Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány A MAGYAR PULYKAÁGAZAT EXPORTPIACI HELYZETE AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Kocsis Nóra Budapest, 2003

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 1. A VILÁG BAROMFIIPARA A világ baromfihús fogyasztásának alakulása Baromfihús világkereskedelem A BAROMFIÁGAZAT KÖZÖS PIACI SZABÁLYOZÁSA Közösségen belüli kereskedelem Az export támogatások rendszere Az EU- Magyar agrártermékekre vonatkozó kereskedelmi kedvezményei, az úgynevezett négy nullás megállapodás Importszabályozás A MAGYAR BAROMFIIPAR A magyar baromfiipar előnyei A magyar baromfiipar hátrányai HAZAI PULYKAPIAC A MAGYAR BAROMFIIPAR HELYZETE ÉS FELADATAI AZ EU CSATLAKOZÁS ELŐTT A baromfiipar helyzete, problémái Javaslatok a helyzet megoldására A csatlakozás várható piaci hatásai EGY HAZAI PULYKAFELDOLGOZÓ BEMUTATÁSA : GALLICOOP PULYKAFELDOLGOZÓ RT (SZARVAS) A Gallicoop Rt. minőségbiztosítási rendszere A DOLGOZATBAN EMLÍTETT TÉTELEK IGAZOLÁSA A GALLICOOP RT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL A Gallicoop Rt felkészülése az EU csatlakozásra A vállalat jelenlegi helyzete MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK 5

3 BEVEZETÉS A világon napjainkban fellelhető mintegy 8600 madárfaj közül csupán egy tucatra tehető azoknak a szárnyasoknak a száma, amelyet háziasított szárnyasoknak, baromfiknak nevezünk. Mégis ezek a szárnyasok a világ háziállat állományának a legnépesebb csoportját alkotják. A világ baromfitartásában évek óta óriási mértékű fellendülés van, így a baromfik egyedszáma rohamosan nő. Ebből adódóan a baromfifajok termékei egyre fontosabb szerepet töltenek be a Föld lakóinak élelmezésében. A világ húsfogyasztása az elmúlt tíz évben kis mértékben növekedett, s ezt a baromfihús fogyasztás növekedésével érte el, melynek élettani és élvezeti értéke közismert. A többi ágazat a fogyasztást tekintve stagnált. Fogyasztói árfekvése a többi húsféleséggel összehasonlítva minden időben az egyik legkedvezőbb, elkészítési módja pedig a legváltozatosabb. Magyarország mindig is baromfitartó nép volt. Jelenleg országunkban az egy főre jutó baromfihús fogyasztás évi kilogramm, ezen belül a pulykáé kb. 6 kg-ra becsülhető, mely kimagaslónak mondható. Napjainkban egyre inkább a fehérjében gazdag, könnyen emészthető húsok iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Ezt az igényt elégíti ki a baromfifélék húsai közül a pulykahús is. Magyarországon a pulykatenyésztés területén nagy átalakulás ment végbe. Integrált termelési rendszerek jöttek létre, amelyek magukba foglalják a tenyészállatok tartásától a késztermék értékesítéséig a közbeeső összes tenyésztési, nevelési, tartástechnológiai és feldolgozási fázist. A pulykahús ma már világszerte közkedvelt élelmiszer, de igazi térhódítása csak akkor kezdődött meg, amikor a folyamatos termelés feltételei megteremtődtek. Az angolszász országokban ugyan több száz éves hagyománya van a pulykahús fogyasztásának - Nagy-Britanniában karácsonykor, az Egyesült Államokban Hálaadás napján -, de tradicionális szokásoktól eltérő, egész éven át tartó 6

4 folyamatos kínálat biztosításához korszerű genotípusokra és intenzív, programozható technológiákra volt szükség. A pulykahús fogyasztás növekedése a következő főbb okokra vezethető vissza: A pulykahús rendkívül tápláló, könnyen emészthető, magas nyersfehérje (átlagosan 21-24%) és alacsony nyerszsírtartalmú (átlagosan 0,5-3,0%) élelmiszer. Részben magasabb fehérjetartalmának, részben relatív alacsony egységárának köszönhetően a többi húsféleséghez viszonyítva 1 gramm fehérje megvásárlása pulykahúsban a legolcsóbb. Koleszterin tartalma az egyik legalacsonyabb az élelmiszerek között, ami nagyságrenddel kedvezőbb, mint a marha-, borjú- vagy sertéshús esetében. A pulykáról fehér (mell) és vörös, azaz sötét hús (comb) is nyerhető, tehát egyidejűleg különböző fogyasztói igények kielégítésére alkalmas. Rendkívül sokféleképpen feldolgozható és igen nagyszámú termékféleség állítható elő belőle. Fogyasztását nem tiltják vallási szokások, másrészről nem elhanyagolható az angolszász nyelvterületek tradicionális pulykahús fogyasztása. A fejlett országokban az emberek egyre jelentősebb része határozott életmód- stratégiát alakít ki a maga számára. Jó értelemben véve divat ma egészségesen táplálkozni, melybe a pulykahús fogyasztása is beletartozik. 7

5 1. A VILÁG BAROMFIIPARA A világ baromfihús termelése folyamatosan növekszik, többé-kevésbé követve a fogyasztás igényét. Bár a növekedés szinte a világ minden régiójában jellemző, annak mértéke jelentősebb a versenyképesség szempontjából előnyös helyzetben levő országokban. Az előny a jó minőségű és olcsó takarmány alapanyagban, az olcsó munkaerőben, a megfelelő környezeti lehetőségekkel bíró területekben, az állategészségügyi biztonságban nyilvánul meg, de nagymértékben függ a termelési hagyományoktól, az ipar fejlettségétől is. A demográfiai tendenciák, a világkereskedelem lehetőségei és a térségek fejlődése, gazdasági ereje meghatározzák a termelés és fogyasztás alakulását. A világ jelenlegi, közel 63 millió tonnás baromfihús termelésének kétharmadát Észak-Amerika és Ázsia adja. A dél-amerikai termelés mennyiségét tekintve még nem meghatározó (12,6%), de versenyképessége miatt a növekedése rendkívül dinamikus. Az elmúlt pár év gazdasági eseményei (távol-keleti és orosz gazdasági válság) ellenére a világ baromfihús termelése és fogyasztása tovább nőtt, amelyet a fogyasztói preferenciák változása és a kereskedelmi korlátozások leépülése is elősegített millió tonna évek 1. ábra : A világ baromfihús termelése (A.V.E.C.) 8

6 millió tonna átlag átlag 2005 várható évek Fejlődő országok Fejlett országok Feltörekvő országok 2. ábra: A világ baromfihús termelése (FAO) A világ összes hústermelésének közel egyharmadát a baromfi adja, amely egyaránt növekszik a fejlett és fejlődő országokban. A világ baromfihús termelésének a továbbiakban is az USA és Kína lesz a motorja, amelyek együtt a világ termelésének %-át adják. A hatalmas belső piac, a kereskedelmi lehetőségek és a kedvező termelési körülmények hozzásegítik e két országot a további fejlődéshez. Az egyre szervezettebb és versenyképesebb brazil baromfiipar, a hazai ellátás mellett a nemzetközi kereskedelemben továbbra is jelentős szerepet fog játszani. Az USA 16 millió tonnát meghaladó baromfihús termelése adja a világ termelésének közel negyedét. Az ipar állandó növekedési lehetősége valamint a kedvező termelési körülmények ösztönzik a hazai és külföldi befektetéseket. A Tyson Foods, a világ legnagyobb baromfiipari vállalkozása egymaga 3 millió tonna felett termel. A kínai baromfiipar növekedése az elmúlt években a világon a legmagasabb volt. A termelés növelésében a nagy magáncégek és a külföldi vegyes vállalatok játsszák a legfontosabb szerepet. 9

7 A külföldi tőke biztosítja a technológiai befektetést, menedzsmentet, amely párosítva a rendkívül olcsó munkaerővel a problémák (gyenge infrastruktúra, baromfi- egészségügyi veszély) ellenére fenntartja a növekedést. 0,6% 2,1% 0,3% 40,0% 54,0% 3,0% Észak-Amerika Dél Amerika Európa Afrika Ázsia Ausztrália 3. ábra : A világ pulykahús termelése A pulykahús termelés és- fogyasztás várható alakulása 1. táblázat Év Termelés (1000 t) Fogyasztás (1000 t) Fogy.kg/fő 7,4 7,5 7,6 7,6 7,6 A közép-kelet-európai térség politikai és gazdasági változásaival párhuzamosan a baromfiipar termelése is jelentősen csökkent. 10

8 Az alacsony fizetőképes kereslet, az integrált termelés és a tőke hiánya, a baromfiipar gyenge hatékonysága, a megfelelő piaci információk hiánya és a gyenge marketing, a termékek gyengébb és ingadozó minősége egyaránt szerepet játszottak abban, hogy a térség országainak baromfiipari termelése feléreharmadára esett vissza, jelenleg 1,8 millió tonna ezer tonna Szlovénia Szlovákia Bulgária Románia Csehország Magyaro. Lengyelo. 4. ábra: Közép-európai országok baromfihús termelése (A.V.E.C.) A térség baromfiiparának termelése országonként eltérően, 1994 és 1997 között érte el a mélypontját, de a gazdasági nehézségek és az orosz válság miatt továbbra sem tekinthetők stabilnak. A baromfitermelés önköltsége magasabb, mint az EU országok többségében, így a termelés középtávon is csak lassan fog emelkedni. 11

9 ezer tonna várható Bulgária Horvátország Lengyelország Románia Oroszország Csehország Ukrajna Magyarország 5. ábra : A kelet-európai országok baromfihús termelése (ZMP) Az EU 8,4 millió tonnás baromfihús termelésével meghatározó szereplője a világ baromfihús előállításának, még ha részaránya folyamatosan csökken is. millió tonna ,216 1,306 0,236 1,380 0,267 1,138 0,278 1,606 0,292 1,660 0,310 1,748 0,336 1,833 0,353 1, ,029 5,171 5,410 5,564 5,828 5,975 6,082 6, évek brojler pulyka kacsa 6. ábra : Baromfihús termelés az EU-ban (A.V.E.C.) A baromfihús termelés növekedése (1,7 % évente), ha nem is éri el a világátlagot, biztosítja az európai baromfiipar erősödését a húselőállításon belül. Az EU 12

10 baromfihús önellátása még most is 108 %, ami lehetővé teszi az exportot, amelynek versenyképessége jelentősen csökkent. Az EU legnagyobb baromfihús termelő országai Franciaország (2,3 millió tonna), az Egyesült Királyság (1,5 millió tonna), Olaszország (1,1 millió tonna), Spanyolország (950 ezer tonna), Németország (740 ezer tonna) és Hollandia (675 ezer tonna). Az EU piacán is dominálnak a vertikálisan integrált cégek. A francia Doux és Bourgoin cégek után az olasz AIA (Veronesi Group), az angol Hillsdown és a francia LCD következik ezer tonna Anglia Hollandia ábra : Baromfihús termelés az EU országaiban 13

11 1.1. A világ baromfihús fogyasztásának alakulása A húsfogyasztáson belül a baromfihús fogyasztás növekedése a legdinamikusabb, amely a fejlett országokban elsősorban a marhahús fogyasztás rovására történik. A fogyasztói szokások változása, az egészséges táplálkozás iránti igény, a kényelem központú étkezési szokások elterjedése és a baromfihús ára egyaránt segítik a fogyasztás növekedését. A baromfihús, a sertéshús mögött ma már a második legfontosabb állati fehérje forrás, sikere kedvező árának, könnyű feldolgozhatóságának és a feldolgozott termékek széles skálájának köszönhető. A világ baromfihús fogyasztásának 80 %-át Ázsia, Észak-Amerika és Nyugat- Európa adja. A világ legfontosabb baromfihús piacai az USA és Kína, amelyek a világ összes fogyasztásának közel felét adják. A pulykahús fogyasztás továbbra is elsősorban az USA-hoz és Nyugat-Európához kötődik. Az USA pulykahús fogyasztása a világ termelésének több mint felét adja, míg egyharmada az EU országainak fogyasztása. A baromfihús fogyasztást a társadalmi tudat is erősen befolyásolja, hiszen a baromfihús egészséges, egyenletes minőségű és kényelmesen felhasználható húsként ismert. A baromfihús fogyasztás biztonságába vetett hitet a korábbi évek egészségügyi problémái megingatták, de a feldolgozóipar szigorította a minőségellenőrzést, a termékgyártás kontrollját. A márkanév alatt eladott, egyenletes minőséget és garanciákat jelentő termékek forgalma jelentősen nő, a fogyasztók vásárlási rizikójának csökkenése és a bizalom erősödése következtében. Összességében megállapítható, hogy a baromfiipar még inkább fogyasztó központúvá vált. 14

12 1.2. Baromfihús világkereskedelem A korábbi évek rendkívül dinamikus exportnövekedése lassulni fog, az import igények csökkenése és a versenytársak (Brazília, Kína) erősödése következtében, de vezető helyét az USA meg fogja őrizni. Az USA fő piacai Oroszország és Kína, utóbbi országokban a termelés növekedése és az import csökkenése várható. Az Európai Unió tagországokon kívüli exportja is tovább nőhet. Az exporttámogatások leépítésével párhuzamosan lépéseket tettek az exportszerkezet átalakítására, új piacok megszerzésére. Az európai baromfiipar szereplői elsősorban a feldolgozást fejlesztik és az EU-n belüli piac kiszolgálására törekednek. A brazil baromfiipar elmúlt években bekövetkezett fejlődése, integrálódása, az alacsony termelési és takarmány költségekkel párosulva lehetőséget teremtett az export erőteljes növelésére. Az igen fejlett és modern kínai feldolgozóipar profitál az ázsiai piacok közelségéből és friss, előhűtött termékeket szállít Japánba, Dél-Koreába. Ez az erős brazil és thaiföldi konkurencia ellenére sikeres, ami az alacsony munkabéreknek (munkaerő igényes kézi feldolgozás) és a kedvezőbb szállítási költségeknek köszönhető. Az erős belföldi fogyasztásnövekedés miatt Kína (Hong Kong) egyúttal a világ legjelentősebb baromfihús importőre is. 15

13 ezer tonna Kelet-Európa Thaiföld Brazília Kína/Hong Kong EU USA 8. ábra : A világ baromfihús exportjának megoszlása (A.V.E.C.) ezer tonna támogatott összesen 9. ábra : Az EU baromfihús exportja (A.V.E.C.) 16

14 2. A BAROMFI ÁGAZAT KÖZÖS PIACI SZABÁLYOZÁSA Az állami beavatkozásoktól mentes, a piaci törvények által irányított ágazatok sikeresebben működhetnek, mint a túlszabályozott, kötött mechanizmusok irányította termékpályák. A Közös Agrárpolitika (KAP) rendszerén belül ugyanis a marhahús-szektor (hasonlóan a tej- vagy a gabona-szektorhoz) az úgynevezett kötött piacszabályozású ágazatok közé tartozik, ahol a termelők megfelelő jövedelemszintjét rendszeresen intervenciós beavatkozások (központi felvásárlások és magántárolási akciók), továbbá különböző támogatások (speciális húsmarha prémium, borjas tehén, illetve egyéb prémium-fizetések) hivatottak biztosítani, míg a könnyű piacszervezésű baromfi-ágazat rendtartása az előbbiekben felsorolt, vagy ahhoz hasonló intézkedéseket nélkülözi. A mesterséges beavatkozások hiányában a Közösségen belül a baromfi-piaci árak szintjét eltekintve a termelés legfőbb költségtényezőjének, a szemes takarmánynak az árától közvetlenül a mindenkori kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. A Közös Agrárpolitikán belül nem minden húságazatra dolgoztak ki piacszabályozási rendszert (nincs ilyen jellegű szabályozás pl. a nyúl vagy a galamb esetében), de a létezők közül a baromfié a legegyszerűbb és legáttekinthetőbb. Magára a termelési folyamatra nagyon kevés szabályozóelem vonatkozik, ráadásul ezek döntő többségükben nem a szó szoros értelmében vett piacszabályozási, hanem állategészségügyi, állatvédelmi előírások. Az Európai Gazdasági Közösségben 1967 júliusában vezettek be először közösségi szintű piacszabályozási rendszert (más néven közös piaci rendtartást, vagy közös piacszervezést) a baromfi- és tojás-ágazatban. Ez volt az az időszak, amikor a fontosabb agrárágazatok (gabona, tej, marhahús) szabályozó-rendszereit kidolgozták. A baromfiágazat rendtartását azonban a hetvenes évek közepén felül kellett vizsgálni és újra kellett fogalmazni a meghatározó jogszabályokat. 17

15 A jelenleg is érvényben lévő rendszer alapjait 1975-ben fektették le. Annak ellenére, hogy a baromfihúsra, illetve baromfitojásra két külön jogszabály született, az új piacszabályozási rendszer egységes egészet alkot és gyakorlatilag ugyanazon elemeket alkalmazza mind a baromfihús, mind a tojás esetében. A két ún. alaprendelet szövege nagyrészt azonos, a szétválasztás részben a rövidebb terjedelemmel, illetve az ebből fakadó könnyebb érthetőséggel és kezelhetőséggel magyarázható. A baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak. (A szabályozás alapvetően nem tesz különbséget az egyes baromfifélék között, bár természetesen különböző baromfi húsa, tojása nem keverhető.) Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen állami felvásárlásokat és a piaci szereplők saját termékraktározásának részfinanszírozását. Az EU az ágazat támogatását kizárólag a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítésén és ésszerűsítésén, egészen pontosan a kínálatnak a kereslethez történő igazításával kívánja megvalósítani. Ennek érdekében a következő eszközök alkalmazására nyújt lehetőséget: a termelés, a feldolgozás és a forgalomba hozatal jobb szervezését elősegítő intézkedések, rövid és hosszú távú termelési előrejelzések készítése, a piaci árszínvonal változásának nyomon követése. Az első két, kissé általános megállapítás melyek valójában a rendtartás meghatározó jelentőségű eleméről szólnak a későbbiekben konkrétabb megfogalmazást is nyer: a piacszervezés hatálya alá tartozó termékekre, pontosabban azok egy részére vonatkozóan olyan forgalmazási szabványokat kell kialakítani, melyek elsősorban a minőség és súly szerinti osztályozással, csomagolással és jelöléssel, tárolással, szállítással és értékesítéssel kapcsolatosak. Ezek az előírások végső soron olyan egységes belső piac kialakítását célozzák, melyen a szabályozás tárgya nem a termelési folyamat, hanem az ágazat előállította termékek forgalomba hozatala. A részletes követelményrendszer betartatása közvetlenül is garanciát nyújt a fogyasztók számára, de áttételesen ugyanilyen hatást eredményez az egységes 18

16 piaci versenykörnyezet létrehozása, amelyben minden termék azonos elvárásoknak kell, hogy megfeleljen. A baromfiágazat esetében a Közös Agrárpolitika kialakításakor megfogalmazott célok közül nem annyira a termelő, sokkal inkább a fogyasztó érdekeire helyeződik a hangsúly. Végiggondolva a fenti, kissé ködös megfogalmazást, látható, hogy a baromfiágazatban dolgozó termelőknek az EU csatlakozás nemcsak a jelenleg érvényes támogatási rendszer végét jelenti, hanem minden, a termelést elősegítő, vagy a piaci zavarok (túlkínálat, alacsony árak) orvoslását hivatott támogatás megszüntetését. Az Európai Unióban ugyanis a baromfiágazat gazdasági szereplői közül csak a Közösség határain kívül, úgy nevezett harmadik országokban értékesítő kereskedők egy része kap viszonylag alacsony, ráadásul évről évre csökkenő mértékű export-támogatást. A termékpálya többi résztvevője kizárólag a saját erejére kell, hogy támaszkodjon. Ennek elsődleges oka, hogy az EU baromfitermelése támogatások nélkül, a piaci viszonyok közepette is hatékony, továbbá a termelés egyes fázisainál fellépő komoly környezeti terhelés miatt nem kívánják elősegíteni az előállított mennyiség növekedését. Az ágazat viszonylag magas környezetszennyezése miatt került sor arra, hogy 1998 végén a holland kormány 2000-ig megtiltotta a vállalkozóknak a termelés bővítését, holott Közösségi szinten az EU nem korlátozza a baromfitermelést. Az ágazat termelői csak nagyon szűkös támogatási formákat vehetnek igénybe, ilyen pl. a fiatal gazdáknak nyújtott segítség első vállalkozásuk alapításakor, illetve egyes, a termelést nem növelő elsősorban környezetvédelmi célú beruházások is jogosultak központi hozzájárulásra. A versenyszabadság sértetlensége érdekében azonban minden további támogatási forma tiltott. Tehát teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, miszerint milyen előnye származik akkor a magyar gazdáknak az EU tagságból? Hazánk csatlakozásával termelőink a többi tagállam termelőivel azonos versenyfeltételek közé kerülnek. Több olyan tényező említhető ugyanakkor, amely a hazai ágazat versenyképességét növeli. Ezek közé sorolhatók pl. Magyarország kitűnő gabonatermő adottságai, hiszen az olcsó és jó minőségű 19

17 szemestakarmány a termelés legmeghatározóbb tényezője, de megemlíthetőek a kedvező klimatikus viszonyokis. A takarmány-költség mellett a második legmeghatározóbb tényező a piac, azaz a kereslet. A baromfi az egyetlen húsféleség Magyarországon, melynek fogyasztása az elmúlt tíz évben emelkedett, ráadásul kizárólag ezen húsféle egy főre jutó fogyasztásában előzzük meg az Európai Uniót. Exportlehetőségeink is kedvezőek: főbb versenytársainkkal szemben (Franciaország, Hollandia, Spanyolország) az ország közel fekszik az volt Szovjetunió utódállamaihoz, amelyek jelentős baromfihús-behozatalra szorulnak, s gazdasági helyzetük normalizálódásával vásárlásaik a jövőben minden valószínűség szerint tovább növekednek majd. A csatlakozás egyik legnagyobb előnyét azonban minden bizonnyal az jelenti, hogy a Közösség belső határainak megszűnése egyúttal a vámok és egyéb korlátozások felszámolását jelenti. EU tagállammá válásunk után baromfitermékeink szabadon értékesíthetők lesznek a nyugat európai országokban, márpedig jelenleg is ebbe a térségbe irányul az ágazat exportjának több, mint kétharmada. Rendelkezésre áll a megfelelő minőségű tenyészállomány, és a kialakult integrációs viszonyok is kedvező alapot szolgáltatnak a sikeres termeléshez. Végül, de nem utolsósorban számítani lehet a magyar gazdák köztudottan jó szakértelmére és munkaszeretetére. 20

18 2.1. Közösségen belüli kereskedelem A baromfiágazat piacszabályozásának második központi eleme a harmadik országokkal való kereskedelem, amely kifejezés alatt az Európai Közösségben a külső, azaz nem EU tagállamokkal folytatott áruforgalmat értik. Az Unió egyik tagországából egy másik tagországba történő értékesítés az egységes belső piac létrejöttétől (1993), azaz belső államhatárok eltörlésének időpontjától belkereskedelemnek, hivatalos megnevezéssel Közösségen belüli kereskedelemnek számít. Az ilyen jellegű áruforgalom védővámok és egyéb mesterséges korlátozások nélkül történik (kivéve bizonyos állategészségügyi előírások betartatását), ugyanakkor itt export-támogatások alkalmazására sincs lehetőség. A korábbiakban már írtam arról, hogy az EU baromfihús-termelése meghaladja a belső fogyasztást, melynek következtében az Unió évente több százezer tonna baromfi-terméket kénytelen exportálni a piaci egyensúly megőrzése érdekében. Ez általában nem okoz problémát, ugyanakkor néhány termék esetében szükség van a kivitel támogatására. Ezzel párhuzamosan a Közösség védővámokkal korlátozza a belső áraknál olcsóbban érkező importot. 21

19 2.2. Az export-támogatások rendszere Az Európai Közösség számos mezőgazdasági terméket a világpiacinál magasabb költségekkel állít elő, így annak érdekében, hogy az ilyen árucikkeket külföldön értékesíteni tudja, export-támogatást (hivatalos nevén: export-visszatérítést) fizet kereskedőinek. A visszatérítések az Unióban, illetve a más országokban előállított termékek piaci ára közötti különbséget hivatottak kiegyenlíteni. A támogatások nagyságáról az úgynevezett igazgatási bizottságok ( menedzser bizottságok ) döntenek. E bizottságokat a főbb agrártermékek, illetve termékcsoportok szerint hozták létre, feladatuk az EU központi irányító szerve, az Európai Bizottság (a mindennapi szóhasználatban: Bizottság) hatáskörébe tartozó döntések előkészítése és kidolgozása. Az igazgatási bizottságok a Bizottság, valamint a tagországok mezőgazdasági minisztériumainak képviselőiből áll, és az ágazat sajátosságainak megfelelő (heti, kétheti, havi) gyakorisággal üléseznek Brüsszelben (a baromfihús és tojás igazgatási bizottság általában havonta tart ülést). A támogatási kulcsokat legkésőbb háromhavonta felülvizsgálják, és a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően módosíthatják: éles világpiaci verseny, vagy nehéz értékesítési feltételek esetén növelik, kedvező helyzetben azonban alacsonyan tartják. Az Európai Unió mindössze néhány baromfitermék kiviteléhez biztosít exportszubvenciót. A GATT/WTO Uruguay-i fordulóján megkötött Mezőgazdasági Megállapodás értelmében az Európai Uniónak július 1-től mind az export-támogatásokra fordítható összeget, mind az export-támogatásban részesíthető baromfihús, illetve tojás mennyiségét folyamatosan csökkentenie kellett. Előbbit az EU köteles volt a 2000/2001. gazdasági évre az es bázis-időszakhoz viszonyítva 36%- kal, a mennyiséget pedig 21%-kal csökkenteni. 22

20 Az export-ügyintézés a tagállamok intervenciós hivatalaiban (intervenciós ügynökségeiben) történik, melyek az Európai Unió országaiban a minisztériumok mellett a mezőgazdasági szakirányítás legfontosabb állami intézményeinek számítanak. E szervezetek általában nem kizárólag intervenciós beavatkozásokkal foglalkoznak, hanem jóval sokrétűbb tevékenységet végeznek: végrehajtják a Közös Agrárpolitikából adódó adminisztratív feladatokat. A tagállamok mezőgazdasági minisztériumai az adott ország saját agrárpolitikájának kidolgozásáért, a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések kezeléséért, a piaci szereplőkkel való kapcsolattartásért, továbbá a különböző Uniós intézmények munkájában s ezen keresztül a nemzeti érdekeket képviselve az EU Közös Agrárpolitikájának alakításáért felelősek. A baromfi-ágazatban központi piaci beavatkozások, vagy termelői támogatások nincsenek, így a termékpálya szereplői közülük is csak a külkereskedők az intervenciós hivatalokkal csak az exportimport ügyintézés révén kerülnek kapcsolatba. Ez 2002-ig úgy történt, hogy a támogatás igénybevételéhez a kereskedőnek engedélyre volt szüksége től megszűnt a baromfiipari termékek közvetlen exporttámogatás (szubvenció) rendszere. (Amennyiben az exportőr nem kívánt élni e lehetőséggel, vagy az adott termék eleve nem részesült támogatásban, nem kellett engedélyt kiváltania.) Az engedélykérelmet (egy-egy tagország gyakorlatától eltekintve) a korábban már említett nemzeti intervenciós hivatalhoz kellett benyújtani, ahonnan a heti igénylések összesítését péntekenként továbbították a Bizottságnak, ahol a beérkezett támogatási igényeket összevetették a GATT/WTO egyezmény megszabta lehetőségekkel. A rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében a Bizottság döntést hozott arról, hogy támogatási igényeket jóváhagyja-e, vagy csökkentett mértékű támogatást ítél meg, esetleg egyáltalán nem fizet exporttámogatást. A döntést követően az exportengedélyeket a nemzeti intervenciós ügynökség adta ki a kereskedőknek. 23

21 Jó tudni, hogy támogatásra csak azok voltak jogosultak akik legalább 12 hónapja folytattak kereskedelmi tevékenységet a baromfiágazatban, de a kiskereskedők és vendéglátó egységek nem tartoztak a jogosultak körébe. További feltétel volt, hogy az intervenciós hivatalnál biztosítékot kellett letétbe helyezni, amely a kereskedő szándékának komolyságát hivatott tanúsítani. Az export lebonyolítása után az export-engedélyt és a vám-dokumentumokat be kellett mutatni az intervenciós hivatalban, amely általában 2-3 héten belül már ki is fizette a megítélt támogatást a kereskedőknek. (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: A baromfiágazat közös piaci szabályozása az Európai Unióban-Békés megyei Kereskedelmi Kamara kiadványa,2002) 24

22 2.3. Az EU magyar agrártermékekre vonatkozó kereskedelmi kedvezményei, az úgynevezett négy nullás megállapodás A 2000-ben létrejött új agrárkereskedelmi megállapodás jelentős előrelépést jelentett a korábbi kereskedelmi gyakorlathoz képest. Az agrárpolitikai szempontból fontosabb termékekre vámmentes kontingenseket nyitott egymásnak a két fél. Végül a legérzékenyebb, csökkentett vámokat biztosító vámkvótákkal szabályozott termékeknél kölcsönösen növelték a kedvezményezett mennyiségeket, valamint új árucikkek is bekerültek a preferált körbe. A tárgyalások eredményeként összességében a kétoldalú forgalom kétharmadára biztosított már a vámmentesség. A két fél közötti asszimetria fennmaradt, így a magyar kivitel kereken háromnegyede esik már vámmentes elbánás alá, míg az Európai Unió esetében ez az arány 60 % alatt van július 1-jével megkezdte hazánk a kedvezmények autonóm biztosítását az EU exportőreinek. Amellett, hogy egy sor terméknél létrejön a korlátozás nélküli szabadkereskedelem, a vámmentesség által érintett szektorokban a két fél egyúttal kölcsönösen lemond az export állami támogatásáról is. Ennek oka, hogy a vámok nélküli eladások mellett az exportszubvenciók már kifejezetten piacromboló hatásúak lehetnek, a reális árak alatti, támogatott eladásokat lehetővé téve az exportőrök számára. Az ilyen piactorzító állami beavatkozások tiltottak az Európai Unió belső piacán és amilyen mértékben megvalósul a két fél között a vámmentes kereskedelem, olyan mértékben fokozatosan megszűnnek az érintett termékekre az exportszubvenciók is. 2. táblázat A kicsontozott pulykahús és csontos pulykamell közösségi importjára adott kedvezmények Vámtarifaszám Megnevezés Kicsontozott pulykahús Csontos pulykamell Alkalmazandó vám Éves mennyiségek től ig (t) Éves növekmény től (t) Különleges rendelkezések Vámmentes Vámmentes

23 Jelölés magyarázat: (9) Az Európai Unió kötelezettséget vállal a vámkontingens megnyitására a feltüntetett kedvezményes vámtétellel, amennyiben az alkalmazandó legnagyobb kedvezményes vámtétel meghaladja az itt feltüntetett vámkontingensen belüli kedvezményes vámtételt. A július 1-jével életbe lépett ún. négy nullás megállapodás a hazai baromfiágazat szempontjából többek mellett azért volt korszakos jelentőségű, mert az exporttámogatások jelentős csökkentésére, illetve csak nem megszűnésére kellett számítani, a költségvetési források hiánya, valamint a nemzetközi kötelezettségek miatt. Mivel az Európai Unió fizetőképes piacán realizálódik a baromfiágazat kivitelének értékben számolt 72 %-a, számunkra nagyon fontos, hogy a megállapodással, a belső termeléssel azonos feltételek mellett szállíthatunk erre a hatalmas piacra. Előzmények Magyarország és az Európai Unió között a 90-es években már működött a Társulási Megállapodás részeként- egy olyan rendszer, amely szabályozta a kölcsönös áruforgalom feltételeit. Az exportorientált baromfiágazat szempontjából természetesen a legfontosabb az volt, hogy a kivitelre milyen feltételek vonatkoznak. Az import abban az időszakban és napjainkban is, a kiszállításokhoz viszonyítva nem nagy jelentőségű. Egyesített EU baromfikvóta július 1-jétől egyesítették az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodásban szereplő vámmentes baromfikvótát, így tonnán belül nincs meghatározva például a pulykahús exportkvótája sem. A július 1-jétől hatályos megállapodás minden évben július 1-je és következő év június 30-a közötti időszakra vonatkozik, mivel évente továbbfejlesztik. Az első 12 hónapban a magyar baromfitermékek 72 %-a élvezett vámmentességet, ennek aránya 82 %-ra növekedett az évek folyamán.. 26

24 2000. előtt is volt a magyar baromfiiparban kedvezményes kvótarendszer, ami 20%-os vámot jelentett. Ezt a kedvezményt licence rendszer alapján kaphatták az exportőrök, azaz pályázni kellett érte. A baromfihúsra július 1-je és 2001.június 30-a között a korábbi 20 %-os vám helyett tonna áru erejéig vonatkozott a vámmentesség, ennyi magyar baromfihúst lehetett vámmentesen szállítani az EU-ba, míg onnan 16 ezer tonna jöhetett be. Az EU-megállapodás szabályai szerint a vámmentes kvóták évente 10 %-kal nőnek, így július 1- je és június 30-a között a magyar kvóta már tonna volt. A problémát az okozta a pulyka exportőröknek, hogy az Unióban kedvelt kicsontozott pulykahús kvótája a 12 hónapos időszak vége előtt már mindkét évben több, mint 4 hónappal hamarabb elfogyott, ugyanakkor több termék kvótáját (pl:csontos csirke) nem tudták kihasználni az exportőrök. A Baromfi Terméktanács ezért a Külügyminisztériumnál kezdeményezte, és sikerült is megvalósítani, hogy az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodásban szereplő kicsontozott pulyka exportkvótájának emelését a csontos csirke kvótájának terhére, mivel a csirke kvóta nem lett kihasználva. Ennek megoldására jött létre lengyel és cseh mintát követve Magyarországon is az összevont baromfikvóta. 27

25 2.4. Importszabályozás Az import-szabályozás jelenlegi rendszerének alapját a vámok jelentik, melyeket évente, július 1-től következő év június 30-ig hirdetnek meg. A WTO egyezményben foglaltaknak megfelelően, az EU nak 1995-től kezdődően hat év alatt összesen átlagosan 36%-kal kell csökkentenie a vámokat, úgy, hogy termékcsoportonként minimum 15%-os mérséklés kötelező. Az Európai Közösség ugyanakkor számos kétoldalú megállapodást kötött többek között Magyarországgal is -, melyek keretében az érvényben lévő vámszint 20%-a mellett szállíthatnak az érintett országok meghatározott mennyiségű árut az Unióban. A kedvezményes vámtételű import pontos mérése érdekében az EU az export-engedélyezéshez hasonló elven működő engedélyrendszert vezetett be e területen is. Az egyes mezőgazdasági termékekből így baromfihúsból és tojásból is kedvezményes vámtétellel importálható árumennyiség nagyságát negyedévente hirdetik meg. E pályázatokon az EU tagállamok kereskedői vehetnek részt. Az engedély-kérelmeket ez esetben is a tagállam intervenciós hivatalához kell benyújtani, majd a Bizottságnak az igényelt mennyiség nagyságán alapuló döntését követően, ugyancsak az intervenciós hivatalok adják ki a licenceket a kereskedők részére. Ebben a rendszerben is kizárólag a már legalább 12 hónapja igazoltan az ágazatban tevékenykedő kereskedők vehetnek részt, biztosíték befizetése mellett. A normál vámtétel megfizetése mellett lebonyolítandó behozatal esetén importengedélyre nincs szükség, a megfelelő állategészségügyi bizonyítványokra azonban igen (ezek a dokumentumok természetesen minden élőállat, illetve hústermék importja esetén szükséges). 28

26 Feltűnően alacsony áron érkező import esetén a Közösség pótvámot vet ki az árura. Pótvámok alkalmazása jelenleg mindössze öt ország (rendkívül alacsony költségekkel dolgozó dél-amerikai és távol-keleti államokról van szó) néhány termékével szemben történik. Összegezve a fent említetteket, az Európai Unióban a baromfihús- és tojáságazatot nem elsősorban a mesterséges módon kialakított szabályozók, hanem a piaci törvények irányítják. A magyar gazdáknak arra kell felkészülniük, hogy központi gondoskodás, azaz különböző támogatások helyett saját szakértelmükre és tapasztalataikra, valamint Magyarországnak a baromfitermelésben kiaknázható kedvező adottságaira (kitűnő gabona-termő képesség, jó export-piacok) kell támaszkodniuk. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás azonban nem csupán a fokozódó versenyhelyzetet jelenti. A hazai termelők előtt egy többszáz-milliós piac nyílik meg, kiaknázható értékesítési lehetőségekkel, a szabadon áramló szellemi, tőke és egyéb gazdasági javak korlátozás nélküli áramlásának pozitívumaival. A magyar gazdaság s ezen belül a mezőgazdaság kellő felkészülés segítségével olajozottan működő része lehet a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmának, mely hosszú távon biztosíthatja a magyar polgárok jólétét. 29

27 3. A MAGYAR BAROMFIIPAR A világ baromfiipara az elmúlt évtizedben is töretlenül fejlődött és termelését közel másfélszeresére növelte. A magyar baromfiágazat teljesítménye azonban nem igazolta ezeket a nemzetközi trendeket. A rendszerváltást követő évek szerkezeti és tulajdonosi váltása amely elkerülhetetlen volt magával hozta az ipar teljesítményének csökkentését, az exportpiacok átrendeződését, a finanszírozás új alapokra helyezését. Az agrár szféra teljesítménye a nemzetközi átlagot is meghaladó mértékben csökkent és elvesztette korábbi kiemelt szerepét. Az elmúlt tíz év során az ország különböző területeinek teljesítménye egyre inkább eltért egymástól, és elsősorban a baromfiipar termelésének zömét adó területek gazdasági súlya csökkent. A KSH adatai alapján a baromfiipar termelésének kétharmadát adó Alföld hozzájárulása a GDP-hez folyamatosan csökkent, ami magas munkanélküliségi rátával párosult. A piacok kényszerű kiváltása, az export volumen csökkenése, a finanszírozási nehézségek, és sok cég csődje után a privatizáció megindulásával az ágazat termelése és exportja 1994-től újra emelkedett. A magyar baromfiipar, közel 800 millió USD termékkibocsátásával, amelynek fele exportértékesítés, a nemzetgazdaság jelentős szereplője. A baromfi feldolgozását üzem végzi, melyek közül több mint hatvan feldolgozó a Baromfi Termék Tanács tagja és a termelés 95%-át adja. A Baromfi Termék Tanács által regisztrált feldolgozóüzemek kapacitása messze meghaladja a jelenlegi árutermelési igényeket, bár jelentős részük rendelkezik export engedéllyel, technológiai és higiéniai színvonaluk széles skálán mozog, jó részük nem felel meg a nemzetközi, illetve EU elvárásoknak és szabályoknak. Ez már most is veszélyezteti az élelmiszerhigiéniai biztonságot és az EU csatlakozáskori versenyképességünket. Bár látszólag van még idő a csatlakozásig a hátrányok ledolgozására, azonban az élelmiszer feldolgozás rendkívül magas tőkeigénye behatárolja haladási lehetőségeinket. A baromfifeldolgozás, a jelentős külföldi tőkebefektetés ellenére is elsősorban hazai társaságok, és magánszemélyek kezében van. A feldolgozóipar, és így a baromfitermelés is az ország egyes területein koncentráltabb, ott, ahol a termelési hagyományok jelentősek. 30

28 A feldolgozók többsége nem egy baromfifaj feldolgozására szakosodott. Ez jelentős eltérés a világ baromfiiparához képest, hiszen kevés országban teljes a termékskála. A feldolgozók közül, elsősorban a nagyobb volument képviselők, export-engedéllyel is rendelkeznek 39 feldolgozónak van, HU száma -, amelyek közül 27 EU minősítéssel is rendelkezik, ezeknél meghatározó az export árbevétel. Az üzemek közül egyre több rendelkezik feldolgozó üzemmel is. A hazai feldolgozóipar szerkezete valamelyest eltér a nyugat-európai vagy amerikai modelltől, hiszen ezekben szinte ismeretlen fogalom a háztáji vagy kisüzemi feldolgozás. A magyarországi feldolgozásnak közel 90%-át adja az első 10 nagyobb vágóüzem. A feldolgozóüzemek technikai színvonalában, termékskálájában jelentős eltérések vannak, ezért a feldolgozott mennyiség alapján három csoportba célszerű besorolni. A feldolgozás nagyméretű üzemei adják a teljes magyar baromfifeldolgozás közel 80%-át, így szerepük meghatározó az ágazatban, kapacitásuk egyenként meghaladja a tonna/év mennyiséget. A közepes méretű üzemek feldolgozási átlaga ötezer tonna körül alakul. A kisfeldolgozók együttes feldolgozása nem éri el egy átlagos nagyfeldolgozó kapacitását. A magyar baromfiipar szereplőinek súlyát, lehetőségeit a feldolgozó kapacitáson túl financiális és piaci helyzetük, szerkezetük, valamint menedzsmentjük határozza meg, ezért egyértelmű rangsort a feldolgozott baromfi mennyisége alapján nem lehet köztük felállítani. A baromfihús fogyasztásának alakulása Magyarországon A következő összeállításból megállapítható, hogy a magyar fogyasztói szokások és az azt kiszolgálni igyekvő piaci kínálat a világ más országaihoz hasonlóan a csirkehúst preferálják meghatározó mértékben. 31

29 3. táblázat A magyarországi baromfihús fogyasztás alakulása 2002-ben (KSH) Fajok kg/fő % Tyúkfélék (csirke) 18,3 60,40 Pulyka 6,2 20,46 Liba 3,8 12,54 Kacsa 2,0 6,60 Összesen: 30,3 100,00 A hatvan százalékot meghaladó súlyarány lényeges csökkenésére nem, inkább szerény módosulására számíthatunk. Ebben döntő szerepet játszhat a pulykahús, melynek tendenciája évről-évre növekvő. A hazai húsfogyasztás jellemzőit alapvetően meghatározza, alakulását nagymértékben behatárolja az életszínvonal változása, a viszonylag széles rétegek fizetőképes keresletének alakulása. A magyar baromfihús fogyasztást továbbra is az erőteljes polarizálódás jellemzi. A magyar baromfiágazat export forgalmának háromnegyede vágott baromfi, míg 8%-át adja a tenyészbaromfi és a keltetőtojás export, 10%-át tollexport és 6%-át a feldolgozott termékek. A magyar vágott baromfi export jelentős hányadát még mindig a csirke biztosítja (35-35%). A pulykahús export részesedése 17%-os. A magyar baromfihús export közel 60%-a a darabolt termékekből áll, alkalmazkodva az exportpiaci igényekhez. 32

30 3.1. A magyar baromfiipar előnyei A magyar baromfiipar rendkívül széles termékskálával és hagyományokkal rendelkezik. A magyar ipar az eszközök és állományok viszonylag magas koncentrációját érte el, amely elvileg lehetővé teszi a hatékony, megfelelő önköltségű, versenyképes baromfihús termelést. A nagyüzemi méretű feldolgozók rendelkeznek az integrációs struktúra elemeinek többségével, de a kapacitások nincsenek összehangolva, a feldolgozóipar kihasználtsága elmarad a nemzetközi szinttől. A korszerű minőségbiztosítási rendszerek (ISO, HACCP) a vágóüzemek zömében bevezetésre kerültek, elindult alkalmazásuk az élőállat termelés és a takarmányozás területén is. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a feldolgozott termékek aránya. Az elsősorban hazai ellátást szolgáló termékek exportja is elindult, de még messze nem használjuk ki a lehetőségeket. Magyarország a nyugat-európai piacok továbbfeldolgozó üzemeinek egyik alapanyag beszállítója. A növekvő világpiac, az EU-csatlakozás további export lehetőséget biztosít. A magyar baromfiipar földrajzi és helyzeti előnye továbbra is megmaradt, a nyugat-európai piacokra friss árut tudunk szállítani. Az EU-n belül tradicionális piacokkal rendelkezünk, amelyek megtartása mellett nyithatunk más piacok felé is. A korszerű technológiák az elmúlt évtized második felére meghonosodtak. A fogyasztói igények változtak Magyarországon is, amelyek kedvezően hatottak a húsfogyasztásra. A baromfihús fogyasztása tovább nő és a hazai piac, megfelelő versenyképesség esetén megtartható. A vásárlóerő javulásával az értékesebb baromfitermékek forgalmának emelkedésére lehet számítani.(pl.mellhús) A magyar baromfiipar hosszú távon támaszkodhat a hazai gabonatermelés bázisaira. 33

31 A szabályozások változásával és a gazdasági fegyelem erősödésével a fekete és szürke gazdaság aránya csökken a baromfiiparon belül. (pl: a minőségi felárat csak Baromfi Termék Tanács tagok kaphatják meg.) A munkaerő kedvezőbb az EU-hoz képest, és ez lehetőséget ad igényes termékek előállítására. A munkaerő fajlagos költségét a hatékonyság javításával kell csökkenteni, különben az EU-csatlakozás ezt az előnyt nagymértékben tompítani fogja. 34

32 3.2. A magyar baromfiipar hátrányai A nemzetközi összehasonlításban a magas önköltség, mely versenyképességünket korlátozza. A hazai piacon a konkurencia erősödött, de az integrációk nem mindegyik szereplője alkalmazkodott a piaci versenykörülményekhez.. A távolabb eső exportpiacokon a magasabb önköltség és szállítási költségek miatt nem vagyunk versenyképesek. Az exporttámogatások megszűnése. A környező országok piacvédelmi törekvései nehezítik a magyar exportot. (pl. Románia védővámot vetett ki a magyar baromfira) Az ipar alacsony tőkeellátottsága megnehezíti a fejlesztéseket és az integrált termelés finanszírozását. A takarmány-alapanyagok egyre növekvő ára és kiszámíthatatlan ármozgása, a baromfitermelés legnagyobb költséghányadát jelentő takarmányozás költségét folyamatosan növeli. A kisüzemi baromfitermelés, mely hazánkra jellemző, Nyugat- Európában szinte ismeretlen, ott a nagyüzemi, szövetkezeti termelés alakult ki, amely magasabb integrációt eredményez. Magyarországon a termelés felaprózódott, így vált kisüzemi baromfitermeléssé, amely a piacintegrálást, a kiszámítható termelést és finanszírozást nagymértékben nehezíti, ugyanakkor a hagyományos baromfitermelést ki lehetne használni a nyugati piacon rohamosan tért nyerő speciális termékek előállítására.annak érdekében, hogy a hazai pulykahús termelésről reális kép alakuljon ki bennünk, az ágazat több szempont szerinti nagyságát és helyét kell meghatároznunk a baromfitenyésztésen, illetve a baromfi termék előállításon belül. Az elmúlt tíz év során a felvásárolt pulykahús mennyisége közel a háromszorosára nőtt, és a baromfihús termelés struktúrájában elfoglalt helye közel 15%-kal nőtt.a pulykahús termelés és feldolgozás dinamikus növekedése annak volt köszönhető, hogy a fogyasztói igények változása Magyarországon is átalakította a húsfogyasztást, ezen igényekhez pedig igazodtak a feldolgozó cégek is. 35

33 4. HAZAI PULYKAPIAC A pulykaágazatot egyfajta ciklikusság jellemzi. Ez közgazdaságilag úgy magyarázható, hogy ha az ágazat helyzete jó, túlkereslet alakul ki a piacon, s az ár emelkedik Ilyenkor megnő a pulyka értékesítési kedv, egyre több új szereplő jelenik meg a pulykapiacon. Ezáltal a piac fokozatosan telítődik, túlkínálat lesz, az árak leesnek, az ágazat helyzete romlik. A 2002-es évet tekintve a magyar pulykaágazatot sajnos az alacsony árak és a kedvezőtlen helyzet jellemezte. A pulykatermékek iránt a hazai és külföldi piacokon ismét nő a kereslet, mégis egyre kedvezőtlenebb az ágazat helyzete a világot elárasztó, olcsó thai és brazil pulykahús miatt. A %-ban európai, főleg uniós piacokra termelő ágazatot 2001 év végén sokkolták először a konkurencia által drasztikusan lenyomott árak. Ennek ellenére igen jónak bizonyult a tavaly előtti év. Manapság mi magyarok 30 kilogramm baromfihúst fogyasztunk el fejenként egy évben, amiből 6 kilogramm pulykahús ben minőségi pulykafogyasztásunk minden korábbi növekedést felülmúlva 70 %-kal emelkedett egy év alatt. A külpiacok 2002-es nyomott árainak elsődleges kárvallotjai a feldolgozók. A romló piaci viszonyokat jól érzékelteti, hogy míg első felében 15,3 ezer tonna pulykahúst szállítottunk exportra 11,3 milliárd forintos árbevétellel, addig első félévében 16 ezer tonnányi áruért mindössze 7,83 milliárd forint bevételt sikerült realizálni. Pillanatnyilag a feldolgozók kivárnak, és az idei támogatási rendszerben bíznak, mert ilyen veszteséges termelést nem bírnak sokáig fenntartani. Az ágazat küszködik egy másik gonddal is: a tenyészanyag egy részét importból kell beszerezni. Megfelelő piacvédelem hiányában ma nagyon alacsony vámmalés alapos ellenőrzés nélkül jöhet be az országba mindenféle pulykatojás és naposállat. Ez egyfelől az uniós konkurenciánál kisebb támogatottságot élvező hazai tenyészanyag termelést szorítja háttérbe, másfelől olyan heterogén állatállományt eredményez, amely állategészségügyi szempontból kockázatos. 36

34 A pulykapiac végén kedvezőtlen helyzetbe került, és azóta sem javult a helyzet.elmúlt baromfiágazat számára fellendülést hozó száj- és körömfájás járvány, valamint a BSE-hisztéria. Ugyanakkor, mint már említettük legfőbb külpiacunkat, az Unió országait ellepte a thai és brazil tömegáru, %-kal olcsóbban kínálva a baromfitermékeket. Az ország több jelentős pulykafeldolgozójáról el lehet mondani, hogy 2002-ben %-kal olcsóbban tudta értékesíteni termékeit, mint a korábbi években. A kedvezőtlen piaci helyzet mind a hazai, mind a külpiacokra rányomta bélyegét. (Domján Balázs Bábolna Rt igazgatója-baromfiágazat, 2002/4) 37

35 4. táblázat Pulyka export értékesítés I-XII. hó Pulyka EK FÁK Egyéb Európa Egyéb világ Összesen: (t) Egész ,2 0 21,2 darabolt: 19041,3 204,8 7179, ,6 csontos mell 3624,4 1 0, ,9 kicsontozott mell 13340,9 61,5 3379, ,6 csontos comb 81,2 53,6 2012, ,5 kicsontozott comb 1994,8 88,7 1787, ,6 Egyéb (láb, zúza, szárny, stb.) 879,3 399,3 1873,9 45,3 3197,8 Összesen: 19922,6 604,1 9072,6 125, ,6 (Baromfi Termék Tanács) Pulyka export értékesítés I-XII. hó 5. táblázat Pulyka EK FÁK Egyéb Európa Egyéb világ Összesen: (t) Egész darabolt: 18366,4 163,2 9122,4 20, ,8 csontos mell 3043,8 1 2, ,9 kicsontozott mell 13503,5 41,5 3855,4 23, ,6 csontos comb 45,2 29, kicsontozott comb 1773,9 90,9 2059,9-2,4 3922,3 Egyéb (láb, zúza, szárny, stb.) 1211,1 448,7 2185, ,1 Összesen: 19582,5 613, ,7 23, ,9 (Baromfi Termék Tanács) 38

36 5. A MAGYAR BAROMFIIPAR HELYZETE ÉS FELADATAI AZ EU CSATLAKOZÁS ELŐTT 5.1. A baromfiipar helyzete, problémái A magyar baromfitermelés az elmúlt két évben ezer tonna között alakult (BTT), amelyet további ezer tonna háztáji, nem regisztrált és szürke termelés egészíti ki. A baromfifajok termelési aránya megfelel (BTT) a magyar baromfiipar adottságainak és piaci lehetőségeinek. Míg a csirke- és pulykahús termelés elsősorban a hazai piac igényeit biztosítja, a jelentős export mellett is, addig a víziszárnyas-termelés alapvetően az exportot szolgálja. Az export ezer tonnás mennyiségével ezer tonna (elsősorban húspép, comb, szárny és belsőség) import áll szemben. A magyar baromfihús export 55-60%-a darabolt, filézett termékekből áll, alkalmazkodva az exportpiaci igényekhez. Az USA-ban 2000-ben 51,6 kg volt az egy főre eső pulykafogyasztás. A kg körüli, egy főre eső éves baromfihús fogyasztás nemzetközi viszonylatban is jelentős és magasabb, mint az EU élenjáró országaiban (Anglia, Írország, Franciaország, Spanyolország). A baromfihús az egyetlen húsfajta, amelynek fogyasztása egyenletesen emelkedett. A magyar baromfiágazat az élelmiszeripar egyik versenyképes ágazata mardhat, amely képes lehet nemzetközi versenyképességének megőrzésére, miközben a termelés volumene sem csökken. Ennek alapján méltán stratégiai ágazatnak kellene tekinteni, mint ahogy az Európai Unión belül Hollandiában, vagy Dániában is van. Várható, hogy a csatlakozás után a magyar baromfiipar áldozatául eshet az EU baromfiintegrációk piacszerző törekvéseinek. 39

37 A magyar gazdasági viszonyok között viszonylag nagynak számító cégek (10-20% piacrészesedés) az európai mezőnyben még a közepes cégméretet sem érik el. A magyar baromfiipar cégei tőkeszegények és jelentős finanszírozási problémákkal küzdenek. Az EU integrációk magyarországi terjeszkedését ez nagymértékben megkönnyítheti, és előfordulhat, hogy a piacot vásárolják meg a cégek helyett. Az elmúlt egy év alatt a fő exportpiacon (EU) bekövetkezett radikális árcsökkenés (csirke, pulykahús 15-22%), a forint erősödése az EURO-hoz és USD-hoz képest (10-12%) és a belföldi árverseny miatt az ágazat, elsősorban a baromfifeldolgozó cégek válságos helyzetbe kerültek, amely szükségessé teszi áthidaló megsegítésüket (hitelkonszolidáció). Ennek hiányában az ágazat még a csatlakozást megelőzően széteshet, és nagyszámú cég kerülhet csődbe. A problémák közös megoldásával a jelenlegi válságos helyzet áthidalható, és a magyar baromfiipar jelentős része versenyképesen csatlakozhat az EU baromfiiparához, megtartva foglalkoztatási képességét és a hazai piac meghatározóan honi eredetű baromfitermékekkel látható el. Az ágazat, túlnyomórészt önhibáján kívül kialakult nehéz helyzetéből csak gyors és hathatós intézkedésekkel tud kilábalni. A kormányzat és az iparág szereplőinek közös összefogásával ez a folyamat megállítható, és a nemzetgazdasági szempontból is jelentős magyar baromfiágazat újra növekedési pályára állítható, ami nélkül egyenrangú csatlakozás az EU baromfiiparához nem képzelhető el. Az exportlehetőségek szűkülése, a nemzetközi baromfihús kereskedelemben jelentkező túlkínálat, amely a magyar baromfitermékek fő exportpiacán, az EU országokban 2002-ben egyre nagyobb mértékben jelentkezett, az export árbevételeket csökkentette. Ez részben az értékesítési árak kényszerű csökkenésére vezethető vissza, részben a túlzottan erős forint miatti árbevétel csökkenésből ered. Az export piac beszűkülése miatt a magyar piacon túlkínálat alakult ki, mert a Magyar exportőrök a hazai piacon próbálták eladni az árut, amit nem sikerült külföldön értékesíteni, így az árverseny még élesebbé vált. Exportpiaci pozícióink, különösen a csirke és pulykahús területén romlottak. 40

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

MÛHELYTANULMÁNYOK A BAROMFIIPAR VERSENYKÉPESSÉGÉT MOTIVÁLÓ TÉNYEZOK. - muhelytanulmány -

MÛHELYTANULMÁNYOK A BAROMFIIPAR VERSENYKÉPESSÉGÉT MOTIVÁLÓ TÉNYEZOK. - muhelytanulmány - MÛHELYTANULMÁNYOK ORBÁNNÉ DR. NAGY MÁRIA A BAROMFIIPAR VERSENYKÉPESSÉGÉT MOTIVÁLÓ TÉNYEZOK - muhelytanulmány - A tanulmánysorozat 5. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan tanszék

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2003. október 1. 2004. március 31. az üzleti év első féléve (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Rt. üzleti éve október 1-től

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó

Részletesebben

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség 2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség Új pályázatot hirdetett meg az Európai Unió: a kiírást elsősorban az iparpolitikai innovációban érdekelteknek és érintetteknek érdemes böngészniük. Az iparpolitikai

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

L 182/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.5.19.

L 182/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.5.19. L 182/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.5.19. A TANÁCS 993/2004/EK RENDELETE (2004. május 17.) az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.16. COM(2013) 593 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet méhészeti ágazatra vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Pocsai Krisztina Debrecen 2014 1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI ÉS ALKALMAZOTT INFORMATIKAI

Részletesebben

A SERTÉSHÚS-, BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK (KPSZ) ÉRTÉKELÉSE. Mezőgazdasági Főigazgatóság 30-CE-0009330/00-42. sz.

A SERTÉSHÚS-, BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK (KPSZ) ÉRTÉKELÉSE. Mezőgazdasági Főigazgatóság 30-CE-0009330/00-42. sz. A SERTÉSHÚS-, BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK (KPSZ) ÉRTÉKELÉSE Mezőgazdasági Főigazgatóság 30-CE-0009330/00-42. sz. szerződés Összefoglaló Tojáságazat Benyújtotta: Agra CEAS Consulting 2005.

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése 1. A Társaság története Az Agrimill-Agrimpex Rt (továbbiakban: Agrimill Rt vagy Társaság) kapacitását tekintve ma Magyarország

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/3. szám 2004.02.23. 2004/7.

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/3. szám 2004.02.23. 2004/7. PIAC Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I I IV. évfolyam/3. szám 02.23. 2004/7. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS Tartalom Piaci jelentés...1 A vágócsirke piaci, és

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA A PÁIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2015 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus Vőneki Éva 1 Vásáry Miklós 2 A magyar tejágazat külpiaci sajátossága Vizsgálatok a tejkvóta kivezetéssel kapcsolatban External trade particularities of the Hungarian milk sector Analysis according phasing

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben