VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY január

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január"

Átírás

1 MUNKAADÓI OLDAL VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY január Készítette: Meyer Róbertné

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés Privatizáció, tulajdonosi szerkezet Szakmastruktúra Értékesítés Létszámviszonyok, foglalkoztatás Vállalati struktúra A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolajfeldolgozás Műanyag-alapanyag gyártás Műanyagfeldolgozó ipar Gyógyszergyártás. Gumiipar Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Az ágazatban működő szakszervezetek Az ágazati szakmai szövetségek Általános jellemzők A vegyipar szakmai szövetségei MAVESZ MAGYOSZ MAGUSZ MÁSZ MAFEOSZ A vegyipari munkaadói szövetségek együttműködése A kollektív alku jellemzői Munkáltatói érdekképviselet a szakmai szövetségeknél Középszintű kollektív szerződések Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződés Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződés A középszintű szociális párbeszéd további fórumai A MAVESZ és a VDSZ kapcsolata Kapcsolódás az Európai Uniós Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságokhoz Az érdekegyeztetés problémái, megoldási javaslatok Mellékletek 1. TEÁOR 98 (ágazati osztályozási rendszer) 2. A vegyiparban foglalkoztatottak száma

3 3 Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Magyarországon a jelenlegi érdekképviseleti gyakorlat szerint az EU statisztikai rendszertől eltérően - a 23-as, 24-es és 25-ös statisztikai kódnak megfelelő alágazatok összességét nevezzük vegyiparnak. Ez valójában más mint az EU-ban értelmezett vegyipar fogalom, mert a kőolajfeldolgozást, a vegyipari alapanyagok és termékek gyártását, valamint a műanyag és gumigyártást együttesen jelenti. Jelen tanulmány a vegyipart ennek megfelelően elemzi. A 3 említett alágazaton belül 30 szakágazatot különböztethetünk meg. A tevékenységi kört leíró hivatalos statisztikai rendszer (TEÁOR 98) szerinti szakágazati bontást az 1.sz. melléklet tartalmazza. Az ágazat jellege, struktúrája (A magyar vegyipar változásai között) Az közötti időszak a magyar vegyiparban számos területen jelentős változást hozott. Átalakult a szakma-szerkezet, végbement a privatizáció, és az ágazat vállalatai felkészültek a folyamatosan változó bel- és külpiaci körülményekhez való igazodásra. Az átalakult vegyipar csökkenő nemzetgazdasági részaránya ellenére megmaradt a magyar gazdaság kulcságazatának. A túlélő rész jövedelmezően, versenyképesen, környezetorientáltan fejlődik, és érett az EU-csatlakozásra. Termelés A vizsgált időszakban a vegyipar teljesítménye jelentősen visszaesett. A mélypont 1992-ben volt. Az közötti időszak éveit a stagnálás jellemezte ben az ágazat elmozdult a holtpontról. A távol-keleti, és FÁK országokban kialakult válsághelyzet miatt a várt növekedés mégsem következett be év II. félévétől elkezdődött a vegyipar ismételt visszaesése, és ez 1999 végéig tartott. (1999-ben a termelés nemzeti valutában, összehasonlító áron 7,2%-al csökkent.) Ezt követően a külső és belső feltételek kedvező változása (bővülő kiviteli lehetőségek, megélénkült belföldi kereslet) a évben pozitív eredményeket hozott. ( között a termelés változását az 1. sz. táblázat, a év termelési adatait a 2. sz. táblázat mutatja.

4 4 Vegyipari termelés indexei Évek Előző év azonos időszaka = sz. táblázat összehasonlító áron (%) 1990 = ,2 100, ,4 80, ,9 74, ,0 75, ,9 79, ,8 78, ,3 76, ,6 80, ,3 82, ,8 76, ,7 81,9 Forrás: KSH 2000-ben az ipari termelés 15 %-át a vegyipar adta. Az ipari exportból a vegyipar részesedése megközelítette a 12 %-ot. Vegyipari termelés értéke (2000. év) 2. sz táblázat millió Ft. Megnevezés Termelési érték folyóáron 23 Koksz, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag és termék gyártása Gumi és műanyag termék Vegyipar

5 5 Privatizáció, tulajdonosi szerkezet A vegyipar privatizációja több lépcsőben ment végbe, és 1998 végére gyakorlatilag befejeződött. Az állami tulajdon részaránya 2000-re 9%-ra csökkent. Nem túl jelentős állami tulajdonrész csak a kőolajfeldolgozásban és a gyógyszeriparban maradt fenn. A külföldi tőke aránya a vegyiparban 55%, magasabb az ipari átlagnál. (46%). A vegyipari vállalatok tulajdonosi szerkezete 3. sz. táblázat Tulajdonosi szerkezet Állami tulajdon 77,8 9,1 Külföldi befektetők 8,2 55,4 Belföldi befektetők 7,8 29,1 Egyéb (önkormányzatok. stb.) 6,2 6,4 Forrás: MAVESZ jelentés A privatizáció során egyes szakágazatokban (ipari gázgyártás, gyógyszergyártás, háztartásvegyipar, kozmetikai ipar, műszálgyártás, színezék és pigment gyártás, lakk-és festékipar) külföldi szakmai befektetők szereztek többségi, vagy teljes tulajdoni hányadot. Más szakágazatok (szerves-szervetlen vegyipar, műanyagalapanyaggyártás, műanyagfeldolgozás) döntően a pénzügyi befektetőket vonzották. A legjelentősebb vegyipari vállalatok az értéktőzsde kiemelkedő szereplői, és tulajdonosi szerkezetük folyamatosan változik. Szakmastruktúra Az elemzett időszak változásai a szakágazati struktúrát lényegesen nem változtatták meg. Az egyik stratégiai szakágazatnak tekintett műanyaggyártás az alapjául szolgáló petrolkémiával együtt növelte súlyát. Ugyanez nem mondható el a szintén stratégiai jelentőségű gyógyszergyártásról, amelynek részaránya csökkent, bár továbbra is a magyar vegyipar kulcsterülete maradt. Néhány szakágazat - más gazdasági ágaztatok versenyhelyzetével összefüggésben - vesztett jelentőségéből. Ilyen volt az agrár szektorhoz kapcsolódó növényvédőszer illetve műtrágyagyártás. (A műtrágyagyártás kibocsátása például harmadára csökkent.

6 6 A vegyipar szakmai szerkezete - a évi folyóáras termelési érték alapján - % 23. Kőolajfeldolgozás és kokszgyártás 37,3 24. Vegyi alapanyag és termék 42,7 Ebből: Ipari gázgyártás 1,3 Színezékek, pigmentek 0,2 Szerves szervetlen alapanyagok 2,7 Műtrágyák 2,0 Műanyagok 15,5 Növényvédőszerek 0,6 Festékek 1,7 Gyógyszeripar 13,8 Tisztítószerek, kozmetikai ipar 3,2 Egyéb vegyipar 0,9 Vegyi szálak gyártása 0,8 25. Műanyagfeldolgozás. és gumigyártás 20,0 Ebből: Műanyag késztermék 15,2 Gumigyártás 4,8 Összesen: 100,0 4 sz. táblázat Értékesítés A 90-es évekig a vegyipari értékesítés 75-25% arányban oszlott meg a belföldi és export piacok között re az export részaránya 42%-ra nőtt, ami döntően az exportorientált szakágazatok szerepének növekedésére vezethető vissza. (A vegyipari export súlyponti területei: műanyagok, szerves vegyipari alapanyagok, gyógyszerek, gumi és műanyag késztermékek). A magyarországi elemzők számára a vegyipar kiviteli indexe mellett - mindig fontos jelzőszám volt az ország teljes vegyianyag és vegyitermék külkereskedelmi forgalmának alakulása is. (Külkereskedelmi forgalom alatt minden esetben a vegyipari anyagok és termékek teljes forgalmát értjük. Ide számít az anyag vagy termék akkor is, ha nem vegyipari vállalat exportálta, vagy importálta.) A 90-es években bekövetkezett változásokig a külkereskedelmi forgalom nagyjából kiegyenlített volt. A nemzetgazdaság ágazati szerkezetének átalakulásával párhuzamosan a vegyipari export-import szaldó fokozatosan romlott, majd az évtized közepére 1-1,1 milliárd USD érték közelében átmenetileg

7 7 stabilizálódott ban az egyenleg jelentős romlása következett be ben a passzívum elérte a 2 milliárd USD-t. A év kedvező változásai (jelentős exportnövekedés mellett mérsékeltebb behozatal bővülés) javítottak a negatív szaldón, de az még mindig nem kiegyensúlyozott. Az utolsó 5 gazdasági év külkereskedelmi forgalmának főbb adatait lásd a 5. sz. táblázatban. Vegyianyagok és vegyi termékek Külkereskedelmi forgalom alakulása millió USD 5. sz. táblázat Export Import Egyenleg Forrás: Kopint-Datorg Rt. A 90-es éveket megelőzően a vegyipari export jelentős része a keleti blokk országaiba irányult. A kivitel mai szerkezetére jellemző, hogy az értékesített árúk 60%-a fejlett ipari országokba, döntően az EU tagállamaiba jut. Megváltozott az import forrás-szerkezete is. Az Európai Unióból származó behozatal több mint 2/3-át adja az összes vegyianyag és vegyitermék importnak. A vegyipari külkereskedelmi forgalom relációs megoszlása % Reláció Export EU 49,9 67,1 EFTA 2,0 3,2 Egyéb fejlett 7,3 8,4 CEFTA 22,5 10,1 FÁK 8,0 6,3 Fejlődő 3,8 2,7 Egyéb 6,5 2,2 Összesen Forrás: Kopint-Datorg Rt. 6. sz. táblázat Import

8 8 Létszámviszonyok, foglalkoztatás A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik. Ennek ellenére a változások kezdetén még 110 ezer főt foglalkoztatott ben a vegyipari összlétszám közel 80 ezer fő. (Az iparban foglalkoztatottak 9,4 %-a.) Az egyes alágazatokban foglalkoztatottak számát és állománycsoportonkénti megoszlását a 7. sz. táblázat tartalmazza. Foglalkoztatottság év Megnevezés 7. sz. táblázat Foglalkoztatottak száma (fő) Fizikai Szellemi Összesen 23 Koksz, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag és termék gyártása Gumi és műanyag termék Vegyipar (5 fő feletti vállalkozás) Forrás: KSH A vegyipari munkavállalók döntő többsége teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidősök aránya 3% alatti. (Magasabb arány csak a gumi és műanyagfeldolgozó ágazatban mutatható ki). (A szakágazatok létszámviszonyait a 2.sz. melléklet mutatja). Vállalati struktúra A magyar vegyipar döntően kis és középvállalatokból áll. Nemzetközi mércével mérve nagyvállalatai is csak középvállalatoknak számítanak. A szerkezetváltás és a privatizáció az átlagos vállalatméret csökkenéséhez vezetett december 31.-én a vegyipari ágazatban működő vállalkozások száma a KSH adatai alapján volt. Alágazati megoszlását a 8. sz. táblázat mutatja:

9 9 Vegyiparban működő vállalkozások 8.sz. táblázat Megnevezés Vállalkozások száma 23. Kőolajfeldolgozás, kokszgyártás Vegyi anyag és termék gyártás Gumi és műanyag termék gyártás 1155 Összesen: 1741 Fenti számok nem tartalmazzák a jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat, továbbá a jelentős számú egyéni vállalkozót. Az 1741 vállalkozás közül a 20 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági egységek száma 413. A legmagasabb létszám-kategóriába tartozó, fő feletti létszámú - vállalatok száma mindössze 5. A 20 fő feletti létszámú vállalkozások számának megoszlását az alkalmazásban állók nagyságcsoportjai szerint a 9. sz. táblázat tartalmazza: 20 fő feletti vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók nagyságcsoportja szerint 9. sz. táblázat Alkalmazásban állók létszámának nagyságcsoportjai Vállalkozások száma fő között fő között fő között fő felett 5 Összesen 413 Forrás: KSH Árbevétel nagyságcsoport szerint vizsgálva a vállalkozások számát megállapítható, hogy a 10 milliárd Ft. feletti árbevételt realizáló vállalatok száma az ágazatban 15. E vállalatok foglalkoztatják a vegyipari létszám 43 %-át. Az öt legnagyobb vegyipari vállalat az árbevétel csökkenő sorrendjében:

10 10 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. BorsodChem Rt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. EGIS Gyógyszergyár Rt. A foglalkoztatottak számát tekintve is fenti 5 vállalat a legnagyobb, ( sorrendjük azonban változik.) A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolajfeldolgozás A szakágazat jellege, struktúrája A szakterület tevékenysége túlmutat nemcsak a vegyiparon, hanem a feldolgozóiparon is. (például kitermelési tevékenység). A mutatók azonban többnyire csak a vegyipari tevékenység-részre vonatkoznak. Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 658 milliárd Ft. (vegyipari tevékenység) Részaránya a vegyipari termelésből: 37% Részaránya a vegyipari exportból: 21% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 16% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 53% Az olaj- és gázipar a 90-es évek elején hozott liberalizációs intézkedések következtében sokszereplős. Ezek közül a domináns vállalatok a MOL Rt. és 9 jelentős külföldi olajipari cég. (a MOL Rt 25%-a állami tulajdonban van.) A hazai kőolajtermék piacon némi visszaesés és hosszú stagnálás után mérsékelt növekedés várható. A gáziparban az elmúlt évtized szerény növekedése néhány évig folytatódhat. A piac szereplői tőkeerős vállalkozások, amelyek a hatékonyság növelésével és a költségek csökkentésével képesek fenntartani jövedelmezőségüket. Érdemi növekedésre a régióban történő terjeszkedés nyújt lehetőséget. A szénhidrogén kutatásban és termelésben a legnagyobb nemzeti olajvállalat a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. mellett megjelentek a külföldi tulajdonú koncessziós társaságok. Ezek kevés alkalmazottal dolgoznak, mert az ország megkutatottsága jelentős mértékű és nagyon nagy szénhidrogén előfordulásra már nem lehet számítani.

11 11 A kőolajtermék nagykereskedelemben a korábbi több százról ma már száz alattira csökkent a vállalkozások száma. Ezek külföldi és hazai tulajdonú kereskedő társaságok, jellemzően kevés alkalmazottal. Az üzemanyag kiskereskedelemben a multinacionális vállalatok mellett több száz hazai kisvállalkozás is részt vesz. A MOL és az egyes multinacionális vállalatok saját alkalmazottal dolgoznak, de gyorsan növekszik a bérleti konstrukcióban működtetett töltőállomások száma. Az EU csatlakozás várható hatása a szakmára Az alágazatban az EU-hoz történő csatlakozás semmilyen különleges vagy érdemi változást nem hoz. A technikai, technológiai bázis korszerű, a termékek minősége megfelel a vonatkozó Uniós irányelveknek, a környezetvédelmi jogszabályokban előírt határidők betarthatók, a piac szabályozása már ma is olyan mintha uniós tagok lennénk. A vezetékes energiahordozó piac liberalizálása ugyan jelentősebb változásnak minősül, de teljesítésének semmilyen akadálya nincs. Műanyag-alapanyag gyártás A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 274 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 16% Részaránya a vegyipari exportból: 28% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 8% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 40% A műanyag alapanyagok döntő többségét 3 nagyvállalat gyártja. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt., és a BorsodChem Rt. komplex vegyi kombinátok, amelyek a monomereket vállalaton belül állítják elő, és többféle műanyagot is gyártanak. A Dunastyr Rt. az olasz anyavállalattól vett monomert polimerizál. Az ágazatba sorolt további vállalatok termelése az előbbiektől értékben és volumenben is messze elmarad. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. és a BorsodChem Rt. tulajdonosai között a szakmai befektetők mellett nemzetközi pénzügyi befektető csoportok és hazai kisbefektetők is megtalálhatók. A Dunastyr Rt. külföldi szakmai befektető tulajdonában van.

12 12 A három nagyvállalat korszerű technológiával és fejlett irányítási rendszerrel rendelkezik, amit minőségbiztosítási rendszere, illetve környezetközpontú irányítási rendszere is tanúsít. A magyar műanyagipar fejlődése az elmúlt 10 évben csaknem töretlen volt. Termelési volumene között közel 65%-al nőtt. A hazai műanyaggyártást a tömeg-műanyagok előállítása jellemzi, az egyes polimereknek (PE, PP, PVC, PS) csak 1-1 gyártója van. A magasabb értéket képviselő műszaki műanyagokból számottevő hazai gyártás nincs. A műanyag alapanyagok közel 70%-a exportra kerül, elsősorban az EU tagországokba, illetve a környező országokba. EU csatlakozás várható hatása a műanyag-alapanyag gyártásra Az Európai Unióhoz való csatlakozás a hazai műanyag alapanyag gyártó vállalatok számára lényeges változást nem jelent, már ma is az EU versenyfeltételei között működnek. Műanyagfeldolgozó ipar A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 268 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 15% Részaránya a vegyipari exportból: 15% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 30% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 40-45% A műanyagfeldolgozó ipar heterogén, sokszereplős szakágazat. Kis és közepes vállalatok jellemzik. Sokoldalúan kapcsolódik a gazdaság más területeihez, fejlődése szorosan összefügg az általános gazdasági környezet helyzetének alakulásával. A cégbejegyzések szerint Magyarországon műanyag-feldolgozó tevékenységet (is) közel 1000 vállalkozás folytat. Ebből 360 olyan cég van, amely legalább évi 10 t műanyagot dolgoz fel, ezek képviselik a termelés 98 %-át. Egyes cégek fő tevékenységük kiegészítéseként foglalkoznak műanyag feldolgozással is. (autógyártás, élelmiszeripar, stb.,) A műanyag-feldolgozó ipar privatizációja hosszabb időt vett igénybe. A külföldi tulajdonlás a nagyobb vállalkozásokra jellemzőbb. (60 % feletti a külföldiek átlagos tulajdoni részaránya a legnagyobb 40 műanyagfeldolgozó cégben.) A jelenlegi struktúrában a 100 legnagyobb cég adja a termelés 90 %-át, és súlyuk a foglalkoztatottak számát tekintve is hasonló.

13 13 Az átalakulás során a szakágazat a vegyipar egyik legerőteljesebben fejlődő szakterülete volt és fejlődési kilátásai is kiemelkedőek. Egy átlagos magyar műanyagfeldolgozó középvállalat körülbelül 100 fővel dolgozik, 4000 t terméket állít elő és 2,5 milliárd Ft árbevételt ér el. Alkalmazottainak %-a fizikai állományú, ezek fele szakmunkás. A munkarend jellemzően 3 műszakos, 5 napos munkahéttel, de gyakori a 4 műszakos (folyamatos működés) illetve az esetenkénti hétvégi munkavégzés. A szellemi állományú foglalkoztatottak száma a kisebb cégeknél illetve a külföldi tulajdonú vállalatoknál minimális. (Utóbbiaknál a marketing, a fejlesztés, beszerzés stb. központosított, és nem Magyarországon történik). EU csatlakozás várható hatása a műanyagfeldolgozó iparra Az EU csatlakozás lényegesen nem fogja megváltoztatni az ágazat helyzetét, mivel vállalatainak döntő többsége már ma is az EU-ra jellemző versenykörülmények között működik. A környezetvédelmi előírások szigorodásából fakadó terhek növekedésére fel kell készülni, de ha Magyarország ésszerűen követi az EU céljait és azok elérésének a gyakorlatát, akkor ez sem jelent az iparág számára súlyos problémát. Gyógyszergyártás Az ágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 243 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 14% Részaránya a vegyipari exportból: 21% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 18% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 80% között a hagyományos nagy gyógyszergyárakat privatizálták. Valamennyiben külföldi befektetők lettek a többségi tulajdonosok. Ezek -a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. pénzügyi befektető tulajdonosai kivételévelszakmai befektetők. Új, magánkézben levő kisvállalatok is születtek, többnyire külföldi résztvevőkkel létrehozott vegyes vállalati formában. (Közülük a Pharmavit Rt. ma már a hét legnagyobb gyártó közé tartozik.) A privatizációval együtt járt a vállalatok profiljának tisztulása. Diverzifikációs üzletágaikat megszüntették, vagy eladták. Kizárólag humán gyógyszerekkel foglalkoznak. A legnagyobb vállalatok megőrizték korábbi, térségbeli elismertségüket. (A Richter, az EGIS és a Chinoin, ott van a közép-kelet-európai országok első 10 gyógyszercége között.)

14 14 A gyógyszeripar erősen koncentrált. A hét legnagyobb cég (Richter, EGIS, Chinoin, Biogal, Human, ICN, Pharmavit) adja a termelés, az export és a belföldi értékesítés több mint 95 %-át. Ugyanakkor Magyarországon számos (40 felett) cégnek van humán gyógyszerre vonatkozó gyártási engedélye. Az érintettek egy része csupán egyszerű gyógyszerformákat (kenőcsök, tabletták) gyárt, közvetlenül a patikák részére. Egyes gyógyszeripari vállalatoknak (Richter, EGIS) jelentős külföldi érdekeltségei vannak a térségben. Az EU csatlakozás várható hatása A gyógyszeripar hagyományai, tulajdonosi szerkezete, termelési és piaci viszonyai révén szorosan kapcsolódik az EU gyógyszerszektorához. A szakma környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményei EU harmonizáltak től termékszabadalmi rendszere, iparjogvédelme is EU-konform. Feladatot jelent, hogy a csatlakozástól kezdődően át kell venni az un. SPC szabályozást. (Supplementary Protection Certificate). A törzskönyvi adatkizárólagosság intézményének jogszabályi érvényesítése 2003-tól esedékes. Gumiipar A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 84 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 5% Részaránya a vegyipari exportból: 9% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 9% Foglalkoztatottak száma: fő Külföldi tőke részaránya: 70-75% Az erőteljesen centralizált export orientált - gumiipar privatizációja a legutolsók között valósult meg. A magánosítás decentralizációval járt. A szakma túlnyomó részét képező egykori TAURUS legjelentősebb gazdálkodó egységei multinacionális szakmai befektetők tulajdonában vannak. (Michelin, Phoenix) A privatizáció eredményeként 158 vállalkozás foglalkozik fő tevékenységként gumitermék gyártással, és kb. 330 vállalkozás profiljában szerepel gumitermékek készítése is. A szakágazat exportorientált karaktere megmaradt. Az export fő iránya az Európai Unió. A kisebb vállalatok exportképessége korlátozott. A szakágazat döntően beszállító iparnak tekinthető, amelynek konjunktúra helyzete más iparágak fejlődéséhez kapcsolódik. (elsősorban a járműiparéhoz)

15 15 A privatizációi utáni kapacitásnövelő beruházásokat követően a gumiipar termelésének volumenindexe évente 10-16%-al nő. Az ágazatban foglalkoztatott 72oo főből az alkalmazás módja szerint - 85% teljes munkaidős, és 15 % részmunkaidős. EU csatlakozás várható hatása a gumiiparra A nagyobb vállalatok nemzetközi cégek részeként - az anyavállalat piaci stratégiájának megfelelően a világpiacon értékesítenek, így a csatlakozás gyakorlatilag ezen a területen már megtörtént. Egyéb perspektivikusan működő vállalkozások beszállítói partnerkapcsolatot építettek ki kül- vagy belföldi székhelyű cégekkel, csatlakozáskor jelentős nehézség itt sem várható. A hagyományos technológiákkal működő kisvállalkozások versenyképességének viszont javulni kell. Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Az ágazatban működő szakszervezetek A hazai vegyiparban a meghatározó szakszervezeti tömörülés a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). A VDSZ szakági szakszervezeti szövetségek társulása. A VDSZ szakmailag a vegyipar mellett - képviseli az alumíniumipar, a gázszolgáltató ipar és egyéb un. rokon szakmákban dolgozó munkavállalók érdekeit, ugyanakkor nem tartozik érdekeltségi körébe a szakági szintűnek tekinthető - MOL Vegyész Szakszervezet.(kőolajfeldolgozás) Az érdekképviseleti partnerkapcsolatokat a következők: Munkaadói szakmai szövetségek Magyar Vegyipari Szövetség és szakágazati szövetségei Magyar Gumiipari Szövetség Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Szakágazati szakszervezeti szövetségek Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége Gumiipari Szakszervezeti Szövetség Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség A szakágazati szakszervezeti szövetségek tagjai a VDSZ-nek. A munkaadói és munkavállalói képviseletek kompetenciaterületei nem teljesen illeszkednek. A VDSZ-en kívül egyéb szakszervezetek is működnek a vegyiparban, ezek reprezentativitása azonban alacsony. A szakszervezetekkel kapcsolatos információkat megegyezés alapján - a munkavállalói oldal résztanulmánya tartalmazza.

16 16 Az ágazati szakmai szövetségek Általános jellemzők A szakmai szövetségek az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrehozott, szakmai-gazdasági érdekképviseletet ellátó országos szervezetek. Önálló jogi személyként működnek, a tagok belépése e szervezetekbe önkéntes. Vagyonuk a tagok által befizetett tagdíjakból képződik. A szakmai szövetségek többsége ágazati munkaadói érdekképviseletet is ellát. Általában tagjai az Európai Unióban működő, illetve más megfelelő nemzetközi szakmai, ágazati szövetségeknek. (társult, vagy teljes jogú tagság) Szoros a kapcsolat az EU tagországok nemzeti szövetségeivel, (egyes területeken a CEFTA országokban létrejött hasonló szövetségekkel is). Többségük tagsággal rendelkezik valamely hazai munkaadói konföderációban. A legnagyobb és a legtöbb szakmai szövetséget tömörítő szervezet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Kapcsolódásuk a nemzetközi általános munkáltatói szervezetekhez csak közvetett, valamely hazai munkaadói konföderáción keresztül történik. A szakmai szövetségek számára napjainkban a legnagyobb kihívást tagvállalataik EU csatlakozásra való felkészítése, és ezzel szinkronban saját tevékenységük harmonizálása, az EU normáknak megfelelő szövetségi struktúra (szervezet, működési rendszer) kialakítása jelenti. A harmonizáció részét képezi az ágazati szociális párbeszéd rendszerének kiépítése és működtetése is. A vegyipar szakmai szövetségei A vegyipari ágazatban öt önálló jogi személyiségű szakmai szövetség működik: Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) és integrált szakágazati szövetségei Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ) Magyar Festékgyártók Országos Szövetsége (MAFEOSZ) (A továbbiakban a szakmai szövetségeket fenti rövidítések jelölik.) A MAFEOSZ kivételével az önálló szakmai szövetségek közel egyidőben ( ) alakultak meg. A MAFEOSZ alig több mint 1 éve kezdte meg működését (tevékenysége formálódik).

17 17 A MAVESZ-től eltérően a MAGUSZ, a MAGYOSZ és a MAFEOSZ, illetve a MÁSZ 1-1 szakágazat érdekképviseletét látja el. A MAVESZ mint gyűjtőszövetség elvben minden vegyipari szakágazat képviselője. Általános tevékenysége szakágazatokon túlmutat, tagvállalati köre is ennek megfelelő. Sajátos helyzetéből kiindulva a vegyipart általánosan érintő kérdésekben többnyire a vegyipari szakágazati szövetségekkel egyeztetve - a teljes vegyipar képviseletében szólal meg. A szakágazati szövetségek a szakterület speciális érdekképviseleti feladatainak ellátására szerveződtek. A tagsági kör átfedést mutat. A vegyiparban számos olyan vállalat is van, amely nem tagja egyik érdekképviseleti szövetségnek sem. Ezek többsége kis szervezet, amely anyagi okok miatt marad távol a szakmai szövetségektől. Érdekeik képviseletére ezek egy része más (nem szakma-specifikus) munkaadói konföderációt választ (például: OKISZ). Kezdetben nagyszámú külföldi tulajdonú vállalat, illetve azok magyarországi érdekeltsége gondolta úgy, hogy nem lép be a releváns magyar szakmai szövetségekbe. A közelmúltban egyre több cég ismerte fel, hogy érdeke a csatlakozás, bár a távolságot tartók száma még mindig nagy. MAVESZ A Magyar Vegyipari Szövetség a vegyipar 1990-ben alakult általános érdekképviseleti szervezete. A szövetség tevékenysége A MAVESZ a Magyarországon vegyipari tevékenységet folytató vállalkozások szakmai érdekeit képviseli, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást. Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, és ennek alapján szakmai információkat nyújt tagjainak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. Legfontosabb érdekképviseleti funkciók: szakmai érdekek képviselete a jogalkotásban, szakmai érdekek képviselete a hatóságként működő szervezeteknél, ágazati munkáltatói érdekképviselet, a vegyipar nemzetközi szakmai képviselete, információs rendszerek működtetése, tájékoztatók kiadása, szemináriumok és konferenciák szervezése, a vegyipar környezetvédelmi tevékenységének koordinálása a vegyipar általános kereskedelempolitikájának összehangolása, a vegyipar társadalmi megítélésének javítása, kapcsolattartás a tömegkommunikációs szervezetekkel.

18 18 A MAVESZ szervezeti keretet képez több a szövetségbe jogilag is integrált szektor-specifikus szakmai ügyeket képviselő érdekcsoport számára. Szakszövetségei: Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) Magyar Kozmetikai-, Mosó- és Tisztítószer Ipari Szövetség (MKMTSZ) A Magyar Műanyagipari Szövetség szakmakörében, de a MAVESZ szakszövetségeként működik a Műanyag-Csőgyártók Szövetsége (MCSSZ). A szakszövetségek a MAVESZ szervezetéhez kapcsolódva saját szakmai szabályzataik szerint - működnek, jogilag nem önállóak. A szakágazati külön érdekek alapján végeznek érdekképviseleti munkát. A vegyipart általánosan érintő szakmai kérdésekben álláspontjukat a Magyar Vegyipari Szövetséggel összehangolják. 123 tagvállalatot képviselnek. A MAVESZ-nek 51 közvetlen tagja van. Az egyes szakmai szövetségek tagjai közvetetten kapcsolódnak a MAVESZ-hez. Előfordul hogy egy vállalat közvetlen MAVESZ tagsága mellett szakszövetségi tag is. Az átfedéseket kiszűrve a MAVESZ összesen 153 tagvállalat érdekeit képviseli. A tagvállalati kör munkavállalóinak létszáma megközelítőleg fő. (A teljes vegyipari létszám több mint 50 %-a.) A tagság összetételére jellemző, hogy a termelő vállalatok mellett tagjai kereskedelmi szervezetek, kutató intézetek, egyéb tevékenységet folytató szervezetek, és más ágazathoz tartozó, de a vegyiparhoz szorosan kapcsolódó vállalatok is. A MAVESZ tagja a reálszféra legnagyobb munkaadói érdekképviseletének a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. (MGYOSZ) A MAVESZ szakszövetségeiről A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) a műanyaggyártás és a műanyagfeldolgozás szakmai érdekeit képviseli. Taglétszáma: 68 Társult tagként műanyagok nagykereskedelmével foglalkozó cégek, külföldi műanyag gyártók magyarországi képviseletei, kutatási intézet és más szervezetek is részt vesznek a munkájában. A Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) reprezentálja a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit. Taglétszáma: 27 (ebből termelő vállalat 10.) A Magyar Kozmetikai, Mosó- és Tisztítószer Ipari Szövetség (MKMTSZ) képviseli a kozmetikai és háztartás-vegyipari szakmában érdekelt vállalatokat. Taglétszáma: 28

19 19 A MAVESZ szövetségi rendszer nemzetközi kapcsolatai: A MAVESZ 1992 óta társult-, 2001 óta teljes jogú tagja az Európai Vegyipari Tanácsnak (CEFIC). Szektor szövetségei szintén kapcsolatot tartanak európai partner szervezeteikkel. A kapcsolatrendszer az alábbi: MMSZ NISZ MKMTSZ az Európai Műanyag-feldolgozók Szövetségének (EUPC) tagja és részt vesz a műanyagipari szövetségek világszervezetének, a (CIPAD)-nak munkájában is. az Európai Növényvédelmi Szövetségnek (ECPA) tagja. (Közép- Kelet-Európából az egyetlen teljesjogú tag.) tagja az Európai Kozmetikai Szövetségnek (COLIPA), és a Nemzetközi Mosószer Szövetségnek (AISE). MAGYOSZ A MAGYOSZ 1990-ben alakult meg, mint a magyar gyógyszeripar érdekképviseleti szervezete. Fő feladatai: képviseli a szakterület érdekeit, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és külföldi gyógyszerkutatási, fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, s ezek alapján szakmai információt nyújt a tagoknak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. A MAGYOSZ rendes tagjai lehetnek olyan jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, melyek gyógyszerek, gyógytermékek előállításával, kutatásával, fejlesztésével, ellenőrzésével, piacra juttatásával vagy ezek bármelyikével foglalkoznak. A MAGYOSZ-nak 46 rendes, 10 pártoló és 3 tiszteletbeli tagja van. Tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Tagja a Gyógyszergyártók Világszövetségének, az IFPMA-nak (International Federation of Pharmaceutical Manufacturers Associations), valamint az Európai Öngyógyszerezési Ipar Szövetségének (Association of the European Self- Medication Industry), hagyományos rövidítése szerint AESGP. (Öngyógyszerezés = a nem vényköteles készítmények felelősségteljes egyéni alkalmazása)

20 20 Két további szakmai szervezet is működik a gyógyszerágazatban: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Taglétszáma 32, tagjai külföldi, többnyire multinacionális cégek magyarországi érdekeltségei. Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete Taglétszáma 10, tagjai nagyobbrészt külföldi generikus gyártók magyarországi leányvállalatai és importőrök. (generikus gyógyszer = amelynek szabadalmi oltalma már lejárt, s ezért bárki gyárthatja) MAGUSZ A Magyar Gumiipari Szövetség a gumiipari szakágazat munkaadói szervezete. A szövetség tagvállalatainak száma 32, ebből 27 cég gumigyártó. A szövetség célja, hogy összefogja a hazai vállalkozókat, és együttes fellépéssel képviselje és segítse eredményes gazdálkodásukat, versenyképességüket. Fő küldetésének tekinti az érdekvédelmet a szakmával kapcsolatos jogalkotás területén, a közös megjelenést a kiállításokon és szakmai fórumokon, a szakmai párbeszéd kiszélesítését hazai és nemzetközi területen. A Magyar Gumiipari Szövetség a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szervezetének tagja óta társult tag az Európai Gumiipari Szövetségben (BLCI). További munkaadói szervezetek a szakmában: A multinacionális abroncsgyárak hazai forgalmazói a Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesületéhez, a gumiabroncs újrafutózással foglalkozó vállalkozások az AJAKSZ Gumszak Egyesülethez tartoznak. A két rokon szervezettel a MAGUSZ jó munkakapcsolatot tart fenn, szorosan együttműködnek elsősorban a hulladékkezelés kérdésében. MÁSZ A Magyar Ásványolaj Szövetség 1991-ben alakult két hazai, valamint több a magyar piacon már jelen lévő nagy nemzetközi olajvállalatok képviselőiből. Jelenleg 15 olajipari cég a tagja.

21 21 MAFEOSZ A MAFEOSZ 2000-ben alakult 12 lakk-festékipari vállalat elhatározásából. Első szakmai feladatait a termékdíj, a jövedéki ügyek és a fogyasztóvédelem területén felmerült problémák gyors megoldásában határozta meg. Főfoglalkozású alkalmazottja nincs, az egyes vállalatok képviselői társadalmi munkában végzik érdekképviseleti tevékenységüket. A szövetség működési rendje még nem alakult ki teljesen. A vegyipari munkaadói szövetségek együttműködése A korábbi hagyományok, illetve megalakulásuk sajátos körülményei folytán a vegyiparban 5 önálló munkaadói szövetség jött létre. Működésük, bár feladat és célrendszerükben átfedések is találhatók, az informális kapcsolati úton kialakult együttműködéstől eltekintve nem összehangolt. Az együttműködés a vegyipart átfogóan érintő témákra jellemző. (környezetvédelem, biztonságtechnika, jövedéki ügyek, oktatás). A szervezett kapcsolatok csak a szövetségek közötti tájékoztatásra jellemzőek. A szorosabb kapcsolattartás, - esetleg bizonyos munkamegosztással párosítva ajánlatos lenne. Az integráltabb működés növelné az egyes kezdeményezések mögé állítható érdekképviseleti erőt, és csökkenthetné az érdekképviseleti ráfordításokat, bővíthetné a nemzetközi információbázist. Az erre irányuló egyeztető párbeszéd, vezetői szinten megkezdődött. A szociális párbeszéd kérdéseiben a szövetségek között együttműködés nem alakult ki. Ennek csak részben magyarázata, hogy az öt szövetség közül csak kettő (MAVESZ, MAGYOSZ) foglalkozik mélyebben ilyen kérdésekkel. Az együttműködés itt is szükséges lenne. A jelenlegi projekt (az ágazat egészére egységes tanulmány összeállítása) az első alkalom, amikor az érintett öt szövetség képviselői bizonyos mértékig együttműködnek. (Az egyeztető megbeszélést a MAVESZ mint az ágazati tanulmányért felelős - kezdeményezte, kérve az érintettek támogatását a feladat végrehajtásához.)

22 22 A kollektív alku jellemzői Munkáltatói érdekképviselet a szakmai szövetségeknél Szövetségi munka szociális párbeszéd szervezése nélkül A vegyiparban működő szakmai szövetségek közül két szövetség (MÁSZ, MAFEOSZ) munkáltatói érdekképviseleti kérdésekkel nem foglalkozik. A MAGUSZ ezirányú tevékenysége során az MGYOSZ szakmai bizottsági megállapodásainak adaptációjára törekszik. A szociális párbeszéd szervezésétől való elzárkózásukat, vagy korlátozott tevékenységüket az érintett szövetségek az alábbiakkal indokolták: MAFEOSZ: Tevékenységének alig több mint egy éves időszaka alatt elsősorban szakmai feladataira koncentrált. A munkaügyi kapcsolatok, kollektív szerződés vonatkozásában az álláspontjuk még tisztázatlan. Úgy ítélik meg, hogy a szakágazatban speciális viszonyokat teremtenek az eltérő nagyságú és különböző múltra visszatekintő tagvállalatok, és a mögöttük meghúzódó hazai és multinacionális hátterű sajátos tulajdonosi szervezetek. Ez nem kellően alapozza meg a közös fellépés lehetőségét. MÁSZ Tagjai részéről nincs igény ágazati munkaadói érdekképviseletre. Jelenleg nincs középszintű Kollektív Szerződés, és bérmegállapodást sem kötnek a munkáltatók. A MOL Rt. (amely a legnagyobb hazai olajipari vállalat, és létszáma fő körül van) Kollektív Szerződésben rögzíti a munkavállalói juttatásokat, melynek mértéke a reprezentatív szakszervezetekkel történő megállapodást követően kerül meghatározásra. Többmunkáltatós Kollektív Szerződés megkötésére eddig nem került sor. A MOL Rt. tulajdonában lévő leányvállalatok önállóan egyeztetnek a szakszervezetekkel, a MOL Rt. Kollektív Szerződésében rögzítetteket irányelvként alkalmazzák.

23 23 MAGUSZ Több munkáltatóra érvényes vagy ágazati kollektív szerződés nem került megkötésre, és középszintű bérmegállapodásra sem merült föl az eddigiekben igény. A MAGUSZ tagvállalatai külön-külön az MGYOSZ ajánlásait igyekeznek érvényesíteni. Középszintű kollektív munkaügyi megállapodás megkötésére egyelőre nincsen munkaadói törekvés. A legnagyobb cégeknél van ugyan vállalati szintű szerződés, de a szétaprózott kisvállalkozások lehetőségei semmiképp sem hozhatók szinkronba az előbbiekével. Ezért nem várható változás ezen a területen. A MAGUSZ egy-egy képviselővel részt vesz az MGYOSZ munkaügyi és munkabiztonsági bizottságának munkájában, a szövetség véleménye szerint a tájékoztatás és az alapvető érdekképviselet lehetősége ezáltal adva van. A szociális párbeszéd közvetlen szervezését felvállaló szövetségek A MAVESZ és a MAGYOSZ a munkaadói-munkavállalói kapcsolatrendszerben is képviseli tagsági körét. Mindkét szervezet köt középszintű kollektív szerződést, és annak részét képező bérmegállapodást, képviseleti kompetenciáiknak megfelelően. Középszintű kollektív szerződések A MAVESZ és a MAGYOSZ a középszintű megállapodásaikat munkavállalói oldalról a VDSZ illetékes szakági szakszervezeti szövetségeivel kötötték. (A továbbiakban a tanulmány e két megállapodás jellemzőit vizsgálja.) Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződés A gyógyszeripari szakágazatban március 16-án került aláírásra az a Kollektív Keretszerződés, amely módosításokkal, a fő paraméterek évenkénti aktualizálásával ma is érvényes. A ma már Ágazati Kollektív Szerződésnek nevezett (reális elnevezése: Szakágazati Kollektív Szerződés) dokumentumot 8 gyógyszeripari cég elsőszámú vezetője, illetve szakszervezeti vezetője írta alá. A megállapodást ellenjegyezte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének, illetve a VDSZ Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetségének vezetője.

24 24 Az aláírók közösen határozták meg: a Szerződés célját, hatályát, módosításának és felmondásának feltételeit, a dokumentum és a helyi kollektív szerződések kapcsolódásának módját, a kapcsolattartás és az együttműködés formáit, a munkaviszonnyal összefüggő általános szabályokat, a bérekre és keresetekre, a bérpótlékokra, az állásidő díjazására, a kollektív egészségvédelemre, a szociális juttatásokra, a munkavállalók és a munkáltatók kötelezettségeire, valamint a sztrájkra vonatkozó szabályozás alapjait. A két fél évenként tárgyalja és aktualizálja a bértarifa táblázat minimumtételeit, az évi átlagkereset növekedés minimum mértékét, a havi minimálbér mértékét, valamint a szociális célra fordítandó keret minimális összegét, Ft/fő/év mértékegységben. Az Ágazati Kollektív Szerződést a felek határozatlan időre kötötték. Az aláírók az évek során változtak, de ma is az aláírók között találunk 5 nagyvállalatot és 3 középvállalatot. A lefedettségi rátát a szövetség 80 %-ra becsüli. A kötelezettségek csak az aláíró cégekre vonatkoznak, nem terjeszthetők ki a MAGYOSZ-tagságára, illetve a szakágazat egészére. A megállapodásban foglaltak az aláírókra kötelező jellegűek, de az évente aktualizált paramétereket illetően kialakult a külön záradékok gyakorlata, (ami azt jelenti, hogy az illető cég egy-egy mutató vonatkozásában az általánostól eltérő, annál gyengébb feltételeket tud csak biztosítani.) Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződés A MAVESZ és a VDSZ elnöke augusztus 12.-én írták alá a Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződést, és ennek részét képező évi Bérmegállapodást (ÁKSZ). A megállapodás határozatlan időre szól, így az időközben történt módosításokkal együtt ma is érvényes. A szerződés fő tartalmi elemei: Szerződés célja Eljárási szabályok (szerződés hatálya, megkötése, felmondása, módosítása) A szerződést kötő felek kapcsolata, az együttműködés formái Szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó megállapodás Munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok (munkaviszony létesítése, munkaszerződés, munkaidő, munkarend, munkaviszony megszüntetése, végkielégítés) Munka díjazása (ágazati bérmegállapodás előírása, pótlékok) Béren kívüli juttatások Munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek Anyagi felelősség Sztrájk Munkaügyi jogvita rendezése.

25 25 A szerződő felek megállapodtak abban, hogy nem kezdeményezik a szerződésnek az egész ágazatra való kiterjesztését. A megállapodás a MAVESZ tagvállalataira nem kötelező. Azon vállalatok tekintetében viszont, akik a megállapodáshoz csatlakoznak, a megállapodásban foglaltak kötelező erejűek. A megállapodás aláírása után a szerződő felek külön-külön, vagy együttesen tájékoztatják a tagjaikat a megállapodásról, kérve csatlakozásukat. Lehetőség van arra is, hogy valamely gazdálkodó szervezet úgynevezett kivételekkel csatlakozzon, azaz a megállapodás egyes pontjainak teljesítését ne vállalja (vagy csak későbbi időpontra vonatkozóan vállalja). A MAVESZ speciális helyzetéből adódóan - a megállapodás megkötéséről saját tagszervezetei mellett az érdekeltségi körébe tartozó más, szövetségeken kívüli szervezeteket is tájékoztatja, lehetőséget biztosítva a csatlakozásukra. A Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződéshez és a Bérmegállapodáshoz az aláírást követően 17 vállalat csatlakozott (néhányan kivételekkel). A csatlakozók száma és összetétele a vegyiparban történt változásokat követve az elmúlt időszak alatt módosult. Az eltelt kilenc év során az ÁKSZ kisebb mértékű korrekciójára több alkalommal, felülvizsgálatára és átfogó módosítására évben került sor. Az így megújult megállapodáshoz 27 vállalat csatlakozott. (A csatlakozók számának növekedése részben vállalati szétválással magyarázható: egy holding több leányvállalta önálló aláíróként jelent meg.) A csatlakozók a magyar vegyipar mérvadó, belföldön termelő tevékenységet folytató nagyobb és közepes vállalatai, továbbá néhány kisvállalat. A csatlakozó vállalatok munkavállalóinak többsége a VDSZ tagja. A Munka Törvénykönyve évi módosítása miatt jelenleg az ÁKSZ ismételt teljes felülvizsgálata szükséges. Az ÁKSZ egy általános keret-megállapodást jelent. Számos fontos kérdés szabályozását a helyi Kollektív Szerződések (KSZ) hatáskörébe utal, előírva, hogy az erre vonatkozó szabályozást a helyi KSZ-nek tartalmaznia kell. Sok területet nem szabályoz: (munkaidő beosztás, kártérítés, oktatás, szociálisjóléti juttatások keretösszege stb.) rábízva a helyi megállapodásokra ennek szabályozását.

26 26 ÁKSZ jelentősége, gyakorlati hatása. Nem elsősorban szabályozó, hanem orientáló jellege van. Az ÁKSZ megkötésére irányuló tárgyalások a szociális párbeszéd fontos részei, a tárgyalások során számos más kérdésről is szót vált a két partner. Bérmegállapodás Az ágazati kollektív szerződés részét képező Bérmegállapodás 1993-ban került aláírásra. A MAVESZ által képviselt vegyipar az elsők között volt, ahol sikerült ilyen megállapodást kötni. Az elmúlt kilenc év alatt eddig minden évben sikerült megállapodást kötni, olyan esetekben is (1995, év) amikor országos szinten erre nem került sor évre a tárgyalások jelenleg folyamatban vannak. Az éves bérmegállapodásnak kezdetben három fő eleme volt: - átlagbér (majd később alapbér) növekedés mértéke - minimálbér nagysága - bértarifa minimumok (besorolás szerinti alapbérre) Az eltelt évek során a megállapodás elemei csökkentek, változtak: - igazodva az országos ajánláshoz, évben alapbér helyett átlagkereset növekedésre vonatkozott a megállapodás. - a minimálbér kötelező előírása miatt ez az elem formálissá vált (a vegyipar jelenlegi helyzetében a korábbi évektől eltérően- az országosan kötelező minimálbérnél magasabb összeget a munkaadói oldal nem tudott ajánlani) ben bértarifa megállapodást a felek nem kötöttek. Megegyeztek abban, hogy egy korszerű, munkaköri értékelésen alapuló vegyipari bértarifarendszer kidolgozására törekednek, és az új megállapodás már ezen fog alapulni (a rendszer kidolgozására még csak kezdeti lépések történtek). Az ÁKSZ-re vonatkozó szabályok a bérmegállapodásra is vonatkoznak: a megállapodás csak a csatlakozó vállalatokra kötelező kivételekkel is lehet csatlakozni (azaz a megállapodás valamely pontját nem vállalja a csatlakozó szervezet). A megállapodások teljesülését vizsgálva általánosságban elmondható, hogy a vegyiparban évente átlagosan a megállapodást meghaladó keresetnövekedést hajtottak végre a munkáltatók. (A szerződéshez nem csatlakozók jelentős része is.)

27 27 A csatlakozók számának csökkenése, továbbá az általuk foglalkoztatottak számának csökkenése, a vállalati méretek zsugorodása miatt a szerződés hatálya alá tartozó területen foglalkoztatottak száma egyre csökken: kezdetben 20 ezer fő felett volt, 1997-ben csak 15 ezer fő, 2001-ben már csak 9100 fő. A bérmegállapodás szerepe és jelentősége Irányt mutat, különösen azokon a területeken, ahol még nem történt meg a helyi megállapodás. A célkitűzések szerint a megállapodást a megelőző év december 31.-ig alá kell írni (az időpont objektív okok miatt gyakran nehezen tartható). A középszintű szociális párbeszéd további fórumai Az egyes munkaadói képviseleti szervezetek eltérő kapcsolattartási gyakorlatot követnek. A MAVESZ és a munkavállalói oldal kapcsolattartása szélesebb körű, mint a többi munkaadói szervezeté. A MAGYOSZ-nál a középszintű szociális párbeszéd más fórumai nem működnek. A MAGUSZ és a munkavállalói érdekképviselet között folyamatos együttműködés nincs. A MÁSZ-nál nincs szervezett munkaügyi kapcsolat A MAVESZ és a VDSZ kapcsolata A szakmai szövetség a szakszervezeti partnerrel a kapcsolatot, a párbeszédet megalakulása óta fenntartotta és erősítette. Az eltérő tagsági kör nem akadályozta a megbeszéléseket, illetve a megállapodást, mert az elvi alapokon szerveződött. Több alkalommal került sor személyes megbeszélésekre, vezetői szintű találkozóra, szakértői szinten folytatott véleménycserére a középszintű tárgyalások, illetve azok előkészítésén kívül is. Ezek a megbeszélések azonban csak alkalmi jellegűek, nem rendszeresek. Néhány érzékeny kérdésben eltérő álláspont képvisel a két szervezet. A vegyipar helyzetét, fejlődésének perspektíváit, a szociális partnerek közel azonosan ítélik meg. A két szervezet képviselői hagyományosan részt vesznek egymás közgyűlésén, rendezvényein. Folyamatos a két szervezet között a rendszeres információk cseréje, például egymás kiadványainak kölcsönös megküldése.

28 28 Mindkét szervezet támogatta az Ágazati Bizottságok felállítására és működésére vonatkozó elképzelést, a PHARE projekt megvalósítását. Jelen helyzetfelmérő tanulmány összefoglaló anyagának elkészítését a két szervezet közösen vállalta. Kapcsolódás az Európai Uniós Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságokhoz Az európai ágazati munkáltatói szervezetek egy része (köztük a vasas szakma, a vegyipar) - a partner szakszervezeti szövetségek ilyen irányú kezdeményezése ellenére - korábban nem kívánt részt venni az ágazat európai szociális párbeszédében. A vegyiparban korábban nem létezett, és a megújítás alkalmával sem jött létre az Unió szintjén ágazati szociális párbeszéd fórum. A CEFIC (Európai Vegyipari Tanács) eddigi gyakorlatától eltérően a jövőben speciális módon - részt kíván venni az ágazati párbeszédben. Szándékában áll, hogy a nemzeti szövetségeknél folyó dialógust figyelemmel kísérje, összegyűjtse annak tapasztalatait, azok alapján európai normákat fogalmazzon meg, és ezt alkalmazásra ajánlja tagszövetségeinek. (Úgy ítéli meg, hogy a vegyiparral szembeni társadalmi bizalmatlanság, az egyre élesebbé váló közéleti támadások elleni harcban a vegyipari munkaadók természetes szövetségesei a vegyiparban foglalkoztatott munkavállalók lehetnek.) A közelmúltban megalakult a CEFIC illetékes szakmai szerviz-csoportja. Az ECEG (European Chemical Employers Group) felkínálta a lehetőséget a bekapcsolódásra valamennyi teljes jogú nemzeti szövetség részére. A MAVESZ tekintettel arra, hogy hazánk még nem tagja az Uniónak, továbbá a részvételi különdíj és egyéb felmerülő költségek jelentősek - egyenlőre nem él a felkínált lehetőséggel, de a csoport munkáját lehetőségeinek megfelelően figyelemmel kíséri. Az érdekegyeztetés problémái, megoldási javaslatok A problémákról A hazai érdekegyeztetés rendszerével kapcsolatban gyakran elhangzó megfogalmazás, hogy a magyar modell két és fél szintű, vagyis középen lyukas. A Munka Törvénykönyve és a kapcsolódó jogszabályok a munkaügyi kapcsolatok szinte minden területét szabályozzák. A szabályok jelentős része normatív, kötelező jellegű. Más szabályok esetében az alsóbb szintű megállapodások (így az ÁKSZ is) az előírtnál csak kedvezőbb feltételeket állapíthatnak meg.

29 29 Magyarországon a szakszervezetek elsődlegesen a munkahelyeken szerveződtek. A helyi kollektív szerződéseknek ezért jelentős hagyományuk van. Az érvényes hazai jogszabályok is támogatják a helyi megállapodások létrejöttét. Ezen a megállapodások a törvény adta kereteken belül -a helyi sajátosságok és lehetőségek figyelembe vételével- részletes szabályozást tartalmaznak. Fenti sajátosságok mellett a középszintű (ágazati) megállapodásoknak jelenleg nincs önálló szerepe, területe. A munkaadói (és a munkavállalói) oldal részéről nincs olyan érdekeltség, illetve kényszer, amely szükségessé és elkerülhetetlenné tenné az ÁKSZ-ek megkötését. A középszintű, ágazati kollektív szerződésekkel kapcsolatban az e területet kutatók részéről- általánosan megfogalmazott negatívumok: nem valódi érdekütközés hatására létrejött megállapodások érdemben és hatékonyan nem befolyásolják a helyi törekvéseket túl átfogóak és túl általánosak, ágazat-specifikus témák alig jelennek meg benne a Munka Törvénykönyv előírásait illetve a helyi KSZ-ek szerkezetét követik nem konkrét szabályozók, általános elveket, törekvéseket fogalmaznak meg, a konkrét szabályozást a helyi KSZ hatáskörébe utalják súlytalanok, végrehajtásukra nincs kényszerítő eszköz, a garancia és az ellenőrzés hiányzik nem tekintik valódi szerződésnek (amely törvényi úton kikényszeríthető). A problémák fő okai 1. az érdekegyeztetés rendszerének kialakulatlansága. Magyarországon a rendszerváltás előtt több mint 45 évig nem kötöttek Ágazati szerződést. A kezdeti próbálkozások csak útkeresés, és nem szerves fejlődés eredményei. Nem alakult ki a szociális párbeszéd olyan rendszere, amely érdemi, ágazat-specifikus megállapodásokat eredményezne.) 2. az érdekképviseletek relatív megosztottsága 3. a munkaadói és a munkavállalói oldal eltérő partnerkapcsolata (eltérő tagsági kör)

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január

VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január ÖSSZEFOGLALÓ VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január Készítette: Meyer Róbertné Tóth Mihály 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Vegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció

Vegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció Vegyipari bér- és létszám trendekről Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség 2017. December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció VEGYIPAR = vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20) - műanyag alapanyagok - szerves

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

VEGYIPARI HELYZETKÉP MAVESZ PRIORITÁSOK. Klement Tibor elnök Magyar Vegyipari Szövetség Eger, október 12.

VEGYIPARI HELYZETKÉP MAVESZ PRIORITÁSOK. Klement Tibor elnök Magyar Vegyipari Szövetség Eger, október 12. VEGYIPARI HELYZETKÉP MAVESZ PRIORITÁSOK Klement Tibor elnök Magyar Vegyipari Szövetség Eger, 2016. október 12. AZ EU VEGYIPARA JELENLEG STAGNÁL EU VEGYIPARI TERMELÉS TRENDJE 2016 január április hó: -0,7

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei A sütőipari szakágazat tevékenysége az 1581. sz. TEÁOR 98. és az 1582. sz. TEÁOR 98-ba sorolt

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

2012/2013. üzleti év 1. negyedév

2012/2013. üzleti év 1. negyedév . üzleti év Egis Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság IFRS konszolidált, nem auditált 3-kal növekvő árbevétel, 23-kal bővülő adózás előtti eredmény millió Ft m Ft Árbevétel 31 445 30 392 1

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai,

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TÁMOP A-13/

TÁMOP A-13/ 1 TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés Ágazati kollektív szerződés előkészítése című

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők

1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM Paks II Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, továbbá a

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

2012/2013. üzleti év 4. negyedév

2012/2013. üzleti év 4. negyedév . üzleti év Egis Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság IFRS konszolidált, nem auditált 3-kal növekvő árbevétel, 3,6 milliárd Ft adózás előtti eredmény millió Ft m Ft Árbevétel 35 296 34 255

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak?

Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak? 1. tétel: Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak? 2. tétel: 3. tétel: Milyen érdekegyeztetési fórumokat ismer? Mit

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ Budapest, 2002-01-28 TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY az infokommunikációs

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány)

A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány) Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése PHARE program előkészítése A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány) Készítette: Hódi Zoltán (Farkas István

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti

Részletesebben

A KONZUM NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE

A KONZUM NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE A KONZUM NYRT. 2011. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE A Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. 1988-ban alakult a Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat jogutódaként. Kezdetben a cég meghatározó profilja a kereskedelem,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése. 2. Foglakoztatás

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése. 2. Foglakoztatás Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

A szakmaszerkezeti változásokat meghatározó tényezők

A szakmaszerkezeti változásokat meghatározó tényezők Vegy-, gyógyszer- és építőanyag-ipar Holczer Gábor A szakmaszerkezeti változásokat meghatározó tényezők 2007 Tartalomjegyzék 1. Vegyipar, építőanyag ipar... 3 2. Az ágazat jellege, struktúrája... 4 2.

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Magyarország műanyagipara 2009-2010

Magyarország műanyagipara 2009-2010 Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 10.

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 10. Richter Csoport 2012. I. negyedévi jelentés 2012. május 10. A régió vezető gyógyszeripari cége Gyógyszergyártás Nagy- és kiskereskedelem Anyavállalat: Gedeon Richter Alapítva: 1901 Oroszország: Gedeon

Részletesebben

2011/2012-es üzleti év 2. negyedév

2011/2012-es üzleti év 2. negyedév -es üzleti év 2. negyedév Egis Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS 6-kal növekvő árbevétel, 9-kal bővülő üzleti eredmény millió Ft 2. n. év 2. n. év m Ft

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő

Részletesebben