Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével

Save this PDF as:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével"

Átírás

1 Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás

2 Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés Az Arduino család Mikrovezérlők programozása

3 Mikrovezérlőkről röviden Mikroprocesszor Mikrovezérlő Memória ALU CU ALU CU Reset-áramkör Órajel-generátor Perifériák A mikrovezérlő (=mikrokontroller) : mikroszámítógép egy tokban

4 Mikrovezérlőkről röviden Mikrovezérlő CPU és tartozékai: Egyes családoknál* közös Meghatározza a számábrázolást: 8,16,32bit Memória ALU Reset-áramkör Órajel-generátor Perifériák CU

5 Mikrovezérlőkről röviden Memória típusok: Program memória Mikrovezérlő Memória Perzisztens, nem újraírható Perzisztens, de újraírható Adatmemória Nem perzisztens: RAM Perzisztens: ROM ALU Reset-áramkör Órajel-generátor Perifériák CU

6 Mikrovezérlőkről röviden Perifériák: Digitális be/kimenetek Mikrovezérlő Memória Digitális kapcsolatok: SPI, USB, CANBUS A/D, D/A átalakítók PWM kimenet ALU Reset-áramkör Órajel-generátor Perifériák CU

7 Mikrovezérlők programozásához használt nyelvek: Assembly C/C++

8 Mikrovezérlők programozásához használt nyelvek: Assembly C/C++

9 C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

10 A forráskód: Egyszerű szövegfájl C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények Ember által értelmezhető Utasítások sorozata Kötött formátum

11 Példa: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

12 #include direktíva: más forráskódrészeket tudunk beágyazni C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények ezek erősen függenek a használt környezettől main() függvény: minden programban pontosan egy darabnak kell lennie itt kezdődik a programunk végrehajtása

13 A legkisebb egység: 1 bit 8 bit = 1 byte B B B B B B B B B C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények void bool char int unsigned int float double string semmi (ezt is jelölni kell valahogy) logikai (igaz/hamis) egy karakter (1 byte) (előjeles) egész szám egész szám lebegőpontos szám dupla pontosságú float char-okból álló tömb

14 A legkisebb egység: 1 bit 8 bit = 1 byte B B B B B B B B B C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények void bool char int unsigned int float double string semmi (ezt is jelölni kell valahogy) logikai (igaz/hamis) egy karakter (1 byte) (előjeles) egész szám egész szám lebegőpontos szám dupla pontosságú float char-okból álló tömb

15 Példa: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

16 Tömbök: Egy adott adattípusból álló több elemű halmaz C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények A memóriában folytonosan helyezkedik el A tömb méretét előre meg kell mondanunk*

17 Tömbök: Egy adott adattípusból álló több elemű halmaz C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények A memóriában folytonosan helyezkedik el A tömb méretét előre meg kell mondanunk*

18 Operátorok: Aritmetikai: = + - * / % ( ) C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények Összehasonlító: ==!= < <= > >= Logikai: &&! Bitenkénti: & ^ ~ << >> Helyben módosító: = -= *= /= &= = Egyéb: sizeof

19 Példa: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

20 Elágazások: (GOTO) C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, feltételes utasítások Ciklusok Függvények if, if-else switch case

21 if, if-else: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, feltételes utasítások Ciklusok Függvények

22 switch case: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, feltételes utasítások Ciklusok Függvények

23 Ciklusok: for C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények while do-while

24 for: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények tömörebben:

25 while : C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

26 do-while: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

27 Ciklusvezérlés: break C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények continue return

28 break: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

29 break: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

30 continue: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

31 return: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

32 return: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

33 Függvények: mint a matematikában: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények paraméter, visszatérési érték programszervezésre használhatók Példa: y = sin(x)

34 Függvények: C nyelv alapismeretek: Programszerkezet Változók, adattípusok Operátorok Elágazások, Feltételes utasítások Ciklusok Függvények

35 Összefoglalás: A programozó fegyvertára = + - * / % ( ) ==!= < <= > >= = -= *= /= &= = sizeof bool int float [] {} ; #include

36 Mit hagytunk ki: előfordító direktívák, makrók mutatók, mutató aritmetika dinamikus memóriakezelés saját adattípusok, struktúrák függvénykönyvtárak hibakeresés

37 Ajánlott olvasmányok: B. W. Kernighan - D. M. Ritchie : A C programozási nyelv

38 Az ARDUINO család

39 Az ARDUINO család

40 Mikrovezérlők programozása Tartalom: Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

41 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Ingyenes letöltés:

42 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

43 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Menü és ikonsor

44 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Menü és ikonsor Forrásszerkesztő

45 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Menü és ikonsor Forrásszerkesztő Napló és állapotsor

46 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

47 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Verifikáció (fordítás)

48 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Betöltés és futtatás Verifikáció (fordítás)

49 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Új forrásfájl Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Betöltés és futtatás Verifikáció (fordítás)

50 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Új forrásfájl Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Betöltés és futtatás Mentés Verifikáció (fordítás) Megnyitás

51 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE Új forrásfájl Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Soros monitor Betöltés és futtatás Mentés Verifikáció (fordítás) Megnyitás

52 Mikrovezérlők programozása Eszköz kiválasztása: Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

53 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel Összefoglalás: A fájlok nevébe ne tegyünk ékezetet! Mindig figyeljünk, hogy jó eszköz és port legyen kiválasztva Fordításkor figyeljük a naplót (hibák!)

54 Különbségek: Mikrovezérlők programozása Kisebb tárolási egységek (számábrázolás!) Lassabb órajel minden utasítás számít nincsenek klasszikus be és kimeneti perifériák (billentyűzet, képernyő) a mikrovezérlőn általában nem egyszer futtatjuk a programot, hanem folyamatosan (végtelen ciklus) Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

55 Mikrovezérlők programozása Különbségek: Függvénytár Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel pinmode(láb, mód) digitalwrite(láb, érték) delay(idő) analogread(láb) analogwrite(láb, érték) beállítja a <láb>-at a megfelelő <mód>-ba. (INPUT,OUTPUT) beállítja a <láb>-on a kimenet <érték>-ét (LOW/HIGH) várakozik <idő>-nyi milliszekundumig beolvassa a <láb>-ról a feszültség értékét* (A/D) beállítja a <láb>-on az analóg értéket** pinmode(8, OUTPUT) digitalwrite(8, LOW) delay(500) analogread(a1); analogwrite(8,214);

56 Mikrovezérlők programozása analogread(láb): 10 bites A/D átalakító Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel egész számot ad vissza, ami arányos a bemeneti feszültséggel: Feszültségszint: Beolvasott érték 5V V V 0

57 Mikrovezérlők programozása Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest analogwrite(láb, érték): 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 8 bites PWM modul* 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel egész számot vár között, ezzel arányosan állítja be a négyszögjel kitöltési tényezőjét: bementi paraméter: kitöltési tényező: % % %

58 Mikrovezérlők programozása Blinky, a villogó LED Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

59 Mikrovezérlők programozása LED fényerőszabályzás PWM Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

60 Mikrovezérlők programozása Hiszterézises komparátor Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

61 Mikrovezérlők programozása LED fényerőszabályzó potméterrel Az Arduino IDE különbségek az asztali programokhoz képest 1. program: blinky, a villogó LED 2. program: LED fényerőszabályzás PWM 3. program: Hiszterézises komparátor 4. program: LED fényerőszabályzó potméterrel

Labor gyakorlat Mikrovezérlők

Labor gyakorlat Mikrovezérlők Labor gyakorlat Mikrovezérlők ATMEL AVR ARDUINO 1. ELŐADÁS BUDAI TAMÁS 2015. 09. 06. Tartalom Labor 2 mikrovezérlők modul 2 alkalom 1 mikrovezérlők felépítése, elmélet 2 programozás, mintaprogramok Értékelés:

Részletesebben

Labor gyakorlat Mikrovezérlők

Labor gyakorlat Mikrovezérlők Labor gyakorlat Mikrovezérlők ATMEL AVR ARDUINO 1. ELŐADÁS BUDAI TAMÁS Tartalom Labor 2 mikrovezérlők modul 2 alkalom 1 mikrovezérlők felépítése, elmélet 2 programozás, mintaprogramok Értékelés: a 2. alkalom

Részletesebben

Labor gyakorlat Mikrovezérlők

Labor gyakorlat Mikrovezérlők Labor gyakorlat Mikrovezérlők ATMEL AVR ARDUINO 1. ELŐADÁS BUDAI TAMÁS Tartalom Mikrovezérlők Mikrovezérlők felépítése, működése Mikrovezérlő típusok, gyártók Mikrovezérlők perifériái Mikrovezérlők programozása

Részletesebben

Labor 2 Mikrovezérlők

Labor 2 Mikrovezérlők Labor 2 Mikrovezérlők ATMEL AVR - ARDUINO BUDAI TAMÁS 2015. 09. 06. Tartalom Mikrovezérlők Mikrovezérlők felépítése, működése Mikrovezérlő típusok, gyártók Mikrovezérlők perifériái Mikrovezérlők programozása

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe

Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE 2015-16 Classic Empire - A turn Based Wargame Classic Empire is a real time, multiplayer, Internet-based game, featuring military, diplomatic, and economic

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,

Részletesebben

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2018/2019. tavaszi félév Tartalom 1 A Java alapjai 2 Java program

Részletesebben

Informatika terméktervezőknek

Informatika terméktervezőknek Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel 3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 2. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 2. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 2. előadás Dr. Bécsi Tamás 4.11. A C előfeldolgozó rendszer A fordítás első lépése a C esetében a különböző nyelvi kiterjesztések feldolgozása: másik állomány tartalmának

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) I. A nyelv története C++ C (ős: B???) 1972 Ritchie AT&T Bell laboratórium UNIX 1978 Kernighan & Ritchie az első tankönyv,

Részletesebben

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika II. BMEKOKAA153 1. Előadás Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu A tantárgyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Ismétlés... 19 1.1. A mikroprocesszor mőködése... 19 1.2. Mikroszámítógépek, mikrokontrollerek... 20

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Ismétlés... 19 1.1. A mikroprocesszor mőködése... 19 1.2. Mikroszámítógépek, mikrokontrollerek... 20 TARTALOMJEGYZÉK Elıszó... 13 I. rész PIC MIKROVEZÉRLİK ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA (KÓNYA LÁSZLÓ) 1. Ismétlés... 19 1.1. A mikroprocesszor mőködése... 19 1.2. Mikroszámítógépek, mikrokontrollerek... 20 2. A PIC

Részletesebben

Arduino bevezető Szenzorhálózatok és alkalmazásaik

Arduino bevezető Szenzorhálózatok és alkalmazásaik Arduino bevezető Szenzorhálózatok és alkalmazásaik VITMMA09 Okos város MSc mellékspecializáció Mi az Arduino? Nyílt hardver és szoftver platform 8 bites Atmel mikrokontroller köré építve Ökoszisztéma:

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 10. gyakorlat. Standard függvények. Union

Programozás alapjai C nyelv 10. gyakorlat. Standard függvények. Union Programozás alapjai C nyelv 10. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.21. -1- Standard függvények Standard függvények amelyeket

Részletesebben

Stack Vezérlés szerkezet Adat 2.

Stack Vezérlés szerkezet Adat 2. Stack Vezérlés szerkezet Adat 2. Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2013. november 14. Izsó Tamás Stack Vezérlés szerkezet Adat 2./ 1 Változó típusú paraméterekátadása 1. #include < s t d i o. h> int64 myfunc

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3

1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3 Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás

Részletesebben

Készítette: Ruzsinszki Gábor webmaster442

Készítette: Ruzsinszki Gábor webmaster442 Készítette: Ruzsinszki Gábor webmaster442 Szeged SZISZSZI Déri Miksa tagintézményben tanítok mikrovezérlők alkalmazásához kapcsolódó informatikai és elektronikai tárgyakat. 2008 óta foglalkozom mikrovezérlős

Részletesebben

Programozás C nyelven FELÜLNÉZETBŐL elhullatott MORZSÁK. Sapientia EMTE

Programozás C nyelven FELÜLNÉZETBŐL elhullatott MORZSÁK. Sapientia EMTE Programozás C nyelven FELÜLNÉZETBŐL elhullatott MORZSÁK Sapientia EMTE 2015-16 1 Felülnézet 1 Feltételes fordítás #if, #else, #elif, #endif, #ifdef, #ifndef stb. Felülnézet 2 #include: hatására a preprocesszor

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök. Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás

Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök. Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás A?: operátor Nézzük meg a következő kifejezést: if (a>b) z=a; else z=b; Ez felírható

Részletesebben

Mérési útmutató. A/D konverteres mérés. // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait.

Mérési útmutató. A/D konverteres mérés. // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait. Mérési útmutató A/D konverteres mérés 1. Az A/D átalakítók főbb típusai és rövid leírásuk // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait. Csoportosítás polaritás szempontjából:

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter C# gyorstalpaló Készítette: Major Péter Adattípusok Logikai változó Egész szám (*: előjel nélküli) Lebegőponto s szám Típus Típusnév másképpen (egyenértékű) Helyigény (bit) Példa bool Boolean 8 (!) true,

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban

Részletesebben

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

MSP430 programozás Energia környezetben. Kitekintés, további lehetőségek

MSP430 programozás Energia környezetben. Kitekintés, további lehetőségek MSP430 programozás Energia környezetben Kitekintés, további lehetőségek 1 Még nem merítettünk ki minden lehetőséget Kapacitív érzékelés (nyomógombok vagy csúszka) Az Energia egyelőre nem támogatja, csak

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért

Részletesebben

A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés

A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv V. (Struktúra, memóriakezelés) CBEV5 / 1 A struktúra deklarációja 1.

Részletesebben

I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése. II. C8051Fxxx mikrovezérlők programozása. III. Digitális perifériák

I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése. II. C8051Fxxx mikrovezérlők programozása. III. Digitális perifériák I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése 1. Adja meg a belső RAM felépítését! 2. Miben különbözik a belső RAM alsó és felső felének elérhetősége? 3. Hogyan érhetők el az SFR regiszterek?

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról

Részletesebben

Occam 1. Készítette: Szabó Éva

Occam 1. Készítette: Szabó Éva Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti

Részletesebben

Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok

Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel

Részletesebben

Programozás I gyakorlat. 10. Stringek, mutatók

Programozás I gyakorlat. 10. Stringek, mutatók Programozás I gyakorlat 10. Stringek, mutatók Karakter típus A char típusú változókat karakerként is kiírhatjuk: #include char c = 'A'; printf("%c\n", c); c = 80; printf("%c\n", c); printf("%c\n",

Részletesebben

Pénzügyi algoritmusok

Pénzügyi algoritmusok Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító

Részletesebben

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással .. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 3. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 3. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 3. előadás Vezérlési szerkezetek Elágazás Gyakran előfordul, hogy meg kell vizsgálnunk egy állítást, és attól függően, hogy igaz vagy hamis, a programnak más-más

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Adattípusok, vezérlési szerkezetek. Informatika Szabó Adrienn szeptember 14.

Adattípusok, vezérlési szerkezetek. Informatika Szabó Adrienn szeptember 14. Informatika 1 2011 Második előadás, vezérlési szerkezetek Szabó Adrienn 2011. szeptember 14. Tartalom Algoritmusok, vezérlési szerkezetek If - else: elágazás While ciklus For ciklus Egyszerű típusok Összetett

Részletesebben

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány

Részletesebben

Bevezetés az elektronikába

Bevezetés az elektronikába Bevezetés az elektronikába 18. Arduino programozás LCD kijelzők alkalmazása II. rész 1 HD44780 kompatibilis kijelzők A HD44780 vagy kompatibilis vezérlővel ellátott alfanumerikus (csak rögzített karakterképet

Részletesebben

Bevezetés a mikrovezérlők programozásába: Programciklusok szervezése, analóg I/O

Bevezetés a mikrovezérlők programozásába: Programciklusok szervezése, analóg I/O Bevezetés a mikrovezérlők programozásába: Programciklusok szervezése, analóg I/O 1 Ajánlott irodalom Aduino LLC.: Arduino Language Reference ATMEL: ATmega328p mikrovezérlő adatlapja Brian W. Kernighan,

Részletesebben

Bevezetés a C programozási nyelvbe. Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa

Bevezetés a C programozási nyelvbe. Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C programozási nyelvbe Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa Oktatási segédletek a levelező műszaki informatikus hallgatók

Részletesebben

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016 Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},

Részletesebben

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, típusok, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer - És Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: September 21, 2009 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás

Részletesebben

MSP430 programozás Energia környezetben. Az első lépések

MSP430 programozás Energia környezetben. Az első lépések MSP430 programozás Energia környezetben Az első lépések Előfeltételek Előfeltételek Alapszíntű C programozási ismeretek (Kernighan és Ritchie könyv) A C könyvtárak és fejléc állományok használatának alapszintű

Részletesebben

Ismerkedés a Python programnyelvvel. és annak micropython változatával

Ismerkedés a Python programnyelvvel. és annak micropython változatával Ismerkedés a Python programnyelvvel és annak micropython változatával A Python programozási nyelv története Az alapötlet 1980-ban született, 1989 decemberében kezdte el fejleszteni Guido van Rossum a CWI-n

Részletesebben

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási

Részletesebben

A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény.

A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény. A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv II (Utasítások, fuggvények) CBEV2 / 1 Kifejezés utasítás Kifejezés utasítás, blokk

Részletesebben

Megszólal a Kütyü. Arduino bevezető hangszóró vezérlése 1 / 5 oldal

Megszólal a Kütyü. Arduino bevezető hangszóró vezérlése 1 / 5 oldal Megszólal a Kütyü Ahhoz, hogy szóra bírjuk a mikrovezérlőt, nem árt egy kicsit tisztában lennünk a hang fizikai alapjaival és a hangszórók működésével. A hang nem más, mint a levegő nyomásának gyors változása,

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

3D-s technológiák a játékfejlesztésben UDK bevezetés

3D-s technológiák a játékfejlesztésben UDK bevezetés 3D-s technológiák a játékfejlesztésben UDK bevezetés Első lépések Könyvtár szerkezet: UDK-XXXXXXXX Binaries Development: Itt található a játék forráskódja, ezt kibővíthetjük. FONTOS: A már meglévő kódokat

Részletesebben

INFORMATIKA javítókulcs 2016

INFORMATIKA javítókulcs 2016 INFORMATIKA javítókulcs 2016 ELMÉLETI TÉTEL: Járd körbe a tömb fogalmát (Pascal vagy C/C++): definíció, egy-, két-, több-dimenziós tömbök, kezdőértékadás definíciókor, tömb típusú paraméterek átadása alprogramoknak.

Részletesebben

Adatok ábrázolása, adattípusok

Adatok ábrázolása, adattípusok Adatok ábrázolása, adattípusok Összefoglalás Adatok ábrázolása, adattípusok Számítógépes rendszerek működés: információfeldolgozás IPO: input-process-output modell információ tárolása adatok formájában

Részletesebben

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Algoritmus fogalma. Mi az algoritmus? HF: Al Khwarizmi. Egy adott probléma megoldásának leírása elemi lépések sorozatával

Algoritmus fogalma. Mi az algoritmus? HF: Al Khwarizmi. Egy adott probléma megoldásának leírása elemi lépések sorozatával Algoritmusok Algoritmus fogalma Mi az algoritmus? Egy adott probléma megoldásának leírása elemi lépések sorozatával HF: Al Khwarizmi Követelmények Véges: nem állhat végtelen sok lépésből Teljes: teljes

Részletesebben

Bevezetés az Arduino mikrovezérlők programozásába

Bevezetés az Arduino mikrovezérlők programozásába Bevezetés az Arduino mikrovezérlők programozásába Milyen csodabogár az a mikrovezérlő? A mikrovezérlő egy tenyérnyi, programozható, elektronikus eszköz, amely képes más elektronikus alkatrészeket vezérelni.

Részletesebben

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte.

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte. Programozási alapismeretek :: beadandó feladat Készítő adatai Név: Molnár Tamás EHA: MOTIABT.ELTE E-mail cím: motiabt@inf.elte.hu Gyakorlatvezető: Horváth László Feladat sorszáma: 23. Felhasználói dokumentáció

Részletesebben

Matematikai alapok. Dr. Iványi Péter

Matematikai alapok. Dr. Iványi Péter Matematikai alapok Dr. Iványi Péter Számok A leggyakrabban használt adat típus Egész számok Valós számok Bináris számábrázolás Kettes számrendszer Bitek: 0 és 1 Byte: 8 bit 128 64 32 16 8 4 2 1 1 1 1 1

Részletesebben

Bevezetés a mikrovezérlők programozásába: WS2812 RGB LED-ek vezérlése

Bevezetés a mikrovezérlők programozásába: WS2812 RGB LED-ek vezérlése Bevezetés a mikrovezérlők programozásába: WS2812 RGB LED-ek vezérlése 1 Megjegyzések: Lab 2 projektek Neopixel_simple egy WS2812 LED beállítása előre egy megadott színre. Neopixel_random véletlen színát

Részletesebben

MSP430 programozás Energia környezetben. Az I/O portok kezelése

MSP430 programozás Energia környezetben. Az I/O portok kezelése MSP430 programozás Energia környezetben Az I/O portok kezelése 1 Egyszerű I/O vezérlés Digitális I/O pinmode(pin, mode) kivezetés üzemmódjának beállítása digitalwrite(pin, state) - kimenetvezérlés digitalread(pin)

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Informatika érettségi vizsga

Informatika érettségi vizsga Informatika 11/L/BJ Informatika érettségi vizsga ÍRÁSBELI GYAKORLATI VIZSGA (180 PERC - 120 PONT) SZÓBELI SZÓBELI VIZSGA (30 PERC FELKÉSZÜLÉS 10 PERC FELELET - 30 PONT) Szövegszerkesztés (40 pont) Prezentáció-készítés

Részletesebben

Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése

Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése A következıkben egy gyakorlati példán keresztül próbálom leírni, hogyan használhatjuk a PIC BASIC PRO 3 fordítóprogramot, tölthetjük be az elkészült program kódot

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

Digitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje

Digitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje Digitális rendszerek Utasításarchitektúra szintje Utasításarchitektúra Jellemzők Mikroarchitektúra és az operációs rendszer közötti réteg Eredetileg ez jelent meg először Sokszor az assembly nyelvvel keverik

Részletesebben

3. Osztályok II. Programozás II

3. Osztályok II. Programozás II 3. Osztályok II. Programozás II Bevezető feladat Írj egy Nevsor osztályt, amely legfeljebb adott mennyiségű nevet képes eltárolni. A maximálisan tárolható nevek számát a konstruktorban adjuk meg. Az osztályt

Részletesebben