Programozási alapismeretek 3. előadás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Programozási alapismeretek 3. előadás"

Átírás

1 Programozási alapismeretek 3. előadás

2 Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42

3 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) 1-től különböző legkisebb osztóját! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: O Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: 1<O N és O N és i (2 i<o): i ł N 3/42

4 Ciklusok A megoldás ötlete: Próbáljuk ki a 2-t; ha nem jó, akkor a 3-at, ha az sem, akkor a 4-et, ; legkésőbb az N jó lesz! Az ezt kifejező algoritmus: i:=2 i ł N i:=i+1 O:=i Változó i:egész 4/42

5 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) 1-től különböző legkisebb és önmagától különböző legnagyobb osztóját! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: Lko,Lno Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: 1<Lko N és 1 Lno<N és Lko N és i (2 i<lko): i ł N és Lno N és i (Lno<i<N): i ł N 5/42

6 Ciklusok Megjegyzés: Az Lno az utófeltételben az Lko ismeretében másképp is megfogalmazható: Lko*Lno=N! Az ehhez illeszkedő algoritmus: i:=2 i ł N i:=i+1 Lko:=i Lno:=N Div Lko Változó i:egész 6/42

7 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) 1-től és önmagától különböző legkisebb osztóját (ha van)! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: O Egész, Van Logikai Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: Van= i (2 i<n): i N és Van O N és 2 O<N és i (2 i<o): i ł N 7/42

8 Algoritmus: Ciklusok i:=2 i<n és i ł N i:=i+1 Van:=i<N Van O:=i Változó i:egész Megjegyzés: Ha i osztója N-nek, akkor (N Div i) is osztója, azaz elég az osztókat a szám gyökéig keresni! 8/42 i N I N 2 i N Div i N Div 2 i*i azaz N azaz i N

9 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) osztói összegét! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 N Utófeltétel: S i i 1 N i 9/42

10 Ciklusok Algoritmus: S:=0 i=1..n I i N S:=S+i N Változó i:egész 10/42

11 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) páratlan osztói összegét! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 N Utófeltétel: S= i páratlan(i)=??? i 1 i N és páratlan(i) 11/42

12 Ciklusok Algoritmus 1 : S:=0 i=1..n I i N és páratlan(i) S:=S+i Algoritmus 2 : S:=0 i=1..n; 2-esével I i N S:=S+i N N Változó i:egész Változó i:egész 12/42

13 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) prímosztói összegét! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: S= prím(i)=??? i N i és N i 2 prím(i) 13/42

14 Ciklusok Algoritmus: a legkisebb osztó biztosan prím; ha N-t osztjuk vele ahányszor csak tudjuk, a következő osztója (a redukált N-nek) megint prím lesz. S:=0 i:=2 I i N i N S:=S+i i N N:=N Div i i:=i+1 14/42 N Változó i:egész

15 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg azon i,j (i,j>1) természetes számok számát, amelyekre i*j<n (N>1)! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: S= N Div 2 15/42 i 2 N Div 2 1 j 2 i j N N Div2 i 2 (N-1) Divi i j j 2 1 N

16 Ciklusok Algoritmus 1 : S:=0 i=2..n Div 2 j=2..n Div 2 I i*j<n S:=S+1 N Változó i,j:egész (N-1) Div i S:=S+1 16/42

17 Algoritmus 2 : Ciklusok S:=0 i=2..n Div 2 j:=2 i*j<n S:=S+1 j:=j+1 Algoritmus 3 : S:=0 i=2..n Div 2 S:=S+((N-1) Div i)-1 Változó i,j:egész Változó i:egész 17/42

18 Ciklusok Tanulságok: Ha az utófeltételben,, vagy jel van, akkor a megoldás mindig ciklus! Ha az utófeltételben vagy jel van, akkor a megoldás sokszor feltételes ciklus! Ha az utófeltételben jel van, akkor a megoldás sokszor számlálós ciklus! ( is ) Két egymásba ágyazott jel esetén két ciklus lesz egymás belsejében, általában. Feltételes esetén a ciklusban elágazás lesz. 18/42

19 Tipikus előfordulás: a beolvasás ellenőrzésénél (l. 2.ea.-ban) Ciklusok algoritmus kód Feltételes ciklus: feltétel utasítások utasítások feltétel Számlálós ciklus: i=1..n utasítások while (feltétel){ utasítások } do{ utasítások }while (feltétel); for (int i=1;i<=n;++i){ utasítások } i=1..n; x-esével utasítások for (int i=1;i<=n;i+=x){ utasítások } 19/42

20 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Feladat: A japán naptár 60 éves ciklusokat tartalmaz, az éveket párosítják, s mindegyik párhoz valamilyen színt rendelnek (zöld, piros, sárga, fehér, fekete). o o o o o 1,2,11,12,,51,52: zöld évek 3,4,13,14,,53,54: piros évek 5,6,15,16, 55,56: sárga évek 7,8,17,18, 57,58: fehér évek 9,10,19,20,,59,60: fekete évek Tudjuk, hogy 1984-ben indult az utolsó ciklus, amely 2043-ban fog véget érni. Írjunk programot, amely megadja egy M évről (1984 M 2043), hogy milyen színű! 20/42

21 A Szín halmaz definiálása, visszavezetés a Szöveg Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Specifikáció 1 : Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Egy még ismeretlen halmaz Utófeltétel: ((év-1984) Mod 10) Div 2=0 és s= zöld vagy ((év-1984) Mod 10) Div 2=1 és s= piros vagy Definíció: Szín:=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg halmazra 21/42

22 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Specifikáció 2 : Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín A Szín halmaz definiálása itt is lehetséges Szín=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Utófeltétel: ((év-1984) Mod 10) Div 2=0 és s= zöld vagy ((év-1984) Mod 10) Div 2=1 és s= piros vagy 22/42

23 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Specifikáció 2 : Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín A Szín halmaz definiálása itt is lehetséges Szín=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Utófeltétel: (((év-1984) Mod 10) Div 2=0 s= zöld ) és (((év-1984) Mod 10) Div 2=1 s= piros ) és 23/42

24 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Algoritmus: y:=((év-1984) Mod 10) Div 2 y=0 y=1 y=2 y=3 y=4 s:= s:= s:= piros sárga fehér s:= zöld s:= fekete Változó y:egész Kérdés: Akkor is ezt tennénk, ha 5 helyett 90 ágat kellene írnunk? A válasz előtt egy új adatszerkezet: a tömb. 24/42

25 Tömbök Kapcsolódó fogalmak: Sorozat: azonos típusú elemek egymásutánja, az elemei sorszámozhatók. Tömb: véges hosszúságú sorozat, a sorozat i- edik tagjával végezhetünk műveleteket (adott a legkisebb és a legnagyobb index, vagy az elemszám). Index: sokszor 1..N, máskor 0..N 1. Tömbelem-műveletek: elemérték-hivatkozás, elemérték-módosítás (az elem indexeléssel kiválasztva). 25/42

26 Tömbök (algoritmusban) Deklarációs példák: X:Tömb[1..N:Egész] Y:Tömb[0..4:Szöveg] Az előbbi példa színek halmazát reprezentálhatjuk egy konstans tömbbel: Konstans Színek:Tömb[0..4:Szöveg]= ( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Hivatkozási példák: X[1]:=X[N]; Y[i]:=Színek[0] Y:=Színek 26/42

27 Tömbök (algoritmusban+kódban) Tömb-elemszám indexelés 0..??? indexelés 0..N Tömb-elemszám Deklarációs példák X:Tömb[1..N:Egész] Y:Tömb[0..4:Szöveg] a C++ kódjukkal: int X[N+1] string Y[5] Az előbbi példa Szín halmazát reprezentálhatjuk egy konstans tömbbel: Konstans Színek:Tömb[0..4:Szöveg]= ( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) const string Szinek[5]={"zöld","piros", "sárga","fehér","fekete"}; 27/42

28 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Statikus tömbök: Deklaráció: const int MaxN=???;//tömb max.elemszáma típus tömb[maxn]; //tömbdeklaráció //0..MaxN-1 közötti indexekkel Hivatkozások: Eltérés a specifikációban és az algoritmusban szokásostól! tömb[ind] //tömbérték-hivatkozás tömb[ind]=kif;//tömbérték-módosítás 28/42

29 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Statikus tömb konstansok: Deklaráció: Figyeljünk a sizeof szintaxisára: más adatra, és más típusra! const int N=???;//tömb elemszáma const típus tömb[n]={t1,t2,,tn}; //konstans tömb deklarációja, //0..N-1 közötti indexekkel vagy const típus tömb[]={t1,t2,,tn}; //konstans tömb deklarációja const int N=sizeof tömb/sizeof(típus); //tömb elemszáma //indexek: 0..N-1 közötti 29/42

30 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Dinamikus tömbök: Deklaráció: int N; Létrehozás: Hivatkozások (nincs változás): //tömb aktuális elemszám N=???;//N meghatározása, pl. beolvasása típus tömb[n];//tömbhelyfoglalás N db //típus típusú elem számára tömb[ind] //tömbérték-hivatkozás tömb[ind]=kif;//tömbérték-módosítás 30/42

31 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Tömb beolvasása (ellenőrzéssel): Algoritmikusan: Be: N [HelyesN(N))] A HelyesN-be beleértem a szintaktikus és szemantikus ellenőrzést is. bool hiba; //van-e hiba? do{ cout << "Elemszám:"; cin >> N; hiba=!helyesn(n); if (hiba) { cout << "hibaüzet" << endl; } }while (hiba); L. még korábban! 31/42

32 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Tömb beolvasása (ellenőrzéssel): Algoritmikusan: Be: v(1..n) [Helyes(v(1..N))] A Helyes-be beleértem a szintaktikus és szemantikus ellenőrzést is. bool hiba; for (int //van-e i=0;i<n;++i) hiba? { do{ do{ cout << cout "Elemszám:"; << i+1 << cin ".:"; >> cin N; >> v[i]; hiba=!helyesn(n); hiba=!helyes(v[i]); if (hiba) if (hiba) { { cout << cout "hibaüzet" << "hibaüzenet" << endl; << endl; } } }while }while (hiba); (hiba); } Térjünk vissza a kérdésre L. még korábban! 32/42

33 Elágazás helyett tömb Specifikáció: Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín Szín=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg Konstans Színek Tömb[0..4:Szín]= ( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Utófeltétel: s=színek[((év-1984) Mod 10) Div 2] 33/42

34 Elágazás helyett tömb Algoritmus: y:=((év-1984) Mod 10) Div 2 s:=színek[y] Változó y:egész 34/42

35 Leglogikusabb helyre téve. Az algoritmus szempontjából bemenet Konstans tömbök alkalmazása Feladat: Írjunk programot, amely egy 1 és 99 közötti számot betűkkel ír ki! Specifikáció: Bemenet: N Egész Konstans egyes Tömb[0..9:Szöveg]= (, egy,, kilenc ) Konstans tizes Tömb[0..9:Szöveg]= (, tizen,, kilencven ) Kimenet: S Szöveg Előfeltétel: 1 N 99 35/42

36 Konstans tömbök alkalmazása Utófeltétel: N=10 S= tíz és N=20 S= húsz és N {10,20} S=tizes[N Div 10]+ egyes[n Mod 10] Algoritmus: N=10 N=20 N {10,20} S:= tíz S:= húsz S:=tizes[N Div 10]+ egyes[n Mod 10] 36/42

37 Konstans tömbök alkalmazása Feladat: Írjunk programot, amely egy hónapnévhez a sorszámát rendeli! Specifikáció: Bemenet: H Szöveg Konstans HóNév Tömb[1..12:Szöveg]= ( január,, december ) Kimenet: S Egész Előfeltétel: H HóNév Utófeltétel: 1 S 12 és HóNév[S]=H 37/42

38 Konstans tömbök alkalmazása Algoritmus: i:=1 HóNév[i] H i:=i+1 S:=i Változó i:egész Kérdés: mi lenne, ha az ef. nem teljesülne? Futási hiba? Végtelen ciklus? 38/42

39 Konstans tömb mit tárolunk? Feladat: Egy nap a nem szökőév hányadik napja? Specifikáció 1 : Bemenet: H,N Egész Konstans hó Tömb[1..12:Egész]= (31,28,31,,31) Kimenet: S Egész Előfeltétel: 1 H 12 és 1 N hó[h] Utófeltétel: S N H i 1 1 hó[i] 39/42

40 Konstans tömb mit tárolunk? Algoritmus: S:=N i=1..h 1 S:=S+hó[i] Változó i:egész Megjegyzés: Szökőév esetén H 3 esetén S- et 1-gyel meg kellene növelni! (És az előfeltétel is módosul.) 40/42

41 Konstans tömb mit tárolunk? Egy másik megoldás: Tároljuk minden hónapra, hogy az előző hónapokban összesen hány nap van! Specifikáció 2 : Bemenet: Konstans hó Tömb[1..12:Egész]= (0,31,59,90,,334) Utófeltétel: S=N+hó[H] Kérdés: Ez jobb megoldás? Mi lesz az előfeltétellel? 41/42

42 Programozási alapismeretek 3. előadás vége

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási

Részletesebben

Maximum kiválasztás tömbben

Maximum kiválasztás tömbben ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while

Részletesebben

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Tartalom Összegzés vektorra, mátrixra Megszámolás vektorra, mátrixra Maximum-kiválasztás vektorra, mátrixra Eldöntés vektorra, mátrixra Kiválasztás

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozási alapismeretek 2009/2010

Programozási alapismeretek 2009/2010 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 1 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 2 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 3 Ennek a játék a betűkkel -szerű absztrakciónak

Részletesebben

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk

Részletesebben

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok előző foglalkozás összefoglalása, gyakorlató feladatok a feltételes elágazásra, a while ciklusra, és sokminden másra amit eddig tanultunk Változók elnevezése a változók nevét a programozó

Részletesebben

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum. Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az induló élből

Részletesebben

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban

Részletesebben

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte.

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte. Programozási alapismeretek :: beadandó feladat Készítő adatai Név: Molnár Tamás EHA: MOTIABT.ELTE E-mail cím: motiabt@inf.elte.hu Gyakorlatvezető: Horváth László Feladat sorszáma: 23. Felhasználói dokumentáció

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Specifikáció A specifikáció elemei bemenet mit ismerünk? kimenet mire vagyunk kíváncsiak? előfeltétel mit tudunk az ismertekről? utófeltétel mi az összefüggés

Részletesebben

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető

Részletesebben

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) I. A nyelv története C++ C (ős: B???) 1972 Ritchie AT&T Bell laboratórium UNIX 1978 Kernighan & Ritchie az első tankönyv,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

A C++ Standard Template Library rövid összefoglalás

A C++ Standard Template Library rövid összefoglalás A C++ Standard Template Library rövid összefoglalás 2016-17. 1 Miről is van szó Alább összefoglaljuk, amely ismeretét feltesszük a félév során. Mivel mint megszokott az egyes verziók több-kevesebb mértékben

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Algoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Algoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar horvath@inf.u-szeged.hu 0.1. Az algoritmikus tudás szintjei Ismeri (a megoldó algoritmust) Érti Le tudja pontosan

Részletesebben

A félév során előkerülő témakörök

A félév során előkerülő témakörök A félév során előkerülő témakörök rekurzív algoritmusok rendező algoritmusok alapvető adattípusok, adatszerkezetek, és kapcsolódó algoritmusok dinamikus programozás mohó algoritmusok gráf algoritmusok

Részletesebben

Felvételi tematika INFORMATIKA

Felvételi tematika INFORMATIKA Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.

Részletesebben

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek.

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek. Tartalom 1. előadás programozás során használt nyelvek A specifikáció Algoritmikus nyelvek A problémamegoldás lépései 3/41 (miből?, mit?) specifikáció (mivel?, hogyan?) adat- + algoritmus-leírás 3. (a

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa!

Tartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa! Tartalomjegyzék Általános Információ! 2 Felhasználói dokumentáció! 3 Feladat! 3 Környezet! 3 Használat! 3 Bemenet! 3 Példa! 3 A program eredménye! 3 Példa! 3 Hibalehetőségek! 3 Példa! 3 Fejlesztői dokumentáció!

Részletesebben

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév

Részletesebben

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán

Részletesebben

Programozás C nyelven 5. ELŐADÁS. Sapientia EMTE

Programozás C nyelven 5. ELŐADÁS. Sapientia EMTE Programozás C nyelven. ELŐADÁS Sapientia EMTE 201-16 1 while vs. for int szam, s; cin >> szam; s = 0; while ( szam > 0 ){ s += szam%10; szam /= 10; cout szam;

Részletesebben

Összetett programozási tételek

Összetett programozási tételek Összetett programozási tételek 3. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 19. Sergyán (OE NIK) AAO 03 2011. szeptember

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Algoritmusok, adatszerkezetek, objektumok

Algoritmusok, adatszerkezetek, objektumok Algoritmusok, adatszerkezetek, objektumok 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 14. Sergyán (OE NIK) AAO 01 2011.

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

Egyszerű programozási tételek

Egyszerű programozási tételek Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.

Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10. Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.

Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10. Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /

Részletesebben

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,

Részletesebben

Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Speciális adatszerkezetek. Tömbök. Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek

Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Speciális adatszerkezetek. Tömbök. Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1

Részletesebben

Speciális adatszerkezetek. Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Tömbök. Tömbök/2. N dimenziós tömb. Nagyméretű ritka tömbök

Speciális adatszerkezetek. Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Tömbök. Tömbök/2. N dimenziós tömb. Nagyméretű ritka tömbök Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT Speciális adatszerkezetek A helyes adatábrázolás választása, a helyes adatszerkezet

Részletesebben

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.

Részletesebben

Informatika terméktervezőknek

Informatika terméktervezőknek Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások

Részletesebben

3. Osztályok II. Programozás II

3. Osztályok II. Programozás II 3. Osztályok II. Programozás II Bevezető feladat Írj egy Nevsor osztályt, amely legfeljebb adott mennyiségű nevet képes eltárolni. A maximálisan tárolható nevek számát a konstruktorban adjuk meg. Az osztályt

Részletesebben

Összetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.

Összetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10. Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,

Részletesebben

Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga

Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR A. tételsor (30 pont) Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga 1. (5p) Egy x biten tárolt egész adattípus (x szigorúan pozitív

Részletesebben

Dokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben)

Dokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben) Dokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben) Felhasználói dokumentáció Feladat: Adjuk meg két N elemű vektor skalárszorzatát! Skalárszorzat : X, Y : N i 1 x i * y i Környezet: IBM

Részletesebben

Programozási tételek általánosítása 2. Szlávi Péter 2015

Programozási tételek általánosítása 2. Szlávi Péter 2015 Programozási tételek általánosítása 2. Szlávi Péter szlavip@elte.hu 2015 Tartalom 1. Az általánosítás lehetőségei a) Sorozatok A Tömb-típuskonstrukcó b) Sorozatok A tömb indexmentesítése c) A Tulajdonság-függvények

Részletesebben

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?

Részletesebben

Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat

Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat 9. Előadás Rendezések A rendezési probléma: Bemenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat Kimenet: a bemenő sorozat olyan (a 1, a 2,,a n ) permutációja, hogy a 1 a 2 a n 2 Rendezések Általánosabban:

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb

Részletesebben

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk

Részletesebben

Programozás alapjai II. (7. ea) C++

Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1

Részletesebben

Pásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez

Pásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető Bevezetés a programozásba 6. Előadás: C++ bevezető ISMÉTLÉS PLanG features Utasítások Értékadás, KI:, BE: Programkonstrukciók Elágazás Ciklus Típusok Egész, valós, logikai, szöveg, karakter, fájl Típuskonstrukciók

Részletesebben

Szerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó

Szerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó Szerző Név: Lővei Péter ETR-azonosító: LOPSAAI.ELTE Drótposta-cím: petyalovei@gmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/25 Gyakorlatvezető neve: Daiki Tennó Feladatsorszám: 11 1 Tartalom Szerző... 1 Tartalom... 2

Részletesebben

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt

Részletesebben

Programozási tételek és C++

Programozási tételek és C++ Programozási tételek és C++ Alábbiakban néhány kódolást könnyítő lehetőségét nézzük meg a a C++ nyelvnek. Elsősorban a programozási tételek kódolására gondolunk. A hagyományos kódolással kezdjük, amely

Részletesebben

Programozási alapismeretek 11. előadás

Programozási alapismeretek 11. előadás Programozási alapismeretek 11. előadás Tartalom Rendezési feladat specifikáció Egyszerű cserés rendezés Minimum-kiválasztásos rendezés Buborékos rendezés Javított buborékos rendezés Beillesztéses rendezés

Részletesebben

14. Mediánok és rendezett minták

14. Mediánok és rendezett minták 14. Mediánok és rendezett minták Kiválasztási probléma Bemenet: Azonos típusú (különböző) elemek H = {a 1,...,a n } halmaza, amelyeken értelmezett egy lineáris rendezési reláció és egy i (1 i n) index.

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás Programozási tételek Mi az, hogy programozási tétel? Típusfeladat általános megoldása. Sorozat érték Sorozat sorozat Sorozat sorozatok Sorozatok sorozat

Részletesebben

Programozási nyelvek (ADA)

Programozási nyelvek (ADA) Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Programozási tételek, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok

Részletesebben

Hatékonyság 1. előadás

Hatékonyság 1. előadás Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése

Részletesebben

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek

Részletesebben

8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés

8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés 8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat. PLanG: Programozási tételek. Programozási tételek Algoritmusok

Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat. PLanG: Programozási tételek. Programozási tételek Algoritmusok Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat PLanG: 2011.09.27. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés 2. előadás

Algoritmizálás és adatmodellezés 2. előadás Algoritmizálás és adatmodellezés 2 előadás Összetett típusok 1 Rekord 2 Halmaz (+multialmaz, intervallumalmaz) 3 Tömb (vektor, mátrix) 4 Szekvenciális fájl (input, output) Pap Gáborné, Zsakó László: Algoritmizálás,

Részletesebben

Programozási nyelvek (ADA)

Programozási nyelvek (ADA) Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás Programozási nyelv felépítése szabályok megadása Lexika Milyen egységek építik fel? Szintaktikus szabályok

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E 5. SOR A sor adatszerkezet is ismerős a mindennapokból, például a várakozási sornak számos előfordulásával van dolgunk, akár emberekről akár tárgyakról (pl. munkadarabokról) legyen szó. A sor adattípus

Részletesebben

Rekurzió. (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)

Rekurzió. (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Rekurzió és iteráció Balrekurzió Ha az eljárás első utasításaként szerepel a rekurzív hívás, akkor a rekurzió lényegében az első nem

Részletesebben

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3.1 Azonosítók Betűk és számjegyek sorozata, betűvel vagy _ (aláhúzás) karakterrel kell kezdődnie. A nagy- és kisbetűk különbözőek. Az azonosítók tetszőleges

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember

Részletesebben

Dr. Schuster György február / 32

Dr. Schuster György február / 32 Algoritmusok és magvalósítások Dr. Schuster György OE-KVK-MAI schuster.gyorgy@kvk.uni-obuda.hu 2015. február 10. 2015. február 10. 1 / 32 Algoritmus Alapfogalmak Algoritmus Definíció Algoritmuson olyan

Részletesebben

ü ő ö ü Ó ő ü ó ü ő Ü ó ü í ő ő ő ö ő ő ő í ö ö ő ö ö ö ő ő ö ő í ü ó ő ú í ü ü Ö ő ü í ó ö ó ő ó í í ő ő ő ó óí ö ó í ó ő ő ö ű ö ű ö ö ű í ó ö ó ő ő ö í ő ő ó ö í í ő ő ú í ő ő Á Á ö ó ő ő í í ő ü ó

Részletesebben

í ő Í Á ő ó ü ö ó ó ó í ű ó ü ö ó ó ó ó ó ő ő í í ő Í ü ó ó ú ő ő ó ő ó ó ő í ó í í ü ó í í ű ó ú í ő ü í ő ü ó ó Ö ö ő ő ó ó ó ö ű ö ő ö ö í ü ö í Á ő ó ó ö íí Á ó ó É Á Á ó ó í ű íő ü ő É ó Á Á É ő ö

Részletesebben

í É ö ó ö Ö Ó ó Ó í ó í ó í ó ü ö ö í ú ó Ü ű ö ó ó Ö Ö ö öí ö ö í ű ö í ű í ó ű ó ö ó ó Ö í ö í Ö í ó ö Ő ó í í ó Ó í ó ú ö í ó ö í Ö ó ó í ó ű ó ó ú ű ö ö í ü ü ö í ü í ó ó ü ö ó í í ó í ű í ó ű í ü

Részletesebben

Ö Á É ó ő ó ó ó ü ő ő ő ő ó ü ő ó ű ó Ö ó í ó ó ó Í ó ó ő ó ó ó í í ÍÍ Í ó ű ő ő ő í í í ó í ő Í ó ő ő ű í ó ó ü ő ő ó ü í ő ó í í ű ó í ó ó ó ő ó ü ó í ó ő í ó ó ü ő í ő ő ó ü ő ó í í ó ő ő ő ő ó í ó

Részletesebben

í ő ö ü ö ú ü ű í ú ú ő í ó ö ű ö ö ö ü ő íó ő Í ó ő ö ű ő ő ö ű ö ö ö ő ő ö ö ú ó ő ö í ö ú ó ó ü ő ü ő ö ú ü ő í ö ű ö ő Ó ö ú ü ü ü ü őí ó ö ó ó Ó ö ú ü ö ú ő í ó ő í í í ő ö ú ü ó í ő ú ö ő ü ó ő ú

Részletesebben

É Ó Ü Á ö Ú ö ú ó í í ö ó Ó ő É ó Ü Á ö ú ü ü Ó ü í ú ü ű ö ö ő Ű ö ö ő ű ö ó ö ű ö Ü í ö ó ú Ö ö ö ü ű ö Ú í Ó ö ű ö ü ö ú ü ö ú ő ó Ó ö ö ő ö ő ő ó í ó ü ó ú ú ű ő ő í í ö Ó ő í ő ü ú ö ő ő ű ő ó ő í

Részletesebben

í Ó Ö Ő ú í Á ó í Á ú ü í Á ü í ü í ü ő ü ü ú ő ó ó ő ó ú ú ő í ü ü ó í íő ó ó ú ü ü ó í í ő ő ú í ó ó ó ü ó ó ó őí í ó í ő ő ü ő ó ú ó ó ő í ü ó ő í ó ü ő ő ő ú í ü ő ő í ó ő ü ü í ó ó ü í Ú ő ő í ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Í É ő Ü É ó ú ö Í ó ö ő ö ő ó ó ö Ő É ö Ö ö ö ö ö ö ó ú í ó ö ő ó ó ö ő ő ö ő í í ő ö ő ö ü ö ő í ö ő ő ü ö őí ó ó ö ó ő ő ő É ó Í Á ő í ő ü ö ó í ö í ó ó ö ő ö ö ü ü ő ö í ú í Íó ö í í ö ö ö í

Részletesebben

ő ü Ö É Ö Á É Ü É ő Ö ő ő ó ő ő ő ü ő ő ó ő Á ő ó ó ő ó ő ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ú í í í í ó í í ú ó ó í Á í ú í ő í ú ó ó ó ő ő ú ő ő í ő í ó ó í í ő ü ó ó ó ő í ő í ú í ú ó ó ő ü ő ú ó ő ü ő ő í ő ó ő

Részletesebben

Á Ú Ú É É Ó Í Á Í Ő Í Á ő ü ú ú ő í ö ő ü ő ü í ö ö ő í ő í ő ö ú ú Ú ö ö í ö ú őí ö ő í ö í ú Ú ö ö í ö í ö í ü Íö ü ö ö ö í í í ö í í ö ő ö ö í ö í É ö í ö ö ö ő ő ő ő ö í ő ő ő ú ő ő ő ö ű ü ű ö ö í

Részletesebben

ú ö ö ó í í ö ö í ő ő ő í ő ő ő ő Á ő ő Í ü ö ó í í í ö ó í ó Í Í ő ő ú ő ú ő ú ő ő ő ő ó ü í ü ő ő Í ő ü ü ö ü ú ö í ó í í ő ű í ó ó ő ő í ő Í í ö ü ó ő ü í ő ú ó ó í ó Á í ő ő ő í ú ő ő ö í Í Í Í ő ő

Részletesebben

Ó ű ű ö ö ö ő ő ö ő őí ű ö ö É Í Í ő É Í ü É Í ű ö ő Í ö ő Í ü Í ő ő Í ű ő Í ő ő ő ű É Í Í ő ő ö Í Í ő ö ő ő ü ü ü Í Í ü ő ü ö ő ű ö Í ő Í ő ÍÍ ü Í ő ő Ú ö ő Í Í Í ő Ú ü Í É ö Íö Í ő ö ő ö Í ő ő ü Ú ö

Részletesebben

ú É ö ű ó í ó í ő í í Ú Ö ö ű ö Ó í Á Á É ö Ú ö Ö Ö ű Ö Ü Ö í Ó Ó Ö ó ő Ö ö Ö Ö Ö í Ö Ö É É Ö ű ö Ő Ö Ú ő Ó Ó ü Ó Ü ű Ó Í Ú Ü Ö Í Ó Ö ú Ü Ő í ü Ő ü Ó Ó ó Ö Ö Ö Í í ú Ó Ö Ű Ó ő í ó ó Ó í í ú ü Ú Í ü í í

Részletesebben

ö Ö í Ü ü ö ű ö ű ö í ű ó ö í í ó ö Ö Á ö Ö ö ö ü ő ö ű ö ö í í ö ö ő ö ű ő ó ő ő ó ő ő í ö ö Ö Á ő í ő í ó ő ő ö ő ő í ő ü ö ő ö ü ő ő ó ö ő í ó í í í ó í ő ó ó ó ó ű í ö ó ü ö ö ő ó ö ö ő í ó ö ó ó ó

Részletesebben