibát, és figyelmet fordítunk arra, hogy ebben a közösség támogassa. A közösség tájékoztatása a vétségről és az érte járó büntetésről mindig legyen korrekt, mindeközben az érintett személyek emberi méltóságát nem sértheti. Tanulóinkkal az elmarasztalás szempontjait megismertetjük. Minden esetben tudatosítjuk bennük, hogy milyen vétségért kapták az adott büntetést. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formáit, eljárásait az iskola házirendje tartalmazza A településen élő német nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az 5. évfolyamon a hon- és népismeret tantárgy tananyagába került beépítésre a német népismeret tananyaga. 133

134 5. Az iskola pedagógiai programjának hatályba lépése A pedagógiai program a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. (5) bekezdése alapján a jóváhagyást követő es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Hatályos: módosításig 6. A pedagógiai program nyilvánossága A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. szerint a pedagógiai program egy-egy példányát mindkét iskolaépület tanári szobájában elhelyezzük, ahol a tanulók és a szülők is szabadon megtekinthetik, továbbá az iskola honlapján is el lehet olvasni május 31. Vitéz Gyula igazgató 134

135 7. A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programjának véleményezése és elfogadása A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola szakmai munkaközösségei kijelentik, hogy a 20/2012-es EMMI rendelet (3) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogukkal éltek május A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola szülői szervezete kijelenti, hogy a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 73. (1) bekezdésének ill. a 20/2012-es EMMI rendelet 122. (9) bekezdésének értelmében (iskolaszék)biztosított véleményezési jogával élt május... az ISZSZ elnöke A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola diákönkormányzata kijelenti, hogy a 20/2012-es EMMI rendelet 120. véleményezési jogával élt május (5) bekezdésének értelmében biztosított... az iskolai diákönkormányzat vezetője... diákelnök 135

136 A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Intézményi Tanácsa kijelenti, hogy a 20/2012-es EMMI rendelet 121. (7) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogával élt május az Intézményi Tanács elnöke 136