Programozási Módszertan definíciók, stb.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Programozási Módszertan definíciók, stb."

Átírás

1 Programozási Módszertan definíciók, stb. 1. Bevezetés Egy adat típusát az adat által felvehető lehetséges értékek halmaza (típusérték halmaz, TÉH), és az ezen értelmezett műveletek (típusműveletek) együttesen határozzák meg (vagy más szóval specifikálják). Természetes szám típus ( 0, ); Egész szám típus (, +, ); Valós szám (, +, ); Logikai típus ( ); Karakter típus (, műv: (x), (x)); Halmaz típus (TÉ: véges elemszámú halmazok E alaphalmazból, ez fölött: 2 E ); Sorozat típus (TÉ: véges sorozatok, E alaphalmazból: E*, műv: s, s i ); Vektor típus, 1D tömb (véges sorozatok n től m ig cimkézve E alaphalmazból: E n m=1); Mátrix típus (azonos méretű téglalapba rendezett elem együttesek E elemi halmaz fölött: E mxn kxl=1x1)... Állapottér (ÁT): Legyenek A 1,A 2,,A n tetszőleges véges vagy megszámlálható nem üres halmazok: ezek a típusértékhalmazok (TÉH). Rendeljük hozzájuk egyértelmű módon a páronként különböző c 1,..., c n címkéket. Ekkor a {{c 1 : a 1,..., c n : a n } a i A i (i= 1,...,n)} halmazt az A 1,A 2,...,A n TÉH okból képzett állapottérnek nevezzük, amit a továbbiakban a (c 1 : A 1,..., c n : A n ) szimbólummal jelölünk. Ha a cimkéknek rögzítjük a sorrendjét, akkor az A= A 1 A 2... A n halmazt (Descart szorzatot) is állapottérnek nevezzük. Állapotok: az ÁT elemei. Ezek maguk is halmazt alkotnak: a cimkézett értékek halmazát. Feladatnak nevezzük az F A A relációt. Az F reláció ÉT a ( F ) a feladat kezdőállapotait jelöli ki. Egy adott F re az F( ) képhalmaz az kezdőállapothoz tartozó célállapotokat tartalmazza. A ** : az A halmaz elemeiből képzett összes (véges és végtelen hosszú) sorozatot tartalmazóhalmaz A : a végtelen hosszúsorozatok halmaza red(α): az α sorozat redukáltja (azaz az eredeti sorozat minden azonos elemekből álló részsorozatát az ismétlődő egyetlen elemmel helyettesítjük) τ (α): a véges sorozat utolsó eleme Program: az S A A** reláció, ha S = A A: α S( ) : α 1 = α S : α = red(α). Programfüggvény, (hatásreláció): p(s) A A reláció az S A A** program PrFv e, ha: D p(s) = { A S( ) A*} D p(s) p(s)(a) = { b A α S( ) : ( ) = b }. Megoldás: Az S program megoldja az F feladatot, ha F p(s) F : p(s)( ) F( ). 1

2 :megoldás LGyEF: Leggyengébb előfeltétel: Legyen S A A** program, R: A állítás. Ekkor az S program R utófeltételhez tartozó LGyEF e az az állítás, amelyre: (S, R) = { p(s) p(s)( ) R }. A leggyengébb előfeltétel tehát pontosan azokban a pontokban igaz, ahonnét kiindulva az S program biztosan terminál, és az összes lehetséges végállapotra igaz R. Néhány fontos tulajdonság: Legyen S A A** program, R 1, R 2 : A állítások. Ekkor:. (S, HAMIS) = HAMIS (a csoda kizárásának elve). Ha R 1 R 2, akkor (S, R 1 ) (S, R 2 ) (monotonitási tulajdonság). (S, R 1 ) ^ (S, R 2 ) = (S, R 1^R 2 ). (S, R 1 ) v (S, R 2 ) (S, R 1 v R 2 ) A feladat specifikációja: Általában a feladat nem függ az ÁT összes komponensétől, azaz az ÁT több pontjához is ugyanazt rendeli. Ezeket a pontokat fogjuk össze egy ponttá a paramétertér segítségével. Paraméter: Legyen F A A feladat. A B halmazt a feladat pm ének nevezzük, ha van olyan F1 és F2 reláció, hogy F1 A B F2 B A F = F2 F1, ahol az ún. reláció kompozicióművelet. Specifikáció tétele: Legyen F A A feladat, B az F egy paramétertere, F1 A B, F2 B A, F=F2 F1. Jelölje B, és definiáljuk a következő állításokat az F feladat Q b előfeltételére, ill. R b utófeltételére): Q b = { A (, ) F1} = F1 ( 1) ( ) R b = { A (, ) F2} = F2( ) Ekkor ha B: Q b (S,R b ), akkor az S program megoldja az F feladatot. 2. Elemi programok Elemi program: egy A állapottéren egy S program, ha: A : S( ) {< >,<,,,...>,<, > }. Üres program, SKIP: nem csinál semmit: A : SKIP( ) = {< >}. Rossz program, törlődés, ABORT: soha sem terminál: A : ABORT( ) = {<,,,... >}. Értékadás (ÉA): programváltozó (~az akt. állapot egy komponense) új értéket kap (~megváltozik). Új állapot: ezzel az egy komponenssel tér el az előző állapottól. Az ÁT en 1 lépést: 2 állapotból álló végrehajtási sorozatot eredményez. ÉA: S program, ami az ÁT bármelyik állapotához a belőle kiinduló 2elemű állapotsorozatot rendeli. 2

3 Szimultán ÉA: Egy időben több változónak is új értéket adunk (állapotkülönbség több komponensű ) Egyszerű ÉA: csak egy változó értékét változtatja meg. Értékkiválasztás: az ÉA nem determinisztikus. Jelölés: : F( ) ( legyen eleme ) Értékadás: az F reláció függvény determinisztikus. Jelölés: := F( ) ( legyen egyenlő ) Parciális értékkiválasztás: F A és az ÉA nem determinisztikus. Parciális ÉA: F A és az F determinisztikus (F parciális függvény) Általános ÉA: Legyen A = A 1... A n, F = (F 1,..., F n ), ahol F i A A i. Az S program általános értékadás, ha: I n i=1 S = { (, red(<, >)), A ^ D Fi ^ F( ) } { (,<,,,...>) A ^ }. Elemi pr. ok programfüggvénye: p(skip)=id A, p(abort)=, p( :=F( )) = F, p( : F( )) = F. El.pr. ok LGyEF e: (SKIP,R) = R ; (ABORT,R) = hamis ; ÉA ok: F:A A globális fv: ( :=F( ),R) = { A F( ) R } = F ( 1) ( R )= R F F: parciális fv: ( :=F( ),R) = { A F( ) R } F = F ( 1) ( R ) F I n D Fi i=1 3. Programkonstrukciók 2 : α A * és β A **. 2 (α, β) = red( kon(α, β) ). Szekvencia: Legyenek S 1, S 2 A A ** programok. Az S A A ** relációt az S 1 és S 2 szekvenciájának nevezzük, és (S 1 ; S 2 ) vel jelöljük, ha A: S( ) = { α A α S 1 ( ) } { 2 (α, β) A ** α S 1 ( ) A * ^ β S 2 (τ(α)) }. Elágazás: Legyenek π 1,..., π n : A feltételek, S 1,..., S n programok A n. Ekkor az IF A A ** relációt az S i kből képzett π i k által meghatározott elágazásnak nevezzük és (π 1 :S 1,..., π n :S n ) el jelöljük, ha A: IF( ) = U n i= 1 i ( ) 0 ( ) ahol [1.. ]: n : α 1,,α n 1 A * és α n A **. n (α 1,,α n ) = red( kon(α 1,,α n ) ). : α A * ( ). (α 1,α 2, ) = red( kon(α 1,α 2, ) ). 3

4 Ciklus: Legyen π feltétel és S 0 program A n. A DO A A ** relációt az S 0 ból a π feltétellel képzett ciklusnak nevezzük, és (π, S 0 ) lal jelöljük, ha π : DO( ) = {< >}, és π : { α A ** α 1,, α n A ** : α= n (α 1,, α n ) ^ α 1 S 0 ( ) ^ [1.. 1]:(α i A * ^ α i+1 S 0 (τ(α i )) ^ π(τ(α i ))) ^ (α n A v (α n A * ^ π(τ(α n )) )) } { α A : α i A * : α= (α 1,α 2, ) ^ α 1 S 0 ( ) ^ α i+1 S 0 (τ(α i )) ^ π(τ(α i )) }. Levezetési szabályok: Szekvencia lev.sz.: Legyen S = (S 1 ; S 2 ), és adott Q, R és Q' állítás A n. Ha Q (S 1,Q') és Q' (S 2,R) akkor: Q (S, R). Elágazás lev.sz.: Legyen IF =(π 1 :S 1,..., π n :S n ), és adott Q, R állítás A n. Ha, és [1.. ]: Q ^ π i (S i, R), akkor: Q (IF, R). Ciklus lev.sz.: Legyen DO =(π, S 0 ), és adott I (invariáns), Q, R állítás A n, valamint t:a (termináló) függvény. Ha: Q I ; I^π (S 0,I) ; I^ π R ; I^π t>0 ; I^π^t=t 0 (S 0, t<t 0 ) : akkor: Q (DO, R). 4. Levezetés Megengedett program: az üres program; a megengedett F relációjú : F( ) értékadás; valamint a szekvencia, a megengedett feltételeket használó elágazás és a megengedett ciklusfeltételű ciklus programszerkezeteinek segítségével az üres programból és megengedett értékadásokból felépített program. Megengedett elemek: megengedett típusok (bevezetett és kiegészített) ; megengedett relációk (+eng. típ.műveletek kompoz. jával) ; megengedett értékadás ( : F( ) ban F +eng.) ; megengedett feltételek (+eng. műv. log.kif.) A programtervezés célja az, hogy egy feladatot egy megengedett programmal oldjunk meg. Ha a triviális megoldás nem megengedett, részfeladatokra kell bontani, finomítani, újra részletezni, amíg csupa +eng. nem lesz. Finomítás: Egy (rész)fa. ot triviálisan megoldó nem megengedett ÉA t: vagy egy bonyolultabb szerkezetű programmal helyettesítjük (procedurális programtervezés) ; vagy pedig az ÉA. jobboldali kifejezésének kiszámításánál használt, nem +eng. típusműveleteket valósítjuk meg (típus orientális programtervezés). Procedurális programtervezés: Levezetés: top down módszer; a feladatból (azaz a triviálisan megoldó nem megengedett értékadásból) indulunk ki, és azt a programszerkezetek levezetési szabályainak segítségével bontjuk részfeladatokra. 4

5 Visszavezetés: korábbi megoldás (minta) alapján, azaz analóg módon oldjuk meg; a mintafeladat és az új feladat eltéréseit a mintaprogram megoldására átvezetjük. példák 5. Visszavezetés Analóg programozás: Ha egy FA. megoldását egy hozzá hasonló, már korábban megoldott FA. megoldása alapján, a két FA. hasonlóságára építve készítjük el, ezt analóg programozásnak nevezzük. Ez sokféle módon valósulhat meg. Analóg levezetés: A mintafeladatot megoldó program előállítási folyamatát másoljuk le az adott feladat levezetésének elkészítéséhez; azaz egy kitaposott út mentén hozott korábbi döntéseket (mi legyen a programszerkezet, a ciklus invariáns, stb.) kölcsönözzük. Analóg visszavezetés: Közvetlenül a mintafeladatot megoldó programot nem pedig előállításának folyamatát használjuk fel; azaz a mintaprogramot módosítjuk a kitűzött és a mintafeladat közötti különbségek alapján. Összegzés: Legyen adott az : függvény. Feladatunk az, hogy egy adott [.. ] intervallumban összegezzük az függvény értékeit.: A = ( :, :, : ) Q = ( = ^ = ) R = (Q ^ = ) Bővítsük ki az állapotteret k komponenssel: A' = ( :, :, :, : ) Ekkor az invariáns: I = (Q ^ [.. +1] ^ = ) Az összegzés programozási A levezetési szabályok vizsgálata: tétele: Q I Ez nem teljesül, csak ha egy értékadást (k, s := m, 0) beteszünk a ciklus elé: Q (, :=, 0, I) =(Q ^ [.. +1] ^ 0 = ) I^ π R I^π t>0 Ebből meghatározhatjuk a ciklus feltételét: π = ( 1 = ), azaz π = ( +1) Legyen = +1; ez pozitív lesz P és π miatt. I^π ^ = 0 (S 0, < 0 ) A ciklusmag csökkenti a terminálófüggvényt, ha növeli értékét ( := +1). I^π ^ +1= 0 ( := +1, +1< 0 ) = < 0 I^π (S 0,I) Vizsgáljuk meg I leggyengébb feltételét, ha (k := k+1) et végrehajtjuk. ( := +1, I) = (Q ^ +1 [.. +1] ^ = ) = Q.Kell még egy utasítás ( := + ( )) a ciklusmagba: I ^π ( := + ( ), Q ) = (Q ^ [.. +1] ^ + ( )= ) példák analóg levezetéssel, visszavezetéssel, behelyettesítéssel 5

6 6. Programozási tételek Számlálás: Adott egy β: [m..n] feltétel. Határozzuk meg, hogy az [m..n] intervallumon a β feltétel hányszor veszi fel az értéket. Levezetése: Kibővítjük az ÁT. ünket: Így az invariáns: Analóg levezetéshez az összegzés használható. Maximumkeresés: Adott egy : [.. ] függvény, amelynek értékkészletén definiáltunk egy teljes rendezési relációt. Határozzuk meg, hogy az függvény hol veszi fel az [.. ] nem üres intervallumon a legnagyobb értéket, és mondjuk meg, mekkora ez a maximális érték! _ ÁT et kibővítjük egy komponenssel. Az invariáns: Itt nem engedjük meg az üres intervallumot (mint az előbb), mivel nincs értelme annak maximumát keresni. Lineáris keresés: Adott az β: [.. ] feltétel. Keressük meg az [.. ] intervallumban balról az első olyan számot, amely kielégíti a β feltételt! Most nincs szükség állapottérbővítésre, az változó megteszi. Az invariáns: 6

7 Kiválasztás: Adott az β: feltétel, valamint egy egész szám. Keressük meg az számtól jobbra eső (az et is beleértve) az első olyan számot, amely kielégíti a β feltételt, ha tudjuk, hogy van ilyen szám! (Ez egy spec. keresés.) Az invariáns: Feltételes maximumkeresés: Adott egy : [.. ] függvény, amelynek értékkészletén definiáltunk egy teljes rendezési relációt és adott egy β: [.. ] feltétel. Határozzuk meg, hogy az függvény hol veszi fel az [.. ] intervallum β t kielégítő elemei közül a legnagyobb értéket, és mondjuk meg, mekkora ez a maximális érték! Feltétel fennállásáig tartó keresés: Adott egy egész szám, és egy olyan δ: feltétel, amely az egészek számegyenesén től jobbra valahol biztosan felvesz egy értéket. Legyen az egész számokon től jobbra értelmezve egy β : feltétel. Keressük meg az számtól jobbra eső (az et is beleértve) az első olyan számot, amely kielégíti a β feltételt azon az [.. ] intervallumon, ahol [.. ]:δ( ), de δ( +1) teljesül! Kibővitjük az állapotteret egy : komponenssel, amely mindaddig értékű lesz, amig az től jobbfelé haladva csak olyan számokkal találkozunk, amelyekre a δ feltétel teljesül. 7

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:

Részletesebben

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig

Részletesebben

Programkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6.

Programkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6. Programkonstrukciók Definíció Legyen π feltétel és S program A-n. A DO A A relációt az S-ből a π feltétellel képezett ciklusnak nevezzük, és (π, S)-sel jelöljük, ha 1. a / [π] : DO (a) = { a }, 2. a [π]

Részletesebben

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum. Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi

Részletesebben

Programozási módszertan

Programozási módszertan 1 Programozási módszertan 1. Alapfogalmak Feldhoffer Gergely 2012 Féléves tananyag terve 2 Program helyességének bizonyítása Reprezentáció Logikai-matematikai eszköztár Programozási tételek bizonyítása

Részletesebben

Bevezetés a programozáshoz I. Feladatok

Bevezetés a programozáshoz I. Feladatok Bevezetés a programozáshoz I. Feladatok 2006. szeptember 15. 1. Alapfogalmak 1.1. példa: Írjuk fel az A B, A C, (A B) C, és A B C halmazok elemeit, ha A = {0, 1}, B = {1, 2, 3}, C = {p, q}! 1.2. példa:

Részletesebben

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere Szekvenciális programok kategóriái strukturálatlan strukturált NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE Hoare-Dijkstra-Gries módszere determinisztikus valódi korai nem-determinisztikus általános fejlett

Részletesebben

7.4. A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság

7.4. A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság H @ tj 68 7 PROGRAMKONSTRUKCIÓK 74 A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság Ebben az alfejezetben kis kitérőt teszünk a kiszámíthatóság-elmélet felé, és megmutatjuk, hog az imént bevezetett három programkonstrukció

Részletesebben

BEVEZETÉS A PROGRAMOZÁSHOZ

BEVEZETÉS A PROGRAMOZÁSHOZ FÓTHI ÁKOS BEVEZETÉS A PROGRAMOZÁSHOZ Harmadik, javított kiadás c Fóthi Ákos, 2012 Tartalomjegyzék 1. Alapfogalmak 11 1.1. Halmazok................................ 11 1.2. Sorozatok................................

Részletesebben

Bevezetés a programozásba 1

Bevezetés a programozásba 1 Bevezetés a programozásba 1 Fóthi Ákos, Horváth Zoltán 2005. április 22. ý 1 Az ELTE IK Elektronikus Könyvtár által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.

Részletesebben

Programozási tételek. PPT 2007/2008 tavasz.

Programozási tételek. PPT 2007/2008 tavasz. Programozási tételek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Strukturált programozás paradigma Alapvető programozási tételek Összetett programozási tételek Programozási

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

PROGRAM STATIKUS FOGALMA DINAMIKUSAN VÁLTOZÓ ÁLLAPOTTÉRBEN 1

PROGRAM STATIKUS FOGALMA DINAMIKUSAN VÁLTOZÓ ÁLLAPOTTÉRBEN 1 PROGRAM STATIKUS FOGALMA DINAMIKUSAN VÁLTOZÓ ÁLLAPOTTÉRBEN 1 Az ELTE IK programozó informatikus képzésében egy statikus szemléletű, matematikai relációk fogalmára épülő modell keretében tanítjuk a programozást.

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PROGRAMOZÁSHOZ

BEVEZETÉS A PROGRAMOZÁSHOZ FÓTHI ÁKOS BEVEZETÉS A PROGRAMOZÁSHOZ Harmadik, javított kiadás c Fóthi Ákos, 2012 Tartalomjegyzék 1. Alapfogalmak 11 1.1. Halmazok................................ 11 1.2. Sorozatok................................

Részletesebben

Kiterjesztések sek szemantikája

Kiterjesztések sek szemantikája Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk

Részletesebben

Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat

Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat 9. Előadás Rendezések A rendezési probléma: Bemenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat Kimenet: a bemenő sorozat olyan (a 1, a 2,,a n ) permutációja, hogy a 1 a 2 a n 2 Rendezések Általánosabban:

Részletesebben

PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI ALAPJAI I. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK

PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI ALAPJAI I. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI ALAPJAI I. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK Szerkesztette: Bókay Csongor 2012 tavaszi félév Az esetleges hibákat kérlek a csongor@csongorbokay.com címen jelezd! Utolsó módosítás: 2012. június

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Programozás alapjai (ANSI C)

Programozás alapjai (ANSI C) Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu

Részletesebben

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2 Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt

Részletesebben

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor

Részletesebben

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar

PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 7. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 7. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 7. előadás Oszd meg és uralkodj! Több részfeladatra bontás, amelyek hasonlóan oldhatók meg, lépései: a triviális eset (amikor nincs rekurzív hívás) felosztás (megadjuk

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy

Részletesebben

Készítette: Ernyei Kitti. Halmazok

Készítette: Ernyei Kitti. Halmazok Halmazok Jelölések: A halmazok jele általában nyomtatott nagybetű: A, B, C Az x eleme az A halmaznak: Az x nem eleme az A halmaznak: Az A halmaz az a, b, c elemekből áll: A halmazban egy elemet csak egyszer

Részletesebben

8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus.

8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. 8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. Ágens rendszer definíciója. Példák. Fairness. (Fair tulajdonság). Gyenge fair követelmény. A fair nem determinisztikus szemantika definíciója

Részletesebben

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy

Részletesebben

A Matematika I. előadás részletes tematikája

A Matematika I. előadás részletes tematikája A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok

Részletesebben

I. RÉSZ PROGRAMOZÁSI FOGALMAK

I. RÉSZ PROGRAMOZÁSI FOGALMAK I. RÉSZ PROGRAMOZÁSI FOGALMAK Azokat a gondolkodási formákat, alapelveket, valamint az érvényesítésükhöz szükséges eszközöket, amelyeket rendszeresen alkalmazunk a programozási feladatok megoldásánál,

Részletesebben

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk

Részletesebben

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak 1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ

Részletesebben

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek

Részletesebben

Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.

Programozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10. Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /

Részletesebben

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI 4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok

Részletesebben

PROGRAMOZÁS VISSZAVEZETÉSSEL

PROGRAMOZÁS VISSZAVEZETÉSSEL Gregorics Tibor PROGRAMOZÁS VISSZAVEZETÉSSEL egyetemi jegyzet 1 2011 1 A jegyzet tananyagának kialakítása az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg (a

Részletesebben

Programozási segédlet

Programozási segédlet Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Emlékeztető: LR(0) elemzés. LR elemzések (SLR(1) és LR(1) elemzések)

Emlékeztető: LR(0) elemzés. LR elemzések (SLR(1) és LR(1) elemzések) Emlékeztető Emlékeztető: LR(0) elemzés A lexikális által előállított szimbólumsorozatot balról jobbra olvassuk, a szimbólumokat az vermébe tesszük. LR elemzések (SLR() és LR() elemzések) Fordítóprogramok

Részletesebben

3. Strukturált programok

3. Strukturált programok Ha egy S program egyszerű, akkor nem lehet túl nehéz eldönteni róla, hogy megold-e egy (A,Ef,Uf) specifikációval megadott feladatot, azaz Ef-ből (Ef által leírt állapotból indulva) Uf-ben (Uf által leírt

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

Programozási tételek. Dr. Iványi Péter

Programozási tételek. Dr. Iványi Péter Programozási tételek Dr. Iványi Péter 1 Programozási tételek A programozási tételek olyan általános algoritmusok, melyekkel programozás során gyakran találkozunk. Az algoritmusok általában számsorozatokkal,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Adatszerkezetek I. 7. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával)

Adatszerkezetek I. 7. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Adatszerkezetek I. 7. előadás (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Bináris fa A fa (bináris fa) rekurzív adatszerkezet: BinFa:= Fa := ÜresFa Rekord(Elem,BinFa,BinFa) ÜresFa Rekord(Elem,Fák) 2/37 Bináris

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az a 11 x 1 + a 12 x 2 +... +a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 +... +a 2n x n = b 2.. a k1 x 1 + a k2 x 2 +... +a kn x n = b k n ismeretlenes,

Részletesebben

Egyszerű programozási tételek

Egyszerű programozási tételek Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.

Részletesebben

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók 5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Számláló rendezés. Példa

Számláló rendezés. Példa Alsó korlát rendezési algoritmusokra Minden olyan rendezési algoritmusnak a futását, amely elempárok egymással való összehasonlítása alapján működik leírja egy bináris döntési fa. Az algoritmus által a

Részletesebben

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Programozási tételek, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok

Részletesebben

AZ ALGORITMUS. az eredményt szolgáltatja

AZ ALGORITMUS. az eredményt szolgáltatja ALGORITMUSOK AZ ALGORITMUS Az algoritmus problémamegoldásra szolgáló elemi lépések olyan sorozata, amely a következő jellemzőkkel bír: Véges: véges számú lépés után befejeződik, és eredményt szolgáltat

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember

Részletesebben

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

HALMAZELMÉLET feladatsor 1. HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai

A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási

Részletesebben

PÁRHUZAMOS PROGRAMOZÁSI MÓDSZERTAN

PÁRHUZAMOS PROGRAMOZÁSI MÓDSZERTAN PÁRHUZAMOS PROGRAMOZÁSI MÓDSZERTAN Horváth Zoltán, hz@lngsc2.inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Számítástudományi Tanszék Abstract This paper concerned with a parallel programming methodology

Részletesebben

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK 1. ELÁGAZÁSOK ÉS CIKLUSOK SZERVEZÉSE Az adatszerkezetek mellett a programok másik alapvető fontosságú építőkövei az ún. algoritmikus szerkezetek.

Részletesebben

Sorozat érték típusú programozási tételek

Sorozat érték típusú programozási tételek Sorozat érték típusú programozási tételek A soron következő specifikációk és algoritmusok mind olyan típusfeladatokhoz kötődnek, amik igazán sűrűn előfordulhatnak a gyakorlatban. Meg kell keresni valamit,

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

Általános algoritmustervezési módszerek

Általános algoritmustervezési módszerek Általános algoritmustervezési módszerek Ebben a részben arra mutatunk példát, hogy miként használhatóak olyan általános algoritmustervezési módszerek mint a dinamikus programozás és a korlátozás és szétválasztás

Részletesebben

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk: 1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:

Részletesebben

19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI

19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI 19. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOS RENDEZÉSEK MŰVELETIGÉNYÉNEK ALSÓ KORLÁTJAI Ebben a fejezetben aszimptotikus (nagyságrendi) alsó korlátot adunk az összehasonlításokat használó rendező eljárások lépésszámára. Pontosabban,

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok

Részletesebben

ZH feladatok megoldásai

ZH feladatok megoldásai ZH feladatok megoldásai A CSOPORT 5. Írja le, hogy milyen szabályokat tartalmazhatnak az egyes Chomskynyelvosztályok (03 típusú nyelvek)! (4 pont) 3. típusú, vagy reguláris nyelvek szabályai A ab, A a

Részletesebben

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 7. Vázlat 1 Szeparábilitás Definíciók A szeparábilitás ekvivalens

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

Készítette: Fegyverneki Sándor

Készítette: Fegyverneki Sándor VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Összefoglaló segédlet Készítette: Fegyverneki Sándor Miskolci Egyetem, 2001. i JELÖLÉSEK: N a természetes számok halmaza (pozitív egészek) R a valós számok halmaza R 2 {(x, y) x, y

Részletesebben

Algoritmusok. Dr. Iványi Péter

Algoritmusok. Dr. Iványi Péter Algoritmusok Dr. Iványi Péter Egyik legrégebbi algoritmus i.e. IV század, Alexandria, Euklidész két természetes szám legnagyobb közös osztójának meghatározása Tegyük fel, hogy a és b pozitív egész számok

Részletesebben

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban 9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA 9.1 Metrika és topológia R k -ban Definíció. A k-dimenziós euklideszi térnek nevezzük és R k val jelöljük a valós számokból alkotott k-tagú x = (x 1, x

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények

E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények Függvények Függvények értelmezése Legyen adott az A és B két nem üres halmaz. Az A halmaz minden egyes eleméhez rendeljük hozzá a B halmaz egy-egy elemét. Ez a hozzárendelés egyértelmű, és ezt a hozzárendelést

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

1/ gyakorlat. Lineáris Programozási feladatok megoldása szimplex módszerrel. Pécsi Tudományegyetem PTI

1/ gyakorlat. Lineáris Programozási feladatok megoldása szimplex módszerrel. Pécsi Tudományegyetem PTI / Operációkutatás. gyakorlat Lineáris Programozási feladatok megoldása szimplex módszerrel Pécsi Tudományegyetem PTI /. Legyen adott az alábbi LP-feladat: x + 4x + x 9 x + x x + x + x 6 x, x, x x + x +

Részletesebben

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;...

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;... Egész számok természetes számok ( ) pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... 0 negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;... egész számok ( ) 1. Írd a következõ számokat a halmazábra megfelelõ helyére! 3; 7; +6 ; (

Részletesebben

12. előadás - Markov-láncok I.

12. előadás - Markov-láncok I. 12. előadás - Markov-láncok I. 2016. november 21. 12. előadás 1 / 15 Markov-lánc - definíció Az X n, n N valószínűségi változók sorozatát diszkrét idejű sztochasztikus folyamatnak nevezzük. Legyen S R

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására Formális nyelvek, 2. gyakorlat 1. feladat Módosított : belsejében lehet _ jel is. Kezdődhet, de nem végződhet vele, két aláhúzás nem lehet egymás mellett.

Részletesebben

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 5.

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 5. MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 5. I. rész Fontos tudnivalók A megoldások sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al: Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x

Részletesebben