Bevezetés a programozásba I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a programozásba I."

Átírás

1 Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK

2 C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb l (FONTOS! C /= C++ (nem egyenl ) ). A nyelvnek jelenlegi is érvényben lév szabványa 2003-as (C++03), de már fejlesztés alatt van a következ (C++0x). A nyelv támogatja a procedurális programozást is. Ez már valódi programozási nyelv, tehát a fordító ténylegesen futtatható állományt állít el (általában exe-t) A nyelv fájlkezelése valódi, tehát a fájlok ténylegesen léteznek a merevlemezen. A programozás "nyelve" angol, vagyis a kulcsszavak angol nyelv ek (pl. int, string, if, for, while, main, class, true, false)

3 Fordítás konzolon A fordítóprogram itt már ténylegesen külön program. A gyakorlatokon a GCC (Gnu Compiler Collection)-t fogjuk használni, illetve elvárjuk, hogy a beadott feladatok forduljanak GCC-vel. A GCC egy nagyobb programcsalád (C fordítót is tartalmaz), ebb l a C++ fordító a g++ paranccsal érhet el. A félév során a Code::Blocks-ot fogjuk használni a gyakorlatokon, természetesen mindenki olyan környezetet használ, amilyet szeretne, egyetlen követelmény, hogy "g++ -Wall -pedantic"-al forduljanak a turdus-on.

4 Hello World! Feladat Feladat: Írjunk programot, ami kiírja, hogy "Hello World"! (a turdus-on (konzolon) fordítsuk, és futtassuk) Specikáció: BE: (nincs) KI: "Hello World"

5 Típusok C++ típusok EGÉSZ : int : ha int-et osztunk int-tel, akkor az egészosztás! (PlanG-ban DIV volt) VALÓS : double LOGIKAI : bool KARAKTER : char SZÖVEG : string : #include<string> szükséges! fájlok, tömbök: hamarosan

6 Típusok Trükk az egészosztásra #include <iostream> using namespace std; int main() { int a = 10; // az eredmény 0: cout << a / 100 << endl; // trükk: cout << a / << endl; // így az eredmény 0.1 return 0;

7 Elágazás Vezérlési szerkezetek - elágazás PlanG-hoz hasonlóan, itt is lehet elágazást írni: if (feltétel ) { else { ha a feltétel igaz ez a blokk fut le ha hamis, akkor ez Megjegyzés: az else ág elhagyható.

8 Elágazás Vezérlési szerkezetek - elágazás PlanG-tól eltér en itt lehet "különben ha" ágat megadni (akárhány ilyen ágat megadhatunk): if (feltétel1) { ha feltétel1 igaz, akkor ez a blokk fut le else if (feltétel2) { ha feltétel1 nem igaz, és feltétel2 igaz, akkor ez a blokk fut le else if (feltétel3) { ha feltétel1, feltétel2 nem igaz, és feltétel3 igaz, akkor ez a blokk fut le else { ha egyik sem igaz, akkor ez a blokk fut le

9 Ciklusok Vezérlési szerkezetek - ciklusok - elöltesztel s A C++-ban van elöltesztel s- és hátultesztel s ciklus is. Elöltesztel s: while(feltétel) { ciklusmag - amíg a feltétel igaz, addig fut El ször kiértékeli a feltételt, ha igaz, akkor lefut a ciklusmag, majd újra kiértékeli, ha igaz újra lefut... Tehát, ha a feltétel már az elején hamis, akkor a ciklusmag egyszer sem fut le.

10 Ciklusok Vezérlési szerkezetek - ciklusok - hátultesztel s Hátultesztel s ciklus: do { ciklusmag - utasítások while(feltétel); El ször lefut a ciklusmag, aztán kiértékeli a feltételt. Ha igaz, akkor megint lefut a ciklusmag, és megint kiértékeli... Tehát, ha a feltétel hamis, akkor is lefut egyszer a ciklusmag!

11 For ciklus Vezérlési szerkezetek - ciklusok - számláló ciklus PlanG-ban a számláló ciklust egy elöltesztel s ciklus segítségével alkalmaztuk. Ez C++-ban így nézne ki: int i = 0; while(i < n) { utasítások ++i; De a C++ ad egy egyszer bb formát: a for ciklust: for(int i = 0; i < n; ++i) { utasítások M ködés szempontjából teljesen megegyezik a fenti "while-os" ciklussal.

12 For ciklus Vezérlési szerkezetek - ciklusok - for ciklus Általánosan így néz ki: for(kezdeti kif.; ciklusfeltétel; léptető kif.) { utasítások

13 For ciklus For ciklus - példa Mit csinál a következ program? #include <iostream> using std::cout; using std::endl; int main() { for (int i = 0; i < 10; ++i) cout << i << endl; return 0;

14 Összehasonlítások, m veletek M veletek Amint már láttuk az értékadás nem ":=" -vel, hanem "=" -vel történik. Pl: i = 0; +,-,*,/: PlanG-hoz hasonlóan, kivétel az egészosztás, ami automatikusan akkor történik, ha egy int-et akarunk osztani egy int-tel. maradék (PlanG-ban MOD): % Pl: kifejezés arra, hogy egy szám páros-e: (a % 2) == 0 FONTOS! a C++-ban a kalap (ˆ) nem hatványozást jelent, hanem bitenkénti KIZÁRÓ VAGY-ot (XOR)!

15 Összehasonlítások, m veletek Összehasonlítások Az egyenl ségvizsgálat dupla egyenl ségjellel történik: Pl: (a == 3) (Erre érdemes odagyelni, mert a szimpla egyenl ségjel az értékadás!) (A nem-egyenl : "!=") Kisebb-nagyobb, stb. : PlanG-hoz hasonlóan. Logikai ÉS: && (alt gr + c) Pl: if (a > 9 && a < 100)... Logikai VAGY: (alt gr + w) Pl: if (t == 0 t == 1)... Logikai tagadás (NEM):! (felkiáltójel) Pl: if (!(i < 0))...

16 Összehasonlítások, m veletek M veletvégzés és értékadás egyszerre, inkrementálás num = num * 5; helyett írhatjuk ezt: num *= 5; (és ez igaz a többi m veletre is. Pl: sum += 2; counter -= 10, stb.) Ezáltal egyrészt kevesebbet kell gépelni, másrészt átláthatóbb lesz a kód. Az i = i + 1; helyett írhatnánk, hogy i += 1;, de erre van egy még egyszer bb jelölés: ++i vagy i++. (Ugyanez m ködik csökkentéssel (dekrementálás): i--;)

17 Összehasonlítások, m veletek ++i vagy i++? Nézzük az alábbi programrészt: int i = 0; cout «++i «endl; Ez ezt írta ki, hogy 1. (Ha balról jobbra nézzük: el ször a ++ van, aztán az 'i'; tehát el ször növeli, aztán veszi az 'i' értékét.) int i = 0; cout «i++ «endl; Ez pedig azt, hogy 0. (Ezt is balról jobbra olvasva: el szöt adja 'i' értékét, majd megnöveli) (Ugyanez igaz a dekrementálásra is.) for ciklusban a ++i -t használjuk, mert bizonyos esetekben hatékonyabb!

18 Tabulálás, kódolási stílusok A helyes tabulálásról A helyes tabulálás használata fontos! A kód sokkal olvashatóbb, ha az egyes blokkok tabulálva vannak. Pl: Tabulálás nélkül: for(int i=0;i<n;++i){ while(a!=200) cout<<"a nem 200"<<endl; if(a<=200){for(int j=0;j<10;++j){ if(t%10==0){if(4<5){ t*=1; else{ if(5>=4) t++; g/=2;

19 Tabulálás, kódolási stílusok Helyesen tabulálva for(int i = 0; i < n; ++i) { while(a!= 200) cout << "a nem 200" << endl; if(a <= 200){ for(int j = 0; j < 10; ++j) { if(t % 10 == 0) { if (4 < 5) { t *= 1; else { if (5 >= 4) t++; g /= 2;

20 Tabulálás, kódolási stílusok Coding style, indent style Láthatjuk, hogy a második kód "szell sebb" is. Pl: i=0; helyett i = 0; -t írtunk. Coding, programming style linkek érdekl d knek: Programming/Programming_Languages/C%2B%2B/Code/ Style_Conventions (tipp)

21 Változók Globális, lokális változók Amint láthattuk, a program futása a main() függvénnyel kezd dik. Ezen függvényen kívül deklarált változók az globális változóknak nevezzük, a függvényeken belüli változókat pedig lokális változóknak. A globális változók mindenhol elérhet ek és érvényesek, tehát a kívül deklarált változók a main() függvényben is elérhet ek. FIGYELEM! A globális változók használata er sen kerülend! Akinek ilyet látunk a házi feladatában, azt nem fogjuk elfogadni! Megjegyzés: ez a tiltás nem vonatkozik a globális konstansokra, de azt is csak indokolt esetben használjuk!

22 Számkitalálós Els játék C++-ban Feladat: Írjunk számkitalálós játékot! A számítógép generál egy véletlen számot 0 és 100 között, majd bekér egy számot. Ha eltaláltuk, akkor nyertünk; ha nem, akkor a számítógép megmondja, hogy kisebb, vagy nagyobb annál, mint amit beírtunk! BE: egész szám 0 és 100 között KI: kisebb, vagy nagyobb-e, illetve eltaláltuk-e

23 Számkitalálós Els játék C++-ban #include <iostream> #include <cstdlib> using namespace std; int main() { srand( time(0) ); // random-generator inicializalas int secret = rand() % 100; // egy szam kozott int number = 0; bool guessed = false;

24 Számkitalálós Els játék C++-ban (folyt.) while(!guessed) { cout << "Kerek egy szamot: "; cin >> number; if (number == secret) { cout << "Kitalaltad! A szam: " << secret << endl; guessed = true; else if (number < secret) { cout << "Ennel nagyobb!\n"; else if (number > secret) { cout << "Ennel kisebb!\n"; return 0;

25 Számkitalálós Feladat Feladat: I-1.) Döntsd el egy egész számról, hogy páros-e! (Szövegesen írjuk ki) Specikáció: BE: pozitív egész szám KI: páros-e

26 Számkitalálós I-1. #include <iostream> using std::cout; using std::cin; using std::endl; int main() { int number; cout << "Kerek egy egesz szamot:"; cin >> number; if ( (number % 2) == 0 ) cout << "A szam paros.\n"; else cout << "A szam paratlan.\n"; return 0;

27 Számkitalálós Feladatok I-4.) Számítsd ki egy adott sugarú gömb térfogatát! II-1.b) "Rajzolj" ki egy NxN-es négyzetet *-okból! II-6.) Állíts el N darab véletlenszámot!

28 Számkitalálós Házi feladatok II-4.) Sorold fel az els N négyzetszámot! I-7.) Döntsd el két számról, hogy megegyezik-e az el jelük! III-5.) Add meg két természetes szám legnagyobb közös osztóját!

29 Számkitalálós Szorgalmi feladat II-9.) Sorold fel azokat a másodfokú egyenleteket, amelyek minden együtthatója 0 és 10 közötti egész szám, és pontosan egy megoldása van!

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Elágazás Bevezetés a programozásba I. 2. gyakorlat, tömbök Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.14. Elágazás Elágazás Eddigi programjaink egyszer ek voltak, egy beolvasás (BE: a), esetleg valami m velet (a

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető Bevezetés a programozásba 6. Előadás: C++ bevezető ISMÉTLÉS PLanG features Utasítások Értékadás, KI:, BE: Programkonstrukciók Elágazás Ciklus Típusok Egész, valós, logikai, szöveg, karakter, fájl Típuskonstrukciók

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 9. gyakorlat Intelligens tömbök, mátrixok, függvények Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.09. C++-ban van lehetőség (statikus) tömbök használatára ezeknek a méretét fordítási időben

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

6. fejezet: Ciklusok

6. fejezet: Ciklusok 6. fejezet: Ciklusok Mint a nyelvekben általában, itt is léteznek ciklusok. Az alapvető három ciklus-típus: elöltesztelő, hátultesztelő és számláló. Lássuk ezeket sorban! Elöltesztelő = while. A while

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet. C++ alapismeretek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet. C++ alapismeretek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet C++ alapismeretek Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015. évi Jegyzetpályázatának támogatásával

Részletesebben

Vezérlési szerkezetek

Vezérlési szerkezetek Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. C++ alapismeretek. C++ alapismeretek Történet

Alkalmazott modul: Programozás. C++ alapismeretek. C++ alapismeretek Történet Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Történet Wikipédia: a C++ általános célú, magas szintű programozási nyelv, mely támogatja az imperatív, az objektum-orientált,

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

1. Írjunk programot mely beolvas két egész számot és kinyomtatja az összegüket.

1. Írjunk programot mely beolvas két egész számot és kinyomtatja az összegüket. 1. Írjunk programot mely beolvas két egész számot és kinyomtatja az összegüket. // változó deklaráció int number1; // első szám int number2; // második szám int sum; // eredmény std::cout

Részletesebben

Flex tutorial. Dévai Gergely

Flex tutorial. Dévai Gergely Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 8. gyakorlat Fájlkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.02. Fájlkezelés C++-ban C++-ban van lehet ségünk fájlok kezelésére. Itt már tényleges fájlokkal dolgozunk, nem pedig

Részletesebben

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE 2015-16 Classic Empire - A turn Based Wargame Classic Empire is a real time, multiplayer, Internet-based game, featuring military, diplomatic, and economic

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 11. Előadás: Esettanulmány

Bevezetés a programozásba. 11. Előadás: Esettanulmány Bevezetés a programozásba 11. Előadás: Esettanulmány ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double

Részletesebben

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,

Részletesebben

1. gyakorlat

1. gyakorlat Követelményrendszer Bevezetés a programozásba I. 1. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.07. Követelményrendszer Követelményrendszer A gyakorlatokon a részvétel kötelező! Két nagyzárthelyi Röpzárthelyik

Részletesebben

Szelekció. Döntéshozatal

Szelekció. Döntéshozatal Szelekció Döntéshozatal Elágazásos algoritmus-szerkezet Eddig az ún. szekvenciális (lineáris) algoritmust alkalmaztunk a parancsok egyenként egymás után hajtüdnak végre. Bizonyos esetekben egy adott feltételtől

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek.

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek. Tartalom 1. előadás programozás során használt nyelvek A specifikáció Algoritmikus nyelvek A problémamegoldás lépései 3/41 (miből?, mit?) specifikáció (mivel?, hogyan?) adat- + algoritmus-leírás 3. (a

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 3. gyakorlat Operátorok, típuskonverziók, matematikai függvények Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24,

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

Programozási alapismeretek 2009/2010

Programozási alapismeretek 2009/2010 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 1 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 2 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 3 Ennek a játék a betűkkel -szerű absztrakciónak

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/1

Programozás C++ -ban 2007/1 Programozás C++ -ban 2007/1 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, az Algoritmusok és adatszerkezetek c. tárgyban

Részletesebben

Bevezetés a programozásba II 1. gyakorlat. A grafikus könyvtár használata, alakzatok rajzolása

Bevezetés a programozásba II 1. gyakorlat. A grafikus könyvtár használata, alakzatok rajzolása Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba II 1. gyakorlat A grafikus könyvtár használata, alakzatok rajzolása 2014.02.10. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozásba

Bevezetés a C++ programozásba Bevezetés a C++ programozásba A program fogalma: A program nem más, mint számítógép által végrehajtható utasítások sorozata. A számítógépes programokat különféle programnyelveken írhatjuk. Ilyen nyelvek

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat PLanG: 2011.10.04. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Fájlok

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás

Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás program, programozás, programnyelvek a Python nyelv és az IDLE környezet változók és adattípusok konzol input és output (input(), print()) vezérlési szerkezetek (if/else, while)

Részletesebben

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok előző foglalkozás összefoglalása, gyakorlató feladatok a feltételes elágazásra, a while ciklusra, és sokminden másra amit eddig tanultunk Változók elnevezése a változók nevét a programozó

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Adminisztrációs feladatok Strukturált programok A C programnyelv elemei

Adminisztrációs feladatok Strukturált programok A C programnyelv elemei Strukturált C-Strukturált Egyéb elemek Strukturált C-Strukturált Egyéb elemek Adminisztrációs feladatok Strukturált programok A C programnyelv elemei A programozás alapjai. álózati Rendszerek és Szolgáltatások

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

117. AA Megoldó Alfréd AA 117.

117. AA Megoldó Alfréd AA 117. Programozás alapjai 2. (inf.) pót-pótzárthelyi 2011.05.26. gyak. hiányzás: kzhpont: MEG123 IB.028/117. NZH:0 PZH:n Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti,

Részletesebben

Dinamikus csatolású függvénykönyvtár készítése és használata Plugin-szerű betöltés Egyszeű C++ osztályok készítése

Dinamikus csatolású függvénykönyvtár készítése és használata Plugin-szerű betöltés Egyszeű C++ osztályok készítése FEJLETT PROGRAMOZÁSI NYELVEK, 2009 2. GYAKORLAT - Linux alatti C/C++ programozás Cél: Dinamikus csatolású függvénykönyvtár készítése és használata Plugin-szerű betöltés Egyszeű C++ osztályok készítése

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

A JavaScript főbb tulajdonságai

A JavaScript főbb tulajdonságai JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek

Részletesebben

Elıírt lépésszámú ciklusok

Elıírt lépésszámú ciklusok Programozás tankönyv VI. Fejezet Elıírt lépésszámú ciklusok Ismétlés a tudás anyja. Hernyák Zoltán 61/312 Az eddig megírt programok szekvenciális mőködésőek voltak. A program végrehajtása elkezdıdött a

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte.

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte. Programozási alapismeretek :: beadandó feladat Készítő adatai Név: Molnár Tamás EHA: MOTIABT.ELTE E-mail cím: motiabt@inf.elte.hu Gyakorlatvezető: Horváth László Feladat sorszáma: 23. Felhasználói dokumentáció

Részletesebben

Programozási alapismeretek 3. előadás

Programozási alapismeretek 3. előadás Programozási alapismeretek 3. előadás Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 6. Konstansok A C nyelvben konstansokat makróval is deklarálhatunk. Ebben az esetben mindenhol ahol a makró előfordul a fordító a definiált értéket behelyettesíti a makró helyére.

Részletesebben

2.3. A C nyelv utasításai

2.3. A C nyelv utasításai 2.3. A C nyelv utasításai A C szabvány hét csoportban osztályozza a C nyelv utasításait: Csoport Kulcsszavak, ill. jelölések Kifejezés utasítás Üres utasítás: ; Összetett utasítás: } Szelekciós utasítások:

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Programozási tételek, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok

Részletesebben

Óbudai Egyetem. C programozási nyelv

Óbudai Egyetem. C programozási nyelv Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási nyelv II. Dr. Schuster György 2016. március 12. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C2016. programozási március 12. nyelv Utasításo

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Oktatási segédlet Összeállította: Ficsor Lajos 2001. 1. A C++ programozási nyelv története A C++ programozási nyelv

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/4

Programozás C++ -ban 2007/4 Programozás C++ -ban 2007/4 1. Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több szempontból is hasznos

Részletesebben

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből

Részletesebben

PPKE-ITK Bevezetés a programozásba 1.

PPKE-ITK Bevezetés a programozásba 1. PPKE-ITK Bevezetés a programozásba 1. 1. gyakorlat: Programozási alapok, PlanG utasítások, kifejezések, típusok Giachetta Roberto groberto@digitus.itk.ppke.hu http://digitus.itk.ppke.hu/~groberto Cél Olyan

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 35

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 35 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 4. ELŐADÁS - ADATFOLYAMOK KEZELÉSE 2014 Bánsághi Anna 1 of 35 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

Kiterjesztések sek szemantikája

Kiterjesztések sek szemantikája Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

PHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT

PHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT alapjai, bevezetés Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT vincze.david@iit.uni-miskolc.hu PHP Personal Home Page (Tools) Script nyelv -> interpretált Elsősorban weboldal (dinamikus) tartalmak előállítására

Részletesebben

PASzSz. Dr. Kotsis Domokos

PASzSz. Dr. Kotsis Domokos PASzSz Készítette: Dr. Kotsis Domokos Első témakör: Lazarus terminál alkalmazás készítése. Lazarus terminál alkalmazás készítése. Egyszerű algoritmusok leírása, megvalósítása. Free Pascal A Turbo Pascal

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

1. Olvassuk be két pont koordinátáit: (x1, y1) és (x2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki.

1. Olvassuk be két pont koordinátáit: (x1, y1) és (x2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki. Számítás:. Olvassuk be két pont koordinátáit: (, y) és (2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki. 2. Olvassuk be két darab két dimenziós vektor komponenseit: (a, ay) és (b, by). Határozzuk

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 3. Előadás Típuskonstrukciók http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ ISMÉTLÉS Programkonstrukciók Elágazás kell, ha más kódra van szükség egyes esetekben Ciklus kell, ha ismételni

Részletesebben

11. fejezet: Tömbök gyakorlati használata példákkal

11. fejezet: Tömbök gyakorlati használata példákkal 11. fejezet: Tömbök gyakorlati használata példákkal Már láttunk gyakorlatban vektorokat és mátrixokat (avagy tömböket). Némi ismétlésként tekintsük át őket! Deklaráció: típus név [elemszám]; Minta: int

Részletesebben

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több

Részletesebben