Ágensek beszélgetnek/2
|
|
- Elek Nemes
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ágensek beszélgetnek/2
2 Két (First Responder) ágens kommunikál Ag1 szenzorával érzékelni képes, hogy egy ipari létesítménynél szívarog-e valahol a gáz. Ag2 ilyen szenzorral nem rendelkezik. M = Gázszívárgás Szelep-1-nél (Ag1 ténye, leendő információ Ag2-nek) Ag1 továbbítja Ag2 számára az M információt. Mikor hiteles ez? Mielőtt Ag1 elküldené a ténymegerősítő üzenetet, Ag1-nek magának el kell hinnie, hogy M igaz, és hinnie kell azt is, hogy Ag2, az üzenete hiányában, nem lehet biztos az M igazában. Az üzenet elküldése után Ag2 már elhiszi az M igazát. Viszont Ag1 is hinni fogja, hogy Ag2 a vele konzisztens módon hiszi a világot. Baj-van Ag1, baj-van (Ag2, M) Feasibility Precondition: B Ag1 M B Ag1 U Ag2 M B A - Belief Real Effects: B Ag2 M B Ag1 B Ag2 M U A - Uncertain
3 I 2 Aki koszos, menjen mosakodni! I 1 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 B 1 Koszos2 B 2 Koszos1 B 1 B 2 Koszos2... Legalább egy köztetek koszos! I 1 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 I 2 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 Ha pl. csak egy (2.) koszos B 1 Koszos2 B 2 Koszos1 akkor belőle következik már: B 2 Koszos2 B 1 Koszos1 és 2. szalad mosakodni, de 1. nem. De ha igazi világ a (Koszos1, Koszos2), akkor bejelentés ellenére ezt sem tudják eldönteni!
4 I 1 I 1 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 I 2 I 2 Végleges partíció Koszos1 Koszos2 Koszos1 Koszos2 Legalább egy koszos! Hallgatnak, de 1. -nek ez azt jelenti, hogy 2. nem képes eldönteni, azaz: 2. mentálisan a bal oldali partícióban van! De ez azt is jelenti, hogy Koszos1, azaz: B 1 Koszos1, és 1. fut mosdóba. 2. szempontjából az, hogy előbb 1. nem ment mosdóba, azt jelentette, hogy 1. mentálisan a felső partícióban volt. Ha most már mosdóba fut, akkor akkor egyetlen lehetséges világ a bal felső, és: B 2 Koszos2 és 2. is indul mosdóba. (de ez igazából szimmetrikus, egyidejű következtetés)
5 Mit szabad hinnie egy ágensnek? B A (Jó az idő) B A (Jó az idő)
6 Ágens logikai modelljének kívánatos komponensei (informálisan) Hiedelmek explicit reprezentációja (logikai 'hiedelem nyelv'). Hiedelem néhány logikai következményeinek a kiszámítása. Más ágensek hiedelmeinek befolyásolása kommunikáció útján. Logika rendje, időmodellje, eszközök attitüdök kifejezésére. Probléma: szintaktikai (milyen legyen a hiedelem állítások megengedett külalakja) szemantikai (hogyan lehessen megállapítani egy hiedelem értékét)
7 A lehetséges világok szemantika és a modális logika Legyen: n db ágens, egy (logikai) nyelv, W a lehetséges (fizikai) világok egy halmaza W egy kiértékelő függvény (milyen hiedelem igaz egy lehetséges világban) Ágensrendszer: A = (W,, I 1, I 2,..., I n ) I k a lehetséges világok olyan particiója, ahol az egyes részhalmazokban a világokat az ágens megkülönböztetni már nem tudja (tudása véges, környezet nem hozzáférhető, ) I k a W egy partíciója: I k = (W k1,..., W kr ), W kj W kn =, W kj = W Ami az I k partíció minden tagvilágában igaz, azt az ágens tudja. Ami csak egy világban (világhalmazban) igaz, de a többiben nem biztos, azt az ágens talán tudja?
8 Hagyományos modális logika valami szükségszerű igaz (minden lehetséges világban igaz); valami lehetséges igaz (most igaz, de lehetne másképpen is); - 'szükségszerű, hogy - 'lehetséges, hogy' Új operátorok: - új szintaktika = milyen egy jól definiált állítás. - új szemantika = mikor igaz egy új szintaktikájú állítás. Szintaktika Legyen Prop = {p, q,...} atomi ítéletek egy megszámlálható halmaza, akkor a legális állítások: igaz, p, p q, p, p állítások. Szemantika: modális ítéletlogika modellje: M = (W, R, ) W a lehetséges világok egy halmaza, R W W az un. hozzáférési reláció világok felett : értékelő függvény: melyik w W ben, mi igaz Szemantikai szabályok: (M, w) = állítás egy referencia világban, modellben
9 Alapszabályok: M,w = igaz M,w = p p Prop, a.cs.a., ha p (w), M,w = p a.cs.a., ha M, w p, M,w = p q a.cs.a., ha M, w = p, vagy M, w = q, M,w = p a.cs.a., ha w W. (ha wrw', akkor M,w' = p) azaz szükségszerűen igaz w-ben, ha igaz minden belőle hozzáférhető világban, M,w = p a.cs.a., ha w' W. (wrw', és M,w' = p) azaz lehetséges igaz w-ben, ha igaz legalább egy a belőle hozzáférhető világban. Fontos: p p p p
10 Axiómák: logika tulajdonságait konkretizálni kell, megadva, hogy a szokásos és az új bevezetett operátorok milyen kapcsolatban vannak egymással. Az igazságfunkciónál és modális operátorok kapcsolatát formálisan levezetni nem lehet, axiómaként kell definiálni. K axiómarendszer: (Klasszikus): (Modus Ponens) minden ítélettautológia érvényes ha p, p q érvényesek, érvényes a q is (K (Kripke)): ( p (p q)) q állítás érvényes (NR - Necessitation Rule) ha p érvényes, érvényes a p is Tételszerűen kimondható, hogy: az összes (Kripke) modellosztályban a K axiómarendszer helyes és teljes.
11 További axiómák már függenek az R hozzáférési reláció tulajdonságaiból: Új R 1' rendű axióma tulajdonságai jellemzés T p p reflexív w W. wrw. D p p soros w W. w' W. wrw. 4 p p tranzitív w, w'. w'' W. (wrw' w'rw' ) wrw''. 5 p p euklideszi w, w', w'' W. (wrw' wrw' ) w'rw''.
12 'Tudás' kifejezése hagyományos modális logikával - episztemikus (epistemic) logika p - 'ismert, hogy' p, 'ágens tudja, hogy p', 'ágens hiszi a p-t',... Egyedi ágens logikája. Több ágensre több hozzáférési reláció kell, mindegyik ágenshez külön-külön (ágensek episztemikus tulajdonságai különbözőek lehetnek). Mennyire jó egy normál modális logika a tudás és hiedelem kifejezésére? (K (Kripke)) = K n (p q) (K n p K n q) (NR - Necessitation Rule) ha = p, akkor = K n p (NR): ágens minden érvényes állítást tud ezen belül minden ítéletkalkulusbeli tautológiát azokból végtelen sok van az ágens tudása végtelen; (K): az ágens tudása implikációra nézve zárt. Logikai 'mindentudás' (omniscience) probléma
13 Axiómák a hiedelemhez és a tudáshoz A D, T, 4, 5 axiómák tudásábrázolásban több ágens esetén: D n, T n, 4 n, 5 n, K n - 'n-ik ágens tudja' Azon túl: p p, vagy p p D n : p p K n p K n p, T n : p p K n p p Tudás axióma ha n-edik ágens p-t tud, akkor a p-t nem tudja (ágens tudása konzisztens, nem ellentmondásos). Konzisztencia axióma amit tud, az igaz (tudás = egy igaz hiedelem: n tudja a p-t, ha n elhiszi a p-t és a p igaz). 4 n : p p Pozitív introspekció K n p K n K n p pozitív introspekció ('saját magának a vizsgálata') (ágens tudja, amit tud). 5 n : p p Negatív introspekció K n p K n ( K n p) negatív introspekció (ágens tisztában van azzal, hogy mit nem tud) tehát ágensnek tökéletes tudása van arról, mit tud, és amit nem tud.
14 Megfeleltetési elmélet (Correspondence Theory): A 4 db. (legfontosabb) axióma = elvileg 16 különböző logikai rendszer, de abból csak 11 különböző. Azok szokásos jelölése az axiómanevek felsorolásából áll. A leginkább használt modális rendszereknek saját nevük van: KT = T logika, KD45 = gyenge-s5 logika, KT4 = S4 logika, KT45 = S5 logika (un. tudáslogika). általában: (idealizált) 'tudás' logika: S5 n (idealizált) 'hiedelem' logika: gyenge-s5 n Legyen X D, T, 4, 5. Akkor K X a tudás modális operátorának helyes és teljes axiomatizálása az X hozzáférési relációt teljesítő Kripke modellek számára. SL (Semantic Language) B KD45 logika FIPA SL Content Language Specification
15 SL beszédaktus leirások (kivonat) Accept-Proposal i, accept-proposal (j, j, act, = i, inform (j, Ii Done ( j, act, )) FP: Bi Bi ( Bj Uj ) RE: Bj = Ii Done ( j, act, ) Confirm i, confirm (j, ) FP: Bi Bi Uj RE: Bj Disconfirm i, disconfirm (j, ) FP: Bi Bi (Uj Bj ) RE: Bj Cancel i, cancel (j, a) = <i, disconfirm (j, Ii Done (a))> FP: Ii Done (a) Bi (Bj Ii Done (a) Uj Ii Done (a)) RE: Bj Ii Done (a)..
16 FIPA ACL problémái Implicit feltételek: - Ágensek örök kapcsolatban vannak egymással. - Ágensek eleve öszinték, jó indulatúak, igazmondók. ACL beszédaktusok hiányosságai - Párbeszédhez való csatlakozás, párbeszéd elhagyása? - Párbeszédben való részvétel engedélyezése, tiltása? - Beleegyezés a beszélgetés témájába, a döntéshozó szabályaiba? - Hiedelemkonfliktusok kezelése? - Mi van, ha az öszinteség nem vállalható fel (pl. tárgyalások)? - Állítások megkérdőjelezése? - Állításokra/igényekre vonatkozó magyarázatadás követelése, megadása? - Dialektikus kötelezettség (aki állít, köteles előállni annak indoklásával) - Explicit érvelési lokuciók hiánya (inform kombinatorikus robbanása) - Kötetlen a lokuciók sorrendje. Bomlasztó viselkedés nehezen hárítható el. - Önalakítás kifejezése hogyan fejezzük ki a hiedelmeink megváltozását ---- csakis az inform-ok sorozataként? ---- hogyan ismerhető fel, hogy ez nem hibás, rosszindulatú, viselkedés? Valójában mi is a probléma?
17 ACL területén mire való egy szemantika? 1. A kimondások, kimondássorozatok, párbeszédek közös jelentésének a biztosítása a kommunikációban részt vevő szoftver ágensek számára. 2. Közös jelentés biztosítása az ágensek emberi felelősei számára (ha ilyenek vannak). 3. Közös jelentés biztosítása az ágenseket és a protokollokat tervező emberi tervezők számára. 4. Közös jelentés biztosítása más emberi érintettek számára (pl. szabályozók). 5. Ágens nyelvek és protokollok tulajdonságainak precíz tanulmányozása, választ keresve pl. Terminálódik-e mindig egy legális párbeszéd? Biztosítható-e a sikeres terminálódás? Mi a terminált párbeszéd eredményállapota? 6. Különböző ágensnyelvek és protokollok összehasonlítása. 7. Ágensnyelvek és protokollok könnyű implementálhatósága produkciós (szabályalapú) rendszerekben. 8. Biztosítani, hogy a kommunikáció implementálása nyílt elosztott rendszerekben egységes legyen.
18 ACL szemantika Egyedi kimondások szemantikája komoly kutatás Párbeszédek adott protokollon belül induló kutatás Protokollosztályok majdnem semmi Axiomatikus szemantika: Egy kimondás elő- és utó feltételeinek a rögzítése (valamilyen formális nyelven, pl. FOL, modális logika) FIPA ACL szemantikája: axiomatikus szemantika SL logika segítségével Elő- és utó feltételek ágensek privát mentális állapotaihoz kötődnek hiedelmek, bizonytalan hiedelmek, célok, szándékok. Operatív szemantika: Egy kimondás valamilyen virtuális gép programutasításával azonos utasítások megváltoztatják a gép állapotát. Kimondás állapotátmenet függvény. Denotációs szemantika: Minden kifejezés le van képezve valami (valós vagy matematikai) objektumba. Egy nyelv jól definiált kifejezése IGAZ, a.cs.a., ha konkrét létező objektumot ír le. Máskülönben a kifejezés HAMIS.
19 Játékelméleti szemantika: Egy jól definiált kifejezés egy teljes információjú, zérus-összegű játékra van leképezve, amit egy javasló (Verifier) és egy opponens (Falsifier) játszik. A kifejezés IGAZ akkor és csak akkor, ha V-nek van győztes stratégiája az F játékától függetlenül, máskülönben a kifejezés HAMIS. Kétségbevonhatóság (contestability) szemantika: Biztosítani kell, hogy hiedelmekre, preferenciákra, szándékokra vonatkozó állítások legyenek kétségbevonhatók párbeszédek folyamán. Más ágensek az ilyen állításokat megkérdőjelezhetik, vagy akár megtámodhatják. A párbeszéd és a dialektikus kötelezettség definiált szabályainak megfelelően egy nem őszinte ágensnek komoly érvelésekkel kell megvédenie magát az ilyen kihívásokkal szemben. Ennek tudatában esetleg belátja, nem érdemes nem őszinének lennie.
20 Szemantikák összevetése Axiomatikus szemantika a kimondások, párbeszédek, protokollok elő- és utófeltételeit specifikálja. Felhasználható arra, hogy a kimondások előzményeiről és hatásairól, valamint a kívánt célok eléréséről következtessünk. Megkönnyíti a protokollok fejlesztését. Operatív szemantika felhasználható a kimondások és párbeszédek formális elemzésére, pl. A nem elérhető párbeszédállapotok, a zsákutcák, stb. azonosítása. A párbeszédbeli részvételhez szükséges belső (ágens) döntéshozó mechanizmus azonosítása. Megkönnyíti az ágensek fejlesztését. Denotációs szemantika segíti megérteni a protokollok tulajdonságait pl. a számítási komplexitás, konvergencia kívánt állapotok felé, stb. Megkönnyíti a protokollok fejlesztését és a protokollok humán megértését.
21 FIPA ACL (axiomatikus) szemantika problémái Magán axiomatikus szemantika (nyílt szervezetben!) nem verifikálható. Egy nyílt többágenses rendszerben egy ágens belső állapotai mások számára általában nem hozzáférhetőek. Egy okos ágens mindig szimulálhatja kifelé, hogy egy szükséges belső állapottal rendelkezik. Egy okos ágens vállalhat bizonyos hiedelmeket csakis a lokució kimondásának idejére (és akkor (pillanatnyilag) akár öszinte is).
22 Agent Interaction Protocols (Dialogue Games DG) Protokollok vizsgálata és elemzése, mint fejlesztési feladat DG protokollok a sima Agent Communications Languages (mint pl. a FIPA ACL) nyelveknél jobban strukturáltak, korlátozottabbak. DG protokollok nagyobb kifejező erejűek, mint olyan általános protokollok, mint a szavazás és az árverések. DG protokollokban: A kimondások kapcsolatát és kombinálását szabályok rögzítik. Egy ágens nem mondhat akármit, akármikor. A zavaró viselkedés általában ki lesz szűrve. - Egy protokoll több információt szállít (a kimondások alátámasztásaival) - Mások kimondásait lehet kérdőre vonni. - Komplex kötelezettségek felépíthetők kimondások révén.
23 DG Protokollok specifikációja Indítási szabályok Legális lokuciók (belépés/kilépés, információ/ indokok kérése/szolgáltatása, állítások támadása/védelme/visszavonása, ideiglenes javaslattétel, preferenciák/hiedelmek bizonytalanságának kifejezése) Lokuciók kombinálásának szabályai Kötelezettség-létesítés szabályai Kötelezettségek kombinálásának szabályai Beszélőváltás szabályai Párbeszédterminálási szabályok Kötelezettség tárak - a párbeszédrésztvevők által vállalt kötelezettségek nyomon követéséhez (~70) Dialektikus kötelezettségek pl. kötelezettség egy állítást megindokolni, ha megkérdőjelezik. Szemantikus kötelezettségek pl. kötelezettség egy cselekvés végrehajtására, vagy a párbeszéden kivüli világállapot karbantartására.
24 Fatio Protokoll tárgyalás + érvelés + számonkérés További lokuciók az érvelések megvalósítására. assert(a, θ) A ágens θ-t állít (hiedelem, szándék, szociális kapcsolat, külső kötelezettség, stb.). Ágens dialektikus kötelezettséget vállal, hogy az állítását megindokolja, ha erre megkérik. question(b, A, θ) B ágens megkéri A ágenst egy korábbi θ állításának megindoklására. B-re a dialektikus kötelezettség nem vonatkozik. challenge(b, A, θ) B ágens megkéri A ágenst egy korábbi θ állításának megindoklására. B ágens dialektikus kötelezettséget vállal, hogy megindokolja, miért ellenzi a θ-t. justify(a, Δ - θ) A ágens, akit θ-ről kérdeztek meg, ill. megtámadtak, megadhatja a θ (vagy a θ negálásának) indoklását. retract(a, θ) A ágens a θ-ra vonatkozó korábbi állítását, vagy indoklását visszavonja. After Nicolas Fatio de Duillier ( ), a Swiss mathematician and famous disputant, on Newton s behalf, with Leibniz over who invented the differential calculus.
25 Fatio protokoll rögzíti a lokuciók kapcsolatát: CR1: egy assert bármikor alkalmazható. CR2: egy assert, vagy justify követően question és challenge bármikor alkalmazható. CR3: ha egy assert-et, vagy justify-t egy question, vagy challenge lokucióval megkérdőjeleznek, az assert-et kimondó ágensnek azonnal kell justify-al válaszolnia. CR4: egy challenge után bármikor alkalmazható a question és a challenge. CR5: ha egy challenge-t egy question vagy challenge lokucióval kérdőre vonunk, az eredeti challenge-et kimondó ágensnek azonnal kell justify-al válaszolnia. CR6: egy retract bármikor alkalmazható az ugyanannak az ágensnek assert, vagy justify lokuciója után.
26 Fatio protokoll axiomatikus szemantikája (részlet) - A résztvevő ágensek hiedelmei és szándékai - Magán-írt/publikusan-olvasott dialektikus kötelezettség tár DOS(A) (dialectical obligation store) (A, θ, +/-) PL. Assert(P i, φ) Pre-conditions: P i beszélő azt kivánja, hogy minden P j (j i) résztvevő elhigye, hogy P i elhiszi a φ-t. ((P i, φ, +) / DOS(P i )) ( j i)(d i B j B i φ). Post-conditions: Minden Pk (k i) résztvevő azt hiszi, hogy P i azt kivánja, hogy minden P j (j i) résztvevő azt higye, hogy P i hiszi a φ-t. (P i, φ,+) DOS(P i ) ( k i) ( j i) (B k D i B j B i φ). Dialectical Obligations: (P i, φ, +) t hozzáadjuk a DOS(P i )-hez (a P i beszélő dialektikus kötelezettségek tárához)
27 Fatio protokoll axiomatikus operatív szemantikája D 1 (φ): Claim or Not: Egy procedura minden φ állításhoz, ami lehetővé teszi P i ágens számára, hogy eldöntse, kimondja-e az assert(p i, φ) lokuciót, vagy sem. A mechanizmus kimenete: listen ill. utter-assert(φ). D 2 : React or Not: Egy procedura minden φ állításhoz, ami lehetővé teszi P i ágens számára, hogy az assert(p k, φ)-t követően eldöntse, kimondja-e a question(p k, Pi, φ) vagy a challenge(p k, Pi, φ) lokuciókat, A mechanizmus kimenete: listen, utter-question(p i, φ), vagy utterchallenge(p i, φ). D 3 (φ): Defend or Not: Egy procedura, hogy egy állítása kapcsán indoklás dialektikus kötelezettsége alatt lévő P i ágens eldönthesse, hogy az indoklás lokuciót kimondja-e a kötelezettség teljesítése érdekében. A mechanizmus kimenete: listen ill. utter-justify(.) D 4 (φ): Fold or Not: Egy procedura, hogy egy állítása kapcsán indoklás dialektikus kötelezettsége alatt lévő P i ágens eldönthesse, hogy a retract(.) lokuciót kimondja-e. A mechanizmus kimenete: listen ill. utter-retract(.). D 5 : Listen or Do: Egy procedura, hogy az ágens a résztvevők üzeneteire vár és ha érkeznek, eldönthesse, hogy mely D1-D4 viselkedéshez folyamodjon. A kimenet: listen és do-mech(d i ), i= 1,2,3,4.
28 Fatio protokoll állapotátmeneteinek rendszere (részletek) P i, K, s P i ágens által alkalmazott K mechanizmus s kimenettel P i részéről P i, K,. nincs konkrét kimenet Állapotátmenet ua. az ágens két mechanizmusa között P i, D5, listen P i, D5,. Állapotátmenet két különböző ágens mechanizmusa között egy lokució révén P i, D 1, utter-assert(φ) F1 P j, D 5, do-mech(d 2 ) (részlet) TR1: P i, D 1 (φ), listen P i, D 5,. TR2: P i, D 1, utter-assert(φ) F1 P i, D 5, listen TR3: P i, D 1, utter-assert(φ) F1 P j, D 5, do-mech(d 2 ) TR4: P j, D 2, listen Pj, D 5, listen TR5: P j, D 2, utter-question(p i, φ) F2 P j, D 5, listen TR6: P j, D 2, utter-question(pi i φ) F2 P i, D 5, do-mech(d 3 (φ)) TR7: P j, D 2, utter-question(p i, φ) F2 P k, D 5, listen TR21: P i, D 5, do-mech(d 4 (φ)) P i, D 4 (φ),. F1 F2 assert kimondása question kimondása
Kooperatív és Tanuló Rendszerek
Kooperatív és Tanuló Rendszerek 5. Logikai modellektől emocionális modellekig Dobrowiecki Tadeusz Horváth Gábor 1 Ágens modell kívánatos komponensei (informális) Hiedelmek explicit reprezentációja (logikai
RészletesebbenÁgensek beszélgetnek. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2018
Ágensek beszélgetnek Információ átadása ( hiedelem, szándék, cél) Ma szépen süt a nap. Éhes vagyok. Ebédelni szándékozom. Közös cselekvések koordinálása Jössz velünk ebédelni? Fizessünk külön-külön. Emberi
RészletesebbenTémalabor 2018 Kooperatív intelligens rendszerekről. Dobrowiecki Tadeusz
Témalabor 2018 Kooperatív intelligens rendszerekről Dobrowiecki Tadeusz MAS Multi Agent Systems 2011 MAS Multiagent Systems Társadalom Szervezet Szerep Egyed Feladatkörnyezet 2011 Az a másik (ágens, ember)
RészletesebbenProgramok értelmezése
Programok értelmezése Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 22. Izsó Tamás Programok értelmezése/ 1 Section 1 Programok értelmezése Izsó Tamás Programok értelmezése/ 2 programok szemantika értelmezése
RészletesebbenLogikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.
Logikai ágensek Mesterséges intelligencia 2014. március 21. Bevezetés Eddigi példák tudásra: állapotok halmaza, lehetséges operátorok, ezek költségei, heurisztikák Feltételezés: a világ (lehetséges állapotok
RészletesebbenIsmeretalapú modellezés XI. Leíró logikák
XI. Leíró logikák 1 eddig volt nyílt internetes rendszerekben miért van szükség ismeretalapú re ontológia készítés kérdései ontológiák jellemzői milyen ontológiák vannak most jön mai internetes ontológiák
Részletesebben... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.
Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
Részletesebben1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Tudásbázis építése Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade A tudásbázis építése
RészletesebbenFormális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok
Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Program verifikálás Konkurens programozási megoldások terjedése -> verifikálás szükséges, (nehéz) logika Legszélesebb körben alkalmazott
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?
,,Alap kiskérdések Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések 2012. február 19. 1. Hogy hívjuk a 0 aritású függvényjeleket? 2. Definiálja a termek halmazát. 3. Definiálja a formulák halmazát. 4. Definiálja,
RészletesebbenFormális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar
Formális szemantika Kifejezések szemantikája Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar 2016-2017-2 Az előadás témája Egyszerű kifejezések formális szemantikája Az első lépés a programozási nyelvek szemantikájának
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
RészletesebbenÁgensek bevezető áttekintés:
Ágensek bevezető áttekintés: 1. Racionális ágens megközelítés - racionális cselekvés = bizonyos hiedelmeket feltételezve, adott célok elérésére irányul - a cél = a környezet (környezeti feltételek) egy
RészletesebbenRelációs struktúrák Relációs elméletek Modális elméletek Gyakorlás Modellezés Házifeladatok MODÁLIS LOGIKAI ALAPOK
DEONTIKUS LOGIKA MODÁLIS LOGIKAI ALAPOK Molnár Attila, Markovich Réka Eötvös Loránd University March 14, 2015 Relációs struktúrák DEONTIKUS RENDSZER MINT RELÁCIÓS STRUKTÚRA Modellezni szeretnénk a cselekvéseket
RészletesebbenÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
RészletesebbenAlgoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer
Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk
RészletesebbenIntelligens Elosztott Rendszerek. Dobrowiecki Tadeusz és Eredics Péter, Gönczy László, Pataki Béla és Strausz György közreműködésével
Intelligens Elosztott Rendszerek Dobrowiecki Tadeusz és Eredics Péter, Gönczy László, Pataki Béla és Strausz György közreműködésével A mai előadás tartalma Mi is egy rendszer? Mit jelent elosztottnak lenni?
Részletesebben1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje
1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt
RészletesebbenS0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet)
S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet) Tartalom 1. Absztrakt adattípus 2. Adattípus specifikációja 3. Adattípus osztály 4. Paraméterátadás 5. Reprezentációs függvény 6. Öröklődés és polimorfizmus 7.
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36
1/36 Logika és számításelmélet I. rész Logika 2/36 Elérhetőségek Tejfel Máté Déli épület, 2.606 matej@inf.elte.hu http://matej.web.elte.hu Tankönyv 3/36 Tartalom 4/36 Bevezető fogalmak Ítéletlogika Ítéletlogika
RészletesebbenElsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája Logika és számításelmélet, 3. gyakorlat 2009/10 II. félév Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1 Az elsőrendű logika Elemek egy
RészletesebbenKiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
RészletesebbenHalmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy
1. előadás: Halmazelmélet Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy hozzátartozik-e,
RészletesebbenA félév során előkerülő témakörök
A félév során előkerülő témakörök rekurzív algoritmusok rendező algoritmusok alapvető adattípusok, adatszerkezetek, és kapcsolódó algoritmusok dinamikus programozás mohó algoritmusok gráf algoritmusok
Részletesebben1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,
RészletesebbenOsztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója
Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek
Részletesebben8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus.
8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. Ágens rendszer definíciója. Példák. Fairness. (Fair tulajdonság). Gyenge fair követelmény. A fair nem determinisztikus szemantika definíciója
Részletesebbenmatematikus-informatikus szemével
Ontológiák egy matematikus-informatikus szemével Szeredi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Mi az ontológia, mire jó, hogyan csináljuk?
RészletesebbenAlapszintű formalizmusok
Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Logikai Emberi ágens tudás és problémái gépi reprezentálása Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade
RészletesebbenAdatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
RészletesebbenTemporális logikák és modell ellenırzés
Temporális logikák és modell ellenırzés Temporális logikák Modális logika: kijelentések különböző módjainak tanulmányozására vezették be (eredetileg filozófusok). Ilyen módok: esetleg, mindig, szükségszerűen,
RészletesebbenMindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1
Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenVálogatott fejezetek a logikai programozásból ASP. Answer Set Programming Kelemen Attila
ASP 1 Kedvcsináló N királynő 3+1 sorban index(1..n). % minden sorban pontosan 1 királynő van 1{q(X,Y):index(X)}1 :- index(y). % az rossz, ha ugyanabban az oszlopban 2 királynő van :- index(x; Y1; Y2),
RészletesebbenSpecifikáció. B logikai formula, a bemeneti feltétel, K logikai formula, a kimeneti feltétel, A az algoritmus, amelyre az állítás vonatkozik.
Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt kimeneti adatot
RészletesebbenDr. Vincze Szilvia;
2014. szeptember 17. és 19. Dr. Vincze Szilvia; vincze@agr.unideb.hu https://portal.agr.unideb.hu/oktatok/drvinczeszilvia/oktatas/oktatott_targyak/index/index.html 2010/2011-es tanév I. féléves tematika
RészletesebbenMindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.
HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak
RészletesebbenRészletes szoftver tervek ellenőrzése
Részletes szoftver tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A részletes
RészletesebbenÁgensek beszélgetnek/1
Ágensek beszélgetnek/1 Emberi nyelv funkciói Információ átadása (hiedelmek, szándékok, célok) Ma szépen süt a nap. Közös cselekvések koordinálása Fizessünk külön-külön. Szociális kapcsolatok létesítése
RészletesebbenGyártórendszerek irányítási struktúrái
GyRDin-10 p. 1/2 Gyártórendszerek Dinamikája Gyártórendszerek irányítási struktúrái Hangos Katalin Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: hangos@scl.sztaki.hu GyRDin-10 p. 2/2 Tartalom
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2013 ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László merai@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ merai Komputeralgebra Tanszék 2013 ősz Kombinatorika
RészletesebbenCsima Judit október 24.
Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. október 24. Csima Judit Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek 1 / 1 Relációs sémák
RészletesebbenMatematikai logika és halmazelmélet
Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenJason platform. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2018
Jason platform BDI ágensek programozási nyelvei AgentSpeak(L) Ágens viselkedése: hiedelmi állapot saját modellje, környezet modellje, más ágensek modellje kívánalmak kívánatos hiedelmi állapotok szándékok
Részletesebben4. Fogyasztói preferenciák elmélete
4. Fogyasztói preferenciák elmélete (ld. Temesi J.: A döntéselmélet alapjai, 47-63) 4.1 Preferencia relációk Mit jelent a fogyasztó választása? Legyen X egy olyan halmaz amelynek az elemei azok a lehetőségek
RészletesebbenKooperatív és Tanuló Rendszerek. 4. ACL-KQML-szabványok Dobrowiecki Tadeusz Horváth Gábor
Kooperatív és Tanuló Rendszerek 4. ACL-KQML-szabványok Dobrowiecki Tadeusz Horváth Gábor Knowledge Sharing Effort (KSE) ARPA, ca. 1990 tudásmegosztás, tudás újrafelhasználása tudásmegosztás kommunikáció,
RészletesebbenElsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.
Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28. Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció)
RészletesebbenLeképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.
Leképezések Leképezések tulajdonságai. Számosságok. 1. Leképezések tulajdonságai A továbbiakban legyen A és B két tetszőleges halmaz. Idézzünk fel néhány definíciót. 1. Definíció (Emlékeztető). Relációknak
Részletesebben1. Informatikai trendek, ágensek, többágenses rendszerek. Intelligens Elosztott Rendszerek BME-MIT, 2018
1. Informatikai trendek, ágensek, többágenses rendszerek A számítástechnika történetének 5 nagy trendje mindenütt jelenlévő (ubiquity) összekapcsolt (interconnection) intelligens delegált (delegation)
RészletesebbenSZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI
SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI INBGM0101-17 Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 2. gyakorlat Az alábbi összefüggések közül melyek érvényesek minden A, B halmaz
Részletesebben2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia
2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai
RészletesebbenMatematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
RészletesebbenRendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 1. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
RészletesebbenIdőzített átmeneti rendszerek
Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek
Részletesebben4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI
4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok
RészletesebbenMatematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA
Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA Kijelentő mondatokhoz, melyeket nagy betűkkel jelölünk, interpretáció (egy függvény) segítségével igazságértéket rendelünk (I,H). Szintaxisból (nyelvtani szabályok,
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (9) Szoftverminőségbiztosítás Specifikáció alapú (black-box) technikák A szoftver mint leképezés Szoftverhiba Hibát okozó bement Hibás kimenet Input Szoftver Output Funkcionális
RészletesebbenModell alapú tesztelés mobil környezetben
Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed
Részletesebben2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;
2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia; vincze@fin.unideb.hu https://portal.agr.unideb.hu/oktatok/drvinczeszilvia Első pillantásra hihetetlennek tűnik, hogy egy olyan tiszta és érzelmektől mentes tudomány,
RészletesebbenSpecifikáció. B logikai formula, a bemeneti feltétel, K logikai formula, a kimeneti feltétel, A az algoritmus, amelyre az állítás vonatkozik.
Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt kimeneti adatot
RészletesebbenNEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere
Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 7. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 7. gyakorlat Gyakorlat tematika Hibajelző kód: CRC számítás Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 7. 2 CRC hibajelző kód emlékeztető Forrás: Dr. Lukovszki Tamás fóliái
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenOntológiák, 2. Leíró logikák. Kooperáció és intelligencia, DT-MT, BME-MIT
Ontológiák, 2. Leíró logikák Célkitűzés egy jó logikai apparátus kategóriák, nem az a lényeges, hogy objektumokból állnak, amiket változókkal kellene követni (kvantor nem kell) lényeges a hierarchia, öröklődés,
RészletesebbenHalmazelméleti alapfogalmak
Halmazelméleti alapfogalmak halmaz (sokaság) jól meghatározott, megkülönböztetett dolgok (tárgyak, fogalmak, stb.) összessége. - halmaz alapfogalom. z azt jelenti, hogy csak példákon keresztül magyarázzuk,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0621 ÉRETTSÉG VZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁG ALAPSMERETEK (ELMÉLET GAZDASÁGTAN) EMELT SZNTŰ ÍRÁSBEL ÉRETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ OKTATÁS ÉS KULTURÁLS MNSZTÉRUM JAVÍTÁS ÚTMUTATÓ A javítás
RészletesebbenRelációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk
Relációk Descartes-szorzat. Relációk szorzata, inverze. Relációk tulajdonságai. Ekvivalenciareláció, osztályozás. Részbenrendezés, Hasse-diagram. 1. Descartes-szorzat 1. Deníció. Tetsz leges két a, b objektum
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációs modell
ADATBÁZIS-KEZELÉS Relációs modell Relációséma neve attribútumok ORSZÁGOK Azon Ország Terület Lakosság Főváros Földrész 131 Magyarország 93036 10041000 Budapest Európa 3 Algéria 2381740 33769669 Algír Afrika
RészletesebbenDunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet. Intelligens ágensek. Dr. Seebauer Márta. főiskolai tanár
Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet Intelligens ágensek Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@szgti.bmf.hu Ágens Ágens (agent) bármi lehet, amit úgy tekinthetünk, hogy érzékelők (sensors)
RészletesebbenHALMAZELMÉLET feladatsor 1.
HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,
RészletesebbenKaposi Ambrus. University of Nottingham Functional Programming Lab. Hackerspace Budapest 2015. január 6.
Bizonyítás és programozás Kaposi Ambrus University of Nottingham Functional Programming Lab Hackerspace Budapest 2015. január 6. Bizonyítás, érvelés Példa: sáros a csizmám ha vizes a föld, esett az eső
RészletesebbenA matematika nyelvér l bevezetés
A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások
RészletesebbenBizonytalanság. Mesterséges intelligencia április 4.
Bizonytalanság Mesterséges intelligencia 2014. április 4. Bevezetés Eddig: logika, igaz/hamis Ha nem teljes a tudás A világ nem figyelhető meg közvetlenül Részleges tudás nem reprezentálható logikai eszközökkel
RészletesebbenSzavazási protokollok - közös preferencia kialakítása
Szavazási protokollok - közös preferencia kialakítása Szavazás: Társadalmi választás SCF social choice/ wellfare function: Minden ágensnek van saját preferencia listája Agi, ennek alapján el kell jutni
RészletesebbenVálogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból
Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 2. Választási modellek Levelező tagozat 2015 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Fogalmak Választási modellek célja: annak megjósolása,
RészletesebbenFelmentések. Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21
Felmentések Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21 Felmentések Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat
Részletesebben- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl.
Pragmatika - Alapegység: formális (logikai) szemantika: kijelentés (propozíció) strukturális szemantika: mondat beszédben, írásban: megnyilatkozás a.) mint nyelvi viselkedés kapcsolat a beszédaktussal
RészletesebbenLogika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.
Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Az L 1 elsőrendű nyelvben csak bizonyos típusú funktoraink voltak: ami
RészletesebbenA modalitás. A/ A logikai hagyomány
A modalitás A/ A logikai hagyomány - szükségszerű és lehetséges fogalma Aletikus logika 1. szükségszerűen igaz kijelentés fogalma a) a kijelentés formája biztosítja: Vagy elmegyek vagy nem. p V p Nem igaz,
Részletesebbenismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül
A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az
RészletesebbenA logikai következmény
Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel
Részletesebben2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció
RészletesebbenAlap fatranszformátorok II
Alap fatranszformátorok II Vágvölgyi Sándor Fülöp Zoltán és Vágvölgyi Sándor [2, 3] közös eredményeit ismertetjük. Fogalmak, jelölések A Σ feletti alaptermek TA = (T Σ, Σ) Σ algebráját tekintjük. Minden
RészletesebbenDiszkrét matematika HALMAZALGEBRA. Halmazalgebra
Halmazalgebra Ebben a fejezetben összefoglaljuk a halmazokról tanult középiskolai ismeretanyagot, és néhány érdekességgel, módszerrel ki is egészítjük. A halmaz alapfogalom. Mondhatjuk, hogy tárgyak, fogalmak,
RészletesebbenFelmentések. Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól.
Felmentések Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól. Az eredménye, ezek után a számításelélet részből elért eredmény
Részletesebben5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók
5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A
RészletesebbenFüggvények növekedési korlátainak jellemzése
17 Függvények növekedési korlátainak jellemzése A jellemzés jól bevált eszközei az Ω, O, Θ, o és ω jelölések. Mivel az igények általában nemnegatívak, ezért az alábbi meghatározásokban mindenütt feltesszük,
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 14. Többhatározatlanú polinomok 4.3. Definíció. Adott T test feletti n-határozatlanú monomnak nevezzük az ax k 1 1 xk n n alakú formális kifejezéseket,
RészletesebbenOntológiák, 1. Kooperáció és intelligencia, BME-MIT
Ontológiák, 1. Elmélet Mechanizmusfeltáró elmélet prediktív (jósló) modell Tartalomelmélet deskriptív (leíró) modell - ontológia objektumok, objektumok tulajdonságai objektumok közötti relációk Arisztotelész
RészletesebbenPredikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Nézzük meg a következ két kijelentést: Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett. Bármely
Részletesebben