Füstmentesítő berendezések állandó üzemképességének fenntartása

Átírás

1 AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.09 Füstmentesítő berendezések állandó üzemképességének fenntartása Tárgyszavak: tűzvédelem; füstmentesítés; üzemképesség; karbantartás. Általános karbantartási követelmények Az építmények 40 éves élettartamra számított költségének mintegy a felét kell üzemeltetésre és karbantartásra fordítani. Az épülettestre és a normális (fűtés, vízellátás stb.) épülettechnikai berendezésekre vonatkoztatva ez a költség működtetési/kiszolgálási és karbantartási tételre osztható fel. A biztonságtechnikai egységek (amilyen a füstmentesítő) viszont csupán karbantartási költséget igényelnek, kiszolgálásra alig van szükségük. Ezek ugyanis gyakorlatilag tartalék jellegű funkciót töltenek be, viszont éles helyzetben nagy biztonsággal kell működniük, hiszen emberélet függhet tőlük. A füstmentesítő berendezések karbantartási követelményei ezért különösen szigorúak. Németországban a gépi füstmentesítőkre vonatkozó szabványok és előírások: DIN 18232: a gyártó által megadott karbantartási műveletek elvégzése legalább évente, hatásosság és üzembiztonság vizsgálata államilag jegyzett szakértők által, DIN EN rendszeres gondozás a gyártó utasítása szerint legalább évente, DIN EN : vizsgálat és gondozás 3 12 havonta, működésellenőrzés hetenként, havonként, évenként, füstmentesítő csappantyúk engedélyezése: ápolás, karbantartás a gyártó előírása szerint, ellenőrzés félévenként, két egymást követő pozitív eredmény esetén évenként, füstmentesítő ventilátor engedélyezése: ápolás a gyártó előírása szerint legalább évenként, vizsgálat legalább negyedévenként, a kioldó berendezésé havonként.

2 Ezek az első látásra olykor ellentmondásosnak látszó követelmények értelmezésre, részletesebb kifejtésre szorulnak. Az üzemeltető feladatai A közlekedésbiztonság megőrzése arra kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjék berendezéseinek biztonságáról és veszélytelenségéről. Ez egyben a berendezések szolgáltató teljesítményének és biztosítást megalapozó működésének feltétele is. A karbantartási és gondozási feladatokat előíró törvények, rendeletek, irányelvek és határozatok be nem tartásának büntetőjogi következményei lehetnek attól függően, hogy ez hanyagságnak vagy durva hanyagságnak minősül-e. Tűzvédelmi berendezések karbantartásának felelőssége az épület állagának állapotától (életciklusának szakaszától) függően az építtetőnek, tervezőnek, ill. kivitelezőnek való átadásig, ill. az átvételig vagy az üzemeltető általi átvételtől érvényes. Az átadás alkalmával a kivitelező rendeltetésszerűen működő egységet ad át az üzemeltetéshez szükséges követelményeket és útmutatásokat tartalmazó dokumentumokkal, valamint a személyzetnek a tennivalókba való bevezetésével együtt. Az átadást a jogi formalizmusnak megfelelő átvétel igazolja. Amennyiben a füstmentesítő berendezés átvétele után az üzemeltető személyében vagy képesített szakemberek hiányában nem tudja ellátni a rá háruló fenntartási feladatokat (1. ábra), szakvállalathoz kell fordulnia, amelynek kiválasztásáért azonban ő felel. Biztonsági berendezések fenntartása Berendezések fenntartása a sz. DIN- és a sz. DIN ENszabvány definiálása szerint valamennyi, egy egység életciklusa alatt végrehajtott műszaki és adminisztratív rendszabály, továbbá intézkedés kombinációja, amely az egység kívánt funkciója ellátására alkalmas működőképes állapotának fenntartását vagy abba való visszahelyezését szolgálja. Az ehhez tartozó tevékenységek: gondozás (ápolás): a meglevő elhasználódási tartalék elfogyását késleltető műveletek összessége; felügyelet (inspekció): a mindenkori állapot felmérését és megítélését szolgáló feladat, használhatóság helyreállítása: az üzemképes állapotba való viszszahelyezéshez szükséges intézkedések, javítás: a működés biztonságának fokozása.

3 A felsorolt tevékenységek elmaradása kopás, öregedés vagy kedvezőtlen környezeti hatások miatti hibás működést, akár működésképtelenséget (kiesést) von maga után, igen súlyos következményekkel (2. ábra). üzemeltetés átvétel működtetés, kiszolgálás fenntartás üzemen kívül helyezés selejtezés üzembe helyezés gondozás felügyelet vizsgálat (szemle) zavarelhárítás helyreállítás javítás 1. ábra Berendezések üzemeltetése, az üzemeltető felelőssége menekülő- és mentőútvonalak füstgázszellőzés szellőzőberendezések levegőköráram-szelep helyi szellőzés nélkül utóáramlás + + füstmentesítés és füstgázszellőzés füstgázellenőrzés füstmentesítő csappantyú füstmentesítő vezetékek, tűzálló köpennyel és anélkül utóáramlásos berendezések indítás (ráirányítás) 2. ábra Füstmentesítő berendezés részei

4 Gondozás (ápolás) Füstmentesítő berendezések gondozásakor figyelmet kell szentelni a használatba vételhez szükséges igazolásoknak (építési, felügyeleti engedély, építésfelügyeleti vizsgálat eredménye), a gyártó adatainak, rendszeres vagy szükség szerinti végrehajtásnak, minden részegségre kiterjedő végrehajtásnak. A berendezések gondozásának, ápolásának műveleteit az előírt minimumnak megfelelő időközönként feltétlenül, ennél gyakrabban a berendezés fajtájától, az üzemi körülményektől, esetleg a helyszíntől (a környezeti feltételektől) függően kell elvégezni. A különféle előírások értékét és rangját illetően és a részben ellentmondó követelmények között az építőágazatban a szabványok meghonosodott felépítése ( piramisa ) segít eligazodni (3. ábra). Eszerint a törvények betartása, továbbá a rendeletek, az igazgatási és építési műszaki határozatok követelményeinek kielégítése az engedélyezett eltérések kivételével kötelező. Az általánosan elfogadott műszaki szabályokat érdemes követni, tekintettel a termékfelelősségben vagy a biztosítási jogban érvényesülő jelentőségükre, különösen pedig a magasabb rendű normák gyakori hivatkozásaira (pl. utalás a beépítési feltételekre általános építésfelügyeleti engedélyekben.) törvények vizsgálati minta (rendelet) a részletezés foka rendeletek igazgatási előírások, műszaki építési meghatározások értelmezhetőség ABP, ABZ, MLAR rugalmasság elfogadott műszaki szabályok, műszaki szabályok, DIN-DVGW-VDI-VDE-VDMA-VdS szerelési és üzemeltetési útmutatók az érvényesség időtartama EN 12101, DIN 18232, VDMA gyártók adatai 3. ábra Szabványok, előírások piramisa füstmentesítési példákkal

5 Felügyelet (inspekció) A felügyeletek alkalmával a szükséges műveletek végrehajtásánál is figyelembe kell venni a szabványok piramisában megjelenő rangsort. Saját hatáskörében a berendezésekért alapvetően egyedül az üzemeltető felel. Közhatalmi előírások szomszédos vagy lakossági védelmi igények érintettsége esetén lépnek érvénybe. Speciális építményekre ezért elő van írva a hatékonyságot és üzembiztonságot, azaz a biztos működést ellenőrző, független szakértő általi vizsgálat, mégpedig rendszeres időközönként. A szakértő kiválasztása és megbízása szintén az üzemeltetőre tartozik. A vizsgálatnak ki kell terjednie az alábbiakra: a berendezés és szerkezeti egységeinek a követelmények teljesítésére alkalmas megválasztása, a megbízható (hatékony és biztonságos) működés, az építésjogilag, ill. szerződésben meghatározott paraméterértékek teljesülése, a rendszeres és szabályos karbantartás és felügyelet igazolása, a berendezés könnyű megközelíthetősége és tartós hozzáférhetősége, illetékes és felelős személyek, köztük a tűzoltóság számára, kellő védelem illetéktelen beavatkozások ellen. Németországban ezeket a vizsgálatokat régebben építési hatóságok végeztették és intenzíven felügyelték. Ma mindez az üzemeltető kötelessége csupán szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzés mellett. A szükséges felügyelet elmulasztása pénzbírsággal büntethető szabálysértés. Üzemképesség helyreállítása, javítás Helyreállító beavatkozásra a rendeltetésszerű működéstől a felülvizsgálatok alkalmával észlelt eltérés esetén van szükség. Javítást biztonságtechnikai berendezéseken (így füstmentesítőkön) akkor kell végezni, ha új vizsgálatok nem engedik meg azok további működését eddigi állapotukban, vagyis biztonsági hiány áll fenn, különösen pedig, ha konkrét veszély fenyeget (pl. a használat megváltozása következtében). Integrált karbantartás A fenntartási költségnek rendszerint csupán egynegyede jut (megelőző) karbantartásra és felügyeletre, a többit utólagos helyreállító és

6 javítómunkákra, valamint meghibásodott alkatrészek pótlására kell fordítani. Biztonsági berendezésekre alkalmazva ez a megoszlás gazdaságtalan, veszélyes is, mivel így vannak a funkciójukból teljesen kieső időszakok. A karbantartás és a vizsgálati stratégia korszerűsítése, gazdasági optimálás mellett lényegesen megnöveli az üzembiztonságot. A karbantartás és a rendszeres vizsgálat tehát a füstmentesítők hatásosságának, mindenek előtt pedig üzembiztonságának fontos tényezői, közülük a megbízható működés nagymértékben függ a karbantartás ciklusától. Ezeknek a berendezéseknek a karbantartása többségében kézi munka, automatizálásra alig van mód. Rendszeres vizsgálat és a felállított diagnózisok alapján azonban a karbantartási munkák időben célzottan végezhetők el, ami lehetővé teszi a szükséglet szerinti karbantartás és pl. távdiagnózis bevezetését. A vizsgálatok viszont a ma rendelkezésre álló érzékelők segítségével már részben automatizáltan mehetnének végbe. A vizsgálati ciklust az adott alkatrész minősége szerint lehet kiválasztani, azaz hosszú élettartamhoz hosszú, rövidhez megfelelően rövidebb vizsgálati időközökkel. A vizsgálati intervallumok szűkítése még jó minőségű létesítmény üzembiztonságát és rendelkezésre állását is fokozhatja. Automatikus vizsgálórendszer használata megkívánja ennek függetlenségét a szabályozástól, valamennyi alkotórész és minden feltételezhető üzemi állapot ellenőrzését, az alkatrészek rendeltetésszerű üzemeltetésének visszajelzését (ez csappantyúkra egyszerűen, légtérfogatáramok esetében nehezebben valósítható meg), végül a karbantartási és felügyeleti tevékenység jegyzőkönyvezését. A füstmentesítő berendezések ilyen integrált fenntartási koncepciója lehetővé teszi automatikus tesztfolyamatok és az igények szerinti karbantartás megvalósítását. A karbantartó tevékenység jegyzőkönyvei és dokumentumai különösen hasznosak az automatizált műveletek optimálásában. Összeállította: Dr. Boros Tiborné Irodalom Stadlbauer, H.: Instandhaltung von Entrauchungsanlagen. = Technische Überwachung, 47. k sz p Küppers, A.: Neuordnung des Anlagen- und Betriebssicherheitsrechts. = Technische Überwachung, 47. k. 9. sz