Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója
|
|
- Irén Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek időről-időre egymásnak üzeneteket küldenek a közös feladat megoldása érdekében. Osztott programrendszer végrehajtása Párhuzamosan futó folyamatoknak egy halmaza. Minden folyamat rendelkezik saját változókkal. A különböző folyamatokhoz tartozó változók halmazai diszjunktak. A folyamatok egymással üzenetek révén kommunikálnak.
2 Osztott rendszer folyamat 1 lokális változók folyamat 2 lokális változók folyamat n lokális változók csatorna üzenetek Üzenet formában történő kommunikáció Szinkron kommunikáció Aszinkron kommunikáció Kommunikáció csatornán keresztül A kommunikációs csatorna nem irányított A kommunikációs csatornának nincsen típusa
3 Kommunikáci ciós s csatorna Input utasítás Szintaxis: C?x C csat, csat csatornák halmaza x egyszerű változó. Jelentés Output utasítás Azt fejezi ki, hogy az utasítást kiadó program x változója egy értéket fogadjon a C csatornán keresztül. Ha ez teljesül, akkor x változó felveszi az értéket. Szintaxis: C!e C csat, ahol csat a csatornák halmaza e: a C!e utasítást kiadó programnak lokális változóival képezett aritmetikai kifejezés, Jelentés Azt fejezi ki, hogy az utasítást kiadó program az e kifejezés értékét elküldje a C csatornán keresztül.
4 Kommunikáci ciós s csatorna Őrfeltétellel ellátott csatornautasítás Szintaxis b;c?x; illetve b;c!e, ahol b logikai kifejezés. Jelentés Az I/O csatorna utasítás kiegészül egy tesztelési függvénnyel, amely folyamatosan vizsgálja, hogy lehetséges-e a kommunikáció a C csatornán keresztül. Jelölések Amíg ez nem következik be, a b kifejezés kiértékelése "false értéket eredményez. Ha bekövetkezik, "true" értéket eredményez. A "true";c?e illetve "true"; C!e rövid jelölése: C?e var(s): channel(s): összes változó + csatorna nevek csatornanevek S-ben C!e
5 Kommunikáci ciós s csatorna b 1 ;C?u és b 2 ;C!e utasítások egymáshoz illeszthetőek azonos csatornára hivatkoznak e kifejezés és u változó típusa azonos b 1 és b 2 őrfeltételek kiértékelése igaz értéket szolgáltat Az α 1 :C?u, α 2 : C!e illesztés eredménye: u e; Szinkron kommunikáció jelentése C csatornán keresztül a b 1 ;C?u, b 2 ;C!e egymáshoz illeszthető utasítás pár esetén Várakozás Mindkét kérés teljesítésének várnia kell, amíg a másik nem jelenik meg. Egyidejűség Mindkét kérés végrehajtása egyszerre történik meg. Értékadás A kommunikáció eredménye az, hogy az u e értékadás megtörténik.
6 Osztott rendszer Definíciók Az osztott rendszer S 1 és S 2 folyamatai diszjunktak, ha change(s 1 ) var(s 2 ) = var(s 1 ) change(s 2 ) = { } Az S i és S j (i j) folyamatokat a C csatorna összeköti, ha C channel(s i ) channel(s j ) A S 1,..., S n folyamatok pontról pontra összekötöttek, ha 1 i < j < k n : channel(s i ) channel(s j ) channel(s k ) { } Osztott program parbegin S 1... S n parend; S 1,..., S n folyamatok páronként diszjunktak Bármely 1 i < j < k n esetén az S i, S j, S k folyamatok pontról pontra összekötöttek S végrehajtása befejeződik, ha mindegyik S j befejeződik.
7 Komponens elvű programfejlesztés C. B. Jones A pre/post specifikációkat minden sc komponens (shared component) esetén egészítsük ki megbízhatósági / garancia (rely / garantee) előírással is: { p, r } sc { g, q } Előfeltétel: p: Σ Σ Utófeltétel: q: Σ Σ Σ Megbízhatósági feltétel: r: Σ Σ Σ Garancia feltétel: g: Σ Σ Σ Probléma A programfejlesztés alávetése a szekvencializációs szabályoknak!
8 Komponens elvű programfejlesztés Modellalkotás 1990-es évek végén: Warmer J., Kleppe A.: The Object Constraint Language Precise Modelling with UML Lényege: Probléma megoldásának modelljei + korlátozások Forgatókönyv (scenario) készítésekor rögzítjük a komponensekre vonatkozó megállapodásokat: contracts, scenario, prototype. Probléma megoldás számítógépes hálózaton keresztül A problémát ágensek oldják meg úgy, hogy összehangolt akciókkal kívánják a közös célt elérni.
9 Komponens elvű programfejlesztés Ágens Akció Cél Felhasználó, program, rendszer, stb. Tevékenységek végrehajtása. Például: Gomb megnyomása, üzenet, algoritmus végrehajtása, stb. A rendszer kívánt állapotának elérése egy jövőbeli időpontban. Összehangolás Kontraktus alapján (komponensek közötti szerződés) Kontraktus, megállapodás Dokumentum, specifikáció, program szövege Probléma Adott a kontraktus, és az ágensek egy halmaza. Kérdés: Egy adott célt képesek-e elérni az ágensek az adott kontraktussal?
10 Kontraktus felhasználó és s gép g p közöttk Batch feldolgozás Választás a számítógépé (belső nem determinisztikus választás) Dijkstra: abort = {false} user Ha abort-ot hajtott végre a felhasználó, jelzi, hogy a felhasználó megsértette a megállapodást. Ugyanis a számítógép felhatalmazást kapott a további rész akár hibás végrehajtásra is. Interaktív program Példa A felhasználónak van választási lehetősége a végrehajtásnál. (Alternatívák közül választhat) A számítógép belső döntéseket hozó mechanizmus szerint dolgozik. S = S 1 ; S 2 a felhasználó b számítógép S 1 = (x : = x + 1 a x: = x + 2 ); S 2 = (x : = x - 1 b x: = x - 2 );
11 Kontraktus a felhasználó és s a gép g p közöttk S = S 1 ; S 2 a felhasználó b számítógép S 1 = (x : = x + 1 a x: = x + 2 ); S 2 = (x : = x - 1 b x: = x - 2 ); A felhasználó választása attól függ, hogy mit akar elérni: x 0 vagy x 0 a x:= x+1 x:= x+2 b b x:= x - 1 x:= x - 2 x:= x-1 x:= x-2 x = 0 x = -1 x = 1 x = 0
12 Ágens rendszerek Legyen Ω az ágensek egy összessége, A az ágensek egy halmaza és a, b, c A. Ekkor az ágens rendszer = (A, S, I ct, Q). A : a rendszer ágenseinek véges halmaza S : S 0 ; do b 1 S 1 a... a b n S n a S E ; exit; od; S 0, S 1,..., S n ; nem determinisztikus programok. S 0 : rendszer indulása előtt elvégzendő feladatok végrehajtására szolgáló program (inicializálás). I ct : a A : Q : kontraktust rögzítő invariáns ágens a megfelelő komponens kiválasztásáért felelős az ágens rendszer végrehajtása során elérendő célállítás
13 Példa: Kecske, farkas és s káposztak átszállítása a folyón Kontraktus A farkas a kecskével csak akkor lehet együtt, ha a hajós is ott van: fa = ke ha = fa A kecske a káposztával csak akkor lehet együtt, ha a hajós is ott van: A kontraktus invariánsa ( l ct ): Kiindulási állapot: Q Cél állapot: Ágens(ek): a hajós (fa = ke ha = fa) (ke = ká ha = ke) ( n { fa, ke, ká, ha })(n bool) ke = ká ha = ke ha = F fa = F ke = F ká = F ha = T fa = T ke = T ká = T
14 Példa: Kecske, farkas és s káposztak átszállítása a folyón átkelés = ha := F; fa := F; ke := F; ká := F; do od; ha = fa (ha, fa) := ( ha, fa); a ha = ke (ha, ke) := ( ha, ke); a ha = ká (ha, ká) := ( ha, ká); a ha = ha; a skip; exit a: hajós;
15 Példa: Raktár r szimuláci ció Egy raktárban háromféle áru raktározható Áruféleségek: Raktár kapacitása: Kikötések A, B, C N B és C áru vegyesen tárolható. A és C áru vegyesen tárolható. A és B áru nem tárolható vegyesen. Nem determinisztikus módon érkeznek/távoznak az árúk. Készítsük el a helyes működésének szimulációját. Adott áruból raktáron lévő mennyiség n A = cont(a,ent) - count(a,ex) n B = cont(b,ent) - count(b,ex) n C = cont(c,ent) - count(c,ex)
16 Példa: Raktár r szimuláci ció Kontraktus B és C áru vegyesen tárolható, ha nincs a raktárban A áru N n B + n C 0 n A = 0 A és C áru vegyesen tárolható, ha nincs a raktárban B áru N n A + n C 0 n B = 0 Komponensek közötti megállapodást rögzítő I ct (N, n A, n B, n C ) invariáns ((N n 0 n A = 0) (N n 0 n B = 0)) (n = n A + n B + n C )
17 Példa: Raktár r szimuláci ció raktár = (n A 0; n B 0; n C 0; n N; raktároz; raktároz = do beszállít a elszállít a skip; exit od; a, b, c A', ágenshalmaz beszállít = if (N > n 0 n B = 0) ( binsert(r, A); (n A, n) ( n A + 1, n + 1) ) b (N > n 0 n A = 0) ( binsert(r, B); (n B, n) ( n B + 1, n + 1) ) b (N > n 0) ( binsert(r, C); (n C, n) ( n C + 1, n + 1) ) fi; elszállít = if (n A > 0) ( bdelete(r, A); (n A, n) ( n A - 1, n - 1) ) c (n B > 0) ( bdelete(r, B); (n B, n) ( n B - 1, n - 1) ) c (n C > 0) ( bdelete(r, C); (n C, n) ( n C - 1, n - 1) ) fi;
18 Fair tulajdonság Példa nem fair programra S 1 jel:= "false"; do ~ jel következő sor nyomtatása ~ jel jel:= "true" od; // nyomtatás // kilépés A nem determinisztikus program szemantikája nem garantálja, hogy a második sor megkapja a vezérlést. Gyenge fair követelmény A do od ciklusban minden olyan őrfeltételes utasítás, amely valamely időponttól folyamatosan készen áll a végrehajtásra, annak végtelen sokszor aktiválódni kell. Az első komponens ilyen feltétel esetén nem aktiválódhatott volna kizárólagosan, ha a második komponens kész a végrehajtásra.
19 Fair tulajdonság Példa erősen fair programra S 2 jel:= "false"; lap := "false"; i := 0; do ~ jel következő sor nyomtatása; i := (i+1) mod 30; lap := (i=0) ~ jel lap jel:= "true" od; Most is az első tud aktiválódni először, de 30 nyomtatás után a második komponens indulásának feltétele folyamatosan teljesül, így a második ág végrehajtásra kerül. A második ág végrehajtása után egyik komponens belépési feltétele sem teljesül, ezért az iteráció befejeződik. Ezt az esetet nevezik erős fair (strong fairness) tulajdonságnak.
20 Fair tulajdonság Egyszerű, egyszintű nem determinisztikus program S 0 ; do α 1 S 1... α n S n od; S 0, S 1,..., S n determinisztikus komponensek. Fair nem determinisztikus szemantika definíciója S egyszintű, nem determinisztikus program esetén σ Σ kezdőállapot mellett M fair [S](σ) = { τ < S, σ > * < E, τ > } { S divergálhat σ kezdő állapotból egy fair kiszámítás esetén } { fail S hibás eredményre juthat σ kezdő állapotból } M tot [S](σ) és M fair [S](σ) közötti különbség
8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus.
8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. Ágens rendszer definíciója. Példák. Fairness. (Fair tulajdonság). Gyenge fair követelmény. A fair nem determinisztikus szemantika definíciója
Részletesebben... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.
Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat
RészletesebbenKiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
Részletesebben5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás
Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:
Részletesebben6. Közös változóval rendelkező párhuzamos program, Közös változó,
6. Közös változóval rendelkező párhuzamos program, Közös változó, Reynold kritérium. Atomi művelet, atomi utasítás. szintaxis, szemantika, tulajdonságok. Szinkronizációs párhuzamos program, szintaxis,
RészletesebbenProgramok értelmezése
Programok értelmezése Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 22. Izsó Tamás Programok értelmezése/ 1 Section 1 Programok értelmezése Izsó Tamás Programok értelmezése/ 2 programok szemantika értelmezése
RészletesebbenNEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere
Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett
RészletesebbenAlapszintű formalizmusok
Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények
RészletesebbenTermelő-fogyaszt. fogyasztó modell
Termelő-fogyaszt fogyasztó modell A probléma absztrakt megfogalmazása Adott egy N 1 kapacitású közös tároló. Adott a folyamatok két csoportja, amelyek a tárolót használják. n 1 termelő folyamat, m 1 fogyasztó
RészletesebbenIdőzített átmeneti rendszerek
Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek
RészletesebbenProgramkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6.
Programkonstrukciók Definíció Legyen π feltétel és S program A-n. A DO A A relációt az S-ből a π feltétellel képezett ciklusnak nevezzük, és (π, S)-sel jelöljük, ha 1. a / [π] : DO (a) = { a }, 2. a [π]
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenS0-01 Szintézis és verifikáció (Programozás elmélet)
S0-01 Szintézis és verifikáció (Programozás elmélet) Tartalom 1. Programozási alapfogalmak 2. Elemi programok és program konstrukciók definíciói 3. Nem-determinisztikus strukturált programok formális verifikációja
RészletesebbenAz UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
RészletesebbenElőfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenUML (Unified Modelling Language)
UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)
RészletesebbenA SPIN használata, példák II
A SPIN használata, példák II Dr. Németh L. Zoltán (zlnemeth@inf.u-szeged.hu) SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008/2009 I. félév 2008.10.18/2 MODELL 9 1 2. példa: Egy osztott algoritmus Pl. legyen ez
RészletesebbenSzerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:
Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...
RészletesebbenProgramozási módszertan
1. fejezet Programozási módszertan elmélete 1.1. Az absztrakt adattípus egy matematikai modellje. (Univerzális algebra és absztrakt adattípus). Az adattípus egy komplex leírása, típusosztály morfizmusdiagramja.
RészletesebbenA modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL
A modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL Uppsalai Egyetem + Aalborgi Egyetem közös fejlesztése; 1995. első verzió megjelenése; részei: - grafikus modellt leíró eszköz (System editor) - szimulátor (Simulator)
RészletesebbenAlgoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer
Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk
RészletesebbenModell alapú tesztelés mobil környezetben
Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed
RészletesebbenKomputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3
RészletesebbenFordítás Kódoptimalizálás
Fordítás Kódoptimalizálás Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. október 20. Izsó Tamás Fordítás Kódoptimalizálás / 1 Aktív változók Angol irodalomban a Live Variables kifejezést használják, míg az azt felhasználó
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
Részletesebben1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje
1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenProgramozási Módszertan definíciók, stb.
Programozási Módszertan definíciók, stb. 1. Bevezetés Egy adat típusát az adat által felvehető lehetséges értékek halmaza (típusérték halmaz, TÉH), és az ezen értelmezett műveletek (típusműveletek) együttesen
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
Részletesebben9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.
Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
RészletesebbenDinamikus modell: állapotdiagram, szekvencia diagram
Programozási : állapotdiagram, szekvencia diagram osztályszerep Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 osztályszerep Tartalom 1 2 3 osztályszerep 2 Bevezető Állapot Interakciós Tevékenység osztályszerep
RészletesebbenAlkalmazások architektúrája
Alkalmazások architektúrája Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 13. Bass, Clements, Kazman: Software Architecture in Practice, Addison- Wesley, 2004 2 Alkalmazás típusok Adat
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
RészletesebbenInformatika 1 2. el adás: Absztrakt számítógépek
Informatika 1 2. el adás: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2015-09-08 1 2 3 A egy M = Q, Γ, b, Σ, δ, q 0, F hetes, ahol Q az 'állapotok' nem üres halmaza, Γ a 'szalag ábécé' véges, nem üres
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenTartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa!
Tartalomjegyzék Általános Információ! 2 Felhasználói dokumentáció! 3 Feladat! 3 Környezet! 3 Használat! 3 Bemenet! 3 Példa! 3 A program eredménye! 3 Példa! 3 Hibalehetőségek! 3 Példa! 3 Fejlesztői dokumentáció!
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum
Részletesebbenködös határ (félreértés, hiba)
probléma formálisan specifikált: valós világ (domain) (hibás eredmény) ködös határ (félreértés, hiba) formális világ (megoldás) A szoftver fejlesztőnek meg kell értenie a felhasználó problémáját. A specifikáció
RészletesebbenAlapszintű formalizmusok
Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Javascript Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása
RészletesebbenSzámítógép architektúra
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek
RészletesebbenSzoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel
Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel Hajdu Ákos Formális módszerek 2017.03.22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 BEVEZETŐ 2
RészletesebbenProgramozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1.
Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1. Gregorics Tibor 1. beadandó/0.feladat 2008. december 6. EHACODE.ELTE gt@inf.elte.hu 0.csoport Feladat Egy osztályba n diák jár, akik m darab tantárgyat
RészletesebbenALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha
ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig
RészletesebbenObjektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN
Objektum Orientált Programozás 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN B IT v: 2016.05.03 MAN Pici elmélet A Java kivételkezelésének célja a programfutás során keletkezett hibák kiszűrése és megfelelő kezelése.
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenA JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
RészletesebbenMaximum kiválasztás tömbben
ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while
Részletesebben2. Rekurzió. = 2P2(n,n) 2 < 2P2(n,n) 1
2. Rekurzió Egy objektum definícióját rekurzívnak nevezünk, ha a definíció tartalmazza a definiálandó objektumot. Egy P eljárást (vagy függvényt) rekurzívnak nevezünk, ha P utasításrészében előfordul magának
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (9) Szoftverminőségbiztosítás Specifikáció alapú (black-box) technikák A szoftver mint leképezés Szoftverhiba Hibát okozó bement Hibás kimenet Input Szoftver Output Funkcionális
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenPROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar
PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea
RészletesebbenMegoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május)
Megoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május) Teszt kérdések 1. Melyik állítás igaz a folytonos integrációval (CI) kapcsolatban? a. Folytonos
RészletesebbenModellek ellenőrzése és tesztelése
Modellek ellenőrzése és tesztelése Rendszermodellezés imsc gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
RészletesebbenKölcsönhatás diagramok
Kölcsönhatás diagramok Célkitűzés Olvasni tudják az alap UML kölcsönhatás diagramok (kommunikáció és szekvencia) diagramok jelöléseit. 2 Bevezetés Miért léteznek az objektumok? Azért, hogy a rendszer valamilyen
RészletesebbenERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG
KLIENS-SZERVER SZERVER ALAPÚ ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG OTP SÉMÁRAS Király Roland kiralyroland@inf.elte.hu Támogatók: - GVOP-3.2.2 3.2.2-2004-07-0005/3.00005/3.0 ELTE IKKK - Ericsson Hungary
RészletesebbenSzimuláció. Fault Tolerant Systems Research Group. Budapest University of Technology and Economics. Department of Measurement and Information Systems
Szimuláció Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement and Information Systems 1 Mérés:
RészletesebbenModellezés Petri hálókkal. dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellezés Petri hálókkal dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellező eszközök: DNAnet, Snoopy, PetriDotNet A DNAnet modellező
RészletesebbenProgramozás alapjai. 2. előadás
2. előadás Általános Informatikai Tanszék A számítógépes feladatmegoldás eszközei Adatok (Amiken utasításokat hajtunk végre) Utasítások (Amiket végrehajtunk) Program struktúra Adatok Konstans (a programon
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Tartalom Összegzés vektorra, mátrixra Megszámolás vektorra, mátrixra Maximum-kiválasztás vektorra, mátrixra Eldöntés vektorra, mátrixra Kiválasztás
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28
RészletesebbenFormális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar
Formális szemantika Kifejezések szemantikája Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar 2016-2017-2 Az előadás témája Egyszerű kifejezések formális szemantikája Az első lépés a programozási nyelvek szemantikájának
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenIdőzített rendszerek és az UPPAAL II
Időzített rendszerek és az UPPAAL II Dr. Németh L. Zoltán (zlnemeth@inf.u-szeged.hu) SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008/2009 I. félév 2008.11.15 MODELL 11 1 Rendszerek leírása az UPPAAL-ban Modellelenőrzés
RészletesebbenFolyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):
RészletesebbenA L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L
RészletesebbenProgramfejlesztési Modellek
Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció
RészletesebbenSzerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó
Szerző Név: Lővei Péter ETR-azonosító: LOPSAAI.ELTE Drótposta-cím: petyalovei@gmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/25 Gyakorlatvezető neve: Daiki Tennó Feladatsorszám: 11 1 Tartalom Szerző... 1 Tartalom... 2
RészletesebbenS0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet)
S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet) Tartalom 1. Absztrakt adattípus 2. Adattípus specifikációja 3. Adattípus osztály 4. Paraméterátadás 5. Reprezentációs függvény 6. Öröklődés és polimorfizmus 7.
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 3. előadás
Programozási alapismeretek 3. előadás Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenSmalltalk 3. Osztályok létrehozása. Készítette: Szabó Éva
Smalltalk 3. Osztályok létrehozása Készítette: Szabó Éva Metaosztály fogalma Mint korában említettük, a Smalltalkban mindent objektumnak tekintünk. Még az osztályok is objektumok. De ha az osztály objektum,
RészletesebbenMiskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék
Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a
RészletesebbenA tesztelés feladata. Verifikáció
Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a
RészletesebbenFormális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok
Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Program verifikálás Konkurens programozási megoldások terjedése -> verifikálás szükséges, (nehéz) logika Legszélesebb körben alkalmazott
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás Szövegfájl Fájl típus A szövegfájl karakterek sorozata: input fájl Műveletei: nyit, zár, olvas, vége? output fájl Műveletei: nyit, zár, ír Pap Gáborné,
RészletesebbenProgramozás alapjai (ANSI C)
Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (13) Szoftverminőségbiztosítás Szoftverminőség és formális módszerek Formális módszerek Formális módszer formalizált módszer(tan) Formális eljárások alkalmazása a fejlesztésben
RészletesebbenProgramozási technológia
Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy
RészletesebbenSzoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
RészletesebbenOOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
RészletesebbenAZ ALGORITMUS. az eredményt szolgáltatja
ALGORITMUSOK AZ ALGORITMUS Az algoritmus problémamegoldásra szolgáló elemi lépések olyan sorozata, amely a következő jellemzőkkel bír: Véges: véges számú lépés után befejeződik, és eredményt szolgáltat
RészletesebbenValószínűségi változók. Várható érték és szórás
Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :
RészletesebbenSoftware Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár
Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/
RészletesebbenCsatorna: Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai: split: Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX...
Tartalom Csatorna:... 2 Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai:... 3 split:... 4 Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX... 4 Feltételek:... 4 Program specifikáció:... 5 Program:...
RészletesebbenRészletes szoftver tervek ellenőrzése
Részletes szoftver tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A részletes
RészletesebbenSzoftver karbantartási lépések ellenőrzése
Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
RészletesebbenInformációk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása
1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június
RészletesebbenNem ellenőrzött!!! Tartalom
Tartalom Csatorna:... 2 Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai:... 3 split:... 4 Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4... 4 Feltételek:... 4 Program specifikáció:... 5 Program:...
Részletesebben