Programozási alapismeretek 3. előadás
|
|
- Ede Varga
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Programozási alapismeretek 3. előadás
2 Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42
3 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) 1-től különböző legkisebb osztóját! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: O Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: 1<O N és O N és i (2 i<o): i ł N 3/42
4 Ciklusok A megoldás ötlete: Próbáljuk ki a 2-t; ha nem jó, akkor a 3-at, ha az sem, akkor a 4-et, ; legkésőbb az N jó lesz! Az ezt kifejező algoritmus: i:=2 i ł N i:=i+1 O:=i Változó i:egész 4/42
5 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) 1-től különböző legkisebb és önmagától különböző legnagyobb osztóját! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: Lko,Lno Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: 1<Lko N és 1 Lno<N és Lko N és i (2 i<lko): i ł N és Lno N és i (Lno<i<N): i ł N 5/42
6 Ciklusok Megjegyzés: Az Lno az utófeltételben az Lko ismeretében másképp is megfogalmazható: Lko*Lno=N! Az ehhez illeszkedő algoritmus: i:=2 i ł N i:=i+1 Lko:=i Lno:=N Div Lko Változó i:egész 6/42
7 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) 1-től és önmagától különböző legkisebb osztóját (ha van)! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: O Egész, Van Logikai Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: Van= i (2 i<n): i N és Van O N és 2 O<N és i (2 i<o): i ł N 7/42
8 Algoritmus: Ciklusok i:=2 i<n és i ł N i:=i+1 Van:=i<N Van O:=i Változó i:egész Megjegyzés: Ha i osztója N-nek, akkor (N Div i) is osztója, azaz elég az osztókat a szám gyökéig keresni! 8/42 i N I N 2 i N Div i N Div 2 i*i azaz N azaz i N
9 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) osztói összegét! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 N Utófeltétel: S i i 1 N i 9/42
10 Ciklusok Algoritmus: S:=0 i=1..n I i N S:=S+i N Változó i:egész 10/42
11 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) páratlan osztói összegét! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 N Utófeltétel: S= i páratlan(i)=??? i 1 i N és páratlan(i) 11/42
12 Ciklusok Algoritmus 1 : S:=0 i=1..n I i N és páratlan(i) S:=S+i Algoritmus 2 : S:=0 i=1..n; 2-esével I i N S:=S+i N N Változó i:egész Változó i:egész 12/42
13 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg egy természetes szám (N>1) prímosztói összegét! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: S= prím(i)=??? i N i és N i 2 prím(i) 13/42
14 Ciklusok Algoritmus: a legkisebb osztó biztosan prím; ha N-t osztjuk vele ahányszor csak tudjuk, a következő osztója (a redukált N-nek) megint prím lesz. S:=0 i:=2 I i N i N S:=S+i i N N:=N Div i i:=i+1 14/42 N Változó i:egész
15 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg azon i,j (i,j>1) természetes számok számát, amelyekre i*j<n (N>1)! Specifikáció: Bemenet: N Egész Kimenet: S Egész Előfeltétel: N>1 Utófeltétel: S= N Div 2 15/42 i 2 N Div 2 1 j 2 i j N N Div2 i 2 (N-1) Divi i j j 2 1 N
16 Ciklusok Algoritmus 1 : S:=0 i=2..n Div 2 j=2..n Div 2 I i*j<n S:=S+1 N Változó i,j:egész (N-1) Div i S:=S+1 16/42
17 Algoritmus 2 : Ciklusok S:=0 i=2..n Div 2 j:=2 i*j<n S:=S+1 j:=j+1 Algoritmus 3 : S:=0 i=2..n Div 2 S:=S+((N-1) Div i)-1 Változó i,j:egész Változó i:egész 17/42
18 Ciklusok Tanulságok: Ha az utófeltételben,, vagy jel van, akkor a megoldás mindig ciklus! Ha az utófeltételben vagy jel van, akkor a megoldás sokszor feltételes ciklus! Ha az utófeltételben jel van, akkor a megoldás sokszor számlálós ciklus! ( is ) Két egymásba ágyazott jel esetén két ciklus lesz egymás belsejében, általában. Feltételes esetén a ciklusban elágazás lesz. 18/42
19 Tipikus előfordulás: a beolvasás ellenőrzésénél (l. 2.ea.-ban) Ciklusok algoritmus kód Feltételes ciklus: feltétel utasítások utasítások feltétel Számlálós ciklus: i=1..n utasítások while (feltétel){ utasítások } do{ utasítások }while (feltétel); for (int i=1;i<=n;++i){ utasítások } i=1..n; x-esével utasítások for (int i=1;i<=n;i+=x){ utasítások } 19/42
20 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Feladat: A japán naptár 60 éves ciklusokat tartalmaz, az éveket párosítják, s mindegyik párhoz valamilyen színt rendelnek (zöld, piros, sárga, fehér, fekete). o o o o o 1,2,11,12,,51,52: zöld évek 3,4,13,14,,53,54: piros évek 5,6,15,16, 55,56: sárga évek 7,8,17,18, 57,58: fehér évek 9,10,19,20,,59,60: fekete évek Tudjuk, hogy 1984-ben indult az utolsó ciklus, amely 2043-ban fog véget érni. Írjunk programot, amely megadja egy M évről (1984 M 2043), hogy milyen színű! 20/42
21 A Szín halmaz definiálása, visszavezetés a Szöveg Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Specifikáció 1 : Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Egy még ismeretlen halmaz Utófeltétel: ((év-1984) Mod 10) Div 2=0 és s= zöld vagy ((év-1984) Mod 10) Div 2=1 és s= piros vagy Definíció: Szín:=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg halmazra 21/42
22 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Specifikáció 2 : Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín A Szín halmaz definiálása itt is lehetséges Szín=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Utófeltétel: ((év-1984) Mod 10) Div 2=0 és s= zöld vagy ((év-1984) Mod 10) Div 2=1 és s= piros vagy 22/42
23 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Specifikáció 2 : Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín A Szín halmaz definiálása itt is lehetséges Szín=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Utófeltétel: (((év-1984) Mod 10) Div 2=0 s= zöld ) és (((év-1984) Mod 10) Div 2=1 s= piros ) és 23/42
24 Feladat elágazásra, vagy más megoldás kell? Algoritmus: y:=((év-1984) Mod 10) Div 2 y=0 y=1 y=2 y=3 y=4 s:= s:= s:= piros sárga fehér s:= zöld s:= fekete Változó y:egész Kérdés: Akkor is ezt tennénk, ha 5 helyett 90 ágat kellene írnunk? A válasz előtt egy új adatszerkezet: a tömb. 24/42
25 Tömbök Kapcsolódó fogalmak: Sorozat: azonos típusú elemek egymásutánja, az elemei sorszámozhatók. Tömb: véges hosszúságú sorozat, a sorozat i- edik tagjával végezhetünk műveleteket (adott a legkisebb és a legnagyobb index, vagy az elemszám). Index: sokszor 1..N, máskor 0..N 1. Tömbelem-műveletek: elemérték-hivatkozás, elemérték-módosítás (az elem indexeléssel kiválasztva). 25/42
26 Tömbök (algoritmusban) Deklarációs példák: X:Tömb[1..N:Egész] Y:Tömb[0..4:Szöveg] Az előbbi példa színek halmazát reprezentálhatjuk egy konstans tömbbel: Konstans Színek:Tömb[0..4:Szöveg]= ( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Hivatkozási példák: X[1]:=X[N]; Y[i]:=Színek[0] Y:=Színek 26/42
27 Tömbök (algoritmusban+kódban) Tömb-elemszám indexelés 0..??? indexelés 0..N Tömb-elemszám Deklarációs példák X:Tömb[1..N:Egész] Y:Tömb[0..4:Szöveg] a C++ kódjukkal: int X[N+1] string Y[5] Az előbbi példa Szín halmazát reprezentálhatjuk egy konstans tömbbel: Konstans Színek:Tömb[0..4:Szöveg]= ( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) const string Szinek[5]={"zöld","piros", "sárga","fehér","fekete"}; 27/42
28 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Statikus tömbök: Deklaráció: const int MaxN=???;//tömb max.elemszáma típus tömb[maxn]; //tömbdeklaráció //0..MaxN-1 közötti indexekkel Hivatkozások: Eltérés a specifikációban és az algoritmusban szokásostól! tömb[ind] //tömbérték-hivatkozás tömb[ind]=kif;//tömbérték-módosítás 28/42
29 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Statikus tömb konstansok: Deklaráció: Figyeljünk a sizeof szintaxisára: más adatra, és más típusra! const int N=???;//tömb elemszáma const típus tömb[n]={t1,t2,,tn}; //konstans tömb deklarációja, //0..N-1 közötti indexekkel vagy const típus tömb[]={t1,t2,,tn}; //konstans tömb deklarációja const int N=sizeof tömb/sizeof(típus); //tömb elemszáma //indexek: 0..N-1 közötti 29/42
30 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Dinamikus tömbök: Deklaráció: int N; Létrehozás: Hivatkozások (nincs változás): //tömb aktuális elemszám N=???;//N meghatározása, pl. beolvasása típus tömb[n];//tömbhelyfoglalás N db //típus típusú elem számára tömb[ind] //tömbérték-hivatkozás tömb[ind]=kif;//tömbérték-módosítás 30/42
31 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Tömb beolvasása (ellenőrzéssel): Algoritmikusan: Be: N [HelyesN(N))] A HelyesN-be beleértem a szintaktikus és szemantikus ellenőrzést is. bool hiba; //van-e hiba? do{ cout << "Elemszám:"; cin >> N; hiba=!helyesn(n); if (hiba) { cout << "hibaüzet" << endl; } }while (hiba); L. még korábban! 31/42
32 Tömbök (C++ kódban áttekintés) Tömb beolvasása (ellenőrzéssel): Algoritmikusan: Be: v(1..n) [Helyes(v(1..N))] A Helyes-be beleértem a szintaktikus és szemantikus ellenőrzést is. bool hiba; for (int //van-e i=0;i<n;++i) hiba? { do{ do{ cout << cout "Elemszám:"; << i+1 << cin ".:"; >> cin N; >> v[i]; hiba=!helyesn(n); hiba=!helyes(v[i]); if (hiba) if (hiba) { { cout << cout "hibaüzet" << "hibaüzenet" << endl; << endl; } } }while }while (hiba); (hiba); } Térjünk vissza a kérdésre L. még korábban! 32/42
33 Elágazás helyett tömb Specifikáció: Bemenet: év Egész Kimenet: s Szín Szín=( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Szöveg Konstans Színek Tömb[0..4:Szín]= ( zöld, piros, sárga, fehér, fekete ) Előfeltétel: 1984 év és év 2043 Utófeltétel: s=színek[((év-1984) Mod 10) Div 2] 33/42
34 Elágazás helyett tömb Algoritmus: y:=((év-1984) Mod 10) Div 2 s:=színek[y] Változó y:egész 34/42
35 Leglogikusabb helyre téve. Az algoritmus szempontjából bemenet Konstans tömbök alkalmazása Feladat: Írjunk programot, amely egy 1 és 99 közötti számot betűkkel ír ki! Specifikáció: Bemenet: N Egész Konstans egyes Tömb[0..9:Szöveg]= (, egy,, kilenc ) Konstans tizes Tömb[0..9:Szöveg]= (, tizen,, kilencven ) Kimenet: S Szöveg Előfeltétel: 1 N 99 35/42
36 Konstans tömbök alkalmazása Utófeltétel: N=10 S= tíz és N=20 S= húsz és N {10,20} S=tizes[N Div 10]+ egyes[n Mod 10] Algoritmus: N=10 N=20 N {10,20} S:= tíz S:= húsz S:=tizes[N Div 10]+ egyes[n Mod 10] 36/42
37 Konstans tömbök alkalmazása Feladat: Írjunk programot, amely egy hónapnévhez a sorszámát rendeli! Specifikáció: Bemenet: H Szöveg Konstans HóNév Tömb[1..12:Szöveg]= ( január,, december ) Kimenet: S Egész Előfeltétel: H HóNév Utófeltétel: 1 S 12 és HóNév[S]=H 37/42
38 Konstans tömbök alkalmazása Algoritmus: i:=1 HóNév[i] H i:=i+1 S:=i Változó i:egész Kérdés: mi lenne, ha az ef. nem teljesülne? Futási hiba? Végtelen ciklus? 38/42
39 Konstans tömb mit tárolunk? Feladat: Egy nap a nem szökőév hányadik napja? Specifikáció 1 : Bemenet: H,N Egész Konstans hó Tömb[1..12:Egész]= (31,28,31,,31) Kimenet: S Egész Előfeltétel: 1 H 12 és 1 N hó[h] Utófeltétel: S N H i 1 1 hó[i] 39/42
40 Konstans tömb mit tárolunk? Algoritmus: S:=N i=1..h 1 S:=S+hó[i] Változó i:egész Megjegyzés: Szökőév esetén H 3 esetén S- et 1-gyel meg kellene növelni! (És az előfeltétel is módosul.) 40/42
41 Konstans tömb mit tárolunk? Egy másik megoldás: Tároljuk minden hónapra, hogy az előző hónapokban összesen hány nap van! Specifikáció 2 : Bemenet: Konstans hó Tömb[1..12:Egész]= (0,31,59,90,,334) Utófeltétel: S=N+hó[H] Kérdés: Ez jobb megoldás? Mi lesz az előfeltétellel? 41/42
42 Programozási alapismeretek 3. előadás vége
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási
RészletesebbenMaximum kiválasztás tömbben
ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while
RészletesebbenPROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar
PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Tartalom Összegzés vektorra, mátrixra Megszámolás vektorra, mátrixra Maximum-kiválasztás vektorra, mátrixra Eldöntés vektorra, mátrixra Kiválasztás
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 2009/2010
Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 1 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 2 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 3 Ennek a játék a betűkkel -szerű absztrakciónak
RészletesebbenELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK
ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk
RészletesebbenGyakorló feladatok Gyakorló feladatok
Gyakorló feladatok előző foglalkozás összefoglalása, gyakorlató feladatok a feltételes elágazásra, a while ciklusra, és sokminden másra amit eddig tanultunk Változók elnevezése a változók nevét a programozó
Részletesebben9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.
Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az induló élből
RészletesebbenAlgoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban
Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban
RészletesebbenProgramozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte.
Programozási alapismeretek :: beadandó feladat Készítő adatai Név: Molnár Tamás EHA: MOTIABT.ELTE E-mail cím: motiabt@inf.elte.hu Gyakorlatvezető: Horváth László Feladat sorszáma: 23. Felhasználói dokumentáció
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Specifikáció A specifikáció elemei bemenet mit ismerünk? kimenet mire vagyunk kíváncsiak? előfeltétel mit tudunk az ismertekről? utófeltétel mi az összefüggés
RészletesebbenProgramozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1
Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető
RészletesebbenProgramozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)
Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) I. A nyelv története C++ C (ős: B???) 1972 Ritchie AT&T Bell laboratórium UNIX 1978 Kernighan & Ritchie az első tankönyv,
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
Részletesebbentétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is
A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési
RészletesebbenKészítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.
Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
RészletesebbenA C++ Standard Template Library rövid összefoglalás
A C++ Standard Template Library rövid összefoglalás 2016-17. 1 Miről is van szó Alább összefoglaljuk, amely ismeretét feltesszük a félév során. Mivel mint megszokott az egyes verziók több-kevesebb mértékben
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 1. előadás
Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
RészletesebbenAlgoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar horvath@inf.u-szeged.hu 0.1. Az algoritmikus tudás szintjei Ismeri (a megoldó algoritmust) Érti Le tudja pontosan
RészletesebbenA félév során előkerülő témakörök
A félév során előkerülő témakörök rekurzív algoritmusok rendező algoritmusok alapvető adattípusok, adatszerkezetek, és kapcsolódó algoritmusok dinamikus programozás mohó algoritmusok gráf algoritmusok
RészletesebbenFelvételi tematika INFORMATIKA
Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.
RészletesebbenProgramozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek.
Tartalom 1. előadás programozás során használt nyelvek A specifikáció Algoritmikus nyelvek A problémamegoldás lépései 3/41 (miből?, mit?) specifikáció (mivel?, hogyan?) adat- + algoritmus-leírás 3. (a
RészletesebbenSzerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:
Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...
RészletesebbenTartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa!
Tartalomjegyzék Általános Információ! 2 Felhasználói dokumentáció! 3 Feladat! 3 Környezet! 3 Használat! 3 Bemenet! 3 Példa! 3 A program eredménye! 3 Példa! 3 Hibalehetőségek! 3 Példa! 3 Fejlesztői dokumentáció!
RészletesebbenElőfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
RészletesebbenProgramozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
RészletesebbenProgramozás C nyelven 5. ELŐADÁS. Sapientia EMTE
Programozás C nyelven. ELŐADÁS Sapientia EMTE 201-16 1 while vs. for int szam, s; cin >> szam; s = 0; while ( szam > 0 ){ s += szam%10; szam /= 10; cout szam;
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek
Összetett programozási tételek 3. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 19. Sergyán (OE NIK) AAO 03 2011. szeptember
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenAlgoritmusok, adatszerkezetek, objektumok
Algoritmusok, adatszerkezetek, objektumok 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 14. Sergyán (OE NIK) AAO 01 2011.
RészletesebbenInformációk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása
1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június
RészletesebbenEgyszerű programozási tételek
Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenI. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis
I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,
RészletesebbenProgramozás alapjai II. (7. ea) C++ Speciális adatszerkezetek. Tömbök. Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
RészletesebbenSpeciális adatszerkezetek. Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Tömbök. Tömbök/2. N dimenziós tömb. Nagyméretű ritka tömbök
Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT Speciális adatszerkezetek A helyes adatábrázolás választása, a helyes adatszerkezet
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
Részletesebben3. Osztályok II. Programozás II
3. Osztályok II. Programozás II Bevezető feladat Írj egy Nevsor osztályt, amely legfeljebb adott mennyiségű nevet képes eltárolni. A maximálisan tárolható nevek számát a konstruktorban adjuk meg. Az osztályt
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.
Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,
RészletesebbenFelvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga
BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR A. tételsor (30 pont) Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga 1. (5p) Egy x biten tárolt egész adattípus (x szigorúan pozitív
RészletesebbenDokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben)
Dokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben) Felhasználói dokumentáció Feladat: Adjuk meg két N elemű vektor skalárszorzatát! Skalárszorzat : X, Y : N i 1 x i * y i Környezet: IBM
RészletesebbenProgramozási tételek általánosítása 2. Szlávi Péter 2015
Programozási tételek általánosítása 2. Szlávi Péter szlavip@elte.hu 2015 Tartalom 1. Az általánosítás lehetőségei a) Sorozatok A Tömb-típuskonstrukcó b) Sorozatok A tömb indexmentesítése c) A Tulajdonság-függvények
Részletesebbensallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?
RészletesebbenRendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat
9. Előadás Rendezések A rendezési probléma: Bemenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat Kimenet: a bemenő sorozat olyan (a 1, a 2,,a n ) permutációja, hogy a 1 a 2 a n 2 Rendezések Általánosabban:
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
RészletesebbenAlgoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer
Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk
RészletesebbenProgramozás alapjai II. (7. ea) C++
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető
Bevezetés a programozásba 6. Előadás: C++ bevezető ISMÉTLÉS PLanG features Utasítások Értékadás, KI:, BE: Programkonstrukciók Elágazás Ciklus Típusok Egész, valós, logikai, szöveg, karakter, fájl Típuskonstrukciók
RészletesebbenSzerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó
Szerző Név: Lővei Péter ETR-azonosító: LOPSAAI.ELTE Drótposta-cím: petyalovei@gmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/25 Gyakorlatvezető neve: Daiki Tennó Feladatsorszám: 11 1 Tartalom Szerző... 1 Tartalom... 2
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt
RészletesebbenProgramozási tételek és C++
Programozási tételek és C++ Alábbiakban néhány kódolást könnyítő lehetőségét nézzük meg a a C++ nyelvnek. Elsősorban a programozási tételek kódolására gondolunk. A hagyományos kódolással kezdjük, amely
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 11. előadás
Programozási alapismeretek 11. előadás Tartalom Rendezési feladat specifikáció Egyszerű cserés rendezés Minimum-kiválasztásos rendezés Buborékos rendezés Javított buborékos rendezés Beillesztéses rendezés
Részletesebben14. Mediánok és rendezett minták
14. Mediánok és rendezett minták Kiválasztási probléma Bemenet: Azonos típusú (különböző) elemek H = {a 1,...,a n } halmaza, amelyeken értelmezett egy lineáris rendezési reláció és egy i (1 i n) index.
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás Programozási tételek Mi az, hogy programozási tétel? Típusfeladat általános megoldása. Sorozat érték Sorozat sorozat Sorozat sorozatok Sorozatok sorozat
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Programozási tételek, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok
RészletesebbenHatékonyság 1. előadás
Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)
Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index
RészletesebbenBevezetés a programozásba I 3. gyakorlat. PLanG: Programozási tételek. Programozási tételek Algoritmusok
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat PLanG: 2011.09.27. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés 2 előadás Összetett típusok 1 Rekord 2 Halmaz (+multialmaz, intervallumalmaz) 3 Tömb (vektor, mátrix) 4 Szekvenciális fájl (input, output) Pap Gáborné, Zsakó László: Algoritmizálás,
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás Programozási nyelv felépítése szabályok megadása Lexika Milyen egységek építik fel? Szintaktikus szabályok
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök
Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és
Részletesebben5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E
5. SOR A sor adatszerkezet is ismerős a mindennapokból, például a várakozási sornak számos előfordulásával van dolgunk, akár emberekről akár tárgyakról (pl. munkadarabokról) legyen szó. A sor adattípus
RészletesebbenRekurzió. (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)
Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Rekurzió és iteráció Balrekurzió Ha az eljárás első utasításaként szerepel a rekurzív hívás, akkor a rekurzió lényegében az első nem
Részletesebben3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei
3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3.1 Azonosítók Betűk és számjegyek sorozata, betűvel vagy _ (aláhúzás) karakterrel kell kezdődnie. A nagy- és kisbetűk különbözőek. Az azonosítók tetszőleges
Részletesebben5. Gyakorlat. struct diak {
Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
RészletesebbenDr. Schuster György február / 32
Algoritmusok és magvalósítások Dr. Schuster György OE-KVK-MAI schuster.gyorgy@kvk.uni-obuda.hu 2015. február 10. 2015. február 10. 1 / 32 Algoritmus Alapfogalmak Algoritmus Definíció Algoritmuson olyan
Részletesebbenü ő ö ü Ó ő ü ó ü ő Ü ó ü í ő ő ő ö ő ő ő í ö ö ő ö ö ö ő ő ö ő í ü ó ő ú í ü ü Ö ő ü í ó ö ó ő ó í í ő ő ő ó óí ö ó í ó ő ő ö ű ö ű ö ö ű í ó ö ó ő ő ö í ő ő ó ö í í ő ő ú í ő ő Á Á ö ó ő ő í í ő ü ó
Részletesebbení ő Í Á ő ó ü ö ó ó ó í ű ó ü ö ó ó ó ó ó ő ő í í ő Í ü ó ó ú ő ő ó ő ó ó ő í ó í í ü ó í í ű ó ú í ő ü í ő ü ó ó Ö ö ő ő ó ó ó ö ű ö ő ö ö í ü ö í Á ő ó ó ö íí Á ó ó É Á Á ó ó í ű íő ü ő É ó Á Á É ő ö
Részletesebbení É ö ó ö Ö Ó ó Ó í ó í ó í ó ü ö ö í ú ó Ü ű ö ó ó Ö Ö ö öí ö ö í ű ö í ű í ó ű ó ö ó ó Ö í ö í Ö í ó ö Ő ó í í ó Ó í ó ú ö í ó ö í Ö ó ó í ó ű ó ó ú ű ö ö í ü ü ö í ü í ó ó ü ö ó í í ó í ű í ó ű í ü
RészletesebbenÖ Á É ó ő ó ó ó ü ő ő ő ő ó ü ő ó ű ó Ö ó í ó ó ó Í ó ó ő ó ó ó í í ÍÍ Í ó ű ő ő ő í í í ó í ő Í ó ő ő ű í ó ó ü ő ő ó ü í ő ó í í ű ó í ó ó ó ő ó ü ó í ó ő í ó ó ü ő í ő ő ó ü ő ó í í ó ő ő ő ő ó í ó
Részletesebbení ő ö ü ö ú ü ű í ú ú ő í ó ö ű ö ö ö ü ő íó ő Í ó ő ö ű ő ő ö ű ö ö ö ő ő ö ö ú ó ő ö í ö ú ó ó ü ő ü ő ö ú ü ő í ö ű ö ő Ó ö ú ü ü ü ü őí ó ö ó ó Ó ö ú ü ö ú ő í ó ő í í í ő ö ú ü ó í ő ú ö ő ü ó ő ú
RészletesebbenÉ Ó Ü Á ö Ú ö ú ó í í ö ó Ó ő É ó Ü Á ö ú ü ü Ó ü í ú ü ű ö ö ő Ű ö ö ő ű ö ó ö ű ö Ü í ö ó ú Ö ö ö ü ű ö Ú í Ó ö ű ö ü ö ú ü ö ú ő ó Ó ö ö ő ö ő ő ó í ó ü ó ú ú ű ő ő í í ö Ó ő í ő ü ú ö ő ő ű ő ó ő í
Részletesebbení Ó Ö Ő ú í Á ó í Á ú ü í Á ü í ü í ü ő ü ü ú ő ó ó ő ó ú ú ő í ü ü ó í íő ó ó ú ü ü ó í í ő ő ú í ó ó ó ü ó ó ó őí í ó í ő ő ü ő ó ú ó ó ő í ü ó ő í ó ü ő ő ő ú í ü ő ő í ó ő ü ü í ó ó ü í Ú ő ő í ü
RészletesebbenÁ Ö É Ö Í É ő Ü É ó ú ö Í ó ö ő ö ő ó ó ö Ő É ö Ö ö ö ö ö ö ó ú í ó ö ő ó ó ö ő ő ö ő í í ő ö ő ö ü ö ő í ö ő ő ü ö őí ó ó ö ó ő ő ő É ó Í Á ő í ő ü ö ó í ö í ó ó ö ő ö ö ü ü ő ö í ú í Íó ö í í ö ö ö í
Részletesebbenő ü Ö É Ö Á É Ü É ő Ö ő ő ó ő ő ő ü ő ő ó ő Á ő ó ó ő ó ő ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ú í í í í ó í í ú ó ó í Á í ú í ő í ú ó ó ó ő ő ú ő ő í ő í ó ó í í ő ü ó ó ó ő í ő í ú í ú ó ó ő ü ő ú ó ő ü ő ő í ő ó ő
RészletesebbenÁ Ú Ú É É Ó Í Á Í Ő Í Á ő ü ú ú ő í ö ő ü ő ü í ö ö ő í ő í ő ö ú ú Ú ö ö í ö ú őí ö ő í ö í ú Ú ö ö í ö í ö í ü Íö ü ö ö ö í í í ö í í ö ő ö ö í ö í É ö í ö ö ö ő ő ő ő ö í ő ő ő ú ő ő ő ö ű ü ű ö ö í
Részletesebbenú ö ö ó í í ö ö í ő ő ő í ő ő ő ő Á ő ő Í ü ö ó í í í ö ó í ó Í Í ő ő ú ő ú ő ú ő ő ő ő ó ü í ü ő ő Í ő ü ü ö ü ú ö í ó í í ő ű í ó ó ő ő í ő Í í ö ü ó ő ü í ő ú ó ó í ó Á í ő ő ő í ú ő ő ö í Í Í Í ő ő
RészletesebbenÓ ű ű ö ö ö ő ő ö ő őí ű ö ö É Í Í ő É Í ü É Í ű ö ő Í ö ő Í ü Í ő ő Í ű ő Í ő ő ő ű É Í Í ő ő ö Í Í ő ö ő ő ü ü ü Í Í ü ő ü ö ő ű ö Í ő Í ő ÍÍ ü Í ő ő Ú ö ő Í Í Í ő Ú ü Í É ö Íö Í ő ö ő ö Í ő ő ü Ú ö
Részletesebbenú É ö ű ó í ó í ő í í Ú Ö ö ű ö Ó í Á Á É ö Ú ö Ö Ö ű Ö Ü Ö í Ó Ó Ö ó ő Ö ö Ö Ö Ö í Ö Ö É É Ö ű ö Ő Ö Ú ő Ó Ó ü Ó Ü ű Ó Í Ú Ü Ö Í Ó Ö ú Ü Ő í ü Ő ü Ó Ó ó Ö Ö Ö Í í ú Ó Ö Ű Ó ő í ó ó Ó í í ú ü Ú Í ü í í
Részletesebbenö Ö í Ü ü ö ű ö ű ö í ű ó ö í í ó ö Ö Á ö Ö ö ö ü ő ö ű ö ö í í ö ö ő ö ű ő ó ő ő ó ő ő í ö ö Ö Á ő í ő í ó ő ő ö ő ő í ő ü ö ő ö ü ő ő ó ö ő í ó í í í ó í ő ó ó ó ó ű í ö ó ü ö ö ő ó ö ö ő í ó ö ó ó ó
Részletesebben