Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója"

Átírás

1 Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek időről-időre egymásnak üzeneteket küldenek a közös feladat megoldása érdekében. Osztott programrendszer végrehajtása Párhuzamosan futó folyamatoknak egy halmaza. Minden folyamat rendelkezik saját változókkal. A különböző folyamatokhoz tartozó változók halmazai diszjunktak. A folyamatok egymással üzenetek révén kommunikálnak.

2 Osztott rendszer folyamat 1 lokális változók folyamat 2 lokális változók folyamat n lokális változók csatorna üzenetek Üzenet formában történő kommunikáció Szinkron kommunikáció Aszinkron kommunikáció Kommunikáció csatornán keresztül A kommunikációs csatorna nem irányított A kommunikációs csatornának nincsen típusa

3 Kommunikáci ciós s csatorna Input utasítás Szintaxis: C?x C csat, csat csatornák halmaza x egyszerű változó. Jelentés Output utasítás Azt fejezi ki, hogy az utasítást kiadó program x változója egy értéket fogadjon a C csatornán keresztül. Ha ez teljesül, akkor x változó felveszi az értéket. Szintaxis: C!e C csat, ahol csat a csatornák halmaza e: a C!e utasítást kiadó programnak lokális változóival képezett aritmetikai kifejezés, Jelentés Azt fejezi ki, hogy az utasítást kiadó program az e kifejezés értékét elküldje a C csatornán keresztül.

4 Kommunikáci ciós s csatorna Őrfeltétellel ellátott csatornautasítás Szintaxis b;c?x; illetve b;c!e, ahol b logikai kifejezés. Jelentés Az I/O csatorna utasítás kiegészül egy tesztelési függvénnyel, amely folyamatosan vizsgálja, hogy lehetséges-e a kommunikáció a C csatornán keresztül. Jelölések Amíg ez nem következik be, a b kifejezés kiértékelése "false értéket eredményez. Ha bekövetkezik, "true" értéket eredményez. A "true";c?e illetve "true"; C!e rövid jelölése: C?e var(s): channel(s): összes változó + csatorna nevek csatornanevek S-ben C!e

5 Kommunikáci ciós s csatorna b 1 ;C?u és b 2 ;C!e utasítások egymáshoz illeszthetőek azonos csatornára hivatkoznak e kifejezés és u változó típusa azonos b 1 és b 2 őrfeltételek kiértékelése igaz értéket szolgáltat Az α 1 :C?u, α 2 : C!e illesztés eredménye: u e; Szinkron kommunikáció jelentése C csatornán keresztül a b 1 ;C?u, b 2 ;C!e egymáshoz illeszthető utasítás pár esetén Várakozás Mindkét kérés teljesítésének várnia kell, amíg a másik nem jelenik meg. Egyidejűség Mindkét kérés végrehajtása egyszerre történik meg. Értékadás A kommunikáció eredménye az, hogy az u e értékadás megtörténik.

6 Osztott rendszer Definíciók Az osztott rendszer S 1 és S 2 folyamatai diszjunktak, ha change(s 1 ) var(s 2 ) = var(s 1 ) change(s 2 ) = { } Az S i és S j (i j) folyamatokat a C csatorna összeköti, ha C channel(s i ) channel(s j ) A S 1,..., S n folyamatok pontról pontra összekötöttek, ha 1 i < j < k n : channel(s i ) channel(s j ) channel(s k ) { } Osztott program parbegin S 1... S n parend; S 1,..., S n folyamatok páronként diszjunktak Bármely 1 i < j < k n esetén az S i, S j, S k folyamatok pontról pontra összekötöttek S végrehajtása befejeződik, ha mindegyik S j befejeződik.

7 Komponens elvű programfejlesztés C. B. Jones A pre/post specifikációkat minden sc komponens (shared component) esetén egészítsük ki megbízhatósági / garancia (rely / garantee) előírással is: { p, r } sc { g, q } Előfeltétel: p: Σ Σ Utófeltétel: q: Σ Σ Σ Megbízhatósági feltétel: r: Σ Σ Σ Garancia feltétel: g: Σ Σ Σ Probléma A programfejlesztés alávetése a szekvencializációs szabályoknak!

8 Komponens elvű programfejlesztés Modellalkotás 1990-es évek végén: Warmer J., Kleppe A.: The Object Constraint Language Precise Modelling with UML Lényege: Probléma megoldásának modelljei + korlátozások Forgatókönyv (scenario) készítésekor rögzítjük a komponensekre vonatkozó megállapodásokat: contracts, scenario, prototype. Probléma megoldás számítógépes hálózaton keresztül A problémát ágensek oldják meg úgy, hogy összehangolt akciókkal kívánják a közös célt elérni.

9 Komponens elvű programfejlesztés Ágens Akció Cél Felhasználó, program, rendszer, stb. Tevékenységek végrehajtása. Például: Gomb megnyomása, üzenet, algoritmus végrehajtása, stb. A rendszer kívánt állapotának elérése egy jövőbeli időpontban. Összehangolás Kontraktus alapján (komponensek közötti szerződés) Kontraktus, megállapodás Dokumentum, specifikáció, program szövege Probléma Adott a kontraktus, és az ágensek egy halmaza. Kérdés: Egy adott célt képesek-e elérni az ágensek az adott kontraktussal?

10 Kontraktus felhasználó és s gép g p közöttk Batch feldolgozás Választás a számítógépé (belső nem determinisztikus választás) Dijkstra: abort = {false} user Ha abort-ot hajtott végre a felhasználó, jelzi, hogy a felhasználó megsértette a megállapodást. Ugyanis a számítógép felhatalmazást kapott a további rész akár hibás végrehajtásra is. Interaktív program Példa A felhasználónak van választási lehetősége a végrehajtásnál. (Alternatívák közül választhat) A számítógép belső döntéseket hozó mechanizmus szerint dolgozik. S = S 1 ; S 2 a felhasználó b számítógép S 1 = (x : = x + 1 a x: = x + 2 ); S 2 = (x : = x - 1 b x: = x - 2 );

11 Kontraktus a felhasználó és s a gép g p közöttk S = S 1 ; S 2 a felhasználó b számítógép S 1 = (x : = x + 1 a x: = x + 2 ); S 2 = (x : = x - 1 b x: = x - 2 ); A felhasználó választása attól függ, hogy mit akar elérni: x 0 vagy x 0 a x:= x+1 x:= x+2 b b x:= x - 1 x:= x - 2 x:= x-1 x:= x-2 x = 0 x = -1 x = 1 x = 0

12 Ágens rendszerek Legyen Ω az ágensek egy összessége, A az ágensek egy halmaza és a, b, c A. Ekkor az ágens rendszer = (A, S, I ct, Q). A : a rendszer ágenseinek véges halmaza S : S 0 ; do b 1 S 1 a... a b n S n a S E ; exit; od; S 0, S 1,..., S n ; nem determinisztikus programok. S 0 : rendszer indulása előtt elvégzendő feladatok végrehajtására szolgáló program (inicializálás). I ct : a A : Q : kontraktust rögzítő invariáns ágens a megfelelő komponens kiválasztásáért felelős az ágens rendszer végrehajtása során elérendő célállítás

13 Példa: Kecske, farkas és s káposztak átszállítása a folyón Kontraktus A farkas a kecskével csak akkor lehet együtt, ha a hajós is ott van: fa = ke ha = fa A kecske a káposztával csak akkor lehet együtt, ha a hajós is ott van: A kontraktus invariánsa ( l ct ): Kiindulási állapot: Q Cél állapot: Ágens(ek): a hajós (fa = ke ha = fa) (ke = ká ha = ke) ( n { fa, ke, ká, ha })(n bool) ke = ká ha = ke ha = F fa = F ke = F ká = F ha = T fa = T ke = T ká = T

14 Példa: Kecske, farkas és s káposztak átszállítása a folyón átkelés = ha := F; fa := F; ke := F; ká := F; do od; ha = fa (ha, fa) := ( ha, fa); a ha = ke (ha, ke) := ( ha, ke); a ha = ká (ha, ká) := ( ha, ká); a ha = ha; a skip; exit a: hajós;

15 Példa: Raktár r szimuláci ció Egy raktárban háromféle áru raktározható Áruféleségek: Raktár kapacitása: Kikötések A, B, C N B és C áru vegyesen tárolható. A és C áru vegyesen tárolható. A és B áru nem tárolható vegyesen. Nem determinisztikus módon érkeznek/távoznak az árúk. Készítsük el a helyes működésének szimulációját. Adott áruból raktáron lévő mennyiség n A = cont(a,ent) - count(a,ex) n B = cont(b,ent) - count(b,ex) n C = cont(c,ent) - count(c,ex)

16 Példa: Raktár r szimuláci ció Kontraktus B és C áru vegyesen tárolható, ha nincs a raktárban A áru N n B + n C 0 n A = 0 A és C áru vegyesen tárolható, ha nincs a raktárban B áru N n A + n C 0 n B = 0 Komponensek közötti megállapodást rögzítő I ct (N, n A, n B, n C ) invariáns ((N n 0 n A = 0) (N n 0 n B = 0)) (n = n A + n B + n C )

17 Példa: Raktár r szimuláci ció raktár = (n A 0; n B 0; n C 0; n N; raktároz; raktároz = do beszállít a elszállít a skip; exit od; a, b, c A', ágenshalmaz beszállít = if (N > n 0 n B = 0) ( binsert(r, A); (n A, n) ( n A + 1, n + 1) ) b (N > n 0 n A = 0) ( binsert(r, B); (n B, n) ( n B + 1, n + 1) ) b (N > n 0) ( binsert(r, C); (n C, n) ( n C + 1, n + 1) ) fi; elszállít = if (n A > 0) ( bdelete(r, A); (n A, n) ( n A - 1, n - 1) ) c (n B > 0) ( bdelete(r, B); (n B, n) ( n B - 1, n - 1) ) c (n C > 0) ( bdelete(r, C); (n C, n) ( n C - 1, n - 1) ) fi;

18 Fair tulajdonság Példa nem fair programra S 1 jel:= "false"; do ~ jel következő sor nyomtatása ~ jel jel:= "true" od; // nyomtatás // kilépés A nem determinisztikus program szemantikája nem garantálja, hogy a második sor megkapja a vezérlést. Gyenge fair követelmény A do od ciklusban minden olyan őrfeltételes utasítás, amely valamely időponttól folyamatosan készen áll a végrehajtásra, annak végtelen sokszor aktiválódni kell. Az első komponens ilyen feltétel esetén nem aktiválódhatott volna kizárólagosan, ha a második komponens kész a végrehajtásra.

19 Fair tulajdonság Példa erősen fair programra S 2 jel:= "false"; lap := "false"; i := 0; do ~ jel következő sor nyomtatása; i := (i+1) mod 30; lap := (i=0) ~ jel lap jel:= "true" od; Most is az első tud aktiválódni először, de 30 nyomtatás után a második komponens indulásának feltétele folyamatosan teljesül, így a második ág végrehajtásra kerül. A második ág végrehajtása után egyik komponens belépési feltétele sem teljesül, ezért az iteráció befejeződik. Ezt az esetet nevezik erős fair (strong fairness) tulajdonságnak.

20 Fair tulajdonság Egyszerű, egyszintű nem determinisztikus program S 0 ; do α 1 S 1... α n S n od; S 0, S 1,..., S n determinisztikus komponensek. Fair nem determinisztikus szemantika definíciója S egyszintű, nem determinisztikus program esetén σ Σ kezdőállapot mellett M fair [S](σ) = { τ < S, σ > * < E, τ > } { S divergálhat σ kezdő állapotból egy fair kiszámítás esetén } { fail S hibás eredményre juthat σ kezdő állapotból } M tot [S](σ) és M fair [S](σ) közötti különbség

8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus.

8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. 8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. Ágens rendszer definíciója. Példák. Fairness. (Fair tulajdonság). Gyenge fair követelmény. A fair nem determinisztikus szemantika definíciója

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

Kiterjesztések sek szemantikája

Kiterjesztések sek szemantikája Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból

Részletesebben

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:

Részletesebben

6. Közös változóval rendelkező párhuzamos program, Közös változó,

6. Közös változóval rendelkező párhuzamos program, Közös változó, 6. Közös változóval rendelkező párhuzamos program, Közös változó, Reynold kritérium. Atomi művelet, atomi utasítás. szintaxis, szemantika, tulajdonságok. Szinkronizációs párhuzamos program, szintaxis,

Részletesebben

Programok értelmezése

Programok értelmezése Programok értelmezése Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 22. Izsó Tamás Programok értelmezése/ 1 Section 1 Programok értelmezése Izsó Tamás Programok értelmezése/ 2 programok szemantika értelmezése

Részletesebben

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett

Részletesebben

Alapszintű formalizmusok

Alapszintű formalizmusok Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények

Részletesebben

Termelő-fogyaszt. fogyasztó modell

Termelő-fogyaszt. fogyasztó modell Termelő-fogyaszt fogyasztó modell A probléma absztrakt megfogalmazása Adott egy N 1 kapacitású közös tároló. Adott a folyamatok két csoportja, amelyek a tárolót használják. n 1 termelő folyamat, m 1 fogyasztó

Részletesebben

Időzített átmeneti rendszerek

Időzített átmeneti rendszerek Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek

Részletesebben

Programkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6.

Programkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6. Programkonstrukciók Definíció Legyen π feltétel és S program A-n. A DO A A relációt az S-ből a π feltétellel képezett ciklusnak nevezzük, és (π, S)-sel jelöljük, ha 1. a / [π] : DO (a) = { a }, 2. a [π]

Részletesebben

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.

Részletesebben

S0-01 Szintézis és verifikáció (Programozás elmélet)

S0-01 Szintézis és verifikáció (Programozás elmélet) S0-01 Szintézis és verifikáció (Programozás elmélet) Tartalom 1. Programozási alapfogalmak 2. Elemi programok és program konstrukciók definíciói 3. Nem-determinisztikus strukturált programok formális verifikációja

Részletesebben

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron

Részletesebben

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév

Részletesebben

Occam 1. Készítette: Szabó Éva

Occam 1. Készítette: Szabó Éva Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti

Részletesebben

UML (Unified Modelling Language)

UML (Unified Modelling Language) UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)

Részletesebben

A SPIN használata, példák II

A SPIN használata, példák II A SPIN használata, példák II Dr. Németh L. Zoltán (zlnemeth@inf.u-szeged.hu) SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008/2009 I. félév 2008.10.18/2 MODELL 9 1 2. példa: Egy osztott algoritmus Pl. legyen ez

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Programozási módszertan

Programozási módszertan 1. fejezet Programozási módszertan elmélete 1.1. Az absztrakt adattípus egy matematikai modellje. (Univerzális algebra és absztrakt adattípus). Az adattípus egy komplex leírása, típusosztály morfizmusdiagramja.

Részletesebben

A modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL

A modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL A modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL Uppsalai Egyetem + Aalborgi Egyetem közös fejlesztése; 1995. első verzió megjelenése; részei: - grafikus modellt leíró eszköz (System editor) - szimulátor (Simulator)

Részletesebben

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk

Részletesebben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed

Részletesebben

Komputeralgebra Rendszerek

Komputeralgebra Rendszerek Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3

Részletesebben

Fordítás Kódoptimalizálás

Fordítás Kódoptimalizálás Fordítás Kódoptimalizálás Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. október 20. Izsó Tamás Fordítás Kódoptimalizálás / 1 Aktív változók Angol irodalomban a Live Variables kifejezést használják, míg az azt felhasználó

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje

1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje 1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt

Részletesebben

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt

Részletesebben

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik

Részletesebben

Programozási nyelvek (ADA)

Programozási nyelvek (ADA) Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)

Részletesebben

Programozási Módszertan definíciók, stb.

Programozási Módszertan definíciók, stb. Programozási Módszertan definíciók, stb. 1. Bevezetés Egy adat típusát az adat által felvehető lehetséges értékek halmaza (típusérték halmaz, TÉH), és az ezen értelmezett műveletek (típusműveletek) együttesen

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum. Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás

Részletesebben

Dinamikus modell: állapotdiagram, szekvencia diagram

Dinamikus modell: állapotdiagram, szekvencia diagram Programozási : állapotdiagram, szekvencia diagram osztályszerep Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 osztályszerep Tartalom 1 2 3 osztályszerep 2 Bevezető Állapot Interakciós Tevékenység osztályszerep

Részletesebben

Alkalmazások architektúrája

Alkalmazások architektúrája Alkalmazások architektúrája Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 13. Bass, Clements, Kazman: Software Architecture in Practice, Addison- Wesley, 2004 2 Alkalmazás típusok Adat

Részletesebben

Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA

Részletesebben

Informatika 1 2. el adás: Absztrakt számítógépek

Informatika 1 2. el adás: Absztrakt számítógépek Informatika 1 2. el adás: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2015-09-08 1 2 3 A egy M = Q, Γ, b, Σ, δ, q 0, F hetes, ahol Q az 'állapotok' nem üres halmaza, Γ a 'szalag ábécé' véges, nem üres

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa!

Tartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa! Tartalomjegyzék Általános Információ! 2 Felhasználói dokumentáció! 3 Feladat! 3 Környezet! 3 Használat! 3 Bemenet! 3 Példa! 3 A program eredménye! 3 Példa! 3 Hibalehetőségek! 3 Példa! 3 Fejlesztői dokumentáció!

Részletesebben

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum

Részletesebben

ködös határ (félreértés, hiba)

ködös határ (félreértés, hiba) probléma formálisan specifikált: valós világ (domain) (hibás eredmény) ködös határ (félreértés, hiba) formális világ (megoldás) A szoftver fejlesztőnek meg kell értenie a felhasználó problémáját. A specifikáció

Részletesebben

Alapszintű formalizmusok

Alapszintű formalizmusok Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér

Részletesebben

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Javascript Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása

Részletesebben

Számítógép architektúra

Számítógép architektúra Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek

Részletesebben

Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel

Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel Hajdu Ákos Formális módszerek 2017.03.22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 BEVEZETŐ 2

Részletesebben

Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1.

Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1. Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1. Gregorics Tibor 1. beadandó/0.feladat 2008. december 6. EHACODE.ELTE gt@inf.elte.hu 0.csoport Feladat Egy osztályba n diák jár, akik m darab tantárgyat

Részletesebben

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig

Részletesebben

Objektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN

Objektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN Objektum Orientált Programozás 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN B IT v: 2016.05.03 MAN Pici elmélet A Java kivételkezelésének célja a programfutás során keletkezett hibák kiszűrése és megfelelő kezelése.

Részletesebben

Informatika terméktervezőknek

Informatika terméktervezőknek Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások

Részletesebben

A JavaScript főbb tulajdonságai

A JavaScript főbb tulajdonságai JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén

Részletesebben

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016 Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},

Részletesebben

Maximum kiválasztás tömbben

Maximum kiválasztás tömbben ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while

Részletesebben

2. Rekurzió. = 2P2(n,n) 2 < 2P2(n,n) 1

2. Rekurzió. = 2P2(n,n) 2 < 2P2(n,n) 1 2. Rekurzió Egy objektum definícióját rekurzívnak nevezünk, ha a definíció tartalmazza a definiálandó objektumot. Egy P eljárást (vagy függvényt) rekurzívnak nevezünk, ha P utasításrészében előfordul magának

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (9) Szoftverminőségbiztosítás Specifikáció alapú (black-box) technikák A szoftver mint leképezés Szoftverhiba Hibát okozó bement Hibás kimenet Input Szoftver Output Funkcionális

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea

Részletesebben

Megoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május)

Megoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május) Megoldások a mintavizsga kérdések a VIMIAC04 tárgy ellenőrzési technikák részéhez kapcsolódóan (2017. május) Teszt kérdések 1. Melyik állítás igaz a folytonos integrációval (CI) kapcsolatban? a. Folytonos

Részletesebben

Modellek ellenőrzése és tesztelése

Modellek ellenőrzése és tesztelése Modellek ellenőrzése és tesztelése Rendszermodellezés imsc gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

Kölcsönhatás diagramok

Kölcsönhatás diagramok Kölcsönhatás diagramok Célkitűzés Olvasni tudják az alap UML kölcsönhatás diagramok (kommunikáció és szekvencia) diagramok jelöléseit. 2 Bevezetés Miért léteznek az objektumok? Azért, hogy a rendszer valamilyen

Részletesebben

ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG

ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG KLIENS-SZERVER SZERVER ALAPÚ ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG OTP SÉMÁRAS Király Roland kiralyroland@inf.elte.hu Támogatók: - GVOP-3.2.2 3.2.2-2004-07-0005/3.00005/3.0 ELTE IKKK - Ericsson Hungary

Részletesebben

Szimuláció. Fault Tolerant Systems Research Group. Budapest University of Technology and Economics. Department of Measurement and Information Systems

Szimuláció. Fault Tolerant Systems Research Group. Budapest University of Technology and Economics. Department of Measurement and Information Systems Szimuláció Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement and Information Systems 1 Mérés:

Részletesebben

Modellezés Petri hálókkal. dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Modellezés Petri hálókkal. dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellezés Petri hálókkal dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellező eszközök: DNAnet, Snoopy, PetriDotNet A DNAnet modellező

Részletesebben

Programozás alapjai. 2. előadás

Programozás alapjai. 2. előadás 2. előadás Általános Informatikai Tanszék A számítógépes feladatmegoldás eszközei Adatok (Amiken utasításokat hajtunk végre) Utasítások (Amiket végrehajtunk) Program struktúra Adatok Konstans (a programon

Részletesebben

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Tartalom Összegzés vektorra, mátrixra Megszámolás vektorra, mátrixra Maximum-kiválasztás vektorra, mátrixra Eldöntés vektorra, mátrixra Kiválasztás

Részletesebben

Pásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez

Pásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28

Részletesebben

Formális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar

Formális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar Formális szemantika Kifejezések szemantikája Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar 2016-2017-2 Az előadás témája Egyszerű kifejezések formális szemantikája Az első lépés a programozási nyelvek szemantikájának

Részletesebben

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek 06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van

Részletesebben

Időzített rendszerek és az UPPAAL II

Időzített rendszerek és az UPPAAL II Időzített rendszerek és az UPPAAL II Dr. Németh L. Zoltán (zlnemeth@inf.u-szeged.hu) SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008/2009 I. félév 2008.11.15 MODELL 11 1 Rendszerek leírása az UPPAAL-ban Modellelenőrzés

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Szerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó

Szerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó Szerző Név: Lővei Péter ETR-azonosító: LOPSAAI.ELTE Drótposta-cím: petyalovei@gmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/25 Gyakorlatvezető neve: Daiki Tennó Feladatsorszám: 11 1 Tartalom Szerző... 1 Tartalom... 2

Részletesebben

S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet)

S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet) S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet) Tartalom 1. Absztrakt adattípus 2. Adattípus specifikációja 3. Adattípus osztály 4. Paraméterátadás 5. Reprezentációs függvény 6. Öröklődés és polimorfizmus 7.

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Programozási alapismeretek 3. előadás

Programozási alapismeretek 3. előadás Programozási alapismeretek 3. előadás Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Smalltalk 3. Osztályok létrehozása. Készítette: Szabó Éva

Smalltalk 3. Osztályok létrehozása. Készítette: Szabó Éva Smalltalk 3. Osztályok létrehozása Készítette: Szabó Éva Metaosztály fogalma Mint korában említettük, a Smalltalkban mindent objektumnak tekintünk. Még az osztályok is objektumok. De ha az osztály objektum,

Részletesebben

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

A tesztelés feladata. Verifikáció

A tesztelés feladata. Verifikáció Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok

Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Program verifikálás Konkurens programozási megoldások terjedése -> verifikálás szükséges, (nehéz) logika Legszélesebb körben alkalmazott

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás Szövegfájl Fájl típus A szövegfájl karakterek sorozata: input fájl Műveletei: nyit, zár, olvas, vége? output fájl Műveletei: nyit, zár, ír Pap Gáborné,

Részletesebben

Programozás alapjai (ANSI C)

Programozás alapjai (ANSI C) Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (13) Szoftverminőségbiztosítás Szoftverminőség és formális módszerek Formális módszerek Formális módszer formalizált módszer(tan) Formális eljárások alkalmazása a fejlesztésben

Részletesebben

Programozási technológia

Programozási technológia Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

AZ ALGORITMUS. az eredményt szolgáltatja

AZ ALGORITMUS. az eredményt szolgáltatja ALGORITMUSOK AZ ALGORITMUS Az algoritmus problémamegoldásra szolgáló elemi lépések olyan sorozata, amely a következő jellemzőkkel bír: Véges: véges számú lépés után befejeződik, és eredményt szolgáltat

Részletesebben

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/

Részletesebben

Csatorna: Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai: split: Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX...

Csatorna: Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai: split: Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX... Tartalom Csatorna:... 2 Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai:... 3 split:... 4 Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX... 4 Feltételek:... 4 Program specifikáció:... 5 Program:...

Részletesebben

Részletes szoftver tervek ellenőrzése

Részletes szoftver tervek ellenőrzése Részletes szoftver tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A részletes

Részletesebben

Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése

Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/

Részletesebben

Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

Nem ellenőrzött!!! Tartalom

Nem ellenőrzött!!! Tartalom Tartalom Csatorna:... 2 Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai:... 3 split:... 4 Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4... 4 Feltételek:... 4 Program specifikáció:... 5 Program:...

Részletesebben