Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával
|
|
- Szebasztián Mészáros
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) / mellék
2 A tudásábrázolás elvárt jellemzői Patrick Winston szerint 1. A fontos dolgokat világosan adja meg. 2. Fedje fel a természetes korlátokat, megkönnyítve a számítások néhány fajtáját. 3. Legyen teljes. 4. Legyen tömör. 5. Legyen átlátható számunkra. 6. Legyen alkalmas gyors feldolgozásra. 7. Rejtse el a részleteket, de tegye elérhetővé azokat szükség esetén. 8. Létezzen rá számítógépi eljárás. A jó tudásábrázolás az MI feladatok megoldásánál fél siker. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 2.
3 Tudástípusok Deklaratív Strukturált Procedurális Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 3.
4 Deklaratív tudás Csak ismeretek, összefüggések és alkalmazási utasítások nélkül Leírása: logikai kifejezések fogalmak objektumok Technikák: formális logika O-T-É hármas Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 4.
5 Tudásábrázolási módszerek Szimbolikus (formális) logika (ítéletkalkulus, elsőrendű logika) Szabályalapú rendszerek Szemantikus hálók Keretek, script-ek Neurális hálózatok Modellalapú Hibrid Deklaratív Strukturált Procedurális Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 5.
6 Tudásábrázolás formális logikával A logikáról: A logika a bölcselés tudománya, a helyes gondolkodás művészetének tana. A logika osztályozása: Logika Arisztotelészi (hagyományos) Propozíciós Logika (Ítéletkalkulus) Szimbolikus (formális) Predikátum logika (Elsőrendű logika) Nem klasszikus szimbolikus logika: - modális - temporális - többértékű -intuicionista - valószínűségi - Fuzzy logika Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 6.
7 udásábrázolás formális logikával: propozíciós logika Egyéb elnevezések: kijelentéskalkulus, ítéletkalkulus, nulladrendű predikátum-kalkulus. Propozíció: egy kijelentő mondat formában megadott állítás, mely az adott kontextusban egyértelmű igaz, vagy hamis logikai értékkel bír. A propozíciós logika olyan egyszerű nyelvtani kapcsolatokat alkalmaz a legegyszerűbb "atomi mondatok" között, mint az és, vagy, nem. Atomi mondatok: A= A víz száz fokon forr. B= A macskák ugatnak. Az ilyen atomi összetevők (objektumok) egyértelműen megítélhetők az igaz, vagy hamis értékek valamelyikével. (Általános tapasztalat szerint A igaz, B hamis). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 7.
8 udásábrázolás formális logikával: propozíciós logika A propozíciós logika tárgya, célja összetett szerkezetek kiértékelésére formális szabályt adni. A kiértékelésben az atomi összetevők (objektumok) igazságértékeit kell csak figyelembevenni, jelentésüktől eltekintünk. Atomi kijelentések helyett szimbólumok: Esik az eső A Eltekintünk a természetes nyelvi jelentéstől Nem természetes átalakítás, pl.: A: Jóska megbetegedett. B: Jóska elment az orvoshoz. Hétköznapi értelemben A és B jelentése eltér B és A összetett kijelentésétől. Csak az igaz, vagy hamis értéke fontos számunkra A- nak és B-nek. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 8.
9 A propozíciós logika szintaxisa Jelkészlet Elválasztójelek:, ( ) Logikai operátorok (műveleti jelek): {csökkenő precedenciasorrendben} negáció 'nem' konjunkció 'és' diszjunkció 'vagy implikáció 'ha... akkor... 'következik ekvivalencia 'akkor és csak akkor 'azonos' Logikai változók (ítéletváltozók): p, q, r, Logikai konstansok (ítélet-, predikátumkonstansok): T, F (True, False), (igaz, hamis). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 9.
10 A propozíciós logika szintaxisa A propozíciós logika (kijelentéskalkulus, ítéletkalkulus) formuláit a jelkészlet elemeiből a szintaxis szabályai szerint építjük fel: Atomi formula (atom) Minden ítéletkonstans atom : T, F Minden ítéletváltozó atom : p, q, r, Formula (jól formált formula): Minden atomi formula egyben formula Ha A és B formulák, akkor a A, A B, A B, A B, A B kifejezések is formulák. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 10.
11 A propozíciós logika szemantikája Egy logikai formulának az igazságértéke ad jelentést, mely igazságértéket a szemantika szabályai szerint kapja meg. A jelentésadás lépései: 1. Interpretálás 2. Kiértékelés A formula interpretálása: minden egyes ítéletváltozójához az igaz, vagy a hamis értéket rendeljük minden lehetséges módon. Egy hozzárendelés egy interpretációt ad. Az interpretációk száma a propozíciós logikában véges: 2 n ahol n a változók száma. pl.: A := (p q) (r ( s)) két lehetséges interpretációja: I 1 : (p,q,r,s) = (T,T,F,F) I 2 : (p,q,r,s) = (F,T,T,F)... Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 11.
12 A propozíciós logika szemantikája Kiértékelés Az interpretált formula kiértékelését a logikai műveleti jelek szemantikája alapján végezzük: Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 12.
13 A propozíciós logika szemantikája Kiértékelés A formula kielégíthető, ha létezik olyan interpretációja, ami igaz. A formula kielégíthetetlen, ha nem létezik olyan interpretációja, ami igaz. A formula érvényes, ha valamennyi interpretációja igaz. Egy következtetési folyamat teljes, ha az összes igaz következmény levezetésére képes. Pl.: Ha süt a nap, nem tanul Péter. süt a nap : p tanul Péter : q A:= p ( q) A lehetséges 4 interpretáció egyike: p= T, q= F, a kiértékelt formula: T ( F); T T; T, az A állítás kielégíthető, de nem érvényes (p= T, q= T) Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 13.
14 Logikai azonosságok a propozíciós logikában Összetett kijelentések kiértékelését, illetve egyszerűsítését, vagy kijelentések egyenértékűségének belátását segítik a logikai azonosságok. Igazságtáblával igazolhatók, pl.: A, B, C esetén 2 3 =8 eset, mindkét oldalon ugyanazt adja. A B = ( A B ) ( B A) A B = A B Funkcionálisan teljes logikai primitívek pl. a metszet, az unió és a tagadás segítségével az összes többi logikai művelet is kifejezhető. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 14.
15 Logikai azonosságok a propozíciós logikában A False = A A True = A A True = True A False = False A A = True A A = False Univerzális határok Univerzális határok Univerzális határok Univerzális határok Kiegészítés Kiegészítés Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 15.
16 Logikai azonosságok a propozíciós logikában Kettős tagadás: A = A Idempotencia: A A = A Kommutativitás: A B = B A (felcserélhetőség) A B = B A Asszociativitás: (A B) C = A (B C) (társíthatóság) (A B) C = A (B C) Abszorpció: A (A B) = A (elnyelés) A (A B) = A Disztributivitás: A (B C) = (A B) (A C) (széttagolhatóság) A (B C) = (A B) (A C) DeMorgan összefüggés: (A B) = A B (A B) = A B Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 16.
17 Logikai azonosságok a propozíciós logikában B1. Idempotence B2. Commutativity B3. Associativity B4. Absorption B5. Distributivity B6. Universal bounds B7. Complementarity B8. Involution B9.Dualization a+a=a, a a=a a+b=b+a (a+b)+c=a+(b+c), (a b) c=a (b c) a+(a b)=a, a (a+b)=a a (b+c)=(a b)+(a c), a+(b c)=(a+b) (a+c) a+0=a, a+1=1 a 1=a, a 0=0 a+ a=1, a a=0, 1=0 (a+b)= a b (a b)= a + b Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 17.
18 Kielégíthetetlen és érvényes kifejezések A kielégíthetetlen logikai kifejezések és az érvényes kifejezések fontos szerepet játszanak a tételbizonyításban. A tétel azt jelenti, hogy állításokból logikailag következik a konklúzió. Tautologikus törvény: A B = A, ha A tautológia, A B = B, ha A tautológia. A logikai kifejezés tautológia, azaz érvényes kifejezés akkor, ha minden lehetséges helyettesítése igaz. Kielégíthetetlenségi törvény: A B = B, ha A kielégíthetetlen, A B =A, ha A kielégíthetetlen. A logikai kifejezés kontradikció, azaz kielégíthetetlen kifejezés akkor, ha minden lehetséges helyettesítésre hamis értéket ad. Természetesen a formulák többsége egyes interpretációkban hamis, más interpretációkban igaz, azaz kielégíthető. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 18.
19 Megjegyzés: háromértékű logika A harmadik logikai érték: ½ : nem meghatározott ab Łukasiewicz Bochvar Kleene Heyting Reichenbach ½ 0½1½ ½½½½ 0½1½ 0½10 0½1½ ½0 0½½½ ½½½½ 0½½½ 0½00 0½½½ ½½ ½½11 ½½½½ ½½½½ ½½11 ½½11 ½1 ½11½ ½½½½ ½11½ ½11½ ½11½ ½ ½1½½ ½½½½ ½1½½ ½1½½ ½1½½ Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 19.
20 Tételbizonyítás a propozíciós logikában Egy propozíciós logikai formula érvényességének igazolására alkalmas módszerek: Igazságtáblás Formális levezetés Rezolúció A tétel igaz állításokból és egy, azokból állítólag következő konklúzióból áll. A tételbizonyítás feladata formális szabályok gépies alkalmazásán keresztül igazolni, hogy a konklúzió a premisszák következménye. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 20.
21 Következtetési szabályok Modus ponens És kiküszöbölés És bevezetés Vagy bevezetés Dupla negáció kiküszöbölés Egységrezolúció Rezolúció Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 21.
22 Következtetési szabályok Modus ponens (implikáció kiküszöbölés) ha tudjuk, hogy az α βimplikáció igaz és α igaz, akkor következtethető (igaz) a β értéke α β, α β És kiküszöbölés ha tudjuk, hogy α 1 α 2 α 3 α n igaz, akkor következtethető (igaz) az α i értéke α 1 α 2 α 3 α n α i Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 22.
23 Következtetési szabályok És bevezetés ha tudjuk, hogy α 1, α 2, α 3,, α n igaz, akkor következtethető az α 1 α 2 α 3 α n értéke α 1,α 2,α 3,..., α n α 1 α 2 α 3 α n Vagy bevezetés ha tudjuk, hogy α i igaz, akkor következtethető (igaz) az α 1 α 2 α 3 α n értéke α i α 1 α 2 α 3 α n Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 23.
24 Következtetési szabályok Dupla negáció kiküszöbölés ha tudjuk, α értékét, akkor következtethető (igaz) az α értéke α α Egységrezolúció ha tudjuk, hogy az α β igaz és a β hamis, akkor következtethető (igaz) az α értéke α β, β α Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 24.
25 Tételbizonyítás a propozíciós logikában A rezolúció szabálya: α β, β γ α γ Mivel β nem lehet egyszerre igaz és hamis, ezért valamelyik premisszában, előfeltételben a másik tagnak (α, vagy γ ) igaznak kell lennie, tehát az α γ igaz. A rezolúció módszere kiemelkedik a többi közül, mivel ez a bizonyítási módszer alkalmazható a predikátum logikában is. Implikációként felírva: α β, β γ (az implikáció tranzitivitása) α γ α β= α Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 25.
26 Tételbizonyítás a propozíciós logikában A rezolúció módszerével egy tételről (állításról) egyértelműen belátható ha az kielégíthetetlen. A rezolúciós módszer lépései: A kielégíthetetlenség bizonyításához konjunktív normál forma alakra (KNF) hozzuk az összetett formulát és a rezolúció ismételt alkalmazásával, fokozatos egyszerűsítéseken keresztül jutunk el az ellentmondáshoz. (KNF elég csak egy részéről belátnunk, hogy kielégíthetetlen) A rezolúció alkalmazása a propozíciós logikában (ítéletkalkulus) korlátozott, mivel bonyolultabb problémák leírására ez a logika nem ad eszközöket. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 26.
27 Tételbizonyítás a propozíciós logikában A konjunktív normálforma Klózok konjunkciója, ÉS kapcsolata Az eredeti formulával ekvivalens Egyszerű felépítése miatt gépiesen kezelhető. A klóz literálok diszjunkciója (VAGY kapcsolata), vagy egyetlen literál. A literál egy ítéletváltozó (logikai változó), vagy annak negáltja. Példa: Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 27.
28 Tételbizonyítás a propozíciós logikában Formulák konjunktív normálformára hozásának lépései: 1. Azonosságok kiküszöbölése: A B = ( A B ) ( B A) 2. Implikációk kiküszöbölése: A B = A B 3. A negálás hatáskörének redukálása: (A B) = A B (A B) = A B 4. Klózok konjunkciójának létrehozása: A (B C) = (A B) (A C) 5. Implikációs normál formára alakítás: A B C D átalakul A B C D A diszjunktív normál formából elhagyva a konjunkció operátorokat, a formula literálokra esik szét, melyek halmazára alkalmazzuk a rezolúció szabályát ciklusban. Ily módon a rezolúció egy olyan könnyen automatizálható eljárás, melynek segítségével egy klózhalmaz, illetve a neki megfelelő konjunktív normál forma kielégíthetetlenségét belátjuk. A klózhalmaz egyszerűsítése rezolválható klózpárokon keresztül történik. Rezolválható klózpár: egyetlen ellentett literálpárt tartalmaznak, pl: p A, p B ahol A és B közvetlenül tovább már nem rezolválható klózok (A B). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 28.
29 Tételbizonyítás a propozíciós logikában A rezolúciós folyamat során a rezolválható párok rezolválása eredményeként adódó rezolvens klózt a halmazhoz adjuk. A klózhalmaz kielégíthetetlenségét az jelzi, hogy végül hamis klózt kapunk. A rezolúció algoritmusa: Procedure Rezolúció 1. KLÓZHALMAZ feltöltése 2. do 3. Rezolválható klózpár C i, C j kiválasztása a KLÓZHALMAZ-ból 4. Rezolválás: C ij R(C i,c j ) 5. KLÓZHALMAZ bővítése C ij rezolvenssel 6. while C ij False end Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 29.
30 Tételbizonyítás a propozíciós logikában Példa: KNF: (p q) ( p r) ( r s) q s p q p r q r r s q s q Rezolúció: α β, β γ α γ s s False A rezolúció teljességének tétele garantálja, hogy egy kielégítetlen formula klózhalmazából kiindulva, minden lehetséges módon képezve a klózpárok rezolvensét, véges sok lépésben eljutunk az üres klózhalmazhoz. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 30.
31 Tételbizonyítás a propozíciós logikában Példa: KNF: (p q) ( p r) ( r s) q s Implikációs normál forma: (q p) (p r) (r s False) (True q) (True s) q p p r q r r s False q s False True q a b = a b a b c d = (a b) (c d) a b ( False) = (a b) False False c d = True (c d) True s False True s True True False Rezolúció: α β, β γ α γ Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 31.
32 Tételbizonyítás a propozíciós logikában Ha egy tudásbázisból következik egy állítás: (TB Állítás) : igaz, átírva konjunkcióra: (TB Állítás) : hamis A bizonyítandó tétel tagadott alakját a tudásbázishoz adva az egészről azt kell bizonyítanunk, hogy kielégíthetetlen Jó rá a rezolúció! Ehhez konjunktív normál forma alakra (KNF) hozzuk az összetett formulát és a rezolúció ismételt alkalmazásával, fokozatos egyszerűsítéseken keresztül jutunk el az ellentmondáshoz. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 32.
33 Predikátum logika További elnevezések: elsőrendű logika, elsőrendű predikátumkalkulus, vagy egyszerűen predikátumkalkulus. A világ objektumokból áll, melyeknek saját azonosítójuk van. Predikátum: objektumok sajátságainak és az objektumok közötti kapcsolatok, viszonyok, relációk szimbolikus formában való megadására alkalmas állítás, mely egy adott interpretációban egyértelmű igaz, vagy hamis minősítéssel bír. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 33.
34 Predikátum logika A predikátum logika jellemzői: Kijelentéseink tartalmát is leírja, mivel az állítások az individuumkonstansok, individuumváltozók és individuumfüggvények révén egy tartomány (alaphalmaz, domain) elemeire vonatkozhatnak. Az ítélet-, vagy logikai függvények, azaz a predikátumok használatával indivíduum paraméterektől függő igazságú állítások fogalmazhatók meg. Új logikai operátorok, a kvantorok segítségével kifejezhetjük a "minden" és a "létezik" fordulatokat is. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 34.
35 Predikátum logika Az propozíciós logikában is volt formula (amely igaz/hamis értékkel bírt), de az csak ítéletkonstans, ill. ítéletváltozók logikai kapcsolatából állt össze Predikátum logika: itt az objektumok (amik a logikai értékkel bírnak) termek (konstansok, változók, és függvényeik) relációja. Az interpretáció módja eltér a propozíciós logikáétól, és ebből eredően a predikátum logikában egy formulának végtelen sok interpretációja lehetséges az alaphalmaz, és az azon értelmezett függvények és predikátumok tetszőleges választhatósága miatt. Magasabb rendű logika: megengedi az objektumok relációját is. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 35.
36 Predikátum logika Bonyolultabb tételek bizonyíthatók, mint a propozíciós logikában: Pl.: Premisszák, ismert tények: (1) Van olyan hallgató, aki minden tárgyat szeret. (2) A szócséplést egyik hallgató sem szereti Igaz-e a fenti állítások ismeretében a következő állítás? Bizonyítandó állítás: (4) Egyik tárgy sem szócséplés. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 36.
37 A predikátum logika szintaxisa Jelkészlet: Elválasztójelek:, ( ) [ ] Logikai operátorok (műveleti jelek): Kvantorok: univerzális kvantor ("minden"): egzisztenciális kvantor ("létezik" vagy "van olyan"): (precedencia: ) Elemkonstansok (individuumkonstansok): a, b, c,...,vagy nevek (például: János, asztal). Elemváltozók (individuum változók): x, y, z... Függvényszimbólumok (individuumfüggvények): f, g, h,..., vagy például: testvére(józsi ) Laci Itéletkonstansok (logikai konstansok): True, False. Itéletváltozók (logikai változók): p, q, r... Predikátumszimbólumok (logikai függvény): P, Q, R,..., vagy például: testvérek( x, y ), P(x,y). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 37.
38 A predikátum logika szintaxisa A jelkészlet elemeiből a kifejezések 3 osztálya alkotható meg: Term-ek, Atomi formulák (Atomok) és Jólformált formulák (Formulák). Term (individuum konstans, individuum változó, individuum függvény): Minden elemkonstans (individuum konstans) term. Pl.: a,b,...,asztal, szék, stb. Minden elemváltozó (individuum változó) term. Pl.: x, y. Ha f egy n-argumentumú függvényszimbólum és t1,...,tn term-ek, akkor f(t1,...,tn) is term. Pl.: f(a,x), gyereke(pál,x), színe(haj,időskorban) ősz, színe(haj,fiatalkorban) szőke. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 38.
39 A predikátum logika szintaxisa Atomi formula (kiértékelve True, vagy False): Minden ítéletkonstans atomi formula. ( True, False ) Minden ítéletváltozó atomi formula. ( p, q, r, ) Ha P egy n-argumentumú predikátumszimbólum (logikai függvény) és t 1,...,t n term-ek, akkor P(t 1,...,t n ) atomi formula. Pl.: házaspár(pál,irén) True. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 39.
40 A predikátum logika szintaxisa Formula (jólformált formula): Minden atomi formula egyben formula. (True, p, P(a,b) ) Ha A ésbformulák, akkor a ( A), (A B), (A B), (A B), (A B) kifejezések is formulák. Ha az A egy formula és az x egy elem (individuumváltozó), akkor a ( x)a, ( x)a kifejezések is formulák. Pl.: ( x) testvére (x,pál) Precedenciasorrend:, pl.: ((( x)a) (B) helyett: ( x)a B Példa: Vagy van egy részeg, vagy nem volt már ital. A:= részeg(x)=r(x), C= volt ital. ( x)r(x) C. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 40.
41 A predikátum logika szintaxisa Kötött változó: Minden előfordulása a formulában kvantor hatása alatt áll. ( x) P(x,y) x kötött változó, y nem kötött változó. ( x) [P(x,y) ( y) Q(x,y)] mindkét x kötött [] miatt, y első előfordulása nem kötött, második előfordulása kötött. Mondat: olyan formula, melyben minden változó összes előfordulása kötött. Csak mondatokkal foglalkozunk. Példa mondatra: ( x) [P(x) ( y) Q(x,y)]. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 41.
42 Feladat: Állítások: Példa a formulázásra (1) Van olyan hallgató, aki minden tárgyat szeret. (2) A szócséplést egyik hallgató sem szereti (3) Egyik tárgy sem szócséplés Formalizálás: Alkalmazott predikátumok: H(x): az x egy hallgató T(y): az y egy tárgy C(y): az y egy szócséplés S(x,y): az x szereti y-t. A formalizált állítások: F1: ( x)[h(x) ( y)(t(y) S(x,y))] F2: ( x)[h(x) ( y)(c(y) S(x,y))] F3: ( x)[t(x) C(x)] Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 42.
43 A predikátumkalkulus szemantikája Az elsőrendű predikátumkalkulus formuláinak is hasonlóan adunk jelentést, mint az ítélet-kalkulusban: először interpretáljuk, majd kiértékeljük a formulát. (Eredmény: True, vagy False). Interpretáció: Individuumtartomány (az értelmezés alaphalmazának) megválasztása: jele D, nem üres. Hozzárendelések: Minden individuumkonstans-szimbólumnak feleltessük meg D egy elemét. (a:= asztal ) Minden n-argumentumú individuumfüggvényhez (pl.: f(a,b) ) rendeljünk hozzá egy D n D leképezést. ( gyermeke(a,b) c, gyermeke(pál,irén) Jutka ). Minden n-argumentumú predikátumfüggvénynek feleltessünk meg egy D 2 {T,F} leképezést, ahol T a logikai igaz, F pedig a logikai hamis értéket jelöli. (Pl.: házaspár(pál,irén) True ). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 43.
44 A predikátumkalkulus szemantikája Kiértékelés: Ha az A és B formulák igazságértéke ismert, akkor a ( A), (A B), (A B), (A B), (A B) formulák igazságértékét a logikai műveleti jelek propozíciós logikánál megadott igazságtáblái alapján határozzuk meg. A ( x)a formula igazságértéke pontosan akkor T az adott interpretációban, ha az A formula igazságértéke minden x D esetén True, egyébként ( x)a értéke False. A ( x)a formula igazságértéke pontosan akkor True az adott intrepretációban, ha az A formula igazságértéke legalább egy x D esetén True; egyébként ( x)a értéke False. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 44.
45 A predikátum formula igazságértéke Predikátum formula igazságértéke az interpretáció függvénye Pl: ( x) [P( f (x,x), b) P(x, b)] formula esetén Értelmezések: a., D a természetes számok halmaza. Megfeleltetések: b := 1 f(x,y) := x y ( f a szorzást jelölő függvény) P := egyenlő ( P legyen az egyenlőség relációja) Ezekkel a formula: ( x) [(x 2 = 1) (x = 1)] T= igaz, a természetes számok körében. b., D az egész számok halmaza. Megfeleltetések: mint fent. A formula értéke F=hamis, mert x = -1 esetén x 2 = 1 -ből nem következik, hogy x = 1. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 45.
46 Predikátum-logikai formulák kielégíthetősége Kielégíthető az a formula, amelyik valamely interpretációban igaz. Érvényesnek nevezünk egy formulát, ha minden interpretációban igaz. Például a ( x)p(x) ( y) P(y). Kielégíthetetlen az a formula, amely minden interpretációban hamis értékű. Például a ( x)p(x) ( y) P(y). Az érvényes, illetve a kielégíthetetlen formulák a fontosak számunkra, ugyanis a tételbizonyítást egy formula érvényességének, illetve kielégíthetetlenségének a belátására lehet visszavezetni. Probléma: az elsőrendű predikátumkalkulus egy formuláját nem tudjuk az összes lehetséges interpretációban kiértékelni, mivel végtelen sok alaphalmazt lehet megadni. Megoldás: a rezolúciós eljárás, mellyel egy formula érvényessége, vagy kielégíthetetlensége belátható. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 46.
47 Logikai azonosságok a predikátum kalkulusban Két formula ekvivalens, ha minden interpretációban ugyanaz az igazságértékük. A propozíciós logikában megadott azonosságok itt is érvényesek További azonosságok: Q jelölheti a, vagy a jelek bármelyikét. Jelöljön A(x) olyan formulát, amelyben az x változó előfordul, B pedig olyat, amely az x-et nem tartalmazza. (Qx)A(x) B = (Qx)(A(x) B) (Qx)A(x) B = (Qx)(A(x) B) (( x)a(x)) = ( x)( A(x) ) (( x)a(x)) = ( x)( A(x) ) ( x) A(x) ( x) B(x) = ( x) (A(x) B(x)) ( x) A(x) ( x) B(x) = ( x) (A(x) B(x)) (Q1x) A(x) (Q2x) B(x) = (Q1x) (Q2y) (A(x) B(y)) (átnevezés!) (Q1x) A(x) (Q2x) B(x) = (Q1x) (Q2y) (A(x) B(y)). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 47.
48 Rezolúció a predikátum logikában Bonyolultabb tételek bizonyíthatók, mint a propozíciós logikában, ugyanakkor a bizonyítás lépései is jóval összetettebbek. A következőkben egy egyszerű példát mutatunk, amely rámutat a predikátum logikán belüli rezolúció egyik erősségére: A bizonyítás folyamán individuumváltozó - individuumkonstans hozzárendeléseket is végez, amely révén arra is választ kapunk, hogy milyen feltételek mellett igaz a tétel. Pl.: Feladat: Értik-e a hallgatók a rezolúciót? Premisszák, ismert tények: (1) A hallgatók értelmesek. (2) Az értelmesek mindent értenek, ami egyszerű. (3) Az értelmeseknek a rezolúció egyszerű Igaz-e a fenti állítások ismeretében a következő állítás? Bizonyítandó állítás: (4) A hallgatók értik a rezolúciót. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 48.
49 Rezolúció a predikátum logikában A rezolúció módszerével egy tételről (állításról) egyértelműen belátható ha az kielégíthetetlen. A kielégíthetetlenség bizonyításához konjunktív normál forma alakra (KNF) hozzuk az összetett formulát és a rezolúció ismételt alkalmazásával, fokozatos egyszerűsítéseken keresztül jutunk el az ellentmondáshoz. Ha a KNF klózok egy része ellentmondó (ezt vizsgálja a rezolúcióval), akkor az egész formula kielégíthetetlen. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 49.
50 Tételbizonyítás a predikátum logikában Ha egy tudásbázisból következik egy állítás: (TB Állítás) : igaz, átírva konjunkcióra: (TB Állítás) : hamis A bizonyítandó tétel tagadott alakját a tudásbázishoz adva az egészről azt kell bizonyítanunk, hogy kielégíthetetlen Jó rá a rezolúció! Ehhez konjunktív normál forma alakra (KNF) hozzuk az összetett formulát és a rezolúció ismételt alkalmazásával, fokozatos egyszerűsítéseken keresztül jutunk el az ellentmondáshoz. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 50.
51 Rezolúció a predikátum logikában Pl.: Feladat: Értik-e a hallgatók a rezolúciót? Premisszák, ismert tények: (1) A hallgatók értelmesek. (2) Az értelmesek mindent értenek, ami egyszerű. (3) Az értelmeseknek a rezolúció egyszerű Igaz-e a fenti állítások ismeretében a következő állítás? Bizonyítandó állítás: (4) A hallgatók értik a rezolúciót. Formulázás: Alkalmazott predikátumok: hallgató(x) - az x az egy hallgató értelmes(x) - az x értelmes érti(x,y) - az x érti az y-t egyszerű(y) - az y egyszerű Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 51.
52 Rezolúció a predikátum logikában (1) A hallgatók értelmesek. (2) Az értelmesek mindent értenek, ami egyszerű. (3) Az értelmeseknek a rezolúció egyszerű. Bizonyítandó állítás: (4) A hallgatók értik a rezolúciót. A premisszák és következmény formalizált alakban: (1) x hallgató(x) értelmes(x) (2) x,y értelmes(x) egyszerű(y) érti(x,y) (3) x értelmes(x) egyszerű (Rezolúció) (4) x hallgató(x) érti(x,rezolúció) Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 52.
53 Rezolúció a predikátum logikában A premisszák és következmény formalizált alakban: (1) x hallgató(x) értelmes(x) (2) x,y értelmes(x) egyszerű(y) érti(x,y) (3) x értelmes(x) egyszerű (Rezolúció) (4) x hallgató(x) érti(x,rezolúció) A premisszák és a negált következmény formalizált alakban: (1) hallgató(x) értelmes(x) (2) értelmes(x) egyszerű(y) érti(x,y) (3) értelmes(x) egyszerű (Rezolúció) (4) hallgató(x) érti(x,rezolúció) Negálva: (4): hallgató(x) érti(x,rezolúció) Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 53.
54 Rezolúció a predikátum logikában A klózhalmaz: ( hallgató(x) értelmes(x)) ( értelmes(x) egyszerű(y) érti(x,y)) ( értelmes(x) egyszerű (Rezolúció)) hallgató(x) érti(x,rezolúció) A rezolúciós folyamat lépései: hallgató(x) értelmes(x) hallgató(x) Rezolúció: α β, β γ α γ értelmes(x) értelmes(x) egyszerű(y) érti(x,y) érti(x,rezolúció) egyszerű(y) érti(x,y) y Rezolúció (helyettesítés) egyszerű(rezolúció) értelmes(x) egyszerű (Rezolúció) hallgató(x) értelmes(x) értelmes(x) hallgató(x) hallgató(x) False Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 54.
55 Példa: Rezolúció a predikátum logikában Predikátum kalkulus: KNF: Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 55.
56 Példa: Rezolúció a predikátum logikában Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 56.
57 MI orintált programozási nyelvek: PROLOG PROLOG (Programming in Logic, Logika alapú programozás) Alain Colmerauer, Bob Kowalski, Predikátum konstanson alapuló általános célú programnyelv, amely azonban legelőnyösebben logikai problémák megoldására alkalmazható. A PROLOG létrehozására kihatott az a tapasztalat, amelyet a korábbi MI programozási nyelvekkel szereztek: minél több a rendszerbe épített lehetőség, a rendszer annál inkább lelassul. Deklaratív programnyelv: elegendő megadnunk csak a problématerületre vonatkozó tényeket, szabályokat és a megválaszolandó kérdést, ill. minősítendő állítást, és a program generálja a megoldáshoz vezető lépéseket és szolgáltatja a választ. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 57.
58 A PROLOG programozási nyelv Jellemzői: Az eljárások és a tények a mintaillesztés során kerülnek elő. Betartja a bemenőállítások sorrendjét. A keresést automatikus visszalépéssel (back track) hajtja végre, amelyet azonban a programozó a! (cut, vágás) operátorral módosíthat. Ez a lehetőség ellentmond a logikai programozás ideális koncepciójának: a programozó feladata csak a logikai probléma megadása, a problémaleírás algoritmikus kiértékelését pedig a gépnek kell elvégeznie. Kowalski képlete: algoritmus = logika + vezérlés Jelentése a következő: egy algoritmus mindig két komponenst tartalmaz implicit formában: a logikai összetevőt, amely megadja a kérdéses problémára vonatkozó tudást, a vezérlési összetevőt, mely megtestesíti a megoldási stratégiát az adott probléma esetére Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 58.
59 A PROLOG programozási nyelv További jellemzők: Bevezetésre került a symbol típus (domain), hogy a predikátumlogika individuumkonstansai, -változói és - függvényei a valóság egy részletét leképezhessék. Fontos adatszerkezet a lista. A listafeldolgozás a mintaillesztésen és a rekurzión alapul. A függvények a predikátumfüggvényeken alapulnak, és nincs különbség a bemenő és a kimenő változók között. A bemeneti állítások (szabályok, clauses) formátuma korlátozott: P if Q and R and S. fej törzs A fej egyetlen predikátum, a törzs pedig atomi formulák (többnyire predikátumok, azaz logikai függvények) negációt nem tartalmazó konjunkciója (csak and lehet). Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 59.
60 A PROLOG programozási nyelv További jellemzők: Mivel a törzs atomi formulák konjunkciója, azaz Horn-halmaz, így azt mondhatjuk, hogy a PROLOG a Horn halmazokra a rezolúció elvét alkalmazza. A felhasználóra hagyja a rezolúciós stratégia megvalósítását: néhány megszorítást tett a bemenőállításokra, és az illesztés a bemenőállítások (clauses, tények és szabályok) megadott sorrendjében hajtódik végre. A rendszer így tömörebb lett és gyorsabb végrehajtást tesz lehetővé. Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 60.
61 A PROLOG programozási nyelv Pl: Ismertek az alábbi tények: Cleopátra szebb Ginánál. Gina szebb Ursulánál. Kérdés: Ki sokkal szebb Ursulánál? A feladat megválaszolására alkalmas PROLOG program: Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 61.
62 A PROLOG működése Szemléltetés fagráffal Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 62.
63 A PROLOG működése Szemléltetés fagráffal (az első helyettesítés rögtön sikeres) Az első tény behelyettesítése a mondat első helyére Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 63.
64 A PROLOG működése Szemléltetés fagráffal (az első helyettesítés sikertelen) Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 64.
65 Ajánlott irodalom Jelen előadás fóliái részben az alábbi források alapján készültek: Dr. Dudás László: Mesterséges Intelligencia Módszerek, Miskolci Egyetem, Alkalmazott Informatikai Tanszék, Stuart J. Russel Peter Norvig: Mesterséges Intelligencia modern megközelítésben, Panem-Prentice-Hall, Budapest, 2000, ISBN Fekete I. - Gregorics T. - Nagy S.: Bevezetés a mesterséges intelligenciába, LSI Oktatóközpont, Budapest, Michael Negnevitsky: Artificial Intelligence: A Guide to Intelligent Systems, Addison Wesley, Pearson Education Limited, ISBN Dr. Kovács Szilveszter M.I. 9. / 65.
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
RészletesebbenA logikai következmény
Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel
RészletesebbenPredikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Nézzük meg a következ két kijelentést: Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett. Bármely
RészletesebbenLogikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.
Logikai ágensek Mesterséges intelligencia 2014. március 21. Bevezetés Eddigi példák tudásra: állapotok halmaza, lehetséges operátorok, ezek költségei, heurisztikák Feltételezés: a világ (lehetséges állapotok
RészletesebbenPredikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést. Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett.
RészletesebbenElsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.
Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28. Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció)
RészletesebbenMagyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László
MATEMATIKAI LOGIKA A gondolkodás tudománya Diszkrét matematika Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey,
RészletesebbenLOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.
MATEMATIKAI A gondolkodás tudománya Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey, Tarski, Ramsey, Russel,
RészletesebbenElsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája Logika és számításelmélet, 3. gyakorlat 2009/10 II. félév Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1 Az elsőrendű logika Elemek egy
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Hatodik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű rezolúciós kalkulus - előkészítő fogalmak Prenex formula, Skolem normálforma 3/33 Eldönthető formulaosztályok keresése
RészletesebbenMatematikai logika és halmazelmélet
Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete
RészletesebbenMatematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA
Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA Kijelentő mondatokhoz, melyeket nagy betűkkel jelölünk, interpretáció (egy függvény) segítségével igazságértéket rendelünk (I,H). Szintaxisból (nyelvtani szabályok,
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?
,,Alap kiskérdések Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések 2012. február 19. 1. Hogy hívjuk a 0 aritású függvényjeleket? 2. Definiálja a termek halmazát. 3. Definiálja a formulák halmazát. 4. Definiálja,
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
RészletesebbenAZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI
AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 4. gyakorlat Interpretáció A ϱ függvényt az L (0) = LC, Con, Form nulladrendű nyelv egy
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2013 ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László merai@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ merai Komputeralgebra Tanszék 2013 ősz Kombinatorika
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenÍtéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus
Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,
RészletesebbenAz informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. A logikai ekvivalencia Az A és a B elsőrendű formulák logikailag ekvivalensek, ha
RészletesebbenAlapfogalmak-szemantika
Volt (a helyes következtetéseknél): ELSŐRENDŰ LOGIKA Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
Részletesebben1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai
A tételhez hozzátartozik az elsőrendű nyelv szemantikája! 1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai Ítéletkalkulus - Az elsőrendű logika azon speciális este, amikor csak 0 ad rendű predikátumszimbólumok
RészletesebbenDiszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA
NULLADRENDŰ LOGIKA (ÍTÉLETKALKULUS) A logikát, mint a filozófia egy részét, már az ókori a görög tudósok is igen magas szinten művelték, pl. Platón (Kr. e. 427- Kr. e. 347), Arisztotelész (Kr.e. 384- Kr.
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Harmadik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű logika bevezetés Az elsőrendű logika szintaxisa 3/33 Nulladrendű állítás Az ítéletlogikában nem foglalkoztunk az álĺıtások
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36
1/36 Logika és számításelmélet I. rész Logika 2/36 Elérhetőségek Tejfel Máté Déli épület, 2.606 matej@inf.elte.hu http://matej.web.elte.hu Tankönyv 3/36 Tartalom 4/36 Bevezető fogalmak Ítéletlogika Ítéletlogika
RészletesebbenLogikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák
08EMVI3b.nb 1 In[2]:= Theorema Ítéletlogika 1 Ismétlés Szintaxis Szemantika Logikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák 2 Kalkulusok Kalkulus Levezethetõség Dedukciós
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 6. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenHalmazelmélet és logika
Halmazelmélet és logika Dr. Szilágyi Ibolya szibolya@ektf.hu Matematika és Informatika Intézet EKF, Eger 2006/07 I. szemeszter Dr. Szilágyi Ibolya (EKF) Logika 2006/007 1 / 58 Outline A halmazelmélet és
RészletesebbenAutomatikus következtetés
Automatikus következtetés 1. Rezolúció Feladat: A 1 : Ha süt a nap, akkor Péter strandra megy. A 2 : Ha Péter strandra megy, akkor úszik. A 3 : Péternek nincs lehetősége otthon úszni. Lássuk be, hogy ezekből
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenAz informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Formulahalmaz kielégíthetősége Ezen az előadáson Γ-val egy elsőrendű logikai nyelv
Részletesebben1. Az elsőrendű logika szintaxisa
1. Az elsőrendű logika szintaxisa 6.1 Alapelemek Nyelv=abc + szintaxis + szemantika. 6.1.1 Abc Logikai rész:,,,,,, Indivídum változók (X, Y, ) Elválasztó jelek ( ( ) ) (ítélet változók) Logikán kívüli
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Második előadás Tartalom 2/26 Ítéletlogika - Szemantika (folytatás) Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Szemantikus következményfogalom Formalizálás
RészletesebbenA matematika nyelvér l bevezetés
A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások
RészletesebbenÍtéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus
Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Egy HF múlt hétről HF1. a) Egyesíthető: s = [y/f(x,
RészletesebbenLogikai ágens, lehetőségek és problémák 2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék Mesterséges Intelligencia - MI Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2 Előadó: Hullám Gábor Pataki Béla
RészletesebbenLogikai alapok a programozáshoz
Logikai alapok a programozáshoz Kidolgozott tételek Készítette: Chripkó Ágnes Felhasznált anyagok: előadásvázlat; gyakorlatok anyaga; Pásztorné Varga K., Várterész M.: A matematikai logika alkalmazásszemléletű
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenAz informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Példák Az alábbi világokban állításokat akarunk megfogalmazni: A táblára színes karikákat
RészletesebbenLogikai alapok a programozáshoz
Logikai alapok a programozáshoz Nagy Károly 2014 Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet 1 Tartalomjegyzék 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 2 2. A kijelentés logika törvényei 5 3. Logikai
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenAz informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Az elsőrendű logikai nyelv interpretációja L interpretációja egy I-vel jelölt függvénynégyes,
Részletesebben3. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa az Istállós-kő.
1. Bevezetés A logika a görög,,logosz szóból származik, melynek jelentése gondolkodás, beszéd, szó. A logika az emberi gondolkodás vizsgálatával foglalkozik, célja pedig a gondolkodás során használt helyes
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenLogikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014
Logikai alapok a programozáshoz előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
RészletesebbenDr. Jelasity Márk. Mesterséges Intelligencia I. Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin
Dr. Jelasity Márk Mesterséges Intelligencia I Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin Elsőrendű logika -Ítéletkalkulus : Az elsőrendű logika egy speciális esete, itt csak nullad
RészletesebbenPélda 1. A majom és banán problémája
Példa 1. A majom és banán problémája Egy majom ketrecében mennyezetről egy banánt lógatnak. Kézzel elérni lehetetlen, viszont egy faládát be is tesznek. Eléri-e a majom a banánt? Mit tudunk a majom képességeirõl?
RészletesebbenA matematika nyelvéről bevezetés
A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 3. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. középszint
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. sz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 3. el adás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. Fuzzy rendszerek Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése Fuzzy rendszerek Dr. Bécsi Tamás Bevezetés Mese a homokkupacról és a hidegről és a hegyekről Bevezetés, Fuzzy történet Két értékű logika, Boole algebra Háromértékű logika n értékű
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenIntelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás szemantikus hálókkal, keretekkel és forgatókönyvvel
Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás szemantikus hálókkal, keretekkel és forgatókönyvvel 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai
RészletesebbenAz informatika logikai alapjai előadások
VÁRTERÉSZ MAGDA Az informatika logikai alapjai előadások 2006/07-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Az ítéletlogika 18 2.1. Az ítéletlogika nyelve szintaxis...............................................
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai. Wednesday 17 th February, 2016, 09:03
Logika és informatikai alkalmazásai Wednesday 17 th February, 2016, 09:03 A logika rövid története 2 A logika rövid története Ókor Triviális: A trivium szóból származik trivium (tri+via = három út): nyelvtan,
RészletesebbenMatematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1
3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció
RészletesebbenÉsik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport) Logika a számtastudományban Logika és informatikai alkalmazásai Varterész Magdolna, Uni-Deb
Logika, 5. Az előadásfóliák ÉsikZoltén (SZTE InformatikaiTanszékcsoport) Logikaa szamtastudomanyban Logikaes informatikaialkalmazasai Előadásai alapján készültek Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport)
RészletesebbenFormális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar
Formális szemantika Kifejezések szemantikája Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar 2016-2017-2 Az előadás témája Egyszerű kifejezések formális szemantikája Az első lépés a programozási nyelvek szemantikájának
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. levelezős gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének
RészletesebbenVII. Keretalapú ismeretábrázolás
Collins és Quillian kísérlete VII. Keretalapú ismeretábrázolás Tud-e a kanári énekelni? 1.3 mp Képes-e a kanári? 1.4 mp Van-e a kanárinak bőre? 1.5 mp A kanári egy kanári? 1.0 mp A kanári egy madár? 1.2
Részletesebben2019/02/11 10:01 1/10 Logika
2019/02/11 10:01 1/10 Logika < Számítástechnika Logika Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2012, 2015 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Boole-algebra A Boole-algebrát
RészletesebbenLogika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László
Logika kiskáté Mihálydeák Tamás és Aszalós László 2012 1. Definíciók 1. Adja meg a klasszikus nulladrendű nyel definícióját! Klasszikus nulladrendű nyelen az L (0) = LC, Con, F orm rendezett hármast értjük,
RészletesebbenLogika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László
Logika kiskáté Mihálydeák Tamás és Aszalós László 2012 1. Definíciók 1. Adja meg a klasszikus nulladrendű nyel definícióját! Klasszikus nulladrendű nyelen az L (0) = LC, Con, F orm rendezett hármast értjük,
Részletesebben1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei
1. A matematikai logika alapfogalmai Megjegyzések: a) A logikában az állítás (kijelentés), valamint annak igaz vagy hamis voltát alapfogalomnak tekintjük, nem definiáljuk. b) Minden állítással kapcsolatban
RészletesebbenSzámítási intelligencia
Botzheim János Számítási intelligencia Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Graduate School of System Design, Tokyo Metropolitan University
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces. SZEMANTIKA
Elsőrendű Logika Volt (a helyes következtetéseknél): Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
RészletesebbenKijelentéslogika, ítéletkalkulus
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Arisztotelész (ie 4. sz) Leibniz (1646-1716) oole (1815-1864) Gödel (1906-1978) Neumann János (1903-1957) Kalmár László (1905-1976) Péter Rózsa (1905-1977) Kijelentés,
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika
Logika Indukció: A fogalomalkotásnak azt a módját, amikor a konkrét tapasztalatokra támaszkodva jutunk el az általános fogalomhoz, indukciónak nevezzük. Dedukció: A fogalomalkotásnak azt a módját, amikor
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 1. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces.
Elsőrendű Logika Volt (a helyes következtetéseknél): Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
RészletesebbenBOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai
BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai 1.a. A B B A 2.a. (A B) C A (B C) 3.a. A (A B) A 4.a. I A I 5.a. A (B C) (A B) (A C) 6.a. A A I 1.b. A B B A 2.b. (A B) C A (B C) 3.b. A
Részletesebben2. Ítéletkalkulus szintaxisa
2. Ítéletkalkulus szintaxisa (4.1) 2.1 Az ítéletlogika abc-je: V 0 V 0 A következő szimbólumokat tartalmazza: ítélet- vagy állításváltozók (az állítások szimbolizálására). Esetenként logikai változónak
RészletesebbenAutomatikus tételbizonyítás
Automatikus tételbizonyítás előadások Várterz Magda Kádek Tamás Automatikus tételbizonyítás: előadások Várterz Magda Kádek Tamás Table of Contents 1 Előszó 1 2 Bevezet 2 1 Az elsőrendű nyelv szintaxisa
RészletesebbenDunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet
Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet Bizonytalanságkezelés Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@szgti.bmf.hu Bizonytalan tudás forrása A klasszikus logikában a kijelentések vagy igazak
RészletesebbenAz informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. A logika szó hétköznapi jelentése: rendszeresség, következetesség Ez logikus beszéd
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Logikai ágens ügyesebben Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade Mit tudunk már?
RészletesebbenMemo: Az alábbi, "természetes", Gentzen típusú dedukciós rendszer szerint készítjük el a levezetéseket.
Untitled 2 1 Theorema Predikátumlogika 1 3 Natural Deduction (Gentzen mag/alap kalkulus) Cél: a logikai (szematikai) következményfogalom helyett a (szintaktikai) levethetõség vizsgálata. A bizonyítási
Részletesebben5.3. Logika a relációkhoz
236 5. Algebrai és logikai lekérdező nyelvek! 5.2.3. feladat. Az egyik dolog, amit az eredeti 2.4.5. alfejezetben definiált vetítési művelettel szemben elérhetünk a kiterjesztett vetítési művelet segítségével,
RészletesebbenA matematikai logika alapjai
A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya
RészletesebbenKijelentéslogika, ítéletkalkulus
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentés, ítélet: olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis Logikai értékek: igaz, hamis zürke I: 52-53, 61-62, 88, 95 Logikai műveletek
RészletesebbenIII. Szabályalapú logikai következtetés
Speciális szabályalapú következtetés III. Szabályalapú logikai következtetés Ismeretek (tények, szabályok, cél) elsőrendű logikai formulák. Ezek az állítások eredeti formájukat megőrzik, ami másodlagos
RészletesebbenLogika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.
Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Az L 1 elsőrendű nyelvben csak bizonyos típusú funktoraink voltak: ami
RészletesebbenFelmentések. Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól.
Felmentések Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól. Az eredménye, ezek után a számításelélet részből elért eredmény
RészletesebbenFelmentések. Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21
Felmentések Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21 Felmentések Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat
RészletesebbenMatematikai logika. Nagy Károly 2009
Matematikai logika előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2009 1 1. Elsőrendű nyelvek 1.1. Definíció. Az Ω =< Srt, Cnst, F n, P r > komponensekből álló rendezett négyest elsőrendű
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika
Logika Indukció: A fogalomalkotásnak azt a módját, amikor a konkrét tapasztalatokra támaszkodva jutunk el az általános fogalomhoz, indukciónak nevezzük. Dedukció: A fogalomalkotásnak azt a módját, amikor
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
Részletesebben1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,
RészletesebbenProgramok értelmezése
Programok értelmezése Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 22. Izsó Tamás Programok értelmezése/ 1 Section 1 Programok értelmezése Izsó Tamás Programok értelmezése/ 2 programok szemantika értelmezése
RészletesebbenBizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK
Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK Év eleji feladatok Szükséges eszközök: A4-es négyzetrácsos füzet Letölthető tananyag: Emelt szintű matematika érettségi témakörök (2016) Forrás: www.mozaik.info.hu
RészletesebbenMit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? 4/14/2014. propozicionális logikát
roozicionális logikát roozicionális logikát Legfontosabb logikai konnektívumok: roozíció=állítás nem néztünk a tagmondatok belsejébe, csak a logikai kacsolatuk érdekelt minket Legfontosabb logikai konnektívumok:
Részletesebben2004/2005 Logikai alapok a programozáshoz. (Kidolgozott vizsgakérdések) Előadó: Pásztorné Dr. Varga Katalin
2004/2005 Logikai alapok a programozáshoz (Kidolgozott vizsgakérdések) Előadó: Pásztorné Dr. Varga Katalin 1. Tétel Mi a logika, ezen belül a matematikai logika tárgya és feladata? Milyen nyelvi eszközöket
RészletesebbenLogika és számításelmélet. 2011/11 11
(Logika rész) Logika és számításelmélet. 2011/11 11 1. előadás 1. Bevezető rész Logika (és a matematikai logika) tárgya Logika (és a matematikai logika) tárgya az emberi gondolkodás vizsgálata. A gondolkodás
Részletesebben