a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

Átírás

1 TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ Budapest,

2 TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY az infokommunikációs szektor munkaadóinak szervezettségéről BEVEZETŐ Az EU szektorális Társadalmi Párbeszéd szektorainak felsorolásában szereplő távközlés, informatika, posta és média területek a technológiai fejlődés eredményeként olyan mértékben integrálódtak, hogy a továbbiakban ezt a szektort INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORNAK célszerű nevezni. A jelen felmérő tanulmányban ezt az elnevezést alkalmazzuk. A magyar infokommunikációs szektor részterületei, a világ más országainak szektoraihoz hasonlóan olyan gyorsan fejlődnek, hogy egy-két kivételtől eltekintve, hosszú távú szövetségi tevékenységükről nem beszélhetünk. A helyzetfelmérő tanulmányban összefoglaljuk a feltárt munkaadó szakmai szövetségek és a szakágazatba tartozó, de szövetségbe nem tömörült vállalatok munkaadói szerepét, hazai és nemzetközi kapcsolataikat, általános szervezettségüket. A helyzetfelmérő tanulmány alapján elmondható, hogy a távközlés és az informatika területén megtalálhatók azok a kiindulási pontnak tekinthető munkaadói szervezetek, melyek célszerű tömörülésével a szakágazati munkaadói oldal megszervezhető. Ilyen módon az infokommunikációs szakágazati Társadalmi Párbeszéd fóruma létrehozható.

3 Munkaadói szövetségek és vállalatok az infokommunikáció területén Az Infokommunikációs területen több mint társág, vállalat, intézmény működik, melyek közül példaként néhány, meghatározó társaságot és vállalkozást itt felsorolunk: a Magyar Posta RT (MP RT), a MATÁV RT, a MATÁVCOM RT, Déltáv Rt Pantel Rt Novacom az Antenna Hungária RT, a Hírközlési Felügyelet, a Duna Televízió RT, a Magyar Televízió RT, Magyar Rádió Rt Alcatel Hungary Rt Ericsson Hungary Rt Siemens Rt Compaq Computer Hungary Synergon Informétion Systems Rt Az ágazathoz tartozónak tekinthetők még a számos kisebb távközlési, informatikai vállalatok, a rádió és televízió stúdiók, és ide kell sorolni, a döntően középfokú végzettségű munkaerőt képző intézeteket, szakközépiskolákat. Az

4 ágazatban működő vállalatok és intézmények száma több mint tízezer, tehát ezeknek tételes felsorolása meghaladja e tanulmány kereteit. Az ágazatban foglalkoztatottak létszáma több mint fél millió, ami igen jelentős helyet jelent az ágazatok sorában. Az Infokommunikációs területen működő jelentősebb szövetségek: a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, a Számítástechnikai, informatikai Vállalatok Szövetsége, a Magyar Informatikai és Elektronikai Szövetség, a METESZ keretén belül működő kisebb érdekképviseleti szervezetek. Nem tekinthetők ugyan munkaadói szövetségnek, de a távbábi szervezési munkánál figyelembe kell venni a Infókommunikációs Tudományos egyesületet és a Mérnök Minősítő Bizottságot, mint érdekképviseleti szervezetet. Az említett szövetségek mellett meg kell még említeni a Magyar Postát és a magyar rádiós és televíziós vállalatokat, mint olyanokat, melyek területén sajátságos szövetségek működnek és részei lehetnek egy új szakágazati munkaadói szövetségnek, de jelenleg nem tartoznak egyik nagyobb szövetségbe sem. Az ágazatban működő szövetségek száma re tehető, de ezek jelentős része nagyon kicsi és működése időszakos és szűk területre korlátozódik. A TÉF és IÉF működését a távközlésről szóló törvény szabályozza és legfőbb feladatuknak a szakterület törvényi szabályozásában való részvételt, tekintik. A TÉF igen jelentős szerepet játszott a távközlési ágazat privatizációjában és törvényalkotásába. A TÉF tagvállalatainak küldöttei szervezett munka formájában rendszeren figyelemmel kísérik az ágazat fejlődését, szabályozási kérdéseit. A szervezet tevékenysége alapvetően gazdasági és szabályozási kérdésekre összpontosít, de gyakran foglalkozik tipikus érdekképviseleti és érdekvédelmi kérdésekkel is. Az új egységes távközlési törvény már nem

5 biztosít a számára olyan egyeztetési jogokat és anyagi támogatást, mint a korábbi törvény. A TÉF ebben az új helyzetében keresi a helyét és szerepét, de egyúttal szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy újabb hasonló jellegű, alternatív szövetség létrehozását latolgatja néhány távközlési vállalat és intézmény. Az IÉF szerepe és sorsa nagyon hasonló a TÉF hez, hisz működését a régi távközlési törvény alapozta meg, de az új egységes távközlési törvény már nem biztosítja ezeket a szerepeket és az anyagi támogatást is gyakorlatilag megvonta a szervezettől. Az SZVSZ és MEISZ a társadalmi Szervezetekről szóló törvénynek megfelelően alakultak meg és alapvető céljuk a szakmai érdekek egyeztetés és képviselete. A MEISZ átfogó mosón tömöríti a laknagyobb távközlési és informatikai vállaltokat és intézeteket. A szövetség alapvetően tagvállalati részvételével konferenciák szervezését, vásárok és kiállításokon történő részvétel szervezésével és új törvények, szabályzatok véleményezésével foglalkozik. A szövetség több kísérletet tett vállalti prospektusok összeállításával, de kiugró eredményt ezen a téren, ez ideig nem sikerült elérni. A MEISZ jelenleg megújuló fázisban van, amit az is bizonyít, hogy éppen most kezdtem meg területi szerveinek megszervezését, amihez egy területi rendezvény sorozatot kezdett el. Az SZVSZ, amit újabban IVSZ -nek is neveznek, mint Informatikai Vállaltok Szövetségét, igen nagyszámú számítástechnikai és informatikai vállalatot, társaságot tekinthet tagjának. A szövetségnek híres nagy konferencia jellegű rendezvényei vannak, melyeken nagy számban vesznek részt tagvállalati és más vállaltok is. Tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar számítástechnikai vállalkozások elterjedéséhez segítve megalakulásukat és működésüket. Ez a négy, nagy szakmai szövetség lényegében képviseli a teljes magyar távközlési és informatikai munkaadókat, tehát a hozzájuk csatlakozó vállalatokkal együtt infokommunikációs szektornak nevezhetjük.

6 Az infokommunikációs ágazat struktúrája Az ágazat struktúráját vizsgálva beszélhetünk egy vertikális, alágazati struktúráról, és egy horizontális tevékenységi struktúráról. Az ágazat vertikális struktúrája, lényegében négy nagy szakterületet, alágazatot ölel fel: Távközlés Számítástechnika, informatika Média Posta Az ágazat horizontális struktúrája kettő elemet tartalmaz: Szolgáltatók Gyártók Az ágazat horizontális struktúrájában, külön említést érdemel a közszolgálati jelleg, hisz a vállaltok jelentős része ezen a területen dolgozik. A nagy távközlési és Internet szolgáltatók igen jelentős szerepet töltenek be a nemzetgazdaság fejlesztésében és működtetésében. A napjainkban kialakuló e- gazdaság alapjait ezek a társaságok képezik, és ezek terjesztik az elektronikus kultúrát a legintenzívebben. A gyártók tekintetében a Magyarországon működő multinacionális vállalatokat kell megemlíteni, melyek igen jelentősen járulnak hozzá a nemzetgazdasági mutatók javulásához. Ezek a gyártó vállaltok számos fejlesztő bázist hoztak létre, foglalkoztatva a magyar műszaki értelmiséget, fejlesztőket. A távközlés és a számítástechnika nemzetgazdasági tekintetben is jelentős súlyt képvisel, míg a média és a posta szerepe inkább, mint közszolgáltató ágazat jelentős. A távközlés társaságok tulajdonviszonyai nagyon vegyesek, de többnyire, többségi külföldi tőkerésszel működnek. A számítástechnikai és informatikai társaságok, vállalati méret nagysága és tulajdonviszonyai is jelentősen eltérők. Számos multinacionális vállalat mellett megtalálhatók a kis- és közepes méretű, teljesen magán tulajdonú vállalatok is. A Magyar Posta teljesen állami tulajdonban van, bár néhány leányvállalatában más tulajdon viszonyok is megtalálhatók. A Magyar Posta mérete tekintetében a nagy vállaltok közé sorolható, akár árbevétel, akár foglalkoztatottainak száma

7 tekintetében. A Posta jellegzetesen egyedük álló jellegű vállalat, hisz hozzá hasonló más jentős szolgáltató Magyarországon nincsen. A média területén működő legnagyobb társaságok között megtalálhatók a teljesen állami tulajdonú, és a teljesen magán tulajdonú társaságok egyaránt. A nagy társaságok mellett számos kis- és közepes társaság is működik a magyar média szolgáltatók területén. Az ágazat a nemzetgazdaság egyik húzó ágazata és termelési értékében is a legnagyobbak közé tartozik, ami elsősorban a távközlés teljesítményéből származik. Az ágazat már ma is erősen Eu orientált, hisz a távközlés határokon átívelő szolgáltatásokat nyújt, így meg kell felelnie az EU elvárásoknak. AZ ÁGAZAT INTÉZMÉNYI SZEREPLŐI (db) (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI SZERVEZETEINEK MEGOSZLÁSA Posta alágazat Távközlés alágazat Informatik a alágazat Média alágazat Nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó Az ágazat további, számszerű adatai, helytakarékossági szempontok miatt a munkavállalói anyagban találhatók meg.

8 Az infokommunikációs szakterület munkaadói szövetségeinek kapcsolatai Az itt felsorolt szövetségeknek és elkülönült vállalatoknak viszonylag nagyon laza kapcsolata van egymással és átfogó együttműködésükre ez ideig egyáltalán nem került sor. A kapcsolataikra főleg az egymás rendezvényein, konferenciáikon történő részvétel a jellemző, ahol véleménynyilvánításokra és nézetek megvitatására van lehetőség. Az említett szövetségek és vállalatok többsége tagja valamelyik országos munkaadói szövetségnek, de többségük a STRATOSZ tagja. Több vállalat egyszerre több országos szövetségnek is tagja. Az említett szövetségek és elkülönült vállalatok között jelentős a szolgáltató vállalatok száma, de megtalálhatók a gyártók, termelő vállalatok is, tulajdonviszonyok szerint a magán, a multinacionális és állami vagy részben állami tulajdonú vállalat egyaránt megtalálható. Az infokommunikációs szektor területén működő szakmai szövetségek a társasági törvényben előírt alapszabályzattal és szervezés és működési szabályzattal rendelkeznek és többé-kevésbé rendezett stratégiájuk, és költségvetésük van. Az említett szövetségek a legkülönbözőbb kormányzati szervekkel tartanak laza kapcsolatot, kivéve a két érdekegyeztető fórumot, melyek az Informatikai Kormánybizottsággal meglehetősen szoros kapcsolatot tartanak. E két utóbbi szövetség viszonylag szerény kormányzati pénzügyi támogatást kap, míg a többi szövetség tagvállalataik hozzájárulásaiból tartják fenn magukat. A szövetségek eltérő nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn, melyek inkább alkalomszerűek, mint rendszeresek. A felsorolt szövetségek és vállalatok semmilyen hivatalos vagy szervezett kapcsolatot nem tartanak a munkavállalókkal, kivéve néhány együttműködési megállapodást valamelyik országos szintű szakszervezeti szövetséggel, de ezek az együttműködések túlnyomórészt infrastruktúrák közös használatára és alkalmi tájékoztatásokra terjednek ki.

9 Az infokommunikációs szektor lehetséges szerepe a Társadalmi Párbeszédben A feltárt adatok alapján megállapítható, hogy az infokommunikációs szektorban működő vállalatoknak szektorális érdekképviselete ma nincs. A szakágazat annak ellenére, hogy a GDP jelentős részét termeli meg, közvetlenül nem vesz részt az ország gazdasági és szakmai szabályozásában, kivéve azokat az áttételes utakat, melyek az országos szintű szövetségeken keresztül esetenként rendelkezésre állnak. A magyar szektorális Társadalmi Párbeszéd megszervezése minden bizonnyal egy igen erős szektorális érdekképviseletet fog kialakítani az infokommunikáció területén. Az Információs Társadalom fejlődésével egyre nagyobb szerep vár az infokommunikációs szektorra és ezzel egy időben egyre erősebb európai kapcsolatok alakulnak ki, köztük az EU szektorális Társadalmi Párbeszéd fórumaival is. Az itt vizsgált szövetségek és vállalatok között a MEISZ látszik a legátfogóbb jellegűnek és ennél fogva ez a szövetség lehet a kialakítandó infokommunikációs szektorális munkaadói képviselet szervező motorja, amely a PHARE program segítségével képes megfelelő adminisztrációt és infrastruktúrát biztosítani az új fórum számára. Az infokommunikációs szektorális munkaadói szövetségnek legerősebb beágyazódása a STRATOSZ-ba lehet, hisz a legtöbb és legjelentősebb tagvállalatok ma a STRATOSZ tagjai, bár kétségtelen, hogy néhány kisebb vállalatnak szoros kapcsolatai vannak a VOSZ-szal és az MGYOSZ-szal. A szolgáltató és közszolgáltató vállaltok és társaságok éppen a STRATOSZ elismerten erős nemzetközi kapcsolatain és tevékenységén keresztül juthatnak sok EU információhoz és tapasztalathoz, hisz a STRATOSZ már régóta a CEEP-nek, az Európai Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének rendes tagja.

10 ÖSSZEFOGLALÓ Az infokommunikációs szakágazatban működő vállalatok munkaadói érdekképviseleteknek tekinthető szerveződése viszonylag gyengének mondható, de az a néhány szakmai szövetség, mely ma is betölt bizonyos érdekképviseleti szerepet, minden bizonnyal alkalmas arra, hogy viszonylag gyorsan kialakítson egy erős szektorális munkaadói szövetséget. Figyelembe véve azt, hogy a szakágazat az Információs Társadalom alapvető infrastruktúrája, célszerű az Ágazati Társadalmi Párbeszéd fórumát mielőbb létrehozni, hogy ez a jelentős ágazat részt vegyen az érdemi párbeszédben. BUDAPEST,