VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY január

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY január Készítette: Meyer Róbertné Tóth Mihály

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés Privatizáció, tulajdonosi szerkezet Szakmastruktúra Értékesítés Létszámviszonyok, foglalkoztatás Vállalati struktúra A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolajfeldolgozás Műanyag-alapanyag gyártás Műanyagfeldolgozó ipar Gyógyszergyártás. Gumiipar Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Az ágazatban működő szakszervezetek A VDSZ A vegyipar területén működő egyéb szakszervezetek Az ágazati szakmai szövetségek Általános jellemzők A vegyipar szakmai szövetségei MAVESZ MAGYOSZ MAGUSZ MÁSZ MAFEOSZ A vegyipari munkaadói szövetségek együttműködése A kollektív alku jellemzői Munkáltatói érdekképviselet a szakmai szövetségeknél Középszintű kollektív szerződések Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződés Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződés A szakszervezeti oldal kiegészítő véleménye A kollektív alku területén érvényesülő trendek A középszintű szociális párbeszéd további fórumai A MAVESZ és a VDSZ kapcsolata A szakszervezeti oldal kiegészítő véleménye

3 3 Participációs intézmények az ágazatban Üzemi tanácsok Európai Üzemi Tanács Kapcsolódás az Európai Uniós Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságokhoz Az érdekegyeztetés problémái, megoldási javaslatok Munkaadói oldal véleménye Szakszervezeti oldal véleménye Az Ágazati Paritásos Bizottságok helye, szerepe a szociális párbeszéd intézményrendszerében A munkavállalói oldal javaslata Mellékletek 1. TEÁOR 98 (ágazati osztályozási rendszer) 2. A vegyiparban foglalkoztatottak száma Csatolt dokumentumok 1. Ágazati Kollektív Szerződések 2. Munkaadói Szövetségek Alapszabályai 3. Szakszervezeti Alapszabályok

4 4 Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Magyarországon a jelenlegi érdekképviseleti gyakorlat szerint az EU statisztikai rendszertől eltérően - a 23-as, 24-es és 25-ös statisztikai kódnak megfelelő alágazatok összességét nevezzük vegyiparnak. Ez valójában más mint az EU-ban értelmezett vegyipar fogalom, mert a kőolajfeldolgozást, a vegyipari alapanyagok és termékek gyártását, valamint a műanyag és gumigyártást együttesen jelenti. Jelen tanulmány a vegyipart ennek megfelelően elemzi. A 3 említett alágazaton belül 30 szakágazatot különböztethetünk meg. A tevékenységi kört leíró hivatalos statisztikai rendszer (TEÁOR 98) szerinti szakágazati bontást az 1.sz. melléklet tartalmazza. Az ágazat jellege, struktúrája (A magyar vegyipar változásai között) Az közötti időszak a magyar vegyiparban számos területen jelentős változást hozott. Átalakult a szakma-szerkezet, végbement a privatizáció, és az ágazat vállalatai felkészültek a folyamatosan változó bel- és külpiaci körülményekhez való igazodásra. Az átalakult vegyipar csökkenő nemzetgazdasági részaránya ellenére megmaradt a magyar gazdaság kulcságazatának. A túlélő rész jövedelmezően, versenyképesen, környezetorientáltan fejlődik, és érett az EU-csatlakozásra. Termelés A vizsgált időszakban a vegyipar teljesítménye jelentősen visszaesett. A mélypont 1992-ben volt. Az közötti időszak éveit a stagnálás jellemezte ben az ágazat elmozdult a holtpontról. A távol-keleti, és FÁK országokban kialakult válsághelyzet miatt a várt növekedés mégsem következett be év II. félévétől elkezdődött a vegyipar ismételt visszaesése, és ez 1999 végéig tartott. (1999-ben a termelés nemzeti valutában, összehasonlító áron 7,2%-al csökkent.) Ezt követően a külső és belső feltételek kedvező változása (bővülő kiviteli lehetőségek, megélénkült belföldi kereslet) a évben pozitív eredményeket hozott. ( között a termelés változását az 1. sz. táblázat, a év termelési adatait a 2. sz. táblázat mutatja.

5 5 Vegyipari termelés indexei Évek Előző év azonos időszaka = sz. táblázat összehasonlító áron (%) 1990 = ,2 100, ,4 80, ,9 74, ,0 75, ,9 79, ,8 78, ,3 76, ,6 80, ,3 82, ,8 76, ,7 81,9 Forrás: KSH 2000-ben az ipari termelés 15 %-át a vegyipar adta. Az ipari exportból a vegyipar részesedése megközelítette a 12 %-ot. Vegyipari termelés értéke (2000. év) 2. sz táblázat millió Ft. Megnevezés Termelési érték folyóáron 23 Koksz, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag és termék gyártása Gumi és műanyag termék Vegyipar

6 6 Privatizáció, tulajdonosi szerkezet A vegyipar privatizációja több lépcsőben ment végbe, és 1998 végére gyakorlatilag befejeződött. Az állami tulajdon részaránya 2000-re 9%-ra csökkent. Nem túl jelentős állami tulajdonrész csak a kőolajfeldolgozásban és a gyógyszeriparban maradt fenn. A külföldi tőke aránya a vegyiparban 55%, magasabb az ipari átlagnál. (46%). A vegyipari vállalatok tulajdonosi szerkezete 3. sz. táblázat Tulajdonosi szerkezet Állami tulajdon 77,8 9,1 Külföldi befektetők 8,2 55,4 Belföldi befektetők 7,8 29,1 Egyéb (önkormányzatok. stb.) 6,2 6,4 Forrás: MAVESZ jelentés A privatizáció során egyes szakágazatokban (ipari gázgyártás, gyógyszergyártás, háztartásvegyipar, kozmetikai ipar, műszálgyártás, színezék és pigment gyártás, lakk-és festékipar) külföldi szakmai befektetők szereztek többségi, vagy teljes tulajdoni hányadot. Más szakágazatok (szerves-szervetlen vegyipar, műanyagalapanyaggyártás, műanyagfeldolgozás) döntően a pénzügyi befektetőket vonzották. A legjelentősebb vegyipari vállalatok az értéktőzsde kiemelkedő szereplői, és tulajdonosi szerkezetük folyamatosan változik. Szakmastruktúra Az elemzett időszak változásai a szakágazati struktúrát lényegesen nem változtatták meg. Az egyik stratégiai szakágazatnak tekintett műanyaggyártás az alapjául szolgáló petrolkémiával együtt növelte súlyát. Ugyanez nem mondható el a szintén stratégiai jelentőségű gyógyszergyártásról, amelynek részaránya csökkent, bár továbbra is a magyar vegyipar kulcsterülete maradt. Néhány szakágazat - más gazdasági ágaztatok versenyhelyzetével összefüggésben - vesztett jelentőségéből. Ilyen volt az agrár szektorhoz kapcsolódó növényvédőszer illetve műtrágyagyártás. (A műtrágyagyártás kibocsátása például harmadára csökkent.

7 7 A vegyipar szakmai szerkezete - a évi folyóáras termelési érték alapján - % 23. Kőolajfeldolgozás és kokszgyártás 37,3 24. Vegyi alapanyag és termék 42,7 Ebből: Ipari gázgyártás 1,3 Színezékek, pigmentek 0,2 Szerves szervetlen alapanyagok 2,7 Műtrágyák 2,0 Műanyagok 15,5 Növényvédőszerek 0,6 Festékek 1,7 Gyógyszeripar 13,8 Tisztítószerek, kozmetikai ipar 3,2 Egyéb vegyipar 0,9 Vegyi szálak gyártása 0,8 25. Műanyagfeldolgozás. és gumigyártás 20,0 Ebből: Műanyag késztermék 15,2 Gumigyártás 4,8 Összesen: 100,0 4 sz. táblázat Értékesítés A 90-es évekig a vegyipari értékesítés 75-25% arányban oszlott meg a belföldi és export piacok között re az export részaránya 42%-ra nőtt, ami döntően az exportorientált szakágazatok szerepének növekedésére vezethető vissza. (A vegyipari export súlyponti területei: műanyagok, szerves vegyipari alapanyagok, gyógyszerek, gumi és műanyag késztermékek). A magyarországi elemzők számára a vegyipar kiviteli indexe mellett - mindig fontos jelzőszám volt az ország teljes vegyianyag és vegyitermék külkereskedelmi forgalmának alakulása is. (Külkereskedelmi forgalom alatt minden esetben a vegyipari anyagok és termékek teljes forgalmát értjük. Ide számít az anyag vagy termék akkor is, ha nem vegyipari vállalat exportálta, vagy importálta.) A 90-es években bekövetkezett változásokig a külkereskedelmi forgalom nagyjából kiegyenlített volt. A nemzetgazdaság ágazati szerkezetének átalakulásával párhuzamosan a vegyipari export-import szaldó fokozatosan romlott, majd az évtized közepére 1-1,1 milliárd USD érték közelében átmenetileg

8 8 stabilizálódott ban az egyenleg jelentős romlása következett be ben a passzívum elérte a 2 milliárd USD-t. A év kedvező változásai (jelentős exportnövekedés mellett mérsékeltebb behozatal bővülés) javítottak a negatív szaldón, de az még mindig nem kiegyensúlyozott. Az utolsó 5 gazdasági év külkereskedelmi forgalmának főbb adatait lásd a 5. sz. táblázatban. Vegyianyagok és vegyi termékek Külkereskedelmi forgalom alakulása millió USD 5. sz. táblázat Export Import Egyenleg Forrás: Kopint-Datorg Rt. A 90-es éveket megelőzően a vegyipari export jelentős része a keleti blokk országaiba irányult. A kivitel mai szerkezetére jellemző, hogy az értékesített árúk 60%-a fejlett ipari országokba, döntően az EU tagállamaiba jut. Megváltozott az import forrás-szerkezete is. Az Európai Unióból származó behozatal több mint 2/3-át adja az összes vegyianyag és vegyitermék importnak. A vegyipari külkereskedelmi forgalom relációs megoszlása % Reláció Export EU 49,9 67,1 EFTA 2,0 3,2 Egyéb fejlett 7,3 8,4 CEFTA 22,5 10,1 FÁK 8,0 6,3 Fejlődő 3,8 2,7 Egyéb 6,5 2,2 Összesen Forrás: Kopint-Datorg Rt. 6. sz. táblázat Import

9 9 Létszámviszonyok, foglalkoztatás A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik. Ennek ellenére a változások kezdetén még 110 ezer főt foglalkoztatott ben a vegyipari összlétszám közel 80 ezer fő. (Az iparban foglalkoztatottak 9,4 %-a.) Az egyes alágazatokban foglalkoztatottak számát és állománycsoportonkénti megoszlását a 7. sz. táblázat tartalmazza. Foglalkoztatottság év Megnevezés 7. sz. táblázat Foglalkoztatottak száma (fő) Fizikai Szellemi Összesen 23 Koksz, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag és termék gyártása Gumi és műanyag termék Vegyipar (5 fő feletti vállalkozás) Forrás: KSH A vegyipari munkavállalók döntő többsége teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidősök aránya 3% alatti. (Magasabb arány csak a gumi és műanyagfeldolgozó ágazatban mutatható ki). (A szakágazatok létszámviszonyait a 2.sz. melléklet mutatja). Vállalati struktúra A magyar vegyipar döntően kis és középvállalatokból áll. Nemzetközi mércével mérve nagyvállalatai is csak középvállalatoknak számítanak. A szerkezetváltás és a privatizáció az átlagos vállalatméret csökkenéséhez vezetett december 31.-én a vegyipari ágazatban működő vállalkozások száma a KSH adatai alapján volt. Alágazati megoszlását a 8. sz. táblázat mutatja:

10 10 Vegyiparban működő vállalkozások 8.sz. táblázat Megnevezés Vállalkozások száma 23. Kőolajfeldolgozás, kokszgyártás Vegyi anyag és termék gyártás Gumi és műanyag termék gyártás 1155 Összesen: 1741 Fenti számok nem tartalmazzák a jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat, továbbá a jelentős számú egyéni vállalkozót. Az 1741 vállalkozás közül a 20 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági egységek száma 413. A legmagasabb létszám-kategóriába tartozó, fő feletti létszámú - vállalatok száma mindössze 5. A 20 fő feletti létszámú vállalkozások számának megoszlását az alkalmazásban állók nagyságcsoportjai szerint a 9. sz. táblázat tartalmazza: 20 fő feletti vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók nagyságcsoportja szerint 9. sz. táblázat Alkalmazásban állók létszámának nagyságcsoportjai Vállalkozások száma fő között fő között fő között fő felett 5 Összesen 413 Forrás: KSH Árbevétel nagyságcsoport szerint vizsgálva a vállalkozások számát megállapítható, hogy a 10 milliárd Ft. feletti árbevételt realizáló vállalatok száma az ágazatban 15. E vállalatok foglalkoztatják a vegyipari létszám 43 %-át. Az öt legnagyobb vegyipari vállalat az árbevétel csökkenő sorrendjében:

11 11 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. BorsodChem Rt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. EGIS Gyógyszergyár Rt. A foglalkoztatottak számát tekintve is fenti 5 vállalat a legnagyobb, ( sorrendjük azonban változik.) A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolajfeldolgozás A szakágazat jellege, struktúrája A szakterület tevékenysége túlmutat nemcsak a vegyiparon, hanem a feldolgozóiparon is. (például kitermelési tevékenység). A mutatók azonban többnyire csak a vegyipari tevékenység-részre vonatkoznak. Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 658 milliárd Ft. (vegyipari tevékenység) Részaránya a vegyipari termelésből: 37% Részaránya a vegyipari exportból: 21% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 16% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 53% Az olaj- és gázipar a 90-es évek elején hozott liberalizációs intézkedések következtében sokszereplős. Ezek közül a domináns vállalatok a MOL Rt. és 9 jelentős külföldi olajipari cég. (a MOL Rt 25%-a állami tulajdonban van.) A hazai kőolajtermék piacon némi visszaesés és hosszú stagnálás után mérsékelt növekedés várható. A gáziparban az elmúlt évtized szerény növekedése néhány évig folytatódhat. A piac szereplői tőkeerős vállalkozások, amelyek a hatékonyság növelésével és a költségek csökkentésével képesek fenntartani jövedelmezőségüket. Érdemi növekedésre a régióban történő terjeszkedés nyújt lehetőséget. A szénhidrogén kutatásban és termelésben a legnagyobb nemzeti olajvállalat a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. mellett megjelentek a külföldi tulajdonú koncessziós társaságok. Ezek kevés alkalmazottal dolgoznak, mert az ország megkutatottsága jelentős mértékű és nagyon nagy szénhidrogén előfordulásra már nem lehet számítani.

12 12 A kőolajtermék nagykereskedelemben a korábbi több százról ma már száz alattira csökkent a vállalkozások száma. Ezek külföldi és hazai tulajdonú kereskedő társaságok, jellemzően kevés alkalmazottal. Az üzemanyag kiskereskedelemben a multinacionális vállalatok mellett több száz hazai kisvállalkozás is részt vesz. A MOL és az egyes multinacionális vállalatok saját alkalmazottal dolgoznak, de gyorsan növekszik a bérleti konstrukcióban működtetett töltőállomások száma. Az EU csatlakozás várható hatása a szakmára Az alágazatban az EU-hoz történő csatlakozás semmilyen különleges vagy érdemi változást nem hoz. A technikai, technológiai bázis korszerű, a termékek minősége megfelel a vonatkozó Uniós irányelveknek, a környezetvédelmi jogszabályokban előírt határidők betarthatók, a piac szabályozása már ma is olyan mintha uniós tagok lennénk. A vezetékes energiahordozó piac liberalizálása ugyan jelentősebb változásnak minősül, de teljesítésének semmilyen akadálya nincs. Műanyag-alapanyag gyártás A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 274 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 16% Részaránya a vegyipari exportból: 28% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 8% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 40% A műanyag alapanyagok döntő többségét 3 nagyvállalat gyártja. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt., és a BorsodChem Rt. komplex vegyi kombinátok, amelyek a monomereket vállalaton belül állítják elő, és többféle műanyagot is gyártanak. A Dunastyr Rt. az olasz anyavállalattól vett monomert polimerizál. Az ágazatba sorolt további vállalatok termelése az előbbiektől értékben és volumenben is messze elmarad. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. és a BorsodChem Rt. tulajdonosai között a szakmai befektetők mellett nemzetközi pénzügyi befektető csoportok és hazai kisbefektetők is megtalálhatók. A Dunastyr Rt. külföldi szakmai befektető tulajdonában van.

13 13 A három nagyvállalat korszerű technológiával és fejlett irányítási rendszerrel rendelkezik, amit minőségbiztosítási rendszere, illetve környezetközpontú irányítási rendszere is tanúsít. A magyar műanyagipar fejlődése az elmúlt 10 évben csaknem töretlen volt. Termelési volumene között közel 65%-al nőtt. A hazai műanyaggyártást a tömeg-műanyagok előállítása jellemzi, az egyes polimereknek (PE, PP, PVC, PS) csak 1-1 gyártója van. A magasabb értéket képviselő műszaki műanyagokból számottevő hazai gyártás nincs. A műanyag alapanyagok közel 70%-a exportra kerül, elsősorban az EU tagországokba, illetve a környező országokba. EU csatlakozás várható hatása a műanyag-alapanyag gyártásra Az Európai Unióhoz való csatlakozás a hazai műanyag alapanyag gyártó vállalatok számára lényeges változást nem jelent, már ma is az EU versenyfeltételei között működnek. Műanyagfeldolgozó ipar A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 268 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 15% Részaránya a vegyipari exportból: 15% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 30% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 40-45% A műanyagfeldolgozó ipar heterogén, sokszereplős szakágazat. Kis és közepes vállalatok jellemzik. Sokoldalúan kapcsolódik a gazdaság más területeihez, fejlődése szorosan összefügg az általános gazdasági környezet helyzetének alakulásával. A cégbejegyzések szerint Magyarországon műanyag-feldolgozó tevékenységet (is) közel 1000 vállalkozás folytat. Ebből 360 olyan cég van, amely legalább évi 10 t műanyagot dolgoz fel, ezek képviselik a termelés 98 %-át. Egyes cégek fő tevékenységük kiegészítéseként foglalkoznak műanyag feldolgozással is. (autógyártás, élelmiszeripar, stb.,) A műanyag-feldolgozó ipar privatizációja hosszabb időt vett igénybe. A külföldi tulajdonlás a nagyobb vállalkozásokra jellemzőbb. (60 % feletti a külföldiek átlagos tulajdoni részaránya a legnagyobb 40 műanyagfeldolgozó cégben.) A jelenlegi struktúrában a 100 legnagyobb cég adja a termelés 90 %-át, és súlyuk a foglalkoztatottak számát tekintve is hasonló.

14 14 Az átalakulás során a szakágazat a vegyipar egyik legerőteljesebben fejlődő szakterülete volt és fejlődési kilátásai is kiemelkedőek. Egy átlagos magyar műanyagfeldolgozó középvállalat körülbelül 100 fővel dolgozik, 4000 t terméket állít elő és 2,5 milliárd Ft árbevételt ér el. Alkalmazottainak %-a fizikai állományú, ezek fele szakmunkás. A munkarend jellemzően 3 műszakos, 5 napos munkahéttel, de gyakori a 4 műszakos (folyamatos működés) illetve az esetenkénti hétvégi munkavégzés. A szellemi állományú foglalkoztatottak száma a kisebb cégeknél illetve a külföldi tulajdonú vállalatoknál minimális. (Utóbbiaknál a marketing, a fejlesztés, beszerzés stb. központosított, és nem Magyarországon történik). EU csatlakozás várható hatása a műanyagfeldolgozó iparra Az EU csatlakozás lényegesen nem fogja megváltoztatni az ágazat helyzetét, mivel vállalatainak döntő többsége már ma is az EU-ra jellemző versenykörülmények között működik. A környezetvédelmi előírások szigorodásából fakadó terhek növekedésére fel kell készülni, de ha Magyarország ésszerűen követi az EU céljait és azok elérésének a gyakorlatát, akkor ez sem jelent az iparág számára súlyos problémát. Gyógyszergyártás Az ágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 243 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 14% Részaránya a vegyipari exportból: 21% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 18% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 80% között a hagyományos nagy gyógyszergyárakat privatizálták. Valamennyiben külföldi befektetők lettek a többségi tulajdonosok. Ezek -a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. pénzügyi befektető tulajdonosai kivételévelszakmai befektetők. Új, magánkézben levő kisvállalatok is születtek, többnyire külföldi résztvevőkkel létrehozott vegyes vállalati formában. (Közülük a Pharmavit Rt. ma már a hét legnagyobb gyártó közé tartozik.) A privatizációval együtt járt a vállalatok profiljának tisztulása. Diverzifikációs üzletágaikat megszüntették, vagy eladták. Kizárólag humán gyógyszerekkel foglalkoznak. A legnagyobb vállalatok megőrizték korábbi, térségbeli elismertségüket. (A Richter, az EGIS és a Chinoin, ott van a közép-kelet-európai országok első 10 gyógyszercége között.)

15 15 A gyógyszeripar erősen koncentrált. A hét legnagyobb cég (Richter, EGIS, Chinoin, Biogal, Human, ICN, Pharmavit) adja a termelés, az export és a belföldi értékesítés több mint 95 %-át. Ugyanakkor Magyarországon számos (40 felett) cégnek van humán gyógyszerre vonatkozó gyártási engedélye. Az érintettek egy része csupán egyszerű gyógyszerformákat (kenőcsök, tabletták) gyárt, közvetlenül a patikák részére. Egyes gyógyszeripari vállalatoknak (Richter, EGIS) jelentős külföldi érdekeltségei vannak a térségben. Az EU csatlakozás várható hatása A gyógyszeripar hagyományai, tulajdonosi szerkezete, termelési és piaci viszonyai révén szorosan kapcsolódik az EU gyógyszerszektorához. A szakma környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményei EU harmonizáltak től termékszabadalmi rendszere, iparjogvédelme is EU-konform. Feladatot jelent, hogy a csatlakozástól kezdődően át kell venni az un. SPC szabályozást. (Supplementary Protection Certificate). A törzskönyvi adatkizárólagosság intézményének jogszabályi érvényesítése 2003-tól esedékes. Gumiipar A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 84 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 5% Részaránya a vegyipari exportból: 9% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 9% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 70-75% Az erőteljesen centralizált export orientált - gumiipar privatizációja a legutolsók között valósult meg. A magánosítás decentralizációval járt. A szakma túlnyomó részét képező egykori TAURUS legjelentősebb gazdálkodó egységei multinacionális szakmai befektetők tulajdonában vannak. (Michelin, Phoenix) A privatizáció eredményeként 158 vállalkozás foglalkozik fő tevékenységként gumitermék gyártással, és kb. 330 vállalkozás profiljában szerepel gumitermékek készítése is. A szakágazat exportorientált karaktere megmaradt. Az export fő iránya az Európai Unió. A kisebb vállalatok exportképessége korlátozott. A szakágazat döntően beszállító iparnak tekinthető, amelynek konjunktúra helyzete más iparágak fejlődéséhez kapcsolódik. (elsősorban a járműiparéhoz)

16 16 A privatizációi utáni kapacitásnövelő beruházásokat követően a gumiipar termelésének volumenindexe évente 10-16%-al nő. Az ágazatban foglalkoztatott 72oo főből az alkalmazás módja szerint - 85% teljes munkaidős, és 15 % részmunkaidős. EU csatlakozás várható hatása a gumiiparra A nagyobb vállalatok nemzetközi cégek részeként - az anyavállalat piaci stratégiájának megfelelően a világpiacon értékesítenek, így a csatlakozás gyakorlatilag ezen a területen már megtörtént. Egyéb perspektivikusan működő vállalkozások beszállítói partnerkapcsolatot építettek ki kül- vagy belföldi székhelyű cégekkel, csatlakozáskor jelentős nehézség itt sem várható. A hagyományos technológiákkal működő kisvállalkozások versenyképességének viszont javulni kell. Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Az ágazatban működő szakszervezetek A hazai vegyiparban a meghatározó szakszervezeti tömörülés a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). A VDSZ szakági szakszervezeti szövetségek társulása. A VDSZ szakmailag a vegyipar mellett - képviseli az alumíniumipar, a gázszolgáltató ipar és egyéb un. rokon szakmákban dolgozó munkavállalók érdekeit, ugyanakkor nem tartozik érdekeltségi körébe a szakági szintűnek tekinthető - MOL Vegyész Szakszervezet.(kőolajfeldolgozás) A VDSZ-en kívül egyéb szakszervezetek is működnek a vegyiparban, ezek reprezentativitása azonban alacsony: LIGA Vegyipari Szakszervezeti Szövetség (LIVESZ) Munkástanács Szakszervezet Munkavállalók Független Szakszervezete LIGA konföderáció tagja Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligájának tagja

17 17 A VDSZ Működési területe A VDSZ működése kiterjed a Magyar Köztársaság egészére, valamint a külföldön, magyar munkáltatónál a vegyiparban és társult szakmákban munkát vállaló, vagy tanulmányokat folytató, illetve ott élő magyar állampolgárságú szakszervezeti tagokra. A működési terület kiterjed továbbá a Magyarországon letelepedési és/vagy munkavállalói engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárságú munkavállaló, vagy tanulmányokat folytató szakszervezeti tagokra. A VDSZ olyan szakági szakszervezeti szövetségek, tagszervezetek szövetsége, illetve társulása, amelynek tagjai: - az alumíniumipar, - a gumiipar, - a gyógyszeripar, a gyógyászati termékek gyártása, forgalmazása, - a kőolajipar - a gázipar, - a műanyagipar, - a műszaki-, háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek gyártása, - forgalmazása, - a szervetlen és szerves-vegyipar, - a vegyiszál gyártás, - a biotechnológia, az elektro- és magkémia, a környezet-technológia, - a rokon szakmák, - társult szakmák, területén lévő munkáltatóknál dolgoznak, függetlenül a tulajdonformától. A VDSZ célja: - a szövetség tevékenységi területén dolgozók szervezése szakszervezetekbe és munkahelyi tagszervezetekbe; - a szövetkező, illetve társult tagszervezetekbe tömörült tagság társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek képviselete, védelme és érvényesítése. A VDSZ feladata: - a tagszervezetek, szakmai és a területi szervezetek közötti koordináció biztosítása és segítése, - kapcsolattartás, kollektív megállapodások előkészítése, munkavállalói érdekek képviselete a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteknél, valamint más országos, központi szerveknél, - szolgáltatások, önsegélyező feladatok ellátása a tagszervezetek és tagjai számára,

18 18 - a tagszervezetek igényeinek megfelelő képviselet szakszervezet-politikai és gazdasági kérdésekben, - a VDSZ-hez tartozó szakszervezeti tagok sajátos problémáinak képviselete, azok megoldásának előmozdítása, - az ifjúság, a nők, az értelmiség, a műszakos dolgozók és a nyugdíjasok sajátos érdekeinek képviselete, érvényesítése, - a tagszervezeteinek, tagjainak jogvédelme. A VDSZ szakágazati szakszervezeti szövetségei és érdekképviseleti partnerkapcsolataik: Munkáltatói Szövetség HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége** Gázszolgáltatók Egyesülése, Magyar PB Gázipari Egyesület** Magyar Gumiipari Szövetség Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Magyar Vegyipari Szövetség Rokonszakmák (kvázi)** VDSZ érdekeltségi szféra összesen Szakágazati Szakszervezeti Szövetség Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége** Gázipari Szakszervezeti Szövetség** Gumiipari Szakszervezeti Szövetség Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége Foglalkoztatottak száma fő* Szakszervezeti taglétszám fő Szervezettség % , , , , ,0 Rokonszakmák** ,0 Összes érintett szakterület (VDSZ) ,0 *= Az un. szakágazati szakszervezeti szövetségek működési területéhez tartozó vállalatoknál foglalkoztatott létszám **= Statisztikai besorolás szerint nem vegyiparhoz tartozó szakterület, amely a meglévő munkavállalói érdekképviseleti struktúra miatt a VDSZ érdekkörébe tartozik

19 19 A VDSZ és a szakszervezeti konföderációk kapcsolatrendszere A VDSZ tagszervezeteinek többsége (70 %) az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez (ASZSZ), kisebb része (30 %) a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ) tartozik (VDSZ kongresszusi döntés alapján). A VDSZ un. szakági szövetségei közül az ASZSZ tagja az alumíniumipari, a gázipari, a gyógyszeripari, a rokon szakmák és a vegyipari szakág 38%-a. Az MSZOSZ-hez tartozik a gumiipari szakág, és a vegyipari szakág 62%-a. A VDSZ középszintű megállapodásai A VDSZ működési területén ágazati, illetve szakágazati kollektív szerződések vannak a gázipar, a gumiipar, a gyógyszeripar és a vegyipar területén, a lefedettség közel 80 %-os. Éves bérmegállapodások vannak a gyógyszeriparra és a vegyiparra. A VDSZ érdekeltségi szférájában a munkahelyi kollektív szerződések (KSZ) általi lefedettség a munkahelyek arányában 89 %. A VDSZ nemzetközi kapcsolatai A VDSZ 1990 óta tagja a Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének (ICEM), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetségének (EMCEF). A fent említett nemzetközi szövetségek folyamatosan ellátják a VDSZ-t a privatizációra, a multinacionális vállalatokra, az anyavállalatoknál meglévő kollektív szerződésekre, az Európai Üzemi Tanácsra, a környezetvédelemre, az egészségre és biztonságra vonatkozó szakanyagokkal. Képviselőik rendszeresen részt vesznek e témákban szervezett konferenciákon. Rendszeresen együttműködnek a térség társ-szakszervezeteivel (cseh-lengyelszlovák-szlovén-román-bolgár). A VDSZ aktívan közreműködött az évente szervezett találkozók előkészítésében. A VDSZ a kétoldalú kapcsolatokban arra törekedett, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok magyar, illetve az anyavállalatnál működő szakszervezetei közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki. Például: Németország: Phoenix; Ausztria: Henkel; Franciaország: Michelin, Norvégia: Norsk Hydro, ALPHARMA. A VDSZ-hez tartozó szakágazati szakszervezeti szövetségek a VDSZ-en keresztül tagjai az EMCEF-nek és az ICEM-nek. A szakágazati szakszervezeti szövetségek esetenként közvetlenül részt vesznek a Nemzetközi Szakmai Bizottságokban (gumiipari, gyógyszeripari, vegyipari, munkavédelmi, üzemegészségügyi).

20 20 A VDSZ az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (SZSZNSZ) munkájában a konföderációkon keresztül vesz részt (ASZSZ, MSZOSZ). A vegyipar területén működő egyéb szakszervezetek A gyógyszeripar területén: A BIOGAL Rt-nél működik a Biogal Dolgozók Független Szakszervezete 180 taggal. Nem tartoznak, illetve nem csatlakoztak sem az ágazathoz, sem a szakszervezeti konföderációhoz. A CHINOIN Rt-nél működik a Fiatalok és Munkavállalók Szakszervezeti Szövetségének Chinoin Gyári szakszervezete, amely a LIVESZ (Liga Vegyipari Szakszervezeti Szövetség) tagja, és a LIGA konföderációhoz tartozik. A vegyipar (VSZSZSZ érdekeltségi kör) területén: A LIGA Vegyipari Szakszervezeti Szövetség (LIVESZ) tagja a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete, amely a BorsodChem Rt.-nél működik 580 taggal. Ugyancsak a LIVESZ tagszervezete a DUNASTYR Szakszervezet (120 taggal), valamint az Olajipari Munkások Szakszervezete MOL Rt. (510 taggal). A LIVESZ a LIGA konföderáció tagja. A TVK Rt.-nél működik a Munkavállalók Független Szakszervezete 220 taggal, amely a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligájához tartozik. Három Munkástanács Szakszervezet működik e területen: a ZOLTEK Rt.-nél (Viscosa 90), a NIKE FIOCCHI Kft-nél, és a Holland Colours Kft-nél. Mindhárom Munkástanács Szakszervezet a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez (MOSZ) tartozik. A MOL Rt.-nél működő MOL-VEGYÉSZ Szakszervezet működési területe: az Rt.-nél termék előállítás és kereskedelem, lakossági szolgáltatás, pénzügy területén dolgozó, illetve az Rt. nyolc kiszervezett kft.-jének területén dolgozó szakszervezeti tagokat tömöríti. Taglétszáma 3929 fő, szervezettsége 44,4%. A MOL-VEGYÉSZ szakszervezet az Autonóm Szakszervezetek szövetségének tagja. Nemzetközi szinten az EMCEF tagja, kétoldalú kapcsolatai szerteágazóak.

21 21 Az ágazati szakmai szövetségek Általános jellemzők A szakmai szövetségek az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrehozott, szakmai-gazdasági érdekképviseletet ellátó országos szervezetek. Önálló jogi személyként működnek, a tagok belépése e szervezetekbe önkéntes. Vagyonuk a tagok által befizetett tagdíjakból képződik. A szakmai szövetségek többsége ágazati munkaadói érdekképviseletet is ellát. Általában tagjai az Európai Unióban működő, illetve más megfelelő nemzetközi szakmai, ágazati szövetségeknek. (társult, vagy teljes jogú tagság) Szoros a kapcsolat az EU tagországok nemzeti szövetségeivel, (egyes területeken a CEFTA országokban létrejött hasonló szövetségekkel is). Többségük tagsággal rendelkezik valamely hazai munkaadói konföderációban. A legnagyobb és a legtöbb szakmai szövetséget tömörítő szervezet ezek közül a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Kapcsolódásuk a nemzetközi általános munkáltatói szervezetekhez csak közvetett, valamely hazai munkaadói konföderáción keresztül történik. A szakmai szövetségek számára napjainkban a legnagyobb kihívást tagvállalataik EU csatlakozásra való felkészítése, és ezzel szinkronban saját tevékenységük harmonizálása, az EU normáknak megfelelő szövetségi struktúra (szervezet, működési rendszer) kialakítása jelenti. A harmonizáció részét képezi az ágazati szociális párbeszéd rendszerének kiépítése és működtetése is. A vegyipar szakmai szövetségei A vegyipari ágazatban öt önálló jogi személyiségű szakmai szövetség működik: Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) és integrált szakágazati szövetségei Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ) Magyar Festékgyártók Országos Szövetsége (MAFEOSZ) (A továbbiakban a szakmai szövetségeket fenti rövidítések jelölik.) A MAFEOSZ kivételével az önálló szakmai szövetségek közel egyidőben ( ) alakultak meg. A MAFEOSZ alig több mint 1 éve kezdte meg működését (tevékenysége formálódik).

22 22 A MAVESZ-től eltérően a MAGUSZ, a MAGYOSZ és a MAFEOSZ, illetve a MÁSZ 1-1 szakágazat érdekképviseletét látja el. A MAVESZ mint gyűjtőszövetség elvben minden vegyipari szakágazat képviselője. Általános tevékenysége szakágazatokon túlmutat, tagvállalati köre is ennek megfelelő. Sajátos helyzetéből kiindulva a vegyipart általánosan érintő kérdésekben többnyire a vegyipari szakágazati szövetségekkel egyeztetve - a teljes vegyipar képviseletében szólal meg. A szakágazati szövetségek a szakterület speciális érdekképviseleti feladatainak ellátására szerveződtek. A tagsági kör átfedést mutat. A vegyiparban számos olyan vállalat is van, amely nem tagja egyik érdekképviseleti szövetségnek sem. Ezek többsége kis szervezet, amely anyagi okok miatt marad távol a szakmai szövetségektől. Érdekeik képviseletére ezek egy része más (nem szakma-specifikus) munkaadói konföderációt választ (például: OKISZ). Kezdetben nagyszámú külföldi tulajdonú vállalat, illetve azok magyarországi érdekeltsége gondolta úgy, hogy nem lép be a releváns magyar szakmai szövetségekbe. A közelmúltban egyre több cég ismerte fel, hogy érdeke a csatlakozás, bár a távolságot tartók száma még mindig nagy. MAVESZ A Magyar Vegyipari Szövetség a vegyipar 1990-ben alakult általános érdekképviseleti szervezete. Az szövetség tevékenysége A MAVESZ a Magyarországon vegyipari tevékenységet folytató vállalkozások szakmai érdekeit képviseli, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást. Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, és ennek alapján szakmai információkat nyújt tagjainak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. Legfontosabb érdekképviseleti funkciók: szakmai érdekek képviselete a jogalkotásban, szakmai érdekek képviselete a hatóságként működő szervezeteknél, ágazati munkáltatói érdekképviselet, a vegyipar nemzetközi szakmai képviselete, információs rendszerek működtetése, tájékoztatók kiadása, szemináriumok és konferenciák szervezése, a vegyipar környezetvédelmi tevékenységének koordinálása a vegyipar általános kereskedelempolitikájának összehangolása, a vegyipar társadalmi megítélésének javítása, kapcsolattartás a tömegkommunikációs szervezetekkel.

23 23 A MAVESZ szervezeti keretet képez több a szövetségbe jogilag is integrált szektor-specifikus szakmai ügyeket képviselő érdekcsoport számára. Szakszövetségei: Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) Magyar Kozmetikai-, Mosó- és Tisztítószer Ipari Szövetség (MKMTSZ) A Magyar Műanyagipari Szövetség szakmakörében, de a MAVESZ szakszövetségeként működik a Műanyag-Csőgyártók Szövetsége (MCSSZ). A szakszövetségek a MAVESZ szervezetéhez kapcsolódva saját szakmai szabályzataik szerint - működnek, jogilag nem önállóak. A szakágazati külön érdekek alapján végeznek érdekképviseleti munkát. A vegyipart általánosan érintő szakmai kérdésekben álláspontjukat a Magyar Vegyipari Szövetséggel összehangolják. 123 tagvállalatot képviselnek. A MAVESZ-nek 51 közvetlen tagja van. Az egyes szakmai szövetségek tagjai közvetetten kapcsolódnak a MAVESZ-hez. Előfordul hogy egy vállalat közvetlen MAVESZ tagsága mellett szakszövetségi tag is. Az átfedéseket kiszűrve a MAVESZ összesen 153 tagvállalat érdekeit képviseli. A tagvállalati kör munkavállalóinak létszáma megközelítőleg fő. (A teljes vegyipari létszám több mint 50 %-a.) A tagság összetételére jellemző, hogy a termelő vállalatok mellett tagjai kereskedelmi szervezetek, kutató intézetek, egyéb tevékenységet folytató szervezetek, és más ágazathoz tartozó, de a vegyiparhoz szorosan kapcsolódó vállalatok is. A MAVESZ tagja a reálszféra legnagyobb munkaadói érdekképviseletének a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. (MGYOSZ) A MAVESZ szakszövetségeiről A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) a műanyaggyártás és a műanyagfeldolgozás szakmai érdekeit képviseli. Taglétszáma: 68 Társult tagként műanyagok nagykereskedelmével foglalkozó cégek, külföldi műanyag gyártók magyarországi képviseletei, kutatási intézet és más szervezetek is részt vesznek a munkájában. A Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) reprezentálja a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit. Taglétszáma: 27 (ebből termelő vállalat 10.)

24 24 A Magyar Kozmetikai, Mosó- és Tisztítószer Ipari Szövetség (MKMTSZ) képviseli a kozmetikai és háztartás-vegyipari szakmában érdekelt vállalatokat. Taglétszáma: 28 A MAVESZ szövetségi rendszer nemzetközi kapcsolatai: A MAVESZ 1992 óta társult-, 2001 óta teljes jogú tagja az Európai Vegyipari Tanácsnak (CEFIC). Szektor szövetségei szintén kapcsolatot tartanak európai partner szervezeteikkel. A kapcsolatrendszer az alábbi: MMSZ NISZ MKMTSZ az Európai Műanyag-feldolgozók Szövetségének (EUPC) tagja és részt vesz a műanyagipari szövetségek világszervezetének, a (CIPAD)-nak munkájában is. az Európai Növényvédelmi Szövetségnek (ECPA) tagja. (Közép- Kelet-Európából az egyetlen teljesjogú tag.) tagja az Európai Kozmetikai Szövetségnek (COLIPA), és a Nemzetközi Mosószer Szövetségnek (AISE). MAGYOSZ A MAGYOSZ 1990-ben alakult meg, mint a magyar gyógyszeripar érdekképviseleti szervezete. Fő feladatai: képviseli a szakterület érdekeit, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és külföldi gyógyszerkutatási, fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, s ezek alapján szakmai információt nyújt a tagoknak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. A MAGYOSZ rendes tagjai lehetnek olyan jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, melyek gyógyszerek, gyógytermékek előállításával, kutatásával, fejlesztésével, ellenőrzésével, piacra juttatásával vagy ezek bármelyikével foglalkoznak. A MAGYOSZ-nak 46 rendes, 10 pártoló és 3 tiszteletbeli tagja van. Tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Tagja a Gyógyszergyártók Világszövetségének, az IFPMA-nak (International Federation of Pharmaceutical Manufacturers Associations), valamint az Európai Öngyógyszerezési Ipar Szövetségének (Association of the European Self- Medication Industry), hagyományos rövidítése szerint AESGP. (Öngyógyszerezés = a nem vényköteles készítmények felelősségteljes egyéni alkalmazása)

25 25 Két további szakmai szervezet is működik a gyógyszerágazatban: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Taglétszáma 32, tagjai külföldi, többnyire multinacionális cégek magyarországi érdekeltségei. Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete Taglétszáma 10, tagjai nagyobbrészt külföldi generikus gyártók magyarországi leányvállalatai és importőrök. (generikus gyógyszer = amelynek szabadalmi oltalma már lejárt, s ezért bárki gyárthatja) MAGUSZ A Magyar Gumiipari Szövetség a gumiipari szakágazat munkaadói szervezete. A szövetség tagvállalatainak száma 32, ebből 27 cég gumigyártó. A szövetség célja, hogy összefogja a hazai vállalkozókat, és együttes fellépéssel képviselje és segítse eredményes gazdálkodásukat, versenyképességüket. Fő küldetésének tekinti az érdekvédelmet a szakmával kapcsolatos jogalkotás területén, a közös megjelenést a kiállításokon és szakmai fórumokon, a szakmai párbeszéd kiszélesítését hazai és nemzetközi területen. A Magyar Gumiipari Szövetség a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szervezetének tagja óta társult tag az Európai Gumiipari Szövetségben (BLCI). További munkaadói szervezetek a szakmában: A multinacionális abroncsgyárak hazai forgalmazói a Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesületéhez, a gumiabroncs újrafutózással foglalkozó vállalkozások az AJAKSZ Gumszak Egyesülethez tartoznak. A két rokon szervezettel a MAGUSZ jó munkakapcsolatot tart fenn, szorosan együttműködnek elsősorban a hulladékkezelés kérdésében. MÁSZ A Magyar Ásványolaj Szövetség 1991-ben alakult két hazai, valamint több a magyar piacon már jelen lévő nagy nemzetközi olajvállalatok képviselőiből. Jelenleg 15 olajipari cég a tagja.

26 26 MAFEOSZ A MAFEOSZ 2000-ben alakult 12 lakk-festékipari vállalat elhatározásából. Első szakmai feladatait a termékdíj, a jövedéki ügyek és a fogyasztóvédelem területén felmerült problémák gyors megoldásában határozta meg. Főfoglalkozású alkalmazottja nincs, az egyes vállalatok képviselői társadalmi munkában végzik érdekképviseleti tevékenységüket. A szövetség működési rendje még nem alakult ki teljesen. A vegyipari munkaadói szövetségek együttműködése A korábbi hagyományok, illetve megalakulásuk sajátos körülményei folytán a vegyiparban 5 önálló munkaadói szövetség jött létre. Működésük, bár feladat és célrendszerükben átfedések is találhatók, az informális kapcsolati úton kialakult együttműködéstől eltekintve nem összehangolt. Az együttműködés a vegyipart átfogóan érintő témákra jellemző. (környezetvédelem, biztonságtechnika, jövedéki ügyek, oktatás). A szervezett kapcsolatok csak a szövetségek közötti tájékoztatásra jellemzőek. A szorosabb kapcsolattartás, - esetleg bizonyos munkamegosztással párosítva ajánlatos lenne. Az integráltabb működés növelné az egyes kezdeményezések mögé állítható érdekképviseleti erőt, és csökkenthetné az érdekképviseleti ráfordításokat, bővíthetné a nemzetközi információbázist. Az erre irányuló egyeztető párbeszéd, vezetői szinten megkezdődött. A szociális párbeszéd kérdéseiben a szövetségek között együttműködés nem alakult ki. Ennek csak részben magyarázata, hogy az öt szövetség közül csak kettő (MAVESZ, MAGYOSZ) foglalkozik mélyebben ilyen kérdésekkel. Az együttműködés itt is szükséges lenne. A jelenlegi projekt (az ágazat egészére egységes tanulmány összeállítása) az első alkalom, amikor az érintett öt szövetség képviselői bizonyos mértékig együttműködnek. (Az egyeztető megbeszélést a MAVESZ mint az ágazati tanulmányért felelős - kezdeményezte, kérve az érintettek támogatását a feladat végrehajtásához.)

27 27 A kollektív alku jellemzői (Bemutatva a munkaadói oldal szemléletével, kiegészítve a szakszervezeti oldal különvéleményével) Munkáltatói érdekképviselet a szakmai szövetségeknél Szövetségi munka szociális párbeszéd szervezése nélkül A vegyiparban működő szakmai szövetségek közül két szövetség (MÁSZ, MAFEOSZ) munkáltatói érdekképviseleti kérdésekkel nem foglalkozik. A MAGUSZ ezirányú tevékenysége során az MGYOSZ szakmai bizottsági megállapodásainak adaptációjára törekszik. A szociális párbeszéd szervezésétől való elzárkózásukat, vagy korlátozott tevékenységüket az érintett szövetségek az alábbiakkal indokolták: MAFEOSZ: Tevékenységének alig több mint egy éves időszaka alatt elsősorban szakmai feladataira koncentrált. A munkaügyi kapcsolatok, kollektív szerződés vonatkozásában az álláspontjuk még tisztázatlan. Úgy ítélik meg, hogy a szakágazatban speciális viszonyokat teremtenek az eltérő nagyságú és különböző múltra visszatekintő tagvállalatok, és a mögöttük meghúzódó hazai és multinacionális hátterű sajátos tulajdonosi szervezetek. Ez nem kellően alapozza meg a közös fellépés lehetőségét. MÁSZ Tagjai részéről nincs igény ágazati munkaadói érdekképviseletre. Jelenleg nincs középszintű Kollektív Szerződés, és bérmegállapodást sem kötnek a munkáltatók. A MOL Rt. (amely a legnagyobb hazai olajipari vállalat, és létszáma fő körül van) Kollektív Szerződésben rögzíti a munkavállalói juttatásokat, melynek mértéke a reprezentatív szakszervezetekkel történő megállapodást követően kerül meghatározásra. Többmunkáltatós Kollektív Szerződés megkötésére eddig nem került sor, a MOL Rt. tulajdonában lévő leányvállalatok önállóan egyeztetnek a szakszervezetekkel, a MOL Rt. Kollektív Szerződésében rögzítetteket irányelvként alkalmazzák.

28 28 MAGUSZ Több munkáltatóra érvényes vagy ágazati kollektív szerződés nem került megkötésre, és középszintű bérmegállapodásra sem merült föl az eddigiekben igény. A MAGUSZ tagvállalatai külön-külön az MGYOSZ ajánlásait igyekeznek érvényesíteni. Középszintű kollektív munkaügyi megállapodás megkötésére egyelőre nincsen munkaadói törekvés. A legnagyobb cégeknél van ugyan vállalati szintű szerződés, de a szétaprózott kisvállalkozások lehetőségei semmiképp sem hozhatók szinkronba az előbbiekével. Ezért nem várható változás ezen a területen. A MAGUSZ egy-egy képviselővel részt vesz az MGYOSZ munkaügyi és munkabiztonsági bizottságának munkájában, a szövetség véleménye szerint a tájékoztatás és az alapvető érdekképviselet lehetősége ezáltal adva van. A szociális párbeszéd közvetlen szervezését felvállaló szövetségek A MAVESZ és a MAGYOSZ a munkaadói-munkavállalói kapcsolatrendszerben is képviseli tagsági körét. Mindkét szervezet köt középszintű kollektív szerződést, és annak részét képező bérmegállapodást, képviseleti kompetenciáiknak megfelelően. Középszintű kollektív szerződések A MAVESZ és a MAGYOSZ a középszintű megállapodásaikat munkavállalói oldalról a VDSZ illetékes szakági szakszervezeti szövetségeivel kötötték. (A munkaadói oldal tanulmánya e két megállapodás jellemzőit vizsgálja.) Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződés A gyógyszeripari szakágazatban ban került aláírásra az a Kollektív Keretszerződés, amely módosításokkal, a fő paraméterek évenkénti aktualizálásával ma is érvényes. A ma már Ágazati Kollektív Szerződésnek nevezett (reális elnevezése: Szakágazati Kollektív Szerződés) dokumentumot 8 gyógyszeripari cég elsőszámú vezetője, illetve szakszervezeti vezetője írta alá. A megállapodást ellenjegyezte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének, illetve a VDSZ Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetségének vezetője.

29 29 Az aláírók közösen határozták meg: a Szerződés célját, hatályát, módosításának és felmondásának feltételeit, a dokumentum és a helyi kollektív szerződések kapcsolódásának módját, a kapcsolattartás és az együttműködés formáit, a munkaviszonnyal összefüggő általános szabályokat, a bérekre és keresetekre, a bérpótlékokra, az állásidő díjazására, a kollektív egészségvédelemre, a szociális juttatásokra, a munkavállalók és a munkáltatók kötelezettségeire, valamint a sztrájkra vonatkozó szabályozás alapjait. A két fél, évenként tárgyalja és aktualizálja a bértarifa táblázat minimumtételeit, az évi átlagkereset növekedés minimum mértékét, a havi minimálbér mértékét, valamint a szociális célra fordítandó keret minimális összegét, Ft/fő/év mértékegységben. Az Ágazati Kollektív Szerződést a felek határozatlan időre kötötték. Az aláírók száma az évek során változott, de ma is az aláírók között találunk 5 nagyvállalatot és 3 középvállalatot. A lefedettségi rátát a szövetség 80 %-ra becsüli. A kötelezettségek csak az aláíró cégekre vonatkoznak, nem terjeszthetők ki a MAGYOSZ-tagságára, illetve a szakágazat egészére. A megállapodásban foglaltak az aláírókra kötelező jellegűek, de az évente aktualizált paramétereket illetően kialakult a külön záradékok gyakorlata, (ami azt jelenti, hogy az illető cég egy-egy mutató vonatkozásában az általánostól eltérő, annál gyengébb feltételeket tud csak biztosítani.) Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződés A MAVESZ és a VDSZ elnöke augusztus 12.-én írták alá a Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződést, és ennek részét képező évi Bérmegállapodást (ÁKSZ). A megállapodás határozatlan időre szól, így az időközben történt módosításokkal együtt ma is érvényes. A szerződés fő tartalmi elemei: Szerződés célja Eljárási szabályok (szerződés hatálya, megkötése, felmondása, módosítása) A szerződést kötő felek kapcsolata, az együttműködés formái Szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó megállapodás Munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok (munkaviszony létesítése, munkaszerződés, munkaidő, munkarend, munkaviszony megszüntetése, végkielégítés) Munka díjazása (ágazati bérmegállapodás előírása, pótlékok) Béren kívüli juttatások Munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek Anyagi felelősség Sztrájk Munkaügyi jogvita rendezése.

30 30 A szerződő felek megállapodtak abban, hogy nem kezdeményezik a szerződésnek az egész ágazatra való kiterjesztését. A megállapodás a MAVESZ tagvállalataira nem kötelező. Azon vállalatok tekintetében viszont, akik a megállapodáshoz csatlakoznak, a megállapodásban foglaltak kötelező erejűek. A megállapodás aláírása után a szerződő felek külön-külön, vagy együttesen tájékoztatják a tagjaikat a megállapodásról, kérve csatlakozásukat. Lehetőség van arra is, hogy valamely gazdálkodó szervezet úgynevezett kivételekkel csatlakozzon, azaz a megállapodás egyes pontjainak teljesítését ne vállalja (vagy csak későbbi időpontra vonatkozóan vállalja). A MAVESZ speciális helyzetéből adódóan - a megállapodás megkötéséről saját tagszervezetei mellett az érdekeltségi körébe tartozó más, szövetségeken kívüli szervezeteket is tájékoztatja, lehetőséget biztosítva a csatlakozásukra. A Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződéshez és a Bérmegállapodáshoz az aláírást követően 17 vállalat csatlakozott (néhányan kivételekkel). A csatlakozók száma és összetétele a vegyiparban történt változásokat követve az elmúlt időszak alatt módosult. Az eltelt kilenc év során az ÁKSZ kisebb mértékű korrekciójára több alkalommal, felülvizsgálatára és átfogó módosítására évben került sor. Az így megújult megállapodáshoz 27 vállalat csatlakozott. (A csatlakozók számának növekedése részben vállalati szétválással magyarázható: egy holding több leányvállalta önálló aláíróként jelent meg.) A csatlakozók a magyar vegyipar mérvadó, belföldön termelő tevékenységet folytató nagyobb és közepes vállalatai, továbbá néhány kisvállalat. A csatlakozó vállalatok munkavállalóinak többsége a VDSZ tagja. A Munka Törvénykönyve évi módosítása miatt jelenleg az ÁKSZ ismételt teljes felülvizsgálata szükséges. Az ÁKSZ egy általános keret-megállapodást jelent. Számos fontos kérdés szabályozását a helyi Kollektív Szerződések (KSZ) hatáskörébe utal, előírva, hogy az erre vonatkozó szabályozást a helyi KSZ-nek tartalmaznia kell. Sok területet nem szabályoz: (munkaidő beosztás, kártérítés, oktatás, szociálisjóléti juttatások keretösszege stb.) rábízva a helyi megállapodásokra ennek szabályozását.

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány)

A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány) Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése PHARE program előkészítése A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány) Készítette: Hódi Zoltán (Farkas István

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 ÜZLETI JELENTÉS 2010. ÉVRŐL A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2003. október 1. 2004. március 31. az üzleti év első féléve (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Rt. üzleti éve október 1-től

Részletesebben

Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről

Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről TÁJÉKOZTATÓ A TVK-CSOPORT 2013. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) (Reuters: TVKD.BU, honlap: www.tvk.hu)

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Svéd Királyság alkotmányos monarchia Stockholm 449 964 km² Népesség 9 122

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE BORZÁN ANITA 1 Bevezetés A rendszerváltó szocialista országok gazdasági érdeklődése hirtelen mélypontra zuhant egymás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25 Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25 2 2011-ben, jó kezdést követően a Magyarországra irányuló lengyel export növekedési üteme a következő negyedévekben lassulni kezdett. Míg az első

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

INOTA VÉGNAPJAI A TARTALOMBÓL

INOTA VÉGNAPJAI A TARTALOMBÓL ALAPÍTVA 1906-ban XLVIII. ÉVFOLYAM 2005. JÚLIUS - AUGUSZTUS INOTA VÉGNAPJAI A jövô év elején bezárja inotai alumíniumkohóját a Mal Magyar Alumíniumtermelô és Kereskedelmi Rt. Elhatározását június utolsó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január MUNKAADÓI OLDAL VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január Készítette: Meyer Róbertné 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés Privatizáció,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához 2 I. Általános rész A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Vegyipari gépésztechnikus

Vegyipari gépésztechnikus Vegyipari gépésztechnikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A vegyipari gépésztechnikus technikusi munkát végez. 005-ben a vegyipari ágazatban technikusként dolgozók

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

ZALAKERÁMIA RT. 2004. I-III. negyedévi gyorsjelentése

ZALAKERÁMIA RT. 2004. I-III. negyedévi gyorsjelentése Társaság neve: Zalakerámia Rt. Telefon 92/313-640 92/550-300 Társaság címe: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6. Telefax 92/312-070 Ágazati besorolás 2630 Burkolólapok és csempék gyártása E-mail cím

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése Beszámolónk a PANNONPLAST Csoport konszolidált, a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) szerint készített, nem auditált adatait tartalmazza.

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség 2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség Új pályázatot hirdetett meg az Európai Unió: a kiírást elsősorban az iparpolitikai innovációban érdekelteknek és érintetteknek érdemes böngészniük. Az iparpolitikai

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A nagyvállalatok szerepe Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában. elnök

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A nagyvállalatok szerepe Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában. elnök Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara A nagyvállalatok szerepe Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában Miskolc, 213. április Bihall Tamás elnök A nagyvállalatok szerepe Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése 2004. II. 2004. augusztus 16. A Pannonplast Rt. 2004. II. i gyorsjelentése A gyorsjelentés a Pannonplast Csoport konszolidált, a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben