Alapszintű formalizmusok
|
|
- Gyöngyi Papp
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1
2 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények i Automatikus verifikáció n OK Ellenpélda 2
3 Modellek a formális ellenőrzéshez Leképzések Mérnöki modellek Magasabb szintű formalizmusok PN, CPN, DFN, SC Alapszintű matematikai formalizmusok KS, LTS, KTS, TA 3
4 Alapszintű formalizmusok (áttekintés) Kripke-struktúrák (KS) Állapotok, állapotátmenetek Állapotok lokális tulajdonságai mint címkék Címkézett tranzíciós rendszerek (LTS) Állapotok, állapotátmenetek Állapotok lokális tulajdonságai mint címkék Kripke tranzíciós rendszerek (KTS) Állapotok, állapotátmenetek Állapotok és lokális tulajdonságai mint címkék Véges állapotú automaták Kiterjesztések: Változók, óraváltozók, szinkronizáció 4
5 KS, Kripke-structure: 1. Kripke-struktúra Állapotok, állapotátmenetek, állapotok címkézése Állapotok tulajdonságait fejezzük ki: címkézés atomi kijelentésekkel Egy állapothoz több címke is rendelhető Alkalmazás: Viselkedés, algoritmus leírása KS ( S, R, L) és AP, ahol AP= P,Q,R,... S= s,s,s,...s n atomi kijelentések halmaza (domén-specifikus) állapotok halmaza R S S: állapotátmeneti reláció L: S 2 AP állapotok címkézése atomi kijelentésekkel 5
6 Kripke-struktúra példa Közlekedési lámpa viselkedése AP={Zöld, Sárga, Piros, Villogó} lámpa képe S = {s1, s2, s3, s4, s5} {Zöld} {Sárga} {Piros} {Piros, Sárga} s1 s2 s3 s4 s5 {Villogó} 6
7 2. Címkézett tranzíciós rendszer LTS, Labeled Transition System: Állapotok, állapotátmenetek, állapotátmenetek címkézése Állapotátmenetek tulajdonságait fejezzük ki: címkézés akciókkal Egy állapotátmeneten csak egy akció szerepelhet (konvenció) Alkalmazás: Kommunikáció, protokollok modellezése LTS ( S, Act, ), ahol S= s,s,...s 1 2 n Act= a,b,c,... állapotok halmaza akciók halmaza (domén-specifikus) S Act S címkézett állapotátmenetek Állapotátmenetek szokásos jelölése: s a s 1 2 7
8 Italautomata modelljei LTS példák Act = {pénz, kávé, tea} interakciók a felhasználóval T1 T2 pénz pénz pénz kávé tea kávé tea 8
9 3. Kripke tranzíciós rendszer KTS, Kripke Transition System: Állapotok, állapotátmenetek, címkézések Állapotok és állapotátmenetek tulajdonságait is kifejezzük: címkézés atomi kijelentésekkel és akciókkal Egy állapothoz sok címke rendelhető, egy átmenethez egy címke rendelhető KTS ( S,, L) és AP, Act, ahol AP Act P, Q, R,... a, b, c,... S s, s, s,... s L: S Act S S 2 AP n atomi kijelentések halmaza akciók halmaza állapotok halmaza állapotátmeneti reláció (címkékkel) állapotok címkézése atomi kijelentésekkel 9
10 KTS példa Italautomata modellje állapot címkékkel Act = {pénz, kávé, tea} interakciók a felhasználóval AP = {Start, Választ, Stop} állapotok kijelzése {Start} kávé pénz {Választ} tea {Stop} {Stop} 10
11 Időzített automaták (az UPPAAL eszközben) Time Automata Network of Timed Automata 12
12 Automaták és változók Cél: Állapot alapú viselkedés modellezése Alap formalizmus: Véges állapotú automata (FSM) Állapotok (névvel hivatkozhatók) Átmenetek Nyelvi kiterjesztés: Egész értékű változók használata Változók deklarálhatók típussal (értéktartománnyal) Konstansok definiálhatók Egész aritmetika használható Az FSM állapot itt csak vezérlési hely (változó is az állapot része) Változók használata állapotátmeneteken: Őrfeltétel hozzárendelése: A változókon kiértékelhető predikátum Az átmenet bekövetkezéséhez igaz kell legyen Akció hozzárendelése: Értékadás változóknak Az átmenet bekövetkezésekor végrehajtódik 13
13 Deklarációk: bool blocked0=false; bool blocked1=false; int[0,1] turn=0; Példa: Automata változókkal A P0 automata pszeudokódja és modellje: P0 14
14 Függvények alkalmazása átmenetek akcióiban Példa: Lista kezelése // Returns the front element of the list int front() { return list[0]; } const int N = 6; int list[n]; int[0,n-1] last; // Put an element at the end of the list // (overflow not checked) void enqueue(int element) { list[last++] := element; } // Remove the front element of the list void dequeue() { int i := 0; while (i < last) { list[i] := list[i + 1]; i++; } list[i] := 0; last := last-1; } 15
15 Kiterjesztések óraváltozókkal Cél: Valósidejű viselkedés modellezése Idő telik az állapotokban Relatív időmérés (pl. time-out): Időzítő resetelése és leolvasása Az idő függvényében változó a viselkedés Nyelvi kiterjesztés: Óraváltozók Azonos rátával automatikusan haladó konkurens órák (időzítők) Óraváltozók használata átmeneteken: Akciók: Óraváltozók nullázása (resetelés), egymástól függetlenül Őrfeltételek: Óraváltozók és konstansok használhatók a predikátumokban Óraváltozók használata vezérlési helyeken: Hely invariáns: Predikátum óraváltozókon és konstansokon; megadja, meddig állhat fenn az adott állapot 16
16 Példa: Időzített automata (az UPPAAL eszközben) Vezérlési hely (névvel) clock x; bool activated; Őrfeltétel Hely invariáns Akció 17
17 Az invariánsok és őrfeltételek szerepe clock x; Őrfeltétel Hely invariáns Az open állapot elhagyásakor a [4, 8] tartományban lehet az x óra értéke 4 8 t 18
18 Kiterjesztések elosztott rendszerekhez Cél: Együttműködő automaták hálózatának modellezése Szinkronizáció az egyes automaták között Együttlépő átmenetek (randevú): szinkron kommunikáció Üzenet küldés és fogadás csak együtt valósulhat meg (küldő vár) Ezzel aszinkron kommunikáció is leírható Nyelvi kiterjesztés: Szinkronizált akciók Csatornák definiálása (szinkron csatorna) Üzenetküldés:! operátor a csatornára Üzenetfogadás:? operátor a csatornára Pl: az a nevű csatorna esetén a! és a? akciók Kiterjesztés: Csatornatömbök kezelése Csatornatömb deklarálás: chan a[] Műveletek csatornatömb elemein id változóval indexelve: a[id]! illetve a[id]? akciók a! a? chan a; 19
19 Példa óraváltozókra és szinkronizálásra Deklarációk: clock t, u; chan press; Kapcsoló: Üzenet fogadás : Itt felhasználói input Felhasználó: Üzenet küldés : Itt felhasználói output 20
20 További lehetőségek: Broadcast csatorna Broadcast csatorna: 1 N kommunikáció Üzenetküldés feltétel nélkül megtörténik Nem kell fogadó készenlétére (randevúra) várni Minden üzenetfogadásra kész partner erre szinkronizálódik Üzenetfogadáshoz szükséges az üzenetküldés Használati feltétel: Nem szerepelhet őrfeltétel a broadcast csatornára hivatkozó üzenetfogadó átmeneten broadcast chan a; Üzenetküldő: Üzenet fogadók: a! a? a? a? 21
21 További lehetőségek: Urgent csatorna Urgent csatorna: Nem enged késleltetést Késleltetés nélkül, azonnal végrehajtandó szinkronizáció Előtte más átmenetek azonnali végrehajtása történhet Korlátozott az őrfeltételek és invariánsok használata: urgent chan a; Nem szerepelhet itt invariáns a! Nem szerepelhet itt időzítés őrfeltétel 22
22 További lehetőségek: Speciális állapotok Urgent állapot: késleltetés korlátozása Nem telhet idő az adott állapotban Ekvivalens modell: Óraváltozó bevezetése: clock x; Minden bemenő élen resetelve: x:=0 Állapot invariáns hozzárendelése: x<=0 Committed állapot: átmenetek egybefogása Bemenő és kimenő átmenet egy atomi műveletként végrehajtva A bemenő és kimenő átmenetek végrehajtása között más automata normál átmenete nem lehet végrehajtva U C 23
23 Adatértékek véletlen választása: szelekció Véletlen adatválasztás modellezése: select Változó megadása típussal Pl. deklarációk: typedef int[1,6] dice_type; select konstrukció az átmeneten: throw: dice_type A változót véletlenszerűen adatértékhez köti a változó típusa szerinti tartományból Pl. a throw változó értéke 1 és 6 között lesz A kötött változó ezután az átmenethez tartozó szinkronizációban, őrfeltételben, akcióban használható A modell ellenőrzése: Minden lehetséges választást bejár 24
24 A kiértékelés és végrehajtás sorrendje Az átmenethez rendelt kifejezések kiértékelése: A Select választás köt először A Guard őrfeltétel igaz kell legyen az átmenet engedélyezéséhez A Sync szinkronizáció másik automatáéhoz köti az átmenet végrehajtását Az Update akció az átmenet végrehajtása során következik be Szinkronizáló átmenetek esetén a küldő akciója a fogadóé előtt fut le 25
25 Formális szintaxis egy automata esetén TA=(N, n 0, E, Inv, L) és C, V, Act, A Vezérlési helyek halmaza: N Kezdő vezérlési hely: n 0 Élek őrfeltételekkel, akciókkal és nullázott órákkal: E N G(C,V) Act 2 C N itt órák: C, változók: V, akciók: Act G(C,V) predikátumok órákon vagy változókon Hely invariánsok: Inv: N G(C) Vezérlési helyek nevei: L: N A itt A névhalmaz
26 Kezdeti állapot: Szemantika egy automata esetén Kezdő vezérlési hely aktív, minden óra 0 Aktív állapotban: késleltetés vagy átmenet végrehajtás Késleltetés: Az órák értéke azonosan növekszik Addig telhet egy adott vezérlési helyen az idő, amíg a hely invariáns teljesül Átmenet végrehajtása: Átmenet engedélyezett (adott szelekció mellett), ha Kiindulási helye aktív Őrfeltétel teljesül Szinkronizáció bekövetkezhet Órák nullázása teljesíti a cél hely invariánsát Engedélyezett átmenet végrehajtódik (ha több van: véletlen választás) Szinkronizáció és akció megtörténik, a nullázott órák értéke 0 lesz (küldő akciója a fogadóé előtt fut le) Az átment célhelye válik aktívvá 27
27 Automaták példányosítása: Motiváció Deklarációk: bool blocked0=false; bool blocked1=false; int[0,1] turn=0; system P0, P1; A P0 és P1 automata: 28
28 Automaták példányosítása Deklarációk: bool blocked[2]; int[0,1] turn=0; P0 = P(0); P1 = P(1); system P0,P1; Kihasznált modellezési lehetőségek: Azonos viselkedésű résztvevők azonos automata template alapján Példányosítás paraméterezéssel Változó tömbök (résztvevőkhöz) A P automata template pid paraméterrel: P0 példány pid=0 mellett: 29
29 Az UPPAAL eszköz Fejlesztése (1999-): Uppsala University, Svédország Aalborg University, Dánia Akadémiai verzió (információk, letöltés, példák): Kapcsolódó eszközök: UPPAAL CoVer: Tesztgenerálás UPPAAL TRON: On-line tesztelés UPPAAL PORT: Komponens alapú rendszerek tervezése Kereskedelmi verzió: 30
30 Automata modell 31
31 Szimulátor 32
32 Verifikáció 33
33 Mintapélda: A kétfázisú commit protokoll 34
34 Coordinator A modell struktúrája vote_req vote (Yes / No) decide (ABORT / COMMIT) Participant(i) Coordinator broadcast chan vote_req, decide; chan vote; const int N=2; typedef int[1,n] pid_type; typedef int[0,1] vote_type; int decision = 0; const int ABORT = 0; const int COMMIT = 1; vote_type my_vote; int my_pid; int voted = 0; vote_type participant_votes[n+1]; // Csatornák // Résztvevők száma // Résztvevők azonosítóinak típusa // Szavazatok típusa (0: No, 1: Yes) // A koordinátor döntése // Szavazat küldve a résztvevőtől // Azonosító küldve a résztvevőtől // A szavazott résztvevők száma // A koordinátor és résztvevők szavazatai 35
35 A koordinátor bool exists_no_vote() { int[0,n+1] i; for (i=0; i<n+1; i++) { if (participant_votes[i]==0) { return true; } } return false; } 36
36 A résztvevő 37
37 Ellenőrizendő tulajdonságok (példák) A[] logikai operátor: Minden végrehajtási út minden állapotára Ha a koordinátor Aborted, akkor volt No szavazat: A[] (Coordinator.Aborted imply exists (i : int[0,n]) Coordinator.participant_votes[i]==0) Ha a koordinátor Committed, minden szavazat Yes volt: A[] (Coordinator.Committed imply forall (i : int[0,n]) Coordinator.participant_votes[i]==1) Nincs olyan helyzet, hogy eltérő a döntés: A[] not (Coordinator.Aborted and exists (i : int[1,n]) Participant(i).Committed) A[] not (Coordinator.Committed and exists (i : int[1,n]) Participant(i).Aborted) 38
38 Résztvevő: Kiesés és időkorlát a szavazásra clock pclock; // Résztvevő lokális órája 39
39 Koordinátor: Timeout a szavazáskor clock cclock; // Koordinátor lokális órája 40
Alapszintű formalizmusok
Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények
RészletesebbenAlapszintű formalizmusok
Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Leképzések Mérnöki modellek Magasabb szintű formalizmusok PN, CPN, DFN,
RészletesebbenAz UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
RészletesebbenFormális verifikáció Modellezés és modellellenőrzés
Formális verifikáció Modellezés és modellellenőrzés Rendszertervezés és -integráció előadás dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
RészletesebbenA modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL
A modell-ellenőrzés gyakorlata UPPAAL Uppsalai Egyetem + Aalborgi Egyetem közös fejlesztése; 1995. első verzió megjelenése; részei: - grafikus modellt leíró eszköz (System editor) - szimulátor (Simulator)
RészletesebbenFormális modellezés és verifikáció
Formális modellezés és verifikáció Rendszertervezés és -integráció előadás dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék BME-MIT Célkitűzések
RészletesebbenRészletes szoftver tervek ellenőrzése
Részletes szoftver tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A részletes
RészletesebbenKövetelmények formalizálása: Temporális logikák. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Követelmények formalizálása: Temporális logikák dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mire kellenek a temporális logikák? 2 Motivációs mintapélda: Kölcsönös kizárás 2
RészletesebbenIdőzített rendszerek és az UPPAAL II
Időzített rendszerek és az UPPAAL II Dr. Németh L. Zoltán (zlnemeth@inf.u-szeged.hu) SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008/2009 I. félév 2008.11.15 MODELL 11 1 Rendszerek leírása az UPPAAL-ban Modellelenőrzés
RészletesebbenA modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)
RészletesebbenA modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel
A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)
RészletesebbenIdőzített átmeneti rendszerek
Időzített átmeneti rendszerek Legyen A egy ábécé, A = A { (d) d R 0 }. A feletti (valós idejű) időzített átmeneti rendszer olyan A = (S, T,,, ) címkézett átmeneti rendszert ( : T A ), melyre teljesülnek
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
RészletesebbenGyakorló feladatok: Formális modellek, temporális logikák, modellellenőrzés. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Gyakorló feladatok: Formális modellek, temporális logikák, modellellenőrzés Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Formális modellek használata és értelmezése Formális modellek
RészletesebbenRendszermodellezés. Modellellenőrzés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Rendszermodellezés Modellellenőrzés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Ismétlés: Mire használunk modelleket? Kommunikáció, dokumentáció Gondolkodás,
RészletesebbenMagasabb szintű formalizmus: Állapottérképek (statecharts) dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Magasabb szintű formalizmus: Állapottérképek (statecharts) dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Mivel nyújt többet egy magasabb szintű
RészletesebbenTemporális logikák és modell ellenırzés
Temporális logikák és modell ellenırzés Temporális logikák Modális logika: kijelentések különböző módjainak tanulmányozására vezették be (eredetileg filozófusok). Ilyen módok: esetleg, mindig, szükségszerűen,
RészletesebbenModellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális vagy félformális tervek Informális követelmények Formális modell: KS, LTS, TA
RészletesebbenOsztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója
Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek
RészletesebbenKorlátos modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Korlátos modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Hol tartunk most? Alacsony szintű formalizmusok (KS, LTS, KTS) Magasabb szintű formalizmusok Temporális
RészletesebbenFormális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok
Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok Program verifikálás Konkurens programozási megoldások terjedése -> verifikálás szükséges, (nehéz) logika Legszélesebb körben alkalmazott
RészletesebbenHardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések
Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések 1. Az informatikai rendszereknél mit ellenőriznek validációnál és mit verifikációnál? 2. A szoftver verifikációs technikák
RészletesebbenForráskód generálás formális modellek alapján
Forráskód generálás formális modellek alapján dr. Majzik István Horányi Gergő és Jeszenszky Balázs (TDK) BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Hogyan használhatók
RészletesebbenIdőt kezelő modellek és temporális logikák
Időt kezelő modellek és temporális logikák Valósidejű rendszerek követelményeinek formalizálása és ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs
RészletesebbenKövetelmények formalizálása: Temporális logikák. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Követelmények formalizálása: Temporális logikák dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mintapélda: Kölcsönös kizárás 2 résztvevőre, 3 megosztott változóval (H. Hyman, 1966)
RészletesebbenAutomatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével Micskei Zoltán műszaki informatika, V. Konzulens: Dr. Majzik István Tesztelés Célja: a rendszerben
RészletesebbenValószínűségi modellellenőrzés Markov döntési folyamatokkal
Valószínűségi modellellenőrzés Markov döntési folyamatokkal Hajdu Ákos Szoftver verifikáció és validáció 2015.12.09. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
RészletesebbenZárthelyi mintapéldák. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Zárthelyi mintapéldák Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Elméleti kérdések Indokolja meg, hogy az A (X Stop F Start) kifejezés szintaktikailag helyes kifejezés-e CTL illetve
Részletesebben... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.
Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenHatékony technikák modellellenőrzéshez: Korlátos modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Hatékony technikák modellellenőrzéshez: Korlátos modellellenőrzés dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Hol tartunk most? Alacsony szintű formalizmusok (KS, LTS, KTS)
RészletesebbenRészletes tervek ellenőrzése
Szoftverellenőrzési technikák Részletes tervek ellenőrzése Majzik István http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Tartalomjegyzék Áttekintés Milyen szerepe van a részletes terveknek? Milyen ellenőrzési módszerek vannak?
RészletesebbenA modell-ellenőrzés gyakorlata
A modell-ellenőrzés gyakorlata SPIN modell-ellenőrző rendszer Gerard J. Holzmann 1991-től a rendszer elérhető 2002-ben ACM Szoftver Rendszer Díj; - ipari fejlesztésekben sikeres alkalmazás (pl. PathStar
RészletesebbenSzoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel
Szoftver-modellellenőrzés absztrakciós módszerekkel Hajdu Ákos Formális módszerek 2017.03.22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 BEVEZETŐ 2
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenModellellenőrzés a vasút automatikai rendszerek fejlesztésében. XIX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő
Modellellenőrzés a vasút automatikai rendszerek fejlesztésében XIX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő 2018.04.25-27. Tartalom 1. Formális módszerek state of the art 2. Esettanulmány
RészletesebbenHatékony technikák modellellenőrzéshez: Szimbolikus technikák (ROBDD)
Hatékony technikák modellellenőrzéshez: Szimbolikus technikák (ROBDD) dr. Majzik István dr. Pataricza András dr. Bartha Tamás BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Hol tartunk? Alacsony
RészletesebbenFormális módszerek. A formális modellezés és a formális verifikáció alapjai. dr. Bartha Tamás BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Formális módszerek A formális modellezés és a formális verifikáció alapjai dr. Bartha Tamás BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék dr. Majzik István Dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs
RészletesebbenModell alapú tesztelés mobil környezetben
Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed
RészletesebbenHardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések
Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések 1. Az informatikai rendszereknél mit ellenőriznek validációnál és mit verifikációnál? 2. A szoftver verifikációs technikák
RészletesebbenKomputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3
RészletesebbenModellezés UPPAAL-ban
Modellezés UPPAAL-ban Házi feladat minta és megoldása dr. Bartha Tamás BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Tartalom Az előadás egy tipikus félévközi házi feladat megoldásának módját és
RészletesebbenKiterjesztések sek szemantikája
Kiterjesztések sek szemantikája Példa D Integer = {..., -1,0,1,... }; D Boolean = { true, false } D T1... T n T = D T 1... D Tn D T Az összes függvf ggvény halmaza, amelyek a D T1,..., D Tn halmazokból
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenFormális módszerek. A formális modellezés és a formális verifikáció alapjai. dr. Bartha Tamás BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Formális módszerek A formális modellezés és a formális verifikáció alapjai dr. Bartha Tamás BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék dr. Majzik István Dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs
RészletesebbenPetri hálók: Alapelemek és kiterjesztések
Petri hálók: Alapelemek és kiterjesztések dr. Bartha Tamás dr. Pataricza András dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellek a formális ellenőrzéshez Mivel nyújt többet
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenA formális módszerek szerepe
A formális módszerek szerepe dr. Majzik István dr. Bartha Tamás dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Matematikai technikák, Formális módszerek elsősorban diszkrét
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (9) Szoftverminőségbiztosítás Specifikáció alapú (black-box) technikák A szoftver mint leképezés Szoftverhiba Hibát okozó bement Hibás kimenet Input Szoftver Output Funkcionális
RészletesebbenSzínezett Petri-hálók
Színezett Petri-hálók dr. Bartha Tamás BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Bevezetés Mik a színezett Petri-hálók? A színezett Petri-hálók olyan modellek, amik a grafikus reprezentációt
RészletesebbenHatékony technikák modellellenőrzéshez: Szimbolikus technikák (ROBDD)
Hatékony technikák modellellenőrzéshez: Szimbolikus technikák (ROBDD) dr. Majzik István dr. Pataricza András dr. Bartha Tamás BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Hol tartunk? Alacsony
RészletesebbenPetri hálók: Alapelemek és kiterjesztések
Petri hálók: Alapelemek és kiterjesztések dr. Bartha Tamás dr. Pataricza András dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellek a formális ellenőrzéshez Mivel nyújt többet
RészletesebbenÜtem Lámpafázisok A számláló értéke ütemmerker 1 P 0 M1 2 P 1 M2 3 P S 2 M3 4 Z 3 M4 5 Z 4 M5 6 Z 5 M6 7 Z 6 M7 8 S 7 M8
Ütemvezérelt lefutóvezérlések Közlekedési lámpa vezérlése Egy közlekedési lámpa 3 időegységig piros, ahol a 3. időegységben a piros mellett a sárga lámpa is világít. Ezután 4 időegység zöld fázis következik.
Részletesebbenködös határ (félreértés, hiba)
probléma formálisan specifikált: valós világ (domain) (hibás eredmény) ködös határ (félreértés, hiba) formális világ (megoldás) A szoftver fejlesztőnek meg kell értenie a felhasználó problémáját. A specifikáció
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenSzínezett Petri hálók
Színezett Petri hálók dr. Bartha Tamás dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Motiváció Étkező filozófusok Petri-háló modellje: C1 P1 C2 P5 C5 P2 C3 P4 C4 P3 2 Motiváció
RészletesebbenModellezés Petri hálókkal. dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Modellezés Petri hálókkal dr. Bartha Tamás dr. Majzik István dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Modellező eszközök: DNAnet, Snoopy, PetriDotNet A DNAnet modellező
Részletesebben1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon
1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (
RészletesebbenKövetelmények formalizálása: Temporális logikák
Követelmények formalizálása: Temporális logikák dr. Bartha Tamás BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Miért jó a követelményeket
RészletesebbenProgramok értelmezése
Programok értelmezése Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. szeptember 22. Izsó Tamás Programok értelmezése/ 1 Section 1 Programok értelmezése Izsó Tamás Programok értelmezése/ 2 programok szemantika értelmezése
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Részletesebben3. gyakorlat Folyamatmodellek, kooperáló viselkedésmodellek Megoldások
3. gyakorlat Folyamatmodellek, kooperáló viselkedésmodellek ok Figyelem: Jelen anyag belső használatra készült megoldási útmutató, melyet a ZH felkészülés segítése érdekében publikáltunk. A feladatok részletesebb
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenSzínezett Petri hálók
Színezett Petri hálók dr. Bartha Tamás dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Étkező filozófusok Petri-háló modellje Motiváció 2 Motiváció Miért nem így? 3 Motiváció Tokenek
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenMagasabb szintű formalizmus: Állapottérképek (statecharts) dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Magasabb szintű formalizmus: Állapottérképek (statecharts) dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Mivel nyújt többet egy magasabb szintű
RészletesebbenBUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék. SPIN Mérési útmutató. Készítette: Jávorszky Judit
BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék SPIN Mérési útmutató Készítette: Jávorszky Judit Tartalomjegyzék 1. Bevezetés. 2 1.1. Általános leírás. 2 1.2. Módszertan. 3 1.3.
RészletesebbenFutásidőbeli verifikáció
Futásidőbeli verifikáció Szoftverellenőrzési technikák előadás Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenRendszermodellezés: házi feladat bemutatás
Rendszermodellezés: házi feladat bemutatás Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement
RészletesebbenDr. Mileff Péter
Dr. Mileff Péter 1 2 1 Szekvencia diagram Szekvencia diagram Feladata: objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAlapok. tisztán funkcionális nyelv, minden függvény (a konstansok is) nincsenek hagyományos változók, az első értékadás után nem módosíthatók
Haskell 1. Alapok tisztán funkcionális nyelv, minden függvény (a konstansok is) nincsenek hagyományos változók, az első értékadás után nem módosíthatók elég jól elkerülhetők így a mellékhatások könnyebben
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Részletesebben8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus.
8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. Ágens rendszer definíciója. Példák. Fairness. (Fair tulajdonság). Gyenge fair követelmény. A fair nem determinisztikus szemantika definíciója
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenSzekvencia diagram. Szekvencia diagram Dr. Mileff Péter
Dr. Mileff Péter 1 2 Szekvencia diagram Feladata:objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé mutató időtengelyt képvisel.
RészletesebbenA formális módszerek szerepe
A formális módszerek szerepe dr. Majzik István dr. Bartha Tamás dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mik azok a formális módszerek? Matematikai technikák, elsősorban
RészletesebbenAlgoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban
Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban
RészletesebbenModell alapú tesztelés: célok és lehetőségek
Szoftvertesztelés 2016 Konferencia Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek Dr. Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDiagnosztika Petri háló modellek felhasználásával
Diagnosztika - Ea9. p. 1/2 Modell Alapú Diagnosztika Diszkrét Módszerekkel Diagnosztika Petri háló modellek felhasználásával Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Diagnosztika
RészletesebbenAutomatikus kódgenerálás helyességének ellenőrzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatikus kódgenerálás helyességének ellenőrzése Készítette: Jeszenszky Balázs, V. Inf., jeszyb@gmail.com Konzulens:
RészletesebbenBevezetés a programozásba II. 5. Előadás: Másoló konstruktor, túlterhelés, operátorok
Bevezetés a programozásba II 5. Előadás: Másoló konstruktor, túlterhelés, operátorok Emlékeztető struct Vektor { int meret, *mut; Vektor(int meret); int szamlal(int mit); }; int Vektor::szamlal(int mit)
RészletesebbenHORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport
10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási
RészletesebbenA Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:
A Formális nyelvek vizsga teljesítése a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon: 1. Öt rövid kérdés megválaszolása egyenként 6 pontért, melyet minimum
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenElérhetőségi probléma egyszerűsítése: Állapottér és struktúra redukció Petri-háló alosztályok
Elérhetőségi probléma egyszerűsítése: Állapottér és struktúra redukció Petri-háló alosztályok dr. Bartha Tamás Dr. Pataricza András BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Elérhetőségi probléma
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenApple Swift kurzus 3. gyakorlat
Készítette: Jánki Zoltán Richárd Dátum: 2016.09.20. Apple Swift kurzus 3. gyakorlat Kollekciók: Tömb: - let array = [] - üres konstans tömb - var array = [] - üres változó tömb - var array = [String]()
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (13) Szoftverminőségbiztosítás Szoftverminőség és formális módszerek Formális módszerek Formális módszer formalizált módszer(tan) Formális eljárások alkalmazása a fejlesztésben
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenSztochasztikus temporális logikák
Sztochasztikus temporális logikák Teljesítmény és szolgáltatásbiztonság jellemzők formalizálása és ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs
Részletesebbenés az instanceof operátor
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
RészletesebbenKommunikáció. 3. előadás
Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
Részletesebben