PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola (OM: ) 4232 Geszteréd Petőfi utca 8. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készült: év augusztus 24. Hatályba lépés időpontja: szeptember 1.

2 1. PREAMBULUM... 5 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS ADATAI AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 7 CÉLOK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS FELSŐ TAGOZATÁRA / 5-8. ÉVFOLYAM/ AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSAI AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI ÉRTÉKEK KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA A 110/2012.(VI.4.) KORMÁNYRENDELET A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN A TANULÁS TANÍTÁSA EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS, MÓDSZERTANI ALAPELVEK AZ EREDMÉNYES TANULÁS SEGÍTÉSÉNEK ELVEI KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS KULCSKOMPETENCIÁK TOVÁBBI RELEVÁNS KOMPETENCIATERÜLETEK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK RENDSZERE VALLÁSI NEVELÉS, AZ ISKOLA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI, JELKÉPEI AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE HAGYOMÁNYOS KAPCSOLATAINK A SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEKKEL AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI: TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK: AZ EGYES SZÍNTEREKEN ALKALMAZOTT FELADATOK A TANULÓI KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ISKOLÁNKBAN TANÍTÓ PEDAGÓGUS ALAPVETŐ FELADATA: AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKI NEVELÉS TÉMAKÖREI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE, KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK: AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓ PSZICHÉS FEJLŐDÉSI ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI A FEJLESZTÉS KIEMELT CÉLJAI, FELADATAI SPECIFIKUS TANULÁSI ZAVAROK ESETÉN HIPERAKTIVITÁS ÉS FIGYELEMZAVAROK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ REHABILITÁCIÓ A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE A PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGFORMÁI

3 8.9. A MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOS (MOZGÁSKORLÁTOZOTT) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI INTÉZMÉNYÜNKBEN JELENLEG MOZGÁSKORLÁTOZOTT TANULÓ NINCSEN A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK TEHETSÉG A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK: HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTEL JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE DIÁKÖNKORMÁNYZAT A TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK FELHASZNÁLÁSA: A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATÁNAK FORMÁI A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBB FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HOGYAN KAPCSOLÓDHAT BE A SZÜLŐ AZ ISKOLA KÖZÉLETÉBE? KAPCSOLAT A TANULÓKKAL: A TANULÓ JOGAI, KÖTELESSÉGEI: A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK OKTATÁSÁVAL ÉRVÉNYESÜLŐ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK A TANULÓ FELVÉTELE ÉS AZ ÁTVÉTELE, A TANULÓK OSZTÁLYBA CSOPORTBA VALÓ BEOSZTÁSA A TANKÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA TANULÓI JOGVISZONY: TANULÓI FELVÉTEL: A TANULÓ ÁTVÉTELE: GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK HELYI TANTERV AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A KERETTANTERV JELLEMZŐI: PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ 1-2. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA A 3-4. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA AZ 5-6. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA A 7-8. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEIT, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJÁT, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A TANULÓ SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI

4 25. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉT KIVÁLTÓ OKOK ÉS FELADATOK A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE 172 AZ ÓVODA ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM KERESZTÉNY SZELLEMŰ PROGRAM A KATOLIKUS ÓVODA KÜLDETÉSE AZ EGYHÁZ NEVELÉSRE IRÁNYULÓ ALAPELVEI AZ ÓVODA SZERVEZETI, MŰKÖDÉSI RENDJE, FELÉPÍTÉSE, SAJÁTOS ARCULATA AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI KATOLIKUS GYERMEKKÉP AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS BIZTOSÍTÁSA KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODAI ÉLETTEVÉKENYSÉGI FORMÁI, KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEI A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK, GYERMEKVÉDELEM A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGEIT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE ÓVODA- ISKOLA, SZAKSZOLGÁLAT AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI EGYÉB INTÉZKEDÉSEK MELLÉKLETEK

5 1. PREAMBULUM 1.1 Hivatalos adatok, az intézmény jellege Az intézmény hivatalos adatai A többcélú intézmény székhelye és címe neve: Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola címe: 4232 Geszteréd, Petőfi utca 8. iskola@gesztered.hu OM azonosítója: Az iskola neve: Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola címe: 4232 Geszteréd, Petőfi utca 8. OM azonosítója: Az óvoda neve: Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola címe: 4232 Geszteréd, Kossuth utca 101. OM azonosítója: A fenntartó neve: Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye címe: 4024 Debrecen, Varga u. 4. Az alapító neve: Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye címe: 4024 Debrecen, Varga u. 4. A működési engedélyt kiadó szerv neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal címe: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5 A működési engedély kelte: száma: SZ/152/ /2016. Működési engedély módosítása: száma: SZ-10/102/ /2017. Az iskola működési területe: országos 5

6 Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Az intézmény önálló jogi személy, a fenntartó önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel ruházta fel, a fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről, az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga az intézmény fenntartóját illeti meg. Az iskola köznevelési megállapodás keretében végzi feladatait. Az engedélyezett évfolyamok száma, tanulólétszám: Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 235 fő Általános iskolai képzés 170 fő (1-8. évfolyam) Óvodai nevelés 65 A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 7 fő Az intézmény jellege A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az intézmény az általános nevelési-oktatási célok vállalása mellett célul tűzte ki a tanulók vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá való nevelését, az átlagosnál magasabb általános műveltség, legalább egy idegen nyelvben nagyobb jártasság elérését, a tanulók felkészítését a középfokú oktatási intézményben való helytállásra. Feladatunk, hogy tanulóifjúságunkat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány és a kultúra alapjaival. Iskolánk ezen kívül részt vállal az egyház küldetéséből is a keresztény hitre nevelés területén. Ma és mindenkor nyitott akar lenni a kor kihívásaira, modern és egyszersmind az Egyházhoz, a benne élő Krisztushoz hű katolikus nemzedékeket akar nevelni. A katolikus közoktatási intézményekkel kapcsolatos rendelkezések Törvények évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról Egyházi Törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Rendeletek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. ( XII.23.) Kormányrendelet 6

7 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai hitvallásunkat meghatározza a gyermekszeretet és a keresztény erkölcs. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Pedagógiai alapelveink: Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. Vannak örök emberi értékek, amelyeket ha még nem élnek diákjainkban kialakíthatunk, majd erősíthetünk (humánum, tisztelet, becsület, őszinteség, türelem). Hisszük, hogy helyünk van Európában, s történelmi múltunkat tekintve is volt. Az Európai Unió polgáraiként is őrizzük hagyományainkat. Úgy alakítjuk diákjaink szemléletét, hogy legyenek büszkék magyarságukra. Ennek érdekében ismertetjük velük nemzetünk múltját, nemzeti értékeinket (aktuálisan történelem, irodalom, földrajz, ének, művészettörténet órákon). Iskolánk pedagógiai programja emberközpontú, értjük ezalatt a tanár és diák humánus kapcsolatát, az iskola barátságos légkörét. Széles látókörű, egészséges, reális szemléletű fiatalokat nevelünk. Próbáljuk megvédeni őket a lelki torzulásoktól, a kilátástalanság érzésétől. Munkánk során következetesek vagyunk: a pedagógus megjelenésével, viselkedésével, stílusával is nevel Közösséget szeretnénk teremteni, amely közösség személyiségei által színes. Itt tanulhatja meg tanítványunk, hogyan illeszkedjék be egy közösségbe, később a társadalomba. Mindezek alapján válhat a tanuló kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé egy demokratikus elvekre épülő iskolában. Nem feledjük, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Geszteréden élünk. Hazánk mostohább sorsú vidéke ez, amely mégis tartogat értékeket, természeti szépségeket, történelmi 7

8 hagyományokat, perspektívát. Azt szeretnénk elérni, ha diákjaink nem elvágyódnának innen, hanem felnőtt emberként visszatérnének ide. Pedagógiai céljaink, feladataink A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását. Ennek érdekében felmutatjuk a szentek, ismert és elismert egyházi személyiségek által követésre méltó példákat. Az alsó tagozatos oktatásban cél az alapvető képességek és készségek kialakítása: írás, olvasás, szövegértés, számolás, tájékozódás a környezetben. Kiemelt szerepet kap a testnevelés. Ennek érdekében: Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását! Tudatosítjuk a tanulókban a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat; ily módon formáljuk jellemüket! Segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhatnak! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét! Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. Felkeltjük az igényt tanulóinkban az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránt! Erősítjük az oktatás-nevelés során a nyitottságot az új felé, a kreativitást, az igényt az állandó, folyamatos önművelésre. A tanulók igényeinek megfelelően az iskolánk lehetőségeihez mérten minél színesebb iskolai élet megteremtésére törekszünk: szakkörök, csoportos összejövetelek, előadások, énekkar, tevékenységi körök, kirándulás, sport, hagyományápoló társaságok. Iskolánk tanulói sokféle társadalmi rétegből kerülnek ki. Ezért is elengedhetetlen, hogy differenciáltan foglalkozzunk velük. A gyengébb képességűeket korrepetálni kell, a jobb képességűeket pedig még több ismerethez kell juttatni. A tudás egyik mércéje lehet a verseny, amely sikerélményhez is juttat vagy megtanít elismerni mások jobb teljesítményét. Igyekszünk minél több diákot eljuttatni a korosztályának megfelelő versenyekre. A műveltségi területek azonos ranggal bírnak, az általuk közvetített ismeretek segítsék a másik műveltségi terület munkáját! Az oktatás-nevelés tartalmi oldala tartalmazza a legfrissebb ismereteket, az előre nem tervezhető aktualitások jelenjenek meg a tanítás során. Nem csak elvont tudományokat tanítunk! Tanáraink számára az állandó ismeretszerzés, önképzés nem csupán jog, hanem kötelesség. 8

9 Nagyon fontosnak tartjuk az esztétikai nevelést. Szeretnénk beszédkultúrát tanítani, utat mutatni a szép felismerése felé, a zenei kultúrát, az éneklés gyönyörűségét kívánjuk megmutatni. Haszonelvű világunkban elengedhetetlen a szép iránti tisztelet megismertetése. A környezet kialakítása is az esztétikai nevelés része lehet pl.: folyosók, osztálytermek dekorálása, az egyéniség, a stílus megjelenítése ebben is. Mindez elképzelhetetlen a fenntartó, a szülők és az iskola szoros kapcsolata nélkül. Velük együtt nevelhetünk egészséges szemléletű gyerekeket. Célunk tehát a szülők és az iskola közötti kapcsolat erősítése, a felvázolt programok fenntartói segítséggel történő megvalósítása. Célok az alapfokú oktatás alsó tagozatára: /1-4. évfolyam/ Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi értékeik iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatára / 5-8. évfolyam/ Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Folytassa az első szakasz nevelő-, oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy a éves kortól / serdülőkor kezdete / a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú, gyermekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészítést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó 9

10 képességét, készségét és a kreativitását. A tanítási - tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával. Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését. Segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak. A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés /tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenységek/, a képességek fejlesztése /értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos, a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei/ és a szükségletek alakítása képezze. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Másság elfogadása kiemelt feladatunk egyike, hiszen ha szétnézünk magunk körül, számos olyan embert találunk, amik mások valamiben, mint mi. Ez a másság sokszor olyan mértékű, hogy közülünk sokan nem tudják tolerálni, nem tudják elfogadni, pedig senki sem elhanyagolható, másodrendű, egyszerűen csak más. A másság fogalma takarja a szellemi fogyatékosokat, hajléktalanokat, kábítószereseket, rokkantakat, bizonyos vallási hovatartozásúakat, más nemzetiségűeket. De takarja a zseniket is, akik valamennyien eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Ezért a tanuló legyen tisztában azzal, hogy minden ember egy egyedi és megismételhetetlen csoda. Fogadja el mások vallási és nemzetiségi hovatartozását, szellemi és testi fogyatékosságát. Ismerje fel, hogy minden gyerek érték a közösség és a család számára és egyenrangú tagja a társadalomnak. A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon. A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága. A " tanulás tanulása" és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon. 10

11 Az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. FELADATOK: Nevelési céljaink határozzák meg nevelésünk tartalmát, jellegét, módszereit. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatait nevelési céljainkból eredeztetjük és az alábbi nevelési területeken kívánjuk megvalósítani: Feladataink: az értelmi nevelés terén: önálló ismeretszerzés kifejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése, a sokoldalúság igényének kialakítása, a növekvő "információ áramlatban" való tájékozódás képességének megalapozása, a problémamegoldás képességének alakítása, hatékony kommunikációs és kifejezőképesség kialakítása, kreatív gondolkodásmód létrehozása a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon, a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását, adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, alapozza meg a tanulási szokásokat, támogassa az egyéni képességek kibontakoztatását, működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában, törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak, tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését, Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatára /5-8 évfolyam/: fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek, a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét, tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát, tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban, 11

12 a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt, erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére, fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tegye fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt, a test és lélek harmonikus fejlesztése, a szocializáció folyamatainak elősegítése, az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése, a tanulók stratégiák és módszerek elsajátítása, a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltságával, a kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a 12

13 differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő, értékelés, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát /megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, stb /, az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre, az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummativ méréseket Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával, az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül, a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummativ tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk Nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközei: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, B: a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, C: a magatartásra ható módszerek: a. ösztönző módszerek /ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, pl.: szóbeli dicséret/ nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken /tanévzáró ünnepély, ballagás/ b. kényszerítő módszerek: Felszólítás, követelés, parancs, büntetés, áthelyezés másik iskolába, kivételes esetben tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túli) 13

14 c. gátlást kiváltó módszerek: ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás. A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik, ezek a következők lehetnek: Nyelvi /verbális/ eszközök: az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk beszéd, beszélgetés a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz, tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos, interjú. Nem nyelvi /non verbális/ eszközök: az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki, a nem nyelvi eszközök kísérhetik /beszélgetést kísérő gesztikulálás/, nyomatékosíthatják /dicsérő szavakat kísérő mosolyt/ vagy helyettesíthetik /fenyegető mutatóujj, korholás/ közleményeinket arckifejezés / mimika/, szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok /gesztusok/, kulturális jelzések. Szociális technikák: ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben, a családban /gyermekkori beidegződés/ majd az iskolai közösségben, ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, Szociális készségfejlesztő technikák: a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése minta- és modellnyújtás, megerősítés /buzdítás, dicséret, jutalmazás/, szerepjáték, dramatizáló tevékenység, stb Értékek Kiemelt fejlesztési feladatok Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 14

15 Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 15

16 Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása a 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv alapján A NAT a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 5. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rögzíti az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. Az iskolák szakmai önállóságának teret engedve lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára. Az új NAT műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. A Nemzeti alaptanterv alapján megfogalmazott feladatok: a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése, a tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátítása A Nemzeti Alaptanterv alapján megfogalmazott célok: a haza felelős polgárává váljék, a tanulókban kifejlődjön a hazafiság érzelemvilága, reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, megtalálja helyét a családban, megtalálja helyét a munka világában, tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására váljék képessé, legyen képes felelősségteljes döntések meghozatalára, 16

17 váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra, cselevésre, ismerje és értse a természeti és társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzése A hatékony intézményes nevelés-oktatásnak nélkülözhetetlen eleme a szülőkkel történő együttműködés. Az intézmény a szülők számára nyújtott pedagógiai segítséggel, a szülők véleményének, javaslatainak befogadásával, hasznosításával teremti meg a sikeres együttműködést. Fejlesztési területek-nevelési célok: A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatáscselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. Összhangban kell lennie a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel. A nevelési célok megvalósulása a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; Az alsó tagozat kiemelt nevelési területei: Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A felső tagozat kiemelt nevelési területei: Viselkedéskultúra Tömegkommunikáció Pályaválasztás Társas kapcsolatok Szerelem és szexualitás Család A gyerek helye a családban A gazdálkodás 17

18 Egészségnevelés Egészségkárosító szenvedélyek Egy kis illemtan Állampolgári ismeretek Hazaszeretet Határainkon kívüli magyarok Világnézet-hit-vallás Környezetvédelem témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, Igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, Az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra való felkészítés, A tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira a helyes megoldáskeresés, A kötelesség tudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítő készség, a tisztelet, a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás megtanulása, A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől, képzelőtehetség, intellektuális érdeklődésük felkeltése. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeit, nehézségeit és ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákat. Ismeretek, egyéni és közösségi tevékenységek elsajátítása, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, Ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját, A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók 18

19 helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A cselekvő állampolgári magatartásra, a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentesség, a méltányosságra nevelésre, A tanulók megismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a honvédelmi nevelést biztosítása. A közügyekben a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztésére, A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások megismerésére. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret fejlesztése, mint a társas kapcsolati kultúra alapja a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. A tanuló kedvező szellemi fejlődésének, készségeinek, tudásának és kompetenciáinak kifejlesztése. A tanulók képessé váljanak az érzelmeiknek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, a kölcsönös elfogadásra. A tanuló énképének kialakítása, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret kialakításával a tanulókban fejlődjön ki a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához szükséges képesség. 19

20 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretet kapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata: a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülésére nevelés, felkészítés a családi életre, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére nevelés, a szexuális kultúra kérdései. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra, a testi, lelki egészségre nevelés, A helyes táplálkozásra, a mozgás megszerettetésére, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására nevelés, Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. A lelki egyensúly megóvására, társas viselkedések szabályozására, a konfliktusok kezelésére nevelés, A családdal együttműködve a tanulók felkészítése az önállóságra, a betegség megelőzésére, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére nevelés, motiválással, példamutatással. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása atanulókban, saját élményű tanuláson keresztül. 20

21 A segítő magatartás képességeinek fejlesztése, az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulók az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. A tanulók számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására nevelés. A tanulók megismerjék a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció A tanulók életkorához igazodva átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Tevékenységeken keresztül kell biztosítani arra, hogy a diákok kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthassák a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, Képessé váljanak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés - A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa, a fogyasztás területén, - Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát, 21

22 - Lássák a rövid és hosszú távú céljaik, az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát, - A köznevelési intézmény biztosítsa a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. - A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés A tanulók nevelése az új és a hagyományos médiumok nyelvének nevelésére, A médiatudatosságra nevelés, a kritikai beállítódás kialakítása, a médiumoktól befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására, A tanulók megismertetése a média működésével és hatásmechanizmusaival, A média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, A különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője: Felkeltse az érdeklődést a tanulóban az iránt, amit tanít, Útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Annak megtanítása, hogy hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; Hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; Hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; Az egyénre szabott tanulási módszerek: egyéni fejlesztés, előzetes bemeneti mérés alapján, a mérési eredmények függvényében egyéni fejlesztési terv kidolgozása, háromhavonta tanulói értékelés szülő bevonásával A tanulókat differenciált és kooperatív csoportmunkával motiváljuk. Legfontosabb célunk a tanuló sikerélményének biztosítása. Hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudás kialakítása, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 22