Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?
|
|
- László Somogyi
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ,,Alap kiskérdések Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Hogy hívjuk a 0 aritású függvényjeleket? 2. Definiálja a termek halmazát. 3. Definiálja a formulák halmazát. 4. Definiálja, mi az atomi formula. 5. Definiálja, mi az alapterm. 6. Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek közvetlen részformulája? 7. Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája? 8. Mikor mondjuk, hogy az x változó egy előfordulása kötött az F formulában? 9. Mikor mondjuk, hogy az F formula mondat? 10. Legyen L egy elsőrendű nyelv. Definiálja az L típusú struktúra fogalmát! 11. Legyen t term, A pedig egy struktúra. Mit jelöl ekkor A(t)? Definiálja. 12. Ha F = p(t 1,..., t n ) alakú formula, A = (A, I, ϕ) pedig egy struktúra, hogyan definiáljuk A(F )-et? 13. Ha F = (G H) alakú formula, A = (A, I, ϕ) pedig egy struktúra, hogyan definiáljuk A(F )-et? 14. Ha F = (G H) alakú formula, A = (A, I, ϕ) pedig egy struktúra, hogyan definiáljuk A(F )-et? 15. Ha F = ( G) alakú formula, A = (A, I, ϕ) pedig egy struktúra, hogyan definiáljuk A(F )-et? 16. Ha F = ( xg) alakú formula, A = (A, I, ϕ) pedig egy struktúra, hogyan definiáljuk A(F )-et? 17. Ha F = ( xg) alakú formula, A = (A, I, ϕ) pedig egy struktúra, hogyan definiáljuk A(F )-et? 18. Ha A = (A, I, ϕ) egy struktúra, x egy változó és a A, mit jelöl A [x a]? 19. Ha F egy formula, mit jelöl a Mod(F )? 20. Ha Σ formulák egy halmaza, mit jelöl a Mod(Σ)? 21. Ha F és G formulák, mikor mondjuk, hogy F = G? 22. Ha Σ formulák egy halmaza és F egy formula, mikor mondjuk, hogy Σ = F? 23. Ha F és G formulák, mikor mondjuk, hogy F G? 1
2 24. Írja fel a leválasztási következtetést Írja fel az indirekt következtetést. Írja fel a rezolúciós következtetést. 27. Mikor mondjuk mondatok egy Σ halmazára, hogy elmélet? 28. Mikor mondjuk egy Σ elméletre, hogy ellentmondásos? 29. Mikor mondjuk egy elméletre, hogy teljes? 30. Ha K struktúrák egy osztálya, mit jelöl Th(K)? 31. Ha Σ mondatok egy halmaza, mit jelöl a Cons(Σ)? 32. Mikor mondjuk egy T elméletre, hogy axiomatizálható? 33. Mikor mondjuk egy T elméletre, hogy gyengén axiomatizálható? 34. Mikor mondjuk egy T elméletre, hogy végesen axiomatizálható? Írja fel a rendezett halmazok egy axiómarendszerét. Írja fel a csoportelmélet egy axiómarendszerét. Írja fel a rákövetkezés függvényre vonatkozó Peano axiómákat. Írja fel az összeadásra vonatkozó Peano axiómákat. Írja fel a szorzásra vonatkozó Peano axiómákat. Írja fel a rendezésre vonatkozó Peano axiómákat. Írja fel az indukciós axiómasémát. 42. Mi az az ítéletváltozó? 43. Definiálja, mi az a literál. 44. Definiálja, mi az a klóz. 45. Definiálja, mi a literál ellentettje. Hogy jelöljük? 46. Definiálja, mi a konjunktív normálforma. 47. Definiálja, mi a diszjunktív normálforma. 48. Mikor mondjuk, hogy teljes egy konjunktív normálforma? 49. Definiálja az F ítéletkalkulus-beli formula által indukált Boole-függvényt. 50. Definiálja a függvényt. 51. Definiálja a függvényt. 52. Mondja ki az ítéletkalkulus kompaktsági tételét. 53. Mondja ki az ítéletkalkulus kompaktsági tételének egy fontos következményét. 2
3 54. Mondja ki Kőnig lemmáját. 55. Soroljon fel három fontos eldöntési kérdést az ítéletkalkulusban. 56. Definiálja, mi az a Horn-formula. 57. Hajtsa végre a Horn-formulák kielégíthetőségét eldöntő algoritmust a következő formulán: (ide egy megfelelő alakú formula kerül, pl. (p q) ((q s) p) ( p) (s )) 58. Definiálja két ítéletkalkulus-beli klóz rezolvensét. 59. Ha Σ ítéletkalkulus-beli klózok egy halmaza és n 0, mit jelöl Res(Σ), Res n (Σ) és Res (Σ)? 60. Legyen Σ ítéletkalkulus-beli klózok egy halmaza. Mi az összefüggés Res (Σ) és a Res n (Σ) halmazok között? 61. Mondja ki az ítéletkalkukus rezolúciós algoritmusára vonatkozó helyességi és teljességi tételt. 62. Írja fel Hilbert rendszerének axiómáit. 63. Definiálja a Hilbert-féle levezetés fogalmát. 64. Definiálja, mikor bizonyítható az F formula Hilbert rendszerében. Hogy jelöljük? 65. Definiálja a Σ feletti Hilbert-féle levezetés fogalmát. 66. Definiálja, mikor bizonyítható az F formula a Σ formulahalmazból Hilbert rendszerében. Hogy jelöljük? 67. Mondja ki a Hilbert-kalkulus dedukciós tételét. 68. Mondja ki Hilbert rendszerének helyességi és teljességi tételét. 69. Legyenek u, t termek, x változó. Definiálja az u[x/t] termet! 70. Legyen F = p(t 1,..., t n ), x változó és t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 71. Legyen F = G, x változó és t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 72. Legyen F = (G H), x változó és t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 73. Legyen F = xg, ahol x változó és legyen t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 74. Legyen F = xg, ahol x változó és legyen t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 75. Legyen F = yg, x y változó és t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 76. Legyen F = yg, x y változó és t term. Definiálja az F [x/t] formulát! 77. Hajtsa végre a következő helyettesítést: (ide egy formula és egy azon elvégzendő helyettesítés kerül, pl. ( y(p(x)) x(p(x)) ) [x/f(y)]) 3
4 78. Mondja ki a termekre vonatkozó helyettesítési lemmát. 79. Mondja ki a formulákra vonatkozó helyettesítési lemmát. 80. Mikor nevezünk egy formulát kiigazítottnak? 81. Adjon meg egy, a következő formulával ekvivalens kiigazított formulát: (ide egy formula kerül, pl. xp(x, y) x y q(x, y)) 82. Mikor nevezünk egy formulát prenex alakúnak? 83. Mikor nevezünk egy formulát Skolem alakúnak? 84. Hozza Skolem alakra a következő formulát: (ide egy formula kerül, pl. x y(p(f(x), y)) 85. Definiálja Post megfelelkezési problémáját. 86. Hozzon egy olyan példát Post megfelelkezési problémájára, melynek van megoldása. Mutassa meg, hogy valóban van megoldása. 87. Hozzon egy olyan példát Post megfelelkezési problémájára, melynek nincs megoldása. Mutassa meg, hogy valóban nincs megoldása. 88. Mondja ki Church tételét. 89. Mondja ki Church tételének két következményét. 90. Mikor mondjuk, hogy az F és G formulák s-ekvivalensek? 91. Mit jelöl a T 0 jelölés? 92. Definiálja, mi a Herbrand-struktúra. 93. Mondja ki a Herbrand modell létezésére vonatkozó tételt. 94. Mondja ki a Herbrand modell létezésére vonatkozó tétel egy következményét. 95. Ha F egy zárt Skolem normálforma, definiálja F Herbrand kiterjesztését. 96. Ha Σ zárt Skolem normálformák egy halmaza, mit jelöl E(Σ)? 97. Mondja ki az elsőrendű logika kompaktsági tételét. 98. Mondja ki az elsőrendű logika kompaktsági tételének egy fontos következményét. 99. Ha Σ zárt Skolem normálformák halmaza, mit jelöl E (Σ)? 100. Mondja ki az alap rezolúciós tételt Mutassa meg alap rezolúcióval, hogy a következő formula kielégíthetetlen: (ide egy formula kerül, pl. x y(p(x, y) p(y, y))) 102. Definiálja a ts termet, ha t term, s = [x 1 /t 1 ]... [x n /t n ] pedig helyettesítések sorozata Definiálja az ls literált, ha l literál, s pedig helyettesítések sorozata! 4
5 104. Definiálja a Cs klózt, ha C klóz, s pedig helyettesítések sorozata! 105. Definiálja a C klóz egyesítőjének fogalmát Mikor mondjuk az s helyettesítésre, hogy a C klóz legáltalánosabb egyesítője? 107. Írja le az egyesítési algoritmust Hajtsa végre az egyesítési algoritmust a következő klózon: (ide egy klóz kerül, pl. {p(x, f(x), z), p(c, y, f(y))}) 109. Ha C 1 és C 2 az elsőrendű logika klózai, mikor nevezzük az R klózt C 1 és C 2 rezolvensének? 110. Adja meg a következő klózok egy rezolvensét: (ide két, elsőrendű logikai klóz kerül, pl. {p(x), q(f(x))} és { p(f(x)), r(x)}) 111. Ha Σ az elsőrendű logika klózainak egy halmaza, definiálja, mi Res 0 (Σ), Res n+1 (Σ), ahol n 0 egész, és Res (Σ)! 112. Mondja ki az elsőrendű logika rezolúciós tételét Mondja ki a lift lemmát Mikor mondjuk, hogy a C klóz lineáris rezolúcióval levezethető a Σ klózhalmazból? 115. Mit nevezünk a lineáris rezolúcióban oldal klóznak? 116. Mit nevezünk a lineáris rezolúcióban bázis klóznak? 117. Mondja ki a lineáris rezolúció tételét Definiálja, mi a Horn klóz Definiálja, mi a negatív klóz Definiálja, mi a program klóz Definiálja, mi a definit klóz Definiálja, mi az SLD rezolúciós levezetés Mondja ki az SLD rezolúció tételét Írja fel a logikai programozás alapfeladatát Mit nevezünk logikai programnak? 126. Mit nevezünk kérdés klóznak? 127. Ha Σ egy logikai program, akkor mit nevezünk Σ egy konfigurációjának? 128. Ha (G, s) és (G, s ) egy Σ logikai program konfigurációi, mikor mondjuk, hogy (G, s) (G, s )? 129. Ha Σ egy logikai program, mit nevezünk egy Σ fölötti kiszámításnak? 5
6 130. Ha (G, []) (G 1, s 1 ) (G m, s m ) egy Σ logikai program fölötti kiszámítás, mikor nevezzük sikeresnek? 131. Ha (G, []) (G 1, s 1 ) (G m, s m ) egy Σ logikai program fölötti sikeres kiszámítás, mi az eredménye? 132. Hogyan módosul a függvény- és a predikátumjelek,,aritásának fogalma heterogén elsőrendű logikában? 133. Ha s S egy típus, akkor hogyan definiáljuk az s-típusú termek halmazát heterogén elsőrendű logikában? 134. Mik a heterogén elsőrendű logika atomi formulái? 135. Mik a heterogén elsőrendű logika formulái? 136. Ha L egy heterogén elsőrendű logikai nyelv, amiben S a típusok halmaza, mit értünk S típusú struktúra alatt? 137. Mik a másodrendű logika atomi formulái? 138. Mik a másodrendű logika formulái? 139. Hogyan bővítjük ki az elsőrendű struktúrafogalmat, hogy a másodrendű logika struktúrafogalmát kapjuk? 140. Ha A = (A, I, ϕ) másodrendű struktúra, R pedig n-rangú predikátumváltozó, mikor igaz A = R(t 1,..., t n )? 141. Ha A = (A, I, ϕ) másodrendű struktúra, F másodrendű formula, R pedig n-rangú predikátumváltozó, mikor igaz A = RF? 142. Ha A = (A, I, ϕ) másodrendű struktúra, F másodrendű formula, R pedig n-rangú predikátumváltozó, mikor igaz A = RF? 143. Írja fel az indukciós axiómát, másodrendű logikai formulával Definiálja, mi egy Kripke struktúra Ha A az alaptulajdonságok halmaza, mik a CTL formulái? 146. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = p, ha M Kripke struktúra, s egy állapota és p A alaptulajdonság Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = F, ha M Kripke struktúra, s egy állapota és F a CTL egy formulája Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = F G, ha M Kripke struktúra, s egy állapota és F, G a CTL egy-egy formulája Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = AX F, 150. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = EX F, 151. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = AG F, 6
7 152. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = EG F, 153. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = AF F, 154. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = EF F, 155. Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = A(F U G), ha M Kripke struktúra, s egy állapota és F, G a CTL egy-egy formulája Definiálja (formálisan vagy informálisan), hogy mikor igaz M, s = E(F U G), ha M Kripke struktúra, s egy állapota és F, G a CTL egy-egy formulája Írja fel a CTL modalitásainak egy adekvát halmazát. Mutassa meg, hogy valóban adekvát halmazt adott Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F =, mivel egyenlő S F? 159. Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F =, mivel egyenlő S F? 160. Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F = G, mivel egyenlő S F? 161. Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F = G H, mivel egyenlő S F? 162. Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F = AF G, mivel egyenlő S F? 163. Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F = EX G, mivel egyenlő S F? 164. Ha M = (S,, L) véges Kripke-struktúra és F = E(G U H), mivel egyenlő S F? 165. Kielégíti-e a következő Kripke-struktúra az s állapotban a következő CTL formulát? Válaszát indokolja. (ide egy Kripke struktúra és egy CTL formula kerül) 166. Határozza meg az S F halmazt a következő F -re és M-re: (ide egy F CTL formula és egy M Kripke-struktúra kerül) 167. Definiálja az L elsőrendű nyelv fölötti while programok halmazát Ha P = x := t egy while program, A egy elsőrendű struktúra, ϕ és ψ változóértékelések, mikor igaz ϕ[[p ]]ψ? 169. Ha P = P 1 ; P 2 egy while program, A egy elsőrendű struktúra, ϕ és ψ változóértékelések, mikor igaz ϕ[[p ]]ψ? 170. Ha P = if r then P 1 else P 2 egy while program, A egy elsőrendű struktúra, ϕ és ψ változóértékelések, mikor igaz ϕ[[p ]]ψ? 7
8 171. Ha P = while r do P 1 egy while program, A egy elsőrendű struktúra, ϕ és ψ változóértékelések, mikor igaz ϕ[[p ]]ψ? 172. Definiálja, mi egy parciális helyességi kifejezés Definiálja, mikor elégíti ki egy (A, I) struktúra az {F }P {G} parciális helyességi kifejezést Adjon egy példa A struktúrát, P while programot és F, G formulákat úgy, hogy A = {F }P {G} fennálljon! 175. Definiálja, mi egy totális helyességi kifejezés Definiálja, mikor elégíti ki egy (A, I) struktúra az [F ]P [G] totális helyességi kifejezést Adjon egy példa A struktúrát, P while programot és F, G formulákat úgy, hogy A = [F ]P [G] fennálljon! 178. Mit jelöl a Floyd-Hoare logikában, hogy [F ]P? Írja fel az értékadás Hoare-féle szabályát. Írja fel a kompozíció Hoare-féle szabályát. Írja fel a feltételes utasítás Hoare-féle szabályát. Írja fel a ciklus Hoare-féle szabályát. Írja fel a monotonitás Hoare-féle szabályát Mikor mondjuk, hogy az {F }P {G} parciális helyességi kifejezés levezethető Th(A)-ból, ahol A egy struktúra? 185. Hogyan módosul a Hoare-féle ciklus szabály, mikor a totális helyesség szabályait írjuk fel? 8
9 ,,Gondolkodtató kiskérdések 1. Mutassa meg, hogy ekvivalencia-reláció. 2. Mutassa meg, hogy F G = (F G). 3. Mutassa meg, hogy F = G = (F G). 4. Mutassa meg, hogy ha (F G) = H, akkor F = (G H). 5. Mutassa meg, hogy ha F = (G H), akkor (F G) = H. 6. Mutassa meg, hogy F = F kielégíthetetlen. 7. Mutassa meg, hogy tetszőleges F formulára = F. 8. Mutassa meg, hogy = F F tautológia. 9. Mutassa meg, hogy tetszőleges F formulára F =. 10. Mutassa meg, hogy = F = F. 11. Mutassa meg, hogy x(f G) xf xg általában nem teljesül. 12. Mutassa meg, hogy x(f G) xf xg általában nem teljesül. 13. Mutassa meg, hogy ha F F, akkor F F. 14. Mutassa meg, hogy ha F F és G G, akkor (F G) (F G ), ahol {,,, }. 15. Mutassa meg, hogy ha F = F, akkor ( F ) = ( F ). 16. Mutassa meg, hogy Σ = F pontosan akkor teljesül, ha Σ { F } kielégíthetetlen. 17. Mutassa meg, hogy F G pontosan akkor igaz, ha F = G és G = F. 18. Igazolja vagy cáfolja, hogy a következő ekvivalencia tetszőleges F (, G, H) formulára teljesül: (ide egy ekvivalencia kerül, például (F G) F G vagy xf x F ) 19. Mutassa meg, hogy {F, F G} = G. 20. Mutassa meg, hogy {F, G F } = G. 21. Mutassa meg, hogy {F G, F H} = G H. 22. Mutassa meg, hogy ha Σ ellentmondásos elmélet, akkor Σ =. 23. Mutassa meg, hogy ha a Σ elméletre Σ =, akkor Σ. 24. Mutassa meg, hogy ha a Σ elméletre Σ, akkor van olyan F mondat, amire F, F Σ. 25. Igaz-e a következő állítás: ha Σ ellentmondásos elmélet, akkor Σ az összes formulák halmaza? Válaszát indokolja. 9
10 26. Igaz-e a következő állítás: struktúrák tetszőleges K osztályára Th(K) egy elmélet? Válaszát indokolja. 27. Igaz-e a következő állítás: tetszőleges F formulára Th(Mod(F )) egy elmélet? Válaszát indokolja. 28. Lehet-e Th(K) ellentmondásos valamilyen K struktúraosztályra? Válaszát indokolja. 29. Lehet-e Th(K) ellentmondásos valamilyen K = struktúraosztályra? Válaszát indokolja. 30. Mutassa meg, hogy mondatok tetszőleges Σ halmazára Cons(Σ) elmélet. 31. Igaz-e, hogy ha Σ kielégíthető, akkor Cons(Σ) ellentmondásmentes? Válaszát indokolja. 32. Igaz-e, hogy ha Σ kielégíthető, akkor Th(Mod(Σ)) ellentmondásmentes? Válaszát indokolja. 33. Mutassa meg, hogy ha T végesen axiomatizálható elmélet, akkor egyetlen mondattal is axiomatizálható. 34. Elmélet-e az üres halmaz? Válaszát indokolja. 35. Elméletet alkotnak-e a tautológiák? Válaszát indokolja. 36. Elméletet alkotnak-e a kielégíthetetlen formulák? Válaszát indokolja. 37. Elméletet alkotnak-e a kielégíthető formulák? Válaszát indokolja. 38. Igazolja a következőt: ha az F ítéletkalkulusbeli formula tautológia és F -ben minden p predikátumjelet egy G p elsőrendű logikai formulával helyettesítünk, akkor az így kapott F is tautológia lesz. 39. Igazolja, hogy a {,, } rendszer teljes. 40. Igazolja, hogy a {, } rendszer teljes. 41. Igazolja, hogy a {, } rendszer teljes. 42. Igazolja, hogy a {, } rendszer teljes. 43. Igazolja, hogy a {, } rendszer teljes. 44. Igazolja, hogy a { } rendszer teljes. 45. Igazolja, hogy a { } rendszer teljes. 46. Igaz-e a következő állítás: ítéletkalkulus-beli klózok tetszőleges Σ halmazára van olyan n 0, amire Res (Σ) = Res n (Σ)? Indokolja. 47. Igaz-e a következő állítás: ítéletkalkulus-beli klózok tetszőleges véges Σ halmazára van olyan n 0, amire Res (Σ) = Res n (Σ)? Indokolja. 48. Igaz-e a következő állítás: ítéletkalkulus-beli klózok tetszőleges Σ halmazára és tetszőleges n 0-ra Res n (Σ) Res n+1 (Σ)? Indokolja. 10
11 49. Igaz-e a következő állítás: ítéletkalkulus-beli klózok tetszőleges Σ halmazára és tetszőleges n 0-ra ha Res n (Σ) = Res n+1 (Σ), akkor Res (Σ) = Res n (Σ)? Indokolja. 50. Igaz-e ítéletkalkulus-beli klózok tetszőleges Σ halmazára, hogy Σ = Res(Σ)? Indokolja. 51. Igaz-e ítéletkalkulus-beli klózok tetszőleges Σ halmazára, hogy Res(Σ) = Σ? Indokolja. 52. Igazolja, hogy H F H F. 53. Mutassa meg, hogy H F F tetszőleges F formulára. 54. Mutassa meg, hogy H (G H) ((F G) (F H)) tetszőleges F, G, H formulákra. 55. Mutassa meg, hogy H F tetszőleges F formulára. 56. Igazolja, hogy ha Σ H (F G), akkor Σ {F } H G. 57. Mikor igaz az F formulára, hogy F s? 58. Mikor igaz az F formulára, hogy F s? 59. Mutassa meg, hogy s ekvivalencia-reláció. 60. Hány osztálya van az s relációnak? Válaszát indokolja. 61. Igaz-e, hogy nincs olyan algoritmus, mely egy elsőrendű formuláról eldöntené, hogy tautológia-e? Válaszát indokolja. 62. Igaz-e, hogy nincs olyan algoritmus, mely egy ítéletkalkulus-beli formuláról eldöntené, hogy tautológia-e? Válaszát indokolja. 63. Igaz-e, hogy nincs olyan algoritmus, mely egy elsőrendű formuláról eldöntené, hogy kielégíthető-e? Válaszát indokolja. 64. Igaz-e, hogy nincs olyan algoritmus, mely egy ítéletkalkulus-beli formuláról eldöntené, hogy kielégíthető-e? Válaszát indokolja. 65. Igazolja, hogy T 0 (t) = t tetszőleges T 0 Herbrand-struktúrára. 66. Igazolja, hogy T 0 (F [x/t]) = T 0[x t] (F ) tetszőleges T 0 Herbrandstruktúrára, x változóra és t alaptermre. 67. Mutassa meg, hogy ha Σ az elsőrendű logika klózainak egy halmaza, akkor Res (Σ) a legszűkebb olyan klózhalmaz, mely tartalmazza Σ-t és mely zárt az elsőrendű rezolúcióra! 68. Mutassa meg, hogy Σ akkor és csak akkor kielégíthető, ha Σ l=0 vagy Σ l=1 az. 69. Igaz-e másodrendű logikában a kompaktsági tétel? Válaszát indokolja. 11
1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai
A tételhez hozzátartozik az elsőrendű nyelv szemantikája! 1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai Ítéletkalkulus - Az elsőrendű logika azon speciális este, amikor csak 0 ad rendű predikátumszimbólumok
Logika és informatikai alkalmazásai. Wednesday 17 th February, 2016, 09:03
Logika és informatikai alkalmazásai Wednesday 17 th February, 2016, 09:03 A logika rövid története 2 A logika rövid története Ókor Triviális: A trivium szóból származik trivium (tri+via = három út): nyelvtan,
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Egy HF múlt hétről HF1. a) Egyesíthető: s = [y/f(x,
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
A logikai következmény
Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Hatodik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű rezolúciós kalkulus - előkészítő fogalmak Prenex formula, Skolem normálforma 3/33 Eldönthető formulaosztályok keresése
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 6. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Nézzük meg a következ két kijelentést: Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett. Bármely
Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport) Logika a számtastudományban Logika és informatikai alkalmazásai Varterész Magdolna, Uni-Deb
Logika, 5. Az előadásfóliák ÉsikZoltén (SZTE InformatikaiTanszékcsoport) Logikaa szamtastudomanyban Logikaes informatikaialkalmazasai Előadásai alapján készültek Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport)
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája Logika és számításelmélet, 3. gyakorlat 2009/10 II. félév Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1 Az elsőrendű logika Elemek egy
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák
08EMVI3b.nb 1 In[2]:= Theorema Ítéletlogika 1 Ismétlés Szintaxis Szemantika Logikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák 2 Kalkulusok Kalkulus Levezethetõség Dedukciós
Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést. Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett.
Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László
MATEMATIKAI LOGIKA A gondolkodás tudománya Diszkrét matematika Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey,
LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.
MATEMATIKAI A gondolkodás tudománya Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey, Tarski, Ramsey, Russel,
Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus
Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,
Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.
Logikai ágensek Mesterséges intelligencia 2014. március 21. Bevezetés Eddigi példák tudásra: állapotok halmaza, lehetséges operátorok, ezek költségei, heurisztikák Feltételezés: a világ (lehetséges állapotok
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Formulahalmaz kielégíthetősége Ezen az előadáson Γ-val egy elsőrendű logikai nyelv
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Az elsőrendű logikai nyelv interpretációja L interpretációja egy I-vel jelölt függvénynégyes,
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. A logikai ekvivalencia Az A és a B elsőrendű formulák logikailag ekvivalensek, ha
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László
Logika kiskáté Mihálydeák Tamás és Aszalós László 2012 1. Definíciók 1. Adja meg a klasszikus nulladrendű nyel definícióját! Klasszikus nulladrendű nyelen az L (0) = LC, Con, F orm rendezett hármast értjük,
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. levelezős gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének
Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László
Logika kiskáté Mihálydeák Tamás és Aszalós László 2012 1. Definíciók 1. Adja meg a klasszikus nulladrendű nyel definícióját! Klasszikus nulladrendű nyelen az L (0) = LC, Con, F orm rendezett hármast értjük,
Deníciók és tételek a beugró vizsgára
Deníciók és tételek a beugró vizsgára (a szóbeli viszgázás jogáért) Utolsó módosítás: 2008. december 2. 2 Bevezetés Számítási problémának nevezünk egy olyan, a matematika nyelvén megfogalmazott kérdést,
Automatikus következtetés
Automatikus következtetés 1. Rezolúció Feladat: A 1 : Ha süt a nap, akkor Péter strandra megy. A 2 : Ha Péter strandra megy, akkor úszik. A 3 : Péternek nincs lehetősége otthon úszni. Lássuk be, hogy ezekből
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika Gyakorlati Jegyzet
Logika Gyakorlati Jegyzet Hajgató Tamás 2014 Lektorálta: Dr. Németh L. Zoltán Első gyakorlat A Russel-paradoxon Mik lehetnek egy halmazban? Lehet benne bármilyen matematikailag jól definiált objektum.
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai Iván Szabolcs 2017 tavasz Iván Szabolcs Logika és informatikai alkalmazásai 2017 tavasz 1 / 309 A kurzusról Vizsga kell hozzá átmenő gyakjegy (idén, tavaly, tavalyelőtt
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Második előadás Tartalom 2/26 Ítéletlogika - Szemantika (folytatás) Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Szemantikus következményfogalom Formalizálás
... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.
Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat
Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.
Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28. Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció)
Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus
Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Harmadik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű logika bevezetés Az elsőrendű logika szintaxisa 3/33 Nulladrendű állítás Az ítéletlogikában nem foglalkoztunk az álĺıtások
Matematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
Kiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések
Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések 1. Az informatikai rendszereknél mit ellenőriznek validációnál és mit verifikációnál? 2. A szoftver verifikációs technikák
Logika gyakorlat 08. Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul.
Logika gyakorlat 08 Normálformák elsőrendben Egy formula kiigazított, ha: Különböző kvantorok különböző változókat kötnek Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul. Minden formulát kiigazíthatunk,
Logikai alapok a programozáshoz
Logikai alapok a programozáshoz Kidolgozott tételek Készítette: Chripkó Ágnes Felhasznált anyagok: előadásvázlat; gyakorlatok anyaga; Pásztorné Varga K., Várterész M.: A matematikai logika alkalmazásszemléletű
Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA
NULLADRENDŰ LOGIKA (ÍTÉLETKALKULUS) A logikát, mint a filozófia egy részét, már az ókori a görög tudósok is igen magas szinten művelték, pl. Platón (Kr. e. 427- Kr. e. 347), Arisztotelész (Kr.e. 384- Kr.
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
Automatikus tételbizonyítás
Automatikus tételbizonyítás előadások Várterz Magda Kádek Tamás Automatikus tételbizonyítás: előadások Várterz Magda Kádek Tamás Table of Contents 1 Előszó 1 2 Bevezet 2 1 Az elsőrendű nyelv szintaxisa
Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika és számításelmélet. 10. előadás
Logika és számításelmélet 10. előadás Rice tétel Rekurzíve felsorolható nyelvek tulajdonságai Tetszőleges P RE halmazt a rekurzívan felsorolható nyelvek egy tulajdonságának nevezzük. P triviális, ha P
b, Van olyan makacs ember, a senki más tanácsára nem hallgat. (Univerzum az emberek halmaza)
Elsőrendű logika. Formalizálja az alábbi mondatokat: a, Aki másnak vermet ás, maga esik verembe. (Univerzum az emberek halmaza) ( yv ( E( ) E(: verembe esik, V(: vermet ás y-nak b, Van olyan makacs ember,
AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI
AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 4. gyakorlat Interpretáció A ϱ függvényt az L (0) = LC, Con, Form nulladrendű nyelv egy
Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék Mesterséges Intelligencia - MI Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2 Előadó: Hullám Gábor Pataki Béla
Memo: Az alábbi, "természetes", Gentzen típusú dedukciós rendszer szerint készítjük el a levezetéseket.
Untitled 2 1 Theorema Predikátumlogika 1 3 Natural Deduction (Gentzen mag/alap kalkulus) Cél: a logikai (szematikai) következményfogalom helyett a (szintaktikai) levethetõség vizsgálata. A bizonyítási
Alap fatranszformátorok II
Alap fatranszformátorok II Vágvölgyi Sándor Fülöp Zoltán és Vágvölgyi Sándor [2, 3] közös eredményeit ismertetjük. Fogalmak, jelölések A Σ feletti alaptermek TA = (T Σ, Σ) Σ algebráját tekintjük. Minden
Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer
Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk
Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
Algoritmusok bonyolultsága
Algoritmusok bonyolultsága 11. előadás http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/komplex.htm () 1 / 1 NP-telesség Egy L nyelv NP-teles, ha L NP és minden L NP-re L L. Egy Π döntési feladat NP-teles, ha Π NP és
Logika és számításelmélet Készítette: Nagy Krisztián
Logika és számításelmélet Készítette: Nagy Krisztián LOGIKA RÉSZ 1. Gondolkodásforma vagy következtetésforma Egy F = {A 1, A 2,, A n } állításhalmazból és egy A állításból álló (F, A) pár. 2. Helyes következtetésforma
Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)
Matematika szigorlat - konzultációs szeminárium Azoknak, akik másodszorra vagy többedszerre veszik fel a Matematika szigorlat (NAMMS1SAND) tárgyat. Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS) FŐBB TÉMAKÖRÖK
NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere
Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják
2. Ítéletkalkulus szintaxisa
2. Ítéletkalkulus szintaxisa (4.1) 2.1 Az ítéletlogika abc-je: V 0 V 0 A következő szimbólumokat tartalmazza: ítélet- vagy állításváltozók (az állítások szimbolizálására). Esetenként logikai változónak
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Példák Az alábbi világokban állításokat akarunk megfogalmazni: A táblára színes karikákat
Matematikai logika és halmazelmélet
Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete
Automaták és formális nyelvek
Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt
Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:28
Bonyolultságelmélet Monday 26 th September, 2016, 18:28 A kurzus teljesítési követelményei 2 Gyakorlat Három kisdolgozat 6 6 pontért kb. a 4., 7. és 10. gyakorlaton Egy nagydolgozat 28 pontért utolsó héten
1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje
1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt
HALMAZELMÉLET feladatsor 1.
HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,
Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA
Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA Kijelentő mondatokhoz, melyeket nagy betűkkel jelölünk, interpretáció (egy függvény) segítségével igazságértéket rendelünk (I,H). Szintaxisból (nyelvtani szabályok,
Formális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar
Formális szemantika Kifejezések szemantikája Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar 2016-2017-2 Az előadás témája Egyszerű kifejezések formális szemantikája Az első lépés a programozási nyelvek szemantikájának
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36
1/36 Logika és számításelmélet I. rész Logika 2/36 Elérhetőségek Tejfel Máté Déli épület, 2.606 matej@inf.elte.hu http://matej.web.elte.hu Tankönyv 3/36 Tartalom 4/36 Bevezető fogalmak Ítéletlogika Ítéletlogika
ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára
ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára 7. Előadás: Hálózatok, P- és N P-teljes problémák Előadó: Hajnal Péter 2015. tavasz 1. Hálózatok és egy P-teljes probléma Emlékeztető.
Logika és számításelmélet. 11. előadás
Logika és számításelmélet 11. előadás NP-teljesség Emlékeztetőül: NP-teljes nyelv Egy L probléma NP-teljes (a polinom idejű visszavezetésre nézve), ha L NP L NP-nehéz, azaz minden L NP esetén L p L. Azaz
Logikai alapok a programozáshoz
Logikai alapok a programozáshoz Nagy Károly 2014 Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet 1 Tartalomjegyzék 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 2 2. A kijelentés logika törvényei 5 3. Logikai
Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014
Logikai alapok a programozáshoz előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről
Válogatott fejezetek a logikai programozásból ASP. Answer Set Programming Kelemen Attila
ASP 1 Kedvcsináló N királynő 3+1 sorban index(1..n). % minden sorban pontosan 1 királynő van 1{q(X,Y):index(X)}1 :- index(y). % az rossz, ha ugyanabban az oszlopban 2 királynő van :- index(x; Y1; Y2),
Mesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Logikai ágens ügyesebben Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade Mit tudunk már?
ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha
ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig
0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI
4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok
Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:50
Bonyolultságelmélet Monday 26 th September, 2016, 18:50 A kiszámítás modelljei 2 De milyen architektúrán polinom? A kiszámításnak számos (matematikai) modellje létezik: Általános rekurzív függvények λ-kalkulus
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Alapfogalmak-szemantika
Volt (a helyes következtetéseknél): ELSŐRENDŰ LOGIKA Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:27. Bonyolultságelmélet
Monday 26 th September, 2016, 18:27 A kurzus teljesítési követelményei Gyakorlat Három kisdolgozat 6 6 pontért kb. a 4., 7. és 10. gyakorlaton Egy nagydolgozat 28 pontért utolsó héten előadáson Pontszám:
III. Szabályalapú logikai következtetés
Speciális szabályalapú következtetés III. Szabályalapú logikai következtetés Ismeretek (tények, szabályok, cél) elsőrendű logikai formulák. Ezek az állítások eredeti formájukat megőrzik, ami másodlagos
A digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete 8. előadás ápr. 16. Turing gépek és nyelvtanok A nyelvosztályok áttekintése Turing gépek és a természetes számokon értelmezett függvények Áttekintés Dominó Bizonyítások: L
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával
Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel:
Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1
3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció
Algoritmusok a tételbizonyításban
Debreceni Egyetem Informatikai Kar Számítógéptudományi Tanszék Algoritmusok a tételbizonyításban Témavezet : dr. Várterész Magda egyetemi docens Készítette: Tanyi Attila Programtervez informatikus (B.Sc.)
5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók
5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A
1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
Definíciók, tételkimondások 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 2. Sorolja fel a logikai jeleket. 3. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
LOGIKA ÉS SZÁMÍTÁSELMÉLET KIDOLGOZOTT JEGYZET
LOGIKA ÉS SZÁMÍTÁSELMÉLET KIDOLGOZOTT JEGYZET Készítette: Butkay Gábor és Gyenes József A jegyzet a 2013-2014-es tanév 2. felében lévő Logika és számításelmélet előadások alapján született. A jegyzet nem
Programok értelmezése
Programok értelmezése Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 22. Izsó Tamás Programok értelmezése/ 1 Section 1 Programok értelmezése Izsó Tamás Programok értelmezése/ 2 programok szemantika értelmezése
1. Az elsőrendű logika szintaxisa
1. Az elsőrendű logika szintaxisa 6.1 Alapelemek Nyelv=abc + szintaxis + szemantika. 6.1.1 Abc Logikai rész:,,,,,, Indivídum változók (X, Y, ) Elválasztó jelek ( ( ) ) (ítélet változók) Logikán kívüli