Logika és informatikai alkalmazásai
|
|
|
- Frigyes Orosz
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz
2 Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit mindenki olvassa el, itt van link az előadás fóliáira is: Az én gyakorlaimhoz kiadott segédanyagok, információk pedig a gyakorlat weblapján (lesznek) találhatók:
3 1. gyak anyaga Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás fóliák: #12-#21 Szendrei Ágnes: Diszkrét Matematika, Polygon, Szeged 2004, I. fejezet (1-28. oldal) /ezt ugye mindenki tanulta?/
4 Feladatgyűjtemények TF Rövidesen lesz egy minden "Logika és informatiaki alkalmazásai" gyakorlatra vonatkozó közös feladatsor. Ez kötelező, házifeladatok, zh példák lesznek/lehetnek belőle. FZ1 Fülöp Zoltán: Gyakorló feladatok a "Logika a számítástudományban" tárgyhoz I. "Itéletkalkulus" FZ2 Fülöp Zoltán: Gyakorló feladatok a "Logika a számítástudományban" tárgyhoz II. "Predikátumkalkulus" KKK Kalmárné Németh Márta, Katonáné Horváth Eszter, Kámán Tamás: Diszkrét matemetikai feladatok. Szeged, Polygon, LZ Lengyel Zoltán: Logikai feladatgyűjtemény (megoldásokkal!) SGY2 Serény György: Matematikai logika jegyzet, 2. rész: Predikátum logika
5 Zérusrendű logika más néven ítéletkalkulus változók: p, q, r,... logikai jelek:,,,,,,. A formulák interpretációjakor (értelmezésekor) a változók mindig logikai igaz vagy hamis (0 vagy 1) értéket vesznek fel. A logikai jelek értelmezése mindig a szokásos. Pl. Az F = p (q r) formula értéke igaz, ha p = 0, q = 1, r = 1 és hamis, ha p = 1, q = 0, r = 1. Az ítéletkalkulus csak a logikai műveletek törvényszerűségeiről tud beszélni. Például mindig igaz, az ún. kontrapozíció elve : (p q) ( q p) Ha fúj, akkor esik ugyanaz, mint a ha nem esik, akkor nem is fúj.
6 Elsőrendű logika más néven predikátumkalkulus változók: x, y, z,... függvény szimbólumok: konstansok: c, d,... többváltozósak: f, g, h,... predikátum szimbólumok: P, Q, R,... logikai jelek:,,,,,,,,. A formulák interpretációjakor (értelmezésekor) a változók egy tetszőleges A objektumhalmazból veszik fel értékeiket. A logikai jelek értelmezése mindig a szokásos, a predikátum szimbólumok és a függvény szimbólumok értelmezése szintén tetszőleges. Például ugyanaz az f kétváltozós függvény szimbólum az egyik modellben jelentheti az egész számok összeadását egy másik modellben pedig két halmaz metszetét. Természetesen az objektumok halmaza az első modellben az egész számok, a másodikban pedig a halmazok.
7 Az elsőrendű logika modelljei I A modell, amelyben a formulákat értelmezzük adja meg az objektumok halmazát a függvény szimbólumok és a predikátum szimbólumok jelentését, azaz, hogy az objektumok halmaza felett milyen konkrét függvényt vagy predikátumot kell kiszámítani, a formula kiértékelésekor a változók értékét (csak a formula szabad változóinak az értéke szükséges a kiértékeléshez.) Az elsőrendű logika a a modellek (számok, halmazok, pontok, stb.) tulajdonságairól, törvényszerűségeiről is tud beszélni, benne a matematika jórésze formalizálható. Például: prím(x) y(osztja(y, x) (y = 1 y = x)), Ha a modell objektumai a természetes számok és a prím és osztja predikátumok értelmezése a szokásos.
8 Az elsőrendű logika formálisan Minden logikai rendszer definiálásakor két dolgot kell megadnunk: Szintaxis: Melyek a szabályos formulák? Ennek nem tulajdonítható jelentés, csak formális szabályok. Szemantika: Mikor igaz egy formula egy adott modellben? Ez határozza meg a formulák jelentését, az igazság, logikai következtetés fogalmát.
9 Az elsőrendű logika szintaxisa I. I. Jelkészlet más szóval logikai nyelv v. elsőrendű nyelv: változók: x, y, z,... függvény szimbólumok: konstansok: c, d,... többváltozósak: f, g, h,... predikátum szimbólumok: P, Q, R,... logikai jelek:,,,,,,,, egyéb jelek: zárójelek, vessző.
10 Az elsőrendű logika szintaxisa II. II. Termek más szóval kifejezések: 1. Minden változó term. 2. Minden konstans term. 3. Termekből függvény szimbólumok alkalmazásával újabb termek képezhetők. Természetesen a függvény szimbólum aritásának (a változói számának) a tiszteletben tartásával. Pl: f(x, g(g(c))) term, ha x változó, c konstans, f kétváltozós, g pedig egyváltozós függvény szimbólum. IIb. Alaptermek más szóval ground termek: Olyan termek, melyekben változó nem fordul elő. Azaz csak konstansokból és függvény jelekből épülnek fel. Pl: g(f(c, c)) alapterm az előbbi feltételek mellett.
11 Az elsőrendű logika szintaxisa III. III. Atomi formulák: A predikátum szimbólumokba termeket beírásával kapott kifejezés. Pl: P(x, g(c), c), ha P háromváltozós predikátum szimbólum, g egyváltozós függvény szimbólum, x változó, c pedig konstans. IV. Formulák: 1. Minden atomi formula formula. 2. Formulákból a,,,,,, logikai műveletekkel újabb formulák képezhetők. Természetesen a kvantorok alkalmazásához változó is kell. Pl: y(p(x, g(c), c) P(c, c, c)) formula, a fenti feltételek melett, ha y is változó. Az nem szükséges, hogy a kvantor y változója elő is forduljon a részformulában, amire a kvantort alkalmazzuk.
12 Feladatok Alap feladattípusok I. elsőrendű nyelvek jelkészlete (pl. predikátumok és fgv-ek különbsége) a term és alapterm fogalma, termek különböző jelölései (normál, lengyel, fordított lengyel, fa) atomi formulák és formulák, műveletek precedencia szabályai kvantorok, kvantorok hatásköre, szabad és kötött változó előfordulások, szabad és kötött változók természetes nyelvi mondatok formalizálása elsőrendű formulákkal
13 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 ))
14 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN
15 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 ))
16 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2!
17 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 ))
18 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN
19 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c
20 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN
21 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R
22 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum
23 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum f) x 2 g(f(x 1 ), x 2 )
24 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum f) x 2 g(f(x 1 ), x 2 ) NEM, kvator a formulák képzéséhez kell.
25 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum f) x 2 g(f(x 1 ), x 2 ) NEM, kvator a formulák képzéséhez kell. g) f(x 1 )+g(x 1, x 2 )
26 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum f) x 2 g(f(x 1 ), x 2 ) NEM, kvator a formulák képzéséhez kell. g) f(x 1 )+g(x 1, x 2 ) NEM, + nem szerepel a jelkészletben.
27 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum f) x 2 g(f(x 1 ), x 2 ) NEM, kvator a formulák képzéséhez kell. g) f(x 1 )+g(x 1, x 2 ) NEM, + nem szerepel a jelkészletben. h) g(x 1, Q(R, R), f(x 2 ))
28 Feladatok I 1. LZ 2.1. alapján Legyen a változók halmaza Var = {x 1, x 2,...}, a függvény szimbólumok halmaza Fgv = {f, g, h, c}, ahol f ragngja 1, g rangja 2, h rangja 3, c rangaja 0 (azaz c konstans szimbólum). A predikátum szimbólumok halmaza legyen Pred = {P, Q, R}, ahol P rangja 1, Q-é 2, R-é 0. Termek-e az alábbi szavak? a) f(g(x 1, x 2 )) IGEN b) f(g(x 3 ), h(x 1, x 2, x 3 )) NEM, f egyváltozós, g pedig 2! c) g(f(f(c)), h(x 2, x 2, x 2 )) IGEN d) c IGEN e) R NEM, R predikátum szimbólum f) x 2 g(f(x 1 ), x 2 ) NEM, kvator a formulák képzéséhez kell. g) f(x 1 )+g(x 1, x 2 ) NEM, + nem szerepel a jelkészletben. h) g(x 1, Q(R, R), f(x 2 )) NEM, Q(R,R) nem term, még csak nem is formula.
29 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c)
30 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula
31 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R)
32 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula
33 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 ))
34 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term
35 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 ))
36 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term
37 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 )
38 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor
39 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 ))
40 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg
41 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 )
42 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor
43 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor h) x 1 ( x 2 P(x 1 ) Q(x 1, x 2 ))
44 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor h) x 1 ( x 2 P(x 1 ) Q(x 1, x 2 )) IGEN, x 2 szabad változó!
45 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor h) x 1 ( x 2 P(x 1 ) Q(x 1, x 2 )) IGEN, x 2 szabad változó! i) P(x 1 ) cp(g(c, x 1 ))
46 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor h) x 1 ( x 2 P(x 1 ) Q(x 1, x 2 )) IGEN, x 2 szabad változó! i) P(x 1 ) cp(g(c, x 1 )) NEM, c nem változó
47 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor h) x 1 ( x 2 P(x 1 ) Q(x 1, x 2 )) IGEN, x 2 szabad változó! i) P(x 1 ) cp(g(c, x 1 )) NEM, c nem változó j) n(p(x 1 ) P(x 2 )... P(x n ) P(x n 1 ))
48 Feladatok II 2. LZ 2.4. alapján Az előző feladat jelöléseit használva elsőrendű formulák-e az alábbiak? a) Q(f(f(x 1 )), c) IGEN, ez atomi formula b) P(c) x 3 (P(x 1 ) R) IGEN, de nem atomi formula c) Q(P(x 1 ), f(x 2 )) NEM P(x 1 ) nem term d) f(g(x 1, x 2 )) NEM, ez term e) Qx 1 P(x 1 ) NEM, Q nem kvantor f)!x 1 P(g(x 1, x 1 )) NEM, a! rövidítést nem engedtük meg g) R x 1 x 2 Q(x 1, x 2 ) NEM, hiányzik egy kvantor h) x 1 ( x 2 P(x 1 ) Q(x 1, x 2 )) IGEN, x 2 szabad változó! i) P(x 1 ) cp(g(c, x 1 )) NEM, c nem változó j) n(p(x 1 ) P(x 2 )... P(x n ) P(x n 1 )) NEM, n nem változó, és... sem megengedett.
49 Logikai műveletek precedencia sorrendje Balról jobbra csökkenő erősség szerint: Az unáris műveletek (,, ) egyforma erősen kötnek, hiszen két unáris művelet esetén, értelemszerűen a jobbralevő eredményére alkalmazzuk a balra levőt. Pl. x yp(x) = x[ ( yp(x))] Bár nem kötelező, én azért és esetén ki szoktam rakni a rárójelet, azaz pl. A B C esetén, A (B C)-t írok, hogy félreérthetetlenül megkülönböztessem (A B) C-től, ahol a zárójel nem hagyható el. Azonos bináris műveletek esetén:, és asszociatív, köztük a zárójelezés tetszőleges, így elhagyható nem asszociatív, itt a megállapodás, a jobbról zárójelezés, azaz A B C = A (B C)
50 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))]
51 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!)
52 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák.
53 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák. P(x) Q(x, y), x(p(x) Q(x, y)), Q(y, x) R(x)
54 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák. P(x) Q(x, y), x(p(x) Q(x, y)), Q(y, x) R(x) x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))
55 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák. P(x) Q(x, y), x(p(x) Q(x, y)), Q(y, x) R(x) x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x)) P(x) és x( P(x))
56 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák. P(x) Q(x, y), x(p(x) Q(x, y)), Q(y, x) R(x) x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x)) P(x) és x( P(x)) ( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))
57 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák. P(x) Q(x, y), x(p(x) Q(x, y)), Q(y, x) R(x) x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x)) P(x) és x( P(x)) ( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x)) k!
58 Feladatok III 3. LZ 2.7. Ezentúl a következő jelöléseket fogjuk használni: predikátum szimbólumok: P, Q, R,..., függvény szimbólumok: f, g, h,..., változók: x, y, z,..., konstansok c, d, e, valamint ezek indexelt változatai. Mindig felteszzük, hogy a predikátum és függvény szimbólumok olyan aritásúak, ahogy a formulában szerepelnek. Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláját! Melyek közülük a közvetlen részformulák? a) x( y(p(x) Q(x, y)) b) (P(x) x yq(x, y)) zq(x, y) c) Q(f(x), g(y, x)) d) [( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x))] d) megoldása (a többi HF!) P(x), Q(x, y), Q(y, x), R(x) atomi formulák. P(x) Q(x, y), x(p(x) Q(x, y)), Q(y, x) R(x) x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x)) P(x) és x( P(x)) ( x(p(x) Q(x, y)) (Q(y, x) R(x))) x( P(x)) k! és az egész formula.
59 Feladatok IV 4. LZ 2.8. Jelöljük be az egyes kvantorok hatáskörét! a) x( yq(f(x), h(y, x, z)) P(x)) b) x(p(x) xq(x, g(x, x))) xp(f(f(x))) c) x(p(x) y Q(g(x, y), y) xp(x)) d) x yp(x) P(x)
60 Feladatok IV 4. LZ 2.8. Jelöljük be az egyes kvantorok hatáskörét! a) x( yq(f(x), h(y, x, z)) P(x)) b) x(p(x) xq(x, g(x, x))) xp(f(f(x))) c) x(p(x) y Q(g(x, y), y) xp(x)) d) x yp(x) P(x) d) megoldása
61 Feladatok IV 4. LZ 2.8. Jelöljük be az egyes kvantorok hatáskörét! a) x( yq(f(x), h(y, x, z)) P(x)) b) x(p(x) xq(x, g(x, x))) xp(f(f(x))) c) x(p(x) y Q(g(x, y), y) xp(x)) d) x yp(x) P(x) d) megoldása x y P(x) P(x), így x szabad változó (paraméter).
62 Feladatok IV 5. LZ 2.9. alapján Jelöljük be az alábbi formulákban, hogy mely kvantor melyik változót köti, és határozzuk meg a formula paramétereinek (=benne szabadon (is) előforduló változók) halmazát. a) x yq(x, y) P(x) b) xq(z) y yq(x, y) Q(y, x) c) ( xp(x, y) yr(x, y)) P(c) d) z(q(z, z) R(f(y, z))) e) x( yp(x, y, z) Q(x, y)) f) y z(p(x, y, z) x xq(z, x)) g) x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y)
63 Feladatok IV g) megoldása
64 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y)
65 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y) x y (P(x) Q(x, f(y))) y Q(x, y)
66 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y) x y (P(x) Q(x, f(y))) y Q(x, y) az első y az y változó első előfordulását köti
67 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y) x y (P(x) Q(x, f(y))) y Q(x, y) az első y az y változó első előfordulását köti az első x az x változó első és második előfordulását köti
68 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y) x y (P(x) Q(x, f(y))) y Q(x, y) az első y az y változó első előfordulását köti az első x az x változó első és második előfordulását köti a második y az y változó második előfordulását köti
69 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y) x y (P(x) Q(x, f(y))) y Q(x, y) az első y az y változó első előfordulását köti az első x az x változó első és második előfordulását köti a második y az y változó második előfordulását köti x utolsó előfordulása szabad, így x az egyetlen paraméter.
70 Feladatok IV g) megoldása x y(p(x) Q(x, f(y))) yq(x, y) x y (P(x) Q(x, f(y))) y Q(x, y) az első y az y változó első előfordulását köti az első x az x változó első és második előfordulását köti a második y az y változó második előfordulását köti x utolsó előfordulása szabad, így x az egyetlen paraméter. A kötési viszonyok jelölését lásd a táblán.
71 Jövő hétre HF, a kimaradt példák. Következő gyakorlatra: Az új előadás anyaga.
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. levelezős gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 6. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Egy HF múlt hétről HF1. a) Egyesíthető: s = [y/f(x,
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája Logika és számításelmélet, 3. gyakorlat 2009/10 II. félév Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1 Az elsőrendű logika Elemek egy
Logika feladatgyűjtemény
Debreceni Egyetem Informatikai Kar Logika feladatgyűjtemény 2005. május 19. Készítette: Lengyel Zoltán lengyelz@inf.unideb.hu Tartalomjegyzék 1. Ítéletlogika 2 2. Elsőrendű logika 17 2.1. Prenex alak......................................
Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.
Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28. Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció)
1. Az elsőrendű logika szintaxisa
1. Az elsőrendű logika szintaxisa 6.1 Alapelemek Nyelv=abc + szintaxis + szemantika. 6.1.1 Abc Logikai rész:,,,,,, Indivídum változók (X, Y, ) Elválasztó jelek ( ( ) ) (ítélet változók) Logikán kívüli
2. Ítéletkalkulus szintaxisa
2. Ítéletkalkulus szintaxisa (4.1) 2.1 Az ítéletlogika abc-je: V 0 V 0 A következő szimbólumokat tartalmazza: ítélet- vagy állításváltozók (az állítások szimbolizálására). Esetenként logikai változónak
Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport) Logika a számtastudományban Logika és informatikai alkalmazásai Varterész Magdolna, Uni-Deb
Logika, 5. Az előadásfóliák ÉsikZoltén (SZTE InformatikaiTanszékcsoport) Logikaa szamtastudomanyban Logikaes informatikaialkalmazasai Előadásai alapján készültek Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport)
Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?
,,Alap kiskérdések Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések 2012. február 19. 1. Hogy hívjuk a 0 aritású függvényjeleket? 2. Definiálja a termek halmazát. 3. Definiálja a formulák halmazát. 4. Definiálja,
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Formulahalmaz kielégíthetősége Ezen az előadáson Γ-val egy elsőrendű logikai nyelv
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Az elsőrendű logikai nyelv interpretációja L interpretációja egy I-vel jelölt függvénynégyes,
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Harmadik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű logika bevezetés Az elsőrendű logika szintaxisa 3/33 Nulladrendű állítás Az ítéletlogikában nem foglalkoztunk az álĺıtások
Megoldások. 2001. augusztus 8.
Megoldások 2001. augusztus 8. 1 1. El zetes tudnivalók a különböz matematikai logikai nyelvekr l 1.1. (a) Igen (b) Igen (c) Nem, mert nem kijelent mondat. (d) Nem fejez ki önmagában állítást. "Ádám azt
Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Nézzük meg a következ két kijelentést: Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett. Bármely
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36
1/36 Logika és számításelmélet I. rész Logika 2/36 Elérhetőségek Tejfel Máté Déli épület, 2.606 matej@inf.elte.hu http://matej.web.elte.hu Tankönyv 3/36 Tartalom 4/36 Bevezető fogalmak Ítéletlogika Ítéletlogika
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést. Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett.
Logika gyakorlat 08. Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul.
Logika gyakorlat 08 Normálformák elsőrendben Egy formula kiigazított, ha: Különböző kvantorok különböző változókat kötnek Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul. Minden formulát kiigazíthatunk,
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Példák Az alábbi világokban állításokat akarunk megfogalmazni: A táblára színes karikákat
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. A logikai ekvivalencia Az A és a B elsőrendű formulák logikailag ekvivalensek, ha
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Hatodik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű rezolúciós kalkulus - előkészítő fogalmak Prenex formula, Skolem normálforma 3/33 Eldönthető formulaosztályok keresése
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2013 ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László merai@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ merai Komputeralgebra Tanszék 2013 ősz Kombinatorika
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint
Dr. Jelasity Márk. Mesterséges Intelligencia I. Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin
Dr. Jelasity Márk Mesterséges Intelligencia I Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin Elsőrendű logika -Ítéletkalkulus : Az elsőrendű logika egy speciális esete, itt csak nullad
1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.
1. A polinom fogalma Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1 = x egyenletet. Megoldás x + 1-gyel átszorozva x 2 + x + 1 = x 2 + x. Innen 1 = 0. Ez ellentmondás, így az
[f(x) = x] (d) B f(x) = x 2 ; g(x) =?; g(f(x)) = x 1 + x 4 [
![[f(x) = x] (d) B f(x) = x 2 ; g(x) =?; g(f(x)) = x 1 + x 4 [](/thumbs/94/119230405.jpg "[f(x) = x] (d) B f(x) = x 2 ; g(x) =?; g(f(x)) = x 1 + x 4 [")
Bodó Beáta 1 FÜGGVÉNYEK 1. Határozza meg a következő összetett függvényeket! g f = g(f(x)); f g = f(g(x)) (a) B f(x) = cos x + x 2 ; g(x) = x; f(g(x)) =?; g(f(x)) =? f(g(x)) = cos( x) + ( x) 2 = cos( x)
Diszkrét matematika 1. középszint
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. sz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 3. el adás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai
A tételhez hozzátartozik az elsőrendű nyelv szemantikája! 1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai Ítéletkalkulus - Az elsőrendű logika azon speciális este, amikor csak 0 ad rendű predikátumszimbólumok
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1
3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció
Matematikai logika és halmazelmélet
Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete
Felmentések. Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól.
Felmentések Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól. Az eredménye, ezek után a számításelélet részből elért eredmény
Az informatika logikai alapjai 1
Az informatika logikai alapjai 1 1.1. Az alábbi idézetek 1 közül melyek fejeznek ki állítást? Miért, illetve miért nem? (a) Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton. (b) Szép öcsém, miért állsz ott a nap
Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.
Logikai ágensek Mesterséges intelligencia 2014. március 21. Bevezetés Eddigi példák tudásra: állapotok halmaza, lehetséges operátorok, ezek költségei, heurisztikák Feltételezés: a világ (lehetséges állapotok
Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA
Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA Kijelentő mondatokhoz, melyeket nagy betűkkel jelölünk, interpretáció (egy függvény) segítségével igazságértéket rendelünk (I,H). Szintaxisból (nyelvtani szabályok,
Felmentések. Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21
Felmentések Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21 Felmentések Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat
Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus
Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,
A matematika nyelvéről bevezetés
A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések
5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók
5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A
A matematika nyelvér l bevezetés
A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Második előadás Tartalom 2/26 Ítéletlogika - Szemantika (folytatás) Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Szemantikus következményfogalom Formalizálás
Kétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
Természetes számok: a legegyszerűbb halmazok elemeinek. halmazokat alkothatunk, ezek elemszámai természetes 3+2=5
1. Valós számok (ismétlés) Természetes számok: a legegyszerűbb halmazok elemeinek megszámlálására használjuk őket: N := {1, 2, 3,...,n,...} Például, egy zsák bab felhasználásával babszemekből halmazokat
valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.
2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve
f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
Halmazelmélet és logika
Halmazelmélet és logika Dr. Szilágyi Ibolya szibolya@ektf.hu Matematika és Informatika Intézet EKF, Eger 2006/07 I. szemeszter Dr. Szilágyi Ibolya (EKF) Logika 2006/007 1 / 58 Outline A halmazelmélet és
Az informatika logikai alapjai előadások
VÁRTERÉSZ MAGDA Az informatika logikai alapjai előadások 2006/07-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Az ítéletlogika 18 2.1. Az ítéletlogika nyelve szintaxis...............................................
Polinomok A gyökök száma A gyökök és együtthatók összefüggése Szorzatra bontás, számelméleti kérdések A harmad- és negyedfokú egyenlet
1. Bevezetés A félév anyaga Komplex számok Műveletek Kapcsolat a geometriával Gyökvonás Polinomok A gyökök száma A gyökök és együtthatók összefüggése Szorzatra bontás, számelméleti kérdések A harmad- és
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 1. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI
AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 4. gyakorlat Interpretáció A ϱ függvényt az L (0) = LC, Con, Form nulladrendű nyelv egy
Ez a példatár elsősorban a Szegedi Tudományegyetem,,Logika és informatiakai alkalmazásai c. kurzus gyakorlataihoz készült. Célunk, hogy egységes,
Bevezetés Ez a példatár elsősorban a Szegedi Tudományegyetem,,Logika és informatiakai alkalmazásai c. kurzus gyakorlataihoz készült. Célunk, hogy egységes, az előadás menetét és jelölésmódját követő tananyagot
ADATBÁZISOK ELMÉLETE 5. ELŐADÁS 3/22. Az F formula: ahol A, B attribútumok, c érték (konstans), θ {<, >, =,,, } Példa:
Adatbázisok elmélete 5. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Matematikai logika. Nagy Károly 2009
Matematikai logika előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2009 1 1. Elsőrendű nyelvek 1.1. Definíció. Az Ω =< Srt, Cnst, F n, P r > komponensekből álló rendezett négyest elsőrendű
Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László
MATEMATIKAI LOGIKA A gondolkodás tudománya Diszkrét matematika Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey,
1. Definíciók. 2. Formulák. Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat
Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat 1. Definíciók A feladatokban bevezetünk két újabb logikai konstanst: a és jellel jelölteket. Ez a két konstans önmagában is formulának tekintendő.
Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.
MATEMATIKAI A gondolkodás tudománya Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey, Tarski, Ramsey, Russel,
Logikai alapok a programozáshoz
Logikai alapok a programozáshoz Nagy Károly 2014 Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet 1 Tartalomjegyzék 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 2 2. A kijelentés logika törvényei 5 3. Logikai
Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam
Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Szerkesztette: I. N. Szergejeva 2015. február 2. Technikai munkák (MatKönyv project, TEX programozás, PHP programozás, tördelés...) Dénes Balázs, Grósz Dániel, Hraskó
Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014
Logikai alapok a programozáshoz előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció
Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
Diszkrét matematika I. gyakorlat
Diszkrét matematika I. gyakorlat 1. gyakorlat Gyakorlatvezet : Dr. Kátai-Urbán Kamilla Helyettesít: Bogya Norbert 2011. szeptember 8. Tartalom Információk 1 Információk Honlapcímek Számonkérések, követelmények
A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2006
A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2006 Köszönöm Koós Gabriella végzős hallgatónak, hogy felhívta a figyelmemet az anyag előző változatában szereplő néhány
Alapfogalmak-szemantika
Volt (a helyes következtetéseknél): ELSŐRENDŰ LOGIKA Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
3. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa az Istállós-kő.
1. Bevezetés A logika a görög,,logosz szóból származik, melynek jelentése gondolkodás, beszéd, szó. A logika az emberi gondolkodás vizsgálatával foglalkozik, célja pedig a gondolkodás során használt helyes
Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28.
Miskolci Egyetem Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28. KOMBINATORIKA Permutáció Ismétlés nélküli permutáció alatt néhány különböző dolognak a sorba rendezését értjük. Az "ismétlés
Logika és számításelmélet. 2011/11 11
(Logika rész) Logika és számításelmélet. 2011/11 11 1. előadás 1. Bevezető rész Logika (és a matematikai logika) tárgya Logika (és a matematikai logika) tárgya az emberi gondolkodás vizsgálata. A gondolkodás
KÖVETELMÉNYEK 2015/2016. 2. félév. Informatika II.
2015/2016. 2. félév Tantárgy neve Informatika II. Tantárgy kódja TAB1110 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (gyak.) 0 + 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) TAB1109 Tantárgyfelelős neve és
Matematika 11. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Humán tagozat Matematika 11. osztály I. rész: Hatvány, gyök, logaritmus Készítette: Balázs Ádám Budapest, 018 . Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
Logika és informatikai alkalmazásai. Wednesday 17 th February, 2016, 09:03
Logika és informatikai alkalmazásai Wednesday 17 th February, 2016, 09:03 A logika rövid története 2 A logika rövid története Ókor Triviális: A trivium szóból származik trivium (tri+via = három út): nyelvtan,
Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek
Diagnosztika - 3. p. 1/2 Modell Alapú Diagnosztika Diszkrét Módszerekkel Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Diagnosztika - 3.
Határozatlan integrál
Határozatlan integrál Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Matematikai Intézet, Anaĺızis Tanszék Debrecen, 207. február 20 27. Primitív függvény, határozatlan integrál A továbbiakban legyen I R intervallum.
Matematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Differenciálhatóság H607, EIC 2019-03-14 Wettl
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
Formális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar
Formális szemantika Kifejezések szemantikája Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar 2016-2017-2 Az előadás témája Egyszerű kifejezések formális szemantikája Az első lépés a programozási nyelvek szemantikájának
Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.
Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Az L 1 elsőrendű nyelvben csak bizonyos típusú funktoraink voltak: ami
Matematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
A matematika alapjai. Nagy Károly 2014
A matematika alapjai előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről egyértelműen
A matematikai logika alapjai
A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya
1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei
1. A matematikai logika alapfogalmai Megjegyzések: a) A logikában az állítás (kijelentés), valamint annak igaz vagy hamis voltát alapfogalomnak tekintjük, nem definiáljuk. b) Minden állítással kapcsolatban
A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR MATE-INFO UBB verseny, 218. március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga FONTOS TUDNIVALÓK: 1 A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén
Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:
Függvények 015. július 1. 1. Feladat: Határozza meg a következ összetett függvényeket! f(x) = cos x + x g(x) = x f(g(x)) =? g(f(x)) =? Megoldás: Összetett függvény el állításához a küls függvényben a független
Mesterséges Intelligencia (Artificial Intelligence)
Mesterséges Intelligencia (Artificial Intelligence) Bevezetés (ágens típusok, környezet tulajdonságai) Ágens: Környezetébe ágyazott (érzékelések, beavatkozások) autonóm rendszer (minimum válasz). [Bármi
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 7. A modern logika és a létezés október 21.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 7. A modern logika és a létezés 2013. október 21. Ismétlés Az ontológiai istenérv modern kritikája: a létezés nem tulajdonság nem lehet feltenni a kérdést, hogy
4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI
4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok
Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés
Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2005 Bevezetés A logika a gondolkodás általános törvényszerűségeit, szabályait vizsgálja. A matematikai logika a
Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.